NGARISCHE BAUKUNST• ARCHITETTURA UNGHERESE • ARCHITECTURE 0NGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTUR0

Teljes szövegt

(1)

f

NGARISCHE BAUKUNST• ARCHITETTURA UNGHERESE • ARCHITECTURE

0NGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTUR0

(2)

JycuzLftHurfL -rruvsiaJU vruwúzi m i^rrdaí iuMZnzL&zJf;^^fx^xJ^j. -ynityfejlfate útíut

/CüCchurteH a££a£ntA4 f&wntáie&aJaAZfri L Y R A - O R L O W - I R Ó N G Y Á R N Ü R N B E R G

H Ő S Z I G E T E L É S ÉS H A N G S Z I G E T E L É S

n é l k ü l :ül n i n c s e n

i s i n l l N i n í K i i i ó K O

É P Í T K E Z É S AZ IPITÖANYAG- 1 f C H N I KA MAI

Á I I Á S A szrniHii K&TÖKÍLETISIII HIOOIDAST II.

SZIK l I H i r Ó V t

A Z U L T R A - H A E S Z HóitifltétÓaHyaitik h U L T R A - H A H A E S Z

• U ABÓl AGOSaN aniTU is » 0 > G A l 0 M S A HOtlA is A SZIGITdö MUNKAI K 1 V l T I t l Z l S f T It v A l l A D A .

. . N A G Y B Á T O N Y - U J L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ü V E K RT BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08

• fflli llntoa mmI I I M M i n ) M r Inrt v M j t f | t I

LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE

K O L O Z S V Á R , M Á T Y Á S K I R Á L Y - T É R 7. I. 3 * T E L E F O N : *1 4-90, 1 8 - 8 9 , 31 - 6 3

S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-I és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a leg- kényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Maros- torda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfúrészárut

/ \ \ T / ^ Í T T T ^ T " \ 7 A T r r v ^ \ T 7 " ÉS vészkijárók PREGITZER

O V O H E L Y A J 1 O K vasbetonból ™

Budapest, XIV., Anuol-

c

cement-áru gyára Btca 30.Telelőn 297-821

KRÁL f i V 1 1 1 A kőfaragómester

kő-

és márványárugyártelepe

épület, síremlék, oltár, emlékmű stb.munkák

V I l U L A

K Ő B Á N Y A O Z E M : B U D A K A L Á S Z BUDAPEST, III., LAJOS-UTCA 77/79. TELEFON: 163-116

I/M$et%*i4áUat Acusítá JlésoMéutytácsasaq,

B U D A P E S T , V I . , P O D M A N I C Z K Y - U T C A 2 9

(3)

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 1944 MÁJUSI MELLÉKLETE

ÉPÜLETSZERKEZETEK

FALNYILÁSOK FELSZERELÉSEI. ' I. A j t ó k .

V á z - é s t á b l á z a t o s a j t ó s z á r n y a k összeépítésének részletrajzai.

61. V. ö. előző lapok 6/c, 45. illetve 48. ábráit.

A vaskosabb pallókból készüli vázrészek éleit enyhe tagozatokkal letompítjuk. A tagozatok alá- vágásnélküli alakúak legyenek, hogy azok egy irányból legyenek készíthetők és hogy a tagozat- gyaluból vagy marógépből a fa bárhol kiemel- hető legyen. Ezek a tagozatok a különböző irányú vázrészek találkozásainál szögfelezőben metsződ- nek össze. Az összemetsződések pontos alakja kétfélekép oldható meg:

a) Az eredetileg végiggyalult tagozatokból, ezek szélességének megfelelő részt, a csatla-

• kozási helyen, mindkét pallóból a s z ö g f e l e z ő i r á n y b a n (derékszögű csatlakozás esetében tehát 45° alatt) bemetszve, a csatlakozó fa tagozat- nélküli középrészének megfelelő méretben kivá- gunk, illetve a bevégződő fa végéből a csapon- kívüli részt eltávolítjuk, amiáltal a tagozatok egy- máshoz tompa illesztéssel ütközve fordulnak át.

Ez a legegyszerűbb készítési mód, amihez csak egyféle tagozatgyalu kell, de azzal a hátrány- nyal, hogy egyrészt a találkozási helyen mindkét fa jelentékenyen elgyöngül, másrészt, ha a szög- felező irány nem elég pontos, vagy ha a fák össze- száradás következtében némi alakváltozást szen- vednek: az összeillesztési hézag megnyílik, az ajtólap hézagos, átlátszó lesz.

b) Az egyik irányú fa tagozatai csonkítás nélkül végighaladnak, míg a belevégződő másik irányú pallók csapon-inneni végeiről a tagozat negatív alakját gyaluljuk ki, ami zárt alakkal rá- borulva simul az előbbi, átmenő, mintegy át- t o l t f a pozitív tagozataira. Ebben az esetben tehát kétféle tagozatgyalura van szükség.

A fák kötése egyébként tőben megerősített, enyvezett, teljesen átmenő és Kívülről megékelt csonka csapokkal történik. A csapok és ékek eny- vezése csak tőben (a csapok hosszúságának mint- egy egyharmad részéig) történjék, mert különben a hosszrostú csap nem engedné a másik palló szélességben való természetes zsugorodását végbemenni és ezen felületi repedések támad- nának és ez a mázolásra is szépséghibát hozna létre. A 61-es ábracsoport baloldalán egy kereszt- ajtószárny részletrajza látható, ami mindkét rend- szer esetén azonos.

A váztalp mindenkor szélesebb pallóból készül.

Néha két részből összehornyolva — egyrészt azért, hogy ez a szerkezeti rész esztétikailag is mutassa, hogy mintegy alátámasztja a többi részt, más- részt azért, mert a helyszíni illesztéskor ebből kel|

azt a felesleget lefűrészelni vagy legyalulni, amit a padlószerkezet vagy küszöbök helyzete meg- kíván. Nem lenne sem jó, sem szép, ha e művelet után, vagy a küszöb által részben elfödve az ajtó- szárny váztalpából vékonyabb rész maradna meg vagy látszanék, mint a többi vázrész.

Az összeépített vázrészek közé, szabadmoz- gási lehetőséggel illeszkednek a táblabetétek.

Akár rétegelt lemezekből, akár egy vagy több részből összeenyvezett darabban és horonyba illeszkedő, enyhén ékalakú nyúlvánnyal. Össze- aszás alkalmával az éknyúlvány keskenyebb vé- gére kihúzódva ér ugyan a horonyba, de lötyögés azért nem jön létre, mert feltételezhető, hogy ugyanekkor a horony bősége is ugyanily mérvben szűkül. Ez ábracsoportban mindkét változat fel van tüntetve. A zárszerkezet ne essék a vázrészek összecsapozásának magasságába nehogy annak vésete tönkretegye emezek jó kötését.

A 61. ábracsoport jobboldali részletei széjjel- szedett állapotban, izometrikus vetületben mu- tatják az áttolt rendszerben való összeépítési módot.

62. ábra ugyanez ajtótalp egy vázkeresztjé- nek szétvett képe a középső részben.

63. ábra pedig az előbbi csomópont rajza a szögfelezőben ütköző rendszerben.

64. ábra ugyancsak szögfelezős rendszerű, szélső csomópontban, normál vetületben mutat egy találkozási csomópontot széjjel szedett álla- potban, amelynél az ütközési hézag zárására egy kis betétfa szolgál. 64/a. a szerkezet elölnézete.

64/b. ábra mutatja oldalról ugyanezt a csomó- pontot fölül a bevégződő fa nézetével, alul az átmenő fa metszetével.

65. ábra egy tokfélre és süvegfára erősítendő peremborítás találkozását mutatja ollóscsapkö- téssel, 45°-os összemetsződéssel. Az előálló tago- zatrész már előzetesen, külön van ráenyvezve.

66. Ugyanaz, mint az előbbi, ábra egyszerű lapolással. A tagozatot is képező hézagfedőléc ollóscsappal és szögezéssel borul a perem- deszka külső élére. V. ö. előző lapok 30. és 35.

