1929 MÁJUS 18.

Teljes szövegt

(1)

1929 MÁJUS 18.

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő é s k i a d ó : G E K Ő D E Z S Ő .

T. előfizetőinkhez, olvasóinkhoz és hirdetőinkhez!

A nyári idény beálltával többször elő fog ford ülni, hogy a Szegedi Szemle minden hétfő helyett kéthetenkint jelenik csak meg. T. előfizetőinket és olvasóinkat ezért a változtatásért azzal kárpótoljuk, hogy ezek az ilyen, kéthetenkint megjelenő számaink a maihoz hasonlóan, a rendesnél sokkal bővebb tar- talommal és aktuális ilusztráeiókkal (eredeti fényképfelvételekkel) tarkított kettős számokban jelennek meg, amelyek felölelik az időközben előfordult összes eseményeket. Reméljük, hogy e pusztán adminiszt- rációs újitás t. előfizetőink és olvasóink, valamint Hirdetőink jóváhagyásával találkozik.

A SZEGEDI SZEMLE

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Üdvözlő beszéd

a külföldi tüzoltótisztek látogatása a l k a l m á b ó l

Tartotta : P á l f y J ó z s e f d r . tanácsnok

SZEGEDI SZEMLE

E l ő f i z e t é s i á r a k :

Kfry évre 20.- P

Kél évre

8 . - „ 2 ' - „

Kgyoa szám ára — .50 „

VÁROSFEJLESZTÉSI HETILAP

M E G J E L E N I K M I N D E N HÉTFŐN

o

Szerkosztőség ós kiadóhivatal:

S Z E G E D ,

T i s z a L a j o s - k ö r u t 71. s z á m . T e l e f o n : 8 — 9 5 .

Hölgyeim, és Uraim!

A polgármester ur legszívélyesebb üdvözletét tolmácso- lom, aki akadályoztatása folytán — sajnálatára ,, nem je- lenhetett meg az Önök tiszteletére adott ebéden.

í g y nekem jutott a szerencse, hogy a város hatósága és közönsége nevében üdvözöljem szeretett vendégeinket: a né- met és osztrák tüzrendészeti igazgatás kitűnőségeit és kedves hozzátartozóikat, akik a magyarországi t a n u l m á n y u t j u k so- r á n látogatásokkal városunkat megtisztelték.

M i több okból t a r t j u k jelentősmek ezt a látogatást. Elő- ször azért, mert alkalmunk van személyesen megismerni a német és osztrák tüzrendészeti igazgatás kitűnőségeit; má- sodszor azért, mert ez az utazás komoly tanulmány itt és meghaladja a szórakozás kereteit és ebből az érintkezésből bizonyára hasznos tapasztalatok származnak a magyar tüzren dészet j a v á r a és harmadszor azért, mert ez a látogatás a

közérdeklődés reflektor-fényét á l l í t j a a magyar tűzrendésze- tet és reméljük, hogy ez is hozzájárul a magyar tűzoltó szer- vezetek a m a régi törekvésének megvalósításához, hogy a tűz- rendészet az ország területére törvényhozásilag, intézménye- den szabályoztasaé.k.

A magyar tüzrendészeti igazgatás a külföldhöz képest lényegesen háttérbe szorult és aránylag fiatal intézmény, mert tulajdonkép az 1888-i kormányrendelet vetette meg a magyar tüzrendészeti igazgatás mai alapját. Mindazonáltal ma m á r eljutottunk oda, hogy a tüzrendészeti igazgatás a fejlődés Utján van ás egyes helyeken, ahol a vezetés megbíz- ható, szakértő vezetők kezébe került, igen szép eredményeket tud felmutatni és egyáltalán nincs r a j t a szégyelni való.

A tüzrendészeti igazgatásnak, mint tudománynak fejlő- dése sok hasonlatosságot mutat az orvostudomány fejlődésé- vel. A m i g a régi orvostudomány, vagy helyesebb közegész-

ségi ügy igazgatás a betegségek gyógyítására helyezte a fő- súlyt, addig a modern orvostudomány al betegségek lehető megelőzésében, a profilaxisban l á t j a a fantosabb feladatát.

A betegségek, a járványok, ragályok tömeges fellépésénél pe- dig a veszedelem fészkeinek meg,s/e mm isi tűsében és lokalizá- lásában mutat fel nagyszerű eredményeket. A m i g a múltban egy-egy kolera, tífusz, himlő stb. j á r v á n y egész kontinense- ken söpört végig ós| ezerszámra szedte áldozatait, addig m a m á r szinte fizikailag érzékelhető határok közé szorítja a.

vészt az orvostudomány.

Pontosan ez a feladata a modern tűzrendészetnek is.

Sokkal nagyobb szolgálatot tesp a köznek az a tüzrendészeti igazgatás, mely bölcs előrelátással, preventív intézkedések- kel elhárítja a lakosságtól a tűzvész veszedelmét és a kitört veszedelmet lokalizálja, mint az a tűzoltóság, mely a szó szo- ros értelmében tűzoltóság és csakis a t ü z eloltására rendez- kedik be.

A tüzrendészeti igazgatás fontosságának elisjmerése, ne- me ' hivatásának méltánylása, kulturális jelentőségéinek meg- állapítása az á l l a m és a közigazgatás fontos feladata, mely- nek felismerése nélkül a tüzrendészeti igazgatás modem fej- lődése lehetetlen.

Önök egy 130.000 lakosú nagy magyar alföldi város f a l a i közt tartózkodnak. E z a várotJ a trianoni erőszak folytán gaz- dasági, ipari és kereskedelmi hinterlandjától megfosztott ha- tárváros lett. Nagyon sok nyomorúságot, vérző sebet t u d n á n k

ö n ö k előtt feltárni, amit, meg vagyok győződve, ö n ö k nagy megértéssel, rokonszenvvel és szánalommal szemlélné- nek, mert Önöknek is vannak ilyen eiebei. De a magyar ön- érzettel nem fér össae a szánakozás a szánalomkeltés éi in- kább azoknak meglátására kérjük önöket, ami kulturát, éle- tet, munkát, élni akarást jelent és a mi hitet, bizalmat, re- ményt ad

egy

jobb jövő

kiküldésére.

(2)

Ezt a várost többfcfcó'r pusztította tűzvész, vizáradás, 13- rök-tatár dúlás és mindannyiszor megerősödve kelt u j életre.

Ennek a városnak a soríja szimbolizálja ugy a mi, mint az Önök sorsát, akik megerősödve akarunk kikerülni a népek és nemzetek trianoni rohamhalmaza alól.

M a még Prométheuszként oda vagyunk láncolva) tehetet- lenül a trianoni sziklához és kénytelenek vagyunk tűrni a testünkben válykáló keselyük marcaingolását, de bizunk az igazságos Istenben, hogy előbbb utóbb kárpótolni fogja a há- ború károsultjait és elküldi az uj Héraklészt, aki a kultura

fegyverével elűzi rólunk a keselyüket és megszabadít s|zenve- déseinktől.

Vendégeink egészségére, Hazájuk boldogulására és jobb jövendőjére emelem és ürítem poharam.

*

Itt emiitjük meg; hogy a német ós osztrák tűzoltó-tisztek egyhangú véleménye szerint a szegedi tüzoltáság és rendőr- ség ideális együtt működésén kivül a legénység pompás fe- gyelme, intelligenciája és mozgékonysága volt az, ami őket meglepte s aminek hiányát saját országaikban fájdalma- san nélkülözik. A szerk.

Szeged a válaszúton

Irta : G á l M i k s a város földbérleténél felmerült vita

A

mind szélesebb mederbe terelődik. Noha az alanti cikk okfejtésével nem mindenben ér- t ü n k egyet, mégis, írójának nemes és tisz- teletreméltó intenciója és a felhozott érvek komolysága, valamint a tárgyilagosság kö- vetelte részrehajlatlanság a cikk közzététe- lére késztetett bennünket. A szerk.

A jó múltkoriban a „Pesti Napló"-ban Szabó László, a csillagos cikkek hires irója és Szeged je- les fia foglalkozott Szeged városával és annak jö- vőjével. Nagyon helyesen veti föl azt a mindnyá- junkat érdeklő kérdést, hogy

mi lesz é« hogyan alakul majd az alföldi város jövője;

az ipai'os meg a kereskedő hogyan és miből fog megélni, hogyha az egyetemmel és a Templom-tér rendezésével kapcsolatos épitkezések már befeje- ződtek ?

Oly kérdés ez, amelyre még megfelelő kielé- gítő választ nemi kaptunk.

Nemrég az „Est"-ben újra láttunk egy cikket, amely Szegeddel foglalkozik. Azt jnondja, hogy a város tisztviselőit csak ugy tudta fizetni, hogy vál- tóra vett fel pénzt. Noha egymagában véve az, hogy akár Szeged, akár más város váltókölcsönt vesz vagy vett fel, a mai gazdasági helyzetben egyáltalán nem diffamáló, mert hiszen Debrecen és Miskolc is hasonlóan járnak el: mégis szükséges leszögezni, hogy Szeged városa a most felvett össze- get csak véletlenül május elsején vette fel, mert ez már régebben elhatározott kölcsön volt, melyre épp csak a jóváhagyás érkezett meg későn.

