REMOTE STORAGE

Teljes szövegt

(1)

(2) OF THE. UNIVER.5 ITY Of ILLINOIS. 574.94391 u99b v.l. REMOTE STORAGE.

(3)

(4)

(5) BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETRAJZI. ORVOSI ÉS KÖ ZMIVELDÉSI. LEIEÁSA..

(6)

(7) BUDAPEST KÖBNYÉKÉNEK FÖLDTANI TÉBKÉPE. GEOLOGISCHEKARTE DER UMGEBUNG VON BUDAPEST.. cslixdcchtUÁ. —T~"B ^^^^^. oitAAJUicuSaó Scu*aL>.. W/M. / lofauis.. M acfasüf. Linitjr: llöhr. h.22.1") "*. j. Lanofen. fllajsatajb.. ). **3Tf\yiu^.

(8)

(9) :. BUDAPEST ÉS. KÖRNYÉKE TERMÉSZETRAJZI, ORVOSI ÉS KÖZM1VELDÉSÍ LEÍRÁSA. ©DöG©. BUDAPEST FVÁROS A. MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK. XX. NAGY- GYLÉSÉRE. EMLÉKÜL. SZERKESZTETTÉK. Dr. GrERLÓOZY GrYTJLA. Dr.. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK ÁLL. KÖZP. VÁLASZTMÁNYA JEGYZJE.. ELS :. DüLÁCSKA GÉZA. A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK ÁLL. KÖZP. VÁLASZTMÁNYA JEGYZJE.. RÉSZ.. S7"fe^Jkr®. BUDAPEST, NYOMATOTT A MAGYAR KIRÁLYI EGYETEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.. 18 79..

(10)

(11) G?n t.l. ELSZÓ. A. magyar orvosok és természetvizsgálók Máramaros-Szigeten tartott nagygylése a XX. nagygylés helyéül Budapestet tzvén ki midn ezen határozatról a fváros törvényhatósága értesült, a meghivást a közgylés meleg részvéttel elfogadván, a gylés méltó fogadására és tudományos czéljainak elmozdítására 8000 :. o. é.. irtot szavazott,. mely határozatot a nm. m.. kir.. belügy ministe-. rium helybenhagyván, ekként vált lehetségessé, hogy a közgylés kebelébl Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt a XX.. nagygylés elkészítésére kiküldött. állandó közp. választmány tisztviselivel. munka. tartott ülésében jelen. nagygylés és 1877. év november 30-án. bizottság, a. készitését elhatározhatta. s. végle-. gesen megállapíthatta.. Fogadja érte a fváros hatósága szinte köszönetünket.. A mvet három a fváros és. nagy részre tervezték, melyek foglalkoznak környéke I. természeti sajátságaival; II. orvosi és. egészségi visszonyaival. III.. ;. a közegészségre és. egyéb intézményeivel. Magának a. ben való elkészítésére. ;. egyes irók. mveldésre. ható. mnek rendszeres és kell idmve terjedelmének meghatá-. rozása végett; az egyöntetség biztosítása érdekébl 3 alosztályból álló bizottság küldetett. ki,. névszerint az. I.. rész elkészítésének. vezetésére Nendtvich K. elnöklete alatt Margó T. és Szabó. rok és Frivaldszky J akad. tag; a .. és. Kovács. J.. tanárok; a. III.. II.. részre Haláss. részre. Gr.. J.. taná-. forvos, Poorl.. nézve pedig Gerlóczy K.. al-. polgármester elnöklete alatt Királyi Pál orsz. képvisel és Körössy J. statist.. igazgató.. Am. szerkesztésével pedig alólirottak, mint az állandó köz-. ponti választmány jegyzi, bízattak meg,.

(12) A. bizottság nézete az volt, hogy a. m. mintegy 60 ivnyi. nem lehetett megtartani. Oly sokféle nagy fontosságú és kiváló érdek tárgyat kellett felvenni, hogy vázlattal csupán sem teljes képet nem adhattunk volna Budapest és környékérl, sem a eredeti kútf becsével nem birt volna. legyen. Ezen határt. m. A. kiküldött albizottság buzgóságának,. s. a felszólitott szak-. emberek készséges közremködésének köszönhet, hogy a egyiránt. tájékozhatja. nemzetgazdát Ily. a. természettudóst,. m. orvost,. statistikust,. stb.. módon. teljes. képét adja Budapest és környékének,. megfelel czéljának; de egyúttal kiállításának költségei. is. s. növe-. kedtek.. S e pontnál hálás köszönetünket kell kifejeznünk a XX.. nagygylés elkészítésére kiküldött bizottság nevében nagyméltóságú Trefort Ágoston vallás és közoktatási minister urnák, a ki ingyen szedetését és nyomtatását megajánlván, nemes áldoa napzatkészsége által nagy tényez volt abban, hogy a. m. m. világot láthatott.. Budapest, 1879. augustus 15-én.. Dr. Gerlóczy Gyula.. Dr. Dulácska Géza..

(13) TARTALOM. I.. A fváros. és. KÉSZ.. környékének természetrajza. Oldal.. I.. Budapest. környéke geológiai tekintetben. (Egy geológiai térképpel. és. rajzzal), Dr. II.. III.. A A. fváros. és. vegetatio. s. 3 tábla-. Szabó Józseftl. 3. környékének növényzete. Dr. kifejldése. Budapesten. és. Borbás. környékén.. Vinczétöl Dr.. Staub. 117 Móricztól. (1. 287. táblával). IV. Budapest és környéke állattani tekintetben. Dr.. Margó. Tivadartól. (A mada-. rak és rovarok Fridvalszky Jánostól) V. Budapest. meteorológiai. intézettl) VI.. Budapest. viszonyai. (A. 295. magyar. kir.. meteorológiai. központi. Galgóczy. Károlytól. 433. •. és. környékének gazdasága. és állattenyésztése.. 464.

(14)

(15) ELS. RÉSZ.. A FVÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETRAJZA.. T.. rész.. 1.

(16)

(17) L. Budíipest és környéke geológiai tekintetben. (Egy geológiai térképpel. és. 3. tábla rajzzal.). d r szabó Józseftl. .. Budapest geológiai tekintetben honunk egyik legnevezetesebb vidékeihez tartozik.. Ezen érdekes voltának megfelelleg van már áttanulmáitteni eredmények segitségével Európának legré-. nyozva annyira, hogy az. gebben ismertebb vidékeivel geológiai tekintetben részletes összehasonlítások már eszközölve. Közép tája ez azon magyarhoni nagy medenczének,. lettek. melyrl hazánkfia Fuchs Tivadar indokolt elragadtatással mondja Beckenausfüllung des ungarischen Tieflandes dar,. stellt ein. „Die. :. geologisches Object. mit dem sich an Reichthum einzelner Objecte, an Vielseitigkeit und. Tiefe des wissenschaftlichen Interesses kein anderes bekanntes Tertiárgebiet. der Erde auch nur. im Entferntesten vergleichen. lásst."*). Feladatomhoz képest Budapest geológiai viszonyait akarom. mány. itt a. tudo-. hogy elször az általános olvasó kapjon tájékozást, másodszor, hogy a fváros geológiai tanulmányozásánál kezdetben kalauzul szolgáljon, és végre, hogy a szakember jelen állásához mérten elterjeszteni oly czélból. ,. együtt találja az ide vonatkozó tényeket, de egyszersmind lássa rásokat,. E. p/élt. kintetet nyújtok az egyes képletek szerint,. térképen. is. megengedi, is. is. azon. for-. melyekben a netalán tovább fejlesztend részleteket keresnie kell. ugy vélem legbiztosabban elérni, ha mindenek eltt általános áttes. azokat a mellékelt geológiai. kitüntetem; azután pedig a mennyire itt. részleteket. ott beszúrva. közlök. a. szkre. jutott. tér. vagy két átmetszetre nézve a végén önállólag. egyes. olyan tájakról,. melyeknek megtekintése a. fváros környékének geológiai tanulmányozását egyrészt megkönnyitheti, de másrészt a képletek összefüggésének kimutatására concrét eset. tekinthet. Ilyennek veszem. 1.. gyanánt. a Gellérthegy geológiai szerkezetének. meg-. ismertetését, valamint 2. a dunapartról látszó hegysor átmetszetének tár-. gyalását a Gellérthegy, Várhegy, Kalváriahegy, Józsefhegy és a Mátyás*) Geologische Übersicht der jungen Tertiarbildungen des Wiener Beckens, und des Ungarisch-Stoirischen Tieflandes. Von Theodor Fuchs. (Führer zu den Excursionen der Deutschen Geolog. Gesellschaft. Wien, 1877).. 1*.

