• Nem Talált Eredményt

A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete"

Copied!
135
0
0

Teljes szövegt

(1)

T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

JOGSZABÁLYOK, KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK

2020. évi I. törvény A költségmentesség és a  költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017.  évi CXXVIII.  törvény, valamint az  egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról ... 408 25/2020. (II. 25.)

Korm. rendelet

A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a  támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról ... 411 26/2020. (II. 25.)

Korm. rendelet A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. ren de let módosításáról ... 413 1/2020. (III. 12.)

PM rendelet A pénzügyminiszter által adományozható elismerésekről ...

414 1061/2020. (II. 25.)

Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból történő előirányzat- átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról ... 419 1086/2020. (III. 10.)

Korm. határozat Az Integrált Jogalkotási Rendszer próbaüzemben, majd éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához, támogatá- sához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évi központi forrás igényről ... 421 1098/2020. (III. 12.)

Korm. határozat A bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének 2020. évi ellen-

tételezéséről ... 422 1106/2020. (III. 14.)

Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból, a  rendkívüli kor mány zati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő és feje zetek közötti előirányzat-átcsoportosításról ... 424

HIRDETMÉNYEK 428

Jogszabályok, közJogi szervezetszabályozó eszközök

47/2020. (iii. 18.)

korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről ... 432 48/2020. (iii. 19.)

korm. rendelet

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbete- gedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következmé- nyeinek elhárítása, a  magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (iv.) ... 434 51/2020. (iii. 20.)

korm. rendelet

a települési önkormányzatok által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelők, dajkák és szaktanácsadók 2020. évi illetményéhez kapcsolódó bölcsődei kiegészítő támogatásról ... 437 52/2020. (iii. 20.)

korm. rendelet a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi lXXXi.  törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) korm.

rendelet módosításáról ... 438 53/2020. (iii. 20.)

korm. rendelet a Magyar export-import bank részvénytársaság kamatkiegyen- lítési rendszeréről szóló 85/1998. (v. 6.) korm. rendelet módosítá-

sáról ... 440 57/2020. (iii. 23.)

korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbete- gedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következmé- nyeinek elhárítása, a  magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről ... 442 60/2020. (iii. 23.)

korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről ... 444 61/2020. (iii. 23.)

korm. rendelet

a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (iii. 18.) korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részlet-

szabályairól és egyes új intézkedésekről ... 444 62/2020. (iii. 24.)

korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (iii. 18.) korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól ... 447 65/2020. (iii. 25.)

korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a nemzetközi szankcióban elrendelt kereskedelmi korlátozás alá eső termékekhez kapcsolódó finan-

szírozás engedélyezésével összefüggő módosításáról ... 449 68/2020. (iii. 26.)

korm. rendelet

a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (iii. 18.) korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részlet- szabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (iii. 23.) korm. rendelet módosításáról ... 450 69/2020. (iii. 26.)

korm. rendelet

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbete- gedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következmé- nyeinek elhárítása, a  magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetben a  költségvetési tartalékok felhasználására vonatkozó eltérő szabályokról ... 451

(2)

73/2020. (iii. 31.)

korm. rendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról ... 452 74/2020. (iii. 31.)

korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézke-

désekről ... 453 79/2020. (iii. 31.)

korm. rendelet a települési önkormányzatok által fenntartott óvodában foglal- koztatott, a  nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokat ellátó pedagógusok differenciált mértékű nemzetiségi pótlékának kiegészítő támogatásáról ... 470 80/2020. (iii. 31.)

korm. rendelet

az  egyházi jogi személyek, a  nemzetiségi önkormányzatok és a magán fenntartók által fenntartott köznevelési intézményben foglalkoztatott, a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokat ellátó pedagógusok differenciált mértékű nemzetiségi pótlékához nyújtott 2020. évi költségvetési támogatásáról ... 471 85/2020. (iv. 5.)

korm. rendelet

a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigaz-

gatási tárgyú szabályokról ... 472 91/2020. (iv. 5.)

korm. rendelet a  széchenyi Pihenő kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól ... 476 92/2020. (iv. 6.)

korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszély-

helyzettel összefüggő eltérő szabályairól ... 477 96/2020. (iv. 10.)