ábráit.

SÁNDY GYULA

442333 Athenaeum, Budapest

(4)
(5)

Á R K O S I S Z É K E L Y GYÖRGY

] ú t - , m é l y - é s m a g a s é p í t é s i v á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , R o t t e n b í l l e r - u t c a 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4

Leszármazási okmányok

kutat&sa ügyében forduljon

Heraldika

NEMESSÉGI

irodához, Bp. IV., Gr. K« r o l y I - u . 14.

Telefon: 381-199.184-644

Csarnok-, hangár-, műhely-, ház- é p t t - kezéseknél használjon 1 RIGÓN gipsz- fedőlapokat

könnyű, 40%-kai k ö n n y e b b , m i n t a b e t o n , hőszigetelő, t ü z e l ő a n y a g - m e g t a k a r í t á s ,

állandó t e m p e r a t u r a ,

térfogatálló — tartós, n e m v e t e m e d i k , n e m hajlik el

szegezhető, m i n t a deszka,

abszolút tűzbiztos, a m i ma e l e n g e d h e t e t - len feltétel e g y g y á r é p i t k e z é s n é l , a n y a g , a m e l y a z összes k í v á n a l m a k - n a k ideálisan megfelel!

Felvilágosítást d í j m e n t e s e n a d a z :

Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt.

b u d a p e s t i irodája

.: 1 2 5 - 9 5 7

BODORIK ANTAL

É P Ü L E T - ÉS P O R T Á L U V E G E Z É S I V Á L L A L A T Budapest, Vlí., Kéroly-körút 9. T . : 423-369

Építőanyagot o l c s ó á r b a n 6 s k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít

N E R V E T T I V I K T O R építési anyagkereskedelmi vállalata

Hibás K E M E N Y E K

k l v a k o l á s á r a k é r j e n a j á n l a t o t , a m i k o r t a t a r o z ,

Kéménykivakoló Vállalattól,

99

m e l y f a l b o n t á s n é l k U I g é p e i v e l b e l U l r ö l k i v a k o l . I I I . , L u k á c s - u t c a 2 . • T e l e f o n : 3 5 7 - 6 1 2

S z á d fals i z á s

(

• l a i

Cöl

Ö p Ö Z é S ^ ^ o k| . g é p é s z m é r n ö k

^^ ízt© 1 © n ítés Budapest ' vi "" ° römvö,9y " ui 36/a

Á lésvédelem

embervédelem!

Az épületek, folyosók, lépcsőházak Irány- fénylámpákkal való ellátására a m. kir.

honvédelmi minisztérium elöirása szerinti

légoltalmi- és óvóhelyi lám- pákat, világítóeszközöket,

autófénycsökkentöket KORÁNYI MÁRTON

L É G O L T A L M I L A M P A Ü Z E M Budapest, I., Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274

N E M E S M É S Z K Ő B U R K O L Ó L Á P O K

t ö m b k ö v e k , f ű r é s z e l é s r e , s í r k ő r e , o s z l o p o k r a , k o r l á t o k r a , l é p c s ő k r e

ZSÁMBÉK-ÁNYÁCSÁI M É S Z K Ő B Á N Y Á K

SZENT-IVÁNY FERENC

Ü Z E M V E Z E T Ő S É G : TOK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET

K A Z A N B E F A L A Z A S G Y Á R K É M É N Y E K I P A R I K E M E N C É K

SZAB. THERMOPHOR

k é m é n y e k , e g y m á s f ö - l ö t t i t ü z e l é s e k é s k ö z - p o n t i f ű t é s e k r é s z é r e S Z A B . C I K L O N

k é m é n y f e l t é t S C H U L Z t ü z e l é s t e c h n i k a i és építési r.-t.

B U D A P E S T , V I I . , A R É N A - Ú T S O Telefont 221-350 és 221-242

104

3

,

(6)

w r V

|VUb * u —— rfl •n Él

Lapszemle

ÉPÍTÉSZET 1. füzet. Medgyessy Ferenc : Van-e a művészetben ősi örökségünk ? Az ellentétes felfogásokkal szemben vitatja, hogy régi szobrászati és építészeti emlékeinken világosan felismerhető a magyar jelleg, — vitéz dr. Nagy Zoltán : Adalékok a kolozsvári Farkas-utcai templom építőinek problémájához. — Fráter Joannes és Kőfaragó György építő- tevékenységének értékes művészettörténeti összefoglalása, jó képekkel. — dr. Voit Pál: A szentbenedeki udvarház

— szép felvételekkel ismerteti az ismeretlen — valószínűleg magyar — mester művét, az egyetlen régi, magyar nemesi udvarház történetét. — Építkezések ismertetése: A herendi porcellángyár építkezései (tervező Hendrich Ervin). — Balatonszemesi nyaraló (tervező Kotsis Iván): — Uj laktanyák. — A kerekhegyi üdülőszálló tervpályázata.

— A polgármester fogadószobájának berendezése (Székesfővárosi Iparrajziskola). — Kiállítás, könyvismertetés, épftési napló. — Külön melléklet: Fülep Lajos: Célszerűség és művészet az építészetben. I. rész, — komoly, értékes tanulmány.

SEMPERNOVA

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben ELSŐ M A G Y A R „ S E M P E R N O V A " NEMESVAKOLAT-GYÁR • Budapest, VI,. Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050 TÉR ÉS FORMA 4. sz. j. Münnich Aladár: A főtömbök jelentősége a városrendezésben — figyelemreméltó elgondolások a város-

rendezés vajúdó problémái között. — Weltzl János: Szerkezet és forma — néhány érdekes franciaországi nagy vasbetónépltkezést ismertet a háborúelőtti időből, fényképekkel és szerkezeti rajzokkal. — Építkezések ismertetése:

Kislakásos bérház és hétvégi ház Budapesten (tervező Vámos Imre). — Képzőművészet: Szobotka Imre művészetét mutatja be Kárpáti Aurél, képekkel.

A R B O R I T

hézagmentes padló

R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 4 7 Tel.: 157-675

MACSKÁSY ÁRPÁD

okleveles gépészmérnök műszaki vállalata

Szellőző, légüdlíő, ködtelenltő, központi fűtő, vízvezetéki, víz- termelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések

VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz.: 21.391

MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET KÖZLÖNYE 7. számából. Dr. Szörényi Reischl Ágoston: Hogyan gazdálkodjunk az építési anyagokkal? — értekezés az Anyaghivatal nehézségeiről, az anyaggal való takarékoskodás szükséges- ségéről — kár, hogy a pótanyagok alkalmazási lehetőségeit csakfutólag érinti. —Szemle. —Szakirodalom. —Egyleti közlemények.

T R A V E R T I N

ét mindennemű kőfaragó munkát készít :

I F J . T Ú R R A A D O L F

kőfaragómester Budapest, VIII., Luther-u. l / a . Tel.: 140-329. Bánya-és fizemtelep: Budakalász.

Tel.: 162-036 19. mellékállomás

S z e n n y v í z t i s z t í t ó telepek

SADO házi kisderítők

P R I S T E R M Ü V E K RT.

B U D A P E S T , I., ATTILA-U. 95. 161-230

• c e t i

ton vtifcelenikísUe* |

felületeit edzéséhez

KELE MIHÁLY

ASZTALOSÁRU GYÁRA

Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40

Telefont 131-298

BETON

m á n v á n y ü v e g * b u r K o l á s . Épületüvegezés

BIELEK

KÁROLY

Budapest

VIII., T a v a s z m e z ö - u . 18,

telefon: 132-594

(7)

V E G Y É S Z E T I G Y Á R , B U D A P E S T . T E L E F O N : 326-5 48.

