T É P - filozófia
SZEDD MAGAD!
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsa kezdeményezésére és finanszírozásában 1997 szeptemberében indult az a mintegy kétévesre ter
vezett munka, ami Technológiai Előretekintési Program (TÉP) néven vált ismertté. A múlt év ápri
lisában megalakultak a munkacsoportok, júniusra megfogalmazták az általuk vizsgált területek lehet
séges jövőképeinek első változatát, s ez év elejére elkészültek az első makro-forgatókönyvek is.
H a v a s A t t i l á v a l , a T É P I r o d a v e z e t ő j é v e l é s K o v á t s F e r e n c c e l, a z I r á n y ít ó T e s tü le t e l n ö k é v e l f o l y t a t o t t b e s z é l g e t é s a l a p já n a k ö v e t k e z ő k b e n ö s s z e f o g l a l j u k a p r o g r a m c é l j a i t é s e d d i g i f ő e r e d m é n y e i t .
A TÉP - em elték ki b e sz é lg e tő partnereim - nem prognózis vagy előrejelzés, nem is kutatás, hanem közös gondolkodás, a kutatás, a gazdaság és az állam igazgatás szakem bereinek részvételével. A technológiai előretekin
tés a várható piaci, gazdasági, társadalmi folyam atok, trendek, illetve a tudom ányos és m űszak i-tech n ik ai fejlődés szisztem atikus értékelése, jövőváltozatok, alter
natívák felvázolása abból a szem pontból, hogy az m ilyen hatást gyakorol egy nem zet (vagy régió, ágazat, vállalat) jöved elem term elő és versen yk ép ességére, a lakosság életm inőségére.
A programok négy alapkérdésre keresnek választ.
- Várhatóan m ilyen társadalmi, gazdasági, környezeti és piaci trendek bontakoznak ki a követk ező 1 5 -3 0 évben?
- A kutatás-fejlesztés m ely területei a legfontosabbak e trendek szem pontjából?
- H ogyan lehet az életm inőség javítása érdekében a leghatékonyabban felhasználni az állam i forrásokat?
- A szabályozó, az oktatási és szakképzési rendszer m ilyen hatást gyakorol a m űszaki-technikai, illetve a piaci lehetőségek kihasználására?
K ü lö n ö s e n a z e lm ú l t h ó n a p o k v i l á g g a z d a s á g i e s e m é n y e i k a p c s á n m e r ü l f e l , h o g y ily e n b i z o n y t a l a n v il á g b a n é s k ö r n y e z e t b e n , a m i k o r e g y - k é t é v r e s e m l e h e t m e g b íz h a t ó a n p r o g n o s z t i z á l n i a z e s e m é n y e k e t , n e m h o g y 1 5 - 3 0 é v r e , v a n - e h a s z n a a z i ly e n m u n k á k n a k - t e t t e f e l s z e r k e s z t ő s é g ü n k a k é r d é s t a p r o g r a m i r á n y í tó i n a k .
VEZETÉSTUDOMÁNY
A TÉP alapgondolata szerint a jö v ő t cselek ed etein k is alakítják, a kedvezőtlen trendek is m egváltoztathatók.
Tehát igenis van értelm e, hogy m egnézzük, mi történik M agyarországon akkor, ha nem teszünk sem m it, és akkor, ha teszünk valam it. A jö v ő alakításában tehát van valam ekkora szabadságfokunk.
Ennél fontosabb szem pont, hogy az előretekintés (foresight) nem azonos az elő rejelzéssel (forecast), a prognózissal, a tervezéssel. A z utóbbiak mind valam ilyen esem énysort extrapolálnak, arra k észíten ek fel - az előretekintés ennél kevesebb és több is. Mert nem azt mondja m eg, hogy egy jelen leg i tendencia, ha eddig ilyen volt, ezután m ilyen lesz, hanem külön féle lehetőségekre, változatokra hívja fel az o rszág, a korm ány, a gazdálkodók figyelm ét. A vállalk ozó számára előretekin
tési lehetőséget teremt a k ö vetk ező évekre arról, hogy m ilyen leh ető ség ek kínálkoznak. A z előretek in téssel befolyásoljuk a jövőt, nem csak m űszaki vagy gazdasági, hanem egyéb társadalmi szem pontokat is figyelem be veszünk, például öregedő társadalom, környezetvédelm i problémák. Tehát m indazon körülm ényeket, am elyekre érdem es az erőforrásokat m ozgósítani.
