ÁRA: 1104 FT
TARTALOM
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
I. RÉSZ Személyi rész
II. RÉSZ
Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok 4/2006. (II. 8.) OGY ha tá ro zat az Egész ség Év ti ze dé nek
Jo han Béla Nem ze ti Prog ram já ról szó ló 46/2003.
(IV. 16.) OGY ha tá ro zat módosításáról ... 739 1010/2006. (II. 2.) Korm. ha tá ro zat a po zit ron emisszi ós
to mog rá fia-com pu ter to mog ráf vagy szá mí tó gé pes ré teg vizs gá lat (PET-CT) di ag nosz ti ka kö zép tá vú fej - lesz té sé rõl ... 739
III. RÉSZ
Egészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások 4/2006. (II. 2.) EüM ren de let az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si
Hi va tal ré szé re tör té nõ egyes költ ség ve té si bel sõ el - len õr zé si jo go sít vá nyok át ru há zá sá ról szó ló 8/2005.
(III. 30.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról ... 740 5/2006. (II. 7.) EüM ren de let a men tés rõl ... 740 1/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás az Egész ség ügyi Mi -
nisz té ri um fe je zet költ ség ve té sé bõl fi nan szí ro zott be - ru há zá sok és fel újí tá sok el já rá si rend jé rõl és felügye leti fel ada ta i ról ... 750 2/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás a fe je zet költ ség ve té sé -
bõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és re kontst ruk ci ók mû sza ki ter ve zé si prog ram já nak tar tal mi kö ve tel mé - nye i rõl ... 754 3/2006. (EüK. 4.) EüM uta sí tás a fe je zet költségveté -
sébõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és re konst ruk ci ók szak mai prog ram já nak tar tal mi kö ve tel mé nye i rõl ... 754
IV. RÉSZ Irányelvek, tájékoztatók
8004/2006. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tó az egész ség ügyi te vé keny ség te rü le tét érin tõ 2005. évre szó ló kö te le zõ
8005/2006. (EüK. 4.) EüM tá jé koz ta tó az egész ség ügyi szak el lá tás tár sa da lom biz to sí tá si fi nan szí ro zá sá nak egyes kér dé se i rõl szó ló 9/1993. (IV. 2.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le té ben fog lalt já ró be teg-szak el lá tás te vé keny sé gi kód lis tá já nak al kal ma zá sá ról szó ló Sza bály köny vet tar tal ma zó 8005/2002. (EüK. 23.) ESZCSM tá jé koz ta tó mó do sí tá sá ról szó ló 8001/2006.
(EüK. 3.) EüM tá jé koz ta tó mó do sí tá sá ról ... 791 V. RÉSZ
Közlemények
Az egész ség ügyi mi nisz ter köz le mé nye az anesz te zi o - ló gi ai gép park kor sze rû sí té sé re ki írt pá lyá zat ered - mé nyé rõl ... 796 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az egész -
ség ügyi szak kép zé sek te rü le té re vo nat ko zó Or szá gos Szak mai Szak ér tõi Név jegy zék és az Or szá gos Szak mai Vizs ga el nö ki Név jegy zék ki egé szí té sé rõl ... 798 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye kutatás-
fejlesztési pá lyá za tá ról a 2006-2008. idõ szak ra ... 815 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
köz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for ga lom ból tör - té nõ ki vo ná sá ról ... 827 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész -
ség biz to sí tá si Pénz tár köz le mé nye az Or szá gos Egész - ség biztosítási Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl .... 828 Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat
Fõ vá ro si In té ze te köz le mé nye egész ség ügyi gáz mes - te ri to vább kép zõ tan fo lyam in dí tá sá ról ... 833 Az or szá gos tisz ti fõ or vos köz le mé nye a ve szé lyes anya gok
XVI. ki egé szí tõ jegy zé ké rõl ... 833 A Sem mel we is Egye tem Gyógy sze rész tu do má nyi Kar
köz le mé nye a 75, 70, 65, 60 és 50 éve vég zett gyógy - sze ré szek ré szé re ... 838 Az Or szá gos Vér el lá tó Szol gá lat köz le mé nye kö te le zõ
A Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo gi Köz ala pít - vány pá lyá za ti fel hí vá sa be teg jo gi, el lá tott jo gi kép vi -
se lõi fel ada tok el lá tás ára ... 840
A Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo gi Köz ala pít - vány je lent ke zé si fel hí vá sa be teg jo gi, el lá tott jo gi kép vi se lõi fel ada tok, va la mint a Köz ala pít vány alap - fel ada ta i nak el lá tá sát se gí tõ te en dõk köz ér de kû ön - kén tes te vé keny ség ke re té ben tör té nõ el lá tá sá ra ... 841
A Nem ze ti Csa lád- és Szo ci ál po li ti kai In té zet köz le - ménye be teg jo gi, el lá tott jo gi, gyer mek jo gi kép vi se - lõk kép zé sé rõl ... 842
VI. RÉSZ Vegyes közlemények Köz le mény bé lyeg zõk ér vény te le ní té sé rõl ... 843
Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér vény te le ní té sé rõl ... 845
Köz le mé nyek esz kö zök át adá sá ról ... 847
Egyéb köz le mé nyek ... 848
Pá lyá za ti hir det mény be tölt he tõ ál lá sok ra ... 850
He lyes bí tés ... 882
Sze mé lyi rész
II. RÉSZ
Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok
Az Országgyûlés 4/2006. (II. 8.) OGY
h a t á r o z a t a
az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat
módosításáról*
1. Az Or szág gyû lés mó do sít ja az Egész ség Évtize - dének Jo han Béla Nem ze ti Prog ram já ról szó ló 46/2003.
(IV. 16.) OGY ha tá ro za tot az aláb bi ak sze rint:
Az Egész ség Év ti ze dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog - ram já ról szó ló 46/2003. (IV. 16.) OGY ha tá ro zat (a to váb - bi ak ban: Ha tá ro zat) mel lék le tét ké pe zõ „Egész ség Év ti ze - dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog ram ja” stra té gi ai prog ram el ne ve zé se „Egész ség Év ti ze dé nek Nép egész ség ügyi Prog ram ja” el ne ve zés re mó do sul. Ahol a Ha tá ro zat és mel lék le te „Egész ség Év ti ze dé nek Jo han Béla Nem ze ti Prog ram ját” em lí ti, ott a to váb bi ak ban „Egész ség Év ti ze - dé nek Nép egész ség ügyi Prog ram ja” ér ten dõ.
2. Je len ha tá ro zat a köz zé té te lé nek nap ján lép ha tály ba.
Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
az Or szág gyû lés el nö ke
Dr. Kis Zol tán s. k., Vin cze Lász ló s. k.,
az Or szág gyû lés jegy zõ je az Or szág gyû lés jegy zõ je
A Kormány
1010/2006. (II. 2.) Korm.
h a t á r o z a t a
a pozitron emissziós tomográfia-computer tomográf vagy számítógépes rétegvizsgálat (PET-CT)
diagnosztika középtávú fejlesztésérõl
A Kor mány el fo gad ta a po zit ron emisszi ós to mog - ráfia-com pu ter to mog ráf vagy szá mí tó gé pes ré teg vizs -
egyet ért a kö vet ke zõk kel:
1. fel ké ri az érin tett mi nisz te re ket, hogy te gyék meg a meg fe le lõ in téz ke dé se ket an nak ér de ké ben, hogy – a kö - zép tá vú fej lesz té si stra té gia ke re te in be lül – 2006. év ben 2000, ezt köve tõen pe dig 2007. év ben to váb bi 4300, 2008.
év ben to váb bi 1400, 2009. év ben to váb bi 1000, 2010. év - ben to váb bi 800, 2011. év ben to váb bi 700 és 2012. év ben to váb bi 600 tel jes test vizs gá lat ke rül het a kü lön jog sza bá - lyok sze rin ti el já rá si rend nek meg fele lõen be fo ga dás ra az egész ség biz to sí tá si tá mo ga tá si rend szer be;
Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter Ha tár idõ:fo lya ma tos
2. az 1. pont sze rin ti be fo ga dá sok miatti díj té tel-csök - ken tés nek és az Egész ség biz to sí tá si Alap ból a más vizs gá - la to kat, il let ve te rá pi á kat fel vál tó PET-CT vizs gá la tok kö - vet kez té ben a pro to kol lok alap ján bi zo nyí tot tan fel sza ba - du ló for rá sok nak kell biz to sí ta ni – az utób bit már 2006.
év ben is – a költ ség ve té si fe de ze tet;
Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter
Ha tár idõ:min den ko ri költ ség ve té sek ter ve zé se 3. ki kell dol goz ni a PET-CT vizs gá la tot meg kö ve te lõ meg be te ge dé sek kö te le zõ en al kal ma zan dó szak mai és fi - nan szí ro zá si pro to koll ját;
Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter Ha tár idõ:2006. áp ri lis 30.