A R Ó A N Y A G O K , T I S Z T Í T Ó S Z E R E K

DR. TÖRÖK MIHÁLY

H n U M I I I « O U I \ , I I l l w J í . L n i. i \

EPfeL- ÉS SZIGETELŐI-EMEZEK

MAGYAR IPARMŰVÉSZET 3. sz. Muhits Nándor: Magyar viselet — hasznos és józan hozzászólás a feleslegesen erőszakolt magyar és magyaros öltözködés kérdéséhez. — Képek: Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok Tisztviselői Jóléti Egyesülete üdülőháza (tervező Nagy Győző). — Kiss Béla csomózott szőnyegei. — Eschenbach Jenő keramikái. — Muskátli: D. Dietz Valéria: Sárközi viselet, — Sárközi halotti párnák, — alapos, komoly gyűjtés értékes eredményei.

B O G D A N Y E S T A R S A

Központi fiilés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988 SZÉPMŰVÉSZET 3. sz. Gerevich Tibor: Munkácsy Mihály — legnagyobb festőnk sokat bírált művészetét helyezi helyes, tárgyi-

lagos megvilágításba, legjobb képeinek bemutatásával. — Genthon István: Munkácsy és Szinyei — érdekesen von párhuzamot az egyidőben élt két nagy művészünk oly ellentétes művészete, élete, célkitűzései, eredményei között. — Ybl Ervin: A mai magyar festészet és szobrászat svájci kiállítása — rövid művészettörténeti tájékoztatót nyújt a Bernben rendezett kiállításon szereplő művészekről, műveikről. — Művészeti élet: Kiállítások, események ismer- tetése.

H 11

m

IZ L? I Í 3 E S 0 3 ^C^fiC^ 1

és hangszigetelések ^ B U D A P E S i ~ • T E L E F O N : 1 2 7 - 2 7 J

3 ^C^fiC^ 1

és hangszigetelések ^ MŰSZAKI VILÁG márc. 25. A Magyar Mérnök és ÉpítészEgylet kislakásépítési ankétjának folytatólagos ismertetése. — A Magyar

Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége 25. közgyűlésén elhangzott beszédek közlése. — Pétery János építész, mérnök elgondolása az új Rókus-kórház elhelyezésére — a gondolat nem új, de nem is helyes, mert az új Rókus- kórházat semmiesetre sem a régi,kórház helyén kell felépíteni..— Rittinger J. Pál: Mederrendezések és vízlevezeté- sek c, könyvének ismertetése. — Ápr. 8. Pichler János: A társulatok és az árvíz c. tanulmányának részletes ismer- tetése. — Műszaki világhíradó. — Közszállítási és közmunka hírek.

KOIIARIT-

BÍRLQIEiSSíKS

K O L L A R I T

M Ű S Z A K I R . T .

B U D A P E S T , T E L . 1 3 6 - 2 2 8

VÁLLALKOZÓK LAPJA márc. 23. A Magyar Mérnök és Építész Egylet kislakásépítési ankétjának és közlekedési előadássoro- zatának ismertetése. — Márc. 30. dr. Vér Tibornak a műszaki szakképzés problémáiról a felsőházban elmondott

beszédének ismertetése. — j. Münnich Aladár.: Telepítési politika c. előadásának közlése (kislakásépítési ankét). — A vállalkozói szerződések, rejtett hiba, többletmunka és a »házilagos építkezés«-re vonatkozó Kúriai, illetve Kihá- gási Tanácsi döntések ismertetése — hasznos és tanulságos. — Ápr, 6. Építkezések a magyar nemzet és gazdaság- politika szolgálatában, — vitéz Szakváry Emilnek a Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamon elhangzott előadá- sáról. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentésének, illetve az abban foglalt ezidei programmjának ismertetése. — Ápr. 13. A Magyar Mérnök és Építész Egylet kislakásépítési ankétjának és közlekedési előadássorozatának folytató- lagos ismertetése. — Műszaki hírek, közlemények, .versenytárgyalási hirdetmények és eredmények.

ZSIGMONDY BÉLA

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

H I d -, v I z-i partfal-, vasbeton- és kútépí- tési, alapozási, csa- tornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t

BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92

TELEFON : 268-920

104 5 ,

(8)

^ TRICOSAL

y FERRO-CYAN, BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4

r C A V C K íet™h

a

e

z

/

e

r-

r

;'

ge

öz

k

;

b g

T-

g

t Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T.

^ ^ W » k ö z p o n t i f f l t é s i s z e r e l v é n y e k Budapest, V., Vád-út 30/32. szám. — Telefon : 299-006

f R e d ő n y ö k P f o l f F f l P I l t o H a í R e d ő n y ö k ^V

V ^ Telefon 292-671 - • - M ^ M * . C l / U U « t l Bpest,XIII, Arboc-utca 1 J

Parkettát

a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít

LÁNG JÓZSEF

parkettázó és padlózásl vállalata VI,. M U N K Á C S Y MIHÁLY-U. 23 Telefon: 129-211, 315-060

Hem fut tiiLáko*..

többszörös Mglaméreta tufakövei. S z á l l í t j a :

Z E L E Y É S T Á R S A

bln«»állillioitk, Bnit, V., Cliky-u. 49/51. T.: 283.057

SEENGER B É L A

m. kir. udvari k ő f a r a g ó m e s t e r

Budapest, XI., Horthy Miklós-út 106

Készít mindennemű kő- és m á r v á n y m u n k á k a t

K o r s z e r ű

festés, mázolás, tapétázás

HANTOS

TESTVÉREK RT.

Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523, 11 9-451

THERMOPHOR

házikémények és szellőző- b e r e n d e z é s e k , N E D V E S F A L A K K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel

Custodis Alfonz rt.

V., Nádor-utca 19. Tel.: 112-007

M ó b ; László

oki. k o h ó m é r n ö k ipari építővállalata B u d a p e s t , I X . , Lónyay-u. 46

T e l e f o n : 3 8 - 4 5 - 9 9 é s 1 8 - 6 2 - 1 6

SKazánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése

hőszigetelések Sépalapozások

Postatakarékpénztári csekkszámla 5527

Folyószámlák : Nemzeti Hitel- intézet Krisztina-fiók és Magyar

Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók

Y F O T O K O P I A FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS

TEL: 113*901.

(9)

MAGYAB

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Megjelenik 1901 óta, mai formájá- ban és szerkesztésében újjáalakult 1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó:

vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek című melléklettel együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal:

Budapest, XIII., Dráva-utca 11. sz.

Telefon: 493-789. Megjelenik havonta

1 9 4 4 M Á J U S

T A R T A L O M

V á r o s r e n d e z é s :

A városképet kialakító elemek, v. Irsy László.

Terek és utcák városképi vizsgálata.

Kisléghi Nagy István és Pogány Frigyes.

É p í t k e z é s e k :

Üdülőház Balatonöszödön. Tervező:

v. Irsy László.

Építész nyaralója Balatonöszödön.

Tervező : Tóbiás Loránd.

B e l s ő é p í t é s z e t :

Elméleti adatok a téralakításról.

Arch. dr. Oskar Strnad.

M ű e m l é k e k :

Középkori török emlékek Kis- Ázsiában. Radomszky Árpád.

K e r t é s z e t :

Kiskerttelepek városrendezési sze- repe. Csorna Antal.

É p ü l e t s z e r k e z e t e k : Váratlan talajvíz jelenségek.

Dr. techn. Möller Károly.

S z e m l e :

Tárlat a Műcsarnokban, K. N. I és P. F.

L a p s z e m l e .

É p ü l e t s z e r k e z e t i m e l l é k l e t .

