STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
933
sága, valamint egy karakterisztikus (csupán
0 és 1 értékeket felvevő) változó, mely azt
juttatja kifejezésre, hogy a vizsgált országban legalizált—e a terhességmegszakítás vagy
nem.
A jövedelemeloszlás egyenletességét a mo- dell az aktívabb állami beruházáspolitikát folytató gazdasági rendszertől, a gazdasági növekedéstől, az egy főre jutó jövedelemtől, a mezőgazdaság súlyától, az iskolázottság fo- kától és a népességnövekedés arányától te- szi függővé. A többszörös determinációs együttható a változók szoros kapcsolatát ta- nusítja (R2 :: 0.79). és valamennyi becsült paraméter szignifikáns. Pozitív hatása van az egyenletesebb jövedelemeloszlásra az aktí—
vabb beruházáspolitikának. a növekvő társa—
dalmi terméknek, a mezőgazdaság fokozott súlyának, valamint az iskolázottságnak, mig a várakozásoknak megfelelően negatív a pa- ramétere az egy főre jutó jövedelem termé—
szetes logaritmusértékéneki valamint a népes- ségnövekedésnek: egy százalékos népesség- növekedés a lakosság legszegényebb rétegei- nek jövedelemhányadát közel öt százalékkal csökkenti a figyelembe vett ötvenkét ország—
ból képzett minta esetében.
A népességnövekedést egyszerűen a termé- kenység és a várható élettartam határozza meg; mindkettő a várakozásoknak megfele- lően pozitiv szignifikáns hatással van a né—
pességnövekedésre. A termékenységre mind az egy főre jutó jövedelemnövekedés, mind az iskolázottság. az urbanizációs fok (a me—
zőgazdaságon kívüli ágazatokban dolgozók aránya), mind a jövedelemalakulás kiegyen- lítettsége — és természetesen a terhesség- megszakitások legalizálása -— erősen szignifi—
káns negatív hatást gyakorol. A determináció foka itt is erős: R2 : 0.87. A nők várható élettartamát ismét az egy főre jutó jövede- lem növekedése. az iskolázottság és a ki- egyenlített jövedelemalakuiós befolyásolja pozitivan; a determináció foka ebben az esetben is rendkívül magas.
A továbbiakban a tanulmány a redukált forma paramétereit elemzi, és néhány fonto- sabbnak tartott gozdaságpolitikai következte- tést von le, Ezek röviden a következőkben
foglalhatók össze:
— a népességnövekedési arányszám (: jövedelem- elosziás döntő tényezője; lassulása mindenképpen a
kiegyenlítődés irányába hat."
—a jövedelemegyenlőtlenség csökkenése hasonló- képpen a népességnövekedés Iefékezése irányába hat, minthogy a termékenységre gyakorolt negatív hatása kiegyensúlyozza a nők várható élettartamának növe-
kedését;
— a két legfontosabb tényező hatása azonban né—
mileg aszimmetrikus: a népességnövekedés o jöve- delemeiosziás legfőbb meghatározója; az utóbbinak az előbbire gyakorolt hatása azonban ennél lénye- gesen szerényebb.
A minta mind kapitalista és szocialista, mind fejlődő és fejlett gazdaságú országokat felölel. A mintában 6 európai szocialista or- szág, 28 fejlődő ország és 18 fejlett tőkés or- szág szerepel.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
DEMOGRÁFIA
ANDORKA R.:
A TERMÉKENYSÉG MEGHATÁROZÓI A FEJLETT TÁRSADALMAKBAN
(Determínants of fertility in advanced societies.) Methuen and Co Ltd. London. 1978. 431 p.
A magyar szerző tollából angol nyelven és angol kiadótól nemrég megjelent könyv — amint előszavában is megjelöli — áttekintést kíván adni azokról az elméletekről és kuta- tásokról. amelyek a fejlett országokban a ter- mékenységet befolyásoló társadalmi ténye- zőkre vonatkoznak. Ezt időszerűvé teszi a ter—
mékenység jelentős visszaesése a legutóbbi évtizedben. ami szerző véleménye szerint vár- hatóan bizonyos problémákat fog okozni ezek-
ben az országokban.
Az első rész röviden áttekinti a termékeny- ség mérésére használt főbb mutatókat, majd a téma biológiai hátterét, a természetes ter- mékenység fogalmát és becsült nagyságrend—
jét tárgyalja.