(18) — hegy. között.. —. 4. Ezek könnyebb felfogására a. III.. táblán. lev. szelvényképet. készítettem.. Mieltt az egyes képletek leírásába bocsátkoznám, szükségesnek. tom megemlíteni Budapest vidékére vonatkozó térképeket. tar-. és a geológiai. irodalmat.. Térképek. Topographiai térképek. A. geológiai viszonyok tanulmányozásá-. hoz, lényegesen megkívántatván a jó térkép, pestet illetleg a térképekrl juk, hogy, egy. kodva. fvároshoz. megelzleg. nem tartom. szólani.. illleg, hiány nincs,. E. feleslegesnek Buda-. tekintetben mondhat-. st már. részletes olyan térképekrl, melyeket geológiai. régóta van gondos-. tanulmányozásoknál. alapul jól lehetett használni. 1.. 1836-ban a tüzérek. által. kidolgozva adatott ki 16 lapon Budapest. topographiai térképe, domborzati és mivelési viszonyok kitüntetésével. 1"=. 200 bécsi. öl; azonban csupán a katonaság számára lévén nyomva, általánosabban nem volt használatban. En a mint Budapest környékének tanul-. mányozásához fogtam (az 50-es évek els felében), kirándulásaimnál arra támaszkodtam és helyességérl meggyzdtem. 2.. A. bécsi katonai geographiai intézet. kisebb nagyobb ott jelent öl.. Ezen. meg. mérv. térképeket.. Egy. késbben több ízben. az elbbihez hasonlítva fél akkora nagyságban,. felírással. adott ki. ujabb kiadás négy lapban szintén. „Umgebung von Budapest (Nach einem. t. i.. 1"=400. Originale der. Generalstabs-Abtheilung der XIII. Infanterie-Truppen-Division. Lithographirt. im. k. k. milit'ár.. geographischen Institute, 1870).". désbe van hozva az egész nagy részletes geológiai. munka meglep. tanulmányokra. is. 1874 óta kereske-. csekély áron (1. elegend nagyságú.. A. frt), és. ez. hegyek dom-. Ez azon mérv, mely a katonai felvételeknél eredetileg használtatik, ugy, hogy ezen kiadás minden reductio nélkül van közzétéve. A geológiai részletes felvételek ugy a bécsi, mint a budapesti borzata vonalzással van kitüntetve.. intézetnél ilyen. mérv,. de photographia segítségével többszörösitett térké-. peken történnek. 3.. Körülbelül ugyanazon terület, de csak valamivel csekélyebb mérv-. ben 1"=500. öl adatott ki a. pest és környéke" a. cs. kir.. m.. kir.. államnyomdából Budán (1872) „Buda-. táborkarféle felvétel és a magy. kir. háromszög-. mérnöki hivatal magasságmérése alapján szerkeztette Péchy Imre, m. térképészeti osztályvezet. és. Ezen. kir.. a térképen az emelkedés külön színezetben. 40 lábnyi egyenközü távolságokat mutató vonalakban van kitüntetve.. A. vidék domborzati viszonyait sokkal tökéletesebben lehet azon kivenni, mint az eddig emiitetteken. 4.. magy.. Topographiai térkép a fváros törvényhatóságának megbízásából a. kir.. államnyomdában. lett. kiállítva sokkal. nagyobb mérvben, mint az.

(19) —. —. 5. eddigiek. Halácsy Sándor a legújabb trigonometriai felmerések alapján szer-. nagy lapon jelent meg 1873-ban. A mérték V'—AO bécsi öl. Ez azonban geológiai szempontból koránt sem oly fontos, mint a fváros budai részének térképe, a mely szintén 8 lapon 1"= 100 bécsi öl nagyságban az 1"=10°, és 1"=20°, mérték eredeti kataszteri keztette 1872-ben és a bal parti rész 8. nyomva 1876-ban. felmérés szelvényeirl, kisebbitve, köbe vésve és. meg. a. inagy. kir.. megvannak. ezen szépen kiállított térkép, mi kivánni valót sem liagy, mivelési jeleken kivül az egyes birtokok név szerint lobi). kbánya. és szirtes hely,. nem. rajta a. minden. feljegyezve,. hogy Buda határán. túl. Csak. ezen jeles. terjed.. Geológiai térképek. Geológiai térkép mindössze is csak három A legrégibb megjelent 1858-ban Pestbuda környékének földtani. vau.. 1.. Szabó József. 20. akadémiai pályairat mellett, szerzje Dr.. leirása. eltt jelent zött. is. valamint a magasság rétegzeti vonalok.. azt lehet sajnálni gyakorlati használatánál, kivitel. jelent. államnyomdában. Természettudományi kirándulásokhoz. meg. munka,. e. a. évvel ez-. melyet közvetlenül csak Beudant munkája el-. meg, 36 évvel elbb jelenve meg. Ez annyit. jelent,. hogy Budapest geo-. sem irodalommal, sem valami elmunkálattal nem birván, a viszonyokat önmagukból kelletett fejteni. 18 képlet van a térképen szin ékben kitüntetve és két keresztmetszet is közölve, a mérv 1"=920 bécsi öl. lógiai tekintetben. A. 2.. mérv. magyar. térképet. földtani intézet. 1"=2000. bécsi öl. Budapest vidékérl, de sokkal kisebb (1. 144000) adott ki évszám feljegye-. :. Ez ugyanazon mérv térmelyben ugy a magyar, mint a bécsi geológiai intézet felvételeiket. zés nélkül, körülbelül a 70-es. kép, a. =. szinezve közzétenni szokták.. éves évek elején.. Nagyobb. területre nézve elég részletes. ;. de. Budapest geológiai viszonyainak részletesebb kitüntetésére elég nagyuak. nem mondható.*) Ugyanezen okból Zsigmondy Vilmos úr magára. 3.. adatok. nyomáu Budapest. annak az. artézi kútról írt jelentéséhez csatolt példányain kivül, ezen. graphia számára. Alapul. is. húzva a katonai geographiai intézet. 1. :. =. 920. öl, s. térképem, a mely egy kissé össze-. 1 b. h.. vagy 14. =. A. szinkulcs 15 képletet tüntet. szelvények helyett Dr.. ki.. 800. 1. :. 66240;. *). feltnvé. Ennek ujabb. térképének körül-. s. a szelvényekhez. Az én térképemen kitüntetett. Hofmann Károly „A buda-kovácsi hegység. viszonyai" czimü dolgozatához mellékelt szelvények zés által jó. b. öl. mértföldnyi területre vonat-. Pontosabban kifejezve mérték a térképhez. 28800.. mono-. történtek lenyomások.. meg van tartva az én geológiai. belül megfelel 1 b. h. kozik.. vállalta az ujabb. területét illetleg egy földtani térkép kiállítását, és. téve,. vannak. csatolva,. különösen pedig. javított kiadása. van készülben az intézet. által.. földtani s. színe-.

