6 INFORMÁCIÓ HÉTFŐ, 2000. JAN. 10.
T e j o g a r o d alatt v é t e s s e n jegyzékbe Pannónia koronás temploma, a körülötte lévő székvárossal, hogy a pannon uralkodók királyi koronája a Te hatalmasságodnak legyen f ü g g v é n y e " . Ez m á r az az időszak, amikor Európában először a német-római koro- na, de hamarosan a magyar korona esetében is elkezdő- dött
a korona szentté válása.
Mivel I. Istvánt 1083-ban, I.
Lászlót pedig 1192-ben szent- té avatták, a korona korán re- likviává vált.
- Mikor került a görög ko- ronára a felső latin rész?
- E vonatkozásban ahány kutató, annyi vélemény. A felsó, pántokból összeálló ré- szen latin betűk, és a latin egyházban tisztelt szentek ké- pei láthatók. Nincs egyetértés abban, hogy a felső rész ere- detileg is korona volt-e vagy más céllal, könyvborítónak, esetleg ereklyetartónak ké- szült. Nem tudjuk pontosan azt sem, hogy a két részt mi- kor illesztették össze. A kora- beli képi ábrázolások sajnos nem segítenek. Ahogy a kö- zépkorban a személyeket nem ábrázolták egyéniesített mó- don, úgy sajnos a koronáról sem adtak hiteles rajzot. Hiá- ba a Képes Krónika és a szá- mos figurális ábrázolás, nem szabad azt keresnünk, hogy hol bukkan fel az általunk is- mert korona képe. A legko- rábbi v é l e m é n y s z e r i n t az összeillesztés Szent László korában történt, sokan Kál- mán időszakára és még töb- ben III. Béla uralkodásának idejére teszik a korona egye- sítését. A legszélsőségesebb álláspont szerint a koronát csak a 13. század végén kap- csolták össze.
- Visszavezethetők-e a kö- zépkorra annak az elgon- dolásnak a gyökerei, hogy a Szent Korona önmagá- ban is jelképezi a magyar államiságot?
- Magyarországon a koro- na szentségének első említése
1256-ból származik. E tekin- tetben szép forrásszövegek állnak r e n d e l k e z é s ü n k r e ; 1309-ben a magyar főpapok azt írják a koronáról, hogy „a magyarok oly nagy tekintélyt tulajdonítanak neki, mintha benne összpontosulna a kirá- lyi hatalom". A király és az egyetlen korona immár elvá- laszthatatlan e g y m á s t ó l . A koronázással k a p c s o l a t b a n lassan kialakult az a három feltétel, mely szerint egy ki- rály csak akkor uralkodhat jo- gérvényesen, ha a Szent Ko- ronával koronázták meg, ha Székesfehérvárott történt a koronázás, valamint, ha az esztergomi érsek végezte. Ká- roly Róbertet például
háromszor koronázták meg,
mert első két alkalommal nem felelt meg ezeknek az elvek- nek, főként mert nem a Szent Korona került a fejére. 1401- ben, amikor a főurak egy cso- portja fogságba vetette Zsig- mond királyt, a Szent Koroná- nak már akkora e r e j e volt, hogy a siklósi fogságban lévő Zsigmond helyett egy főrendi csoport a Szent Korona nevé- ben gyakorolta a hatalmat. El is készítettek egy pecsétet, amelyen ez állt: „Magyaror- szág szent koronájának pe- csétje". Ekkor a Szent Koro- nára már mint önálló jogi sze- mélyre tekintettek. Ez volt az elsó lépés a koronatan kiala- kulása felé, amely szerint a Szent Korona Magyarország állami egységének szimbólu- ma lett.
Panelc S á n d o r Bár a z első m a g y a r ko-
ronát II. Szilveszter p á p a és III. Ottó német-római császár közös akaratából k a p t a I. Szent István, a m a ismert m a g y a r Szent K o r o n a bizánci eredetű.
A z a l á b b i interjúban dr.
K r i s t ó G y u l a t ö r t é n é s z , egyetemi tanár azt tekinti át, hogy a k ö z é p k o r fo- lyamán miként vált szent- té és a z ö n á l l ó m a g y a r á l l a m i s á g j e l k é p é v é a magyar korona.
- Voltak-e hatalmi szimbó- lumai a keresztény állam- alapítás előtti magyarság- nak?
- Okkal hihetjük, hogy a pogányság időszakában is lé- teztek hatalmi jelvények, bár ezeket nem ismeijük ponto- san. A profán szimbólumok közül ilyen lehetett a kürt, amelynek az információhiá- nyos korban valószínűleg hír- továbbító ereje volt jelentős.