Balatonöszöd

Bevezető

Jelen számunk egyik cikke a városépítés esztétikai problé- máival foglalkozik. Talán a mai súlyos helyzetünkben időszerűt- lennek látszik az ilyen természetű kérdések taglalása, mert »inter arma silent musae«, ám az élet nem állhat meg és minden kérdés tisztázása csak előbbre viheti a városépítési tudomány sokrétű és szerteágazó fejezeteinek kijegecesedését. Minden olyan alko- tás, mely rendeltetésének teljes egészében tökéletesen megfelel és annak minden eleme a kitűzött célt szolgálja, általában véve alkalmas bizonyos esztétikai feltételek kielégítésére. A város- esztétika szempontjából azonban még egy külön tényezőt is figye- lembe kell vennünk, és ez az a körülmény, hogy ebből a szempont- ból minden városrendezési és városépítési alkotás bizonyos kör- nyezetbe kerül, akár meglévő építészeti, akár természeti környe- zetbe és ez a körülmény erősen befolyásolhatja a kialakuló effek- tust. A nem kellő körültekintéssel végzett munka esetén a leg- szebben megépített alkotás minden szépsége a környezet nyo- masztó hatása alatt áll. Viszont egy szabad természetadta vagy kialakított harmonikus környezetnek minden szépségét tönkre- teheti egy oda nem illő alkotás erőszakos elhelyezése. Az eszté- tikai szépnek talán sohasem lesznek paragrafusokba szedhető ismérvei, — a mult ilyen irányú kísérletei mind fiaskót vallottak — mégis csak helyeselni lehet az olyan törekvéseket, melyek révén bizonyos fokú tisztázási folyamat indulhat meg. A mi szempon- tunkból — a városrendezés esztétika feladatának szempontjából

— külön is értékesnek kell tekintenünk az ilyen irányú tanulmá- nyokat. v. I. L.

(10)

A városkép

A v á r o s k é p e t k i a l a k í t ó e l e m e k

A legszebben megépített városképet is tönkre- teheti az a körülmény, hogy a láttérben a legkülönbözőbb apróbb építmények — trafik, elárusltóbódé, telefon- fülke, nyilvános W, C., közlekedési eszközök váró- helyiségei, szemétgyüjtőládák, hirdetőoszlopok, padok, közlekedést irányítótáblák, világítólámpatestek, áram- szolgáltató alkalmatosságok, járdaszegélyező fák, eset- leg emlékművek, szobrok — nyernek szükségszerű elhelyezést. Nehéz kérdés ennek helyes megoldása, mert aműgyis keskeny utcáink eléggé leszűkített lát- terét bármily ízlésesen kialakított »térbútor« csak zavar- hatja. A nagyobb térbútort mint szükséges rosszat kell kezelnünk és azon kell lennünk, hogy azok minél kevésbbé tűnjenek fel. Ezeket az építményeket leginkább útkereszteződéseknél szokták elhelyezni, mivel ezeken a helyeken legnagyobb a forgalom. Viszont éppen az utcakereszteződéseknél a legkevésbbé kívánatosak ezek, mivel az útkereszteződésbe való átlátást akadályozzák és evvel a közlekedés biztonságát csökkentik. Enyhíti a helyzetet, ha az építmények egymással kapcsolatba vannak. Előnyösek az üvegfalú, vasszerkezetű, tehát a szabad kilátást biztosító megoldások. Az ilyen épít-

mények magassága 2'20— 2'40 méternél magasabb semmiképpen ne legyen. Ugyanezek a szempontok érvényesek a telefonfülkéknél is. Újabban ezeket a fülkéket — igen helyesen — villamos- vagy autóbusz várócsarnokokkal, iBUSZ-pavillonokkal kapcsolják össze.

Meggondolandó, nem volna-e helyesebb a föld alatt elhelyezett W. C.-ék mintájára, ezeket is a ugyanott, esetleg azokkal csatlakozóan elhelyezni. Ez esetben csupán a közös lejáratok korlátjai jelentkeznek, melyekre elfogadható megoldást kell találni.

A közlekedést irányítólámpák ellen kevés kifogást emelhetünk. Praktikussága, szerkezetszerűsége, formai egyszerűsége már biztosítja az esztétikai kielégítés követelményeit. Annál inkább kitogásolhatók a formai szempontból kedvezőtlen irányjelzőtáblák, melyeknek elhelyezése még a bizonytalanság érzését is kelti, Ugyanez a helyzet a járókelő forgalmat irányító láncot tartó oszlopocskákkal is, Minden bizonnyal ezeket a térbútorokat is lehetne ízlésesebben, szolidabban ki- alakítani és elhelyezni. Ugyancsak nehéz kérdés — a nálunk még nem kellő gonddal elhelyezett és kialakí- tott — világítólámpatestek megoldása. Akár a vas- szerkezet, akár az üvegszerűség kihangsúyozásával készülnek is ezek a lámpák, arra mindig ügyelnünk kell, hogy csak a falon elhelyezett megoldás esetén legyen konzolos formájú. Szabadonálló lámpák esetén a konzolos megoldást kerüljük. Úgy formában, mint anyagban megfelelőek a Budapest hegyvidékén alkal- mazott betonoszlopokon elhelyezett elektromos lámpa- testek. A házak közötti kifeszített huzalokhoz erősített

lámpatestekről kevés megjegyzésünk lehet. Minden- esetre kevesebb városkép zavaró momentumot okoznak, mint a különálló oszlopokon elhelyezett lógó, konzolos lámpák. Hasonló a helyzet az áramszolgáltató vezeték- tartóoszlopok és felsővezeték-tartóoszlopok elhelyezése tekintetében is. Sajnos, ezek a magasba nyúló oszlopok és a levegőben kuszáitan elhelyezett huzalok nem igen alkalmasak arra, hogy a városképet kedvezően befolyásolják. E kérdésben egyébként is kevés szava van a városrendezőnek, technikailag ma viszonylagosan a legjobb megoldást nyújtják.

Az utcai hírdetőoszlopok fajtái esztétikai szempont-

ból nem nyújtanak kielégítő eredményt. Akár oszlop, hasáb vagy- hengerformájúak, akár tömör, akár áttetsző vagy belülről kivilágítható megoldásúak, végeredmény- ben nem emelik a városképet, sőt a hirdetések rikító szerénytelensége csaknem lehetetlenné teszi a szép városkép élvezetét.

Meg kell említeni még azokat a térbútorokat is, melyek csupán alkalomszerűen vannak elhelyezve és részben időszakonkint, részben napszakonként változ- tatják helyüket. A szemétgyüjtőláda még aránylag állandóbb jellegű. Kellemesebb megoldás volna, ha ezeket a föld alatt helyeznék el. Az ideiglenesen mellé- támasztott szemeteskordély vagy taliga, kézi targonca mind olyan elemek, melyek a városképet igen károsan befolyásolják. Ezek eltüntetése tisztán rendészeti kérdés, amin lehet segíteni. Nehezebb már az alkalmi, rögtön- zött piaci árusítóhelyek kérdése, amely rendszerint engedély nélkül vagy egy járdaszegélyező fa vagy hirdető- oszlop tövébe kerülnek, lehetőleg minden ízlés mellő- zésével. A leghelyesebb ezeket inkább megfelelő bódék építésére kötelezni, mert az még mindig jobban irányít- hatók és ellenőrizhetők, mint a szabad, korlátozásnélküli, egyéni ízléstelenség.

Emeli a városkép szépségét a képben vagy a képet lehatároló vegetáció, a dúslombú fasorok vagy egyes terebélyesebb fák jelenléte. Bár általában megoszlanak a vélemények a fasorok alkalmazásának helyességéről, kétségtelen, hogy a közlekedés fejlődése folytán — főleg üzleti útvonalakon — fel kell áldoznunk régi, talán

megszokott járdaszegélyező fasorainkat. A nagyközönség kritikája szerint ez vandalizmus, a hatóságokat útszéle- sítési okok kényszerítik erre. A természet megjelenése a kőrengetegben általában megnyugtató képet nyújt, de az sem tagadható, hogy egy nagyvonalúan meg- épített útvonal vegetáció nélkül is adhat monumentális hatósú, szép városképet.

A térbútorok egyike a pad. Egészen más alakú és fajtájú padot kell elhelyezni egy parkban vagy növényzet övezte térben, mint egy utcavonalon, még akkor is, ha az járdaszegélyező fasorok alatt nyer elhelyezést.