(20) — Fig.. Átmetszet a budai várhegytl a Háromhatárhegyig. I.. Átmetszet a Lipótmeztl a Háromhatárhegyen. II.. E—H. vonal. fleg a Dolomit vetdése kimutatására.. szerint,. Fig.. —. 6. át a városligeti artézi kúthoz. ABCD. Margitszigeten. s. megtört vonal. szerint.. Ezen. utóbbi kiegészités Zsigmondi úr fúrási eredményei szerint van beillesztve, s a. vetdési combinatiókhoz fontos támaszul szolgál.. Fig. III. Átmetszet a. Nagy-Svábhegy. aljáról délnek a. promontori Duna-ághoz J. a. tül. KLMN. harmadkori rétegek sorozatát tünteti. Bitóhegyen keresz-. vonal. szerint,. Végre tájékozásul a vidék nagyobb területét mutatja. Fig. IV.. ben.. A. nagy térkép. mely a. jól ki.. dél-keleti sarkában. kis. mérv-. van elhelyezve.. „Budapest környékének földtani térképe", ezen. uj. kiadásban a czél-. nagyobb részletezés tnik ki szükségesnek, az a szinkulcs segitségével könnyen beilleszthet, valamint az elforduló eltérések a beosztásban és a szövegben könnyen eliga-. nak egészben véve megfelel. ;. a hol a leirásban. zithatók.. Irodalom. Budapest geológiai viszonyainak leirásával legels Beudanfc foglalkozott 1818-ban.. 1853-ban én fogtam hozzá Budapest környékének geológiai tanulmányozásához, s. egyes eladásokat eredményeimrl a. s. a magyarhoni. letre,. k.. Természettudományi. Nagyobb. Földtani Társulat szakülésein közzétettem.. nevezetesen a. Duna jobb. partjára vonatkozva,. 1856-ban. jelent. terü-. meg. német nyelven „Die geologischen Verháltnisse Ofens" von Dr. J. Szabó, *) melyben az egyes hegyek közül a Várhegy, József hegy, Kis-Svábhegy,. Mátyáshegy részletesen iratnak le. meg tlem a M. Tudom. Akadémia egyik ülésén eladott értekezésem az azon évben kiadott M. Tud. Akad. Értesít-. Nyárshegy, Gellérthegy. s. a. Szintén 1856-ban jelent. ben. ily. czimmel. :. „Budapest. területének. együtt megjelent a hivatalos jelentésben 1858. zu. chyt's. den. Sedimentgesteinen. bei. Deutscher Naturforscher und Árzte zu. Ugyanazon. földtani fejldése".. évben Bécsben eladtam tanulmányaim addigi eredményeit,. térképpel. „Die Beziehungen des Tra-. Budapest",. Wien. s. 32-te. Versammlung. 1856.. 1858-ban még nagyobb területre vonatkozólag jelent meg tlem „Pest-. Buda környékének földtani leírása", kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. Egy térképpel, melyrl fönnebb volt emlités téve. 1856. Dr. Peters Károly, s nem sok idre reá Hantken Miksa fogott Budapest közelebbi vagy távolabbi környékén. *). tett geológiai. Erster Jahresbericht der k. k. Ober-Realschule. atadt Ofen. 1851. i.. tanulmányainak. dcr königlich freien Haupt-.

(21) :. —. —. 7. Ezen utóbbi tanulmányok eredményeit összeállítva találFöldtani Intézet Evkönyvének els kötetében Hantken Miksa K. M. juk a „Az esztergomi barnaszén terület földtani viszonyai" czimü értekezésében, közzétételéhez. *). hol a buda-esztergomi vidéken eddigelé tett földtani kutatások történeti. vázlata van 1871-ig. bven. megismertetve, úgy hogy az irodalom ezen évig s itt csak az. megjelent termékeire nézve elégségesnek tartom arra utalni,. id. azon. óta megjelent lantosabb értekezésekre hivatkozni. Ilyenek. „Szent-Endre Visegrádi és a. mértföldet. Antaltól" körülbelül 9. nak. Megjelent a Magy.. tart.. hegység földtani leirása Koch. Pilis. tesz ki, s. O-Budától kezdve Esztergom-. Kir. Földtani Intézet. Evkönyvének. I.. köte-. tében 1871.. „A Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai, Dr. Hofmann Károly "Megjelent ugyanott. Ez képezi a legfontosabb ujabb tanulmányt a Duna. tói.. jobb parti területnek másodkori,. régibb. s. harmadkori. Adatait sok helyen egyszeren átvéve használom dítva. is. képleteire. nézve.. Ugyanez németre. for-. megjelent valamivel késbben (1872), és ezen kiadásban több he-. lyen ujabb meghatározások eredményei letekkel. fel.. itt. sem. is. lettek besorolva.. A. fiatalabb kép-. foglalkozik.. „Fóth Gödöll Aszód környékének földtani viszonyai." Böckh JánosFöldtani közlöny 1872.. tól.. Saját ujabb értekezéseim, a melyek az illet helyen külön felsorolva lesznek, voltalc,. vagy pedig kirándulási jegyzeteim, melyek eddig közzé téve sem. jelenleg felhasználtattak. éppen ez. ;. valamint a M. K. Földtani Intézet. ményeiben elforduló, az „Recherches sur. áll. mások ujabb. értekezéseirl,. Egyetemi Ásványtani Intézet gyjteujabb idben szerzett kövületekrl vagy kzetekrl.. les terrains. az. s. de la Hongrie et du Vicentin" par M. M.. E. Hébert professeur á la Sorbonne,. geologie á la Sorbonne á Paris.. et. Revue. Munier-Chalmas préparateur de Francé et de. Scientiíique de la. L'Étranger. 1877. Paris. Itt. ülésein. be. terjesztett. maga. és. Comptes rendus des séances de l'Académie 16. Hébert a franczia Munier-Chalmas nevében. des Sciences t. LXXXV. 1877.. kivonatosan van nagy része annak közölve, mit. Akadémia juillet,. 23. juillet,. 30. juillet,. 6 aot. 1878 27 mai, 17 juin.. „A magyar korona országainak. széntelepei és szénbányászata.". A. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. k. ministerium megbízásából irta. Prudniki Hantken Miksa. (4 térképpel, és 68 czinkotypiai rajzzal.) (21. Budapest 1878. Budapest vidékébl Kovácsit illet. ív.). adatok vannak ezen. nagy fontosságú munkában közölve.. *). von. Geologische. Oí'en. Jahrb.. Studien. aus. Ungarn von. der geol. Reichsanstalt 1857.. Dr.. K.. Peters.. 1.. Die. Umgebimg.

(22) !. — „A. városligeti. artézi. —. kút Budapesten." Zsigmondy Vilmostól. Egy. knyomatu. földtani térképpel, 3. 8. táblával és 5 táblázattal. Budapest, 1878.. Légrády Testvéreknél.. Ebben. a. mben. az artézi kút keletkezte s története, valamint a geoló-. giai viszonyok, és a technikai kivitel. vannak. kút. felsorolva, és a leirás a. ma-. átmetszetét, valamint a talált kövületek táblázatos kimutatását foglalja. gában. Budapest geológiai viszonyaira nézve igen nagy fontosságú térkép ugyanaz, mint a melyet én is. mellékelek.. is. Az én. m. A. állításaimra nézve. lévén benne vonatkozások, ezekre az igazság érdekében megjegyzéseket. kell. tennem.. A 76. lapon némileg én vagyok felelssé téve azért, hogy a kisczelli agyag nem 419, hanem 579 méternyi mélységben éretett csak el. Erre válaszolni kissé zavarban vagyok. Nem mondatik a munka czime, az évszám pedig és a lapszám nem egyezvén, csak gondolom, hogy „Pest-Buda környékének földtani leírása" czimü munkámra vonatkozik erre nézve pedig els kifogásom, hogy az nem 1863, hanem 1858-ban jelent meg; a második az, hogy ott a 39-ik lapon nem szólhattam „a kisczelli tályagról", mert ez ;. még nem. akkor az irodalomban. volt megszületve,. geri agyagról", ellentétben a fels. ma. is. hogy ezen. helyes. Azt,. a budai hegység felületén. Ebbl. tanított meg.. alsó tengeri. nem. az a tanúság,. hanem. vagy ten-. az „alsó. vagy congeria agyaggal. Ez az. állítás. agyagok több emeletre oszolnak,. tapasztaltuk, erre a városligeti artézi kút. hogy. artézi. kutak tervezetében van biztos. és bizonytalan elem, biztos a rétegek sorozata, de bizonytalan ezek vastag-. sága és száma. besorakozhatnak olyanok. ;. is. ,. melyeket a tervez be se. vehetett. A. srit. 81. lapon a. Zárszóban ezen állításomat, hogy a dolomit. kzet, „mint. mulázza. :. dolomitja. viz-. A tanár urnák azon kijelentését, „miszerint a budai hegység nem víztartalmú" nem hagyhatom szó nélkül. Az én formu.. nem. lázásom. nem. téves nézetet helyre igazítandó", oda változtatva for-. .. .. levén megtámadható,. azt elváltoztatja, és ezen elváltozott. alakban intézi a megtámadást.. A. vizsürit. meg. a víztartalmú között én éppen azt a különbséget. teszem, mint Zsigmondy ur a következ lapon dült. magában. kezve vizet magába. nem. srit), de repedéseiben igen. nemcsak a Dolomit, Nummulit-mész néven nevezend szilárd kzet.. Ez. betkkel mondja, hogy. vízhatlan a Dolomit (ez jelent nálam annyit, hogy a léggel érint-. a helyreigazítás. nem. hogy Dolomitból fakad a. ,. hanem. is. tartalmazhat vizet,. a Quarczit, Gránit. minden. már 20 év óta tudom s irom, Gellérthegyi hévforrás, és hogy Buda Mész- és szükséges, mert. Dolomithegyei a számtalan repedéseken a mélységbe vezetik a hideg forrás. s. mentl kevesebb. keletkezhetik,. vizet, s. igy.

