Cigány panaszdal (Klagelied) kéziratos és nyomtatott szövege. Herrmann Antal "A népesség ethnographiája" című tanulmánya. Herrmann Antal cigány tárgyú újságcikkei. Lambrecht Kálmán "A hetvenéves Herrmann Antal" című köszöntése

( - <

1 ° V w j

”3 ° ^ 3 c ^ o J L c » ^

IRATGYŰJTŐ

C U ^ ^ S ^ J ^ * ~ c ~ A v ^ — ^ *<*> * ^ V ^ <^ * ' "

^tVfcV » c. ■ ■—" *-'*'*

¿A'

^

X - / /M .)

l^ * - V* y t i/ ^ Áíc-t» » t^ i^ _ ^ ’ ^ / £ 8 ~&

■ K ,fi*-y ? -' *4 »

* / £ / * ^ t r A - 4 — r , £ ■ » ■ * ,

A e ⁱ^-ílv* d ~ * - ¿ 4 c L ^ - h X ^ tv^ a.’i.o L a -i, A * — , 1**-^ ^

£ A *yysis\*4 ^~y¿) Î ’-^t- ^ ¡ A - í ^ U . J Í U ^ <Ç^Z^V i^ t< ~ 0<* ^ <^ i U Á < *

"T

Y t j * o U u 2 * + ^ L f * c t * j¿ J l+ A , a * * , p S L * ! * ” * ,

Y u U > ■ s A * A ~ A x ~ X a / —

A t - í2W ^ £ ___ i * ^

-t£— •* ^£~ í* t- f V ¿ ^ / < A. - Ml sb -t^ Y x -e.

K i ^ ^< l ¿itA í *7 , - i - V ^ ¿¿A V t t X ¿ 'W V , <“ ^ 4 íö< ^ *

r ~ , « ¿ .« s ,, t ^ < 5 ^ , ^ & * , - * * . ^ ~

rí U U . ~ % y Ä M 1 . . ï J U « . a

rf) *^r4 c*Lc*j-£o>- ^(^l. -u tk A ^ fc 7 A-c ¿ ^ V - X'xCx- A e-w -Z Ie

( I r K , fr r Ü , Y b - ■ *■ ** * <^ ' Tíw ví. 4 e. -**. A. t- A í /

A ^•m

LS * 1

A c«t'

^ "N.

- A , 7 ¿ w C ta— »A-/

./l átji<t r

4 4m+4 ^ r ^ N y

7

jiAy<t+^ * . *-» -

«-V~<StÀ ¿¿*<7 }V 4m+<X*, ÿ * i i l + 4 a . y

- ^ ^ y

A *-^ . i ’C e ^ X c (. <X O Á A « A i ; Î A ^

V t i O oCmjX k clh^u~*~X¡>. COx^ ^jl. ; » ^ ' - * . / t’^A, / X < < (jr/u u ^ i /*Xa^ 7t. /U rO ii£ ? ) / l i w i i - ^ /¡¿KJ -itt^ X./ Y ù -eX /

O t t x y k ^ A T ^ u ^ i ^ t ^ f c A C t A tt^ v^ a

TTvA^f ^ v Ê - Á ^ J ~ ¿ //4>V*e,Vfc , t v t t A ^ X 4A litt,/ avUu A ^

* V r * ^ * N \ j

T " i*-

A

^

; ZxfeY ' M ¿U, T A A A>i A¿«^/¿£^v -

o u ¿ ' d * M k , — A - T U ^ £ « ^ t < « . u p z ? u Z Z “ -

/ « yU A 4 •vt-t-3 , i p C ^ k U .K t“ 2¿l*.f>( < * X -t X *-U . ¿¿7 1

•C lU â^ C t c i* * v b ' t ï 11- 2. ^ ( Oc^A wxiâ- C'L*- ^ 1 4 ^ '

^ ÿ Ù& \ W *fa AíéA-¿?¿>A-t-* -V . ÿ ^ c ^ y U , o d U L , Xaa

I 6i ¿Jch^ û ù y Ù y *J-^ A -< z ^ i^ t^ .

^ .

*-* * /

^¿ÛÎ<Ln - / ¿*- li- .

C Í(j¿ , c L *s ty £ i[ f~ ,

^<» / <*^4 C fr^ f,

9*- A a^ ^ 0 ^

»<* ï 1 C

K O * ( U ^ /

Î a ü k k i' ¿ù c¿ *-U -£a+ *.s . 7t *^'*> ' >. i’ 'ÍA O — ,

X v - /i^ C t^ X J^ u /ryy^fa-C* où~

//t^Un-uL^Â Óla C ^ f ¿Á *.

¡yC c'C f^ t+ U ¿ £ ¿ A *. ¿\_-c^a *-fc T ba^ ] A rt.» i^ (

T « - O *.

J t u A j Î < -< lfl V -t^ -0-^. * frS

2 L? 1 « ^ ï u î'Azst. I sm su m jz - A *-*'*-*- V U j- ¿X+^óUtA. M . «-Z ^ T -fl^ P y

L /<■ b r A -rX ^ JL ♦V ^-A ^'-*K 3 •

M ^ is L M ^ v î 4 W ^ j X / y a * - n A i \ *.

■** I N

> l\iû LvAAA¿ A i) ¿\-Ay(t

H ( w ^ ^ 4- « ^ 4 ,

Ç X , /¿ Z -i-ù le L t-) i-v-V )»<-9 W /

- 'Vxpiri^CC ¿C\si.