Mindenesetre tény az, hogy a város uj köl- csönt,. vett fel s már ennélfogva is újra Szabó László cikke j u t eszünkbe és felvetjük a kérdést:

mi lesz Szeged jövője? A határszéli városok kon- gresszusán is felmerült a kérdés, amelyet azonban Szeged vármegye megalakításával elintézettnek nem tekinthetünk. I d e ^ u n k a , egyelőre

évekre szóló közmunka kell,

amely foglalkozást, keresetet, kenyeret, életet ad és biztosit. S e munkákat kizárólag Szeged városá- tól várjuk és — szögezzük itt nyomban le: ezt Sze-

ged város lakossága a várostól joggal esi is várhatja.

Szeged város földbirtokos; jövője ennélfogva összeforrt a mezőgazdaság fejlődésével. Miután ma már hangosan is kezdik mondani, hogy Magyar- országon a mezőgazdaság válsággal k ü z d : kétség- telen, hogy Szeged város háztartása is nehézségek- kel áll szemben. Eltekintve ugyanis attól, hogy a termelési krizis magyarázata a

mezőgazdasági termelés elmaradottságá- ban keresendő,

nem kétséges az, hagy minél nagyobb egy-egy földbirtok, annál kisebb annak haszna. Legkisebb jövedelmet biztosító kezelés a bérleti rendszer. Áll ez főleg Szeged városára, ahol a ma is fennálló bér- leti rendszer ugy a bérlők, mint a bérbeadó szem- pontjából elavult. A bérlő az árverésen sokat

;

igér s ezt azután egyszerűen nem teljesiti, mert a mai, teljesen szabadjára engedett gazdálkodása mellett a terheket egyszerűen nem birja. S miután saját városával áll mint bérbeadóval szemben, amelynek adófizető polgárai is, különleges elbánást követel és félrevereti a harangot, ha erélyesebb behajtási eszközökhöz nyúlnak. A város egész gazdálkodási rendszere pedig ilyen bérletekre van építve.

Szeged terjedelménél és lakosságánál fogva nagy város. Ahoz azonban, hogy nagyvárosias legyen, az egyetemen kivül még nagyon sokra van szüksége. Ehez, sajnos nincs pénze. Aikizáró- lag kölcsönökből való táplálkozás és fejlesztés egy tőkeimportra szoruló országban tuldrága luxus. De különben is egy városnak nem lehet az a célja és feladatának sem tekintheti azt, hogy földbirtokos mivoltát minél jobban körülbástyázza és kimélyít- se. Ellenkezőleg városiasságát kell kidomborítania

és kiépítenie.

Minél inkább akar födbirtokos maradni, annál jobban fog

a

földhöz, a falusiasság-

hoz ragadni.

Szeged városa ezt nem ambicionálhatja, már pedig

a város szabályozása, kövezése, csatornázása, kellő

kivilágítása, közlekedésének belső és külső megja-

vitása, modern vásárcsarnok építése stb., stb. oly

horribilis pénzbe kerül, melyet mai összetételű

költségvetésébe sem beállítani, sem leróni nem ké-

pes. Az ezek fedezetére pedig esetleg felveendő köl-

(3)

S Z E M L E csőn oly drága volna, hogy az sem a bérletek jöve-

delmével, sem másból fedezhető nem volna.

Válaszúton áll <ehát a város vezetősége.

Vagy j á r az egyetem és a haladás utjain és teremt egy életet adó nagy várost, vagy pedig megmarad földbirtokosnak és ragad a földhöz. Utóbbi esetben évente folyton nehezebben befolyó bérösszegre lesz utalva, évente szaporodó perei lesznek polgáraival, évente több és több bérlői által üresen hagyott te- rületekkel fog kínlódni és végül a normális háztar- tásának továbbvitelénél is nehézségei lesznek, ter- hei pedig állandóan növekedni, városi polgárainak elégedettsége csökkenni fognak.

H a azonban — amint ezt a Klebelsberg gróf által a Pesti Napló hasábjain őszintén és igazságo- san megdicsért Somogyi polgármester számtalan- szor kijelenetette — nagyvárost akar a tanács, ak- kor

ide pénz kell és modern szellem. A bérleti rendszert gyökereden meg kell változ-

tatni,

állandó, a bérlőket és a bérleti szerződés betartá- sát ellenőrző szervezetet kell felállítani, főkén azonban: földet kell eladni. A varvon konzerválá- sáról nemcsak akkor beszélünk, ha «* dóssárban úszva, ragaszkodunk a földingatlan érintetlensé- géhez. mér ha ez a ragaszkodás vissz^ is vet min- ket feilődésünkben, hanem akkor is. h" mervált- inv n lérszeszrvárat.. a közlekedés eszközéé, ha vásárcsarnokot és más hasznosat, építünk, ha uccá- kat rendeztetünk, csatornáztatunk, szóval ha eo-észséres levegőt hozunk idt. Téves nz a felforás.

horv p vagyon konzerválása kizárólag a merlevő földingatlan érintetlen mertartásából. az íi<n-á

v

sz"- oiálizmiis meraksdálvozása kizárólar bérletek nvuitásából áll. ' A z önöktuíajdon utóbbinál min- denesetre hathatósabb eszköz. Ma mindenki, aki a föld erv '-észének eladása ellen van. a nincstele- nek érdekében beszél. Már pedig ki merjük mon- dani. hc-v '

a nincstelenek nem dolgozni, hanem in- gyen bérleteket, adományokat akarnak.

Szivünkre, lágy szivünkre apellálnak. Pedig minél többet kapnak, annál többet kérnek, majd köve- telnek és az adományok koldusokat nevelnek. A koldus, a nincstelen nem termel, csak fogyaszt;

nem törődik mással, csak magával. Ezek miatt az eladás gondolatával' nem foglalkozni: vétek és ezekre sem a bérleten alapuló költségvetést, sem a váras lakosságának előnyére váló megélhetés ol- csóbbá tételét bazirozni nem szabad és nem lehet.

Minél humánusabb eljárást tanúsítunk velük szem- ben, annál kevésbé fogunk célhoz érni. Ide

izmos közép- és kisbirtokos kell, saját in- gatlannal,

melyet konzerválni, táplálni, megmivelni tud és amely megélhetését biztosítja, melynél nem kell félni, hogy itt hagy csapot-papot és világgá megy.

Szeged városa minden más magános-földbir- tokossal szemben előnyösebb helyzetben van. Föld- jei egy részének eladásánál a vételár teljes kifize-

tésére nem bell súlyt helyeznie. Az eladást 20—45 éves törlesztéses kölcsön formájában végeztetheti, biztosítván ez által magának ily időre járadékot.

Az eladás által nincstelen bérlők helyett, fekvő va- gyonnal rendelkező, adófizető, tehát

jövedelmet biztosító polgárokból

1

, álló köz- ségesitést teremt

maga köré. Minél több ilyen tulajdonos övezi körül várost, annál jobb és olcsóbb megélhetést biztosit T ó s á g a részére. A z eiladás által pénzbez jut, me- nekül adósságaitól s végre hozzáfoghat azon fel- adatok megvtlósitásához, amtlyek egy város fejlő- dését és a költségvetés alátámasztását biztosítják.

Az, hogy

a

város a pénzt elherdálná, olyan vád melyet komoly ember komoly testületről komolyan

állítani: egyenesen képtelen. I Szeged város jövőjét egyedül abban látjuk,

hogv városiasságot sziv magába, többet mint eddig és lerázza magáról a falusiassághoz kötő rögöt s azt a ferde felfogást, hoggy ,,már pedig a földhöz ne nyaljunk".

Mindenki ahhez nyul, amiből feleslege van.

Ha a város földijének egy kis részét, 10—12.000 holdat elatja, ha bérleti rendszerét

1

revideálva, azt a modernebb mezőgazdálkodás követelményeinek megfelelően átalakitja. szóval modern alapokra fektetve, bérlőit állandóan kézben t a r t j a : akkor jövője biztosítva lesz( nem kell majd kölcsönök után futkoznia, sőt vonzóerővel hat majd iparra, kereskedelemre. Lesz az. aminek lesnie kellene, fekvésénél, kiterjedésénél, intelligenciájánál fog- v a : egy modern, nagy, gazdag, elégedett nagvvá- vos. Magyarország második városa. A maga elé tű- zött városi feladatok teljesítése Dedig 'lakosságá- nak 10 15 évre biztos monkát, kenyeret, jólétet teremt.

Síi. Posthmnus, a szegedi kötélverő céh védsseMje. — Régi fametszet.

A szegedi múzeum tulajdona.

— Kérjük előfizetőinket és hirdetőinket, hogy az előfizetési, illetve hirdetési dijakat csakis lebé- lyegzett szabályszerű nyugta ellenében fizessék ki a kiadóhivatal által hozzájuk küldött pénzbe- szedőinknek. Pénz felvételére más nem jogosult;

esetleg másnak kifizetett összegeket nem ismeri el

a K I A D Ó H I V A T A L .

