A BÚNÖZÉS HELYZETE
BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN
LUKÁCS JÁNOSNÉ DR.
A társadalom általános gazdasági és morális helyzetének változása visszahat a bűnözés helyzetére is. Az igazságügyi statisztikai adatok értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a büntetőjogi normák, a büntetéspolitika és az állampolgárok kriminális érzékenysége is időről időre változik. A statisztikai adatok nagyságát a bűnfelderítő szervek aktivitása és a felderítés eredményessége is befolyásolja.
Borsod-Abaúj—Zemplén megyében a bűnözéssel kapcsolatos adatok 1980-ig visszate—
kintve ingadozásokkal kísért emelkedő tendenciát jeleznek. Különösen feltűnő az 1986-os és az elmúlt év, amikor kiugróan magas volt az ismertté vált bűncselekmények és bűnelköve—
tők száma. A bűnüldöző szervek 1990. évi tapasztalatai azt valószínűsítik, hogy a tavalyi emelkedést nem követi az 1987. évihez hasonló visszaesés. A növekvő munkanélküliség, az egyre több embert érintő létbizonytalanság a morális bizonytalansággal párosulva ugyancsak előre vetíti a bűnözés növekedését.
BÚNCSELEKMÉNYEK, VÁDEMELÉSEK És ELíTÉLÉSEK
A megyében ismertté vált bűncselekmények száma 1980 óta 60 százalékkal emelkedett.
Az évtized első öt évében valamivel több mint egyötödös növekedés történt, 1986-ban az előző évihez képest 36 százalékkal több, közel 15 700 bűncselekményt tártak fel. Az ezt kö- vető visszaesés után a tavaly ismertté vált bűncselekmények száma újra 15 000 fölé emel- kedett.
Az országos növekedés a vizsgált időszakban gyorsabb volt a megyeinél, így az itt is- mertté vált bűncselekményeknek az országoshoz viszonyított hányada az 1980. évi 7,3 százalékról 6,7 százalékra csökkent.
Az 1986. és az 1989. évi kiugróan magas bűncselekményszámnak eltérő okai vannak.
1986—ban az évi növekedés mellett nagy számban kerültek napvilágra olyan bűncselekmé- nyek, amelyeket l984—l985—ben követtek el, ezen túlmenően aktívabbá vált a bűnüldözés is. Az 1989-ben ismertté vált esetek magas számában azonban a romló gazdasági helyzet, a munkanélküliek növekvő száma, valamint az ok és okozatként egyaránt szerepet játszó morális fellazulás is jelentkezik. Ezek tekintetében az idei év sem hoz kedvező változást, emiatt a bűnözés l987-hez hasonló csökkenése napjainkban nem várható. Erre utal az év eddig eltelt részének bűnözési tapasztalata is.
A nyomozás eredményességét mutatja a bűnelkövetők megtalálásának aránya. Erre vo—
natkozóan az utóbbi három évről rendelkezésre álló adataink növekvő mértékű felderítetlen- séget jeleznek. Az 1987. évi 12 237 ismertté vált bűncselekmény több mint négyötöd részénél, az 1989wévi 15 165 esetnek csak mintegy 70 százalékánál járt sikerrel a nyomozás. Azon 2
954 LUKÁCS JÁNOSNÉ DR.
cselekmények száma, ahol az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani, az 1987. évinek több mint kétszeresére, 4660-ra emelkedett.
1. tábla A bűncselekmények, a vádemelések és az elítéltek számának alakulása
!
Ismertté ;
vált bün— Gyanúsl- Ebből
. Vádl k El él k kö ád
Év $$$]; tuttak otta it te eltiélteéks
száma (fő)
1980 ... 9 492 7 616 5 483 5 587 5 334 1981 ... 11 339 8 193 6 100 5 599 5 324 1982 ... 10 614 8 334 6 149 6 139 5 860 1983 ... 11 669 9 142 6 320 6 219 5 889 1984 ... 11583 8 617 6187 6131 5 851 1985 ... 11 508 8 358 6 030 5 643 5 427 1986 ... 15 689 11 715 8 655 6 072 5 858 1987 ... 12 237 9 240 6 666 5 989 5 775 1988 ... 12 565 9 141 6 550 6 731 6 547 1989 ...