korm. rendelet a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről ... 483 97/2020. (iv. 10.)

korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (iii. 18.) korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részlet- szabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (iii. 23.) korm. rendelet módosításáról ... 484 98/2020. (iv. 10.)

korm. rendelet egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek egyes rendel- kezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazá-

sáról ... 485 102/2020. (iv. 10.)

korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről ... 489 106/2020. (iv. 10.)

korm. rendelet

a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (i. 20.) korm. rendelet módosításáról ... 498 108/2020. (iv. 14.)

korm. rendelet a  gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról ... 499 109/2020. (iv. 14.)

korm. rendelet a  gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról ... 500 112/2020. (iv. 14.)

korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (Xi. 5.) korm. rendelet módosításáról ... 503 116/2020. (iv. 15.)

korm. rendelet a  gazdaságvédelmi akcióterv keretében a  látvány-csapat-

sportok támogatásának eltérő szabályairól ... 504 5/2020. (iii. 19.)

MNb rendelet

a  rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges követelményeket meghatározó egyes MNb rendeletek módosításáról ... 505 6/2020. (iv. 3.) MNb

rendelet adatszolgáltatási tárgyú MNb rendeletek módosításáról ... 506 1109/2020. (iii. 18.)

korm. határozat az ország működéséhez szükséges létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok veszélyhelyzeti feladat-ellátásának szakmai támogatásáról ... 547 1133/2020. (iii. 31.)

korm. határozat Címrendi kiegészítésről és a  központi Maradványelszámolási alapból történő előirányzat-átcsoportosításról ... 548 1136/2020. (iii. 31.)

korm. határozat a  nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó pedagógusok differenciált mértékű nemzetiségi pótlékához nyújtott 2020. évi költségvetési támogatás biztosításához szükséges előirányzat- átcsoportosításokról ... 551

(3)

1154/2020. (iv. 14.)

korm. határozat a  központi Maradványelszámolási alapból és a  beruházás előkészítési alapból történő előirányzat-átcsoportosításról, a központi költségvetést érintő címrendi módosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról ... 554 1156/2020. (iv. 15.)

korm. határozat a  gazdaságvédelmi akcióterv keretében a  koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási intézkedésekről ... 559 1158/2020. (iv. 15.)

korm. határozat a központi Maradványelszámolási alapból történő és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, valamint egyes kormány-

határozatok módosításáról ... 560

(4)

Jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök III. Kormányrendeletek

A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete

a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről

A Kormány

a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetben, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot és az állampolgárokat érintő hatásának enyhítése érdekében,

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Ha a  felek eltérően nem rendelkeznek, a  veszélyhelyzet fennállása alatt az  adósnak a  hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a  továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A  szerződések teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A  fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a  Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A  szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a  kötelezettségvállalás időtartama a  fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A  veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E  § rendelkezéseit a  2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

3. § (1) A  turisztikai, a  vendéglátóipari, a  szórakoztatóipari, a  szerencsejáték, a  filmipari, az  előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A  felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott

a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,

b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a  természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

(2) A  turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a  2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

Jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök

(5)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete

a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről

A Kormány

a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetben, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot és az állampolgárokat érintő hatásának enyhítése érdekében,

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Ha a  felek eltérően nem rendelkeznek, a  veszélyhelyzet fennállása alatt az  adósnak a  hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a  továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A  szerződések teljesítési határidejének módosulása a  szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A  fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a  Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A  szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a  kötelezettségvállalás időtartama a  fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A  veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E  § rendelkezéseit a  2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

3. § (1) A  turisztikai, a  vendéglátóipari, a  szórakoztatóipari, a  szerencsejáték, a  filmipari, az  előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A  felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott

a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,

b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a  természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

(2) A  turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a  2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

5. § A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a  kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

6. § (1) A  veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

b) a  munkáltató a  munkavállaló számára az  otthoni munkavégzést és a  távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,

c) a  munkáltató a  munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a  szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

7. § Az 1–6. §-ok szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg.

8. § E rendelet alkalmazásában nem minősülnek adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(6)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelete

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.)