"^M »* * <Ét » ^ 1 ^ " " ' ^ ^ ' 11 ** /

'g£,^u CV

fi-*A Ç ^ Al. , "V—‘-¿ 'T -à-*/-» 1-J l ^ /

' ^ i “

I XlX u-*-V -rM-v!*!^ VU-<A^ ^

* y

Ç r A l J --V“«-'*'T ^ 4 _x ^ 4

ll^ e l elOM w **-*(t- Lt*) tv i^ A ^

* 2 ^ ív AaV *. l*SK (A A ^ i/y j

T Á ^ J Í - y l^ ¿ v n X < ) ^ - i—

V ) (Xâ-^l , ¿4U ^ y ¿A-*.^--ÿ i+V'~> f

J Ul+AaJ L A i^ s U r t ‘y í A - ^ A t \ / c ^ > < I

U loSiu. t4^-J>{.LM t-* U

—* *". ' / ^ .

k ^ t ^ y c s u * l¿1 ¿*U uto 4î^ >

KK,

< yc,A *4~

^Iaa^ t-^ lj

'ÎA ^t^C s^¿-c-v-c

< ¿ C C u ilt 1 1

JL. - ^ v

3 .

i -« « V - ^ ^ 'Z •

%*~i<La^j ¡ r u '

± 0 J i n C

f j . - . . f r ^ r t * > T . i ^ _ . O k u fc-tf'UX. ¿*x>-w^¿4É¿- C<,.t-*-t v_X

« _ w W ^ , , f a ^i ^pLe . w^ oL &4 Ip tA e ^ j % è 'ÎLa s is)

*1 a - j * ' -&* \ \A ^ ï y . Z V l / Z ^ ^ f óűLj V t - v i / i y^. 4 M*SL y-^f^pLi/^

A i t

"LiAU^K 'ly a A M . T .-L o Jj

y ¿ A ^ / ¿*¿«( , / ' C x

■(vcc w a jC

t ^ \ / U j 1

4 ¿ *-j ¿M y .

i i < H iso-*-v y -t*Æ A*j

J $ - n ¿M -c 'l^ -e^L -*■ ¿*-a /

\ y -*^ ^ f^ o -i.A -V > - ^ - jy y M ¿ 4_ !L y ^ J2^ • ^

•¿vv<psi_- - * - O î i

y A e J iX rv ^ ^ e- cu ^ j4 Ȕ m ^

7 * ^ 7 ~ *^ y ,

/ClaaMx* -yi^s& \^£4.is\ « Z b » 4

\ A ^ s ej? </ U + ~ -& ¿ y y /

\ Z'

'J-^xJL ^p2 &&Q~£QsV\ i ^ t ^ / 4 , oMÁ J

u <Uü^-~ Á¿£*_^ ÇjzAj*4 I

A ■'ne, Z **#-* ( *^ ¿í í A /

, rC t^ ya V - ^ /L b * -I

o C j ^ y f ^l-^cA ^aiM - 4 jU -

T l ^ A A

<y*nU . * — <-"4 ? A " ( -Ct- . jy y A -»♦<

Xa^ -î. j^x î^ o 4 ^ Æ

) . '

/ A x f / i ^ - /

JC ^aa X as4\Si k * A j Am. s\ s^ -e¿ -M a r

¡ 4 / tA-A-^A. i V X ^

14/ V t*<JL i.*Á ~>^a» -^ -4 Í^a

“ ■ 1

' * ' ' v X / > ' ' ^ U £a^a /-t .

"fUt- ^iX/JL ( 4Mk ioAywX^C. •x-^^i •A^jy £ mXi I C^W ihMi/tAtAAjk^ AaJH*n (• /

__ V ' /t . . y

/ ^ x x - v » i u y í> ¿8. \>May cM - C V-^KA^O ' f ’ÏL AxA^pL tA . y - n » * à ~ A _ £ .

« - / / jp K

'^Sj^ Kjl. A. Jt^la-4 . A j\ s& J / A x

ÿ y & M laa^u J y M ^ - t y

\a Q . ^A t4 xiyjCL-1 aXs L^(J~t- / / ,

¿Ü, CX\b*. xpyvh •Ma# ' ' ^ty e .’i / t a . H X

/ € Iv û A “C \yXAA ) )

" û , ¿4^ ^ j^ y 4 ± d p y ^ .

A^a 5 i9- A-4ïfi>CA * y

" • î eA\ i

A ^ t-h tr p - •x*K 4 /

Jl U * 4 tÙA^Q

î a A .

f s * '$o pU>A- ¿Hstsr0 £>¿4 - ( j! ^1^ / t ^ t V L-<^.

\M-4^ L*-> syy^-isdL^yt*^ i pLx.

0 e^ C a. ¿0r£u u w - f i y ű f p¿*y¿.

* * * 4^ „ ' X * t/‘ ^ j i - v y Y <2.¿<_«-¿t, 7 JÍ

/¡t<_ d p , Ua sis*jv*~s

T U . *< ' i <=<-</ -

< u l £ í í4t V Ü A ^

COw^y*^ ^Z^yly-iy-tyl*. ;

0 oLlÁ. e (áLC** ¿4*y^yCs('

<£> .

, >~4 íVfc-wí. £*yiÁ - #-tcO "*-+- y<l 4y*- ¿£Oy+>~ c b y * í £e^L^ f

£ ) lA J-lsT^**^*** oC^- «

A * . ¿ U . ff»« >W. Cy<y-ly%yS ,

C\\^, 4 ff|,i,4»<¿ ¿U- -Aefft-W d )< ip X -, r¿ *tjjU ! ^ n -i/ «-< - 7 - x7--tV- f \~~0 p L oy C £¿>U>

^ W >6v * ? / 4 -*L y & ^ S . X

r C + y /C £^ L ¿/

/ , ' ~ . , • V *

^ ¿£lC* ¿\y%^A~ ^

t P ÍA . 4v « ¿ - X ¡yA *j< !y£- -l--n _ *ÿ >

•<¿ t _ ÙlC ^C f

*-+y+\ pyL - t ^ L y ^

A • /

^ A? (p + jf ty-Í^Ly^ p,-Cy6S’

»vt^ AY yi-^O^4-Oiy j 4-*y*> t-H 7yU*y^ J!yyv>yA j

^ o r í s ¡ y * - S c y y / ! Yla - y < ¡ í ¿ ÿ y t y y S y f ^

(J^ ejcßC lS^ y t u y

**ArV\

Í¡Á ^ A ^ A SU -< -*y¿t4-*1

r

‘[/{y isL s j

0\

l-A

r

^ iy'f a \ t - v - c ^ Y »

Z < t l^yi^Cut. V—i-yt 6 ^ . ^ l* * - y * £ v i

Ci CrC ■^y&¿Ci*y -to^iyf ly^yui+i

D ¿L tA ytyfrS i , ^ •«-'»'C-w^t •

/ÜtA. Í>Jx~f r*^iJ***y*-t- t*y> ySy*C V \ J t - h + - iy \ J L . ,

U/'i^íÁjÍí yv>-^^ ¿\yOyC-*yy \¿z¿t p y¿ £ O y^ t

t ^ U < , lío * * ¿ U * y y / ( jt A t J 'ly iy \ jL y ly * y K t_ , i J i .a^ £ Co\ f

* ÍU \ v - t < pZ *yv-eyyyyd v h m * * » - « /

^2^ Ca_ C - p C t- y ly ly K J i fa + y C y ^ A y C H .