A TÉP fontos elem e az ún. forgatókönyv-technika. Ez azt szolgálja, hogy az időben egym ás után következő esem én yek közötti kapcsolatot feltárva jussunk el egy jö v ő b e li á llap oth oz. A fo rg a tó k ö n y v ek m e g fo g a l
mazásakor érdem es különválasztani az általunk befolyá
solható tényezőket azoktól, am elyek alakulása tőlünk független, azaz számunkra adottságnak tekinthető. A m egvalósu lás esély ét fig y elem b e v év e term észetesen különböző forgatókönyvek lehetségesek. Van olyan, am e
lyiknek kicsi a valószín ű sége, holott számunkra kedvező lenne a m egvalósulása, és van olyan, am elyiknek nagy a valószín ű sége, de k ed vezőtlen számunkra. Olyan for
gatókönyveket is érdem es k id olgozn i, am elyek b ekövet
k ezése valószerűtlennek tűnik, de nem árt valam ilyen szinten felkészülni ezekre az esetekre.
A forgatókönyveknek három szintje különíthető el: a g lo b á lis és region ális forgatók ön yvek , a m akro-for
gatókönyvek, valam int az e g y e s területek fejlődésére vonatkozó (m ező- és m ikro-) forgatókönyvek szintje. A m a k ro-forgatók ön yvek arra k eresn ek választ, hogy b izon yos kívánt jö v ő b eli állapothoz m ilyen feltételek tel
XXX. ÉVF 1999. 04. SZÁM
41
Interjú
je sü lé se esetén juthat el e g y ország. A m akro-for- gató k ö n y v ek e lk é s z íté s é v e l m eg b ízo tt csoport ren
delkezésére álltak a TÉP m unkacsoportok által k id olgo
zott forgatókönyvek, tehát azokat fel lehetett használni a munka során. A glob ális és regionális környezet változá
sait a m ások - pl. nem zetközi szervezetek, m ás hazai és k ü lföld i e le m z ő c so p o r to k - által ö ss z e á llíto tt for
gatókönyvekre tám aszkodva lehet majd fig y elem b e venni a következő szakaszban, azaz a jelen leg i, eltérő m ély ség ben kifejtett feltétevések et pontosítani. A folytatásban egyébként is többszöri iterációra lesz szükség a három szint közötti kölcsönhatások felderítése érdekében.
A m akro-forgatókönyvek rendszerezésére, áttekin
tésére három tengelyt választottak a szerzők, am elyek a n e m z e tk ö z i m u n k a m e g o s z tá s b a v a l ó b e k a p c s o l ó d á s m ód
ját jellem zik eltérő, de egym ással ö sszefü g g ő szem p on tok b ól. A te n g e ly e k szin tetik u s m utatók abban az értelem ben, hogy m indegyik több további társadalom- és gazdaságpolitikai változókat foglal magában. A három fő dim enziót a következőképpen definiálták:
1. I n t e g r á l t s á g : A zt fejezi ki, hogy m ilyen mértékben integrálódott a m agyar társadalom és gazdaság a globális struktúrákba. A z „alacson y“ szint elzárkózást, a külső minták átvételére való kisebb hajlandóságot valószínűsít, m íg a „m agas“ szint ennek éppen ellen k ezőjével je lle m ezhető.