A totemisztikus jelképek sorá- ban e szimbólumok szerepét tölthette be az az állat, amely- től egy-egy pogány nemzetség származtatta magát; például a farkas vagy az Arpád-nemzet- ség esetén a turul. E pogány jelképeket a kereszténység minden eszközzel igyekezett kiszorítani, ami olyan tökéle- tesen sikerült, hogy csak fosz- lányok maradtak ránk emléke- z e t ü k b ő l . Kézai Simon j e - gyezte fel 1285 táján, hogy az Árpádok nemzetsége a Turul- nemzetségből származott, de ekkor, m a j d n e m 300 évvel Szent István után, az olvasók nagy része már nem is biztos, hogy tudta, mi az a turul, s ha tudta is, totemisztikus gondo- lati tartalom már nem járt ve- le. A kereszténység saját ha- talmi szimbólumaival új esz- merendszert akart kifejezni. A korona és a többi magyar ko- ronázási jelvény keresztény eredetű, és nincs előképük a magyar előtörténetben.
- A keresztény eredetű magyar hatalmi jelképek közül melyik a legkorábbi?
- Nagy valószínűséggel a lándzsa, noha ez ma nem sze- repel a koronázási jelvények között. A lándzsa a német bi- rodalmi jelvények közé tarto- zott; (rott forrás szól arról, hogy
III. Ottó császár adta
G é z a n a g y f e j e d e l e m n e k , Szent István apjának. A mo- dem kutatás ezt hajlamos úgy értelmezni, hogy a lándzsát István kapta, még Géza életé- ben, Gizellával való házas- ságkötése alkalmával. A lán- dzsa előfordul István pénzein is. Ez viszonylag új kutatási eredmény: 1968-ban a bara- nyai Nagyharsányban találtak egy negyven darabos kincsle- letet, amely addig ismeretlen István-pénzekből állt. A pén-
Dr. Kristó Gyula történész a középkori hatalmi jelvényekről
Hogyan vált szentté a korona?
zek egyik oldalán a lancea re- gis (a király lándzsája) felirat található, ami arra utal, hogy a lándzsát a király is hatalmi jelvénynek tekintette. A pén- zek valószínűleg István ural- kodásának elején készültek, s talán é p p e n k o r o n á z á s á r a , 100l-re verték őket. A lán- dzsa látható a máig fennma- radt koronázási palást István- á b r á z o l á s á n is. A p a l á s t
1031-ből származik, Gizella és u d v a r h ö l g y e i h í m e z t é k . Eszerint Gizella környezeté- ben a lándzsát 1031-ben még odaszámították István hatalmi jelvényei közé, noha a király a lancea regis pénz veretése után már nem használta azt.
Az Intelmek még csak le sem (íja a lándzsa szót; mindvégig a koronáról beszél, mint az egyetlen uralmi jelvényről.
Az ellentmondás azzal ma- gyarázható, hogy a lándzsa a n é m e t h a t a l m i t ö r e k v é s e k nyílt kifejezésére szolgált, s ezt István maga is tudhatta.
Ugyanez a játszódott le Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem- mel, akinek szintén III. Ottó adott lándzsát, s később ez volt az egyik hivatkozási alap arra, hogy Lengyelország a német-római császárság alá- vetettje. István tehát rendkí- vül diplomatikusan járt el:
használta a lándzsát, amfg a Gizellával való házasság, il- letve a korona elnyeréséhez német segítségre volt szüksé- ge, de azután már nem tekin- tette uralmi jelvénynek. Való- színűleg a koronakérés is erre vezethető vissza: István nem akart megelégedni a német függőséget szimbolizáló lán- dzsával.
- Hartvik püspök száz év- vel a koronaküldés után azt írta, hogy II Szilvesz- ter pápa már csináltatott is egy koronát a lengyelek számára, amikor álmában az angyal arra intette, hogy a másnap megérkező ismeretlen nép követeinek adja. Hogyan zajlott le a valóságban a koronaké- rés?
- Az átadást nagy valószí- nűséggel kemény diplomáciai tárgyalások előzhették meg.
A Hartvik-legenda inkább azt jelzi, hogy a középkorban az utódok képzelete h a j l a m o s volt k é p i e s e n m e g ő r i z n i a fontos eseményeket. Gondol- junk arra, amikor az 1059-es várkonyi jelenetben Bélának választania kellett a korona és a kard között. A népi képzelet ezt úgy adta elő, hogy I. And- rás egy vörös posztón öccse elé tette a királyságot jelképe- ző koronát és a hercegséget szimbolizáló kardot, s ha Bé- la a koronát választotta volna,
ben hűbéresévé tette Pétert. A mai Szent Korona alsó része egyértelműen I. Géza korából való. 1074-1075-ben ugyanis egy újabb koronaküldési ese- mény következett be, s nem azért, mert I. Gézának nem lett volna koronája, amivel királlyá koronázzák. A kö- z é p k o r b a n , és főleg annak korai szakaszában több koro- na is volt az o r s z á g b a n . A krónikakutatás fontos új ered- ménye, hogy a korona nem s z a k r a l i z á l ó d o t t m i n d j á r t megjelenése után: a 12. szá- zadnál korábban egyetlen ko- rona sem vált szentté Európá- ban. Okkal feltételezhetjük, hogy a 11. században minden uralkodónknak volt külön ko- ronája, sót, még azt sem lehet kizárni, hogy egy király
több koronát is tartott.
