M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2017. március 20., hétfő
Tartalomjegyzék
2017. évi XVII. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz Ecuador csatlakozásának
figyelembevétele céljából csatolt Csatlakozási Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1779 2017. évi XVIII. törvény Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és
Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel létrejött Kiegészítő
Jegyzőkönyv kihirdetéséről 3570
2017. évi XIX. törvény Az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai
közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről 3695 2017. évi XX. törvény A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos
egyes törvények módosításáról 3862
50/2017. (III. 20.) Korm. rendelet Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó támogatásokról, valamint a támogatások igénylésével és
felhasználásával kapcsolatos szabályokról 3866
51/2017. (III. 20.) Korm. rendelet Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
módosításáról 3870 52/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes
kormányrendeletek módosításáról 3875
53/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 3885 54/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.)
Korm. rendelet módosításáról 3887
55/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A határátkelőhely és az ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról és működtetéséről, valamint a határátlépési pontról szóló 332/2007.
(XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról 3888
56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan”
fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról 3889 57/2017. (III. 20.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeletek fejlesztéspolitikai tárgyú módosításáról 3891 58/2017. (III. 20.) Korm. rendelet A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának Magyarországra
szállításával és a milánói projekt lezárásával kapcsolatos egyes feladatok
irányítását és lebonyolítását végrehajtó szervezet kijelöléséről 3894
1128/2017. (III. 20.) Korm. határozat A 2017–2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáról 3895 1129/2017. (III. 20.) Korm. határozat A 2018. évi fejlesztési mérföldkövek teljesítéséről 3896 1130/2017. (III. 20.) Korm. határozat A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának Magyarországon
történő elhelyezéséről 3896
1131/2017. (III. 20.) Korm. határozat A Budapesti Zsidó Hitközség zuglói zsinagógája helyreállításának
támogatásával összefüggő feladatokról 3899
1132/2017. (III. 20.) Korm. határozat Tárgyéven túli kötelezettségvállalás jóváhagyásáról és a 2016. évi
költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról 3899 1133/2017. (III. 20.) Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő
előirányzat-átcsoportosításról és egyes Korm. határozatok módosításáról 3901 1134/2017. (III. 20.) Korm. határozat A Kodály Program I. üteméről és a 2017. évi programok
megvalósításához szükséges források biztosításáról 3903 1135/2017. (III. 20.) Korm. határozat A Modern Városok Program keretében a Szolnoki Művésztelep
fejlesztése érdekében szükséges támogatás biztosításáról 3903 1136/2017. (III. 20.) Korm. határozat A Modern Városok Program keretében Tatabánya Megyei Jogú Város
József Attila Megyei és Városi Könyvtárának fejlesztése érdekében
támogatás biztosításáról 3904
1137/2017. (III. 20.) Korm. határozat A KEOP-1.1.1/2F/09-11-2012-0007 azonosító számú („Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás területén” című) projekt forrásszerkezetének
módosításáról 3905 1138/2017. (III. 20.) Korm. határozat A Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, nemzetközi
jogot sértő legsúlyosabb bűncselekmények miatti nyomozást és későbbi felelősségre vonást előmozdító Nemzetközi, Pártatlan és Független
(ENSZ) Mechanizmus beindításához szükséges pénzügyi hozzájárulásról 3907
2017. évi XVII. törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi
megállapodáshoz Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából csatolt Csatlakozási Jegyzőkönyv kihirdetéséről*
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából csatolt Csatlakozási Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Csatlakozási Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés a Csatlakozási Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3. §
A Csatlakozási Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
4. §
(1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet a Csatlakozási Jegyzőkönyv 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Csatlakozási Jegyzőkönyv, illetve a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2017. évi XVII. törvényhez**
* A törvényt az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján fogadta el.
** A törvény 1. melléklete jelen Magyar Közlöny mellékleteként az MK_17_39_17TV_1melleklet.pdf fájlnév alatt található. A törvény ezen része jelen Magyar Közlöny 1780-tól 3569-ig oldalait képezi.
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel létrejött Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről*
1. §
Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel létrejött Kiegészítő Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
2. §
A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
3. §
(1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, valamint az 1. melléklet a Kiegészítő Jegyzőkönyv 12. Cikk (4) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Kiegészítő Jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása kezdetének és hatálybalépésének, illetve az 1. §, a 2. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2017. évi XVIII. törvényhez**
* A törvényt az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján fogadta el.
** A törvény 1. melléklete jelen Magyar Közlöny mellékleteként az MK_17_39_18TV_1melleklet.pdf fájlnév alatt található. A törvény ezen része jelen Magyar Közlöny 3571-től 3694-ig oldalait képezi.
az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről*
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére és a Megállapodás 75. cikk (5) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődő ideiglenes alkalmazására.
2. §
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. §
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
4. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet a Megállapodás 75. cikk (2) és (5) bekezdésében meghatározott időpontok közül a korábbiban lép hatályba.
(3) A Megállapodás hatálybalépésének és ideiglenes alkalmazása kezdő időpontjának, valamint a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
* A törvényt az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján fogadta el.