4. a PET-CT vizs gá la tok költ ség ha té kony sá gát és a 3. pont sze rin ti pro to kol lok be tar tá sát a ki zá ró lag elõ ze tes be teg be so ro lás (vá ró lis ta) alap ján nyújt ha tó egész ség ügyi el lá tá sok ról szóló 61/2003. (X. 27.) ESZCSM ren de let sze rin ti Or szá gos Szak ma kö zi Bi zott ság fél éven te ér té ke li és an nak ered mé nyé rõl – az egész ség ügyi mi nisz ter út ján – a Kor mányt tá jé koz tat ja.
Fe le lõs: egész ség ügyi mi nisz ter
Ha tár idõ:el sõ íz ben 2006. szep tem ber 30., ezt köve tõen fél éven te
Gyur csány Fe renc s. k.,
Az egészségügyi miniszter 4/2006. (II. 2.) EüM
r e n d e l e t e
az Országos Tisztifõorvosi Hivatal részére történõ egyes költségvetési belsõ ellenõrzési jogosítványok átruházásáról szóló 8/2005. (III. 30.) EüM rendelet
módosításáról
Az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. ren de let 13. §-ának (2) be kez dé sé ben ka - pott fel ha tal ma zás alap ján, fi gye lem mel a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let 4. §-ának (4) be kez dé sé re a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal ré szé re tör té nõ egyes költ ség ve té si bel sõ el len õr zé si jo go sít vá nyok át ru - há zá sá ról szóló 8/2005. (III. 30.) EüM ren de let (a továb - biak ban: R.) 8. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„8. § Az éves költ ség ve té si be szá mo lók meg bíz ha tó sá gi el len õr zé sé rõl ké szült el len õr zé si je len tést az OTH el len - õr zé si ve ze tõ je a tárgy évet kö ve tõ év má jus 20-áig meg - kül di az EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek.”
2. §
(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it a fo lya mat ban lévõ el - len õr zé sek kel kap cso la tos te vé keny sé gek so rán is kell al - kal maz ni.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
2. §-ának (1) be kez dé sé ben az „OTH” szö veg rész he lyé be az „OTH bel sõ el len õr zé si szer ve ze te” szö veg rész, 5. §-ának (1) be kez dé sé ben az „or szá gos tisz ti fõ or vos”
szö veg rész he lyé be az „OTH bel sõ el len õr zé si ve ze tõ je”
szö veg rész, 7. §-ának (1) be kez dé sé ben a „már ci us 15-éig” szö veg rész he lyé be a „feb ru ár 1-jé ig” szö veg rész és (2) be kez dé sé ben az „EüM ré szé re” szö veg rész he lyé be az „EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek” szö veg rész, 9. §-ának (2) be kez dé sé ben az „EüM-nek” szö veg rész he - lyé be az „EüM bel sõ el len õr zé si ve ze tõ jé nek” szö veg rész lép.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
a mentésrõl
Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény (a to - váb bi ak ban: Eütv.) 247. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont já ban és g) pont já nak ga) al pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
E ren de let ha tá lya a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén men - tést vég zõ ma gán sze mély re, jogi sze mély re és jogi sze mé - lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság ra ter jed ki.
2. § E ren de let al kal ma zá sá ban
a) men tés: az Eütv. 94. §-ának (1) és (4) be kez dé sé ben fog lalt te vé keny ség;
b) men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet: az Or szá gos Men tõ szol gá lat (a továb biak ban: OMSZ) és e jog sza bály sze rint men té si te vé keny ség vég zé sé re jo go sult más jogi sze mély, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság vagy ma gán sze mély, ha meg fe lel a mel lék le tek sze rin ti sze mé lyi és tár gyi fel té te lek nek, és ren del ke zik az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a to - váb biak ban: ÁNTSZ) ál tal – kü lön jog sza bály sze rint – ki - adott mû kö dé si en ge déllyel (a továb biak ban: mû kö dé si en ge dély);
c) men té si te vé keny sé get vég zõ sze mély: a b) pont sze - rin ti men té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet(ek) ke re té ben a men tés re szo ru ló be teg, il let ve sé rült (a továb biak ban:
be teg) fel ta lá lá si he lyén vagy szál lí tás köz be ni sür gõs sé gi el lá tá sá ban részt vevõ, az 1. szá mú mel lék let sze rin ti ké pe - sí tés sel ren del ke zõ sze mély;
d) men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás: az a szál lí tás, amely nek so rán a be teg or vo si vagy men tõ tisz ti, il let ve ne o na to ló gi ai szál lí tás ese tén ne o na to ló gi ai szak or - vo si, il let ve – or vo si el ren de lés alap ján – gyer mek in ten zív te rá pi ás sza ká po lói fel ügye le tet igé nyel;
e) men tés irá nyí tást el lá tó sze mély: az Irá nyí tó Cso port azon tag ja, aki a 104-es, il let ve más se gély hí vó-szá mon ér - ke zõ és egyéb men tést kez de mé nye zõ be je len té sek fo ga - dá sát, ér té ke lé sét vég zi, to váb bá a men té si fel ada tok vég - re haj tá sá ra a men tõ egy sé gek nek uta sí tá so kat ad;
f) moz gó õr ség: men té si ké szen lét a ren dez vé nyek, men té si te vé keny sé get igény lõ egyéb ese mé nyek egész - ség ügyi el lá tá sá nak biz to sí tá sá ra a 2. szá mú mel lék let ben
irá nyí tá sát vég zõ OMSZ szer ve ze ti egy ség;
h) Irá nyí tó Köz pont: az OMSZ ke re té ben mû kö dõ azon szer ve ze ti egy ség, amely az irá nyí tó cso por to kon ke resz tül a men tés és a be teg szál lí tás or szá gos irá nyí tá sát lát ja el;
i) al ter na tív men tõ szer ve zet: az OMSZ-on kí vül és a Kor mány ál tal ala pí tott köz ala pít vánnyal szer zõ dést kö tött szer ve zet(ek)en kí vül men té si te vé keny ség vég zé sé re mû - kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész ség ügyi szol gál ta tó.
3. §
(1) A men tés a sür gõs ség igé nye sze rint le het a) azon na li,
b) 1 órán be lü li,
c) a men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás ese tén 1 órán túli
men té si fel adat.
(2) A men tés az al kal ma zott men tõ egy ség tí pu sa sze rint le het
a) men tõ gép ko csi val,
b) ki emelt men tõ gép ko csi val, c) eset ko csi val,
d) ro ham ko csi val,
e) spe ci á lis ro ham ko csi val (Mo bil In ten siv Care Unit – MICU),
f) ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi val, g) ne o na to ló gi ai ro ham ko csi val, h) gyer mek men tõ-ro ham ko csi val, i) légi men tõ jár mû vel,
j) men tõ or vo si gép ko csi val,
k) hely szí nen tör té nõ men té si fel adat el lá tá sá ra al kal - mas mo tor ke rék pár ral (a to váb bi ak ban: men tõ-mo tor ke - rék pár)
vég re haj tan dó men té si fel adat.
(3) A men tés a vég zett te vé keny ség tí pu sa sze rint le het a) ál ta lá nos men tés,
b) ko ra szü lött men tés és ko ra szü lött szál lí tás, c) moz gó õr ség,
d) õr zött be teg szál lí tás.
(4) Ne o na to ló gi ai men tés vagy be teg szál lí tás so rán in - ten zív szál lí tó in ku bá tor ban tör té nõ szál lí tást igé nyel min - den ko ra szü lött, új szü lött, va la mint az egész ség ügyi dol - go zó ál tal meg ál la pí tott élet ve szély ben lévõ 6 kg-ot, il - letve 60 cm-t meg nem ha la dó cse cse mõ.
4. §
(1) Amennyi ben az Eütv. 94. §-ának (2) be kez dé sé ben
c) a men tés irá nyí tás ál tal kért to váb bi in for má ci ót.
(2) Az Irá nyí tó Cso port a be je len tés alap ján dönt a) a men tés szük sé ges sé gé rõl és en nek alap ján – a ren - del ke zés re álló men tõ ka pa ci tás függ vé nyé ben – a sür gõs - sé gi igény meg ha tá ro zá sá val a meg fe le lõ szin tû men tõ - egy ség(ek), il let ve az adott tí pu sú fel adat ra sza ko so dott el - lá tó szer ve zet ri asz tá sá ról,
b) egyéb szol gá la tok – ide ért ve a há zi or vo si vagy or vo si ügye le ti szol gá lat, tûz ol tó ság, rend õrség – ri asz tá sá ról,
c) a be je len tés el uta sí tá sá ról, amennyi ben egyértel - mûen meg ál la pít ha tó, hogy nem szük sé ges a be teg sür gõs - sé gi el lá tá sa.
(3) Ko ra szü lött, il let ve be teg új szü lött men tés és szál lí - tás ese tén a ri asz tás és a men tés irá nyí tás az OMSZ és a Ma gyar Ko ra szü lött Men tõ Köz ala pít vány (a továb biak - ban: MKMK) ál tal kö tött együtt mû kö dé si meg ál la po dás - nak meg fele lõen, il let ve az MKMK-val szer zõ dést kö tött ala pít vá nyok disz pé cser szol gá la tá nak köz re mû kö dé sé vel is tör tén het.