\^ -4*y'd/hyf\ '^’f ly ft ) \JJ-y1y&£,

^^Lyiy^/ t v ' ¿ff2-cy**J>6lft *y^y*y*A. „ y ^

// >T7 ÿ*-*y í- /

t&Cyiy^yy, 0¿y<yy ÿ u . \ /

¿ C * «-/ oC s^ ^ li^ dy A ^ »

,-c-d \*y^£yisiAj2A l ^4y*y^ 'f¿0*_ ¡

ß j " -/<a. ^ g

9-w v^U '^« iXi , l\ * S ÍA ^

c ^ . eSA jL ^ j v cew v ^ ^ ^

/ ' 0 ~

j/ 7* ' •> - '

'L C c Lx^€^i

/ 7 ^ , / >M^t ^ >¿J^O / 0&L, y^

H

ö -*^J ^

.^ / U tv «^ c^ >

^ 1i < & ^ ^ ^

(Z P ^ t. VV-H-V^_Æ* « J-A ^a^>1 oCuX^A.

«*<1 l/lnM vU - ¿U, vii^ A A J ,p a ^ - ^ M , A ^ A olA JC m ff,

',\Aa**Ks^ s^ * <Wv^ zvvxX^vwX^ ^ ^ ^x+J^^XJL JL**-\

* A y Z ~ c U ^ ^ ^

< U ^ ^ ¿ O -

* J — A ^ A J ,

/U ^ l£^ n &xxJ-^xJ>t'xxÀ) <UalAx» -^i /w ä ^ , ç^W^iXt, <8,

Aa* . J aZ Ax. < V W ^a/ ^ *U H ~ ; v W V <- n ^ e*

^ C ^ : ^ I U ^ J ^ — ^ ( A xA A ^ /a^

¿ A ^ < * * r r 4 ^ ^ — ^ 1A > A A + Z ^ aU +

Z lu ~ ^ L x i ~ < ^ / i v ~ e ^ ^ i ^ U ^ M - ^ w r

^4<l ^ -A_^_' ? (_tA -^yvV^iL-^L-i!-' -v*^*. t^ î-^

Z » - f ^ D U X ) V - J u x » — < - « * * J Z A l ~ ~ ~ y ,

■X ^ pA^ U ^ ' Ä ^

* / v , i ^ i u ’^ i c

X x A ^ p

//c> A - ^ s ^ C '/ ¿ ^ aU Z ^ n -( ^ K A , y i~ + ^ £ b

aU ~ ~ïJa) ' j ¿ ~ f * j ñ2x £ x U y ^ < L a ^ f ~ A J x t t y c ^ l -

7 l£ ^ ^ y ^ tsv /L a^ i

-y \^'i- t^K^ß^x y ¿>Cy^jC 0*-<A.

i (s^Aj vwV &si/\j?CJLl'¿'C\L ¿>¿A-JZ, i—^

-H-'C'VA--? 'Vv x CiL*-*-^x_ OÓ fk^íss& átj1

AaJ-C^uv-V-AÍí-aa vaA^VA Ac-*-'*-'* *^A-¿a^vA-aX-¿*Ía_ "H^L>-4 ÍU-Í^M_4A

t*j~e^u-^y A*-Ú■wtr ■ Ä

f—a-*-

■> » 1

\y-*^ ¿i L i<^A?.£-/X/~í'-AA-y' ¿¿-»-a

A i

‘A^ / c ^ u ^ C U ^ _ 1 . > V ^

-C A jU ls Z w n ^ a J h / ¿ ^ . / lv H 4 J / ^ y s v l ^L / -

s ¡ ,4j J ^ I V a -* — C J ¿ ¿ ^ ¿ V

<v»->-\ £<AC -vi^AA. ,, -va-aa ^

~ tiX ^Ú ^/L^. \+~*ULstyJx^ oJL s] / ^O^'T^fL ^ t —-

* 4 o — ± U x . £ u— íL^tj j r y y ^ ^ J i^ - ^ u - e ^ —

A¿< 4-Aj^ ¿ ^ ¿ < Í ¿ é S ^tLaJétr-r^f - ~ - A *a^ - A / ¿>0-í A ^ ^ ~~

1 QaM^3-s¿*-í^ ï^>-z-ye*s\ <^¿A J^f < — AaAV / *AA¿ fcAA_^ X

L C ¿ U u * ¿ * U 7 e ^ ^ ^ ^

cAjLSU *-^ &6l!^\ y 7 ^A*-'‘A-'tf-A*'*''t* A ^ <^V"k

y(_ A j& ufa*i ‘t^ y& 'r-fóa |T. ¿a. —

^ v C

J £a-*-\ IcH *sj^AAi, i

Ç lS u h jiA A ^ * Y { - / A v w ^ L»{ji > A

,o a ° ° *

l¿€s-\ haa^xXa^a/ oCjl+i / ^

u-

ñ w ^ h e f l - ' < ¿ ~ r - J

5zilágysomlyó, 1916. augusztus 13. 33. szám.

POLITIKAI LAP.

ar.

.. negyed- Lantulaidonos szerkesztők -0 fillér Hegedűs Sán dor és

Keller

S zarkesztíség ; Nagy László-utca 7. Telefon-szám 3.

Kiadóhivatal: Kossuth Lajos-utca 20. Telefon-szám : 3.

Előfizetési és hirdetési dij, úgyszintén a lapra vonatkozó min- denn.!T«ű reklamációk a «Szilágysági Újság“ kiadóhivatalához

(Kossuth Lajos-utca 20. szám) küldendők.

— K éziratokat nem adunk vissza. —

...

Ma Franciaországban fén yes nap-

* pal a párisi Grand Boulevardon is — ahol j ntinden párisi tagadást nem tűrő m eg- 1 : győződése szerint a világ közepe van, —

’ j büntetlenül lehet gyilkolni. É s a franciák

* i mernek m ásokat barbároknak n e v e z n i!