ÁTMENETI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között
A GHÁNAI KÖZTÁRSASÁG egyrészről, és
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG másrészről
PREAMBULUM
TEKINTETTEL az egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás),
TEKINTETTEL hogy a cotonoui megállapodás keretében nyújtott átmeneti kedvezményes kereskedelmi elbánás 2007. december 31-én lejár;
TEKINTETTEL a negatív hatásra, amit a cotonoui megállapodásban előírt átmeneti kereskedelmi preferenciák lejárta gyakorolna a Felek közötti kereskedelemre, amennyiben 2008. január 1-jétől nem lenne érvényben ennek helyébe lépő, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összeegyeztethető megállapodás;
FELISMERVE tehát, hogy a Felek gazdasági és kereskedelmi érdekeinek védelmére átmeneti megállapodást kell kötni;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek tovább kívánják erősíteni gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat és a partnerségen és az együttműködésen alapuló szoros és hosszan tartó kapcsolatokat kívánnak létrehozni;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek nagy fontosságot tulajdonítanak a többoldalú kereskedelmi rendszert irányító elveknek és szabályoknak, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (az 1994. évi GATT), illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez (a továbbiakban: a WTO-t létrehozó egyezmény) csatolt más többoldalú megállapodásokban foglalt jogoknak és kötelezettségeknek, valamint annak a szükségszerűségnek, hogy ezeket átlátható módon és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a cotonoui megállapodás lényeges elemeit alkotó emberi jogok, demokratikus alapelvek és jogállamiság tiszteletben tartása iránt, valamint a jó kormányzás iránt, amely a cotonoui megállapodás alapvető elemét alkotja;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy elő kell mozdítani és fel kell gyorsítani a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődést a béke és biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint egy stabil politikai és demokratikus környezet kialakításának elősegítése céljából;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek által a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célkitűzéseknek és az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljainak tulajdonított jelentőséget;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy együttműködjenek a cotonoui megállapodásnak többek között a szegénység megszüntetésére, a fenntartható fejlődésre és az AKCS-államoknak a világgazdaságba való fokozatos integrációjára irányuló célkitűzései elérésében;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, befektetéseket vonzzanak és javítsák a Felek területén élők életkörülményeit, miközben előmozdítják a fenntartható fejlődést;
FIGYELEMBE VÉVE a meglévő hagyományos kapcsolatok, nevezetesen az Európai Közösség, tagállamai és a nyugat-afrikai államok közötti szoros történelmi, politikai és gazdasági kötelékek jelentőségét;
FELISMERVE hogy a nyugat-afrikai államok, valamint az Európai Közösség eltérő gazdasági és társadalmi fejlődési szinten állnak;
MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy e Megállapodás a gazdasági irányítás, a kereskedelem és a befektetések területén fennálló kapcsolataikhoz új, kedvezőbb környezetet teremt, valamint új növekedési és fejlődési távlatokat nyit;
FELISMERVE a fejlesztési együttműködés e Megállapodás végrehajtása tekintetében betöltött fontosságát;
VÁRVA a nyugat-afrikai államok és az Európai Közösség közötti átfogó partnerségi megállapodás aláírására;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy támogassák a nyugat-afrikai regionális integrációs folyamatot, és különösen, hogy előmozdítsák a regionális gazdasági integrációt, amely a világgazdaságba való integrációjuk elősegítésének alapvető fontosságú eszköze és segítséget nyújt számukra ahhoz, hogy szembenézzenek a globalizáció kihívásaival, valamint hogy megvalósítsák az elérni kívánt gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
CÉLOK
1. cikk Keretmegállapodás
Ez a Megállapodás egy gazdasági partnerségi megállapodás kezdeti keretét hozza létre.
2. cikk Célkitűzések
E Megállapodás céljai a következők:
a) lehetővé tenni Ghána számára, hogy részesüljön az EK mint Szerződő Fél által a gazdasági partnerségi megállapodás tárgyalásai keretében biztosított jobb piaci hozzáférés előnyeiből, és ezzel egyidejűleg elkerülni, hogy zavar álljon be a Ghána és az Európai Közösség közötti kereskedelemben a cotonoui megállapodás átmeneti kereskedelmi rendjének 2007. december 31-i lejártával, a teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás megkötése előtt;
b) a tárgyalási alapok megteremtése egy olyan átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás létrehozásához, amely hozzájárul a szegénység leküzdéséhez, előmozdítja a regionális integrációt, a gazdasági együttműködést és a jó kormányzást Nyugat- Afrikában, továbbá bővíti Nyugat-Afrika kereskedelempolitikai és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásait;
c) Ghánának a világgazdaságba való harmonikus és fokozatos integrálásának előmozdítása politikai választásaival és fejlesztési prioritásaival összhangban;
d) a Felek meglévő kapcsolatainak megerősítése a szolidaritás és a kölcsönös érdekeltség elve alapján;
e) az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összeegyeztethető megállapodás létrehozása.
II. CÍM
FEJLESZTÉSI CÉLÚ PARTNERSÉGEK
3. cikk
Fejlesztési együttműködés e Megállapodás keretében
A Felek elkötelezik magukat arra, hogy együttműködnek e Megállapodás végrehajtása érdekében, valamint hogy segítik Ghánát mint Szerződő Felet a gazdasági partnerségi megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában. Ez az együttműködés pénzügyi és nem pénzügyi formában valósul meg.
4. cikk
Fejlesztésfinanszírozási együttműködés e Megállapodás keretében
(1) A cotonoui megállapodásban meghatározott, a regionális gazdasági együttműködésre és integrációra irányuló fejlesztési együttműködést úgy kell végrehajtani, hogy maximálisan ki lehessen használni e megállapodás várható előnyeit.
(2) Az Európai Közösségnek Ghána mint Szerződő Fél és az Európai Közösség közötti, e megállapodás végrehajtását támogató fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos finanszírozását a cotonoui megállapodásban meghatározott szabályok és vonatkozó eljárások – különösen az Európai Fejlesztési Alap (EFA) programozási eljárásai –, valamint az Európai Unió általános költségvetése által finanszírozott, vonatkozó eszközök keretében kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben az egyik prioritás a gazdasági partnerségi megállapodás végrehajtásának támogatása.
(3) Az Európai Közösség tagállamai közösen vállalják, hogy saját fejlesztési politikáikkal és eszközeikkel támogatják a regionális gazdasági együttműködésre és integrációra, valamint e megállapodásnak nemzeti és regionális szinten történő végrehajtására irányuló fejlesztési együttműködési tevékenységeket a kiegészítő jellegre és a segélyek hatékonyságára vonatkozó elvekkel összhangban.
(4) A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék azoknak az egyéb donoroknak a közreműködését, akik
készek támogatni Ghánának mint Szerződő Félnek az e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett
erőfeszítéseit.
(5) A Felek elismerik a regionális finanszírozási mechanizmusok hasznosságát – ilyen a régió által a régió számára a regionális és nemzeti szintű finanszírozás irányítására és e Megállapodás kísérő intézkedéseinek hatékony végrehajtására létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodás regionális alapja. Az Európai Közösség vállalja, hogy e támogatásokat – a régió saját finanszírozási mechanizmusai, akár a Megállapodás szerződő Felei által jóváhagyott mechanizmusok segítségével – irányítja, a cotonoui megállapodásban előírt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, valamint a Párizsi Nyilatkozat segélyhatékonysági elveivel összhangban annak érdekében, hogy egyszerűsített, hatékony és gyors végrehajtást biztosítson.
(6) Az (1)–(5) bekezdés végrehajtása során a Felek vállalják, hogy az 5., 6., 7. és 8. cikkben meghatározott területeken pénzügyi és nem pénzügyi szempontból együttműködnek.