(23) :. —. 9. —. Azt nem vontam kétségbe, hogy hévforrás jöhet dolomit-repedésekbl, de azt igen is állitom, hogy az a viz Pest területén nem hvös, de még langyos sem volna.. I.. BUDAPEST KÖRNYÉKÉNEK KÉPLETEL Általános vázlatban.. A. képletek leirásánál némelyek a legrégibbel,. mások. a legújabbal. kezdik, én ezen utóbbi módszert tartom észszerbbnek, és igy a jelenkori. képletekkel kezdem,. s. megyek fokozatosan. a régibbekre.. A. sorrend táblá-. zatos összeállításánál egyesiteni akartam a harmadkori képleteknél általános európai,. st mondhatni. szemközt. állitani a bécsi. beosztást.. A. legfbb suly. és. a. a. ugy az. világirodalmi neveket, valamint másrészt. magyar geológiai. harmadkori képleteket. intézet által elfogadott illeti, s. ezek beosztásánál. Hantken, Fuchs, Hébert és Munier-Chalmas nézeteire különösen támaszkodtam.. A. kor szerint általában elfordulnak. Jelenkori,. Negyedkori,. Harmadkori, Másodkori vizi képletek; vulkániakból, nevezetesen Trachytokból, és tán Bazaltból csak zárványok vannak az üledékes kzetekben, de azért nagy fontossággal birnak a Trachyt eruptiók korának megállapításánál, mert Budapest környéke általában ugy vehet,* mint a vagy egy mértföldnyi. kezdd. nagy vulkáni medencze párkánya, melynek képzdésére az eruptiv képletek nemcsak a domborzati viszonyokat, de sokszor magát az ásványos anyagot illetleg is nagy befolyással voltak. távolságra éjszaknak.

(24) —. —. 10. Budapest geológiai képleteinek sorrendje. (. Jelenkori, Alluvium.. 1.. Homok.. 5.. Édesvíz.. [. !1. 4.. Közép. 2.. Kavics.. 3.. Turfa. 4. Mésztufa.. I. Lösz.. 6.. 2.. Keservíz. Nyirok.. Mésztufa.. 5.. 3.. Hévviz.. 7.. Kavics.. Barlangok.. Levantei emelet? Édesvízi mész.. 1. fi. Pliocen. Alsó. 2. Pontusi emelet. Congeria rétegek.. Fels. 3. Szarmát emelet. Cerithium rétegek.. 4. Fels Mediterrán. Lajtamész. 5. Alsó Mediterrán.. 6. Pectunculus homok. Felsbarnaszén képzdmény Cyrena convexa Cerithium margaritaceum-rétegek.. CD. CD. bJD. &D. O. O. CD. CD. fi. és. Homok.. Közép. Ü. Anomya homok.. o. O Alsó. Aquitáni. emelet Oligocen.. 1.. Fels. 7. 2.. Kisczelli tályag és Budai Márga. Orbitoid- és Nummulites intermedia. rétegek Buda, Kovácsi.. Nummulitmész. cá. d. N. striata és Cerithium corvinum rétegek (Esztergom, Buda.). 8. Közép CD. CD. Nummulites lucasana rétegek (Ková-. 9. csi,. Esztergom, Bakony.). ü. Nummulites subplanulata (Operculina). 10. CD. O. rétegek Kovácsi, Esztergom.. O. Cerithium rétegek. striatum Defr. C. auriculatum. Anomia dentata. Kovácsi, Esztergom, Bakony.. cá. o o. C.. Alsó. w. 11. Alsó barnaszén.. Cyrena grandis. Anomia dentata. Kovácsi, Esztergom.. Másodkori.. R. a. t. 1.. Megalodus-mész.. 2.. Dolomit.. i.. O. m m.

(25) :. —. 11. —. JELENKORI KÉPLETEK. AUuvium. Budapest környékén jelenkori képletek. Duna felé nagy nagyobb részt a bal par-. kiválóiéig a. területet foglalnak el; kisebb részt a jobb parton,. ton találjuk nemcsak a mostani ártéren, de egy ezzel összefügg régibben. A kzet minsége. is. kifejldve.. 4.. Mésztufa különböztethet. szerint. meg. ;. Homok, 2. Kavics, 3. Turfa, és veendk a nagyobb vagy cseké-. 1.. de ide. lyebb összeköttetésben álló hydrographiai viszonyok 5.. is,. nevezetesen. és igy. az Edesviz, 6. a Keserüviz és 7. a Hévvizek. 1.. Homok. A. pesti oldalon. nemcsak hogy. a talajt képezi a felületen,. is lehat. A Duna bal parti területe hullámos, dombok emelkednek, melyek egészen Homokból állanak. Helyen-. de néhol jelentékeny mélységre itt-ott. ként egyenletes aprószemü tetemesebb vastagságban. is,. de másutt fokozatos. átmenetet képez a Kavicsba. Ásványtanilag legnagyobb részt Quarcz, de keverve van Földpát, Calcit, Dolomit szemekkel, valamint néha Amphiból törmelékkel és Magnetit porral.. A. tábori kórház körül Dr.. Homokot,. s. Wagner. Dániel vegytanilag elemezte a. ugy találta, hogy 100 részben van Quarczhomok és savban nem olvadó. Silikát. .. 86'9. Szénsavas mész „. 7*7. magnesia. 1*1. 2 "6. Vasoxyd, timföld Szerves anyag. 1*4. Vizben olvadó sók. 0'5. A Duna. medrében folytatólag egészen ilyen. minség. homokot. talá-. lunk helyenként lerakodva. Pest területének némely mélyedményében a. Homok. iszap rakódott, és az a viz átszivárgását megakadályozván,. lában vizállások létrejövésére. nak az iszapos. felületen itt-ott. szolgáltatott alkalmat.. széksókivirágzást. is. fölé fokozatosan. mocsár. Midn. észleltem. és álta-. ezek kiszárad;. más gödrök-. ben, melyeknek fenekét finom fehér iszap képezi, salétromot láttam kivirágzani, s ilyen. helyeken némely növények, különösen a Labiáták és Papilliona-. ceák, szépen diszlenek.. A Homok. helyenként kötöttebb, másutt szabadabb és. homoknak mondható. emelked hullámos homokterületen a meredek. ezen utóbbi helyeken az olykor valósággal futó. A városligettl partok. által. E. -Ny-ra. nyújtott feltárásban olyanféle. melyek alakra nézve. lefelé hatoló. meszes kiválásokat észleltem,. növény-gyökérnek felelnek meg.. tartom egyébnek, mint mészcarbonát iníiltrátionak olyan rbe,. Nem. melybl. is. a. növényi anyag elkorhadás következtében eltávolodott. Ilyen görcsös mészül ak illatokat azeltt mint Fulguritot is láttam szerepelni nem egy ásván v-. gyüjteményben..