15 165 10 059 7 122 6 274 6 097
Alapvetően az előbbi okra vezethető vissza, hogy az 1989—ben befejezett nyomozások bűnelkövetéssel gyanúsítottainak száma 1980 óta a bűncselekmények számánál kisebb mér- tékben, egyharmadával emelkedett. (Valamelyest befolyásolhatja a különbséget az esetleges időbeli eltolódás, illetve a többes elkövetés arányának változása is.) Tavaly 10 059 főt gya- núsítottak bűnelkövetéssel, számuk 9,7 százaléka az országosnak. Ez nagyobb arány az is- mertté vált bűncselekményekből való részesedésnél, melyet az országosnál még mindig ered- ményesebb nyomozás és esetleg a többes elkövetés gyakoribb előfordulása is indokol.
Az adatok felhívják a figyelmet egy bűnöző életmódot folytató réteg fokozatos kialaku- lására is. A vizsgált időszak elején 880 olyan bűnelkövető vált ismertté a megyében, akit már legalább egyszer szabadságvesztésre ítéltek. Közülük a különös és a többszörös visszaesők aránya már akkor is 44 százalék volt. Azóta számuk csaknem megkétszereződött, és közel héttized részük (több mint 1100 fő) tartozott 1989-ben a két kiemelt kategóriába.
2. tábla
A z ismertté vált visszaeső bűnelkövetők
Ebből:
Vissza— ___—___
. . ' bb-
Év 8333 a különös ggg—ös
összesen Wm—
(fő) vísszaesők aránya (százalék).
1980 ... 880 29,1 15,1 1981 ... 997 33,7 17,6 1982 ... 1224 34,2 20,1 1983 ... 1266 39,0 22,0 1984 ... 1306 34,2 23,2 1985 ... 1367 29,1 23,4 1986 ... 1707 30,3 22,5 1987 ... 1441 29,1 28,1 1988 ... 1544, 31,9 34,7 1989 ...
' 1640 32,6 36,2
A BÚNÖZÉS HELYZETE 955 A bűnelkövetéssel gyanúsítottaknak évente 25-30 százalékánál Vádemelés nélkül szűnik meg a nyomozás. Ennek különféle okai vannak, közülük leggyakoribbak:
a bűncselekmény bizonyíték hiányában nem állapítható meg;
nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt;
valamilyen büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
Az elmúlt évben 7122 fő ellen emeltek vádat, 30 százalékkal több személy ellen, mint 1980-ban. Az országban 1989—ben bűnelkövetéssel vádolt személyek 10,6 százaléka megyénk- ből került ki.
Alapvetően a bűncselekmények ismertté válása és az ítéletek meghozatalának időbeli el—
tolódása, kisebb mértékben a Vádemelések megalapozatlansága miatt az elítéltek számának változása nem követi szorosan a vádlottakét. 1989-ben 14 százalékkal több közvádas sze- mélyt ítéltek el a bíróságok, mint 1980-ban. A közvádas elítéltek száma azonban a vizsgált időszakot tekintve 1988-ban volt a legmagasabb, 6547 fő, 7,4 százalékkal több a tavalyinál, az 1980. évit pedig mintegy 23 százalékkal haladta meg. A magánvádas elítéltek száma 1980 óta csökkenő, s az utóbbi időben évi 200 fő körüli létszáma növeli ugyan az összes elítéltek számát, időbeli alakulásának tendenciáját, a változás ütemét viszont nem befolyásolja ér- demlegesen.
A vádlottak egy kisebb részét, az elmúlt kilenc évben 10-14 százalékát a bíróságok fel- mentették, illetve megszüntették ellenük az eljárást, s ez a vádemelésekhez képest évi 600- 800 fővel csökkenti az elítéltek számát.
Megyénkben a lakosság számához viszonyitva egyharmaddal több a közvádas elítélés, mint országosan, és néhány százalékkal nagyobb ütemben emelkedett. Míg országosan 10 000 lakosra 1980-ban 68 fő, 1989—ben 74 fő, addig megyénkben 88'fő, illetve 99 fő elítélt jutott. Ugyanilyen relatív különbség mutatkozik az összes elítélt számának gyakoriságá-
ban is.
A FIATALKORI BÚNÖZÉS HELYZETE
Az előbbi adatokból kitűnik, hogy a megye bűnözési helyzete egyre kedvezőtlenebb.
Ennél is aggasztóbb azonban a fiatalkori bűnözés gyors ütemű növekedése és mind maga- sabb aránya.