5. cikk Üzleti környezet
A Felek megállapodnak abban, hogy az üzleti környezet a gazdasági fejlődés elengedhetetlen tényezője, és következésképp abban, hogy e Megállapodás rendelkezéseinek célja, hogy hozzájáruljanak ehhez a közös célkitűzéshez.
A Felek a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy folyamatosan igyekeznek kedvezőbbé tenni az üzleti környezetet.
6. cikk
A szabályok végrehajtásához nyújtott támogatás
A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos szabályok végrehajtása, amelyek együttműködési területeit e Megállapodás különböző fejezetei részletezik, e Megállapodás célkitűzései elérésének kulcsfontosságú eleme. Az e területen folytatott együttműködés a 4. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően valósul meg.
7. cikk
A termelési ágazatok megerősítése és korszerűsítése
E Megállapodás végrehajtása keretében a Felek hangsúlyozzák arra irányuló szándékukat, hogy előmozdítsák Ghána e Megállapodás által érintett termelési ágazatai versenyképességének fokozását.
A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikkben meghatározott együttműködési eszközökkel együttműködnek és támogatják a következőket:
— a magánszektor felkészítése az e Megállapodás teremtette új gazdasági lehetőségek kihasználására;
— korszerűsítési stratégiák meghatározása és végrehajtása;
— a magánszektor környezetének és az üzleti környezetnek az 5–6. cikkben meghatározott javítása;
— a magánszektor és a Felek közötti partnerség előmozdítása.
8. cikk
Költségvetési kiigazítással kapcsolatos együttműködés
(1) A Felek elismerik a kihívást, amelyet az e Megállapodásban előírt vámok eltörlése vagy lényeges csökkentése jelenthet Ghána számára, és megállapodnak abban, hogy párbeszédet és együttműködést kezdeményeznek ezen a területen.
(2) A Felek által ebben a Megállapodásban jóváhagyott liberalizációs menetrendre tekintettel a Felek megállapodnak abban, hogy elmélyítik a párbeszédet azokról a meghozandó költségvetési kiigazítási intézkedésekről, amelyek biztosítják Ghána költségvetési egyensúlyának hosszú távú fenntartását.
(3) A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezéseinek keretében, ezen belül a segítségnyújtási intézkedések megkönnyítésével az alábbi területeken együttműködnek:
a) jelentős arányú hozzájárulás a nettó költségvetési hatás közömbösítéséhez, teljes mértékben kiegészítve a költségvetési reformokat;
b) a költségvetési reformok támogatása az e témában folytatott párbeszéd kiegészítéseképpen.
9. cikk
Nemzetközi fórumokon való együttműködés
A Felek törekednek arra, hogy valamennyi olyan nemzetközi fórumon együttműködjenek, ahol az e partnerség szempontjából
lényeges kérdésekről tárgyalnak.
III. CÍM
AZ ÁRUKRA VONATKOZÓ KERESKEDELMI RENDSZER
1. FEJEZET
Vámok és nem tarifális intézkedések
10. cikk Vám
(1) A vám magában foglal mindenféle illetéket vagy díjat, ideértve a különadót vagy pótdíjat is, amelyet az áruk behozatalára vagy kivitelére vetnek ki, vagy azokkal van kapcsolatban, a következők kivételével:
a) a 19. cikkel összhangban kivetett belső adók vagy egyéb belső díjak;
b) a 2. fejezettel összhangban alkalmazott dömpingellenes, kiegyenlítő vagy védintézkedés;
c) a 11. cikkel összhangban kivetett illetékek vagy egyéb díjak.
(2) Az egyes termék esetében az egymást követő vámcsökkentések alapját képező alapvám az egyes Felek vámliberalizációs ütemtervében szereplő vám.
11. cikk
Illetékek és egyéb díjak
(1) A Felek újólag megerősítik az 1994. évi GATT VIII. cikkének rendelkezéseire vonatkozó kötelezettségvállalásukat.
(2) Az e Megállapodás aláírásakor hatályban lévő jogi kötelezettségekhez kapcsolódó, a 3. mellékletben említett illetékek és egyéb díjak azonban – legfeljebb 10 éves időszakra – továbbra is alkalmazandók. Amennyiben az említett jogi kötelezettségek betartásához szükséges, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatával meghosszabbíthatja ezt az időszakot.
12. cikk
A Ghánából mint Szerződő Féltől származó termékekre kivetett vámok
A Ghánából származó termékeket – az 1. mellékletben feltüntetett termékek kivételével és az ott meghatározott feltételekkel – vámmentesen importálják az EK mint Szerződő Fél területére.
13. cikk
Az EK-ból mint Szerződő Féltől származó termékekre kivetett vámok
Az EK-ból mint Szerződő Féltől származó, Ghánába importált termékekre kivetett vámokat a 2. mellékletben szereplő vámliberalizációs ütemtervnek megfelelően csökkentik vagy megszüntetik.
14. cikk Származási szabályok
E cím értelmében a „származó” azokra az árukra vonatkozik, amelyek eleget tesznek a Felek területén 2008. január 1-jén hatályos származási szabályoknak.
A Felek legkésőbb 2008. június 30-ig a származási szabályokra irányadó közös kölcsönös rendszert hoznak létre, amely legkésőbb ezen Megállapodás ideiglenes alkalmazásának első napján lép hatályba, és amely a cotonoui megállapodásban meghatározott származási szabályokon alapul és azok javítását írja elő, figyelembe véve Ghána fejlesztési célkitűzéseit. Az új rendszert a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság mellékletként csatolja ehhez a Megállapodáshoz.
A Felek legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül felülvizsgálják a származási
szabályokra irányadó rendelkezéseket azzal a céllal, hogy – a Ghánára vonatkozó fejlesztési célkitűzésekre figyelemmel –
egyszerűsítsék a származás meghatározásához használt fogalmakat és módszereket. E felülvizsgálati folyamat keretében a Felek
figyelembe veszik a technológiai fejlődést, a termelési folyamatokat és minden egyéb tényezőt, beleértve a származási
szabályokra vonatkozó, folyamatban lévő reformokat, amelyek szükségessé tehetik a kölcsönös tárgyalásos rendszer
módosítását. Minden módosításról, illetve helyettesítésről az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság
határoz.