2. T u d á s i n te n z it á s : E tengelyen azt mérhetjük, nogy m ilyen a hazai tudás szerepe a nem zetközi munka- m egosztásba való bek ap csolód ásb an . A z „ a la cso n y “ szintek k evés hazai hozzáadott tudással, kevés modern ismeretre épülő stratégiákat jelentenének. A z ideiglenes komparatív előny a nem igazán m agasan képzett, de az európai központokhoz földrajzi értelem ben is k özeli és fegyelm ezett munkaerőre épül. A „m agas“ értékeknél jelentős a hazai hozzáadottérték, és v alószín ű leg nagyobb teret kapnak a ,,high-tech k ö z e li“ iparágak, technológiák, vállalkozások, infrastrukturális csom ópontok.
3 . A k t i v i t á s : Ez a d im en zió a társadalm i akarat szerepét fejezi ki. A z „alacson y“ értékek azt a helyzetet mutatják, am ikor elfogadjuk a ránk mért sorsot, és túlélésre rendezkedünk be. A „m agas“ értékek viszont azt jelzik, hogy belső adottságainkat és a nem zetközi tren
deket figyelem be v év e m egkeressük a legkedvezőbb lehetőségeket, partnereket, stratégiákat. E dim enzió n em csak az állami szféra szerepvállalását jelzi, legalább ilyen fo n to s ö s s z e te v ő je a c iv il társadalom , valam int a gazdálkodói szféra szerepe is.
A fenti három fő dim en zió által kifeszített térben e lv i
leg szám talan forgatókönyv képzelhető el. Ha minden
dim enzióban csak „ a la cso n y “ és „m a g a s“ értékeket engednek m eg, akkor n yolc változat létezik. A for
gatókönyv k észítői szerint azonban - bár elv ileg lehet
ség es lenne - gyakorlatilag elveth ető az a változat, hogy M agyarország a la cso n y „ a k tiv itá s i” szin ten , azaz m eg felelő stratégia nélkül, m agas tudásintenzitási szin ten kapcsolódjon be a nem zetközi m unkam egosztásba. A fenti szűkítést fig y elem b e v év e az alábbi szcenáriók fogalm azhatók meg:
1. A ktív stratégiával m agas fokú n em zetközi integráció és m agas tudásintenzitású fejlőd ési pálya.
2. A ktív stratégia nélkül m agas fokú nem zetközi integrá
ció és alacsony (legfeljeb b k ö zep es) tudásintenzitású fejlődési pálya.
3 . A ktív stratégiával alacsony fokú nem zetközi integrá
ció és m agas fokú tudásintenzitású fejlőd ési pálya.
4 . A ktív stratégia nélkül alacsony fokú nem zetközi integ
ráció és alacsony tudásintenzitású fejlőd ési pálya.
5. A ktív stratégiával m agas fokú nem zetközi integráció és alacsony tudásintenzitású fejlőd ési pálya.
6 . A ktív stratégiával alacsony fokú n em zetközi integrá
ció és alacsony tudásintenzitású fejlőd ési pálya.
A fenti hat közül a z 1. é s 2 . forgatókönyveket dolgozták ki részletesen. A 4 . és 6. szcenáriókat mint túlzottan pesszim istákat vetették el, a 3.-t pedig mint irreális szcenáriót. A z 5. forgatókönyv viszont a 2.-h oz hasonlít, azzal a k ülönbséggel, hogy m íg a 2. szcenáriónál a magas fokú in tegráció és az a la cso n y tu d ásin ten zitás eg y
„sodródó stratégia” m ellett alakul ki, addig az 5. for
gatókönyvnél m indez tudatos törekvés „eredm énye“.