E zeket az erkölcsbirókat csak arra

erkölcs, am ely náluk veszedelm esen inogni kezd.

Állam i életük ezt a m egrendülést nehezen fogja elviseln i és a sok seb közül, m elyet a háború ellen ségein k en ejtett, bizonyára nem utolsó az erk ölcsi- ségükön esett csorba.

i lehet em lékeztetni, hogy eg y állam , am ely nem bünteti meg a gy ilk o st, sót vele

| egyetért, nem foglalhat h elyet a civilizált J állam ok sorában.

A francia állam ma nem egyéb, mint eszk öze A ngliának és hatalma egyre fokozódó gyengülése következtében a háború után is az fog maradni. Látszik ez már abból is, hogy híven követi an- nak az A ngliának az erkölcseit, amely ideálisan nem es szabadsághöst felakasz- j tat és hősnő^é avat és nagy kitüntetés- ben részesít egy leányt, aki biztos r e j­

tekhelyből ném et katonákat orvul lelő.

j S ez a két á llam : A nglia és F ra n ­ ciaország bitorolta eddig a civilizáció 5 v e z é r sz e r e p é t! Ha a civilizáció tanitó-

| m esterei, kik nem teíneK be elég g é a né- j ; metek állítólagos kegyetlen ségein ek han- e ; g o zta tá sá v a l, ilyen erkölcsöket követnek, t j igazán nem lehet csodálni, hogy akadhat

» i nép, am ely a „szent ön zést“ a morál L I legm agasztosabb kötelességének tartja, i j vagy egy m ásik, m ely az erkölcsiség . dokum entálására pogromokat rendez.

Akik az erkölcsiség ilyen példáit

t szolgáltatják, jobban tennék, ha a dor- - gálóan oktató szerepére nem vállalkoz- 3 nának és előbb maguk tanulnák meg, . amire másokat tanítani akarnak. Akkor 1 talán maguk is rájönnek arra az ig a z ­

ságra, hogy az állam talpköve a tiszta

Mindenki vegye meg a Nemzet Háza időreform emléklapját.

C ig á n y o k ró l é s m ég v a la ­ m irő l.

A régi Magyarországból ismét eltűnt egy darab. Nincs több kóbor cigány. Én vagyok az utolsó, aki még szabadon jár, még pedig a belügyminiszter ur megbízá­

sából s éppen a kóbor cigányok ügyében.

Szilágymegyében az internálás idejében nem volt kóbor cigány. De én nem vagyok olyan válogatós. Kóbor hiányában megelégszem telepesekkel is. Ilyen pedig van minden já­

rásban és a két városban is.

Csúcsáról autóbuszon jöttem volna Somlyóra. Minthogy azonban elfeledtem 10 korona borravalót adni, az autó ott felejtett engem, s volt alkalmam a csúcsai cigán y­

ügyet alaposan tanulmányozni, amig értem jött Keller Samu dr. kocsija. A krasznahor- váti kastélyban igen kellemes pihenőt tar­

tottam, kiváló házigazdámmal átrándultam Zilahra, hol az alispán, a központi fő sz o l­

gabíró és a városi főkapitány kitüntető e lő ­ zékenységgel igen tanulságosan informáltak a vármegye és a város cigány-ügyéről. K el­

ler Márton dr. szerkesztő fogatán aztán S z i- lágysomlyóra jutottam s itt unokasógorom, Weinberger Kálmán úri házában nagyon kedves vendégszeretetre találtam. Vele m eg­

látogattam a hosszuaszói és krasznai cigány­

telepeket is.

Somlyón a főszolgabíró tájékoztatott engem nagy avatottsággal a járásbeli hely­

zetről. A főbíró ur maga a cigány ügy egyik

!2 ^{s z i l}

A

A

A

“ memorandumot irt a rendezésről. Bagosi birtokán nagyobb cigánytelep van. Az ot­

tani cigány lenézi a parasztot, és nem en gedi házába a Somlyói cigányt, akit pöce- gödörtisztitó munkája után nevez el drasz­

tikusan. Bagoson cigányiskolát kellene esi n á ln i; ide jöhetnének a hosszuasszói és nagyfalusi gyermekek is. Gyermekotthonnal kellene összekötni.

A járásbeli kóbor cigányok a járás te­

rületén szoktak kódorogni, edénynyel házal­

nak, kovácsolnak, sármunkások és kivált ügyes téglavetők. Téglagyárakban lehetne belőlük állandóan foglalkoztatni. Mezőgaz­

dasági munkára kevésbbé alkalmasak és hajlandók Nem igen szoktak lopni. T e s­

tüknek eltakart részén számmal kellene őket megjegyezni, állami birtokon szoros fegye lemmel alatt elhelyezni, cigányt cigánynyal őriztetni, az alkalmasokat lehetőleg sokáig a katonaságnál tartani, mert az egyenruhát nagyon szeretik.

A városi főkapitány urnák is gazdag tapasztalatai vannak a cigányügy körül.

Szives volt engem elkísérni a Somlyói há­

rom cigánytelepre. A sertéspiacon 3 házban laknak; az egyik meglepően csinos. Csak egy gyermek volt otthon. Munkában voltak.

Az Újvárosban van a nagyobb telep, vagv 10 hajlék, köztük több nyomorult putri.

Többen voltak otthon: egy öreg dádé, egy beteg férfi, több erőteljes munkabíró asz- szony és számos gyermek, egy-kettő igen csinos. Kérdeztem, mért nem dolgoznak ilyen munkáshiány időben ? Panaszkodtak, hogy nem akarják őket munkába fogadni.