(4)

4 S Z E G E D I S Z E M L E

Építkezni, vásárolni, vagy kibérelni ?

r

— A belvárosi e l e m i iskola sorsa —

Irta : v i t é z S z a b ó G é z a d r . kulturtanácsnok Amikor a közgyűlés többsége

megtisztelt a kulturtanácsnoki meg bisatással, amolyan prograrrunfélét állapítottam meg, aminek megvaló- s í t á s i r a tőlem telhetően töreked- nem kell. A magam elé tűzött te- endőknek ebben a sorában m á r kez- dettől fogva szerepelt a belvárosi elemi iskola ügye is, aAielynek sor- sát mostani helyén, a Jemey-iház- bani bérbevett szobákban, sehogyis|em l á t t a m biztosítottnak.

M á r akkor gondolkoztam azon, hogy itt előbb-utóbb gyökeres intézkedésre van szükség, mert tűrhetetlen állapot az, hogy a város egyik nyilvános iskolája egy annakidején ideiglenes, kényszerű megoldási folytán, a tanfelügyelöséggel együtt ide- gen tulajdonban lévő, a modern pedagógia és közbiztonság követelményeinek sehogysem megfelelő bérházban matradjon elhelyezve.

Fokozta egy végleges megoldás utár. való igyekezetemet az a körülmény is, hogy az iskolát fenntartó város gazdasági vonatkozásban sem t a l á l j a meg a kibérlés rendszere melett a mafga számításait, nem is szólva arról a közismertein lehetet- len állapotról, amelyben ennek az iskolának u. n. tantermei és egyébb helyiségei, minden átalakítás ellenére is, vannak.

Aki a külföldi, de az u j a b b hazai iskolaépítések metódu- sát is figyelemmel kísérte, lehetetlennek tartja, hogy modern oktatás a Jerr.ey-házban egy pillanatig is fenntartható legyen Sajnos, a' város anyagi teherbírása eddig, lehetetlenné tette, hogy merészebb megoldásokról komoly fői-mában lehe- tett volna beszélni. Most azonban közbejött valami, ami ezt a kérdést újból erősen időszerűvé tette és ugy érzem, hogy itt van az a pillanat, amikor ennek a problémának végleges megoldásához a siker reményében is hozzá lehet nyúlni.

Mint ismeretes, a Jerney-ház tulajdonába értesítette a tanácsot, hogy a legújabb lakásrendelet-adta jogánál fogva az iskola részére kivett helyiségek lakbérét jelentős százalék- kal felemeli ós| fenntartja magának, ugyané rendeletre való hivatkozással, a szabad felmondás jogát is. Ezzol az iskolát fenntartó város nehéz helyzetbe került, mert egyrészt a költ- ségvetésben inem kontemplált tulkiadásokat kell fedeznie, m á s részt a szabad felmondás következtében sehogysem l á t j a biz- tosítottnak a belvárosi elemi iskola tanitás&nak zavartalan menetét. Sohasem lehet tudni ugyanis, melyik napon diktálja a háztulajdonos érdeke, hogy a most iskola céljaira igénybe- vett helyiségeket ispiét lakásokká alakítsa á t és ekkor megint a régihez hasonló kényszerhelyzet állhat elő. A város ható- sága ebben az esetben ismét csak valami hirtelen, szükség- szerű megoldáshoz folyamodhatnék, ami azonban megint nem lenne megoldás, a szó modern és praktikus értelmében.

Most tehát, hogy a bérleti összeg felemelése élére állí- totta iái helyzetet, a város tanácsa alaposan fontolóra vette ennek az iskolának a dolgát. A lakásrendelet nem ad módot arra, hogy a házbér-emelés ellen a váras eredménnyel szólal- hasson fel és igy a 100 százalékra kiegészített bérösszeget meg kell fizetnie, ha a mostani állapotot fenn' akarja tartani.

A tanács tagjai természetesen behatóan mérlegelték az összes megoldási lehetőségeket, aminek során felmerült egy egész ház megszerzésének gondolata is, hogy ezt a sokat hányatta- tott iskolát végre biztos tető alá lehessen hozni. Magától érte-

tődik, hogy ebben az esetben elkerülhetetlenek lennének bi- zonyos átalakitáí-'i munkálatok, amelyeket a kibérlandő, vagy megvásárlandó házon okvetlenül Végre kellene hajtani, hogy az objektum a tanitás céljainak és feltételeinek, tekintete tel a kis gyermekekre — a lehetőséghez mérten meg is felel- jen. M á r ennek az ötletnek tárgyalásánál világosan megmu- tatkozott, hogy ez a megoldó^, amellett, hogy igen jelentős összeget igényelne, nem vezetne célhoz. Ekkor vetette fel Tóth B é la dr. főjegyző

egy uj iskola építésének

gondolatát, amelyhez én, a helyzet alapos mérlegelése után, a legteljesebb mértékben csatlakozom.

Tóth Béla dr. meg is jelölte azt a telket, amely az uj is?j- kolának mindenben megfelelne és ami ellen tényleg nem is le- hetne komoly érvekot felhozni. E z a telek

a Mérey-utcában, a Püspök-bazárra! szemben van és jelenleg a Társadalombiztosító Intézet tulajdona.

Ide akarta ugyanis annakidején a Társadalombiztosító Inté- zet uj szegedi székházát épiteni, ami a Boldogasszony-sugár- uti megoldás következtében, mint ismeretes, most m á r tárgy- talanná vált. Tudomásunk szerint 82 ezer pengőért vásárolta meg az intézet ezt az ingatlant és meggyőződésem, hogy a Taschler-telektömb ingyenes*, átengedő e utón város is jog- gal számithat arra, hogy ezt a telket legalább is a fönti árért megjsaerezheti a Társadalombiztositótól. Nem hin- ném, hogy egy a város részéről esetleg jövő komoly vételi ajánlat a Társadalombiztosító vezetősége részéről is me a vá- roséhoz hasonló loyális elbírálásban részesüljön.

Én ezt a telket több okból is ideálisnak tartom a belvá- rosi elemi iskola u j épületének számára. Mindenekelőtt egy u j építkezés esetében m á r a tervezésnél figyelembe lehet venni mindazokat a legmodernebb pedagógiai, hygeniai és bizton- sági előírásokat, amiket olyannyira nélkülözünk a mostani helyen. A telek fekvése is megfelelő, mert csönded, nem a leg- nagyobb forgalmat lebonyolító utcákban van, ahol a kijövő fiatal gyerekembereket erről az oldalról nem fenyegeti ve- szély. Az, hogy <aj Mérei-utca m á r nem a közigazgatásilag meghatározott Belvárosban van, szerintem .nem lehet akadá- lya az elhelyezésnek, mert hiszen mindössze néhány spáz lé-

pésnyi differenciáról van csak szó.

A z épitkezés mellett szólnak e praktikus szempontokon kivül olyan erkölcsi okok is, amik előtt a város, m i n t közület, eddig mindig deferálni szokott. Ilyen ok elsősorban az, hogy az iskola kitelepítésével számos lakás szabadul fel a Jerney- házban, amiket bizonyára sokan örömmel vennének igénybe.

A másik erkölcsi kötelezettség a munkaalkalom ujabb lehető- ségének megteremtésé, aminek fontosságáról Szegeden, ugy- hiszem, nem kell meggyőzni senkit.

De kedvező az u j iskola megépítésének gondolata anyagi szempontokból is. A régi helyiségek állandó tatarozása, javí- tása és átalakítása nem kisi öszeggel szerepel a kiadási téte- lek között és ugyanilyen kiadási tétellel kellene számolnunk agy magánház megvétele esetén is. Amellett még megközelí- tőleg sem fogjuk ezeknél elérni a modern iskolák tökéletessé- gének azt a fokát, .amit egy u j építkezésinél minden nagyobb akadály nélkül meg lehet valósitani. A javitási és átalakítási költségeket egy u j épületnél tehát meg lehetne takarítani, il- letve amortizációkónt beálitami. Ám magánál az építésnél iá gazdaságosan j á r h a t el a város, mert a rendelkezésére álló,

(5)

5 S Z E G E D I S Z E M L E

lebontott házak anyagát igen jól fel tudná használni az u j

iskolához. _ Egy további nagy előny, ami szintén az építkezés mellett

Sjzól, az, hogy a belvárosi iskola idehozatala mellett a tanfelügyelőség is modern helyiségeket kaphatna

az uj épületben * és igy kettős célt tudnánk elérni ezzel az elhatározással. Tu-

domásom szerint egy kétemeletes! iskolaépületben kényelme-

sen el lehetne helyezni mindkét kulturális intézményt és ezzel végleges megoldást nyerne ez a probléma.

Minden körülmény amellett szól tehát, hogy a belvárosi elemi iskola számára u j épületet kell emelni. Boldog lennék, ha belátható időn belül ezt a kérdést véglegesen letörülhet- ném arról a listáról, amely & „Sürgősen megoldandó prob- lémák" cimét viseli a tanácsi kultur-ügyosztály nyilvántar- tásában.

Séta az épülő L á z á r György-téren

— Tavaszi szemle a F o g a d a l m i t e m p l o m és az egyetemek k ö r n y é k é n —

I r t a : G e r ö D e z s ő . (A szerző felvételeivel.) A hosszú, szokatlanul szigorú

tél végre betette maga után az aj- tót és a boldog tavasz kacagó na/e- fénye önti el a felszabadult város minden zegét-zugát. Virágba szök- kentek a fák; a természet sietve hozza be az elmulasztott heteket.