Az épületek architektúrája magával hozza, hogy az előtte lévő padok is harmóniába kerüljenek velük. Újabban néhány egészen ízléses formájú és anyagú padot láttunk egyes főútvonalainkon. Természetesen parkok- ban és kisebb jelentőségű útvonalainkon e kérdés jelen- tősége is kisebb. Sokat ront az összképen a padokon elhelyezett, kevéssé ízléses reklámfeliratok színhatása.

Általában a reklám a művészi városképnek egyik leg- nagyobb ellensége, olyannyira, hogy e kérdésre még külön fejezetben visszatérünk.

Csak általánosságban említjük még meg a városkép kialakító elemek sorában a kutakat, díszkutakat, szob- rokat, emlékműveket, akár szabadonálló, akár fali el- helyezésű megoldásúak azok. Ezek az elemek művészi alkotásként kferülnek a városképbe és így arra vannak hivatva, hogy a művészi összhatást emeljék, sőt kihang- súlyozzák, A legnagyobb hiba ezen a téren az, hogy alkalmazásuk fordított sorrendben történik; nem egy térre, egy sarokra, nem egy épület elé vagy egy épületre tervezi meg a művész alkotását, hanem a meglévő szobornak keresnek alkalmas elhelyezést. Ez megölője minden városképet emelő szándéknak. Erőszakos el- helyezéssel egyenesen ártunk nemcsak a művészi alko- tásnak, hanem a városképnek is. v. I. L.

(11)

Kálvin-tér.

107

(12)

Terek és utcák városképi vizsgálata*

A város térbeli alkatának elemei az egyes épületek.

Ezek, miként egy hatalmas élő organizmus sejtjei, a nagy egész szolgálatában állanak ; szerepüket a várostest különleges élettani törvényei határozzák meg.

Az egyes sejt egyéni, belső életet él, de ez az élet- funkció szűk kereteit elhagyva, az épületből kilép és átterjed a sejtek kapcsolatára. E kapcsolatok össze- szövődnek, rendszerré terebélyesednek s a sejteket önálló szerves egységgé, várossá ötvözik. A sejtek összeségének munkája, összeműködése a nagy szervezet önálló élete.

De éppen a városok életműködésének folyománya- ként az épületek csoportos elrendeződésében is törvény- szerűségek érvényesülnek, ősi rendező elvek ezek, melyek természetes fizikai adottságokból sarjadnak és nagyban-egészben a legrégibb település óta változatlanok.

Ezek az általánosan érvényesülő rendező elvek bontják fel a várost terekre és utcákra, tipikus alkatú egységekre, melyek szövevényében felismerhetjük a városok jellegze- tes és mindenütt megtalálható molekuláris szerkezetét.

Tudjuk, hogy a tervszerű városrendezés a település fejlődését új irányba terelheti és mégis a város

* Szemelvény szerzők készülő városrendezési munkájából.

ez ősi szerkezetét mindmáig nem változtatta meg. A for- galom növekedése vagy a fejlettebb közegészségügy, a terek és utcák méreteit módosíthatja, de a városok életfunkciójának ősi adottságaiból fakadó jellegzetessé- geik ma is tisztán felismerhetők. Az épületek halmazát organikus rendszerré — tehát várossá — elsősorban a terek és utcák szövevénye teszi.

S ha a városok e struktúrája az organizmus élet- folyamatának természetes szülötte, akkor a terek és utcák fogalmának (tipikus tartalmi lényegé- nek) meghatározását is ez életfunkció megnyilatkozásai- ban kell keresnünk. Létük ősi gyökeréhez kell vissza- nyúlnunk, hogy valódi mivoltukban felismerhessük őket.

Tanulmányunk további során látni fogjuk, hogy a terek és utcák fogalmát meghatározó tartalmi szempontok lényeges szerepet töltenek be a városkép kialakulásában, mert a szép élménye (bár az esztétikai érték független a dolgok fogalmától) könnyen elhomályosul, valahány- szor a forma nem fejezi ki tipikus tartalmát, más szóval, ha a tér nem válik jellegzetesen térré, az utca pedig utcává. Pontosan meg kell tehát határoznunk a terek és utcák fogalmát, továbbá azokat a formai jellegzetes- ségeket, amelyekben éppen ez a fogalmi lényeg mara- déktalanul jut kifejezésre.

(13)

Az élő város lüktető szervezetének erei az utcák, Ezek az organizmus szervei között élettani kapcsolatot létesítenek. A város életfolyamatának térben megnyilat- kozó dinamizmusa, sodrása a közlekedés magától érte- tődő ősi követelményének szülötte. Ez az ősi szükséges- ség az utak tipikus alkatának megteremtője. S míg a formai kialakítás változataiban számos egyedi tulajdon-

ság is érvényre juthat, a mozgást, áramlást, mint jelleg- zetességet az utca nem nélkülözheti. Igy az utak formai kialakításukban — feltéve, hogy funkciójukat valóban betöltik — létük végső okára mutatnak vissza és e sodró dinamizmus mint tartalmi lényeg, alkatukban valóban kifejezésre jut.

A terek az organizmus élettani gócai, gyűjtő vér- edényei. A szüntelen áramlást itt pillanatnyi megnyugvás, célhozérés váltja fel. Az utak mozgásra serkentő dina- mikus jellegével szemben körültekintésre ösztönöznek.

A várostestében viszonylagos nyugalmi pontot jelentenek.

Általában itt találjuk a közösségi élet magasabbrendű megnyilatkozásait, a nagy egész organizmusának leg- főbb szervi működését, amely, mint a térbeli formákat eltöltő belső tartalom, a terek ugyancsak közös formai sajátságaiban is kifejeződésre talál.

A terek és utcák alkati sémája mögött tehát jelleg- zetestartalmi lényeg rejlik. Végtelen sok változatban ala- kulhatnak ki,mindmegannyi egyedi eredményekénta várost formáló erőknek, de különbözőségükben is közös lénye- gük a fajhoz tartozó egyedek mindegyikében feltalálható.

E tartalmi lényeg felismerése a továbbiak folyamán a terek és utcák tipikus és szükséges formai jellegzetes- ségeinek pontosabb meghatározásához fog elvezetni bennünket,

*

A terek és utcák városképi problémáinak vizsgála- tánál magából a formákat szemlélő emberből kell ki- indulnunk. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy a látási benyomások alapján kialakuló élmények milyen elemek- ből épülnek fel. A szemlélő lelkében kialakuló össz- benyomás ugyanis igen bonyolult élettani és lélektani folyamatok eredményeként jelentkezik. A hatá- sok pontos elemzésére van szükség, hogy a ható össze- tevők szerepét és eredetét (tartalmi, esztétikai, érzelmi stb.) megkülönböztethessük. Igy elkerülhetetlen néhány

lélektani folyamat rövid ismertetése, mert éppen e vizs- gálódások fognak tanulmányunk egyik lényeges céljához elvezetni bennünket: a városkép szemlélésénél kelet- kező összbenyomás alkotóelemei közötti tájékozódás- hoz, annak felismeréséhez, hogy a különböző lélektani és érzelmi elemek között miként rejtőzik a szemléletből fakadó tiszta esztétikum, a felburjánzó mellékhajtások pedig mennyiben segítik elő vagy nyomják el az eszté- tikai érték érvényesülését.

A tiszta esztétikai tényező mellett jelentkező többi hatásban olyan gazdag és értékes komponenseket is fogunk találni, amelyek nem hanyagolhatók el és terv- szerű felhasználásuk a városkép megjelenésének elő- nyére válik. E tényezők fontosságára jellemző, hogy igen gyakran magával az esztétikai mozzanattal zavarják össze őket.

Járjuk tehát mint szemlélők a várost és kíséreljük meg nyomon követni a városnézés folyamatát.