(26) —. —. 12. Homok. és nagyobb kopott kzet-törmelékek ezen keveréhomokot képez már emiitett kzeteken kívül a Trachyt, melybl felismerhet példányok elég gyakran találhatók. A Duna medrében helyenként ez is ismeretes, és abból folytatólag a Duna jobb partján O-Buda 2.. Kavics.. kében jellemz. a. Békásmegyer között, a lapályon, valamint a Gellérthegy déli része és Promontor között (Kelenföld), épen ugy, mint a pesti oldal azon területén, melyen a város épült és innét északra, keletre és délre elterjedve találjuk. Részt vesz a lapályiiak szerkezetében épen ngy, mint a dombokéban, ugy és. hogy fokozatosan átmegy. A. a jelenkort. térképen kijelölt legdélibb. megelz. keletnek jön Csepel sziget, mely nagyobbrészt. valamint a. Homok csi. Duna. korszak Kavics rétegébe.. hely a jobb parton Tétény lapálya. Homok. és. aztán. ,. Kavicsból. határában a guba-. alatt alluviál-kavics található. Pest közvetlen déli. pusztán jelentékeny Kavics réteg van, melyet aztán nemsokára újból. Homok. viál. de Soroksár mélyedményében. fed,. nyúlványában Ocsa. meder. 3.. Turfa.. ros helyek,. s. allu-. különösen ennek keleti. Kavics sok helyen megvan, mint egykori folyam-. Taksony közelében Varsány pusztán az. alsó rétege.. nagy gödrökben. felé a. áll,. melynek némely pontján a. bal partjának tetemes része,. alluviál. Kavics. ásatik az országút fentartására.. A pesti. oldalon északkeletre a várostól vannak olyan mocsá-. melyekben egykor Turfa képzdött. Ilyen különösen a városligeti. tó környéke, hol csak turfás föld. van. ;. de a Rákospatak mentében a város-. ligettl északra Angyalföld felé húzódva 5. —6. lábnyi vastagságú Turfa tele-. pet ismerek, kezdve közel a Dunától egész a Paskal malomig.. En. különösen. az egykori Dr. Pólya-féle telek környékét vizsgáltam. ,. csaknem kizárólag. Carex. ,. s. stricta. képezi (Dr. Kerner). Szine fölül barna. sötétebb. Földrész kevés van közé keverve,. s. alább. fokonként. tömöttsége elegend arra, hogy. minden elkészités nélkül használtassék tüzelül. Az. ez. irányban. tett kísér-. letek e használhatóságról a legjobb bizonyságot adták. *). Dr. Pokorny szerint egészen hasonló a Bécs közelében Mosbrunnál találtató rétláphoz. **). A számát. meg. nagy azoknak általam gyjtött következ sorozatát határozta. városligeti tó körül a turfás földben az egykor ott élt csigáknak találjuk, s. Dr. Fridvaldszky Imre. Planorbis vortex, P. corneus, P. allms, P. marginatus, P. nitidus.. Helix hispida Müller, H. sericea Müller, H. cartusiana. *). hez,. s. Egyidben Ferenczy az meg volt. hatásával igen. érczolvasztást ezen. elégedve.. Kiásása. turfa. többször. segítségével vitte végvolt. vállalkozók által. megpendítve, de mivel a terület igen apró parcellákra van osztva, a gyakorlati kivitel nem mutatkozott lehetségesnek. **) Magyarország tzegképletei. Dr. Pokorny bécsi tanártól. Magyar kiadásban megjelent a M. T. Ak. math. s természeti Közleményeiben. II. k..

(27) —. —. 13. Succinea amphibia Drap., S. oblonya Drap. Achcstina lubrica,. Clausia. similis,. CL bidens Drap.. Thipa tridens.. Carychium minimum Müller.. Lymneus. stagnalis Müller, L. palustris Müller,. L. minutus Drap., S.. vulgáris Pfeif.. Paludina vivipara Linné, P. achatina Larn, P. impura Lam.. Anodonta anatina Linné, A. piscimialis. Nils.. Unió batavus, U. pictorúm.. vén,. Ezen képlet a jelen kornak egy régibb szakából maradt fenn, a Turfa képzdés be van fejezdve, st vannak helyek,. hogy. Turfa már nemis a legfels réteg, hanem azt homok boritja 2. —5. tekinta hol a. bécsi láb. vastagságban.. Pest közvetlen szomszédságában több apró mocsár volt, melyet a ben-. megelz. nünket. nemzedék még. látott,. st. öregeink közül, mint szemtanuk. többen beszéltek rólok. Példa arra, hogy a is. bir a geológiai. tényezk untalan hatása. táj. egy-két nemzedék életében. folytán feltünleg magváltozni. *). 4.. Mésztufa. Budapest környékén a vizben felolvadott szénsavas mész. által, u.. m. Edesvizmeszet, vagy Mésztnfát (Mészszivag) több egymásra kö-. idszakban képezve. vetkezett földtani. vagyunk csak. tekintettel,. képzdményeire hozván fel.. találjuk. Itt a jelenkor. azokra nézve egy-két esetet. Az egyik hely Ó-Buda fölött a Lpor-malom lapálya, melyen több, a nyugotról övedz mészhegybl fakadó forrás terül el, s ingoványos helyeket képez.. Egyike ezen forrásoknak. malmot. ség. hajtja.. E. viz. kis tavat tölt. mint hfoka találta. ;. E. is.. az,. mely a békásmegyeri (Krotendorf) csinos. Nummulit mészbl. fakad, kijvén, egy közel 4 öl mély-. meg, melyben mennyisége egész éven át egyenl, vala-. Dr. Kerner azt. három hónapig. ugyancsak szerinte magassága a tenger viz tiszta, ize földes, s annyit. változatlanul -{-2 2°7 5 C-nak fölött 419*9 párisi láb.. mondhatni, hogy szénsavas mész nagy. mennyiségben van benne felolvadva. Ez a malomkerékre reá rakódik, annyira meggyül, hogy ha idnként lyozva lenne forgásában. Minden 4. nem. —5. pár ujjnyi tufakérget, melyet a viz reá,. mig. a mésztartalom. ily. tisztítanák, a kerék. é^. végkép akadá-. évben lefeszítenek a lapátokról egy rövid ideig tartó érintkezés alatt rak. legnagyobb részével tova. siet,. s. azt mindenesetre. elbocsátja magától, az ingoványos lapályon tufaréteget képezvén.. *). Dr. Pólya, Perger,. azon mocsárokra, melyek pesi út.). a. s. többek közlése szerint volt id,. midn. mostani Fehér Hattyú fogadó helyén. kacsázni jártak állottak.. (Kere-.