3. tábla
A fiatalkorú vádlottak és elítéltek számának, illetve arányának alakulása
§ A fiatalkorú
§ vádlottak ] elítéltek
Év l á urán
3 száma ar nya száma ya
% ' ből ből
. (fő) aggatták, (fő) aim)
1980 ... 649 11,8 545 9,8
1981 ... 837 13,7 680 12,1
1982 ... 815 13,3 798 13,0
1983 ... 754 11,9 708 11,4
1984 ... 816 13,2 763 12,4
1985 ... 714 11,8 616 10,9
1986 ... 1175 13,6 645 10,6
1987 ... 853 ' 12,8 682 ll,4
1988 ... 949 14,5 731 10,9
1989 ... 1001 14,1 866 13,8
20
95'6 LUKÁCS JÁNOSNÉ DR.
A fiatalkorú vádlottak száma az elmúlt kilenc évben másfélszeresére nőtt. A vádlottak- nak 1980-ban 11,8 százaléka, tavaly l4,l százaléka 14—17 éves volt. A közvádas elitélték számszerű'növekedésének nagyobbrészét a fiatalkorúak okozták. Miközben a felnőtt elítél- tek száma közel egytizedével; a fiataloké majdnem hattizedével haladta meg az 1980. évit, arányuk az összes közvádas elítéltből 10,2 százalékról l4,2 százalékra nőtt. Számuk a fel- nőttkorúakénál nagyobb ingadozást jelez: az évtized eleji emelkedést 1985—ben jelentősebb csökkenés követte, ami azóta gyorsuló ütemű növekedésre váltott.
Országosan a .íia'talkorú elítéltek hányada 1980-ban is kisebb volt (8,2%) a megyeinél, nem is emelkedett ilyen ütemben; arányuk az 1989. évi közvádas elítéltekből lO,1 százalékkal héttize'de a megyéinek.
A fiatalkori bűnözés növekedését elősegíti, hogy a büntetőjogilag felelősségre nem von- ható, l4'évesnél fiatalabb gyermekek körében ugyancsak egyre gyakoribb a jogi szabályok á.thágása 1980-ban 332, 1989-ben 496 gyermekkorú elkövető vált ismertté, s ez másfélszeres emelkedést jelent. Mind gyakoribb, hogy a már büntethető korban levők gyermekeket hasz—
nálnak fel főleg tulajdon elleni bűncselekmény elkövetésére.
A BÚNÖZÉS STRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA
Az igazságügyi statisztika a bűncselekmény ismertté válásától az elítélésig minden fázis- banjtnyomon követi a bűnözés struktúráját. Összevetve ezeket egymással, jelentősebb eltéré- sek tapasztalhatók. Ennek csak részben oka, hogy minden szakban az adott évben történt eseményeket veszik számba, további különbségeket okoz az egyes bűncselekményekhez kap- csolódó eltérő felderítési arány, a vád megalapozottsága s a nem büntethető személyek há—
nyada.
4. tábla
A közvádas bűncselekményeket elkövetők megoszlása
* " a kiemelt bűncselekmények szerint
büggffmíxxí A gyanúsítottak A vádlottak Az elítéltek _
; * ; ' megoszlásaaz
Bűncselekmény
1980. I 1989. 1980. 1989. 1980. 1989. 1980. 1989.
évben (százalék)
Élet és testi [ !
épség elleni . . 5,0 3,3 7,3 5,4 s,o 5,9 7,0 6,9
Közlekedési . . l . 13,1 9,0 15,7 12,8 20,0 16,2 20,4 19,2
Tartás -
elmulasztása . . 5,8 4,9 7,6 7,4 6,8 7,4 5,1 5,4
Garázdaság . () . 2,2 3,2 6,6 8,8 6,4 9,2 7,9 0,7
Gazdasági ... V 3,5 3,5 3,7 6,6 l,9 5,1 4,5 3,0
Társadalmi ,
tulajdon elleni ' 19,6 19, 21 1 22,1 20,8 23,1 18,9 21,8 Személyi §§Gn 5; "2.