Migindult az élet nagy misztériu- méinak hatalmas munkája, amit fel- éledt kedvvel követ az emberek al- kotó és épitő tevékenysége is.

Ezekben a napokban szinte ösztönszerű vágyódást érzett a krónikás, hogy megnézze, milyen tempóban halad azok mun- kálja, akiknek keze nyomán rövidasen Szeged, sőt az egész

országnak talán legszebb tere jő létre, hogy lássa és hirdesse mindenkinek a városban a születendő nagy mű előrehaladását.

Mert sokáig késett a munka a téren. Nem engedte az idő, megállította a tartós fagy és tétlenségre kárhoztatta emberek, dolgozni vágyó kezek százait. De most már, az első melegebb napsugár beköszöntésével, fokozott energiával lendült neki

Homloklali részlet. Az OBilop mellett F.zer Alajos mtlvszetS.

puinden és a vizsgálódó szemek már látják is lassanként ki- bontakozni az épitész-elképzelte kép körvonalait. Mint egy hal- latlan szorgalommal tevékenykedő hangyaboly: olyan az egész tér és romhalmazok között, felszakított földsávok mélyén falak emelkednek, alapokat raknak le, felgyülemlett talajvizet szi- vattyúznak és egy helyen már ott csillognak sötét, és titok1 zatos fénnyel, az egész tér homlokzatának beburkolására hi- vatott, különleges Klinker-téglák . . .

Elindult a krónikás felfedező-utjára, a Lázár György-tér születendő épületei között, útjába ejtvén az egésznek koroná- ját, a még mindég épülő és egyre gazdagodó Fogadalmi temp-

lomot is.

Szent János evangelista. A szobor mellett:

Dani Károly szobrász-kőfaragó.

Első állomásunk a templom.

A homlokzata m á r úgyszólván teljesen ké z. H a m a j d a Márton-terv ez te apostolok mozaik-képei is elfoglalják a ré- szükre szabadon h í g y ott mélyedétieket és az ablakck rózsái- ból kikerülnek a fatámasztékok: bizvást el lehet mondani, hogy ezen a részen m á r nem sok a tennivaló. A templom kör- nyékét most parkírozzák és hellyel-közzel m á r ki is b ú j t a k az

elvetett fümagvak első hajtásai, hogy rövidesen sürü-zöld

(6)

gyepszőnyeggel fogják körül a monumentális épületet. A ke- rítések vasrácsait is befestették m á r és nemsokára felállít- ják a szépen faragott kandelábereket is, hogy teljessé tegyék a környék képét. M á r most is vannak pontjai a templomnak, amelyek régi olasz-, vagy spanyolországi részletekre emlékez- tetniek és a szemlélőben renessaánszkori építkezések hangu- latát keltik.

A z időközben felállított, mesteri faragású nehéz tölgyfa- kapuk mögött m á r teljesen elkészült az előcsarnok két főpillé- rét alkotó négy, hatalmas kőszent faragott másai, Tóth István szobrászművész mintái szerint. Ezek között talán a legszebb

&( rajzában legkifejezőbb a jobboldali a j t ó mögött levő Szent János evangélista szobrfa, amely csodás szépségeikkel emelke- dik ki a félhomályban levő háttérből.

A kórus kőkorlátjának nagyon hangulatos csoportot ké- pező faragványai is elkészültek, középen Szent György is- mert sárkányölő lovas-alakjával." A a énekkar emelvényén most épitik az állványokat a falak befestéséhez, mert a rö- videsen felállítandó inagy orgona később lehetetlenné tenné a freskófestők m u n k á j á t .

A jobb sarokban hevenyéiszett összeállításban m á r ott láthatjuk a szentély hátsó falának csúcs-kikőpzésót, ami, noha csiszolt terméskő, teljesen a márvány hatását kelti. (Nota- bene: Auer Sándor, illetve Danó Károly ós Knlai József szobrászok pompás munkája.)

Ezer Alajos, a kőfaragó-munkálatokat végző Auer-cég művezetője, Foerk professzor tanítványa és rengeteg buda- pesti építkezés volt irányitója, készségesl előzékenységgel ka- lauzol bennünket és mindenről kimerítő felvilágosítással szol- gál. Tőle tudjuk, hogy m i minden készül és hiányzik még a kőfaragó-munkák terén és: milyen megfeszített erővel folyik a munka, hogy a rendelkezésre álló eszközök engedte keretek között pontosan és az eddig megszokott kifogástalan módon minden elkészüljön időre.

A főhajóból a szontélyhe megyünk, amelynek bejárata, a templom másik'részén v a n és ahol a legnagyobb csendben, a nagyközönség érdeklődésétől elzárva, szintén szorgos munka folyik. I t t dolgoznak az improvizált állványokon a templom régóta ismert, kiváló szobrászai ós kőfaragói: Danó Károly és Kulai József és| művészi tökéletességgel f a r a g j á k az Ora- tórium egyik falrészének ornamentikáit és szoborcsoportjait.

Misztikus és áhitattal teljes világítás uralkodik <a temp- lomnak ebben a részében-; a napsugarak ugyanis csak a ha- talma^ magasságokban elhelyezett sárga, festett ablakokon á t szűrődhetnek a helyiségbe. Óriási állványok t a k a r j á k még e pillanatban a Patrona Hungáriáé szines-aranyos mozaik- kópét, mert odafönn viszont a Neuhuuser J á n o s budapesti vállalkozó munkásai dolgoznak. Ők kószitik és csiszolják ra- gyogó fényesre a falak mümárvány-födéseit, amelyeknek m á r

elkészített részei sejtelmesen csillognak tükörszerii simasá- gukkal és, szinvariációikkal az átszűrt fényű félhomályban.

Mintegy háromemeletnyi magasságban kezdődik ez a hatal- mas felfelület, körülöleli a Patrona mozaik-képét, a szineö ablakok kereteit és gyönyörű harmóniában olvad össze tta egész szentély diszkrét szinhatásával.

I

\ ' í ! { /

L

> -Vas-jf

Késiül a szentély műmárvány-fala.

A távolból, tömör falak határain t u l , idehallatszik ez ép- pen most tartott istentisztelet kórusának éneke, mintha vala- honnan a földnek mélyéből jönne, a kereszténység elsjő idejé- nek katakombáiból, amikor Krisztus üldözött hivei odarejtőz- tek, hogy békében imádkozhassanak. Meghatott csönd honol a terembem csak a munkások szerszámainak hangja, ,,a dol- gozók hymnusza" ölelkezik az U r dicséretének énekével és száll ember-memmérte magasságokba . . .

Ú j r a ki a szabadba. Odakinn tombol a napfény, vakítva szórja sugarait a be nem árnyékolt hatalmas térre, ahol nyü- zsög -az ember-hangyaboly. Hirtelen vágyódás fogott el ben- nünket, felmenni a toronyba, annak is a legmagatjabb pont- j á r a , hogy felülről lássuk ezt az alant folyó gigantikus mun- kát és a repülő szemével nyerjünk összhatást ai készülő műről.

Megindultunk, négyszáz lépcsőnek nekivágva, a baloldali to-

Kilátds a Fogadalmi templom legfelső kosarából a Kultúrpalota felé.

(7)

S Z E G E D I 7

rony legfelső kosarába, oda, ahol móhány nappal ezelőtt még ez a bizonyos varjúfészek „épült" a1 felhágó vaskaposai között.

Valóban lélekzctelállitó látvány ' fogadott bennünket.

Odalenn köröskörül, messze a trianoni határokon tul, minde- nütt a májusi n a p s u g á r sezmkápráztató ragyogása. A Kultúr- palota felé néző oldalon elénk táruló kép különösen megra- gadott bennünket, olyannyira, hogy le kellett fotografálnunk.

A másik oldalról azonban a L á z á r György-tér terült el alattunk, nyüzsgő embereivel, eleven forgalmával és az u j építkezések emelkedő falaival. Most m á r tisztán látszanak az objektumok alapjaiinak körvonalai, amelyek most innen felülről hajszálra hasonlítanak ia pompeji ásatások u t á n fel- tárt régi építkezések megmaradt romjaihoz. Jobboldalt a Püs- pöki rezidencia építkezései vannak, m i g a terep közepén ai készülő fgyetemi kémiai intézet egy része fejlődik. A közbe- zárt területen pedig a barakkok tömege, téglarakások és póz- nák sokasága egymás hegyén-hátáiu H á t u l , a kép felső részé- nek baloldalán a piarista gimnázium épülete és az előtte levő kis parkrészlet, valamint a Gizella-tér virágtükrei. Intien, felülről, egész világosan látszik m á r az az egyenes sugár- vonul, amely a Boldogasszony sugárut folytatásábain átszeli majd a püspöki paloita ós a kémiai intézetet összekötő ár- kád/fórt . . .

szok alvállalatában, az ő felügyeletük és ellenőrzésük mellett.