5. §
(1) A men tést kez de mé nye zõ or vos a meg ren de lés kor köz li
a) a be teg ne vét és tar tóz ko dá si he lyét,
b) a men tés sür gõs sé gét, il let ve a men té si ké szen lé tet igény lõ õr zött szál lí tás idõ pont ját, va la mint a szük sé ges men tõ egy ség szint jét,
c) a men tést in do ko ló, il let ve a szál lí tás köz be ni el lá tás szem pont já ból lé nye ges kór is mét,
d) a men tés sel kap cso la tos kü lön le ges igé nye ket (vá - ku um mat rac ban vagy in ku bá tor ban tör té nõ szál lí tás, lé le - gez te tés szük sé ges sé ge, fo lya ma tos mo ni to ro zás igé nye, egyéb),
e) egész ség ügyi in téz mény be uta lás ese tén a cél in té zet ne vét és a hely biz to sí tás meg tör tén tét, il let ve a fo ga dó or vos ne vét,
f) sa ját ne vét és or vo si bé lyeg zõ jé nek szá mát.
(2) Az Irá nyí tó Cso port jo go sult az (1) be kez dés b) pont já ban fog lal tak tól el té rõ en ren del kez ni, amennyi - ben az igé nyelt men tõ jár mû vel a men té si fel adat a szük - séges idõn be lül nem tel je sít he tõ.
(3) Az Eütv. 94. §-a (4) be kez dé sé nek b) és c) pont ja sze rin ti
a) élet men tõ or vo si esz köz és gyógy szer szál lí tá sá nak ren de lé sé re, amennyi ben a gyógy szer hez és az or vo si esz - köz höz való hoz zá ju tás más mó don nem biz to sít ha tó, az egész ség ügyi in téz mény osz tály ve ze tõ fõ or vo sa vagy az ügye let ve ze tõ,
jo go sult.
6. §
Amennyi ben a men tés kez de mé nye zé sét köve tõen a be - teg a hely szí nen or vo si el lá tás ban ré sze sült, és az el lá tást vég zõ or vos tud a men tés kez de mé nye zé sé rõl, de azt már nem tart ja in do kolt nak, a sze mély azo no sí tó ada ta i nak köz - lé sé vel ér te sí ti az Irá nyí tó Cso por tot.
7. § (1) Az egész ség ügyi in téz mény
a) az élet ve szé lyes ál la pot ban lévõ be te get ha la dék ta - la nul,
b) más be te get a men tõ egy ség meg ér ke zé sé tõl szá mí tott 10 per cen be lül
az egész ség ügyi szol gál ta tá sok nyúj tá sá hoz szük sé ges szak mai mi ni mum fel té te lek rõl szóló kü lön jog sza bály sze - rin ti fo ga dó he lyen át ve szi a men tõ egy ség tõl, vagy to váb bi 15 per cen be lül dönt a be teg to vább kül dé sé rõl.
(2) A sür gõs sé gi be teg el lá tó osz tály ra vagy fo ga dó hely - re ki je lölt mû szak ve ze tõ szak or vos (a továb biak ban: ki je - lölt szak or vos) dönt a be teg fel vé tel és a sür gõs sé gi be teg - el lá tás so rán ke let ke zõ vi tás ügyek ben. A ki je lölt szak or - vos fe le lõs a be te gek fel vé te lé ért, el lá tá suk in téz mé nyen be lü li szer ve zé sé ért, il let ve, ha az in téz mény a be teg át vé - te lé re nem al kal mas, el vég zi a be teg to vább szál lí tá sá hoz szük sé ges be avat ko zá so kat és egyez tet az el lá tás ra al kal - mas és fo ga dó ké pes leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz - ménnyel, és in téz ke dik a be teg to vább szál lí tá sá ról.
(3) A men tõ egy ség a be te get – a (2) be kez dés sze rin ti ki je lölt szak or vos írá sos uta sí tá sá nak meg fele lõen – a men tés irá nyí tást vég zõ sze méllyel tör tént egyez te tés után, il let ve Bu da pes ten a Köz pon ti Ágy nyil ván tar tó ada tai alap ján, az el lá tás ra al kal mas és fo ga dó ké pes leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz mény be szál lít ja.
(4) Az egész ség ügyi in téz mény ha la dék ta la nul tá jé koz - tat ja a men tés irá nyí tást a fo ga dó ké pes sé gé ben fel me rült aka dály ról, il let ve en nek meg szûn té rõl.
(5) A men tés so rán ke let ke zett ve szé lyes hul la dé kot a be te get fo ga dó egész ség ügyi in téz mény té rí tés men te sen át ve szi a men tõ egy ség tõl.
8. §
(1) Ha a be je len tés alap ján tö me ges bal eset vagy sze mé lyi
ko dók kö zül
a) az el lá tás ban részt vevõ men tõ egy sé gek leg ma ga sabb egész ség ügyi kép zett ség gel ren del ke zõ dol go zó ja,
b) amennyi ben az a) pont sze rin ti kép zett ség gel több sze mély is ren del ke zik, ak kor az Irá nyí tó Köz pont szol gá - lat ve ze tõ fõ or vo sa ál tal ki je lölt OMSZ dol go zó
lát ja el az egész ség ügyi kár hely pa rancs no ki fel ada tot, aki a hely szí nen lévõ va la mennyi men tõ- és be teg szál lí tó egy - ség, il let ve a men tés ben részt vevõ va la mennyi sze mély felé uta sí tá si jog gal ren del ke zik.
(3) Az Irá nyí tó Köz pont részt vesz a tö me ges bal ese tek, ka taszt ró fa hely ze tek fel szá mo lá sá nak ko or di ná ci ó já ban, szük ség ese tén a men té si te vé keny ség re mû kö dé si en ge - déllyel ren del ke zõ szol gál ta tó(k) be vo ná sá ra jo go sult.
9. §
(1) A men tõ el lá tás sal kap cso la to san a men tõ egy ség ve - ze tõ je eset la pon do ku men tál ja:
a) a be je len tés, a hely szín re ér ke zés idõ pont ját, b) a hely szí nen szer zett in for má ci ók alap ján az ese - mény köz vet len elõz mé nye it,
c) a hely szí nen ész lelt kö rül mé nye ket,
d) a be teg ál la po tát és vizs gá la tá nak ered mé nye it, e) a be teg hely szí ni és szál lí tás köz be ni el lá tá sát, ál la - pot vál to zá sát,
f) a be teg át adá si ál la po tát, át adá sá nak he lyét és ide jét.
(2) A men tõ el lá tást vég zõ men tõ egy ség ápo ló ja a men - tés, az õr zött be teg szál lí tás, il let ve a to vább szál lí tás ese tén a men té si, be teg szál lí tá si és to vább szál lí tá si adat la pon és me net le vé len do ku men tál ja a kö vet ke zõ ket:
a) a be je len tõ ál tal kö zölt fel ta lá lá si he lyet,
b) a be je len tés, az ál lo más hely rõl tör té nõ ki vo nu lás, a hely szín re ér ke zés, a hely szín rõl való in du lás, az át adá si hely re ér ke zés, az át vé tel, va la mint az ál lo más hely re visz - szaérkezés idõ pont ját óra/perc meg adás sal,
c) az ál lo más hely rõl tör té nõ ki vo nu lás kor, a hely szín re ér ke zés kor, a hely szín rõl való in du lás kor, az át adá si hely re ér ke zés kor, va la mint az ál lo más hely re vissza ér ke zés kor a men tõ gép jár mû ki lo mé te ró ra ál lá sát,
d) a be teg ne vét, szü le té si dá tu mát, TAJ szá mát vagy az egész ség ügyi el lá tás ra jo go sí tó do ku men tum azo no sí tó szá mát, lak cí mét (tar tóz ko dá si he lyét), any ja ne vét,
e) a men tõ gép jár mû rend szá mát, a men tõ egy ség tag ja i - nak (or vos/men tõ tiszt, ápo ló, gép ko csi ve ze tõ), a men tõ - egy ség gel ki vo nu ló be ta nu ló men tõ dol go zó, il let ve szak - mai gya kor la ton lévõ egész ség ügyi dol go zó, va la mint a
az át ve võ or vos ne vét és pe csét szá mát,
g) a be teg to vább szál lí tá sa ese tén a to vább szál lí tást el - ren de lõ or vos ne vét, pe csét szá mát, va la mint a to vább szál - lí tás okát.
(3) Az (1)–(2) be kez dés sze rin ti do ku men tá ció ke ze lé - sé re, meg õr zé sé re az egész ség ügyi és a hoz zá juk kap cso - ló dó sze mé lyes ada tok ke ze lé sé re vo nat ko zó kü lön jog - sza bá lyok ban fog lal tak az irány adó ak.
10. §
(1) Men té si te vé keny ség(ek) vég zé sé re – a kü lön jog - sza bály ban fog lal tak sze rint – an nak a ma gán sze mély nek, jogi sze mély nek, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz - da sá gi tár sa ság nak ad ha tó mû kö dé si en ge dély, aki/amely az ál ta la vé gez ni kí vánt men té si te vé keny ség vo nat ko zá - sában a mel lék le tek ben fog lalt sze mé lyi és tár gyi fel té te - leknek meg fe lel.