tulajdon elleni 36,D l 46,0 l 21,0 26,4 19,1 24,1 18,9 21,9 Egyéb ... _ ' 14,3 10,9 ' 17,0 10,5 17,0 9,0 1 17,3 11,1 Összesen 100,0 ; 100,0 100,0 100,0 ]00,0 100,0 100,0 100,0
A 4. táblából egyértelműen megállapítható, hogy a bűnözés növekedését a tulajdon elle- ni CSelekmények emelkedő száma okozza. A társadalmi tulajdont károsító ismertté vált bűn-
A BÚNÖZÉS HELYZETE * 957 cselekmények száma az 1980. évi nem egészen 1900-ról több mint 2900-ra nőtt, mig a szemé- lyek javait károsító cselekményeké tavaly megközelítette a 7000—et, több mint kétszeresét a kilenc évvel korábbinak. Együttesen az ismertté vált eseteknek 1980-ban mintegy 56 szá- zalékát, 1989-ben 65 százalékát képezték. Ennél kisebb, de ugyancsak növekvő a súlyuk az elkövetők és az elítéltek számábanis. Mind a társadalmi, mind a személyi javakat károsító bűncselekmények döntő többsége lopás: 'T989- ben ezek jelentették az összes felderített bűn- cselekmény több mint felét.
Az egyéb kiemelt ismertté vált bűncselekmények közül említésre méltó számszerű nö- vekedés történt a garázdaság és a gazdasági bűncselekmények csoportjában. Az évtized kö- zépső éveiben több száz elkövetést, illetve személyt jelentő közveszélyes munkakerülés szinte a nullára esett, annak következtében, hogy a büntetőjogi üldözése megszűnt. Az elítéltek szá- mában a gazdasági bűncselekmény nem okozott emelkedést.
A legsúlyosabb bűncselekmények az élet és a testi épség veszélyeztetése. Ezek esetében stagnálás tapasztalható. Az emberölések száma évente általában 20—30 körül ingadozik, s eh—
hez párosul további 10—20 emberölési kísérlet. A szándékos súlyos testi sértést elkövetők ismertté vált száma az elmúlt kilenc év többségében 400—500, az elítéltek száma 300—400 fő között mozgott.
A közlekedési bűncselekmények száma 1980 és 1986 között nőtt, majd kétévi mérséklő- dés után tavaly némileg ismét emelkedett. Ez a tendencia megegyezik a megyébentörtént sze—
mélysérüléssel járó balesetekével. A közútibaleset-okozás a közlekedési bűncselekmények- nek, illetve az emiatt bíróságilag számon kérteknek évente 20—25 százalékát teszi ki, a balese- tet okozó személyek döntő többsége —- évente 800—900 fő — ittas járművezetés miatt kerül bíróság elé, közöttük 10 fő körüli a fiatalkorúak száma.
Az ittasságot összességében az elítéltek 40 százalékánál lehetett 1989-ben a bűnelköve- téssel kapcsolatba hozni, ami bár magas arány, valamivel kevesebb az előző évekénél. A Hatal- korú elítéltek 20 százalékánál mutattak ki ittasságot az elkövetéskor. A bűncselekményt ittasan elkövető elítéltek számából a járművezetők aránya szinte állandó, évi 37-38 százalék körül van.
A fiatalkorúak bűnözésében a tulajdont károsító bűncselekmények a felnőttekénél is gyakoribbak. Miközben az ebbe a korosztályba tartozó elítéltek száma majdnem 60 száza- lékkal nőtt, a társadalmi és személyi tulajdon elleni bűntett miatt elitélteké 84 százalékkal, arányuk az 1980. évi 61 százalékról 71 százalékra emelkedett. Ugyanezen években a felnőt- teknek 35, illetve 39 százalékát ítélték el azonos okok miatt. A fiatalkorúakra jellemző, bár az előzőnél jóval kisebb számban elkövetett bűncselekmény a garázdaság is. Ez okból 1989- ben 101 fő 14—17 éves személyt ítéltek el, kétszeresét az 1980. évinek.
Az elítélések bűncselekmények szerinti összetétele az országossal összevetve megyénkben némi eltérést mutat. A felnőttkorúak elítélései közül például a tulajdont károsító bűncselek—
mények együttesen közel azonos súllyal fordulnak elő, ezen belül viszont megyénkben na- gyobb a társadalmi és kisebb a személyek javainak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek aránya. Lényegesen kisebb a közlekedési bűncselekmények előfordulásának gyakorisága, ugyanakkor nagyobb a tartás elmulasztásáért, korábbana közveszélyes munka- kerülésért és az országosnak kétszerese a garázdaságért elítéltek hányada. Évente 2— 3 száza- lékponttal magasabb megyénkben azon elítéltek aránya is, akiknek cselekménye alkoholfo—
gyasztással volt összefüggésben.