A Kormány

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és a 3. alcím tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 3. alcím tekintetében figyelemmel a 2014/24/EU irányelv 15. cikk (2) és (3) bekezdésére és (41) preambulum bekezdésére, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban:

veszélyhelyzet) idején a  lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

(3) A  veszélyhelyzet idején a  lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.

(4) Az  (1)  bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

2. § (1) A  veszélyhelyzet idején a  lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.

(2) A  veszélyhelyzet idején az  1.  § (1)–(3)  bekezdésében meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

2. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségek finanszírozása

3. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a  Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat érintően az  államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) kötelezettséget vállalni előzetes pénzügyi ellenjegyzés nélkül is lehet,

b) a pénzügyi ellenjegyzésre a  kötelezettségvállalást követően, a  kötelezettségvállalás felülvizsgálata eredményének függvényében, utólag is sor kerülhet, legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül,

434 PÉNzÜgyi közlöNy 4. szám

(7)

c) kötelezettségvállalásra – ha a  veszélyhelyzetre tekintettel szükséges – a  kötelezettségvállaló írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – utasítása alapján is sor kerülhet,

d) a c)  pont esetében a  megállapodás, szerződés megkötésére szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal is sor kerülhet, amelyet utólagosan legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül szükséges írásba foglalni,

e) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33.  § (3)  bekezdés b)  pont ba)  és  bb)  alpontja szerinti, a  Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kerülhet sor,

f) az Áht.-ban, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben, valamint az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatásokkal, bejelentésekkel összefüggő bírságok – így különösen a  veszélyhelyzet alatt, a  veszélyhelyzettel összefüggésben tett kötelezettségvállalások, pénzügyi kifizetések kapcsán – nem szabhatóak ki.

(2) Az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja esetében, ha a  kötelezettségvállalás összege eléri a  bruttó 100 000 000  forintot, a  kötelezettségvállaló – a  kötelezettségvállalást megelőzően 1 munkanappal – köteles tájékoztatni az államháztartásért felelős minisztert.

3. A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések szabályai

4. § (1) A  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5–7.  §-a szerinti ajánlatkérő jogosult a  koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő vagy a  védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését (a továbbiakban: koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés) a  Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani.

(2) A  koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés iránti mentesítési kérelemről a  Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja soron kívül dönt. A Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja a Kormány másik tagjára delegálhatja a  koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés iránti mentesítési kérelemről való döntési jogkörét.

(3) Az  (1)  bekezdés szerinti eltérés alapján az  ajánlatkérő a  koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzést közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása nélkül a  Kbt. 15.  § (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott értékhatár elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani, – a  (7)  bekezdésben meghatározott kivétellel – lehetőség szerint három ajánlat bekérésével.

(4) Koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés esetén az ajánlatkérő köteles előzetesen megvizsgálni, hogy a  beszerzési igénye központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával – a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt – kielégíthető-e.

(5) A  (4)  bekezdés szerinti beszerzés választása esetén az  ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díj megfizetése alól az ajánlatkérő mentesül.

(6) A  koronavírus elleni védekezéssel összefüggő (4)  bekezdés szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések a  rendkívüli helyzet által megkívánt mértékben, illetve módon – a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – módosíthatóak.

(7) Kivételes sürgősség esetén a  fenti eljárási szabályok mellőzésével egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre.

(8) A  koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések vonatkozásában a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(9) A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések szabályszerűségét az államháztartásért felelős miniszter utólag ellenőrzi.

(8)

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.

5. § Európai uniós fejlesztési források felhasználása esetén a  4.  § szerinti koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzési eljárás nem alkalmazható.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(9)

1506 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 49. szám

A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.

5. § Európai uniós fejlesztési források felhasználása esetén a  4.  § szerinti koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzési eljárás nem alkalmazható.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(3) Ha az érintett a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak egy részét fizetés nélküli szabadságon vagy olyan távolléten tölti, amelyre nem vagy csökkentett összegben jár díjazás, az 1. § alkalmazása során az érintett számára a Kit. 296. § (5) bekezdése alapján megállapított illetménynek az érintett által munkában töltött, illetve a Kit. 135. §-a szerinti díjazással érintett időtartammal arányos részét és összegét kell figyelembe venni.