(28) Erre mutat azon. nek. :. —. 14. táj flórája is,. ott. mészmocsári növények. tenyész-. *). Orchis pálustris, Iuncus óbtusiflorus, és mindenek fölött Schönus. m-. mely utóbbi a lpor-malom egész környékén különösen gyakori, és a nyugatról jöv források (Gesundlieitsbründel, pár lábnyira a lpor-malomi. gricans,. csatornájának mintegy szegélyét képezi (Kerner).. tótól). A. másik. hely, hol. mész a jelenkorban képzdött, a városligettl éjszak-. ra van. Itt némely pontokon kutásás alkalmával egy szilárd rétegre akadnak,. mely a fölülettl. lefelé. 3. —4. lábnyira van,. s. vastagsága csekély. Ez. midn. egyéb, mint mocsármész, mely lerakódott akkor,. mények együtt. voltak,. s. most minthogy ezek. ott. nem. képzdési körül-. a. végkép megváltoztak, többé. nem képzdik. Egy harmadik helynek. vehetni a Duna bal partján Gubacs felé azon Homokkövet és Kavicsot, mely ujabban mészcarbonátos ragaszra tevén szert, kösszeállásu lett, és a Duna partját a szaggatás ellen nem jelentéktele-. nül védi.. vehetk végre azon mész incrustatiók. Ide. hegységben többször van alkalmunk. is,. melyeket a budai mész-. észlelni a szirtek oldalán,. vagy a repedé-. sek falain.. 5.. Edesviz.. A. hydrographiai viszonyok legközelebb a kútvizet érintik,. és ez a vizereszt rétegekkel. áll. a legszorosabb viszonyban. közvetlen területe alatt a bal parton a. nemereszt tömött agyagréteget néhol igen közel feljut a. hanem még. a. felületre,. hegyek oldalain. Homok. találunk.. st. és. Ezen agyag hullámos felület; parton nemcsak hogy felér,. a jobb. és tetején is találtatik. ként, különösen a bal parton tetemes mélységre száll. vizereszt Kavics és. kezések. is. Homok. tölti be.. ilyenek a város. ;. Kavics, melyek alatt egy. Már. ellenkezleg helyen-. ;. le,. a kutásások. s. s. a. mélyedményt a. egyéb technikai. épít-. szolgáltattak adatot ezen tályag földalatti plastikájának megálla-. azonban még sokkal határozottabban domborodott ki, mióta Budapest hatósága a vizvezetési kérdés megoldása szempontjából egy bizottság által talajfuratásokat eszközölt (1877). Ezen viz-nemereszt tályag Bu-. pítására, az. dán a Dunaparton közvetlenül képezi a felületet. ott,. hol a hegység. a part-. hoz közel nyomul, csekély kivételt csak a Bomba-tér körül ismerünk, hol a Kavics fedi. azt.. Ezen. a tömött agyagon állanak a lánczhid oszlopai, a. lyek nemcsak hogy megérintik,. A. pesti. hanem még egy-két. lánczhidfnél 38'-nyi mélységben van.. Pesten a belvárosban a kútfúrások azt mutatták. mélységben. találni. ;. ki,. hogy 24. — 26'-nyi. még nem. a Terézvárosban mélyebben van, 80'-nyira. mutatkozik, az Orczyházban az ártézi kut fúrásánál 45'-ra találták. *). me-. lábra beleásva épültek.. ;. a. J ózsef-. Sendtner Vcgota/tionsverhaltnisse von Siid-Ba.yern. Hochmoore, Wiesen- oder. Kalkmoore..

(29) -. 15. 2—. városban magasabbra emelkedik,. 1 8'. mélységben van.. A. Ferenczváros-. ban ismét mélyebbre száll, de a Dunaparfc közelében emelkedik. Vizet sehol sem ad, a Kálvária dombnál fúrtak benne 180'-ra, az Orczyház ártézi kútfúrásánál lementek benne 564'-ra,. mindig száraz. s. nél fúratott bele 60', a budai oszlopnál 12'. volt.. lábra,. Clark a budai hídf-. de állandóan száraznak. Homok. mutatkozott. Ezen hullámos felület képletre Kavics és 8. —. 15'. között ingadozó vastagságban a felületet. nagy terjedelemmel. bir, és. pontjából azt egészben. képezvén.. vennünk. Pest közvetlen területe. mely a Duna bal partján kelet. nagyobb magaslatában a. terület. a hydrographiai viszonyok kell megitélése szem-. kell tekintetbe. része azon földtáblának,. következik,. Ezen. viz választót képezi a. Duna. felé. és a. húzódik,. tetemes kiterjedés felület csaknem kizárólag vizereszt képletekbl. melyek a légköri vizet magukba veszik, táplálják.. Valamint a felületen. ugy. ,. és azzal. leg-. s. Tisza között, ezen áll,. a. a föld alatti viz környélvet. a földalatti vizkörnyékben. is. változó. körülmények adhatják el magokat, a melyek szerint van zárt medenczékben tesped viz, van csekélyebb völgyekben mozgó patak, és több ilyen patak egyesülésébl nagyobb völgyben lefolyó jelentékenyebb áramlat. Ilyenekbl. Dunába. a viz. jut, és. mköd. annak táplálkozása az igy látatlanul ott, a hol a körülmények egy fold. rások által tetemes lehet. nak. miként azt a bal parton. létrejövésére,. vízválasztójának a Gödöll, Isaszeg, Péczel. látjuk, s. Üll. alanti for-. feletti lefolyás-. nem kedvezk. A Duna vonalától egész a Dunáig. terjed táblájának mélye dményeiben csergedeznek az alanti források, miként ezt. egy külön, ezen czélból. tanulmányra. folyót összeköti. Ruppert. tett. tanulmányozásból tisztán kivehetjük. Ilyen Pest-Szolnok vonala, mely a két nagy. felette jól kinálkozik ;. ezen a vonalon az osztrák állam vasuti-társaság igazgatója. ur buzgóságából a vasúti mérnöki testület által az állomási és. több rházi kutakban a. viz szintje és. sen 1864. deczember 18-án, határoztatott.. Suess. mélysége ugyanazon napon, nevezetebécsi tanár és geolog *) kérésére nieg-. Ezen a 13 U mértföld hosszú vonalon 83 kútban l. lett a viz, a. folyóknak ilyenkor szokott csekély vizállása mellett meghatározva, és az. eredmény egy szelvény térképen a sinek. és a. Duna meg. a Tisza null pontja. együttes feljegyzése mellett összeállítva. (Hosszmérték 1 öl. gasság. 1 öl. = 20. öl.). ismeretes, olyanok, és a. A. = 800. öl;. ma-. magassági viszonyok Pest-Szolnok vonalán, miként. hogy a két végpont egyszersmind legmélyebben. fekszik,. legnagyobb emelkedés Pilisnél van.. A Duna észlelés. napján. nullpontja Budapestnél a tenger felett 50.oo9 bécsi a. Dunaállása a 0-pont. Tehát a tenger. A. Az. felett 51.09 b. öl.. pesti indóháznál a kutviz. egy rházi kútban a viz szine már. *). öl.. felett O.is? b. öl.. Über das Grundwasser der. magassága. 52.941 öl.. Ettl nem messze. 56.os.. Doiiíiu. von E. Suess. Österreiclnscke Revue. 1866..

(30) — A. —. 16. viszonyok jobb áttekinthetése végett a következ pontokon külön. rovatokban állitom össze a sinek a tenger felett, valamint a. kutakban a viz szinének magasságát. és a. harmadik rovatban azon mélységet, a melyben a áll, mindent bécsi ölekben számitva.. sinektl számitva a viz a kútban. Sinmagasság. Kutviz felszíne. Kbánya. 62.52. ......... Lörinczi. 60.63. Kutviz mélysége a sinek alatt. 1.88. 70.43. 68.35. 1.86. 65.02. 61,04. 3.97. Üll. 67.65. 64.80. 2.84. Monor. 72. 27. 70.n. 2.12. Pilis. 77.20. 73.65. 3.54. Alberti-Irsa. 68.91. 66.27. 2.73. 53.82. 51. 19. 2.52. Abony. 48.87. 46.G2. 2.38. Szolnok. 46.83. —. 2.79. Vecsés. Czegléd. '. Szolnoknál a Tisza 0-pontja tenger fölött. Ezen. összeállitásnál csak az állomási. 42.59. pontok kutjai vannak kitüntetve,. de ha egy szelvényképen az általuk meghatározott 83 kútnál ugy a felszin,. mint a viz mélységi pontokat egy vonal által összekötjük, összefügg képét kapjuk azon egész viztömegnek, mely Pest-Pilis-Szolnok vonalán a föld nagyobb, egyszer kisebb mélységben folytonosan meg-. felülete alatt egyszer. gyülve van, és a talaj domborzati viszonyai következtében Pilis fensikjától. nyugotra a Duna. felé,. keletre a Tisza felé. Valamint a rétegek viznek föld alatti folyása. felülete. lefolyást.. szabálytalan. és felette. ,. ugy a. korántsem mondható egyenletesnek, az hol. is. mélyebb, hol csekélyebb csatornákon,. Dunába vagy Tiszába. Ezen föld alatti áramlat hogy a körülmények. kap. hullámos. s. hol egyenesen, hol kanyarogva jut a. táplálja a. szerint jó. fváros kútjait azon különbséggel,. vagy rosz. vizet. is. kaphatnak. Olyan helye-. ken, hol a kavicsréteg vastagsága csekély, vagy kevés vagy épen semmi viz nincs; olyan területeken, hol valami a kutak, szintén. nem. várhatni jó vizet. a rétegek között szerves. s. tesped vizmedenczébe mélyesztetnek ;. még kevesebbé. korhadásban lév anyagok. Terézvárosban egy nagyobb olyan terület mutatható vasas forrás. bugyog. fel, s. A vizvezeték. olyan helyeken, hol is. ki,. fordulnak el.. A. melynek mélyében. a viznek vas izt kölcsönöz. *). vize részben ilyen alanti források. által. szolgáltatik;. a szívó kutak a feldunasor azon részén, mely a hajóhivatali tértl a Margit-. Ezen viszonyokat részletesebben kifejtve olvashatni ezen munkában „Az József-ti 1877. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. *). ivó viz kérdése Budapesten." Dr. Szabó. :.