A z e l s ő s z c e n á r i ó e g y ik a la p feltételezése szerint M agyarország integrálódik a glob ális gazdasági, társadal
mi fo ly a m a to k h o z, c sa tla k o zik a n em zetk ö zi in téz
m ényekhez, az Európai U n ióh oz például eg y évtizeden belül. M indez tudatos korm ányzati politikával, a civ il és a m agán szféra aktív szerepvállalásával, valam int magas tudásintenzitással párosul. A társadalom alrendszereinek harmonikus együttm űködése és határozott nem zeti straté
gia révén sikerül elkerülni, hogy az integrálódás ga z
daságilag és külpolitikailag az országot kiszolgáltatottá tegye. M agyarország a nem zetk özi gazdasági vérkeringés szerves részévé válik, íg y az ott m egm utatkozó irányza
tok elkerülhetetlenül nálunk is érv én yesü ln ek , de a határozott stratégia és a m agas tudásintenzitás se g ít
ség év el, az így m egerősített alk alm azk od ók ép esség révén tom píthatok a negatív hatások. M indezek következtében erőteljesen csökken M agyarországnak a fejlett orszá-
gokhoz képest m eg lév ő hátránya. Ez a jövők ép olyan M agyarországot fest, am ely rálép a nyugati minta által közvetített m odernizációs útra, sőt, b izon yos területeken kísérletet tesz annak élvonalába való betörésre, önálló nem zeti arculatának m egőrzése m ellett. Ez a jövőkép M agyarország számára alapvetően nem defenzív, követő magatartást vázol fel, hanem előrem utató m egoldásokat is felkínáló gazdasági-társadalm i form ációt rajzol elénk.
E forgatókönyv m egvalósulását, k észítői szerint, sok tényező támasztja alá, de b ő ség g el találunk olyan jelen ségeket is, am elyek ennek ellentm ondanak. Létrejöttek ugyan a magántulajdon és a piacgazdaság legfontosabb jogi és gazdasági intézm ényei, azonban a korrupció és a feketegazdaság mai méretei fékezhetik a ked vező hatások kibontakozását. Egy ilyen fejlőd ési pálya kiindulási pont
ként feltételezi az oktatás m agas színvonalát, s ebben a tekintetben nem zetközi viszonylatban igen jó h elyezéssel büszkélkedhetünk. Ellentm ond azonban e szcenáriónak, hogy az oktatás jelen leg túlzottan alacsony részt kap az elosztható jöved elm ek b ől, és a felsőfok ú képzésben részt vevők aránya a fejlett országokhoz képest igen kicsi.
U gyanez a kétoldalúság jellem ző a K +F szférára is: a sokat em legetett hazai kutatói szürkeállom ányban rejlő képességek kibontakozását a szűkös erőforrások gátolják.
A k ü lön féle társadalm i csoportokat k ép v iselő , azok érdekeiért tenni akaró c iv il szféra tö b b é-k ev ésb é fejlődésnek indult csírái már m egtalálhatók szinte m in
den területen, szerepük azonban m ég csak a problém ák felvetésére, illetőleg az állam által már vagy m ég el nem látott szolgáltatások helyettesítésére korlátozódik.
A m á s o d i k s z c e n á r i ó szerint M agyarország az elkövetkező két évtizedben ugyan fokozott mértékben integrálódik a globális gazdasági, társadalmi folyam atok
ba és a nem zetközi intézm ényekbe (E U , NATO), ám az integráció - aktív stratégia hiányában - a jelen leg i félp e
rifériás h elyzet r ö g z ü lé sé v e l, a n em zetk ö zi m unka- m egosztásban betöltött beszállítói szerep fennm aradásá
val, legfeljebb közepes tudásintenzitású fejlődési pályán és technológiai színvonalon m egy végbe. K ülpolitikailag és külgazdaságilag ez hazánk kiszolgáltatottságának növekedését, a szuverenitás csökkenését, vagyis a tár
sadalm i fo lyam atok b efo ly á so lá sá ra v a ló k ép e ssé g fokozódó elvesztését jelenti, ami azzal is jár, hogy a nem zetközi intézm ények (elsősorban az E U ) által nyúj
tott le h ető ség ek et sem tudjuk m e g fe le lő m ódon kihasználni. M agyarország fejlettségbeli lemaradása a fejlett országokhoz képest nem csökken, sőt, az eg y főre jutó jöved elem (G D P ) m érőszám án túllép ve, kom p
lexebb, a társadalmi fejlettséget jelző mutatókat használ-
VEZETÉSTUDOMÁNY
va a lemaradás n övekedése prognosztizálható. A lapvető je le n tő sé g ű a társadalom polarizálódása: k ü lön b öző törésvonalak m entén a társadalmon belüli különbségek növek ed ése regisztrálható.