1270-ben, amikor IV. Béla meghalt, és V. István került trónra, utóbbi nővére, Anna h e r c e g n ő e l m e n e k f t e t t e a magyar kincstárat Prágába.
A soha v i s s z a n e m k e r ü l t kincsek között két aranyko- rona is volt, pedig ekkor már l e z a j l o t t a m a g y a r k o r o n a szentté válása. III. Béla sírjá- ból pedig - ó az egyetlen Ar- p á d - h á z i u r a l k o d ó , a k i n e k a z o n o s í t h a t ó t e t e m e r á n k maradt - szintén előkerült egy úgynevezett halotti koro- na. Sőt, ismerjük az ünnepi koronázás szokását is: min- den nagyobb ünnepen a ki- rály fejére tettek egy koro- nát; de nem „a" szent koro- nát.
- Miért volt szüksége I.
Gézának arra, hogy kül- földről kapjon koronát?
- Nagy a valószínűsége, hogy a Szent István-i koroná- hoz hasonlóan I. Gézáé is po- litikai egyezmény keretében jutott Magyarországra. I. Gé- zának, miután ellentétbe ke- rült a német uralkodóval és Salamon trónfosztását köve- tően nem javult kapcsolata a p á p a s á g g a l sem, s z ü k s é g e volt egy európai főhatalomra, amely kiállt mellette. Ez volt Bizánc, amely a koronakül- déssel „szemérmes" kísérle- tet tett arra, hogy nyomatéko- sftsa uralmi igényeit Magyar- országgal szemben. Más kér- dés, hogy I. Géza erről mit gondolt. A kapott korona a Szent Korona alsó része, az úgynevezett corona graeca volt. A vele kapcsolatos leg- korábbi írott információ egy görög forrásban szerepel. An- chialosi Michael konstantiná- polyi pátriárchának az 1160- as évek második feléből szár- mazó tudósítása így szól „a A m a g y a r Szent K o r o n a e g y bizánci eredetű alsó és e g y latin felső részből áll.
(Fotó: Nemzeti Múzeum) akkor k i v é g e z t é k volna. E
történet mögött is politikai események húzódnak meg. A koronakérésre visszatérve, e vonatkozásban kénytelenek vagyunk találgatni. István fel- t e h e t ő l e g úgy o k o s k o d o t t , hogy a fenyegető, de néhány évig szükséges német von- zásból csak akkor tud szaba- dulni, ha a másik európai ha- talommal,
a pápával létesít kapcsolatot,
és a lándzsát a koronára cse- réli. Az már az ő balszeren- cséje, hogy 1000 második fe- lében nem sikerült a császárt kijátszani, mert a R ó m á b a küldött magyar követség III.
O t t ó t is ott t a l á l t a . T é n y , hogy az István által elnyert korona a pápa és a császár k ö z ö s a d o m á n y a v o l t . Az egyetlen ide vonatkozó hite- les - kortárs német - szöve- günk szerint „a császár ke- gyéből és bíztatására kapott koronát Vajk, Henrik bajor herceg sógora, mivel orszá- gában püspöki székhelyeket állított fel". A püspökségek felállítása a pápa támogatását biztosította, a bajor kapcsolat pedig j ó ajánlólevél volt a császárhoz, mivel IV. Hen-
Dr. Kristó Gyula történész: A koronaküldést diplomáciai tárgyalások előzték meg. (Fotó: Nagy László) rik, aki rövidesen II. Henrik
néven német-római császár lett, közeli rokonságban ál- lott III. Ottóval. A koronát a p á p a k ü l d t e , de a c s á s z á r e g y e t é r t é s e nélkül ez n e m következett volna be.
- Mi lett a sorsa ennek a koronának? Miként lehet-
séges, hogy az idők során egy másik korona vált szentté?
- A Szent István-i korona - amely az 103l-es koronázá- si paláston látható - az idők folyamán eltűnt. Valószínű- leg ü l . Henrik császár küldte vissza Rómába, miután 1045-
A Pantocrator z o m á n c k é p e a corona graeca-n,
(Fotó: Nemzeti Múzeum) I. G é z a m a g y a r k i r á l y k é p e a corona graeca-n, (Fotó: Nemzeti Múzeum)
A Pantocrator z o m á n c k é p e a corona latina-n.
(Fotó: Nemzeti Múzeum)