15. cikk
A fennálló helyzet fenntartása
(1) A 23. és 24. cikktől eltérve a Felek közötti kereskedelemre nem vezetnek be semmilyen új vámot, a Felek közötti kereskedelemben jelenleg alkalmazott vámokat pedig a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától nem emelik.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) közös külső vámtarifája bevezetésének véglegesítése keretében Ghána 2011. december 31-ig felülvizsgálhatja az Európai Közösségből származó árukra alkalmazandó alapvámjait, amennyiben e vámok általános hatása nem jelentősebb a 2. mellékletben meghatározott vámokból eredő hatásnál.
16. cikk Exportvámok
A Felek közötti kereskedelemben a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően új exportvám vagy azonos hatású illeték bevezetésére nem kerül sor, és a már alkalmazott vámokat sem emelik.
Rendkívüli körülmények esetén, ha Ghána mint Szerződő Fél igazolni tudja különleges bevételi igényét, egy fiatal iparág védelmét vagy a környezet védelmét, ideiglenes jelleggel és az EK-val mint Szerződő Féllel való konzultációt követően exportvámokat vagy azonos hatású díjakat vethet ki korlátozott számú további árura vagy emelheti a meglévő vámok mértékét.
A Felek megállapodnak abban, hogy az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében legkésőbb három évvel a Megállapodás hatálybalépését követően felülvizsgálják e cikk rendelkezéseit, teljes mértékben figyelembe véve azoknak Ghána mint Szerződő Fél fejlődésére és gazdasági diverzifikációjára gyakorolt hatásait.
17. cikk
A szabadkereskedelmi megállapodásokból származó kedvezményesebb elbánás
(1) Az e fejezet alkalmazási körébe tartozó ügyek vonatkozásában az EK mint Szerződő Fél Ghána mint Szerződő Fél számára kedvezményesebb elbánást biztosít, amely annak következtében alkalmazandó, hogy az Európai Közösség e Megállapodás aláírását követően harmadik féllel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes felévé válik.
(2) Az e fejezet alkalmazási körébe tartozó ügyek vonatkozásában Ghána mint Szerződő Fél az EK mint Szerződő Fél számára kedvezményesebb elbánást biztosít, amely annak következtében alkalmazandó, hogy Ghána mint Szerződő Fél e Megállapodás aláírását követően harmadik féllel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes felévé válik.
(3) Amennyiben Ghána mint Szerződő Fél valamely kiemelkedő kereskedelmi partnertől lényegesen kedvezményesebb elbánásban részesül, mint amelyet az EK mint Szerződő Fél nyújt, a Felek konzultációt kezdeményeznek, és együttesen határoznak a (2) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásáról.
(4) E fejezet rendelkezései nem értelmezhetők úgy, mint amelyek kötelezik a Feleket arra, hogy kölcsönösen preferenciális elbánást biztosítsanak, amely annak következtében alkalmazandó, hogy bármelyik Fél e megállapodás aláírásának napján harmadik féllel kötött szabadkereskedelmi megállapodás szerződő felévé válik.
(5) E cikk alkalmazásában „szabadkereskedelmi megállapodás” alatt olyan megállapodás értendő, amely lényegesen liberalizálja a kereskedelmet, és eltörli lényegében az összes, a Felek közötti hátrányos megkülönböztetést a meglévő diszkriminatív intézkedések eltörlésével és/vagy új vagy diszkriminatívabb intézkedések bevezetésének tilalmával, vagy e Megállapodás hatálybalépésekor, vagy ésszerű ütemezés alapján.
(6) E cikk alkalmazásában „kiemelkedő kereskedelmi partner” alatt bármely fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a (2) bekezdésben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át adja, vagy bármely, önállóan, közösen vagy szabadkereskedelmi megállapodás révén működő országcsoport, amely a (2) bekezdésben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át teszi ki (
1).18. cikk
A mennyiségi korlátozások tilalma
A 23., 24. és 25. cikk rendelkezéseitől eltérve e Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni a Felek közötti importot vagy
exportot érintő minden tilalmat vagy korlátozást, kivéve a 11. cikkben előírt vámokat, adókat, illetékeket és egyéb díjakat,
függetlenül attól, hogy azokat kontingenskorlátozások, behozatali vagy kiviteli engedélyek, vagy más intézkedések révén
léptették hatályba. Nem vezethetők be ilyen új intézkedések sem.
A belső adó kivetésével és a szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás
(1) A másik Féltől származó termékek importjára sem közvetlenül, sem közvetve nem vethetők ki a hasonló nemzeti termékekre közvetlenül vagy közvetve kivetetteket meghaladó belső adók vagy egyéb belső díjak. A Felek továbbá nem alkalmazhatnak máshogyan belső adókat vagy egyéb belső díjakat a hasonló nemzeti termékek védelme érdekében.
(2) A másik Féltől származó termékek behozatala nem részesülhet kevésbé kedvezményes elbánásban, mint a hasonló nemzeti termékek a belső értékesítést, eladási ajánlatot, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy felhasználást érintő valamennyi törvény, előírás és követelmény tekintetében. E bekezdés rendelkezései nem akadályozhatják meg eltérő belső szállítási díjak alkalmazását, amelyek kizárólag a szállítási eszköz gazdasági működésén és nem a termék származásán alapulnak.
(3) Egyik fél sem hozhat létre vagy tarthat fenn a termékek meghatározott mennyiségű vagy arányú összetételére, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó belső mennyiségi szabályozást, amely közvetlenül vagy közvetve megköveteli, hogy a szabályozás hatálya alá tartozó termékek meghatározott mennyiségét vagy arányát hazai forrásból kell beszerezni.
Továbbá egyik fél sem alkalmazhat máshogyan belső mennyiségi szabályozást a hasonló nemzeti termékek védelme érdekében.
(4) E cikk rendelkezései nem akadályozhatják meg a támogatások kizárólag nemzeti termelőknek történő kifizetését, beleértve a nemzeti termelők számára az e cikk rendelkezéseivel összhangban alkalmazott belső adókból vagy díjakból származó bevételekből történő kifizetéseket, valamint a nemzeti termékek közbeszerzése révén vagy a nemzeti termelők számára nyújtott támogatásokat.
(5) E cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közbeszerzésre irányadó törvényekre, rendeletekre, eljárásokra vagy gyakorlatokra.
(6) Az e cikkben foglalt rendelkezések nem érintik e Megállapodás kereskedelmi védelmi eszközökre vonatkozó fejezetét.