Ennek oka az, hogy a munkaadók félnek a lopástól, a cigány munkás nem akar olcsób­

ban munkába állani, mint a többi, nem dol­

gozik, és emellett nagyigényü. Világnéze- töket az ismert népdal fejezi k i : „Cigány vagyok, rest a nevein. Nem dolgozom mig nem eszem. Ha jól laktam azt keresem, Hol az árnyék, lefekhessem.“ Iskolába nem járnak. A szülőket nem lehet pénzbírsággal rászorítani, hogy járassák. Mert nincs ru­

hájuk, cipőjük és piszkosak, vadak. Nem is tűrik meg őket a közös iskolában. Ez elég baj. Az iskoláztatás hiánya egyik fő­

oka a cigányok civilizálatlanságának. A hol elegendő a tanköteles, okvetetlenül külön ci­

gány iskolát kell állitni. Máshol pedig, kivált város helyen, társadalmi és hatósági utón gondoskodni kell arról, hogy az iskola köteleseket a szülök ellássák a legszüksé­

gesebbel. A többinek valami rongyos egye­

sület-féle szerezzen viselt ruházkodási d a ­ rabokat és tanszereket. A cigány gyermek általában tanulékony és idomítható.

A nagyfalusi utón három család lakik állandóan a téglagyár épületeiben. Munká­

lok nincs, nyomorognak. Az elöljáró ság ta Ián közmunkákra, használhatná őket vagy kitalálhatna valami foglalkoztatást. A fegy­

verképes férfiak természetesen mind bevo­

nultak. A hozzájok tartozók hadisegélyt kapnak. Ezért nem is törik magokat munka után.

A megyebeli cigányokkal mindenütt cigányul beszéltem, tudnak jól magyarul és románul is.

A Somlyói cigány-arisztokraciát nem j firtattam. Tudom, hogy vannak előkelő mu- •;

zsikusok, akik úri életet élnek. Van egy ' gazdag Káló nevű, akit cigány bárónak

j

neveznek. Úri nevelésű szép leányait ma- i gyár urak vették feleségül.

Sajnos, nem találkozhattam a távol- I levő Fedorka Elek tanárral, akivel fontos megbeszélni valóim lettek volna a cigány­

ügyben. Igen érdekes és tanulságos esz­

mecserém volt Hegedűs Sándor főjegyző, szerkesztő úrral, aki régóta sokat és beha­

tóan foglalkozott a cigány kérdéssel, külö- j nősen mint marosvásárhelyi főkapitány, több fontos cikket irt e tárgyról és figyelemre­

méltó tanácsokat adott a rendezésre nézve.

Én cigánymentes óráimban kulturpo- litikus vagyok és a hagyományok kultivá- lója. Fetzer barátom most vakációzik, Kő- halmy kollega volt szives engem kalauzolni.

Többször átmentünk az úgynevezett vár- kerten, a Báthory vár romjai alatt. Mindig szomorúsággal szemlélem e pusztulást, el­

hanyagolást, a történelmi érzék és kegye­

let hiányának kiáltó jeleit. Ez a hely az, amelyet a történelem és a földrajz meg­

említ e városról; ez kapcsolja belé Szilágy- sotnlyót a nemzet történetébe. És ez a te­

rület egy virágzó város kellő közepén om- ladék, szemétdomb és közklozct. Ez m eg­

botránkoztató állapot, legalább az idegenre nézve, aki még nem szokta meg. Énnek meg keli változnia. Az nem mentség, hogy a város szegény. Szegény az az ember és az a helység, a melynek nincs érzéke a szép és a kegyelet iránt. A terület rendezése, parkírozása, éjjelre való elzárása nem ke­

rülne nagy költségbe és kellemes sétahe- iyet és menedéket nyújtana a poros utcák­

ról ide menekülőknek. A nevezetes kastélyt és tornyokat nem szabad teljesen átengedni az enyészetnek, azokat valahogy restaurálni keliene. Itt kellene elhelyezni a múlhatat­

lanul kezdeményezendő városi muzeumol, a város históriai és kultúrtörténeti emlék­

tárgyai;. Minden jelentősebb helység valami nagyobb emlékművel készül megörökiteni a nagy nemzeti küzdelemnek és ebben a községből részfvett hősöknek emlékezetéi.

Somlyón legstilszerübb volna a vár restau­

rálása. Itt kellene elhelyezni a háborús emlékeket is.

A most már teljes főgimnázium tudós tmári karának lehetne mozgalmat indítani az ilyen célokat kitűző közművelődési, stb.

társaság alakulására, ha majd szerencsésen lezajlott a világharc és a dicsőséges nem­

zetre ráköszönt az a rég sóvárgott „jobb kor.“

Szilágysomlyó, 1916. aug. 9.

Herrmann Antal dr.

7.

Nézem azt a sok havat — A fa majd hogy megszakad, Szivem sok nagy bujába Olyan mint a hólepte fa, Elolvad a tél hava, Ha jön tavasz sugara — Bánatom nem olvad ám, Nem jön meg az én babám.

Méh megszurta az ujjam — Földdel meggyógyítottam.

Bánat szúrja szivemet —- Csak a föld gyógyítja meg.

8^,

Szép a mező harmatos virága — Engem sirat minden gyönge ága.

Minden ága harmat könyben ragyog:

Hejh, de nagyon boldogtalan vágyók!

Nem vigasztal semmi e nagy gyászban:

Madárdal mit ér, hallottas házban?

9.

Nagyon fáj az én szivem, Mert te nem vagy itt velem,

És mert tudom Igazán:

Szeretőd most más leány.

Rózsa volt az én szivem, Madár volt a szerelem, Tövis voltál te nekünk — Miattad mi elveszünk!

Elhervadt a rózsa már, Meg van halva a madár;

Csak te éled világod!

Megver Isten, meglátod.

10.

A virágot ne tépd le, Halld, mit rebeg beszédje:

Életem egy nyár csupán, — Dér és fagy megvesz korán;

Vagyok, mint te, cigány lány!

11

.

Láng csap fel a hamvadt üszkön.

Hogy a széllel újra küzdjön, Özvegy asszony ismét szeret:

Nem verte egy férj ele g e t!

12

.

Nyárfa alatt heverek, Rám hullnak a levelek.

Madár zengi odafenn:

Milyen szép a szerelem!

H ej! de árva lelkemet Gyötri az emlékezet:

A szerelem ugyan szép, De álomnál nem egyéb!

13.

Ne sírj anyám, olyan keservesen Hogy holt fiad idegén helyt pihen ; Egy az Isten a föld alkotója, Egy az ég is, a föld takarója.

Mezőtúr, 1908. május 10.

Dr. Jfcrrmarm Ctntal,

a r u i ij u j ii A w ig ii

István, kéz a kézben, szőtték-fonták a jövendőt, de hajh, mindegyre összebo- gozódtak a színes szálak: összebogozta egy láthatatlan kéz. Láthatatlan, de nem az Istené. A Balázs úr keze volt az..