Gyönyörübbnél-gyönyörübb minták és modellek kerülnek ki ebből a műhelyből. Egyetlen hibás darab nem mehet innen ki, ezért felel Doné Károly, aki m á r négy éve végzi a Foga- dalmi templom szobrász- éis; kőfaragó-munkáinak legnehezebb feladatait és akit, kiváló tudása révén, a mérnöki hivatal az összes szobrászmunkák ellenőrzésével is megbízott. A temp- lomban és a templomon lévő, hatalmas művészi képességet is megkívánó szobrászmunkák legnagyobb része az ő vésője alól került ki és kelt országszerte elismerést. Méltó munkatársa ebben a szép alkotásban Kulai József is; hadd álljon itt a ne- vük, hiszen elvonult és csendes munkásságukban oly ritkán ér hozzájuk elismerő özó.

Körsétánk következő stációja: n püspöki palota és intéz- ményeinek építkezése..

Mint ismeretes, ezt a m u n k á t Czigler Arnold építész vállalata végzi, ugyanaz, amely a gyermekklinika megépíté- sével is kitüntette magát. A hatalmas) telken, — a tér felöli összes régi házakat lebontották m á r , — mintegy 150 mun- kás dolgozik, szinte kánrázatos tempóban.-Meglehetősein nagy műszaki feladatokat kellett a térnek ezen a részén megoldani, mert a szokatlan mennyiségben jelentkező talajvíz, sőt egy helyen1 egy bővizű hit is erősen megnehezítette a továbbhala- dást. Az épületkomplexum leendő kazánházának a l a p j á t e miatt hatszoros szigeteléssel és egy külön vastag betonré- teggel ke'lett ellátna, hogy az előtörő viz, amelyet most három percenkint szivattyúznak ki egy DKW-benzinszivattyuval, ne tudjon behatolni a helyiségbe.

A püspöki palota kazánház-alapozása.

Általában a leggondosabb szigetelési metódus alkalma- zása v á l t szükségessé az épület többi részein is mindenütt és) vaggonszámra érkezett e célból >; kátránylemez és a kátrány- viasz, amit két téglasor közé illesztettek be.

I t t m á r állanak, a Zrínyi-utcai rész kivételével, az ö-z- szcs szobák alapjai és olyan mértékben, aimint a lábazati kö- vek megérkeznek, folyik a front kiképzése is. Ezeket a lába- zat köveket ugyanis részben Süttőről, részben külföldről szál- l í t j á k az építkezésekhez, persze, nem mindig olyan mennyi- ségben és tempóban, hogy utóiérjék a Czigler-vállalat mun- kásainak egy-egy napi teljesítményét. A Gizella-tér és a Zrí- nyi-utca sarkán m á r neglehetős magasra felhúzták a ke- csesnek Ígérkező saroktorngot, ami, ha elkészült, bizonyára impozáns része lesz az épületnek.

Hatásában nagyszerűnek mutatkozik m á r most is a tér baloldalán végighúzódó árkádsor. A hatalmas, különféle eredetű lábazati kövek nagyrészt m á r mind a helyükön van- nak. Nagyon érdekes losjz az is, hogy minden oszlop más-más módon kósziil el, hiven a régies stílusok előírásaihoz.

Altemplomtéri építkezések HO m. magasságból.

Hosszú ideig tartott, amig meg tudutnk válni ettől a kép- től és „visszatértünk a földre". Ismét olyan kis hangyákká váltunk magunk is), mint azok, akiknek idáig felhallatszó zaja és l á r m á j a , megtisztulva a távolság és a kristálytiszta levegő szűrőjén, egyetlen ujjongás volt: hálát adunk Néked, óh Urunk, hogy megadtad nékünk a munkát, amely kenyeret és életet jelent számunkra • • •

Leérve, utunk a templom mellett felépitett barakkhoz vezetett, amelyben és amely előtt a kisebb kőfaragómunkák

>1

A kőfaragó-'es^csiszoló-miihelg.

és a terméskőnek fényesre való csiszolása történik. Tiz-tizen- két munkás és munkásnő végzi ezeket, Danó és Kulai szobrá-

(8)

A készülő saroklorony a püspöki palotán.

Általában a régies stilus hatásának felkeltése olyan szempont (aiz egész Lázár György-téri építkezések külső hom- lokzatánál, amire Rerrich építész, a tervező, nagy súlyt he- lyez. Minden kedden itt van Szegeden, b e j á r j a az építkezé- sek minden zugát, személyesen, a d j a meg instrukcióit a ve- zető munkásoknak' és a munkálatok vezetőinek, aprónai el- magyarázván mekik, hogy miként képzelte ő el ennek, vagy annak a résznek képét és milyen szempontokat kell figye-

lembe venni, hogy ez az ideális hatás ki is j ö j j ö n . Különösen az egész homlokzat befödésére kiválasztott és m i n t isme- retes — , Debrecenből ideszállitott u. m. KUnker-téglák nőttek a szivéhez és nagy volt az öröm, amikor legutóbbi ideérke- zése alkalmával Czigler építész m á r fel is tudott húzni né- hány méter magasságba egy falrészt, amibe máv ezeket a különleges téglákat beépíthette. í g y meglephette őt egy vég- leges fal-darabbal, hogy a hatást jobban lehessen megállapí- tani. Órákig magyarázta itt is, meg a kémiai intézet épületé- nél ugyancsmk jfelhuzott m i n t a f a l n á l is a munkásoknak, hogy a különleges téglákat hatféleképpen kell rakni, szándékosan' mesterséges egyenetlenségre és rendezetlenségre kell töreked- ni, hogy ezáltal egyrészt a régies építkezés, módszerét ezz -1 is utánozzák, másrészt, hogy a téglák sokféle elhelyezésével foly- ton váltakozzék a megvilágítási felület és így minden rész külön csillogjon a napsütésben • • .

y Az^u.'n. „klinker-fal" egy minta-rószleto.

A képen elöl látható mintafial a püspöki palota Gizella- téri sarokrészén ,már pontosan ezeknek az utasításoknak a betartásával történt. A hellyel-közzel mutatkozó világos fol- tok a valóságban tompa fénnyel csillognak, ami nagyszerű és megragadó látvány. A homlokzati falazások látszólagos egyenetlensége tehát nem az épitö vállalat hibájául tudandó be, hanem, m i n t mondottuk, 'az a tervező határozott kiván- ságára történt.

E helyen szóvá kell tennünk azokat a véleményeket is, amik a Szegedre beérkezett legelső klinker-tóglaszállitmány-

nyal kapcsolatosan hangzottak el a szakértők részéről Kétség- telein ugyainis, hogy ennél az első transzportnál még mutat- koznak apró hibák, amiket azonban, — amint Rerrich Béla műépítész bennünket személyesen megnyugtatott — , haladék-

talanul ki fog javítani a debreceni gyár, ugy, hogy al legkö- zelebbi szállítmány m á r kifogástalan lesz. Elvégre egy telje- sen u j tégla-előállitási módról van itt íKÓ, amit eddig nem is- mertek Magyarországon és amelynek gyártási metódusán csak eiz első tapasztalatok segélyével tudnak javítani. Min-

denesetre megnyugtató, hogy Rerrich, aki egyedül és szemé- lyesen felelős a klinker-téglák anyagáért, (mert hiszen ő ve- szi á t ^zeket a g y á r telepén), sürün van Debrecenben cs azon- nal intézkedik a kifogások eliminálása érdekében.

A püspöki rezidencia építkezésénél folytatott körsétánk alkalmával Czigler építész közölte velünk, hogy h a a burkoló- anyagok szállításában ezután nagyobb fennakadás nem lesz,

ugy júliusra tető alá kerül az épület templom-téri és Gizella- téri traktusa. Azután kerül a sor a Zrinyi-utoaii rásp meg- építésére; az itt még meglevő régi házakat csak akkor bont- j á k m a j d le. A becsületes és korrekt teljesítménynek kijáró1 feltétlen elismeréssel vettünk buc^ut Czigler építésztől, aki bizonyára még számos szép építkezéssel fogja szaporítani a szegedi objektumok sorát.

Áthaladva az iparvágányon, a kémiai épület építkezésiének területére jutottunk, amelynek az ugyancsak jóhirnévnek ör- vendő szegedi épitő-vállailat: a Szolcsányi és Takács cég a nyertes vállakozózója.

I t t is ugyanaz a lázas tevékenység uralkodik, mint a

„töltés" másik részén és sok-sok munkáskéz r a k j a egymásra a téglák millióit, amikből m a j d az egyetem kémiai intézete:

a térnek a templommal szemben lévő lezárása emelkedik. I t t is készen vannak m á r az alapok, áll a minta-fiai és napról- napra nő az épület. Különösen gondos előkészítést ég víztele- nítést igényelt itt is a központi fűtés kazánházának területe, amelyen m á r ai jövendőbeli hatalmas kémények alapjai is láthatók.

Kaeánház-épités a kémiai intézetnél.

A szigetelő-munkások még javában kenik a hátsó és balol- dali falakat a kátrányviasszal és r a k j á k ai szurok-lom,'zeket;

nyomukban j á r n a k a kőművesek, akik további három sor tég- lával vastagítják ezeket a részeket. A vasbeton talapzatot itt m á r lerakták és( ú t j á t vágták ezzel az itt is nagymértékben felbuggyanó talajvíznek, amivel megbirkózni igazán nem kis feladat . . .