20. cikk Élelmiszerbiztonság
Ha bebizonyosodik, hogy az e Megállapodás rendelkezéseinek betartása az élelmiszerbiztonság biztosításához alapvetően szükséges élelmiszerek vagy más termékek rendelkezésre állási vagy hozzáférési nehézségeihez vezet, és amennyiben ez a helyzet Ghána mint Szerződő Fél számára jelentős nehézséget okoz, vagy annak kockázatával jár, Ghána a 25. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
21. cikk
Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különös rendelkezések
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanság és csalás elleni küzdelem iránt.
(2) Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságot vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.
(3) E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:
a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt be nem tartása;
b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy az eredmények közlésével kapcsolatos, ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;
c) az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.
E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha megfelelő magyarázat nélkül gyors
növekedés következik be az áruimportban a másik fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladva, ami a
szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó objektív információkhoz kapcsolódik.
a) Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.
b) Amennyiben a felek konzultációkat kezdtek a fentiek szerint a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot.
c) E cikk értelmében történt ideiglenes felfüggesztést csak olyan mértékben szabad alkalmazni, amely az érintett fél pénzügyi érdekei védelméhez szükséges. Az ideiglenes felfüggesztések nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, amely megújítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot. Azokról időszakonként konzultálni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében, különösen a megszüntetésükről, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem adottak.
(5) A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.
22. cikk
Közigazgatási hibák kezelése
Abban az esetben, ha az illetékes hatóságok a preferenciális exportrendszer helyes kezelésében és különösen a származó termékek fogalmára és a közigazgatási együttműködés módszereire vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában hibát követtek el, amennyiben a hiba kihat a behozatali vámra, a következményekkel szembesülő Fél a helyzet rendezése érdekében felkérheti az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot arra, hogy vizsgálja meg valamennyi megfelelő intézkedés elfogadásának lehetőségeit.
2. FEJEZET
Kereskedelemvédelmi intézkedések
23. cikk
Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések
(1) E cikk rendelkezéseire is figyelemmel a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza az EK-t mint Szerződő Felet, illetve Ghánát mint Szerződő Felet abban, hogy a vonatkozó WTO-megállapodásokkal összhangban dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogadjon el. E cikk alkalmazásában a származás meghatározása a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban történik.
(2) A végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok bevezetését megelőzően a Felek figyelembe veszik a vonatkozó WTO- megállapodásokban foglaltakhoz hasonló építő jellegű megoldások lehetőségét. Ennek érdekében a Felek megfelelő konzultációkat folytathatnak.
(3) Az EK mint Szerződő Fél bármilyen vizsgálat kezdeményezése előtt értesíti Ghánát mint Szerződő Felet a megfelelően dokumentált panasz kézhezvételéről.
(4) E cikk rendelkezéseit minden olyan vizsgálat során alkalmazni kell, amelyet e megállapodás hatálybalépését követően kezdeményeznek.
(5) E cikk rendelkezéseire nem vonatkoznak a megállapodás vitarendezési rendelkezései.
24. cikk
Multilaterális védintézkedések
(1) E cikk rendelkezéseire is figyelemmel, e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja Ghánát mint Szerződő
Felet és az EK-t mint Szerződő Felet abban, hogy az 1994. évi GATT XIX. cikkével, a védintézkedésekről szóló megállapodással és a
WTO mezőgazdasági megállapodásának 5. cikkével összhangban intézkedéseket fogadjon el. E cikk alkalmazásában a származás meghatározása a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban történik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, figyelembe véve az e Megállapodás általános fejlesztési célkitűzéseit és Ghána kisméretű gazdaságát, az EK mint Szerződő Fél a Ghánából származó behozatalt kizárja az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás és a mezőgazdaságról szóló megállapodás 5. cikke alapján hozott intézkedések hatálya alól.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései ötéves időtartamra alkalmazandók, amely a Megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik.
Az említett időtartam vége előtt legkésőbb 120 nappal a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság – Ghána mint Szerződő Fél fejlesztési szükségleteit figyelembe véve – felülvizsgálja az említett rendelkezések érvényesülését annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazásukat ki kell-e terjeszteni egy újabb időszakra.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseire nem vonatkoznak a Megállapodás vitarendezési rendelkezései.
25. cikk
Kétoldalú védintézkedések
(1) Az alternatív megoldások vizsgálatát követően az egyik Fél az 1. fejezet 12. és 13. cikkének rendelkezéseitől eltérő, korlátozott időtartamra szóló védintézkedéseket hozhat az e cikkben előírt feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett védintézkedésekre akkor kerülhet sor, amennyiben az egyik Fél területéről származó valamely terméket olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételekkel importálják a másik Fél területére, hogy az a következőket okozza, vagy okozhatja:
a) jelentős kár az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek belföldi ipara számára, vagy b) egy adott gazdasági ágazatban fellépő zavarok, különösen, ha ezek a zavarok olyan jelentős társadalmi problémákat vagy
nehézségeket idéznek elő, amelyek az importáló fél gazdasági helyzetének jelentős romlásához vezethetnek, vagy
c) a hasonló vagy közvetlenül versengő mezőgazdasági termékek piacán (
2) vagy az ilyen piacokat szabályozómechanizmusokban fellépő zavarok.
(3) Az e cikkben említett védintézkedések nem lépik túl a (2) bekezdésben és a (4) és (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentős kár, illetve zavarok felszámolásához vagy megakadályozásához feltétlenül szükséges mértéket. Az importáló fél védintézkedései csak a következő egy vagy több intézkedésből állhatnak:
a) az érintett termékre vonatkozó behozatali vám mértéke további csökkentésének felfüggesztése az e megállapodás alapján előírtak szerint,
b) az érintett termékre vonatkozó vám növelése olyan mértékben, amely nem haladja meg a többi WTO-tag tekintetében alkalmazott vámot, valamint
c) vámkontingensek bevezetése az érintett termék tekintetében.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül amennyiben egy Ghánából származó terméket nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak az EK mint Szerződő Fél egy vagy több legkülső régiójába, hogy az ilyen behozatal a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzetek egyikéhez vezet, vagy vezethet, az EK mint Szerződő Fél kizárólag az érintett régióra vagy régiókra vonatkozó felügyeleti vagy védintézkedéseket hozhat a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárásokkal összhangban.