Hosszú csönd előzte meg a tisz- teletes Huszár István halk sóhaját. És mondá:

— A te apád szive tele van gőggel, Isten szolgáját kicsinylő kevélységgel, Vájj’ remélhetem-e valaha, hogy fiának elfogadjon ?

Felelet helyett mondá a leány:

— Tekints a fára. Nézd, már sár­

gulnak, hullanak a levelei. Mikor ez a fa újra kizöldül: tied leszek. „Gyö­

nyörködjél az Úrban és megadja neked a te szivednek kérését.,, Nem ez volt-e beszéded teksztusa múlt vasárnap?

Láttatok-e már ölyvet lecsapni ga­

lambra? Imhol tör elő a fák és bokrok sűrűjéből Balázs úr. Arca a színek so­

kaságában játszik, reszket egész testében durván ragadja meg az aranyhaju Margit kezét, azután balkezével a temp­

lom felé mutat: ott az ön kertje, tisz-

telétes úr! És elvonszolja magával a félig

áléit lányt.

1 # ^{4 1} c i ^{a .}

A sátoros cigányok dalaiból.

Rokonszenvezünk a muzsikus cigány­

nyal, aki olyan szívhez szólóan húzza a mi nótánkat. De ellenszenvvel, gyűlölettel for­

dulunk el a sátoros cigánytól, aki rablógyil­

kossággal tengeti nyomorult életét. Ez a vé­

rengző kegyetlenség nem eredeti jellemzője, nem alapvonása a cigánytermészetnek. Inkább az utolsó fegyver a létért való kétségbeesett harcban, végső fellobbanása az életösztönnek, végvonaglás a feloszlás lázas paroxismusában.

Mert a sátoros, az igazi vándorcigány fogy, pusztul hazánkból. Alig van ma vagy 6000.

Ha még soká késik a cigány-ügy országos rendezése, talán már nem is fog rendezni valót találni.

A vándorcigány kultúrán kívüli és kul- tura-ellenes élete nemcsak azt jelenti, hogy ennek a primitiv, féktelen népelemnek magá­

nak nincs kultúrája, hanem azt is, hogy a mi civilizációnknak is van még sok hiánya ; kóros állapota. Mert csak a közgazdasági és közművelődési, közigazgatási és közbizton­

sági helyzet hézagaiban tenyészhet az élősdi, penészgomba.

A művelődés jobban irtja a sátoros cigányt, mint az akasztófa. Az előbbi száza­

dokban úgy üldözték őket, mint az erdei vadat. Az a kegyetlenség, mellyel akkor bántak velők a civilizáció nevében, messze felülmúlja a dánosi csárda minden fertelmét.

És mégis elszaporodtak s jelenleg vagy 300.000-en vannak hazánkban.

Köztudomású, hogy a cigány tehetséges, értelmes, sok kézügyességgel és művészi haj­

lammal biró faj. De lelki élete sem sivár.

Az emberiség, sőt a müveit népek közös eszményei élnek az ő lelkűkben is. A ván­

dorcigányok élete nemcsak a nyugoti román- tikus költészet kedvelt tárgya, hanem csak­

ugyan tele van igazi poezissel. Azok az alap­

érzések, azok az érzelmi hevületek, amelyek a mi kedélyünket eltóltik, megdobogtatják a cigány szivét is. És elég gyakran művészi alakot nyernek és megszületik a cigány nép­

dal, amely általában hasonlít a magyarhoz, de a sajátságos cigány élet jellemző vonásait is mutatja, s az ebből fejlődő cigány világ­

nézetet. , .

A dal természetesen nem marad néma.

Dallamot keres és talál, Az eredeti cigány- nyelvű népdalok dallamai, a cigánylelkiálla- j potok közvetlen és ösztönszerü kifejezői.

ezek a tulajdonképeni cigány zene. Ezekei«

dallamokat a cigányok maguknak és mag11 ' bán éneklik, de nem muzsikálják. Egészén más az a cigány zene, amit a muzsikus cigányok hangszeren adnak elő, más fajnak mulattatására kenyérkeresetből.

Az igazi cigányzene felkutatása volt egyik föindokom, midőn több mint 20 evvel ezelőtt sátoros cigányokkal élteim A tőlük tanult és gyűjtött cigány nótákra nézve meg­

állapítottam, hogy ezek a dallam lenyegere nézve hasonlítanak azon faj népdallamaihoz, amely közt a cigányok élnek. De erősebben kidomborodnak bennök az előadásnak azon külső sajátságai, melyeket cigány modornak szoktunk nevezni, a cigányok áltál előadott

magyar stb. zenében.

Közlök itt egy jelentős cigány népme­

sét és néhány cigány népdalt, többnyire a

A hegedű keletkezése.

Mara az erdőben élt szüleivel és négy bátyjával. Szerelmes volt egy szép gazdag vadászba. De nem tudta magához csalogatni.

Segítségül hívta az ördögöt: az egy tükröt ad neki. Mara útjába áll a vadásznak: ez bele néz, látja benne önmagát, megismeri

az

ördög müvét és elszalad. Mara ismét az ördöghöz fordul. Ez megígéri, hogy segit rajta, ha neki adja négy testvérét. Mara oda­

adja. Éjjel az ördög négy húrt csinál a fiuk­

ból. Aztán az atyját is elkéri és hegedüszek- rénytcsinál belőle; végre az anyjából nyirety- tyüt és a hajából a szőrét. Aztán hegedül az ördög, Mara pedig ujjong örömében, majd keservesen sir. Neki adja az ördög a hegedűt, hogy ha eljön a vadász, hegedüljön neki, s nála fog maradni. Jön a vadász.

Elébb nevet, aztán ő is sir. Csókolgatja Marát és nála marad. Kilenced nap eljön az ördög és a2t kívánja, hogy imádják. Nem teszik meg, az mégis elviszi őket. A hegedű pedig az erdőben marad; ott megtalálja egy szegény cigány. Elkezd hegedülni, és ország­

világ úgy nevetett és sirt rajta, ahogy a szegény cigány akarta.