A FELNÖTTKORÚ ELíTÉLTEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZÖI
Megyénkben az országoshoz hasonlóan a bűncselekményt elkövetők döntően férfiak.
Az elítéltek számából a nők aránya 12—15 százalék között ingadozik. Tavaly 4706 férfit és 702 nőt ítéltek el a megye bíróságai. Mindkét nemre jellemző, hogy döntő többségük 40 éven
'
95 8 LUKÁCS JÁNOSNÉ DR.
aluli, ezen belül a férfiaknak majdnem fele a bűnelkövetés idején még nem töltötte be a 30.
életévét. Az elítélt nőknél a 18—19 évesek aránya tér el jelentősebben a férüakétól, 4-5 száza- lékponttal kisebb annál.
5. tábla
Az elítéltek aránya nemenként néhány kiemelt korcsoportban
Afédi , ; A női [ Aféríi [ A női ; A fas ; A női
Korcsoport elítéltek megoszlása az
(év") 1985. ] 1986. ! 1989.
évben (százalék)
Elítéltek '
összesen . . . 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Ebből: '
18—19 ... 11,3 7,8 10,8 7,8 , ll,3 6,1
20—29 ... 38,3 29,8 37,3 , 32,2 [ 36,8 33,4
30—39 ... 27,2 29,5 , 29,4 ! 31,2 , 29,8 31,6
A népesség számához viszonyítva 1989-ben a férfiaknál 18—19, a nőknél 25-29 éves kor—
ban volt leggyakoribb a bűnözés. A 10000 lakosra számitott férfi elítéltek gyakorisága azon—
ban minden korcsoportban nagyságrenddel nagyobb a nőkénél. Mindkét nem vonatkozó megyei mutatói meghaladják az országost mind együttesen, mind az egyes korcsoportokat tekintve.
A férfiak esetében az életkor előrehaladtával általában csökken a mutató megyei és országos értéke közti különbség, a nőknél ilyen tendencia nem figyelhető meg, amiben a ke- vesebb, így a véletlenszerűbb esetszámnak is szerepe van.
6. tábla
Az elítéltek száma 10 000 megfelelő korú lakosra számítva, nemek szerint A férfi A női A férfi E A női
Kei-csoport elítéltek száma
(éves)
országosan Borsod-Abaúj—Zemplén
1988-ban megyében 1989-ben—
18—19 ... 330 1 42 437 i 43
20—24 ... 250 — 42 327 % 48
25-29 ... 275 39 334 ! 52
30—39 ... 204 30 228 ; 37
40—49 ... 126 22 138 § 24
50—59 ... 58 10 68 .! 13
so és idősebb ... 13 2 16 1 2
Együtt ... . . 173 l 24
' Az 1989. január l-iei népességgel szAmolva.
A felnőttkorú elítélt férfiak fele, a nőknek hattizede házas családi állapotú, további egyharmada, illetve egyötöde nőtlen, hajadon, a fennmaradó részük özvegy vagy elvált.
Az arányok az egyes években csak kis intervallumban változnak, Viszont a teljes 15 éves és idősebb népesség családi állapotától szignifikánsan különböznek. A legutolsó ismert (1984.
évi mikrocenzus) adatokkal összehasonlítva a nem házas elítéltek hányada magasabb, a
A BÚNÖZÉS HELYZETE 959 házasoké alacsonyabb, mint a megfelelő korú népesség családi állapot szerinti megoszlása.
Különösen gyakori a bűncselekmény az elváltak körében.
7. tábla A felnőttkorú elítéltek és a 15 éves és idősebb népesség
családi állapot szerinti megoszlása nemenként
A férfi § A női § A férfi § A női § A férfi A női
. l 15 é
§ —— felnőttkoru elítéltek § és § dősebbvrőpmég
Családi állapot § megoszlása "
§ 1985. § 1989. § 1984.—
§ évben (százalék)
! § §
Nőtlen, hajadon ... § 34,9 § 20,l § 35,3 § l9,2 § 23,3 § 12,8 Házas ... § 50,0 § 61,0 ' 48,6 58,3 , 69,4 64,8 Özvegy ... § 1,0 § * 4,9 - 1,2 4,7 3,2 * 16,5 Elvált ... § 14,1 § 14,0 14,9 17,8 § 4,1 5,9
Összesen § 100,0 § 100,0 § 100,o § 100,0 ] 100,0 § 100,o
* Az 1984. évi mikrocenzus alapján.