(5) a) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy, az EK mint Szerződő Fél területéről származó terméket nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az ilyen behozatal a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzetek egyikéhez vezet, vagy vezethet, Ghána mint Szerződő Fél kizárólag területére vonatkozó felügyeleti vagy védintézkedéseket hozhat a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárásokkal összhangban.
b) Ghána mint Szerződő Fél védintézkedéseket hozhat, amennyiben a vámcsökkentés következtében egy, az EK mint Szerződő Fél területéről származó terméket olyan nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak a területére, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versengő termékeket gyártó fiatal iparág helyzetében zavart okoz, vagy okozhat. Az ilyen intézkedés csak az e megállapodás hatálybalépésének napjától számított tízéves időszakra alkalmazható. Az intézkedéseket a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kell meghozni.
Az időszak azonban a Felek megállapodása nyomán meghosszabbítható, amennyiben az iparág fejlesztési potenciálja és a hatékonyan végrehajtott erőfeszítések ellenére a célkitűzést – például a globális gazdasági helyzet vagy a Ghánát sújtó súlyos zavarok miatt – nem érték el.
(6) a) Az e cikkben említett védintézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, amennyi idő a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kár vagy zavarok megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges.
b) Az e cikkben említett védintézkedések legfeljebb kétéves időszakra alkalmazhatók. Amennyiben a védintézkedések előírását
indokoló körülmények továbbra is fennállnak, az ilyen intézkedések legfeljebb egy újabb kétéves időszakra hosszabbíthatók
meg. Amennyiben Ghána védintézkedést alkalmaz, vagy amennyiben az EK mint Szerződő Fél egy vagy több legkülső régiójának területére korlátozott védintézkedést hoz, az ilyen intézkedések mindemellett legfeljebb négyéves időszakra hozhatók meg, továbbá a védintézkedések előírását indokló körülmények tartós fennállása esetén további négy évvel meghosszabbíthatók.
c) Az e cikkben említett, egy évet meghaladó védintézkedések olyan egyértelmű összetevőket tartalmaznak, amelyek fokozatosan odáig vezetnek, hogy az okokat és az intézkedéseket legkésőbb a meghatározott időszak végén megszüntetik.
d) A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott kivételes körülmények esetét kivéve az e cikkben említett védintézkedések közül egyik sem alkalmazható olyan termék behozatalára, amely korábban – az intézkedés lejáratának időpontjától számított legalább egy évig – ilyen intézkedés tárgyát képezte.
(7) A fenti bekezdések végrehajtásához a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) amennyiben a Felek egyikének véleménye szerint a (2), (4) és/vagy (5) bekezdésben meghatározott körülmények valamelyike fennáll, az ügyet haladéktalanul a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elé utalja;
b) a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság minden szükséges ajánlást megtehet az előállt körülmények rendezésére. Ha a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság nem tesz a körülmények orvoslására irányuló ajánlást, vagy az ügynek a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz történő utalásától számított 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél a körülmények orvoslása céljából megfelelő intézkedéseket fogadhat el e cikkel összhangban;
c) az e cikkben előírt bármely intézkedés meghozatala előtt, illetve a (8) bekezdésében említett esetekben, amint lehetséges, Ghána a helyzet teljes vizsgálatához szükséges valamennyi információról tájékoztatja a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot annak érdekében, hogy az érintett Felek számára elfogadható megoldást találjanak;
d) az e cikknek megfelelő védintézkedések kiválasztásakor azokat kell előtérbe helyezni, amelyek lehetővé teszik a felmerült probléma hatékony és gyors kijavítását, ugyanakkor a lehető legkevésbé zavarják e Megállapodás megfelelő működését;
e) az e cikknek megfelelően hozott bármely védintézkedésről haladéktalanul értesíteni kell az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot, és ez az intézkedés a bizottságon belül időszakos konzultáció tárgyát képezi, különösen az eltörlését előirányzó menetrend megállapítása érdekében, ha azt a körülmények már lehetővé teszik.
(8) Amennyiben kivételes körülmények azonnali intézkedések meghozatalát követelik meg, az érintett importáló fél – függetlenül attól, hogy az EK-ról mint Szerződő Félről vagy Ghánáról mint Szerződő Félről van-e szó – az esetnek megfelelően ideiglenes alapon a (3), (4) és/vagy (5) bekezdésben előírt intézkedéseket hozhat anélkül, hogy megfelelne a (7) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ilyen intézkedés legfeljebb 180 napra hozható abban az esetben, ha az intézkedéseket az EK mint Szerződő Fél hozza, és 200 napra hozható abban az esetben, ha az intézkedéseket Ghána hozza, illetve abban az esetben, ha az EK mint Szerződő Fél intézkedései egy vagy több legkülső régióra korlátozódnak. Az ilyen ideiglenes intézkedések időtartamát a (6) bekezdésben említett kiinduló időszak és a hosszabbítások részének kell tekinteni. Az említett ideiglenes intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni valamennyi érintett fél érdekét. Az érintett importáló Fél tájékoztatja a másik Felet, és a kérdéskör vizsgálata érdekében haladéktalanul az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz fordul.
(9) Ha egy importáló Fél valamely termék behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amely az e cikkben említett problémákat előidézni képes áruforgalomra vonatkozó mielőbbi információszolgáltatásra irányul, arról késedelem nélkül tájékoztatja a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot.
(10) A WTO-megállapodásokra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az egyik Fél e cikkel összhangban védintézkedéseket fogadjon el.
26. cikk Együttműködés
(1) A Felek elismerik a kereskedelmi védelmi eszközök terén megvalósított együttműködés fontosságát.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban, ezen belül a segítségnyújtási intézkedések megkönnyítésével, elsősorban az alábbi területeken együttműködnek:
a) a kereskedelem védelmének biztosítását szolgáló szabályozás és intézmények fejlesztése;
b) az e Megállapodásban előírt kereskedelmi védelmi eszközök használatához szükséges kapacitások fejlesztése.
Vámügyek és a kereskedelem könnyítése
27. cikk Célkitűzések
(1) A Felek elismerik a vámügyi kérdések, valamint a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a világkereskedelem fejlődő környezetében. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az e területen folytatott együttműködésüket annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint az érintett vámigazgatási szervek adminisztratív kapacitásai eleget tegyenek a kereskedelem hatékony ellenőrzése és könnyítése területén kitűzött céloknak, és hozzájáruljanak az aláíró országok fejlődésének és regionális integrációjának előmozdításához.