Summa summárum: kacag a napfény, a fák és bokrok virággal terhesek, a kék égben, szédítően magasan, csat- tog a madárdal és idelenn, a Lázár György-téren Magyar- ország legszebb tere bontakozik ki impozáns hatásában. Szc-

(9)

§

ged áldozatkészségének meglesz a gyümölcse; a város arcu- lata hihetetlenül megszépül általa, — de talán ennél is fom- lósabb, hogy munkához jutó, dolgozó százak ajkáról hangoz-

hutik el egy időre az örömtelt imádság: „hálát adunk Néked, óh Urunk, hogy megadtad nékünk a munkát, amely kenyeret

és életet jelent számunkra . . ."

A tanya népe megélhetésének egyik feltétele

I r t a ; B r e i n o v i t s V i l m o s müsz. tan.

A világháború okozta me- zőgazdasági konjunktura meg- szűnése óta folytonosan erős- bödő problémává válik a sok megoldásra váró szegedi kérdés

mellett az .állandóan szaporodó tanyai nép megélhetésének kér-

dése.

Ez a téma szervesen összefügg a városi lakosság élet- kérdésével, hiszen köztudomásu tény az, hogy a vá- sárló és fizetőképes tanyai magyarra a szegedi keres- kedő, iparos és lateiner mindig biztosan számitha- tott, mert szükségleteit kizáróan helyi forrásokból elégítette ki, felesleges terményeit a helyi kereskede- lem utján értékesítette, megtakarított filléreit pedig ugyancsak Szegeden kamatoztatta.

Földimádata, józan megfontoltsága és lelemé- nyessége Tömörkény István Írásain keresztül vált közismertté. Büszke szabadságszeretete és lojális, de mégis független polgári érzése, tette képessé azoknak a soha el nem halványuló, rendkívüli katonai eré- nyeknek fölényes kifejtésére, amelyeket a szegedi csapattestek háborús ténykedései alkalmával lehe- tett őszinte csodálattal megismernünk. Békében az aszál.yos homokon, háborúban a doberdói fensik vi- gasztalan karsztján mutatta meg, hogy a legsúlyo- sabb viszonyok között is kitartó szívóssággal tudja biztosítani életfeltételeit. Munkájával megkötötte a homoktengert és megállította a háborús ellenség ára- datát. A futóhomok reménytelennek látszó megkötése hosszú munka után sikerült, a doberdói dolomitokon szinte a tiz körmével kapart össze bevehetetlen állá- sokat akkor, amikor más csapattestek lankadt fá- radtsággal adták meg magukat bizonytalan sor- suknak.

Ezekre az önfeláldozó teljesítményekre a múlt- jában gyökerező céltudatos életkitüzése segítette.

Állandóan tudatában • volt annak, hogy teljesítmé- nyének gyümölcseit igazán csak az utódai élvezhetik.

Hosszú időn keresztül önállóan emelkedett tör- zsökös tanyai népünk — ugy az örökbirtokos, mint a bérlő —, erre a magaslatra. A háború befejezése utáni időkben a külső perifériákon bekövetkezett legelő-felosztások alkalmával, a széles körben meg- hirdetett árverésekre más vidékekről ideözönlő föld- éhes és hirtelen boldogulni akaró, türelmetlen uj földbérlők ilyen törzslakosságot találtak a szegedi

földeken.

s

. Az ujak kalandos vakmerőségükben sokszor le- hetetlen bérekkel ütötték el a józanokat jól megfon- tolt számításuktól ,s ezzel nemcsak, hogy a régi la- kosság természetes szükségét kitevő területi terjesz- kedését tették lehetetlenné, hanem további tőke és ta-

pasztalat, azonkívül megalapozott gazdálkodási tra- díciók hiányában a gazdasági konjunktura megszűn- te óta ma már súlyos tehertételévé váltak a város életének. A gazdasági helyzet lassankint oda fejlő- dik, hogy az azelőtt biztos alapokon nyugvó gazda- ságok is megélhetési nehézségekkel küzdenek. Óriási feladatok hárulnak az újonnan alapított gazdaságok- ra, amikor azoknak talaja még nincs feldolgozva, az uj bérletek nincsenek gazdasági eszközökkel és álla- tokkal ellátva s a homoki kulturát jellemző szőlő- és

gyümölcstelepitések az uj törési területeken még

meg sem indultak. ,

Az uj bérlőnél hiányzik a gazdasági ta-

pasztalat és tudás, az éles szem, a biztos . > kéz

és nincs meg a szilárd elhatározás, hogy a megszer- zett földet ernyedetlen munkával hódítsa meg telje- sen és tegye családjának, jövőjének biztosítására al-

kalmassá. Azt kell hinni, hogy önmagát sem ismerte,

de a megszerzett földet még kevésbé. Szomorúan kell lépten-nyomon tapasztalnunk, hogy a minden- napi kenyér feltételét alkotó mindennapi munka leh'e- tösége ilyen primitív gazdálkodási feltételek mellett nem áll fenn.

Tízezernyi munkáskéz, úgyszólván az év kétharmad részében tétlenül hever

s ezúton sok millió pengőre tehető vagyon keletke- zése marad el. Ahogyan megtalálta a paprika-terme- lő és kertészkedő városkörüli gazda, azután a homo- kon letelepedett alsó- és felsőtanyai, szőlő- és gyü- mölcstermeléssel is foglalkozó régi gazda úgyszólván egész évi munkaerejét lekötő gazdálkodási rendsze-

rét : ugy meg kell találnia az uj gazdának is ugyan- ezt. i

A föld szereti azokat, akik őt szeretik. Sok olyan családot találunk a szegedi tanyákon amely két hold betelepített futóhomokon is megelégedett, nyugodt életet él, mert állandó munkájának ellenértékét év- ről-évre élvezheti.

A tanyai vasút megépítése előtt a királyhalmi gazda azt is mondta, hogy könnyen boldogul a feke- teszéli, „mert a kútágast is megfejheti, ő pedig a tej- felt sem tudja eladni." Ma már van kisvasút, fejlődő úthálózatunk: minden termény egyforma közel jutott az értékesítés helyéhez.

A mezőgazdasági kultura fejlesztésével foglal- kozó szervek igyekezete mellett

a gyökeresen átszervezett tanyai népokta- tás

van hivatva arra, hogy a jövő generációt a fellelhe-

tő munkalehetőségeknek feltárásával a folytonos

munka útjára terelje. A gazdasági szakirányú nép-

iskolai oktatás kisugárzó hatása az iskolánkivüli kép-

zéssel karöltve, talán az akcióban levő generációt is

(10)

jótékonyan befolyásolja az összefüggő munkára való törekvésében. A felhasználatlan munkaerő fokozatos sorompóba való állítása még megteremtheti a beköl- tözött uj bérlők létfeltételeit és képessé teheti őket arra, hogy uj otthonukat éppen ugy megszeressék, mintha ebből a földből táplálkozott volna az ő gyö- kerük is. A munkalehetőségek feltárása és a munka-

szeretet általánosulása alakítaná át a homokbucká- kat olyan kimeríthetetlen kincsesbányákká, amelyek- ből nemcsak a hétköznapi élet munkásai, hanem a Tömörkény István szellemi utódai is napfényre hoz- hatnák a kincseket, amelyek a magyar tanyai nép-

lélek nagyobb értékét és nemzeti életünk újjászü- letésének alapját képeznék.

Két rövidke hir

I r t a : S z e g e d i . Csak ugy véletlenül akadt meg a szemünk a „Vállalko-

zók Lapja" m á j u s 11-i számla, hírrovatának alábbi két kis, sze- rényen meghúzódó tudósításán:

— A Nemzeti Bank szombathelyi építke- zése. A Nemzeti Bank igazgatósága elhatá- rozta, hogy Szombathelyen 560 ezer pengős költséggel uj, modern székházat építtet.

— A debreceni postapalota építése. Deb- recen közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. f e j e r Ferenc javaslatára kimondot- ták, hogy felírnak a kormányhoz, hogy a deb- receni postapalota építését, amely ugy a posta- szolgálat megfelelőbbé tétele, mint a munka- alkalmak létesítése céljából sürgős, haladékta- lanul kezdjék meg.

*

H a humorizálni volna kedvünk, azt mondhatnók most a nagy költővel: „S e röpke hírekben mennyi fájdalom . . . í "

Minthogy azonban meglehetősen savanyu nangulat togott el bennünket ia. hirek olvasása u t á n , h á t csak bosszankodni tu- dunk. és gondolkodóba esni bizonyos tünetek felett, amik az utóbbi időben mind gyakrabban jelentkeznek éisj majdnem min- dég olyan formában, hogy Szeged méltán l á t h a t tendenciát bennük.

i.i . J I

Elkerülhetetlen ugyanis, hogy a szegedi ember my keres- sen célzatosságot abban, hogy m i g ,az ország m á s városaiban a legkülönbözőbb intézmények hatalmas építkezéseket fogana- tosítanak, addig ugyanezek az intézmények szinte kínos igye- kezettel kerülik el Szegedet hasonló elhatározásaikkal, vagy pedig, a legjobb esetbon is, csak félmegoldásokkal jönnek.