Mivel a fenti népesség a 15 éveseket és az idősebbeket tartalmazza, az összehasonlítás pontosabbá válik, ha az elítéltek számában a fiatalkorúak is szerepelnek. Öket teljes egészé- ben nőtlennek, illetve hajadonnak tekintve, az elítéltek családi állapot szerinti megoszlása méginkább a nem házasok irányába tolódik el, erősítve az előbbi megállapítást.
8. tábla
Az elítéltek és a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként
A férfi § A női § A férfi § A női § A férfi A női
.. 15 6
__ osszes elítéltek § és idősebbvfépsség
Családi állapot megoszlása az
" 1985. § 1989. § 1984!
évben (százalék)
§ .
Nőtlen, hajadon ... § 42,2 26,3 § 44, s 25, 2 § 23,3 12, s
Házas ... § 44 4 56,3 § 41,5 § 54, 0 69,4 64, 8
özvegy ... § o, 9 4,5 ! l,0 * 4, 3,2 16, s
Elvált ... § 12, 5 § 12,9 § 12,7 § 16, 5 4,1 5,9
Összesen § 100,0 § 100,0 § 100000, § 100,0 §
§
§ l
100,0 § 100,0
* Az 1984. évi mikrocenzus alapján.
A felnőttkorú elítéltek iskolázottságáról rendelkezésre álló adataink nem teszik lehetővé a népesség vonatkozó adataival való részletes összehasonlítást. Az azonban megállapítható, hogy az elítéltek között relatíve jóval több az írástudatlan, különösen a nőknél, és kisebb a közép- és felsőfokú iskolát végzettek aránya, mint a megye népességénél. Ugyanakkor azon- ban közöttük is emelkedőben van a magasabb iskolai végzettségűek hányada. A férfiaknak 1985—ben például közel kéttizede, 1989—ben majdnem háromtizede végzett szakmunkásképzőt
960 LUKÁCS JÁNOSNÉ DR.
vagy középiskolát. A nők között egyhatod e két iskolatípust végzettek aránya, és növekedése, is kisebb; viszont az 1986. évi 1 számlákról 2,6 százalékra emelkedett az egyetemet, főiskolát végzetteké. Ez utóbbinál egyelőre nem az elítéltek abszolút száma (1985-ben 6 fő, 1986-ban 12 fő, 1989-ben 18 fő), hanem a növekedés a figyelemre méltó. A felsőfokú iskolát végzett férfiak száma ezeknél jóval nagyobb —— évi 120—130, fő —, de nem növekedett, és aránya az elítéltek között a nők vonatkozó 1989. évi arányával azonos.
A FIATALKORÚ ELíTÉLTEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZÖI
A 14—17 éves elítélteknek általában a felnőtteknél kisebb része a nő, s számuk és arányuk
is jobban ingadozik. Az elmúlt évben 810 fiút és 56 leányt ítéltek el, a lányok 6,5 százalékot képviseltek, míg 1986-ban például 13,6 százalékot. Létszámánál fogva a lányok életkori összetétele véletlenszerű, a fiúk nagyobb tömege azonban e tekintetben meglehetős állan—dóságot mutat: általában 17 százalék a 14 évet, 22—24 százalék a 15 évet, 26—27 százalék a 16 éVet és 33—35 százalék a 17 évet betöltöttek aránya.
A fiatalkorú elítéltek között írástudatlan elvétve fordul elő, ugyanakkor emelkedőben van a középfokú iskolát (középiskolát, szakiskolát és szakmunkásképzőt) végzettek, illetve oda járók száma és aránya. 1989—ben egynegyed részük tartozott ebbe a kategóriába.
9. tábla _,
A fiatalkorú elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása
A fiatalkorú elítéltek megoszlása az
Iskolai végzettség, illetve iskolába járás 1985. l _ 1986. I 1939_
' ' évben (százalék) '
Fiatalkorú elítéltek összesen ... ' lO0,0 100,0 100,0 Ebből:
Az általános iskola
7 és kevesebb osztályát végezték ... 44,2 44,5 41,8 8 osztályát végezték ... 37,3 37,7 33,1 Középfokú iskolát végzettek ... 17,7 16,0 24,7
A fiatal elítéltek családi körülményeit jelző ismert mutató a szülőkkel való együttélés.