(2) A mû kö dé si en ge dély ben rög zí te ni kell, hogy a men - té si te vé keny sé get vég zõ szer ve zet a 3. §-ban fog lalt men - té si fel ada tok kö zül az al kal ma zott men tõ egy ség tí pu sa sze rint mely fe la da to(ka)t lát el, il let ve a men tést mi lyen szol gá la ti idõ ben vég zi.
(3) Az OMSZ men té si fel ada ta(i) el lá tá sá ra az (1) be - kez dés sze rin ti mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész - ség ügyi szol gál ta tót köz re mû kö dõ ként igény be ve he ti.
(4) Az OMSZ az Eütv. 96. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti ko or di ná ló te vé keny sé ge kö ré ben együtt mû kö dé si meg ál - la po dást köt az MKMK-val és az zal az al ter na tív men tõ szer ve zet tel, amely a mû kö dés hez nem igé nyel az ál la mi költ ség ve tés bõl pénz ügyi tá mo ga tást.
11. §
(1) Moz gó õr sé gi men té si te vé keny sé get vég zõ al ter na - tív men tõ szer ve zet ezen te vé keny sé ge meg kez dé se elõtt leg alább 8 nap pal ko ráb ban kö te les írás ban ér te sí te ni az ÁNTSZ te vé keny ség vég zé si he lye sze rint ille té kes me - gyei (fõ vá ro si) in té ze tét és az OMSZ ille té kes re gi o ná lis szer ve ze tét, meg je löl ve a moz gó õr sé get el lá tó egy ség moz gó õr ség alat ti el ér he tõ sé gét.
(2) Moz gó õr sé gi te vé keny ség sza bály ta lan vég zé se ese - tén az ÁNTSZ el len õr zést vég zõ in té ze te ér te sí ti az ÁNTSZ mû kö dé si en ge délyt ki ál lí tó in té ze tét az en ge dély
(1) Ez a ren de let 2006. már ci us 1-jén lép ha tály ba.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a men tés - rõl szóló 20/1998. (VI. 3.) NM ren de let és a mó do sí tá sá ról szóló 26/2002. (V. 4.) EüM ren de let ha tá lyát vesz ti.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé se kor men té si te vé keny sé get vég zõ egész ség ügyi szol gál ta tó leg ké sõbb 2006. jú li us 1-jé tõl kö te les az 1. szá mú mel lék let sze rin ti sze mé lyi és tár gyi fel té te le ket biz to sí ta ni.
Dr. Rácz Jenõ s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
1. számú melléklet
az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez A mentés személyi és tárgyi feltételei
I. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
I/A) Men té si te vé keny ség vég zé sé re a II/B) pont ban fog - lal tak sze rint az aláb bi szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ sze - mélyek jo go sul tak:
1. Men tõ gép ko csi-ve ze tõ ként az fog lal koz tat ha tó, aki a) a meg kü lön böz te tõ jel zé sek kel el lá tott gép jár mû ve - ze té sé hez jog sza bály ban elõ írt kö ve tel mé nyek nek ele get tesz, és
b) leg alább két éves gép jár mû ve ze tõi gya kor lat tal ren - del ke zik, és
c) el mé le ti és gya kor la ti kép zés ben ré sze sül:
élet je len sé gek vizs gá la ta, lég út biz to sí tás (esz köz nél kül),
lé le gez te tés (esz köz nél kül, il let ve bal lon nal), új ra élesz tés egye dül, il let ve má sik se gély nyúj tó val, vér zés csil la pí tás, vég tag rög zí tés, kö tö zés,
be teg moz ga tás, ki men tés, po zi ci o ná lás, bu kó si sak el tá vo lí tás,
pul zus és vér nyo más mé rés is me re tek bõl, és
d) a c) pont ban fog lalt is me re tek bõl si ke res vizs gát tesz, és
e) a men tõ szer ve zet ál tal éven ként szer ve zett szin ten - tar tó-, il let ve to vább kép zést el vég zi, s a meg szer zett is me - re tek bõl si ke res vizs gát tesz.
2. Men tõ ápo ló ként az fog lal koz tat ha tó, aki
a) a jog sza bály ban meg ha tá ro zott men tõ á po lói szak ké - pe sí tés sel (OKJ 52501201), vagy
b) az a) pont sze rin ti szak ké pe sí tés hi á nyá ban mi ni -
kö vet ke zõ:
A men tõ el lá tás szer ve zé se Ma gyar or szá gon.
Men tõ egy ség tí pu sok 2 óra
A vi tá lis funk ci ók fo gal ma, vizs gá la ta. A ke -
rin gés meg ál lás di ag nosz ti ká ja 2 óra
Az új ra élesz tés el mé le te 2 óra
Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés 2 óra Mell kas komp resszi ók ki vi te le zé se 2 óra Új ra élesz tés egy se gély nyúj tó val 2 óra Új ra élesz tés két se gély nyúj tó val 2 óra
Ri asz tó tü ne tek fel is me ré se 2 óra
Az esz mé let len ség fo gal ma, fel is me ré se, ve -
szé lye, te en dõk esz mé let len be teg gel 4 óra Ki men tés (Ra u tek-fé le mû fo gás), KED-mel -
lény al kal ma zás, be teg moz ga tás, fek te té si
mó dok 4 óra
Vér zé sek, vér zés csil la pí tás, kö tö zés 6 óra Vér nyo más mé rés és pul zus szá mo lás 1 óra Cson tok és ízü le tek sé rü lé sei, rög zí té si
mó dok 6 óra
Ko po nya-agyi és ge rinc sé rü lé sek fel is me ré se
és el lá tá sa 2 óra
Hasi és mell ka si sé rü lé sek és el lá tá sa 2 óra Ther mi kus tra u mák és el lá tá suk 2 óra A shock és az áju lás fo gal ma, fel is me ré se 2 óra Élet ve szé lyes bel gyó gyá sza ti be teg sé gek fel -
is me ré se 4 óra
A leg gya ko ribb élet ve szé lyes mér ge zé sek 2 óra
Szü lés ve ze tés 4 óra
A leg fon to sabb he veny ideg- és el me gyó gyá -
sza ti be teg sé gek fel is me ré se 2 óra Tö me ges bal eset fo gal ma, el lá tá sa 2 óra A men tõ gép jár mû vek fel sze re lé se 6 óra
Jogi, eti kai kér dé sek 4 óra
Mun ka vé de lem 2 óra
Kon zul tá ció, is mét lés, az el lá tá si al go rit mu sok
gya kor lá sa 9 óra
Men tõ gép ko csin el sõ sor ban, ki emelt men tõ gép ko csin, eset ko csin, ro ham ko csin, spe ci á lis ro ham ko csin, va la mint légi men tõ jár mû vön ki zá ró lag szak kép zett men tõ ápo ló fog lal koz tat ha tó.
3. Gyer mek in ten zív te rá pi ás szak ápo ló ként az fog lal - koz tat ha tó, aki OKJ 6193210121041 szá mú ké pe sí tés sel ren del ke zik, és leg alább két éves gyer mek in ten zív te rá pi ás gya kor lat tal ren del ke zik.
4. Men tõ tiszt ként az fog lal koz tat ha tó, aki
a) az egész ség ügyi fel sõ ok ta tás fõ is ko lai szin tû alap -
5. Men tõ or vos ként eset ko csin az fog lal koz tat ha tó, aki a) szak or vos je lölt ként leg alább a törzs kép zé si idõt le - töl töt te, vagy
b) törzs kép zé si ide jét töl tõ re zi dens, ha VI. éves or vos - tan hall ga tó ként leg alább 300 órát dol go zott men tõ tisz ti be osz tás ban,
c) törzs kép zé si ide jét töl tõ re zi dens, ha a sür gõs sé gi fél éves gya kor la ti idõt le töl töt te és az oxy o ló gi ai tan fo - lyamon elõ írt gya kor la to kat tel je sí tet te,
d) e mel lék let 6. pont ja sze rin ti vég zett ség gel rendel - kezik.
6. Ro ham ko csi ra az oszt ha tó be, aki a) oxy o ló gus, vagy
b) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy
c) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos, vagy d) leg alább 5 éves men tõ gya kor lat tal ren del ke zõ, az OMSZ-nál rész mun ka idõ ben fog lal koz ta tott szak or vos, vagy
e) aki oxy o ló gus szak or vos je lölt ként a 2 éves törzs kép - zé si idõt tel je sí tet te és szak mai fe let te se (a ré gió szak mai ve ze tõ je) iga zol ja, hogy az alap ve tõ en szük sé ges di ag - nosz ti kai, esz köz hasz ná la ti, re a ni má ci ós, gyógy sze re lé si, il let ve szer ve zé si kész sé gek bir to ká ban van.
7. Oxy o ló gus szak or vos ként az fog lal koz tat ha tó, aki oxy o ló gi á ból szak or vo si bi zo nyít ványt szer zett.
8. Spe ci á lis ro ham ko csin (MICU) or vos ként az fog lal - koz tat ha tó, aki
a) oxy o ló gi ai, vagy
b) sür gõs sé gi or vos tan, vagy
c) anesz te zi o ló gi ai és in ten zív te rá pi ás szak vizs gá val ren del ke zik.