A forgatókönyv - ism ét k észítői szerint - lényegében a jelen leg i társadalmi folyam atok és a glob alizációs ten
denciák m eghosszabbítását írja le, így az abban m egje
lenő jövők ép nagyrészt azokra a folyam atokra épít, am e
lyek ma is m egfigyelhetőek . A jóléti szolgáltatások finan
szírozásából egyre inkább kivonuló állam , a gyen ge civil szféra, a nagyrészt a külső feltételeknek és vállalatoknak kiszolgáltatott gazdasági szereplők, a növek vő szociális és etnikai fe s z ü lts é g e k , a k e d v e z ő tle n d em ográfiai folyam atok és a társadalmi eg y en lő tlen ség fokozódása m ind-m ind olyan tén yezők , am elyek ezen szcenárió irányába mutatnak. A külső körülm ények közül em lítést érdem el az Európai U n ióh oz való csatlakozásunk időbeli kitolódása; az E U -tagság a várakozások szerint ugyanis a gazdasági fejlődés, a technológiai és szervezeti m oder
nizáció lehetőségét hordozza.
E lm életileg elk ép zelh ető eg y olyan f e j l ő d é s i p á l y a is, am ely tudatos kormányzati politikára, a civ il és a magán szféra aktív szerepvállalására, valam int m agas tudásin
tenzitásra épít. U gyanakkor a g lo b á lis struktúrákban bekövetkezett változások folytán a magyar társadalom és gazdaság az elő ző két szcenáriótól eltérő m ódon nem integrálódásra, hanem elzárkózásra törekszik. (Ez lenne a már em lített 3. szcenárió.) Ezt irrealitása miatt vetették el a TÉP szak értői. N em k é ts é g e s u g y a n is, hogy M agyarország földrajzi és geopolitikai adottságai miatt, a külső környezetben lezajló folyam atok nagy hatással lesznek a m agyar fejlőd ési lehetőségekre, azok kitel
jesedésére. N yilván való, hogy a világban uralkodó m o d ern izá ció s ten d en ciák , érdekek, id e o ló g iá k és értékelkötelezettségek alapján az elzárkózás, a tudatos e lszig etelő d és - m ég ha e g y e s elem ei léteznek is - valószín ű sége m inim ális, a társadalmi „ k ö ltség ei” v i
szont óriásiak. Ezért nem is készül ilyen forgatókönyv.
A h é t m u n k a c s o p o r t t e m a t i k á j a k a p c s á n a k ö v e t k e z ő k b e n a z t a k é r d é s t v e t e t t ü k f e l H a v a s A t t i l á n a k é s K o v á t s F e r e n c n e k , h o g y n e m m e r ü l t- e f e l a f o r g a t ó k ö n y v t e c h n i k a k a p c s á n a z á g a z a t o k v i z s g á l a t a .
H é t m u n k a c s o p o r t b a n (E m b e r i e r ő f o r r á s o k /o k t a t á s , f o g l a l k o z t a t á s / , E l e t t u d o m á n y o k , e g é s z s é g ü g y , g y ó g y s z e r k u t a t á s é s - g y á r t á s , o r v o s i m ű s z e r e k , I n f o r m a ti k a , t á v k ö z l é s , m é d i a , A t e r m é s z e t i é s é p í t e t t k ö r n y e z e t v é d e lm e é s f e j l e s z t é s e , T e r m e l é s i é s ü z le t i f o l y a m a t o k
XXX. ÉVF 1999. 04. SZÁM
43
Interjú
h í j a n y a g o k , a n y a g - m e g m u n k á lá s i e l j á r á s o k , b e s z á l l ít ó i h á l ó z a t o k , ú j v e z e t é s i m ó d s z e r e k , ü z le t i s z o l g á l ta tá s o k /, A g r á r g a z d a s á g , é l e l m i s z e r i p a r , K ö z l e k e d é s , s z á l l í t á s ) k é s z ü lt e k f o r g a t ó k ö n y v e k , a m e l y e k a z id ő b e n e g y m á s t k ö v e t ő e s e m é n y e k , t e n d e n c i á k k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k a t t á r j á k f e l , é r t é k e l i k , é s e z e k a l a p j á n k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n n a k le .