(4) Ha az érintett jogviszonya 2020. január 1. és 2020. március 31. között jött létre, az 1. § alkalmazása során az érintett számára a  Kit. 296.  § (5) és (6)  bekezdése alapján megállapított illetménynek az  érintett által munkában töltött napok, illetve a Kit. 135. §-a szerinti díjazással érintett időtartammal arányos részét kell figyelembe venni.

4. § Nem állapítható meg a Kit. 296. § (7) bekezdése szerinti különbözet:

a) ha az érintett a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak egészét fizetés nélküli szabadságon vagy olyan távolléten töltötte, amelyre nem járt díjazás,

b) ha az érintett az a) pont szerinti időszakban, szervezeti változásra visszavezethetően ba) szakmai vezetői álláshelyről ügyintézői álláshelyre, illetve

bb) szakmai vezetői álláshelyről más szakmai vezetői szintű álláshelyre került kinevezésre,

c) az érintett a) pont szerinti időszakban ügyintézői álláshelyről szakmai vezetői álláshelyre történt kinevezése esetén, a vezetői kinevezés hatályát megelőző időszakra.

5. § (1) Az  1.  § alapján számított különbözet összegét – a  2020 április hónapban teljesítendő illetmény-kifizetéssel egyidejűleg – az a kormányzati igazgatási szerv fizeti ki az érintett részére, amelyik az érintettet 2020. április 1-jén foglalkoztatja.

(2) Az  (1)  bekezdés szerinti kifizetési határnap nem vonatkozik arra a  szakmai vezetőre, akinek a  kinevezés- módosítására a Kit. 263. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására tekintettel 2020. március 16-át követően kerül sor.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 51/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a települési önkormányzatok által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott

kisgyermeknevelők, dajkák és szaktanácsadók 2020. évi illetményéhez kapcsolódó bölcsődei kiegészítő támogatásról

A Kormány az  Alaptörvény 15.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A  központi költségvetés bölcsődei kiegészítő támogatást biztosít a  bölcsődei pótlék 2020. január 1-jétől történő kiterjesztésének és emelésének ellentételezése érdekében a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont a)  pontja alapján bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen támogatásban részesülő települési önkormányzatok számára.

(2) A kiegészítő támogatás felhasználásának határideje: 2020. december 31.

2. § (1) A  bölcsődei kiegészítő támogatás összege a  felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók után 66  000  forint/számított létszám/év, bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók után 486 000 forint/számított létszám/év.

(2) A  kiegészítő támogatás a  települési önkormányzatot a  Kvtv. 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont a)  pontja szerint a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók, valamint a bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók elismert létszáma alapján illeti meg.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 50. szám 1515

(3) A  (2)  bekezdés alapján megállapított támogatás éves összege a  Kvtv. 2.  melléklet Kiegészítő szabályok 2.  pontja szerinti év közben történő előirányzat-módosítások alapján és az  év végi elszámoláskor a  kiegészítő támogatás alapjául szolgáló létszám változásával együtt változik.

3. § (1) A  települési önkormányzatot megillető bölcsődei kiegészítő támogatás 50%-át 2020. július 15-éig, ezt követően augusztus hónaptól öt egyenlő részletben minden hónap 15-éig kell folyósítani.

(2) A kiegészítő támogatás folyósításáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár gondoskodik.

4. § (1) A  helyi önkormányzat a  támogatás felhasználásáról – a  2.  § (3)  bekezdésére figyelemmel – 2020. december 31-i fordulónappal az éves költségvetési beszámolójában számol el.

(2) A  támogatás felhasználására és elszámolására a  Kvtv. 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont szerinti szabályokat kell alkalmazni

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2021. május 1-jén hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök

1. melléklet az 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2020. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén

A B

1. Év Szorzószám

2. 1950. 374,990

3. 1951. 351,164

4. 1952. 276,351

5. 1953. 260,229

6. 1954. 237,611

4. szám PÉNzÜgyi közlöNy 437

(10)

(3) A  (2)  bekezdés alapján megállapított támogatás éves összege a  Kvtv. 2.  melléklet Kiegészítő szabályok 2.  pontja szerinti év közben történő előirányzat-módosítások alapján és az  év végi elszámoláskor a  kiegészítő támogatás alapjául szolgáló létszám változásával együtt változik.