9. Ne o na to ló gi ai ro ham ko csin az az or vos fog lal koz - tat ha tó, aki ne o na to ló gi ai szak or vo si ké pe sí tést szer zett, vagy az a gyer mek gyó gyász szak or vos, aki ko ra szül öt te - ket el lá tó osz tá lyon vég zett leg alább két éves gya kor lat tal ren del ke zik.
10. Gyer mek men tõ-ro ham ko csin olyan or vos foglalkoz - tatható, aki
a) leg alább fél évig tel jes mun ka idõ ben gyer mek in - tenzív osz tá lyon dol go zott, vagy
b) gyer mek gyó gyász, vagy
c) anesz te zi o ló gia- és in ten zív te rá pi ás, vagy d) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy
e) oxy o ló gus szak ké pe sí tés sel ren del ke zik,
f) az az or vos, aki a b)–e) pont sze rin ti szak ké pe sí tés va la me lyi ké nek meg szer zé sé re ké szül, to váb bá gyer mek - gyó gyá sza ti, in ten zív te rá pi ás és oxy o ló gi ai gya kor lat tal is
mé lyi fel té te lek nek és ki kép zést ka pott a légi jár mû vön tör té nõ mun ka vég zés re is. A ki kép zés te ma ti ká ja a kö vet - ke zõ:
A re pü lés élet ta ni ha tá sai. Hang, vib rá ció, gyor su lás, lég nyo más vál to zá sai, oxi - gén-ten sió vál to zá sai, psy chés ter he lés,
Jet-lag szind ró ma, ki ne tó zis. 2 óra
Lé gi men tés, be teg szál lí tás, cél ja, in di ká ci ói, kont ra in di ká ci ói. Men tõ he li kop ter rel, men tõ re pü lõ gép pel vég re hajt ha tó egyéb fel ada tok. Be teg át adás sal kap cso la tos
egy séges mód sze rek. 2 óra
A men tõ he li kop te rek fel sze re lé se. Men tés - tech ni kai esz kö zök al kal ma zá sa a fe dél -
zeten. 2 óra
Tûz biz ton sá gi is me re tek. Mun ka vé del mi elõ -
írások. 2 óra
Ál ta lá nos re pü lé si is me re tek, re pü lé si sza -
bályok. 3 óra
Vész hely ze tek faj tái, kö ve ten dõ el já rá sok, kény -
szerleszállás. 1 óra
Gya kor la ti fog lal ko zás. 2 óra
Men tõ pi ló ta ként az fog lal koz tat ha tó, aki a ha tá lyos lég - ügyi elõ írás sze rint meg ha tá ro zott lé gi jár mû ve ze tõi ké pe - sí tés sel ren del ke zik.
12. Men tõ or vo si gép ko csin az a szak or vos fog lal koz - tat ha tó, aki
a) oxy o ló gus, vagy
b) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy
c) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos.
13. Men tõ-mo tor ke rék pá ron az fog lal koz tat ha tó, aki a meg kü lön böz te tett jel zés sel el lá tott, men tés re al kal mas mû sza ki pa ra mé te rek kel ren del ke zõ mo tor ke rék pár ve ze - té sé re ér vé nyes jo go sít vánnyal ren del ke zik, és
a) az egész ség ügyi fel sõ ok ta tás fõ is ko lai szin tû alap - kép zé sé ben men tõ tisz ti szak kép zett sé get szer zett, vagy
b) oxy o ló gus, vagy
c) sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy
d) anesz te zi o ló gia és in ten zív te rá pi ás szak or vos, vagy e) leg alább 5 éves men tõ gya kor lat tal ren del ke zõ, az OMSZ-nál rész mun ka idõ ben fog lal koz ta tott szak or vos, vagy
f) aki oxy o ló gus, sür gõs sé gi or vos ta ni, vagy aneszte - ziológiai és in ten zív te rá pi ás szak or vos je lölt ként a 2 éves törzs kép zé si idõt tel je sí tet te és szak mai fe let te se (a ré gió szak mai ve ze tõ je) iga zol ja, hogy az alap ve tõ en szük sé ges di ag nosz ti kai, esz köz hasz ná la ti, re a ni má ci ós, gyógy sze re - lé si, il let ve szer ve zé si kész sé gek bir to ká ban van,
or vos, il let ve ko ra szü lött- és új szü lött men tés ese tén ne o - na to ló gus szak or vos le het.
II. TÁRGYI FELTÉTELEK II/A) Men tõ ál lo más
A men tés rend sze ré be funk ci o ná li san in teg rált köz vet len be teg el lá tás ra nem szol gá ló ob jek tum, amely
– el he lye zé sé ben és ki ala kí tá sá ban biz to sít ja a sze - mély zet ha la dék ta lan ri aszt ha tó sá gát és a men tõ egy ség ké - se de lem nél kü li ki vo nu lá sát;
– meg fe le lõ hír köz lõ esz kö zök kel (te le fon, URH rá dió) el lá tott;
– al kal mas a kö vet ke zõk re:
= a men tõ fel ada tok fel-, il let ve át vé te lé re és a men tõ - egy sé gek hez to váb bí tá sá ra,
= a szol gá lat ban lévõ szak sze mély zet – a vo nat ko zó épí té sze ti, köz egész ség ügyi, mun ka- és tûz vé del mi nor mák sze rin ti – el he lye zé sé re,
= a men tõ jár mû vek és egész ség ügyi fel sze re lé sük ké szen lét ben tar tá sá ra, tá ro lá sá ra, ta ka rí tá sá ra és fertõt lenítésére.
II/B) Men tõ jár mû vek
Ál ta lá nos men tést, ko ra szü lött men tést és ko ra szü lött szál lí tást, õr zött be teg szál lí tást, il let ve moz gó õr sé gi te vé - keny sé get vég zõ köz úti men tõ jár mû az ÁNTSZ en ge dély ki adá sa kor a gyár tás évé tõl szá mít va 6 éves nél idõ sebb nem le het, és leg fel jebb a gyár tás évé tõl szá mí tott 10 évig üze mel tet he tõ. Az adott ál lo más ra szer ve zett men tõ gép ko - csik szá má val ará nyo san tar ta lék gép ko csi(ka)t kell biz to - sí ta ni. A men tõ jár mû vek le het nek a men tést vég zõ szer ve - zet tu laj do ná ban vagy – erre irá nyu ló kü lön meg ál la po dás alap ján – azok hasz ná la tá ban.
1. Men tõ gép ko csi: men tõ ápo ló val és men tõ gép ko csi- ve ze tõ vel ki vo nu ló, egész ség ügyi alap fel sze re lés sel, az OMSZ rá dió há ló za tá ban üze me lõ rá di ó val/rá dió te le fon nal, meg kü lön böz te tõ jel zés sel, va la mint leg alább egy fek võ - beteg szál lí tá sá ra be épí tett hord ágy tar tó val el lá tott, meg - felelõ fer tõt le ní tõ sze rek kel, mos ha tó, fer tõt le nít he tõ vagy cse rél he tõ ülés kár pit tal fel sze relt gép ko csi.
A men tõ gép ko csi be teg te ré nek mi ni má lis mé re tei:
hosszú ság: 2400 mm szé les ség: 1300 mm ma gas ság: 1400 mm
1.1. Egész ség ügyi mi ni mum fel sze re lés:
1.1.1. Be teg hor do zó esz kö zök – Hord ágy
– Hord szék
– Izo lá ci ós ta ka ró
1.1.3. Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök – Vér nyo más mé rõ és pho nen dos cop
– Láz mé rõ
1.1.4. Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei – Oxi gén pa lack (min. 7 l) re duk tor ral – Oxi gén orr szon da vagy arc maszk
– Lé le gez te tõ bal lon és maszk, oxi gén ve ze ték a lé le - gez te tõ bal lon hoz
– Le szí vó pum pa (ta po só vagy egyéb hor doz ha tó szí vó) – Le szí vó kat he te rek
– Száj-ga rat tu bus
1.1.5. Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei
– Egy szer hasz ná la tos fecs ken dõk és tûk – In fú zi ós sze re lék, perc utan ka nü lök – Kézi mû sze rek (olló, csi pesz, ér fo gó)
– Szü lé sze ti cso mag (nyák szí vó, köl dök csat, bébi izo - lá ci ós ta ka ró)
– Ste ril és nem ste ril le pe dõk, ta ka rók – Kéz- és bõr fer tõt le ní tõ-szer
– Vé dõ kesz tyûk, orr-száj masz kok, mû anyag vé dõ - szem üveg
– Hul la dék gyûj tõ (ve szé lyes hul la dék nak) – Ágy tál, hány tál, vi ze let gyûj tõ
– Hul la ta ka ró 1.1.6. Gyógy sze rek:
a) In jek ci ók
– Nem ká bí tó fáj da lom csil la pí tó – Si ma izom görcs ol dó
– At ro pin b) In fú zió – Rin ger lak tát
c) Orá li san ad ha tó ké szít mé nyek:
– Ad sor bens és has haj tó (car bo ac ti va tus) – Nat ri um hyd ro car bo ni cum
– Nem ká bí tó fáj da lom csil la pí tó
– Rö vid ha tás tar ta mú vér nyo más csök ken tõ (ACE gát ló) – Sub lin gu a lis vagy buc ca lis nit rogly ce rin és ni fe di pin – Be ta-2 iz ga tó spray
1.1.7. Egyéb ki egé szí tõ fel sze re lés – Am pul la tar tó, zseb lám pa
2. Ki emelt men tõ gép ko csi: szak kép zett, ezen fe lül to - váb bi 40 órás spe ci á lis kép zés ben ré sze sült men tõ ápo ló val és men tõ gép ko csi ve ze tõ vel ki vo nu ló men tõ egy ség, egész - ség ügyi több let fel sze re lés sel el lá tott men tõ gép ko csi.