A népesedéselméletekkel foglalkozó máso- dik rész először Malthus elméletét, azután a demográfiai átmenet koncepcióját, végül
(részletesebben) a termékenység gazdasági hátterére vonatkozó mai elméleteket tárgyal- ja. Kiemeli, hogy az utóbbiak általában an- nak feltételezésén alapulnak, hogy egyrészt a házaspárok racionálisan döntenek a gyer—
mekek számáról. másrészt e döntések bizo- nyos mértékig a fogyasztási javakkal kap- csolatos döntési minták keretében történnek.
Más szavakkal a gyermekek, illetve a fo- gyasztási javak közötti választás a határho- szon—elmélet alapján magyarázható, ezért az adott gyermekszámot a jövedelemszint és a gyermekekre, illetve az összes egyéb javakra vonatkozó közömbösségi görbe határozza meg. Mivel ebből —— ceteris paribus — na- gyobb gyermeklétszám következne a maga—
sabb jövedelműeknél, az elméletek bevezetik a jövedelemszinttől függő differenciált gyer- mekeltartási teher fogalmát. ami kellő diffe- renciáltság esetén negativ összefüggésekre is vezethet. Hasonlóan kétértelműek a jövede- lemszint szerint számított, illetve feltételezett ún. hasznosság—hátrány összefüggések. Szer- ző ismertetí a gazdasági elméletek kritikáját
934 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
is, elsősorban a szociológia szemszögéből, hangsúlyozva a családdal kapcsolatos nor- mák, értékek és szerepek viszonylagos stabi- litását és esetenkénti függetlenségét a jöve- delmi viszonyoktól.
A harmadik rész a termékenység alakulá- sának kérdéseit tárgyalja abban a korszak—
ban. amikor az ide vonatkozó információk még rendkivül hiányosak voltak (irodalmi for- rások, családrekonstrukciók. részleges anya- könyvek stb.). Ebben a nagyrészt XVll—XVlll.
századra vonatkozó időszakban a töredékes történeti demográfiai információk alapján (saját kutatási eredményeit is felhasználva) szerző elsősorban arra a kérdésre keres vá- laszt, hogy a termékenység alacsonyabb volt-e a természetes termékenység szintjénél.
Mivel az adatok e kérdésre igenlő választ adnak, a továbbiakban a korabeli születés- korlátozás közvetlen eszközeit, valamint regio- nális és szociális hátterét vizsgálja.
A negyedik rész lényegében a XIX—XX. szá- zadi fejlődéssel foglalkozik az anyakönyvezé- si, népszámlálási, valamint termékenységi és családtervezési vizsgálatok alapján. Szerző véleménye szerint az utóbbi években világ- szerte elterjedt termékenység—családtervezési vizsgálatok viszonylag kevés többletinformá- ciót adtak a termékenységet befolyásoló té- nyezőkre és hatásmechanizmusokra vonatko—
zóan a hagyományos népszámlálási adatok—
hoz képest.
Az ötödik rész alkotja a könyv tulajdon—
képpeni fő témáját: a közelmúlt, illetve a je—
len termékenységét befolyásoló szociális té- nyezők problematikáját. Szerző először röviden tárgyalja a házasság szerepét, valamint a szü- letéskorlátozás ismeretének és elterjedtségé- nek vonatkozásait, amelyeknek mint közvetí- tő tényezőknek elméletileg szerepük lehet a tényleges termékenység alakításában. Átte- kinti azokat az elméleteket. amelyek szerint mind a termékenység történeti csökkenése, mind pedig a társadalmi rétegek szerinti dif—
ferenciális termékenység a születéskorlátozás- ra vonatkozó ismeretek. illetve a hatékony módszerek elterjedésével áll összefüggésben.
Szerző véleménye szerint jóllehet egy bizonyos mérsékelt hatás e tényezőknek is tulajdonit- ható. a termékenységi kutatások alapproblé- máját a motiváció képezi, minthogy széles körű empirikus adatok és történeti evidencia illusztrálják, hogy erős motiváció esetén a születéskorlátozási technika legkülönfélébb stádiumaiban is kialakul az alacsony termé-
kenység.
Ezt követően a jövedelem sokat vitatott kérdését veszi vizsgálat alá a szerző. Több kutatás áttekintése után arra a következtetés- re jut, hogy a régebben általánosnak tekin- tett negatív összefüggés a jövedelem és a termékenység között, a legújabb eredmények szerint ma már nem tekinthető általános ér-
vényűnek. Helyét részben a pozitív, részben az ún. U alakú összefüggések váltották fel. El—
sősorban az utóbbival kapcsolatban közöt—
számos vizsgálati eredményt és elméletet. kö- zöttük a lengyel Smo/inskíét is. A különböző.
egymásnak meglehetősen ellentmondó ada—
tok és a hozzájuk fűződő elméletek alapján szerző —— némileg meglepően — végkövetkez- tetését a következőképpen fogalmazza meg.