Az elmúlt évben elítéltek hattized része a szülők közös háztartásában, több mint kéttizede csak egyik szülőjével, s nem egészen kéttizede egyéb körülmények közöttélt. Ezek az arányok alig térnek el az előző évekéitől, mégis rosszabbodásról kell beszélni. Ugyanis miközben az utóbbi négy évet tekintve a nem szülővel élő elítéltek száma 44, az egyik szülővel élőké pedig 40 fővel, addig a szülők közös háztartásában nevelkedőké 166 fővel, 46 százalékkal emel- kedett. Ennek figyelmeztetésül kell szolgálnia a szülők és az egész társadalom számára.
*
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy csökkenő népesség mellett a Borsod-Abaúj- Zemplén megye bűnözési helyzetét jelző statisztikai mutatók az elmúlt években rosszab- bodtak. A' vizsgált időszak alatt az ismertté vált bűncselekmények száma az országosnál kisebb mértékben, de így is 60 százalékkal emelkedett. A felderítési arány a megyében is romlott, jóllehet az országosnál még mindig kedvezőbb. Nagyrészt ennek következtében a gyanúsítottak, a vádlottak és az elítéltek száma egyaránt nagyobb arányt képvisel a megfelelő országos adatokból, mint az ismertté vált bűncselekményeké. A fiatalkorú vádlottak és el- ítéltek száma a felnőttekénél jobban emelkedett, arányuk számottevően magasabb, mint
A BÚNÖZÉS HELYZETE 961 országosan. A bűnözés növekedésében a tulajdont károsító cselekményeknek van meghatá- rozó szerepük, emellett a garázdaság és a gazdasági bűncselekmények száma emelkedett említésre méltóan.
Felnőtt korban a bűncselekmények többségét férfiak és mindkét nemnél a fiatalabb korban levők követik el. A megyei elítélések gyakorisága minden életkorban meghaladja az országost. A házas és az iskolázottabb népesség bűnözési mutatói jóval kedvezőbbek, mint a nem házasoké, illetve az írástudatlanoké vagy alig néhány osztályt végzetteké.
A Hatalkorúaknál inkább a fiúkra jellemző a bűnelkövetés. Iskolázottabbak is, mint a felnőtt elkövetők, és figyelemre méltó az is, hogy az elítélt fiatalkorúak nagyobb része a bűncselekmény elkövetésekor a szülők közös háztartásában élt.
TÁRGYSZÓ: Bűnözés. Területi elemzés.
PEZI-OME
ABTOp anamanpyer Teppnropnanbnoe pacnpenenenne npecrynnocm, B TOM mene nono- )xerme B Komnrare Bopmon-Aőayü-3emmren ceBepo——BOCTO'iHoü xracm BeHrplm. Hpnnoimeie aBTOpOM minute orHocm-csr K TaKOf/l oőnacm c'rpanm, Koropax no emmonymnomy Mnenmo oömecrnennoc'm, xpnmnnonoron n npaxm'iecxux paöornmton ancnnercn BerMa sapaxcennoü npecryrmocrbro.
Aarop npomnozmr oöaop TeMbl, navarrai! c npmvrapnmx uoxasa'reneü npecryrrnocru, c 'mcna nomemaumx oőmecrsennomy oőnnnenmo npecryrmennü 110 'mcna Bcryrmnnmx B neit- chHe upnronopon, oxaarbmax yrnonnmifr nponecc B IIeJ'IOM, ne ynycrcasr 143 anny HH neMorpaipn- wrecrmü acneicros.
ABTOp oőparnae'r Baumaune rt Ha TaKIer pemro oőcymnaeivrsre 14 B cnennanbnoü mreparype Bonpocsr, KaK, HanpnMep, 035135 memy coornomennem conckynnocm npecryrmennü n pacrcpmrmx npecrymrenlm, a TaioKe OÖLGMOM npecryunocrn.
SUMMARY
The study analyses the regional situation of delinguency, and within this primarily in county Borsod—Abaúj-Zemplén located in N Otth—East Hungary. The data published by the authoress refer to a region of the country which is regarded as highly infected both by the general public and by researchers and practitioners in criminology.
The study reviews the subject covering the whole fieldof criminal procedures, from the primary indicators of delinguency, i.e. the number of crimes involving public prosecution became known, up to the number of those under finaljudgement, not neglecting even demographic aspects.
The authoress directs attention to guestions discussed rarely in special literature, for instance the connections between the perpetration of several crimes by the same person, the exploration rate and the volume of delinguency.