2.1. Egész ség ügyi több let fel sze re lés:
2.1.1. Rög zí tõk, a seb el lá tás esz kö zei
– Pul zo xi mé ter
– Vér cu kor meg ha tá ro zó ké szü lék teszt csík kal 2.1.3. Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei – La rin ge á lis maszk
– 1,5/2 li te res oxi gén pa lack, re duk tor ral – Gyer mek maszk so ro zat
– Gyógy szer por lasz tó (gyer mek, fel nõtt) 2.1.4. Ke rin gés tá mo ga tás
– Fél au to ma ta de fib ril lá tor
2.1.5. Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei
– Nit ral gin pa lack re duk tor ral és ön ad aga ló sze le pes in - hal át or ral
– Gyo mor szon da – Int ra ossze á lis tû 2.1.6. Gyógy sze rek – 40%-os glu kóz
– Sym pat ho mi me ti cum (ad re na lin, do pa min) – Bé ta-2 iz ga tó (ol dat)
– Rek tá lis di a ze pam – Rek tá lis szte ro id
3. Eset ko csi: men tõ tiszt tel vagy men tõ or vos sal ki vo - nu ló, egész ség ügyi több let fel sze re lés sel el lá tott mentõ - gépkocsi.
Az eset ko csi be teg te ré nek mi ni má lis mé re tei:
hosszú ság: 2800 mm szé les ség: 1500 mm ma gas ság: 1800 mm
3.1. Egész ség ügyi több let fel sze re lés:
3.1.1. Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök – EKG (graph – le het a de fib ril lá tor rész egy sé ge is) – Vér cu kor meg ha tá ro zó ké szü lék teszt csík kal – Pul zo xi mé ter (le het de fib ril lá tor rész egy sé ge is) 3.1.2. Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei
– In tu ba ti os fel sze re lés (la ryn gos cop, tu bu sok össze - kö tõ vel)
– Mag ill-fo gó
3.1.3. Ke rin gés tá mo ga tás
– De fib ril lá tor-mo ni tor (aszink ron üzem mó dú) hi á nyá ban de fib ril lá tor és EKG (graph)
– Bébi tás ka (bébi bal lon, bébi la ryn gos cop, tu bu sok);
3.1.4. Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei
– Gyo mor mo só fel sze re lés
– Nit ral gin pa lack, re duk tor ral és ön ada go ló sze le pes in hal át or ral
– Szi ke
3.1.5. Gyógy sze rek, in fú zi ók – Izo tó ni ás kony ha só ol dat in fú zió
– Ma jor anal ge ti cum – Opi á tan ta go nis ta
– To váb bi sym pat ho mi me ti cu mok (do bu ta min) – Se da ti vu mok
– Di u re ti cum
– An ti arr hyth mi cu mok (ade no sin, ami o da ron, procain - amid)
– Cor ti cos te ro id – An ti his ta mi nok – Glu co sum 40%
– Nat ri um-hyd ro gen car bo nat in jec tio vagy in fu sio – An ti hy per ten si vum
– Bron chos pas moly ti cum – Ute ro to ni cum
– Vér al va dás-csök ken tõk (as pi rin, clo pi dog rel, he pa rin) 4. Ro ham ko csi: az I/A) 6. pont ban meg ha tá ro zott ro - ham ko csi ra be oszt ha tó or vos sal ki vo nu ló, több let fel sze re - lés sel el lá tott eset ko csi.
A be teg tér ben a hord ágyat úgy kell el he lyez ni, hogy a be - teg mind két ol dal ról és a fej rész fe lõl is hoz zá fér he tõ le gyen (er go nó mi ai tér: mi ni mum 450 mm).
4.1. Ro ham ko csi egész ség ügyi több let fel sze re lé se:
4.1.1. Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás
– Szink ron és aszink ron üzem mód ban hasz nál ha tó defib ril lá tor, õrzõ mo ni tor ral (az eset ko csi de fib ril lá tora he lyett)
– Kap nog ráf
– Pa ce ma ker (transt ho ra ca lis és en do ca vi ta lis sti mu lá lás le he tõ sé gé vel – le het a de fib ril lá tor rész egy sé ge is)
4.1.2. Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei – Res pi rá tor
4.1.3. Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei
– Cent ra lis vé na punc ti ó hoz szük sé ges esz kö zök, – Mell kas drén
– Kis se bé sze ti tál ca 4.1.4. Gyógy sze rek
– Több let anal ge ti kum, sze da tí vum, nar co ti cum – Throm boly ti cum
5. Spe ci á lis ro ham ko csi (MICU–Mo bil In ten si ve Care Unit): in ten zív õr zést és el lá tást igény lõ be te gek gyó gyí tó in té ze tek kö zöt ti di ag nosz ti kus vagy de fi ni tív el lá tás cél - já ból tör té nõ szál lí tás ra al kal mas ro ham ko csi, az I/A) 8. pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek kel.
5.1. A MICU több let fel sze re lé se:
5.1.1. Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás
– Vér nyo más in va zív mo ni to ri zá lá sá ra is al kal mas,
– Transz port res pi rá tor
5.1.3. Be teg el lá tás, ápo lás, fer tõ zés el le ni vé de lem esz - kö zei
– In va zív be avat ko zá sok hoz szük sé ges fel sze re lé sek (ar té ria punk ció, in va zív pa ce ma ker, mell ka si dre názs)
– Hely szí ni nar kó zis esz kö zei 5.1.4. Gyógy sze rek
– több let anal ge ti kum, sze da tí vum, nar ko ti kum, inot rop és va zo ak tív sze rek
6. Ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi: a I/A) 3. pont ban meg ha tá ro zott gyer mek in ten zív te rá pi ás szak ápo ló val és men tõ gép ko csi-ve ze tõ vel ki vo nu ló, rá dió te le fon nal és meg - kü lön böz te tõ jel zés sel fel sze relt, va la mint leg alább egy in ku - bá tor szál lí tá sá ra be épí tett hord ágy tar tó val el lá tott men tõ - gép ko csi, amely az aláb bi ak sze rint fel sze relt
6.1. A ne o na to ló gi ai men tõ gép ko csi fel sze re lé se:
– Bú tor zat – Hûtõ
– In ten zív szál lí tó in ku bá tor
– Hid ra u li kus rez gés csil la pí tó val el lá tott hord tál ca – Két kö rös – sû rí tett le ve gõ és oxi gén – gáz el lá tó rend szer pa lac kok kal
– Álló hely zet ben tör té nõ fû tés re is al kal mas fûtõ ra - diátor
– Tar ta lék áram for rás
– Bel sõ – kül sõ áram fel vé te li le he tõ ség álló hely zet ben – Klí ma be ren de zés
– Meg kü lön böz te tõ jel zé sek
– Kom mu ni ká ci ós esz kö zök (mo bil te le fon és URH) – Új szü lött re a ni má ci ós fel sze re lés
– Ar té ria és vena um bi li ca lis ka nü lá ló szett – Gyógy sze rek
6.2. Az in ten zív szál lí tó in ku bá tor és tar to zé kai:
– Res pi rá tor és lég zõ kö rök – Szí vó
– Több funk ci ós be teg õr zõ mo ni tor (EKG, vér nyo más - mé rés, SatO2, NIBP, hõ mér sék let, szen zo rok, elekt ró dák)
– In fú zi ós pum pa – Vér cu kor mé rõ
– Oxi gén pa lack, sû rí tett le ve gõ pa lack – Vá ku um mat rac
6.3. Új szü lött re a ni má ci ós fel sze re lés:
– Fon en do szkóp
– Önt elõ dõ bal lon re zer vo ár ral, PEEP sze lep pel – Maszk so ro zat (ko ra szü lött – új szü lött 6 kg-ig) – Orop ha rin ge á lis tu bus so ro zat (Mayo pipa) – Új szü lött la rin gosz kóp (00, 0,1-es la po cok kal) – Mag ill-fo gó, tu bus ve ze tõ
fecs ken dõk
– In fú zi ós sze re lé kek – Köl dök ka nü lök – Köl dök ka nü lá ló szett – Bõr fer tõt le ní tõ
– Ste ril kesz tyû, vizs gá ló kesz tyû – Olló
6.4. Az ar te ria és vena um bi li ca lis ka nü lá ló szett:
– Ka nü lök (3,5 és 5 Ch mé ret ben)
– Csi pe szek (4 db szok vá nyos mé re tû, il let ve 2 db fi nom csi pesz, ana tó mi ai és se bé szi)
– Gom bos szon da – Se bé szi tû fo gó
– Ol lók (egy fi nom, egy szok vá nyos mé re tû) – Ér le fo gók (2 db kis mé re tû)
– Egy szer hasz ná la tos var ró tûk (fel nem szí vó dó se bé szi var ró fo nal lal egy be sze rel ve a ka nül rög zí té sé hez)
– Köt sze rek, tör lõk
6.5. Gyógy sze rek és in fú zi ók az aláb bi fel ada tok el lá - tá sá hoz:
– Fe lü let ak tív anyag (Sur fac tant)
– Ke rin gés tá mo ga tás (do pa min, do bu ta min) – Fáj da lom csil la pí tás (mor fin szár ma zé kok) – Szed ál ás (mi da zo lam)
– Görcs ol dás (fe no bar bi tal) – Izom la zí tás (cu ra re szár ma zé kok)
– Elekt ro lit, glu koz és fo lya dék pót lás ra in fú zi ók – Sav-bá zis egyen súly biz to sí tá sa (nat ri um-hyd ro car - bo nat)
– Desz til lált víz, fi zi o ló gi ás só – Köt sze rek, tör lõk, ta pa szok
7. Ne o na to ló gi ai ro ham ko csi: az I/A) 9. pont ja sze rin ti sze mé lyi fel té tel lel ki vo nu ló ne o na to ló gi ai mentõgép - kocsi.