(31) -. 17. szempontból épen oly területen vannak elhelyezve,. hidig terjed, geológiai. a melyen a fúrások a kaviesrétegnek legjelentékenyebb vastagságát és a. Duna. felé. mutatták. öml alanti vizek legnagyobb bséget és kifogástalan minségét ki. A kavicsréteg a Duna feneke alá húzódván, világos, hogy a Duna már magában. ezen földalatti áramlatnak. is. szabályozója; de ha szivatyuzáa. által az. áramló mennyiség kiemeltetik, akkor a. tatik. Nedves évszakban a. is.. magasabb. a. Duna. állása. is,. ellenben száraz idszakban, vagy télen,. kély mennyiségben telnek meg,. jobban támaszkodni kénytelen.. s. ilyenkor a. Duna. midn. pótlására a vizvezH ék. A körülmények azonban kedvez. a Dunaviz ugyanis a nyári idényben,. ;. aránylag pótol-. által. magasabb, de ugyanekkor. vau a felületen meggyülve, az alanti medenczék cse-. a víz fagyos állapotban. nyújtanak. Duna. földalatti vízállás. midn. kiegészitést. állása is rendesen. hogy ezek miatt sem Bécsben nem óhajtják a vizvezeték kibvitését a Duna által eszközölni, sem Budapesten nem lett többség által azon terv elfogadva, hogy a Duna vize használtassák bevezetésre'; ellenben télen a Duna vize nemcsak hogy igen. a legnagyobb, annyira van fertztetve szerves anyagokkal,. (minthogy. filtrálás által. porond rétegen ezektl meg. nem. szabaditható). kevés iszapot tartalmaz, de felolvadott, és különösen szerves testek oly csekély. mennyiségben vannak benne, hogy ilyenkor a forrásviz természetet meg-. annak bevezetésétl nincs mit tartani, hozzávéve még hfoki viszonyait is ezen évszakban, a melyek a nyáriban szintén nagy hátrányt képeznének a Dunaviz felhasználásánál.. közeliti, tehát. 6.. Keservíz.. A Duna jobb. Sashegytl Promontor. partján, azon a lapályon, mely a Gellért-. felé délre terül. Lágymányos, mig. el,. melynek a hatóságnál használt. Kelenföld név alatt emlittetik, minségben jönnek el keserüviz-források. A kénsavas nátron és magnesia, mibl 1000 rész vizben csaknem 40 sulyrész van, adja a sajátságos izt kiválólag, de ezen sók nem valami meglev telepbl lugoztatnak ki, hanem folyvást képzdnek. A vegytani folyamat különösen két kzetben látszik véghez menni, a Dolomit és a fels eocén tályagban. Ha a részletekben vannak is eltérések, de az elv, a mely szerint a képzdés neve. a történelemben. nevezetes mennyiségben és. történik, ugyanaz.. Voltaképen a magasabb hegyoldalakon. veszi kezdetét. Volt a Síishegyen. alkalmam. észlelni a Gellérthegyen. azon körülményeket, melyeknek együtt. nem. s. ezek lejtjén kevésbé, mint. létele a keserüviz. kép-. zdését eredményezi. Azon egész vidék, a melynek rónáján a keserüforrásokat elhelyezve találjuk, Északról és E.-Nyugotról Dolomit által van befogva, a. melynek vannak. szilárd és porló féleségei.. A. Dolomitot fed képletek. Márga és Tályag s ezek játszák a hogy benne Pyrit fordul el, nemcsak finom osztatu állapotban, hanem tojás nagyságú darabokban is. Ezen Pyrit fokozatosan Limonittá változik át van ugyan egészen ép is, de általában. között van a fels Eocénhez tartozó budai. megindító szerepet, különösen az. által,. ;. I.. rész.. 2.

(32) — fémfény nyel ritkán. 18. olyan esetek. bir,. is. —. ismeretesek, hogy ketté törve, a. közepe ínég Pyrit, csak külseje van a fénytelen. E. anyaggá átváltozva.. gömb. földes törés, barnaveres. ,. bomlást a lég oxygenje és a. viz idézik. el,. s. végered-. ménye vasoxydhydát meg a Dolomitot képez carbonátokra, azokat kénsavas mész, meg kénsavas mag-. kénsav. Az elbbi visszamarad, az utóbbi pedig hat. :. nesiára változtatván.. A kénsavas. mész, mint Gypsz közel a képzdési helyhez. legnagyobb részt visszamarad, mig a könnyen olvadó kénsavas egy kevés kénsavas mész a szivárgó vizzel tovább megy.. kijegül, s igy. magnesia. és. Tanulságosan észleltem ezt azon nt mellett, mely a Tabánból a kis Gellérthegyen a két vezet.. Ennek jobb. n.. u.. oldalán. Kpor-hegy között. ott,. a mészárosok országútjára. hol az a magasról délnek a lapály felé eresz-. kedik, volt akkor egy mély vizmosás a fellazult. Márgában kivájva, mely a A meredek martban. képlet mélyébe néhány ölnyire engedett be tekinteni.. kristályos szerkezet Gypsztáblák voltak rétegesen kiválva, közben változatlan. A. agyagos rétegekkel.. hegyoldal felületén épen ugy, mint a vizmosás. fenekén nagy mennyiségben hevertek Pyrit golyók, melyeken az oxydátió. nagyon elharapódzott. *) A viz, mely itt lefolyást talál, porl Dolomitról Különben sok helyen nemcsak az elbb emiitett kzetek, de minden kzete Budának tartalmaz Pyritet maga a Dolomit is a Megalodus-mész a Nummulitmész stb. ugy, hogy a kénsavképzdésre anyag bven van.. jön.. :. A nye,. kénsav forrása a Pyrit. mig. az elemeket.. A. egészen lefoly. tabbá. s. egyszersmind oxydati ójának egyik termé-. a Dolomit a magnesia-sulphát és a Gypsz képzdésére szolgáltatja. teszi.. Gypsz legnagyobb részt visszamarad, mig a magnesiasulphát a vizet. s. A. mentl távolabb az eredési helytl, annál concentrálst kevés Káliumot, valamint a Chlort Földpátból. Nátriumot,. mely magában a Tályagban van meg. Buda környékén, nevezetesen a Kis és Nagy-Svábhegy. veszi fel,. Tályag egy része puszta szemmel több évvel ez eltt kimondottam.. is. Az. felismerhet Trachyttufából. hogy az ökörmezi csoportban. legfels réteg alluvium 2 az alatt kékes agyag,. figyelmet érdemel.. A. s ez. — 3 láb;. hogy. áll,. a. mái-. óta vizsgálataim kiterjedtek hasonló. eredménynyel, de a keserüvizek képzdését illetleg letesen eladni,. között,. nem. lesz felesleges rész-. a Ferencz-József forrásnál a. ez alatt sárgás. agyag szintén. 1. — 3 láb. s. van a keserüviz kútjának fenekén, ez tehát különös. keverékrészek szétválasztását iszapolással kezdettem,. homokszem nagyságú maradékban. részint. puhányhéj törmelék, részint. s. a. fel-. ismerhet teljes foraminiferák voltak kiszedhetk. A képlet tehát már a fels Eocénhez tartozó Kisczelli Tályag. A sárga réteg e részben a kéktl nem *). A Vaskéneg. vizsgálásával alaki és vegytani. tekintetben. foglalkozott Ber-. náth József „A budai vitriolkovand vagy Markasit vizsgálása." A k. ni. Terraészett. Társ. Közi. 1863 4. 67. lap. Az anyag egyedül a kis Gellérthegyen keresztül men. —. alagútban fordult Palkovics György.. el,. az. ottani. agyagban, de. igen. kis. mennyiségben. Gyjtötte.