3. § (1) A  települési önkormányzatot megillető bölcsődei kiegészítő támogatás 50%-át 2020. július 15-éig, ezt követően augusztus hónaptól öt egyenlő részletben minden hónap 15-éig kell folyósítani.

(2) A kiegészítő támogatás folyósításáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár gondoskodik.

4. § (1) A  helyi önkormányzat a  támogatás felhasználásáról – a  2.  § (3)  bekezdésére figyelemmel – 2020. december 31-i fordulónappal az éves költségvetési beszámolójában számol el.

(2) A  támogatás felhasználására és elszámolására a  Kvtv. 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont szerinti szabályokat kell alkalmazni

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2021. május 1-jén hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök

1. melléklet az 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2020. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén

A B

1. Év Szorzószám

2. 1950. 374,990

3. 1951. 351,164

4. 1952. 276,351

5. 1953. 260,229

6. 1954. 237,611

438 PÉNzÜgyi közlöNy 4. szám

(11)

(3) A  (2)  bekezdés alapján megállapított támogatás éves összege a  Kvtv. 2.  melléklet Kiegészítő szabályok 2.  pontja szerinti év közben történő előirányzat-módosítások alapján és az  év végi elszámoláskor a  kiegészítő támogatás alapjául szolgáló létszám változásával együtt változik.

3. § (1) A  települési önkormányzatot megillető bölcsődei kiegészítő támogatás 50%-át 2020. július 15-éig, ezt követően augusztus hónaptól öt egyenlő részletben minden hónap 15-éig kell folyósítani.

(2) A kiegészítő támogatás folyósításáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár gondoskodik.

4. § (1) A  helyi önkormányzat a  támogatás felhasználásáról – a  2.  § (3)  bekezdésére figyelemmel – 2020. december 31-i fordulónappal az éves költségvetési beszámolójában számol el.

(2) A  támogatás felhasználására és elszámolására a  Kvtv. 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont szerinti szabályokat kell alkalmazni

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2021. május 1-jén hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101.  § (1)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök

1. melléklet az 52/2020. (III. 20.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2020. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén

A B

1. Év Szorzószám

2. 1950. 374,990

3. 1951. 351,164

4. 1952. 276,351

5. 1953. 260,229

6. 1954. 237,611

1516 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 50. szám

7. 1955. 225,994

8. 1956. 208,911

9. 1957. 179,423

10. 1958. 175,461

11. 1959. 168,262

12. 1960. 164,346

13. 1961. 162,144

14. 1962. 158,210

15. 1963. 152,241

16. 1964. 147,388

17. 1965. 146,876

18. 1966. 139,924

19. 1967. 135,596

20. 1968. 132,764

21. 1969. 127,249

22. 1970. 119,420

23. 1971. 114,167

24. 1972. 108,319

25. 1973. 100,948

26. 1974. 93,731

27. 1975. 87,929

28. 1976. 83,902

29. 1977. 78,048

30. 1978. 72,266

31. 1979. 68,695

32. 1980. 64,990

33. 1981. 61,024

34. 1982. 57,299

35. 1983. 54,831

36. 1984. 48,914

37. 1985. 44,752

38. 1986. 41,512

39. 1987. 38,226

40. 1988. 34,814

41. 1989. 29,781

42. 1990. 24,491

43. 1991. 19,515

44. 1992. 16,087

45. 1993. 13,669

46. 1994. 10,738

47. 1995. 9,536

48. 1996. 8,122

49. 1997. 6,546

50. 1998. 5,528

51. 1999. 4,905

52. 2000. 4,403

53. 2001. 3,789

4. szám PÉNzÜgyi közlöNy 439

(12)

54. 2002. 3,168

55. 2003. 2,773

56. 2004. 2,622

57. 2005. 2,382

58. 2006. 2,214

59. 2007. 2,149

60. 2008. 2,009

61. 2009. 1,973

62. 2010. 1,847

63. 2011. 1,736

64. 2012. 1,701

65. 2013. 1,621

66. 2014. 1,573

67. 2015. 1,509

68. 2016. 1,400

69. 2017. 1,240

70. 2018. 1,114

A Kormány 53/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az  (1)  bekezdés e) és f)  pontjában meghatározott hitelek kamatlába az  Európai Unió állami támogatási szabályai szerint nem tartalmaz állami támogatást, és nem éri el legalább a piaci kamatláb mértékét, az Eximbank az e rendelet szerinti kamatkiegyenlítést nem veheti igénybe.”