Ez a cigány népmese a magyar-cigány Zenét jelképezheti. A magyar zene ősi bűvös mesterség, még a pogánykorból való. A regősökkel együtt elveszett a zivataros száza­

dokban. Bejön a cigány, ráakad elveszett hegedűnkre, és eltalálja rajta azokat az eredeti magyar nótákat, amelyek a mi szivünkhöz szóllanak. És mi sirva vigadunk nemzeti geniuf unk ez ősi szózatánál. Az idegi n pedig,

aki nem látja, mikor a cigány ellesi tőlünk a mi nótánkat, csak azt, mikor húzza nekünk és az egész világnak — azt gondolja, hogy a magyar zenét a cigány hozta Indiából.

Cigány népdalok.

Akármerre járok Vágyódom utánad, Követ a búbánat, Barna kis leányka, Akármerre járok, Búbánatos fáradt Vágyódom utánad. Lelkem pacsirtája

Sátram puszta tája Tavaszt óhajt régen;

Rég epedve várja:

Légy a feleségem 1 2

.

Nyugszik tarka szivárvány Nyári alkony szép ágyán.

Kit szeretek, szeretem, Ha itt pihen keblemen.

3.

Téli vihar után majd Lanyha tavasz rózsát hajt;

Akkor, rózsám, elmegyünk, S boldog lesz az életünk.

Sátrunk lesz a zöld berek, Élünk mint két kis gyerek ; Mig fent búg a vadgalamb — Csókolódunk mi alant.

4.

Verem vasam serényen, Cigánymódra keményen, Mégis szegény maradok — Még a szivem is sajog 1 Gazdag volnék, ha babám Szivét megpuhithatrám A kohón mint e vasat — Én volnék leggazdagabb I

5.

Mély a tónak nagy mélysége, Nem láthatok fenekére — Mélyebb babám nagy szerelme, Hűséggel van telestele.

6^.

Szegény vándor vagyok én, Messze utón járok én ; Elveszetf a szerelmem —»

Csak keresem, keresem.

Árva madár vagyok ért, Csak egyedül szállók én ; Elvesztettem kedvesem — Csak keresem, keresem.

A szere'mem s kedvesem Soha többé nem lelem ; Egész világ szerelme Egy sírba van tem etve!

5

g/ pSY PRISONERS' LAMENTS.

I

tunity of making a study of the Gypsies.

These people, who are either, generally speaking, as shy as a roe or as intrusive as a bug, are always very slow to furnish any informa­

tion regarding their poetry and national customs; but in prison I found them dispirited by the loss of their freedom, and much fretted by the confinement which they probably feel more keenly than any one else. Here, after having won their good-will by talking to them in their own tongue, they would open their hearts to me, protesting, as a rule, their innocence, but occasionally when severely cross- examined as to the cause of their incarceration, they would, m a shamefaced fashion, admit their guilt. It would be worth while, I think, if some of the officials of criminal departments in Hungary, where there is no lack of people who study the Gypsy tongue for their pleasure merely, were to study the language and national customs of the Gypsies from a judiciary standpoint, as is done in other countries.

Some of the Gypsies condemned to a rather longer term of imprison­

ment begged me to intercede on their behalf to have their condition mitigated (although their well-being in prison is incomparably greater than it is in freedom), or even to obtain their release. Once, some recently incarcerated members of a Gypsy band, with whom I had but a short time before been tramping the country, in a£onyict’s dress and on very familiar terms, stared with their eyes wide open on seeing me on intimate terms with the all-powerful public prosecutor.

On such occasions the Gypsies were fond of singing to me their improvised laments (or rather dirges), which they spin out indefinitely, and which I had to stop when they began to weary me. These Jeremiads they whined out in a drawling and very undulated tone, of a decided Roumanian type. A specimen of these chants was published in the second number of our Journal (page 101, No. 7, Burzenland) ; being one which was sung to me by Mojsa Őurar in the prison of Brassó (Kronstadt), in the summer of 1886. I wrote down more than 100 verses of his words, if one may apply the term “ verse ” to a series of disconnected sentences, extremely primitive alike in

r h y t h m a n d i n rh y m e . * ,

I shall quote the text as a curiosity (not on account of its poetical value), making use of the same system of transcription as that employed in the translation of the epoch-making Gypsy work of our august fellow-student, the Archduke Josef.

0 . AM IMPKISWiffiB-

Noted down by Anton Herrmann from>hb-Iips of Mojsa Curar, in the prison of Brassó (Kronstadt), in the summer of 1886.

(This forms the text of No. 7 of the Transylvanian-Gypsy Melodies given at pp. 100-1 of this volume of our Journal.)

n r

Dekind * avilem Mure Saoren (i diklem.

Te kamela o Del,

/Mure íaoren inke * dikhau,

Kamela svunta * Del the (umidau-le ; O Del e lain, th¿ avau

j (J TÍaj pirau,

Te kereniJavau 1

\ • ./Mure (aorensa.

í u Ealar, (atar, mure romni, 7 'Thaj anau kotorna,

Ek kotorna manro ; Anau so trebul, * Le Haoren so trebul. * rfikaj barval’on ol Haora,

*

cc Apoj * atunitjmilubel * o Del Gindinela * pro lenge.

But (ore ande lume * Te (idén ande d'es, Ad'es te taisa.

Vaj * Devla-le, vaj Devla, Kaj me but kamau, Maren, the pot'inau, TÍaj (ilta naSci kerau;

Ashunen man, pchraláya, Hajda,* the (orau, Kaj me but kamau/

Hajda,* the (orau, K ai the pot'inau.

? bersh (i potindem.

Ane te lcamel o Del The pof inasa,

úanel o Del, sár p o f inasa,

The kerel, the kojel, amensa e m ila*

Te maj * Devla del vares, Te kerd’el sar kamel;

Leske eputf/re*

Apoj * the meraha, mulo aveha, ' 0

I e

/V7

VQ

&

t? f<*' 14 f C

i t*

«/

/> r e .

I k t/

i 4

7 * i f

u

7 ^/

C

I₇ A

z

Vaj, * Devla-le, if a maj* mar me, Ke man, Devla, dlekin * marinas, Ç i f miHto na kérd'as.

Vaj * Devlica, vaj * Devlica, Ke man (i maj * mares ! Avrete gindu * kérd’as, Del mar-le te phabar-le, Ke man (i maj * mares !