8. Gyer mek men tõ-ro ham ko csi: több let fel sze re lés sel el lá - tott, gyer mek el lá tás ra al kal mas eset ko csi, az I/A) 10. pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té tel lel.
8.1. Gyer mek men tõ-ro ham ko csi több let fel sze re lé se:
– Cse cse mõk, gyer me kek és fel nõt tek lé le gez te té sé re al kal mas trans port res pi rá tor, kis- és nagy mé re tû ste ril lég - zõ kör rel
– Pul zus, vér nyo más, sa tu rá ció, lég zés szám, ki lég zés - vé gi szén-di oxid fo lya ma tos mo ni to ro zá sá ra al kal mas mo - ni tor gyer me kek re il leszt he tõ ér zé ke lõk kel több mé ret ben (de fib ril lá tor rész egy sé ge is le het)
– EKG-de fib ril lá tor gyer mek la pát tal, kül sõ és bel sõ gyer mek pa ce ma ker rel
– Pá rá sí tó és gyógy szer por lasz tó
– Mell kasd ra i ná ló szett több mé ret ben – Int ra os se á lis tû
– Kézi le szí vó
– Egy szer hasz ná la tos esz kö zök min den mé ret ben – La ryn gos cop la poc, masz kok, pi pák min den mé - ret ben
– Fül be he lyez he tõ hõ mé rõ – Me le gí tõ ta ka ró
8.2. Több let gyógy sze rek
A gyer mek men tõ-ro ham ko csi több let gyógy sze rei az ille té kes szak mai ve ze tõ fõ or vos meg ha tá ro zá sa alap ján.
9. Légi men tõ jár mû vek (men tõ he li kop ter és men tõ re - pü lõ gép): a leg alább eset ko csi szin tû föl di men tõ jár mû - vek re meg ha tá ro zott, a szak kí sé ret igé nyé nek meg fe le lõ egész ség ügyi sze mély zet tel (ne o na to ló gi ai szál lí tás ese tén ne o na to ló gi ai szak sze mély zet tel) és fel sze re lés sel (ki vé ve nit ro gén oxi dul és oxi gén 50-50 szá za lé kos ke ve ré két tar - tal ma zó pa lack és in ha lá tor), a lé gi köz le ke dés sel kap cso - la tos jog sza bá lyok nak meg fe le lõ szer ve ze ti hát tér rel, pi ló - tá val (pi ló ták kal) és mû sza ki sze mély zet tel, va la mint a lé - gi köz le ke dés rõl szóló ha tá lyos jog sza bá lyi ren del ke zé sek - ben elõ írt, a lé gi jár mû hasz ná la tá ra és a lé gi köz le ke dés ben való rész vé tel re vo nat ko zó fel té te lek kel rendelkezõ légi - jármû.
10. Men tõ or vo si gép ko csi: leg alább eset ko csi szin tû egész ség ügyi fel sze re lés sel (ki vé ve hord ágy, nit ro gén oxi - dul és oxi gén 50-50 szá za lé kos ke ve ré két tar tal ma zó pa - lack és in ha lá tor) és több let fel sze re lés sel, va la mint az I/A) 12. pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek kel ki vo - nuló men tõ gép jár mû.
10.1. Men tõ or vo si gép ko csi több let fel sze re lé se 10.1.1. Di ag nosz ti kus és be teg el len õr zõ esz kö zök, ke - rin gés tá mo ga tás
– Mag hõ mér sek let mé ré sé re al kal mas hõ mé rõ (tympa - ni cus, vagy a mo ni tor ré sze ként)
– Kap nog ráf (mo ni tor ré sze ként) – In fú zi ós vagy vo lu met ri kus pum pa
10.1.2. Lég út biz to sí tás, lé le gez te tés esz kö zei – Transz port res pi rá tor
– Oxi gén re ser vo ir a lé le gez te tõ bal lon hoz 10.1.3. Gyógy sze rek
– Több let anal ge ti kus, sze da tí vum, nar ko ti kum – Több let in fú zió tö me ges bal ese tek fel szá mo lá sá hoz 10.1.4. Egyé ni vé dõ fel sze re lés
– Si sak – Kesz tyû
11. Men tõ-mo tor ke rék pár: meg kü lön böz te tett jel zés - sel el lá tott, men tés re al kal mas mû sza ki pa ra mé te rek kel és
va la mint az I/A) 13. pont ja sze rin ti sze mé lyi fel té tel lel ki - vo nu ló men tõ jár mû.
2. számú melléklet
az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez
Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja
1. Gya log õr ség
1.1. Az az egész ség ügyi el lá tá si for ma, amely nél men - tõ gép jár mû igény be vé te le nél kül tör té nik a ren dez vény rész ve võ i nek egész ség ügyi biz to sí tá sa.
1.2. Az egész ség ügyi el lá tás gya log õr ség gel csak épü - let ben vagy kis te rü let re kor lá to zott sza bad té ren szer ve zett ren dez vé nyen biz to sít ha tó, amennyi ben a ren dez vé nyen részt ve võk szá ma 500–1000 fõ kö zött van, ki vé ve a 2.6.1.
al pont sze rin ti ese tet. Ezen lét szám fe let ti részt ve võ ese tén moz gó õr ség biz to sí tá sa szük sé ges.
1.3. Az el lá tást men tõ ápo ló, men tõ tiszt, (men tõ)or vos, oxy o ló gus szak or vos, vagy ezek kö zül több sze mély együt te sen vég zi.
1.4. A ren dez vény hely szí nén biz to sí ta ni kell be teg - vizs gá lat ra al kal mas (ál lan dó vagy ide ig le nes) he lyi sé get fek te té si le he tõ ség gel. Gon dos kod ni kell ve ze té kes vagy ve ze ték nél kü li hír köz lõ esz köz rõl, to váb bá a szak el sõ - segély biz to sí tá sá hoz szük sé ges fel sze re lés rõl, amely nek össze té te lét az OMSZ szak mai út mu ta tó ban ha tá roz za meg.
2. Moz gó õr ség
2.1. Az az egész ség ügyi el lá tá si for ma, amely nél a men té si ké szen lét vég zé se e ren de let sze rint meg ha tá ro - zott tár gyi és sze mé lyi fel té te lek kel, to váb bá meg ha tá ro - zott hely szí nen és ide ig tör té nik. Men té si ké szen lét alatt ér ten dõ a vár ha tó oxy o ló gi ai el lá tás hely szí nén az or vo si, a men tõ tisz ti, il let ve a men tõ á po lói szin tû el lá tás biz to sí - tása.
2.2. Moz gó õr sé get men té si te vé keny sé get vég zõ szer - ve zet lát hat el.
2.3. A moz gó õr sé gen a 2.4. pont a)–h) al pont ja i ban fel - so rolt men tõ gép jár mû vek kö zül a vár ha tó oxy o ló gi ai el lá - tás szint jé nek meg fe le lõt kell biz to sí ta ni, figye lembe véve a 2.6. pont ban fog lal ta kat.
c) eset ko csi val, d) ro ham ko csi val,
e) gyer mek men tõ-ro ham ko csi val, f) légi men tõ jár mû vel,
g) men tõ or vo si gép ko csi val, h) men tõ-mo tor ke rék pár ral, il let ve i) oxy o ló gi ai am bu lan ci á val.
Az oxy o ló gi ai am bu lan cia:
ia) a ren dez vé nyen egész ség ügyi el lá tás ra szo ru ló sze - mé lyek vizs gá la tá ra és meg fi gye lé sé re al kal mas, szük ség ese tén a ha lott(ak) el kü lö ní té sét szol gá ló he lyi ség(ek)bõl áll,
ib) a fel sze relt sé ge az oxy o ló gi ai el lá tás hoz szük sé ges esz kö zö ket és mû sze re ket tar tal maz za, ide ért ve a hi gi é nés fel té te lek biz to sí tá sát is,
ic) ve ze tõ je oxy ológus szak or vos vagy gya kor lott mentõ - orvos, sze mé lyi ál lo má nya or vos(ok)ból, men tõ tiszt(ek)bõl, men tõ ápo lók ból és ki se gí tõ sze mély zet bõl áll.