A program k észítői fontosnak tartották kiem elni, hogy nem ágazatokban gondolkodtak, bár nem tagadják, hogy ilyen elk ép zelések is m egfogalm azódtak. A szakm ai viták eredm ényeként azonban, am int a hét m unkacsoport tém aválasztása bizonyítja, általánosabb, tágabb problé
m akörök e le m z é sé b e n je lö lté k m eg a v iz s g á ló d á s irányait. A z elők észítő szakaszban figyelem b e vették, hogy több m ódszer, több m eg k ö zelítés is létezik a nem zetközi gyakorlatban. A z egyik , amikor bizon yos ágazatokat vagy tech n ológiák at je lö ln e k ki. Ezt az eljárást alkalmazták a hollandok és az osztrákok. A másik módszer, amikor holisztikus m eg k ö zelítéssel, a szélesen értelm ezett g a zd aság (a term elés m ellett a K+F, egészségü gy, környezet stb.) eg észét érintő folyam atokat vesznek figyelem be. Ezt a m ódszert követi a TÉP, ezt teszik a japánok, a ném etek, a franciák. A britek, a fran
ciák, a ném etek ezen kívül készítenek regionális (tar
tom ányi) előretekintést is, amit az országuk mérete indokol. Több országban e g y e s ágazatok, iparági- sz ö v e t
ségek, sőt, esetenként nagyvállalatok önállóan is ö sszeá l
lítanak előretekintő elem zések et, pl. a g y ógyszer-, a jármű- és a gépiparban. Ez utóbbiak kivétel nélkül üzleti titoknak m inősülnek, m íg a holisztikus, eg é sz gazdaságra vonatkozó elem zések m indig nyilvánosak, az ágazatiak pedig lehetnek nyilvánosak vagy nem nyilvánosak.
Egyébként a program k észítése során azt tapasztalták, hogy mind szakm ai csoportokban, m ind egyén ek részéről kifejezett igény mutatkozott arra, hogy bekerüljenek a vizsgálatba. Ezt optim istán úgy is lehet értelm ezni, hogy annyira azonosultak a programm al, annyira fontosnak tartják, hogy attól félnek, ha valam elyik terület kimarad, akkor az leértékelődik.
A T É P m ó d s z e r h a s z n á l h a t ó s á g a a h e l y i é s a k ö z p o n ti á l l a m i g a z g a t á s b a n v i t a t h a t a t l a n . Ü z l e t i s z e m p o n t b ó l m in é l k o n k r é t a b b , t e r ü l e t i , á g a z a t i , v á l l a l a t i k é r d é s e k f o g a l m a z ó d n a k m e g , a n n á l p i a c k é p e s e b b e k a z e r e d m é n y e k . E z t e r m é s z e t e s e n n ö v e l i a D e l p h i á l l í t á s o k s z á m á t . E g y k é r d ő í v b e v i s z o n t h a t v a n - n y o l c v a n n á l t ö b b á l l í t á s t n e m l e h e t “ b e l e z s ú f o l n i ” , m e r t n e m f o g j á k a m in
d e n e g y e s á l l í t á s r a v o n a t k o z ó 6 k é r d é s t m e g v á l a s z o l n i . M i t p r o f i t á l h a t t e h á t a T E P - b ő l e g y v á l l a l a t ? - h a n g z o t t s z e r k e s z t ő s é g ü n k k ö v e t k e z ő k é r d é s e .
A nagyvállalatok stratégiai tervezés cím szó alatt hasonló elem zések et készítenek, és szív esen veszn ek részt ilyen programban is. Sőt ily m ódon eg y szakm a k ép viselői egy m ásik terület szakértőitől is rengeteg új inform ációhoz, új ö tleth ez juthatnak, ép pen ezt tartják ú jszerűnek és hasznosnak ebben'a k özös gondolkodási folyam atban.