Tai (atar, Devla, (atar, Pala mandi (i maj * dikhau.

Devla, Devla, the avau Tai (av the pala leste (fű maj * akarav-le palpalS!, Te Hal, íikaj se lumi, * Kaj l^erdela o pai lcanali, Core, (ore serke o dad barvalo, T Ía j (i loat* (?) kosno öl (okaja maravau TÍaj me but'i kerau__

r j|iaj me kosno tuke lau ] Ale Devla, me saj (asa, Te pala man (i dikhau, Ale, ale, Devla, me saj (asa;

Pala mande na diklem, Ci folosu * na kerdem.

Jare * Devla, dikhau, Ek baro folosu * kerau.

Zatar tuke, (atar Zatar-le Devlica ! .Ale Devla, but pherdem, Táj sar keti * (i pelem, Ale Devla, but pirau, Táj kodé (i maj * pecisarau.

Ÿptar mange (a kija mre gaíi, 'T á j mire íaoref

Vaj, * but Devla, but

Ah, G od! afflict me no more,

For, since thou, 0 God, hast afflicted me, Nothing good hast thou done.

Ah, dear G od! ah, dear God, That me no more thou strik est!

To others trouble hast thou made, God, strike and hum,

But me no more strike ! And I will go, O God, I will go, Behind me no more will I look.

O God, O God, I come And follow after her,

No more call I her back again,

And go, the length and breadth of the earth,

And make the waters [our] grave.

O poor, poor one, thy father is rich, / . ,

But has not bought A £

The hammers will I beat, And much [smith-work] will I do, And I will buy to take to thee Oh, G od! I shall be able to depart, And behind me never look,

Ah, God, ah, God, I shall be able to go, Behind me I have not looked.

Nothing praiseworthy have I done.

To God will I look,

A great, praiseworthy deed will I do.

I will go from thee, I will go away, I will go away with God ! (?) Ah, God, much have I travelled, And nothing has gone well with me, Ah, God, much do I travel, And that no more shall I survive.

I am going to go away to my wife, And to my children,

Ah, long, God, long is it

p i maj * pot'inasa.

Te sa perd'om, Te (i maj * pot'id'om.

Ale, mre male, mre male, A s h e n h e l g e d u n / * * So Del amen del, pot'inasa Me (i mul'om, de nekazu * som;

O Del e lacu, majd * * Del, Majd * * (asa, majd * * (asa,

Te majd * * phirasa The palpóla (as.

O Del del amen, Amen thaj turnen, O Del e la(u the kerel,

So kernel. ^{__ _}

iso nom me Out saori Trebñ * sar dav cheben, 0 Devla svuntu,* de man / Me lau, the (in lau, . Cin miHto (i kérdem. V 6- Daje, daje, mire daj,

Tu sa rod'al andró mende, Andró lestar saori.

Daje, daje, the kamel o Del, Ke Haori kere ink’ * avena, O Del hin la(o,

Devla, da me sast'ino, Ke sal la(o,

Tute hin putere*

Da rusa mure dajake, Taj terina la Nasvalipneha.

Amen, Devla, (i (and'am, , Ke peris andre kide (oruma,

TJjaj (i (and!am, k'avas kathe, LCD

J

</

t i e /Y v c u Tf aj . . . ( ? ) andre kade kera. „ Kodé kera~fest'ahe. I The kamel o Del, (i maj * avasa, Ly •ffikaj avela ek balu pe pehuv.

A /Sostar (i avil'al romni, Te mén anes chaben ? Naüci . . . ( ? ) the avau, The v iliit avena turnén, The kamel o Del.

Naj turnén bút, Num aj* trin (on TÍaj dele d'es.

Sa ginéom,* sar th'aves, T\aj a(ukerd'em tűt.

Andokodé (i kerel chand, O Del milulel * me , Ankhala mán kathar, 1 0 Del naj sar o manuS.

1

That I have come [? here].

My children not have I seen.

But, if God will,

My children again shall I see, The holy God grant that I kiss them ; God is good, so that I come

And go,

And at home eat Along with my children.

I go, I go, my wife, And I bring a piece, A piece of bread;

I bring what is needed, To the children, what is needed.

How the children will grow, And then will God bless them [And] take care of them.

Many poor [are] in the world And live from day to day.

To-day and to-morrow.

Alas, O God ! alas, O God ! For I am very guilty, They beat me, that I pay, And money none can I make ; Hearken to me, my brothers, Come, that I may steal, For I am very guilty.

Come, th at I may steal, Wherewith I shall pay.

? A year nothing have I paid.

I God will to bring it to pass, I shall pay.

God knows, I will pay all, He will take pity on us.

God, give us something, He has done as he willed ; To him is the power.

W hen we are dead, we shall be corpses, Nothing more to pay.

Always have I gone, Nothing at all have I paid.

0 my comrades, my comrades, Be silent,—and play the fiddle ! W hat God gives to us, we will pay, 1 am not dead, in misfortune am I ; God is good, soon will he give, Soon shall I come and go Soon shall walk And again come.

God gives to us, To us and to you,

God is good and does J W hat he willeth. ^ _ . * . >

' I have many children

I t is necessary I give [them] to eat,

* O holy God, give to me ! I take, and do not take, Nothing good have I done.

O mother, O mother, my mother, Thou hast ever wept for me, And for thy children.

O mother, O mother, would to God That the children home again come.

God is good,

0 God, give me health, For thou art good, To thee is the power.

Give a gift to my mother, And keep her

From illness.

We, O God, have not known,

> That we should fall into this misery, And have not known, that we should

come here,

And . . . ( ? ) in th ese houses.

These houses are notorious.

If God will, no more come we here, So long as one pig goes upon the ground.

Wherefore have you not come, wife, And to me brought food ?

1 could not come, And soon you will come, If God will.

N ot is to you much [spare time]

Only three months, , And ten days.

, J * Always thought I, that you would come,

" ' And I awaited you.

B ut th at does not matter,

God will have compassion upon us W ill release us from here, God is not like man.

The text was taken down very hurriedly, and in many places is doubtful. One asterisk denotes that the word is borrowed from the_

Roumanian, two from the Magyar. A. Herrm a n n.

¿A,