(2) A Felek elismerik, hogy a közpolitika törvényes célkitűzéseit, beleértve a biztonságra, valamint a csalás megelőzésére irányuló célkitűzéseket, semmilyen módon nem veszélyeztetik.
(3) A Felek vállalják az e Megállapodás által érintett áruk szabad mozgásának biztosítását saját területükön.
28. cikk
Vámügyi és igazgatási együttműködés
(1) Az e cím rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása, valamint a 27. cikkben meghatározott célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében a Felek:
a) információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;
b) a behozatali, kiviteli és tranziteljárásokra, valamint a vállalkozói szféra számára hatékony szolgáltatást kínáló eljárásokra vonatkozóan közös kezdeményezéseket dolgoznak ki;
c) együttműködnek a vámeljárások és más kereskedelmi eljárások automatizálása tárgyában, és amennyiben lehetséges, törekednek adatcserére vonatkozó közös normák létrehozásában;
d) vámügyekben lehetőség szerint közös álláspontot alakítanak ki a nemzetközi szervezetekben, például a WTO-ban, a Vámügyi Világszervezetben (WCO) az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD);
e) együttműködnek a technikai segítségnyújtás tervezése és végrehajtása területén elsősorban annak érdekében, hogy e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban elősegítsék a vámügyi és a kereskedelem könnyítését célzó reformokat; és f) elősegítik a kapcsolódó illetékes hivatalok közötti belső és határokon átnyúló koordinációt.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Felek közigazgatási szervei a vámügyekben a kölcsönös közigazgatási jogsegélyről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően vámügyi kérdésekben kölcsönös közigazgatási jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
29. cikk
Vámügyi jogszabályok és eljárások
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy saját kereskedelmi és vámjogszabályaikat, -rendelkezéseiket és -eljárásaikat a vámügy és a kereskedelem terén alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök és előírások alapján dolgozzák ki, beleértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, felülvizsgált Kiotói Egyezmény, a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló WCO-szabványrendszer, a WCO-adatbázis és a harmonizált áruazonosítási és kódrendszerről (HR) szóló nemzetközi egyezmény lényegi elemeit.
A Felek gondoskodnak az áruk területükön történő szabad átszállításáról, a tranzithoz leginkább megfelelő útvonal igénybevételével.
Az esetleges korlátozásoknak, ellenőrzéseknek vagy követelményeknek a közpolitika törvényes célkitűzésein kell alapulniuk, továbbá megkülönböztetésmentesnek, arányosnak és egységesen alkalmazottnak kell lenniük
A törvényes vámellenőrzések elvégzésének sérelme nélkül a Felek a másik Fél területéről származó vagy oda irányuló tranzitáruknak olyan elbánást biztosítanak, amely nem kevésbé kedvező, mint a hazai áruknak biztosított elbánás azok kivitele, behozatala és szállítása esetén.
A Felek olyan vámzár alatti szállítási rendszereket működtetnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az árutranzitra megfelelő garancia
nyújtása esetén ne kelljen vámokat és egyéb díjakat fizetni.
A Felek a kereskedelem korlátainak csökkentését szolgáló regionális tranzitrendszereket támogatnak és hoznak létre.
A Felek az áruk tranzitjára vonatkozó nemzetközi előírásokra és eszközökre támaszkodnak.
A Felek a tranzitforgalom megkönnyítése és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében biztosítják a területükön található valamennyi érintett hatóság és illetékes hivatal együttműködését és koordinációját.
(2) A munkamódszerek javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy gondoskodjanak a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság, a hatékonyság, a sértetlenség és az elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartásáról, a Felek a következőket fogják tenni:
a) további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más szervek által kért adatok és a dokumentáció csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása érdekében;
b) lehetőség szerint egyszerűsítik az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors kiadása és vámkezelése érdekében;
c) olyan hatékony, gyors és megkülönböztetéstől mentes eljárásokat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik az árubehozatalt, - kivitelt vagy -tranzitot érintő vámügyi vagy egyéb hivatali adminisztratív intézkedések, határozatok és döntések elleni fellebbezést. Ezen eljárásoknak könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, a kkv-k számára is, a kapcsolódó költségeknek pedig méltányosaknak és arányosaknak kell lenniük a fellebbezés benyújtásának költségeivel;
d) az e területtel kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi egyezményekben és okmányokban szereplő alapelveket tükröző intézkedések alkalmazása révén fenntartják a tisztességes eljárás legmagasabb szintjét.
30. cikk
Kapcsolatok az üzleti szférával
A Felek megállapodnak abban, hogy:
a) biztosítják, hogy minden jogszabályt, eljárást, valamint illetéket és díjat, továbbá a vonatkozó indoklást hozzáférhetővé tegyenek a nyilvánosság számára, amennyire lehetséges elektronikus úton;
b) szükség van arra, hogy a vám- és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos jogalkotási javaslatokról és eljárásokról kellő időben és rendszeresen konzultáljanak a kereskedelmi szereplőkkel. Ennek érdekében mindkét Félnek megfelelő és rendszeres konzultációs mechanizmust kell felállítania a közigazgatás és az üzleti szféra között;
c) valamennyi új vagy módosított jogszabály, eljárás, illeték vagy díj közzététele és hatálybalépése között kellő időnek kell eltelnie.
A Felek igazgatási jellegű vonatkozó értesítéseket tesznek közzé többek között az illetékes hivatal követelményeiről, a belépési eljárásokról, valamint a kikötőkben és a határátkelőknél található vámhivatalok nyitvatartási idejéről és működési eljárásairól, illetve a tájékoztatást nyújtó hivatalokról;
d) ösztönzik a gazdasági szereplők, valamint az illetékes vámigazgatási szervek közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan elérhető eljárások – mint például a WCO által kihirdetett egyetértési megállapodásokon alapuló egyetértési megállapodások – igénybevételével;
e) biztosítják, hogy saját vám- és kapcsolódó előírásaik és eljárásaik továbbra is megfelelnek kereskedelmi szereplők elvárásainak, a legjobb gyakorlatoknak, és továbbra is a lehető legkevésbé korlátozzák a kereskedelmet.
31. cikk
Vámérték-megállapítás
(1) A Felek közötti kölcsönös kereskedelemre alkalmazott vámérték meghatározásának szabályait az 1994. évi GATT VII. cikke és az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás szabályozza.