A különböző társadalmakban és különbö—
ző történelmi időszakokban végrehajtott ku- tatások egyértelműen azt látszanak igazolni, hogy a jövedelem szintje, annak emelkedése és a jövőbeli jövedelemmel kapcsolatos opti—
mizmus általában pozitív hatással van a há—
zas tevékenységre, ha az egyéb tényezők nem módosulnak. Ez nagyon fontos következtetés.
aminek nemcsak a termékenység elméletére vonatkozó vitákban van jelentősége (igazolva a közgazdasági termékenységi teóriák alap- vető tételét), hanem a népesedéspolitikára is (mivel jelzi, hogy a gyermekes családok gaz—
dasági feltételeinek javítása emelheti a termé- kenységet). Jóllehet a következő sorokban szerző maga is óvatosságra int a kissé me- résznek tűnő következtetéssel kapcsolatban (rámutatva arra, hogy a jövedelem emelke—
désével a többi termékenységet befolyásoló tényező, így a társadalmi státus. a lakhely, az iskolázottság s ezen keresztül a gyerme- kekkel kapcsolatos költség és aspirációk is automatikusan változnak), mégis utalnunk kell arra. hogy éppen a legutóbbi 5—10 év termékenységi változásai a fejlett országok- ban nem látszanak igazolni ezt a tételt. Ugy tűnik, szerző hallgatólagosan feltételezi. hogy a napjainkban megfigyelt U alakú összefüg—
gések görbéje azonos értéktartományokban fog mozogni a jövedelmi viszonyok általános javulása után is, s ily módon a jelenleg még mindig domináló negatív korreláció (ami a jelenlegi középréteg relativ többségéből adó- dik) automatikusan átváltozik majd pozitív jellegűvé. Ez az eddigi tapasztalatok alapján nem látszik valószínűnek, sokkal inkább fel- tételezhető, hogy az U együtt mozog a jöve- delemeloszlás görbéivel. Egyébként a könyv más részeiben szerző maga is megkérdőjelezi tételének gyakorlati jelentőségét. egyrészt rá—
mutatva arra. hogy a ..ceteris paribus" esete a jövedelemváltozásnál legfeljebb nagyon rövid távon állhat fenn, másrészt hangsúlyoz—
va. hogy a gyermekek. illetve a fogyasztási javak viszonylatában a közömbösségi görbe a legkülönbözőbb irányokat veheti fel.
_ Ezt követően a könyv a társadalmi—gazda—
sági státus, az iskolázottság, a társadalmi mo- bilitás, a település jellege. a vándorlás, a női foglalkoztatottság és emancipáció. valaminta vallási és etikai tényezők termékenységi hatá- sait tárgyalja. Szerző (a falusi életmód álta—
la is elismert termékenységnövelő hatásának kivételével) legtöbb esetben megkérdőjelezi a
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
935
demográfiai irodalomban többé-kevésbé álta- lánosnak tekintett összefüggéseket. Külön tár- gyalja a lélektani tényezőket és mechanizmu- sokat. ezeket inkább irodalmi megközelítés- ben, empirikus tényanyag nélkül. Ez a rész foglalkozik a népesedéspolitika kérdéskörével
IS.
A könyv hatodik része lényegében a termé- kenységi elméletekkel foglalkozó második rész kiegészítése, a gazdasági és a szocioló- giai elméletekben bekövetkezett legújabb változások bemutatásával. Szerző kísérletet tesz a két elméleti irányzat egymással való
kombinációjára is.
Végül a könyv hetedik részében a szerző megkísérli a kutatási eredmények és követ- keztetések szintetizálósát és egy általános elméleti keret felvázolását. Nézete szerint a könyvben áttekintett tényezők közül a jövede—
lemnek, a lakóhelynek és a női foglalkozta- tottságnak van közvetlen hatása a termékeny- ségre. A többi tényező (társadalmi státus és mobilitás, iskolázottság stb.) hatása vélemé- nye szerint csak közvetett, és csak bizonyos kulturális normákon, értékrendszereken és magatartási formákon keresztül érvényesül. Ez a megkülönböztetés némileg önkényes. A fej- lett országok alacsony termékenységének köz—
vetlen oka ugyanis a születéskorlátozásra vo- natkozó döntés (és ennek gyakorlati megva- lósítása). E döntés motivációs hátterében az egyes tényezőket csak önkényesen lehet el- sődlegesnek, illetve másodlagosnak tekinteni az adott nézőponttól függően.