A z előretekintés vállalati használhatóságának, e lő nyének klasszikus példája a Shell esete. A S hellnél a het
ven es évek elején forgatókönyveket készítettek, am elyek közül az egyik a későbbi olajválságh oz nagyon hasonló esem ényt írt le. Ezt ugyan nem tartották valószínűnek, de valam ilyen szinten kidolgozták a választ erre az esh ető sé
gre is. Ezért, bár az olajválság e nagy olajm ultit is várat
lanul érte, k evésb é rázta m eg, mint a versenytársakat.
E zzel is magyarázták, hogy a Shell 1973 után előre
tört. Ez a vállalati példa is a forgatókönyv technika nagy előnyét mutatja: olyan esetek átgondolására is rá- k én y szerít, a m ely n ek b ek ö v etk eztére k ic sin y v a ló színűségű.
A z eddigiekből már sejthető, h o g y leginkább n agyvál
lalatok érd ek lőd ésére szám íthatnak a TÉP k észítő i.
Á tfogó saját stratégiát, ami egyaránt fig y elem b e v eszi a gazdasági, társadalmi, dem ográfiai trendeket, ugyanis ezek a vállalatok állítanak össze. D e a kisebb cégek számára is fontos lehet az általános h elyzetkép, az abból adódó k övetkeztetések. A kérdés az, hogy a k isvál
lalkozók erre m ennyire nyitottak. A TÉP nem a vállalatok h ely ett akar stratégiát k é sz íte n i, m in d ö ssz e hát
térelem zést ad a stratégiakészítéshez. Inform ációt nyújt a technológiai változások trendjeiről, amit a vállalatok fe l
használhatnak a saját stratégia elk észítéséb en - fo g a l
maztak a program vezetői.
A zt a szakm ai körökben hallható ellen vetést, m i
szerint a kis országok szám ára a tech n ológia előretekin
tési program túl k öltséges vállalk ozás, s az igazából a nagy országokban alkalm azható, ahol elegend ő erőfor
rással rendelkeznek ennek vég h ezv iteléh ez, H avas Attila azzal hárította el, h ogy eg y eb ek közt Finnországban, Ausztriában és H ollandiában is dolgozn ak ilyen prog
ramok m egvalósításán. Továbbá, am ikor ennyi minden változik, ennyi m inden bizonytalan - az intézm ényi rend
szer, a külső környezet - , akkor nagy szükség van egy összképre. Ha ez az eredm ények alapján m egbízható, hasznos m ódszernek tűnik, akkor lehet területi, ágazati vagy vállalati szinten folytatni a vizsgálódást. A kkor van
már egy háttér, amire tám aszkodva m eg tudják fo g a l
mazni a területi, ágazati, esetleg vállalati sajátosságokat.
Beszéljünk a módszerről is!
A Technológiai Előretekintés Program egyik alapvető m ódszere az ún. D elphi-típusú kérdőíves felm érés, amit az E gyesült Á llam okban d olgoztak ki m ég az ötvenes években. A zóta sik eresen alkalm azzák várható e s e m ények és b ekövetkezésük feltételezh ető időpontjának feltárására. A m ódszer lén y eg e az adott témában jártas szakem berek többfordulós m egkérdezése. A z első fordu
ló során kapott eredm ények visszacsatolása révén a sza
kértők szám szerű in form ációt kapnak a szakm ai k özösség álláspontjáról, és a m ásodik fordulóban ennek alapján felü lv izsg á lh a tjá k az ered eti v élem én y ü k et, m egerősíthetik vagy m ódosíthatják azt.
M inden m unkacsoport a m aga területén h atvan-nyolc
van állítást fogalm az m eg. A z „Informatika, távközlés, m édia5' munkacsoport forgatókönyveiben például hat, a külvilághoz való kapcsolódás szerint választott tém ához - az inform ációs társadalom, a tech n ológiai fejlődés irányai, a szolgáltatások jövője, a szabályozás fejlődési irányai, európai h a rm o n izá ció , a hazai erőforrások szerepe, társadalmi hatások - m integy hatvan állítás kapcsolódik. „A term észeti és épített környezet védelm e és fejlesztése“ m unkacsoport tíz főbb tém aköre köré - g lo b á lis problém ák, term észet-, tá jv éd elem , talaj, k örn yezetgazd álk od ás, le v e g ő tisz ta sá g , energia és k örnyezet, v íz m in ő sé g , h u lla d é k k e z e lé s, épített környezet, terü letfejlesztés, k ö rn y ezet-eg észség ü g y - több mint nyolcvan D elphi állítást csoportosít.