I t t van például a Nemzeti Bank szombathelyi éjritkezése.

500 ezer pengő költséggel épít Szombathelyen a Nemzeti Bank igazgatósága „uj, modern széliházat", mig ia-z ország második városában az ilyesmire eddig inem is gondolt.

Távol á l l tőlünk kétségbo vonini, hogy a. Nemzeti Bank- nak erre az uj modern székházra tényleg égetően szüksége van és az sem vitás, hogy Szombathely elég nagy város ah- hoz hogy ezt az építkezést teljes mértékben, megérdemelje.

Értsük meg egymást: .néni az f á j inekünk, hogy Szombathely most egy u j , modern bankpalotához j u t , — adjon Isten neki még ezerannyit —, hanem képtelenek vagyunk feleletet ta-

lálni arra a kérdésre, hogy ,

miért nem épit a Nemzeti Bank Szegeden is

hasonló objektumot, hiszen Szeged nagysága, lakosainak szá- ma és ennek következtében a. Nemzeti Bankkal való bizonyára nagyobb ügyforgalma talán- még fokozottabb mértékben termé indokolttá az ilyer. székház létesítését. Egymásután kel?tkez- nek az országnak Szegednél sokkal kisebb városaiban intéz- mények és hatalmas építkezések, mig Szegeden a legritkább

eset, hogy a városon kivül más hatóság, vagy közület isi épít- tessen és akkor is a városnak olyan nagy és érzékeny hozzá- járulást kell magára vállalnia, ami komoly próbám, teszi la- kosainak teherbíró képességét. A kultuszminisztériumon kivül alig van más hatóság, vagy állami intézmény, amely bármi- ben is hozzájárulna ennek a v á r o s i a k fejlesztéséhez, holott Szeged erre szomorú trianoni helyzeténél fogva, sokszorosan reászorul. H a másért nem is, de a munkaalkalmak megterem- téséért jogosain fordulhatnánk ezekhez a fórumokhoz és hivat- kozva Szeged jelentőségére, nagyságára, eddigi, sokszor erejét

meghaladó teljesítményeire: bízvást intézhetnénk kérdéigt a Nemzeti Bank igazgatóságához, hogy

azok az okok, amelyek őt a szombathelyi modern székház felépítésére késztették, vájjon megvannak-e Szegeden is és ha, —.

ami nem kétséges—, tényleg megvannak, mi az oka annak, hogy itt nem épit?

Most elébe vágunk egy, nagyon sokszor hangoztatott ki- fogásnak, amely a legtöbb hasonló esetben felelet -akar lenni az ilyen kérdésekre. Azzal állnak elő ugyanig, hogy Szeged nem paruiszkodhatik, hiszen ott vannak az egyetemi építke- zések, ott van legújabban a L á z á r György-ter monumentá- lis kiképzése, az internátusok, a rengeteg városi és tanyai is- kola, is(tb. stb. Szóval Szeged hallgasson ós húzódjék meg szeré- ny orv, mert az összes többi magyarországi vidéki városokban nem építkeznek annyit, mint jelenleg Szegeden . . .

M i n d j á r t rátérünk erre a kifogásra, és be fogjuk bizonyí- tani, hogy ezek a kulturális természetű építkezések nemhogy akadályai, hanem egyenesen ujabb oka/i olyan természetű léte- sítményeknek, amikkel a többi vidéki városokat valósággal el- halmozzák. Előbb azonban néhány szóval foglalkozni kívánunk a másik „rövid hirecskével" is.

Debrecen város közigazgatási bizottsága megsürgeti a kormánynál, hogy fogjanak végr0 hozzá a m á r légen elhatá- rozott uj postapalota építéséhez, „amely ugy a postaszolgálat megfelelőbbé tétele, mint munkaalkalmak létesitése céljából sürgős." Vitán felül áll, hogy e felirat nyomán nem fog so- káig tartani, mig a debreceni postapalota munkálatai t ó n y k g megkezdődnek. Szóval Debrecennek, a másik egyetemi város- nak, m á r régen meglesz a maga uj postapalotája, m i g Szeged, a határszéli egyetemi város, még sokáig gondolkodluitik majd ama kitelepített lakóknak elhelyezéséről, akiket a szegedi pos)- taigazgatóság kiemelt lakásaikból, hogy azokat a megnagyob- bodott forgalom és ügymenet ellátására, további hivatali he- lyiségekké alakítsa át.

M á r akkor, -amikor a szegedi postaigazgatóságnak ez a lépése köztudomásúvá vált, fel akartuk emelni szavunkat an- nak érdekében, hogy ez az intézkedés hatálytalarnittassék és hogy a lakók kitekintése helyett inkább építsen a posUiigazga- tóság. Hiszen az igy igénybevett helyiségek lakbéreiből és át-

(11)

11 S Z E G E D I S Z E M L E

alakításából kényelmesein, amortizálhatná egy ugyauilyen, megr felelő épitkezés költségeit, ha m á r semmi körülmények között nem kerülhet Sor aa ugyancsak m á r régebben elhatározott szegedi „uj, modern" postapalota felépítésére. Fel akartuk!

hivni a postaigazgatóság figyelmét arra, a hatásra, amit eZ á lépése a szegedi lakosság körében keltett, ahelyett, hogy a lián koknak békét hagyva, építkezett és ezzel együtt u j a b b munka- alkalmat teremtett volna ebben az erősen; m-gpróbált város- ban. Sajnos, elkéstünk ezzel az intervencióval, mert a város tanáesla m á r foglalkozott a dologgal, tudomásul vettid azt és most erősen' töri a fejét, Hogy ebben a lakásszegény városban

olyan ujabb lakásokat találjon, amelyekbe ezeket a kitelepí- tett lakókat el tudja helyezni.

Nem, uraim, cz nem lehet rendszer, ez méltatlan* ehhez a nagy városhoz amely amnyi áldozatot hozott fejlődéséért és piriely ennek ellenére még ma is! olyan égető problémákkal küzd, mint a csatorna és vízvezeték hiánya a város külső ré- szein' és a tüdővésízt termelő nedves' pincelakások ezrei a város

loe-bobő területein is. Ezt a várost, fejleszteni kell, kárpótolni vele hogy a trianoni elvesztett területekért, amelynek kata sz- trofális sulvát nyögi itt ipar és kereskedelem egyaránt. De nem akarunk ezerszer megismételt, közhelyekkel érvelni iga- zunk mellett. Csak szerényen szóvá tesszük a fentebbi ano- máliákat, la melyek egy lépéssel sem viszik előbbre ennek a városnak szomorú helyzetét és egy jottányit sem könnyiter.ek terhein. A hivatalok és intézmények terjeszkedése, amily ör- vendetes is ez a tény önmagában véve, olyannvira súlyos ha- tásokkal j á r h a t , ha nem kötik össze ujabb létesítményekkel, építkezésekkel.

Szeged felsegitésére és megmentésére csak egyetlen mód van: a minél nagyobb

arányú épitkezés,

mert ez, ujiabb okbjektumok mellett, még munkaalkalmat, iparának és kereskedelmének pedig további éltető injekciót jel önt.

A m i m á r most az egyetemi építkezések ismételt folhány- torgatását illeti, m i n t más létesítmény, .k' akadályát: erre is válaszolunk. Nem akarunk ezúttal megint a város ielentőg hoz- zájárulásáról beszélni, mert ez most nem tartozik ide. Azon- ban le akarjuk szögezni azt .a, megcáfolhatatlan tényt, hogy ujabb létesítmények és építkezések valószinüeri csak ott vál- nak szükségesekké ahol azt a forgalom és1 a tömegek meg- nagyobbodott igényei indokolttá teszik. Nos, hát. ha Szom- bathelyen. amelynek lakosság^ jóval kisebb, m i n t Szegedé, in- dokolt egy u j bankpalota építése, ugy az idetelepített kolozs- vári nevetem révén örvendetesen megnövekedett lélekszám

fokozottan indokolttá teszi egy ilyen palotának n á l u n k való létesítését isi H a Debrecen, a másik egyetemi város rövidesen' ui nostanalotát kan. akkor Szeged, amelynek postai forgalma ez idetelepített kolozsvári egyetem révén örvendetesen meg- nagyobbodott: okvetlenül kell, hogy kapjon u i postapalotát, hiszen m á r oly régen tárgyalnak róla. Egyelőre ózonban csak lakásokat ürítenek ki . . .

U g y hissjzük, ez a két érv is elégséges annak beigazolá- eára, hogy

a szegedi egyetem nem jogcím a további építkezések elhárítására, hanem egyene- sen megköveteli és elkerülhetetlenül szük-

ségessé teszi,

hogy ennek a hatalmas kulturális intézménynek kiegészítésé- re felépítsék azokat az uj objektumokat is, amelyek, h a eddig t a l á n elodázhatok voltak, de most m á r halaszthatatlanmokká váltak. Ez a város pedig, amint tette azt a múltban, a jövő-

ben ie| meg fogja szolgálni azt a jóakaratot és gondoskodást, amely további építkezések alakjában elviselhetővé teszi szá- m á r a trianoni veszteségeit.