A z é r z e t . A külső világ behatására keletkező legegyszerűbb lelki mozzanatok az érzetek. Szerveze- tünk elsődleges állásfoglalásai környezetünk benyomá- saira. Érzetek: a sötét, nagy, rikító, nyomasztó stb,

benyomásai, önmagukban, a konkrét formától függet- lenül, csupán mint benyomások érvényesülnek. Lehatá- rolásuk, alakba öltöztetésük már magasabb fokú szellemi tevékenység. Az érzet így a külső dolgok valódi miben- létéről, alakjáról még semmit sem árul el, csupán jelzi azokat. Érzeteink vannak a látott tárgyról, bár figyel- münket nem irányítottuk rájuk. (Pl.: térnél tudat alatt érezzük, hogy sötét, tágas vagy szűk stb., anélkül, hogy figyelmünket ráirányítva, konkrét formáját tudatosan felismernők és valódi mivoltáról fogalmat alkotnánk

magunknak.)

Mielőtt még érzeteinket képzetekké fejlesztenők, azok életműködésünk érzelmi hullámzásába mintegy benyomódva, kiváltják érzelmi életünk pillanatnyi reak- cióját. Ez az érzelmi reakció lehet kellemes vagy kelle- metlen, aszerint, hogy pillanatnyilag éppen milyen a lelki diszpozíciónk. Ezért relatívak, bizonytalanok. (Egyik esetben például a sötét keltette benyomás a kellemes, máskor pedig lelki beállítottságunk a világosat kívánja.)

A k é p z e t . Külső benyomásaink szellemi fel- dolgozásában azonban nem állunk meg az érzeteknél.

A v á r o s k é p s z e m l é l e t é n e k l é l e k t a n i f e l d o l g o z á s a Szellemi tevékenység

1. É r z e t e k *

(sötét, világos, szűk, rikító stb.) 2. K é p z e t a l k o t á s

(a konkrét egyedi alak felismerése) 3. F o g a l o m a l k o t á s (lényegfelismerés)

(a konkrét egyedi alakban rejlő tipikus tartalmi lényeg felismerése)

E s z t é t i k a i é r t é k e l é s

(a formák törvényszerű viszonylatainak fel- ismerése)

Érzelmi tevékenység É r z e l m i r e a k c i ó változó, relatív.

Az egyén pillanatnyi lelkiállapotától függő.

A z é r z e l m i k í s é r ő kellemes vagy kelle- metlen aszerint, hogy a képzetalkotás tevé- kenysége könnyed vagy nehézkes lefolyású.

A z é r z e l m i k í s é r ő kellemes vagy kelle- metlen aszerint, hogy a tartalmi lényeg felis- merése könnyed vagy nehézkes.

A s z é p ö r ö m é r z e l m e . Mindig kellemes.

£ R E

c a>

a) d) E <u

Q.

><0 >

W

>o >

CD

W in

•O

<1) O) (U

>>

C

* Tk. a legegyszerűbb lelki mozzanat.

109

1601 V Á R O S R E N D E Z É S

(14)

Környezetünkről pontosabban kívánunk tájékozódni, ős i életérdekből fakadó ösztönnel igyekszünk megismerni mindent, ami körülvesz bennünket. A külső dolgokhoz való viszonylataink ismerete lélektani szükségesség.

Környezetünkben elfoglalt helyzetünk határozza meg magatartásunkat, tetteinket. Életérzésünk, ösztönös élet- cselekvésünk állandó függvénye a külvilágnak.

Környezetünk megismerésének szellemi folyamatá- ban azokat az érzeteinket, amelyek egy konkrét dologra vonatkoznak, egységbe kapcsoljuk s Igy a tárgyakat valódi formájukban lehatárolva, egyedi mivoltukban ismerjük meg. Képzeteket alkotunk róluk. Az érzet alaktalan puszta hatás, a képzet már a benyomások rendezése, alakítása, a megismerés szellemi tevékeny- ségének eredménye. (A képzetalkotás révén szerzünk tudomást arról, hogy valamely tárgy milyen formájú, nagyságú stb. Egy tér szemlélete esetében pl.

felismerjük annak formáját, méreteit, szóval konkrét egyedi testiségében fogjuk fel, anélkül azonban, hogy fogalmát, tipikus tartaimát ezáltal felismernők.)

A terek és utcák szemléleténél alkotott képzeteink látási benyomásokon alapulnak. Szemünk által lerög- zített képek sokaságából, eszméletünk segítségéve!

alkotjuk meg a külvilágról összképzetünket. Belső szem.

léletünk szülötte ez, az összes látott képek összege_

melyet azonban lerajzolni vagy fényképen érzékeltetn-, nem lehet.

Természetes emberi adottságaink azonban e szellemi folyamat elé korlátokat állítanak. Környezetünket csak emberi mivoltunk kényszere alatt szemlélhetjük, érzé- kelhetjük. S aszerint, hogy a képzetalkotás folyamata gyors és eredményes vagy nehézkes és bizonytalan, környezetünk megismerésére irányuló ősi törekvésünk kielégítése kellemes, vagy kellemetlen érzelmi kísérőt von maga után. E jellegzetes érzelmi reakcióban ismer- hetjük fel a szemlélődés folyamatánál fellépő m á s o d i k lényeges é r z e l m i h a t á s t .

Olyan elrendezések például, amelyek nem igazodnak a szemlélő ember fizikai és lélektani adottságaihoz, bizonytalanság érzetét keltik, a képzetalkotást meg.

nehezítik és az eszmélet korlátait is esetleg túlfeszítik (Pl. : Szemünk adottságaival nem számoló, fáradtságosán áttekinthető térarányok, szétfolyó vagy bonyolult formák, léptékhiány stb.) Iskolás nyelven azt mondhatjuk, hogy a szemlélet folyamatának nehézkessége, sikertelensége, a lélektani energiagazdálkodás ökonomiáját sérti. E szel- lemi funkció nehézkességéből a szemlélődés kellemetlen érzelmi mellékterméke fakad.

Ha azonban a városkép formai kialakításában alkal- mazkodik az ember természetes fizikai és lélektani adottságaihoz, ösztönös tájékozódásunk könnyed, hatá- rozott lesz. Külső benyomásaink pontosan definiálják helyzetünket; magunkat mintegy biztonsággal helyezzük a térbe. A hatások könnyedén illeszkednek tudatunkba s a megismerés szellemi folyamatának könnyűsége a sikeres tevékenység örömével jár.

F o g a l o m a l k o t á s . Eddigiek során a szemlé- lődés folyamatát a maga tisztaságában vizsgáltuk.

Tekintetünk csak a bennünket körülvevő formákra irá- nyult, amelyekről csupán érzékeink útján vettünk tudo-

mást. Az alak mögött rejlő tartalmi lényeget azonban nem méltattuk figyelemre.

A képzetalkotás csupán első fokozata volt megismerő tevékenységünknek. Általa, mint láttuk, felfoghattuk az egyes dolgokat önmagukban, egyedi mivoltukban, de azok összefüggéséről, a világban betöltött szerepéről még mit sem tudtunk. Első kérdésünkre, amelyet ösztö- nösen intéztünk környezetünkhöz, a puszta szemlélet adta meg a választ. A szemléletnek ez az ideális álla- pota azonban a maga elszigeteltségében alig képzelhető el. Számunkra ugyanis mindennek, ami körülvesz ben- nünket, van valami értelme, jelentése. Emberré levésünk ősidejétől kezdve megszoktuk, hogy az érzékeink által felfogott alak mögött ezt az értelmet, jellegzetes tartal- mat keressük. S míg az első kérdés a szemlélődő emberé volt, a másodikat a logikum, a kutató ész teszi fel. Ez utóbbi azokat az összefüggéseket kutatja, amelyek a tárgyak mivoltát meghatározzák. Az egyes dolgokat vonatkozásba hozza egymással, szerepüket meghatá- rozza a világban, osztályoz és elhelyez, így állapítva meg a tárgyak fogalmát, az egyedi valóságba mintegy belevetítve tipikus tartalmi lényegét. (Az épület most már nem csupán a maga konkrét formájában szemlél- hető, eszmei jelentést nélkülöző kőhalmaz, hanem kifejezője lényegének, tehát valóban épület.)