Felmerült az a kérdés is, hogy m iként lehet a technikai és a gazdasági, pénzügyi, versen yk ép ességi szem pon
tokat, folyam atokat összehangolni?
Erre a TÉP Iroda vezetője szerint vannak kialakult m ódszerek. Például eg y technikai D elphi-állítás esetén m egkérdezik, h o g y ennek m ily en társadalm i k ö v e t
k ezm ényével szám olnak. U gyan is nem lehet kizárni azt az esetet, hogy egy új term ék vagy eljárás esetleg m űsza
ki szem pontból e lő n y ö s, de társadalmi szem pontból hátrányos: az új technikai m egoldás k övetkezm énye lehet a m unkanélküliség növek ed ése. A m űszaki állítás g a z
daságossági korlátba is ütközhet: M agyarországon nem érdem es adott cél m egvalósítására pénzügyi forrásokat erre áldozni, mert az eljárás m áshonnan olcsóbban b e
szerezhető. Gyakori az is, hogy a kutatás-fejlesztés adott területein jó k az eredm ényeink, ám ezeket a gyakorlatban nem tudjuk hasznosítani. Ekkor arra a kérdésre kell választ találni, hogy m elyek az akadályai a gyakorlati hasznosításnak, ezek eltávolítása m ilyen döntéseket, v á l
toztatásokat igén yel, s m indez m ennyi pénzbe kerül.
Ezután lehet m egállapítani, hogy egyáltalán érdem es-e ezen kutatásra pénzt költeni.
A munka egy éve folyik, milyen eredménnyel?
Induláskor a m u n k acsop ortok m eghatározták, mire fordítsanak figyelm et, m ik a saját szakm ájukban a leg fontosabb eredm ények, és mi várható szerintük tíz-húsz év múlva. E zek alapján b izon yos fejlőd ési trendek raj
zolód tak ki, és e lk é sz ü lte k a m u n k acsop ortok for
gatókönyvei. A széleseb b szakértői körökben szervezett szakm ai viták a múlt év végén kezdődtek, s a következő hónapokban is folytatódnak. A viták szervezésekor kom binálják a területi és a szakm ai elvek et. Például a
„K özlek ed és, szállítás” m unkacsoport logisztikai k ö z
pontnak szám ító helyeken, tehát Győrött, M iskolcon, Budapesten, a “Term elési és üzleti folyam atok” munka- csoport nagyobb ipari központokban, ugyancsak Győrött, Székesfehérvárott, az agrárosok H erceghalm on, Marton- vásáron, az „Elettudom ányok, e g é sz s é g ü g y ” m unkacso
port az orvosi egyetem i városokban, S zeged en , Pécsett, D eb recen b en rendez e sz m e c se r é k e t. A résztv ev ő k kutatók, vállalati em berek, az állam igazgatás, a helyi önkorm ányzat k ép viselői. A z eddigi rendezvények egyik tanulsága az, hogy a résztvevő vállalati vezetők fe lis
merték, számukra fontos inform ációval szolgálhat egy ilyen elem zés. Egy angliai ö sszejö v etelen a TÉP irányítói az ottani m unkacsoportok v ezető iv el cseréltek eszm ét, ahol ennek a m ódszernek a lén yegét a Pick your Own, azaz „ S zed d m a g a d ” te v é k e n y s é g h e z h asonlították, vagyis t a l á l d m eg a neked hasznosnak tetsző ötletet, és v a l ó s í t s d meg!
Becsky Róbert
VEZETÉSTUDOMÁNY
XXX. ÉVF 1999 04. SZÁM