A mottó tehát: építeni és nem rombolni; létesíteni és nem kitelepíteni!

Juhász Gyula verseiből

G y ó n á s

Magyarság, f a j t á m , lettem vofina én is Bátor Botondod, bárdos és csatás, Bizánc portáját vágtam volna én is, Szerettelek, tán jobban soha más.

Szenvedtem érted és vérzettem érted Belül, — a seb fájóbb. Ka vér se jő, De j a j , m á r engem elfáradt legénynek Szült bús anyánk, a magyar őserő!

Én már megálltam és csak alkonyatkor I m á d t a m bíborában a napot,

Mely tán utolszor áldozik amott:

De bűnben, gyászban mégis csak fiad volt, A p á t l a n árvád, aki most neked

Nem adhat mást, mint csüggedt éneket!

L á m p á s o k

Emberszemek, ti lángok a sötétben, Kis tolvajlámpák és nagy fároszok,

Botorkálva az éjből örök éjbe És dalt dúdolva, rátok gondolok.

Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont Borús m á m o r b a tavasz-esteken,

Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort:

Lidércem lángja, nem gyűlsz m á r nekem.

És gondolok egy tiszta, kék világra, Mely nefelejcsként mosolygott reám, A p á m szemére: áldott, régi lámpa, Melytől kitárult száz gyermek S z e z á m ! És gondolok sok lámpásra, mely orvul Mely virrasztott fölöttem éjeken S a lázam leste aggón és remélve, Ó, ez a fény volt glóriám nekem.

Ésgon dölok sok lámpásra, mely orvul Kacsintott ram és zsákutcákba csalt, Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú O l a j á n égett, sok dölyfös paraszt Tekintetére, aki uri gőggel Nézett le, mint valami idegent, Engem, ki nyirkos és sötét ködökben Világokat gyújtottam s hiteket.

Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik, Ök elalusznak gyorsan és örökre S én tovább látom, lenn is,

a

rögökbe Egünk örök testvérlámpásait!

X A gáztüzelés olcsóbb, tisztább, kényelme-

sebb a szén- és fatüzelésnél s nagy időmegtakarí-

tással j á r .

(12)

Túlhajtott lokálpatriotizmus a közszállitásoknál"

címmel múltkori számunkban közöltük a „Vállal- kozók L a p j a " 1929. április 24-i számában olvasha- tó tudósítást, amely röviden arról szólt, hogy a szegedi egyetem kémiai intézeténél hirdetett kő- faragó-munkákat „túlhajtott lokálpatriotizmusból"

nem a legolcsóbb ajánlattevő budapesti kőfaragó- cég, hanem egy 2—3 százalékkal magasabb összeg- gel pályázó szegedi „kőfaragó-iparos" kapta meg.

A „Vállalkozók Lapjá"-nak e cikkc kétségbe vonja továbbá, hogy a nyertes kőfaragó-iparos "jo- gosult lenne az érvényben lévő hatásköri rendele- tok értelmében ilyen nagyobbszabásu és az épület

„szerkezeti részeit érintő" kőfaragó-munkák válla- lására és elvégzésére. Megemlíti, hogy e miatt nagy felzudulás támadt a fővárosi kőfaragó-érde- keltségben; küldöttségjárás is volt e miatt az ille- tékes minisztériumban, aminek hatása alatt n dön- tést állítólag „hónapokig függőben tartották". A cikk azonkivül „jellemző"-nek találja, hogy ..az újdonsült kőfaragó-kisiparos érdekében mind a váro- si hatóság, mind a szegedi kamara teljes súllyal exjpo nálta magát". Ez az eset szerinte

1

..tipikus példája a lokálpatriotizmus tulhajtásának".

Minthogy az emiitett cikk megállapításai al- kalmasak arra, hogy a történteket talán | nem a

leghívebb formában pertraktálják, szükségesnek tartottuk, már a szegedi kamara reputációja érde- kében is, hogy részletesen utánajárjunk Gvőrbiró István ur adatainak. M á r múltkori számunkban is jeleztük, hogy az idő rövidsége miatt egyelőre csak annak megálapitásárá szorítkozunk, hogy a vállalkozó szegedi cég, amely a szállítást elnyerte, már több év óta végez, a legteljesebb megelége- désre, munkákat a szegedi kö'zépitkezéseknél, még pedig nem egyedül a Fogadalmi templomnál. A vállalkozó Szegeden fizet adót, itt lakik és túlnyo- móan szegedi munkásokat foglalkoztat, tehát véle- ményünk szerint jogos volt mind a város hatóságá- nak. mind pedig a kamarának közbelépése a sze- gedi vállalat érdekében, — ha más. technikai ter- mészetű akadályok nem merültek fe! az odaítélés ellen.

Ezúttal a múltkor még nem érintett részletek- re is kitérünk, miután mind, a város hatóságának

illetékes főtisztviselőivel, mind pedig a kamara ve- zetőségével érintkezésbe léptünk és felvilágosításo- kat kértünk a „Vállalkozók Lapjá"-nak megálla- pításai dolgában. Mindkét helyen szerzett informá- ciónk szerint a következőkkel egészíthetjük ki múltkori számunkban megkezdett adatainkat.

Mindenekelőtt kétségtelenül meg kell állapí- tanunk, hogy a|43493/1891. sz. ker. min. rendelet világoan előírja, hogy a

kisebb kőfaragó-mesterek jogosultak bár- milyen természetű kőfaragó-munka válla- lására és készítésére, de azoknak az épü- leten való elhelyezését és az épület szer- kezeti részeibe való beillesztését már

nem szabad végezniük.

Erre már csak a képesített kőfaragó-mesterek jogo-

sultak. Ez a rendelet tehát a legtávolabbról sem tiltja el a legkisebb „kőfaragó-iparost" sem attól, hogy a megadott rajz és méret szerint kőblokkokat kifaragjon, vagy faragtasson és azokat az építke- zés színhelyére szállítva, ott a vezető épitész, vagy építőmester rendelkezésére bocsássa, ^izok beépí- tése vagy elhelyezése végett. I Nos hát a szóbanfor- gó szegedi vállalkozó is csak ezt teszi, tette is min- dég, amióta csak szegedi szállításokat végez. A ki- faragott köveket az építkezés helyszínére szállítja és lerakja. H a az arra kijelölt közegek a kifara- gott munkákat megvizsgálás után kifogástalannak találták és a szállítmányt átvették, ettől a pillanat- tól kezdve a kőfaragó-cég minden további tevé- kenysége megszűnt. A többit az épitésvezetőség végzi. Merőben téves tehát a ciknek az a megálla- pítása, hogy ebben az esetben a kőfaragó-iparos túllépte az érvényben levő hatásköri rendeletek ál- tal megszabott működési határokat.

A végleges döntést az odaítélés dolgában nem a kőfaragómesterek óvása következtében tartot- ták függőben hónapokig és végül is nem a kultusz- minisztérium döntött. Arról volt ugyanis szó an- nakidején az egyetemi épitő-bizottság ülésén, hogy esetleg több kő-ornanentikát és szobrot helyeznek el az egyes intézeteken, mint ahogy azt eredetileg tervbe vették. Minthogy ez a már előre megszabott költségvetési kereteket érezhetően túllépte, a bí- zottság egyelőre kivette az odaítélendő munkála- tok közül ezt a pontot, hogy módja legyen ezt fon- tolóra venni és véglegesen dönteni afelett, hogy mennyi és milyen kivitelű kődiszitéseket ir ki ver- senytárgyalásra. Ez a meditálás természetesen időt vett igénybe és a tanácskozások elhúzódását állította be a cikkiró annak, hogy („a döntést hó- napokig függőben tartották a kőfaragó-mesterek óvására". Az egyetemi épitő-bizottság plénuma (és nem a kultuszminisztérium) végül is tisztázta a kődiszitések kérdését és odaítélte a munkát.

Ami már most a szegedi kamara szerepét il- leti ebben az ügyben, annak hiteles története a kö- vetkező :

Az egyetemi épitő-bizottság előtt felolvasták annakidején a Budapesti Kőmivcsmesterek és Kő-

faragómesterek Ipartestületének ismeretes bead- ványát. Az efelett meginduló vitában Tenelli Sán- dor dr. is felszólalt és kijelentette, hogy

hopy amennyiben a kifaragott köveket az épitő-válla

T

kozó helyezi el az épületen:

ebben az esetben a szegedi iparosnak is kétségte- len joga van a szállításra. A következő felszólaló Somogyi Szilveszter dr. polgármester volt, aki han- goztatta, hogy itt ugyanaz a hedyzet, mint amiyen a Fogadalmi templomnál) volt. T. i. ide szintén a szegedi cég szállítja a kifaragott köveket, — mel- lesleg megjegyezve: a legnagyobb megelégedésre,

— lerakja a templom előtti térre és a többit az épí-

tészre bizza. így a maga részéről is ajánlja, hogy

amennyiben az ár megfelel, a szegedi vállalkozót

bizzák meg a szállítással. Erre következett be a bi-

zottság döntése, amellyel a szegedi cégnek itéltc

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :