Anyám hübrisze „

Van olyan, amikor bohóckodom, amikor több ru- hát használok, de mivel én egy ilyen, hogy is mondjam, akrobatikus előadó vagyok, nagyon sokat mozgok, nekem az határozza meg,

„Két héttel a leszerelés előtt, ennek mi értelme volt?” (169.) – találjuk a rö- vid kommentárt a Garaczi-regényben, ami huszonnégy hónapos börtönt vont maga után. A

Egyik végponton az Istenről való beszéd („Azt írta a lány, hogy Isten nem a Teremtés. Isten az egyedüli lény, aki megadja az embereknek a meghallgatás illúzióját. Az

Bónus Tibor jó érzékkel mutatott rá arra, hogy az „aranysár- kány”-nak (mint jelképnek) „nincs rögzített értelme”; 6 már talán nem csupán azért, mert egyfelől

Ahogy a fürdőszobaszekrényt kinyitottam most az előbb, láttam, ott a pohár – ilyesképp jöttem rá, hogy álmom, gyötört kis mozzanat, becsapott, a' vagy épp boldogított

Kinek viszi, hova lengeti akkor az én csókkal pecsételt picike pakkocskám?. Viszi a vakvilágba, kísérje el

Kifelé megyek bár, úgy érzem, még meg sem születtem. Anyám már meghalt, de

S ha igen, miért éppen így, hogy ezzel a kaleidoszkópszerűen, percenként újraéledő Fő- nix-madárként megvillantott-megvillogó titokzatossággal, tagadással, végtelen-