(2) A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.
32. cikk
Regionális integráció a nyugat-afrikai régióban
A Felek megállapodnak abban, hogy előreviszik a vámügyi reformokat a nyugat-afrikai régióban.
A vámügyi és kereskedelemkönnyítési tárgyalások folytatása
Az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások keretében a Felek megállapodnak abban, hogy folytatják az e fejezetről szóló tárgyalásokat azért, hogy azt regionális keretben kiegészítsék.
34. cikk
A vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottság
A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében a Felek létrehoznak egy, a Felek képviselőiből álló, vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottságot. E bizottság az gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak tesz jelentést. E bizottság fog megvitatni valamennyi, a Felek közötti kereskedelem könnyítését szolgáló vámügyi kérdést, és folytatja e fejezet végrehajtását és igazgatását, valamint a származási szabályok végrehajtását.
35. cikk Együttműködés
(1) A Felek elismerik a vámügyi és a kereskedelemkönnyítési együttműködésnek az e Megállapodás végrehajtása szempontjából fennálló jelentőségét.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban, ezen belül a segítségnyújtási intézkedések megkönnyítésével, elsősorban az alábbi területeken együttműködnek:
a) megfelelő és egyszerűsített jogi és szabályozási rendelkezések kidolgozása;
b) az érintett szereplők tájékoztatása és tudatosságnövelése, ideértve az érintett személyzet képzését;
c) a vámigazgatások kapacitáserősítése, korszerűsítése és egymással való összekapcsolása.
4. FEJEZET
A kereskedelem technikai akadályai, továbbá az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések
36. cikk
Multilaterális kötelezettségek és általános háttér
A Felek újólag megerősítik a WTO-egyezmény, és különösen az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a WTO SPS-megállapodás), valamint a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO- megállapodás (a továbbiakban: a WTO TBT-megállapodás) értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. A Felek ugyancsak megerősítik a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben (IPPC), a Codex Alimentariusban (az Élelmiszerkönyv) foglalt és az Állat-egészségügyi Világszervezeten (OIE) belüli jogaikat és kötelezettségeiket.
A Felek újólag megerősítik, hogy kötelezettséget vállalnak a közegészség javítására Ghánában, nevezetesen azáltal, hogy megerősítik a nem megfelelő termékek azonosításával kapcsolatos kapacitásukat.
Ezek a kötelezettségvállalások, jogok és kötelezettségek támogatják a Felek e fejezet címén megvalósított tevékenységeit.
37. cikk Célkitűzések
E fejezet célkitűzései között szerepel a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése, annak érdekében, hogy növeljék az egyik Fél által alkalmazott műszaki szabályokból, előírásokból és megfelelőség-értékelési eljárásokból származó szükségtelen kereskedelmi akadályok azonosításával, megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos kapacitásaikat, megőrizve a Feleknek a közegészség, az állatok és a növények védelmével kapcsolatos kapacitásait.
38. cikk
Hatály és fogalommeghatározások
(1) E fejezet rendelkezéseit a WTO TBT-megállapodásban és az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedésekre (a
továbbiakban: az SPS-intézkedések) meghatározott műszaki szabályozásra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra
kell alkalmazni, amennyiben érintik a Felek közötti kereskedelmet.
(2) E fejezet alkalmazásában, és eltérő rendelkezés hiányában a WTO TBT- és a WTO SPS-megállapodás, a Codex Alimentarius, az IPPC, valamint az OIE fogalommeghatározásait kell alkalmazni, többek között az e fejezetben szereplő „termékekre” történő bármely hivatkozás tekintetében.
39. cikk Illetékes hatóságok
A Feleknek az e fejezetben előírt intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságait felsoroló jegyzékét a II. függelék tartalmazza.
A Felek a 41. cikkel összhangban értesítik egymást a II. függelékben szereplő illetékes hatóságok tekintetében bekövetkező jelentős változásokról. Ezekben az esetekben a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság módosítja a II.
függeléket.
40. cikk
Egészségügyi és növény-egészségügyi övezetek
A behozatali feltételek esetében a Felek eseti alapon javasolhatnak és azonosíthatnak meghatározott egészségügyi és növény- egészségügyi státuszú övezeteket, figyelembe véve az SPS-megállapodás 6. cikkét.
41. cikk
A kereskedelmi feltételek átláthatósága és információcsere
(1) A Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a termékek behozatalára (különösen az élő állatokra és a növényekre) vonatkozó műszaki követelményeik valamennyi változásáról.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy az egészségüggyel (köz-, állat- vagy növényegészségüggyel), biztonsággal és a környezettel kapcsolatos problémák megoldása érdekében valamely áru behozatalának megtiltása érdekében meghozott intézkedésekről az SPS-ajánlásokkal összhangban a lehető legrövidebb időn belül írásban tájékoztatják egymást.
(3) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködés céljából információt cserélnek, hogy ezáltal termékeik megfeleljenek az egymás piacaira való bejutáshoz szükséges műszaki szabályozásnak és szabványoknak.
(4) A Felek emellett közvetlen információcserét is folytatnak egyéb olyan témákról, amelyek közös megítélésük szerint kereskedelmi kapcsolataik szempontjából potenciális jelentőséggel bírnak, ideértve az élelmiszerbiztonsági kérdéseket, az állat- és növénybetegségek hirtelen felbukkanását, a tudományos véleményeket és más, a termékek megbízhatóságával kapcsolatos jelentős eseményeket. A Felek vállalják, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, ha az egészségügyi és növény- egészségügyi övezet elvét alkalmazzák a WTO SPS-megállapodás 6. cikkében előírtak szerint.
(5) A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek az állatbetegségek járványügyi felügyeletéről. A növényegészségügy védelmét illetően a Felek a másik Fél számára ismert és azonnali veszélyt jelentő élősködők megjelenéséről is információt cserélnek.
(6) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen és gyorsan figyelmeztessék egymást abban az esetben, ha az újonnan életbe lépő regionális szabályok hatással lehetnek kölcsönös kereskedelmükre.
42. cikk
A nemzetközi szervezetekben való együttműködés
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi szabványalkotó szervezetekben többek között azáltal, hogy elősegítik Ghána képviselőinek az említett szervezetek ülésein és munkájában való részvételét.
43. cikk Együttműködés