A könyv legfőbb erénye, hogy egy rend- kívül gazdag (mintegy ezer művet felölelő) és
igényesen válogatott irodalom világos és lé- nyegretörő áttekintését adja. A tárgyalási mód mindvégig visszatükrözi, hogy a szerző nemcsak jól ismeri, de kritikailag uralja is az óriási anyagot. ami lehetővé teszi tömör, szelektiv és szintetikus bemutatását. (Egyes esetekben viszont a tárgyalási mód túlzottan nagyvonalú; a vándorlás témája például töb—
bet érdemelt volna két és fél oldalnál.) További érdeme a könyvnek, hogy széles körű empirikus anyagot áttekintve megkérdő- jelez számos demográfiai előítéletet, illetve axiomaként elfogadott tételt. Úgy tűnik azon-
ban, hogy a szerzőt a sokat ismételt, már-
már közhelyszerű -— de esetenként története- sen helyes —- megállapításoktól való idegen- kedése egyes esetekben túlzásra is ragadtat- ja, például az iskolázottság vagy a társadal—
mi mobilitás termékenységi hatásaival kap—
csolatban. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy a szerző a hagyományos statisztikai tényadatokkal szemben időnként az újszerűbb véleményeken, verbális indokoláson, terveken alapuló felvételekre figyel jobban. jóllehet ezek néha inkább csak az interjút készítők
lelkivilágát tükrözik.
Külön vonzereje a könyvnek, hogy az an- gol nyelvű szöveg is jól érzékelteti szerző vi- lágos, logikus és könnyed stílusát, ami az angol anyanyelvűeken kívül az angolul olva- sók számára is élvezhetővé teszi ezt a gondo- latébresztő, helyenként vitára ingerlő, szak- mailag rendkivül igényes. mégis olvasmányos
művet.
(Ism.: Miltényi Károly)
BlBLlOGRÁFlA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTI KAl EVKÖNYVEK
ANUARIO statistico italiana 1978. R'oma. 1978. lst.
Centrale di Statist. XXII, 424 p., 14 t., 1 térk.
Olaszország statisztikai évkönyve, 1978.
l 32 C 113/1978
MOSZKVA v cifrah 1978. Sztatiszticseszkij ezsegod- nik. lzd.: Sztatiszticseszkoe Upravlenie Goroda Moszk—
vü. Moszkva. 1978. lzdat.: Sztatiszt. 157 p.
Moszkva számokban, 1978. Statisztikai évkönyv.
! 42 C 388/1978 NARODNOE hoziajsztvo szocialiszticseszkíh sztran v 1977 gadu. Szoobscsenija sztatisztícseszkih upravlenij.
lzd.: lnsztitut Ékonomiki Miravoj Szocialiszticseszkoi Szisztemü AN SZSZSZR. Moszkva. 1978. lzdat. Szta- tiszt. 148 p.
A szocialista országok népgazdasága 1977-ben.
l 42 D 38/1977 NARODNOE hoziajsztvo Tadzsikszkoj SZSZR v 1975 godu. Sztatiszticseszkij ezsegodnik. lzd.: Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Dunsabe. 1977. lzdat.
inform. 278 p.
A Tadzsik SZSZK népgazdasága, 1975.
l 42 C 176/1975
POLSKA 1918—1978. Dane statystyczne. Wyd.: Glów- ny Urzad Statystyczny. Warszawa. 1979. GUS. 87 p.
Lengyelország, 1918—1978. Statisztikai adatok.
! 22 C 12/1918—1978 SO liéu thőng ké. — Statistícal data. Ha—noi. 1978.
Thőng cuc Thong Ké. 71 p.
Statisztikai adatok Vietnamról, 1977.
I 105 B 1/1977 STATISTISCHES Johrbuch der Stadt Wien 1977.
Bearb. im Statistischen Amt der Stadt Wien. Wien.
1978. Magistrat der Stadt. 406 p.
Bécs statisztikai évkönyve. 1977.
l 2 C 39/1977
, ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
DUBROV, A. M.: Obrabotka sztatiszticseszkih dan- ntih metodom glavnüh komponent. Moszkva. 1978. lz- dat. Sztatiszt. 134 p.
Statisztikai adatok feldolgozása főkomponens mód- szerrel.
502 255