(33) :. — különbözik. a Gypsz,. nem. A. lí). szervtelen anyag közt legtöbb és legnagyobb darabokat képez. a nagyobbakat kiszedve, most sósavval öntöttem. s. igen élénk pezsgést idézett el.. Ez megsznvén. le. hidegen, mi. ujabb sósav. és. által. sem idéztetvén el, melegítettem. Pezsgés újból beállott, még pedig elég tartósan, mi arra mutat, hogy a keverékrészek között Dolomit is van. Végre újból iszapolva a megszántott maradékban találtam kétféle Quarczot kopott fehér szemekben és átlátszó iivegtiszta szögletes darabokat, a a. mink. Quarcztrachytokban szoktak lenni. Csillám van kétféle: legtöbbször arany-. minre. sárgás, a. kelyek.. a Biotit szokott mállani, és gyérebben a Mnskovit-féle pik-. Gypsz most. felette. is. sok volt. még gömböly szemekben. Legna-. gyobb figyelmet forditottam a földpátszemekre. Ezek parányiak, és azért mint port határoztam meg lángkisérletileg. Az eredmény az volt, hogy olykor Káliumföldpátra is kaptam hatást, máskor Nátriumfoldpátra. Tehát mind a. kett megvan. Fekete Magnetitszem. és barnás. Pyritszem. felette. Szóval ezen Tályag keveréke finom trachyttufának kevés régibb. Dolomittal és Mészszel,. s. ezen keverék. már maga. is. sok van.. Homokkal. képes szolgáltatni mind-. azon elemeket, melyeket a keserüforrásainkban a vegytani elemzés kimutat.. Az általam. kiválasztott. striata, és Cristellaria. lemz. fajokat ismerte. Foraminiferák közt Hantken ur Robulina. arcuata Philippi, tehát a valódi kisczelli emeletet jelfel.. Legújabban (1878) a Saxlehner-féle telek közvetlen határában ásott s vizsgálva azon ered-. kesnrüviz (Márkus-féle) kut aljáról vettem agyagot,. ményre jöttem. hogy az hasonló Trachyttufa épen olyan finomszemti. ,. épen olyan idegen részszel van keverve.. A. legfinomabbját iszapolás. és. által. kaptam oly maradékot, melybl kiválaszthatók voltak jól megHantken ur felismerte Robulina cultrata Montf. és Truncatulina Dutemplei d'Orb., tehát két oly fajt, mely közös a kisczelli és a felsbb badeni tályaggal is. A maradékban, miután a meszet elbb föleresztett sósavval hidegen eltávolítottam, és az uj adag sósavval fzve pezsgést nem kaptam volna, meggyzdtem, hogy van igen fényes, eltávolitva. tartott Foraminiferák; ezek között. :. szögletes Quarcz, sárgás Biotit, sok Magnetit, mállásnak indult Pyrit, és. Földpát. felette. apró szemekben. Lángkisérletet téve kétségen kivül meg-. gyzdtem, hogy ban. Dolomitot e. tásnak. kedvez. Dolomit. a a. Nátriumföldpát igen finom osztatu állapotTályagban nem találtam, csak meszet, ennélfogva a ha-. a Földpát. és. a. Tályag azon. Tályag határán helyzete. annak nyngoti folytatásán hegyek déli lej tjén lefolyó. ,. elfoglal,. viz. síkján nyeletik el, mit a Tályag. kell. melyet a s. a. mely. véghezmenni, Gellért-. és. azt idézi. mind a Dolomit. és. mire. igen. Sashegy. meg. el, hogy. ezen. Tályag érintkezési. sajátszer leveles szövete. is. tetemesen. mozdit el.. A. vidék geológiai szerkezete általában. is. lényegesen járul a keserfor-. rások képzdéséhez. Ezen szerkezet egyik nevezetessége. az,. hogy a 2*. Gellért-.

(34) —. —. 20. hegy lankás nyúlványa délnek hosszabban húzódik az vízhatlan kzeteivel, s egy északdél irányú s a Dunával párhuzamosan men gátot képez, melytl keletre a. Duna. vize hatol be. homok. a fels. s. kavicsrétegbe,. s. az ezen táji. kutak vize nyomát se mutatja a keserüsónak, st közöttük, vegyelemzés alapján. mondhatjuk, hogy. is. nem. egy kútban a legkitnbb ivóviz van. Nyu-. gotra ezen gátti vannak azon medenczék, melyekben a keserüforrások van-. nak meggyülve, gát. nem. engedi,. látszólag északról délnek. s. hogy. a. Duna. kapnak. lefolyást.. vize bármicsoda állásánál. is. Az. emiitett. közvetlenül nyo-. muljon a rétegeken keresztül a keserüvizek medenczéibe. Összesen 3 csoportot *) különböztethetünk meg, melyek közül a legelébb ismert, a legterjedelmesebb,. mely a Gellérthegy a. és. s. A lágymányosi. felel. meg,. s. **). Lágymányos nevü sikságon van. I.. a legtöbb birtokos által lefoglalt az,. Sashegy közti völgynyilás folytatásának. forráscsoport fekszik általában a buda-proinon-. országnt és a buda-fehérvárosi vaspálya közötti lapályon, az összeköt. tori. vaspályához közel délre az azon területen keresztülvezet szekérút jobb és bal oldalán. Északról délnek a. következ 13. oldalán a Sándor, Hildegárd, a. forrás van: az nt keleti (dunai). Hunyady Mátyás,. Erzsébet,. Árpád. és. négy. mellék forrásai, a szekérút nyugoti oldalán van a gr. Széchenyi István forforrás, a Szt.-István s a Deák Ferencz forrás. Ezen legéjszakibb csoportból 6 forrás, u. m. a gr. Széchenyi István, a Heinrich-féle, a Szt.-István, és a Deák Ferencz, valamint az ezektl éjszakkeletre es Hildegárd és Hunyady Mátyás forrásokat 1876-ban Mattoni és Wille czég vette meg, s ezek most az „egyesitett bndai keser sós-források" neve alatt vannak összefoglalva, s a kül-kereskedésbe „budai király keserüviz" név alatt vitetnek, mig a belföldön a régi megszokott név alatt is kül-. Henrich. rás,. detnek. szét.. A. lágymányosi. forráscsoportnak sok gazdája. három maradt fenn egyik :. biró consortium, és legújabb. az. idben ezen. „Aeskuláp -nak nevezett forrást, melyet Molnár. által. is. A budai keserüvizforrások Budapest 1874.. ur az akadémiánál. s. a buda-fehérvári vasút vonalától nyu-. gotra esik, a lágymányositól délnyugotra.. *). J.. mi tetemes concentrátiói fokozata van már vive.. bemutatott (1878.),. tnik ki. ***) Kereskedésbe is II. Az rmezei forráscsoport. József,. csak. forrásoktól délre találta Strohhoffer. tt. vegy elemezve. közül jelenleg. a Mattoni és Wille, másik az Erzsébet sósfürdt. Egy medencze. alakulag körülzárt,. rövid természettudományi leirása, közli Bernáth. **) Irodalmi szempontból figyelmet érdemel e munka „Buda déli környéke és keser viz forrásai, történeti, régészeti, helyirati és természettudományi szempontból." Irta Sólyom Jen a magyar Történelmi Társulat tagja. Budapest 1877. 67. lap.. ***) Molnár János „Aeskuláp budai uj keserüviz Természettudományi Közlemények. XV. kötet. 1878.. vegytani. elemzése." Math.. s.