S miként ösztönös igénnyel alkottunk magunknak a környezetünkben lévő dolgokról képet, ugyanúgy ösztönösen törekszünk arra, hogy értelmünk e magasabb fokú tevékenységével a dolgok fogalmát is meghatá- rozzuk. Hétköznapi életünkben általában megszokott dolgok vesznek körül bennünket. Ezek fogalmát vagy magunk egy ízben már megalkottuk, vagy talán meg- tanultuk őket. De éppen környezetünk biztos, határozott felismerésére irányuló ősi ösztönös igényünk követeli meg, hogy e fogalmi lényeg mint tartalom, a tárgyakban könnyen felismerhető legyen, azokra mintegy rá legyen írva. (Nem közömbös például, hogy egy épület temp- lomhoz vagy vásárcsarnokhoz hasonlít.)

Bevezetőben már említettük, hogy a terek és utcák egymástól eltérő, tipikus szerkezeti elemei a városnak.

A fentiek értelmében nem közömbös, hogy a terek és utcák kifejezésre juttatják-e belső tartalmukat. Alka- tuknál fogva tisztán, félreérthetetlenül kell hogy utal- janak tartalmi lényegükre, hiszen azok logikánk szem- pontjából már nem elvont formák csupán, amelyek a világtól elszigetelten, mintegy önmagukért vannak, hanem szerves tartozékai egy nagy organizmusnak, a városnak. Ebben fontos szerepet töltenek be, számos szállal beleszőve a nagyobb rendszerbe. Éppen e szálak érdeklik logikánkat, ezek azok a vonatkozások, ame- lyekkel osztályba soroljuk és így fogalmukat meghatá- rozzuk. E tipikus tartalmi lényeg felismerése a terek és utcák létének végső okára, valódi értelmére utal s szemléletünkben az elvont téridomot éppen városi térré, illetőleg utcává teszi. Átér, mely félig-meddig utcának hat, tartalmi bizonytalanságával, határozatlanságával nyug- talanít és zavarja szemléletünket. Hasonló a hatás, ha például egy épületben járunk és nem tudjuk biztosan, hogy az előszobában vagy m^r a fogadószobában vagyunk-e. Lehetnek a helyiségnek művészi arányai,

110

(15)

a tartalmi kétely azonban megzavarja szemlőlédésünket.

Ugyanúgy, mint a képzetalkotásnál láttuk, e tartalmi szempontok felismerésénél is a lélektani folyamat lehető legkönnyebb lefolyását igényeljük. Nem bonyolult elmé- leti kutatásokat akarunk folytatni környezetünk felismerése kapcsán. Könnyedén, szinte önkéntelenül kívánunk reflektálni tudatunkban a külső benyomásokra és keres- sük a dolgok logikus (tipikus tartalmi) indokoltságát.

S e lélektani folyamat lefolyásának módja határozza meg a h a r m a d i k lényeges é r z e l m i h a t á s t , mely a városkép szemléleténél fellép.

A határozott és emberi adottságunkhoz alkalmazkodó külső benyomásokra támaszkodó lélektani folyamatok könnyűsége a kis energiafogyasztással járó siker kellemes érzelmét váltja ki. Ha azonban a tartalmi lényeg környe.

zetünk kialakításában elhomályosul, szétfolyik, akkor a.

kifejezés bizonytalansága figyelmünket mellékutakra tereli, a szemlélet tisztaságát megzavarja és kellemetlen

érzelmi termékével a városkép kedvező hatását le- ronthatja.

E s z t é t i k a i é r t é k e l é s . A szemléleti kép megalkotásával, továbbá a dolgok lényegének gondol- kodásunk útján való meghatározásával környezetünket megismertük. Megkaptuk a választ spontán kérdésünkre, melyet ösztönösen intéztünk a minket körülvevő dolgok- hoz. De természetes érdeklődéssel nem csupán azt kér- dezzük, hogy valójában mi is az, amit látunk, ami körül- vesz bennünket, hanem mindaz milyen formában nyilat- kozik meg számunkra. A »mi ez ?« kérdést tehát nyomon- követi a »milyen?« Gondolkozó emberekből esztétikailag szemlélődőkké válunk. A formák meglátása azok össze- hasonlítására, viszonylataik mérlegelésére ösztökél. A szemlélt egészet részekre bontjuk, ezeket összemérjük, értékeljük s a globálisan szemlélt képet így esztétikailag feldolgozzuk. A terek, utcák műalkotásjellege a részek egymáshoz, valamint az egészhez vonatkoztatott törvény- szerű viszonylatain, a részek harmóniáján alapszik.

A formák arányaiban rejlő törvényszerűség meglátása, a részek összetartozásának, teljes-egészbe olvadásának felismerése —és hangsúlyozzuk, hogy csakis ez — az esz- tétikai öröm, mely a városkép szemlélésének aktusában a negyedikés számunkra legfontosabb érzelmi komponens.

A fentiekben láttuk, hogy esztétikai értékelésünk csak a bennünket körülvevő formákra irányul. A szép szemlélete az alak mögött rejlő tartalmi lényeget nem méltatja figyelemre; a város műfaján belül száműzi ezeket és beéri a formák törvényszerű viszonylataival.

Ilyformán arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a szépélmények már közvetlenül a külső dolgok meglátása után is kialakulhatnak és így nem szükséges, hogy azok lényegének, fogalmának megismerése az esztétikai értékelést megelőzze. S valóban: k é p z e t e i n k ön- magunkban is maradéktalanul hordozzák azokat a kellé- keket, amelyek a látott tárgyak szépségének — alkatuk belső törvényszerűségének — felismeréséhez elegendők.

A városképben rejlő szépség szempontjából a tudatos ész kutató megismerése akár el is maradhat, hiszen az esztétikai érték nem szorul e tartalmi elemek segítő jóindulatára. (Valamely helytelen arányt még sohasem sikerült tartalmi indokolással széppé varázsolni.) És mégis

ritkán találkozunk olyan emberekkel, akik a megismerés természetes folyamatát megszakítva, a tárgyak szépségé-

ben gyönyörködnek. Milyen kevesen vannak azok, akik például egy festmény előtt — bár nem értik, hogy mit ábrázol — zavartalanul adják át magukat esztétikai élményeiknek. Természetesnek kell tartanunk, hogy mindenekelőtt a dolgokkal magukkal és azok értelmével, jelentésével kívánunk tisztába jönni.

Igy a szép értékének felismerése általában a meg- ismerés képzeleti és logikai aktusának befejezése után szokott bekövetkezni, vagyis természetes tájékozódásunk elsődleges igényének kielégítését követőn, de itt is csupán akkor, ha — mint később látni fogjuk — a meg- ismerés nem ösztökél oly életcselekvésekre, amelyek sürgősségüknél fogva már nem hagynak időt a művészj szemlélődésre.

*

A városkép szemléleténél tehát — röviden össze- foglalva—négyjellegzetesaktust különböztethetünk meg.

Érzetek keletkezését, képzetalkotást, lényegmegismerést (fogalomalkotást) és az esztétikai értékelést. E szellemi működés mindegyike mellett érzelmi életünk jellegzetes reakcióit is megtaláltuk. Ezek az érzelmek együttvéve egy végső összérzelemben alakítják ki a városkép benyo- mását, valódi hatását. Eddigi vizsgálódásaink után már módunkban lesz a keletkező összérzelem különböző összetevőit egymáshoz viszonyítva is helyesen értékelni.

Vizsgáljuk meg tehát a már ismert érzelmi hatásokat abból a szempontból is, hogy milyen súllyal alakítják ki összérzelmünket s miként segítik elő, vagy akadályozzák ebben esztétikai élményünk kialakulását.

Érzeteink nyomán keletkező érzelmi hatás általában alig jáfszik szerepet a végső összbenyomásban, mert a városkép közvetlen hatásai megszokottak, hétköznapiak.