2. § A Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank az általa közvetlenül nyújtott, kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont hitelek legkisebb kamatlábát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Európai Unió állami támogatási előírásaival összhangban,

a) a piaci kamatlábak,

b) az egyéni referencia kamatlábra vonatkozó rendelkezések vagy

c) a finanszírozási feltételeket rögzítő szerződés napján érvényes, az OECD titkárság által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó, a folyósított hitel devizanemére vonatkozó kamatláb

figyelembevételével határozza meg. Az így felszámítandó kamatláb mértéke legalább 0,1%. A legkisebb kamatláb meghatározására a versenyképességet javító hitelek kivételével a szerződéskötés napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt. A versenyképességet javító hitelek esetén a kamatláb a hitel Eximbank általi, belső szabályzataiban és a  termékleírásokban rögzített jóváhagyásának napján kerül rögzítésre, és rögzített a  teljes futamidő alatt.”

(13)

54. 2002. 3,168

55. 2003. 2,773

56. 2004. 2,622

57. 2005. 2,382

58. 2006. 2,214

59. 2007. 2,149

60. 2008. 2,009

61. 2009. 1,973

62. 2010. 1,847

63. 2011. 1,736

64. 2012. 1,701

65. 2013. 1,621

66. 2014. 1,573

67. 2015. 1,509

68. 2016. 1,400

69. 2017. 1,240

70. 2018. 1,114

A Kormány 53/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az  (1)  bekezdés e) és f)  pontjában meghatározott hitelek kamatlába az  Európai Unió állami támogatási szabályai szerint nem tartalmaz állami támogatást, és nem éri el legalább a piaci kamatláb mértékét, az Eximbank az e rendelet szerinti kamatkiegyenlítést nem veheti igénybe.”

2. § A Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank az általa közvetlenül nyújtott, kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont hitelek legkisebb kamatlábát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Európai Unió állami támogatási előírásaival összhangban,

a) a piaci kamatlábak,

b) az egyéni referencia kamatlábra vonatkozó rendelkezések vagy

c) a finanszírozási feltételeket rögzítő szerződés napján érvényes, az OECD titkárság által közzétett, általánosan vagy az ágazatokra alkalmazandó, a folyósított hitel devizanemére vonatkozó kamatláb

figyelembevételével határozza meg. Az így felszámítandó kamatláb mértéke legalább 0,1%. A legkisebb kamatláb meghatározására a versenyképességet javító hitelek kivételével a szerződéskötés napján kerül sor, amely kamatláb rögzített a teljes futamidő alatt. A versenyképességet javító hitelek esetén a kamatláb a hitel Eximbank általi, belső szabályzataiban és a  termékleírásokban rögzített jóváhagyásának napján kerül rögzítésre, és rögzített a  teljes futamidő alatt.”

3. § Hatályát veszti a Korm. rendelet a) 1. § (5a) bekezdése, b) 1. melléklete.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 54/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Korm. rendelet) 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a  Támogatottnak a  korábbi pályázatához kapcsolódóan, ugyanarra a  költségvetési évre vonatkozó támogatási döntésből eredően visszafizetési kötelezettsége áll fenn, a  visszafizetési kötelezettség teljesítéséig az  újonnan megítélt támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A  miniszter a  pályázat elbírálását, valamint a  már megítélt támogatás folyósítását felfüggesztheti, ha a  pályázatban szereplő védekezési vagy helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban valamely hatóság szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt hatáskörében eljárást indít.”