2.5. A moz gó õr ség ve ze tõ or vo sa URH-, il let ve te le fon - kap cso la tot tart a te rü le ti leg ille té kes Irá nyí tó Cso port tal.
2.6. A moz gó õr ség egész ség ügyi biz to sí tá sá nak szint jei:
2.6.1. Ki sebb lét szá mú (1000 fõ alat ti) ren dez vény ese - tén moz gó õr ség ak kor szük sé ges, ha a ren dez vényt ki fe je - zet ten be te gek vagy idõs ko rú ak szá má ra szer ve zik, il let ve kü lön jog sza bály a (sport)ese mény jel le gé re te kin tet tel azt kö te le zõ en elõ ír ja.
2.6.2. 1001–5000 fõ rész vé te le ese tén leg alább egy eset ko csi szük sé ges.
2.6.3. 5001–10 000 fõ rész vé te le ese tén leg alább egy eset ko csi és egy men tõ gép ko csi szük sé ges.
2.6.4. 10 001–50 000 fõ rész vé te le ese tén leg alább egy ro ham ko csi, egy eset ko csi és egy men tõ gép ko csi szük sé ges.
2.6.5. Min den to váb bi 10 000 fõ rész vé te le ese tén to - váb bi egy-egy eset ko csi szük sé ges.
2.6.6. 100 000 fõt meg ha la dó ren dez vény ese tén 50 000 fõn ként to váb bi egy-egy ro ham ko csi szük sé ges.
2.6.7. 50 000 fõt meg ha la dó ren dez vény ese tén oxy o ló - gi ai am bu lan cia biz to sí tá sa szük sé ges.
2.6.8. 50 000 fõt be fo ga dó ren dez vény ese tén ké szí te ni kell men té si ter vet, ame lyet 8 nap pal a ren dez vény elõtt egyez tet ni kell az OMSZ ille té kes re gi o ná lis szer ve ze té vel és a biz to sí tás ba be vo nás ra ke rü lõ más szak mai szer ve ze - tek kel.
2.6.9. Sza bad té ri au tó mo tor sport-ren dez vény ese tén – a fo ko zott ve szély for rás ra fi gye lem mel – egy men tõ he li - kop ter is szük sé ges, ha a ren dez vény nagy te rü le ten zaj lik, men tõ gép ko csi val ne he zen be jár ha tó és a pá lya leg tá vo -
3. Ren dez vé nyen el lá tott be teg el szál lí tá sa
Amennyi ben az 1–2. pont ban fog lal tak sze rint el lá tott be teg egész sé gi ál la po tá nak meg fe le lõ el lá tás ra al kal mas, leg kö ze leb bi egész ség ügyi in téz mény be szál lí tá sa vá lik szük sé ges sé, ak kor er rõl a ren dez vény egész ség ügyi biz to - sí tá sát vég zõ szer ve zet nek kell gon dos kod nia. En nek hi á - nyá ban, vagy ha a ter ve zett oxy o ló gi ai el lá tás a ren dez vé - nyen elég te len nek bi zo nyul, és e miatt az OMSZ-nak iga - zolt több let költ sé ge me rül fel, ak kor ezt az egész ség ügyi biz to sí tást vég zõ szer ve zet az OMSZ szá má ra meg té rí ti.
Az egész ség ügyi miniszter 1/2006. (EüK. 4.) EüM
u t a s í t á s a
az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um fe je zet költ ség ve té sé bõl fi nan szí ro zott be ru há zá sok és fel újí tá sok el já rá si
rend jé rõl és fel ügye le ti fel ada ta i ról 1. A SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉGE
1.1. A Sza bály zat ér vé nyes sé ge ki ter jed va la mennyi, az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um ál tal, fe je ze ti ke ze lé sû elõ - irány za tok ter hé re meg va ló sí tan dó (épí té si) be ru há zás ra, (szol gál ta tá si) fel újí tás ra, és ezek kel kap cso la tos áru be - szer zés re.
1.2. A Sza bály zat ren del ke zé se it al kal maz ni kell e be ru - há zá sok és fel újí tá sok elõ ké szí té sé nél, fel ügye le ti ha tás - kör ben tör té nõ jó vá ha gyá sá nál, a költ ség ve tés éves ter ve - zé sé nek mû sza ki fej lesz té sek re vo nat ko zó fel ada ta i nál, a meg va ló sí tás el len õr zé sé nél, a be ru há zá sok és fel újí tá sok le zá rá sá nál va la mint mind azon pá lyá za tok ese té ben, ame - lyek tár gyuk sze rint az 1.1. pont alá tar toz nak. A Sza bály - zat vég re haj tá sa so rán az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um a fi - nan szí ro zói, az in té ze tek a be ru há zói fel ada tok el lá tá sá ért fe le lõ sek.
1.3. A sza bá lyo zás ra ke rü lõ fo lya mat az aláb bi meg va - ló sí tá si fá zi so kat tar tal maz za egy más ra épü lõ, idõ ren di cso por to sí tás ban és fel so ro lás ban:
Elõ ké szí tés és fel ügye le ti ha tás kör ben tör té nõ jó vá ha gyás:
- szak mai prog ra mok el ké szí té se és be nyúj tá sa, - szak mai prog ra mok ér té ke lé se és jó vá ha gyá sa, - terv pá lyá za tok ki írá sa, il let ve le foly ta tá sa,
- mû sza ki-ter ve zé si prog ra mok el ké szí té se és be nyúj tá sa, - mû sza ki-ter ve zé si prog ra mok ér té ke lé se és jó vá ha gyá sa, - mû sza ki terv do ku men tá ci ók el ké szít te té se,
- meg va ló sí tás és el len õr zés,
- be ru há zá sok és fel újí tá sok le zá rá sa.
Éves be ru há zá si-fel újí tá si terv el ké szí té se
2. ELÕKÉSZÍTÉS ÉS FELÜGYELETI HATÁS -
KÖRBEN TÖRTÉNÕ JÓVÁHAGYÁS
2.1. A JÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES DOKU -
MEN TUMOK
A be ru há zá si és fel újí tá si igé nyek in do kolt sá gá nak, szük sé ges sé gé nek alá tá masz tá sá ra az in té ze tek nek ada - tok kal alá tá masz tott prog ra mo kat kell össze ál lí ta ni uk.
A jó vá ha gyás hoz a kö vet ke zõ do ku men tá ci ók szük sé - ge sek:
- Or vos szak mai vo nat ko zá sú fel ada tok nál a 3/2006.
(EüK. 4.) uta sí tás sze rint össze ál lí tott szak mai ter ve zé si prog ram, va la mint az ezt kö ve tõ en a 2/2006. (EüK. 4.) uta - sí tás nak meg fe le lõ en el ké szí tett mû sza ki-ter ve zé si prog ram,
- Inf ra struk tu rá lis jel le gû 100 M Ft-ot meg nem ha la dó be ru há zá sok nál és 50 M Ft-ot meg nem ha la dó fel újí tá sok - nál a 2.3. pont alatt is mer te tett in té ze ti fej lesz té si igény be - je len tés,
- Amennyi ben a fej lesz tés, il let ve a fel újí tás vár ha tó elõ - irány za ta a Kbt. ha tá lyát meg ha tá ro zó ér ték ha tárt nem éri el, egy sze rû sí tett tar tal mú igény be je len tés.
2.2 SZAKMAI PROGRAMOK ELKÉSZÍTTETÉSE ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A szak mai prog ram cél ja, hogy az adott in téz mény szak - mai fel ada ta i ból ki in dul va olyan ja vas la tot fo gal maz zon meg, amely il lesz ke dik az egész ség ügy fej lesz té si prog - ram já hoz, va la mint a kor sze rû funk ci o ná lis kap cso la tok ki ala kí tá sa mel lett le he tõ vé te szi a leg újabb tech ni ka al - kal ma zá sát és hoz zá já rul a mû kö dés ra ci o na li zá lá sá hoz is.
A szak mai prog ram tar tal má nak al kal mas nak kell len - nie a szak mai dön té sek elõ ké szí té sé re és meg ho za ta lá ra, biz to sít va min den olyan in for má ci ót, amely a be ru há zás sal vagy re konst ruk ci ó val meg va ló su ló fej lesz tés al ter na tív le he tõ sé ge it fel tá ró terv pá lyá zat, il let ve mû sza ki-ter ve zé si prog ram ki dol go zá sá hoz szük sé ges.
2.2.1. Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Költ ség ve té si, Ter ve zé si és Va gyon gaz dál ko dá si Fõ osz tá lya /a to váb - biak ban: VI. Fõ osz tály/ fel hí vá sá ra az ál la mi költ ség ve tés - ben a fe je zet ré szé re biz to sí tott elõ irány za tok függ vé nyé - ben, - a mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott szak mai prog ra mok pri o ri tá sa sze rint - az in té ze tek el ké szí tik, és el fo ga dás cél - já ból meg kül dik a be ru há zá sok il let ve re konst ruk ci ók (to -