2. § A Korm. rendelet a következő 13. §-sal egészül ki:

„13.  § E  rendeletnek a  vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 54/2020. (III. 20.) Korm. rendelettel (a  továbbiakban: Módr.) megállapított 7. § (6) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 55/2020. (III. 20.) Korm. rendelete

az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el:

1. § Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 10. Záró rendelkezések alcíme a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § (1) A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv3.) 41.  § (1)  bekezdés a)  pontja, valamint 2.  melléklet III.  pont 3.  alpont a)  pontja alapján bölcsőde, mini bölcsőde

(14)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

1. § A veszélyhelyzet ideje alatt a  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az  e  rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(2) A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a  végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a  részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

(3) A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik.

(4) A végrehajtó a  személyes ügyfélfogadását a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.

(5) Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

3. § (1) A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.

(2) Az (1)  bekezdés szerinti eljárási cselekményt a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy az  eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(3) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az  intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a  halasztásra, a  jegyző értesítésére vonatkozó határidő – a  (4)  bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(4) Ha a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, a (3) bekezdésben meghatározott határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

4. § A végrehajtó a  végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a  veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet azzal, hogy az  eljárási cselekményre vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

5. § (1) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az  ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

(2) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a  lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

442 PÉNzÜgyi közlöNy 4. szám

(15)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

1. § A veszélyhelyzet ideje alatt a  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az  e  rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(2) A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a  végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a  részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

(3) A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik.

(4) A végrehajtó a  személyes ügyfélfogadását a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.

(5) Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

3. § (1) A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.

(2) Az (1)  bekezdés szerinti eljárási cselekményt a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy az  eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(3) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az  intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a  halasztásra, a  jegyző értesítésére vonatkozó határidő – a  (4)  bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(4) Ha a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, a (3) bekezdésben meghatározott határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

4. § A végrehajtó a  végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a  veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet azzal, hogy az  eljárási cselekményre vonatkozó határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

5. § (1) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az  ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

(2) A végrehajtó a  természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a  lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 51. szám 1557

6. § (1) Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek.

(2) Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a  gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(3) A (2)  bekezdés szerinti eljárási cselekményt, intézkedést a  veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

7. § (1) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az  a  személy, aki a  veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

8. § Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem intézkedik.

2. Az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

9. § (1) E rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az  e  rendelet hatálybalépésének napján az  adóhatóság előtt folyamatban lévő, az  adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a  továbbiakban: Avt.) szerint foganatosított végrehajtási eljárások – az  Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a  veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

(2) Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

(3) A végrehajtói letéti számlákra az e rendelet hatálybalépése előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

(4) E rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.

3. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

4. szám PÉNzÜgyi közlöNy 443

(16)

4. § A gyermekgondozási díjra az  Ebtv. 42/G.  §-a alapján fennálló jogosultság, valamint a  gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A  2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az  erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a  közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a  pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.

(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottak nem érintik a  pénzforgalmi szolgáltatónak a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott felelősségét.

2. § Ez a rendelet 2020. március 25-én lép hatályba.

3. § E rendeletet legkésőbb 2020. április 15-től kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a (10) bekezdés szerinti

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

444 PÉNzÜgyi közlöNy 4. szám

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

„(1) A  szőlő származási bizonyítvány iránti kérelmeket a  szüret befejezését követően, legkésőbb november 30-ig kell benyújtani a  borszőlő ültetvény

Az Alaptörvény 9.  cikk (3)  bekezdés k)  pontja, valamint a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011.  évi CLXII. törvény 90. §-a alapján

[43] Az Alkotmánybíróság az  Abh.-ban már megállapította: a  közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása az  arra való formális hivatkozással, hogy az 

a 3.  § tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi

g) katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak, műszaki és mentésszervezői szakirány, műszaki és technikai szakirány MA (egyetemi szintű katasztrófa- és

(2) Közvetlen támogatásra jogosult továbbá a  tárgyév tekintetében az  a  mezőgazdasági termelő, aki vagy amely a  tárgyév június 9-én nem rendelkezik az 

(3) Az  (1)  bekezdés h)  pontjában meghatározott szabályok sérelme nélkül a  biztosító használhat olyan eszközöket, amelyek pénzárama – az  inflációtól

A  tervezett vízilétesítmények (öntözőrendszer, öntözőfürt, szivattyútelep, szivattyúállás, kút, kútfürt, létesített vízfolyás, tározó, áteresz, bujtató,