Drasztikus benyomások, pl. rikító színek, általában ritkán fordulnak elő. (Kétségtelen, ha ilyenek mégis előadód-

nak, minden más benyomást háttérbe szoríthatnak.) Lényegesebb (magasabbrendű) komponense végső élményünknek az a második érzelmi hatás, mely kör- nyezetünk megismerésének elsődleges tevékenységét kíséri. Képzeteink megalkotásával már ösztönös élet- érdekből szellemileg is reflektálunk környezetünkre, és éppen ezért fogékonyabbak vagyunk e folyamat sikerével,

könnyedségével szemben.

A fellépő intenzív érzelmi hatás a szép élményének későbbi kifejlődését lényegesen befolyásolja. Kellemes érzelmi reakció az esztétikai öröm útját egyengeti, szelle- münket mintegy hangulatilag előkészíti az esztétikum méltánylására, míg a képzetalkotás nehézkességének kellemetlen érzelmi kísérője akadályozza a szép élmények kibontakozását. Mint öntudatlan szemlélődök ez intenzív érzelmi hatás valódi okáról természetesen nem tudunk beszámolni magunknak. A kellemes vagy kellemetlen érzelem azonban pillanatnyi életérzésünket erőteljesen befolyásolja és igen gyakran helytelen vélemény meg- alkotására csábít bennünket. Esztétikai ítéletet mondunk környezetünkről akkor, amikor valójában egy élettani, illetőleg lélektani funkció kellemes vagy kellemetlen hatásáról kellene beszélni, röviden szólva összezavarjuk a pszihológiát az esztétikával.

111

V Á R O S R E N D E Z É S

(16)

Ebben a tévedésben kell keresnünk annak magyará- zatát, hogy a városszépség szabályait oly gyakran hely- telen utakon, a képzeletalkotás igényeit leginkább kielé- gítő formákban, arányokban vélték felismerni. Az így kihámzott szabályok valódi jellegét természetesen félre- ismerték és ellenkezést váltottak ki azokban, akik a művészi intuíciót — igen helyesen — a szigorú szabályok közé szorítástól féltették. A szemlélet folyamatának elem- zése biztosíthat minket afelől, hogy a szépet ne zavarjuk össze valamely élettani vagy lélektani működés könnyű- ségével. Ilyen tévedés esetén bármely más életfunkcióval járó kellemes érzést sem volna jogunk kirekeszteni a szépérzések kategóriájából.

A városkép szemlélete nyomán keletkező további lényeges hatást a tartalmi szempontok felismerésével járó érzelemben találtuk meg. Ez lényegében logikai tőről fakadó analógiája a képzetalkotást kísérő érzelem, nek. Miként a tiszta szemléletnél (képzetalkotásnál), ugyanúgy logikai síkon is egyértelmű, határozott benyo- másokat igényelünk. A városkép sajátos jellegéből folyó tartalmi lényeg felismerése összérzelmünk kialakulására nagy hatással van.

Amennyire helyes az a megállapítás, hogy az eszté- tikai érték a város műfaján belül nem a tartalmi szempon- tokban rejlik, annyira helytelen volna ebből arra követ- keztetni, hogy e tartalmi szempontok elhanyagolhatók A tiszta, ideális szemlélet száműzi ugyan a tartalmat, de ez a szemlélet alig képzelhető el elszigetelten. Végső élményünk valódi mivoltában igen bonyolult és sok összetevőt foglal magában, melyek között az esztétikai könnyen elhomályosulhat. A logikai indokolatlanság, értelmetlenség szemléletünket oly mértékben meg- zavarhatja, hogy az esztétikai élmény kifejlődéséhez el sem jutunk.

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a városkép kel- tette hatásban olyan tartalmi elemek is szerepelhetnek, amelyek a szemlélt formákból közvetlenül nem olvashatók ki. Asszociációk, konvenciók folytán új elemekkel bővül- het összérzelmünk. Valamely történelmi esemény tudata pl. átszínezheti élményünket. E romantikus tényezők azonban tanulmányunk tárgykörén kívül esnek, mert asszociációs jellegüknél fogva a szemlélt formáktól függetlenek.

Eddigi vizsgálódásaink is meggyőzhettek bennünket, hogy összérzelmünkben az esztétikai élmény érzékeny és labilis. Erőteljes érzelmi hullámzások előzik meg kialakulását. Ösztönös életérdekek, igények tolódnak előtérbe és ezek készítik elő, vagy esetleg véglegesen felzaklatják pszihikai világunkat, mielőtt még a művészi értékre figyelmünket ráirányítanánk. De éppen azért, mert ösztönösen fellépő elsődleges igényeink drasztikus érzelmű hullámai oly könnyen elsöpörhetik az esztétikai élményt, a művésznek öntudatosan, biztos kézzel kell számolni a hatásokkal, hogy a helyesen megkomponált, kellemes városképben az esztétikai érték zavartalanul, esetleg egyéb értékes tényezőkkel is gazdagodva, mintegy felfokozva bontakozhasson ki.

Az eáztétikai élmény előtt fellépő kedvező érzelmi hatások vizsgálata tehát az előnyös városképi megjelenés feltételeinek meghatározása szempontjából indokolt.

A képzetalkotás, valamint lényegmegismerés folyamatá- nak emberi adottságaiból, ősi törvényeiből olyan szabá- lyokat állapíthatunk meg, melyek ha nem is eszté- t i k a i t ö r v é n y e k , mégis a szépélmények kialaku- lását szolgálják. Meghatározhatjuk a városműalkotás műfaji törvényeit, vagyis azokat a főbb elveket, kerete- ket, melyeken belül a művésznek művét meg kell alkotnia, hogy az valóban a szemlélő emberhez szóljon, annak adottságaihoz igazodjék.

A térarányok kérdései, a helyes térérzet feltételei, a térkonstrukciók formai határozottsága, térbeosztás, stb,, stb,, a városművészet ABC-je. Ha ezek nem is esztétikai törvények, de megtartásuk — kellemes érzelmi kísérőik révén — éppen az esztétikum könnyed érvé- nyesülését segíti elő. Ezeknek az elveknek a kutatása a városépítés terén annál inkább szükséges, mert talán sehol annyit nem vétettek ellenük. Sehol annyira nem hagyták figyelmen kívül, hogy az alkotásokat emberi teremtmények szemlélik, akik a jelen esetben épületek közé beszorítva, emberi adottságaik kényszere alatt fogják fel a formákat és alakítják ki összképüket a kör- nyezetről. Az a műalkotás, amely a szemlélő ember fizikai és lélektani adottságait semmibe veszi, elvont esztétikai értékkel bírhat ugyan, csak éppen műélvezőre nem talál.

A képzetalkotás, valamint a lényegfelismerés lélek- tani folyamatának vizsgálata tehát fontos elvek meg- állapítására vezet. E szabályok rendszere — mondjuk tana — a városművészetben azt a szerepet tölti be, mint a zenében az össz hangzattan, vagy az irodalomban a nyelvtan. E szabályok származásának helyes felismerése lehetővé teszi szá munkra, hogy a továbbiak folyamán azokat rendszeresen kutassuk. Álesztétikai előítéletektől megtisztítva őket, az is nyilvánvalóvá válik, hogy e sza- bályok mindenkor csupán tág kereteket jelölnek meg, mely kereteken belül, mint sematikus vázban, a valódi esztétikai érték, a művészi kialakítás szabadon meg- nyilvánulhat. ÉS valóban azt látjuk, hogy a művészi kialakítású terek, utcák legszebb példái — tudatosan vagy akár öntudatlanul — az örök ember élettani és lélek- tani törvényeit szem előtt tartva létesültek. Alkatukban egyrészt a könnyed képzeletalkotás igényeihez alkalmaz- kodnak, másrészt pedig tartalmi lényegük formai meg- jelenésükből könnyen kiolvasható. Határozott, egyértelmű benyomásukkal fgy könnyedén helyezkednek el tuda- tunkban és mintegy előkészítik, pihenten tartják szelle- münket művészi szépségeik befogadására.

A terek és utcák művészi kiképzésére, illetőleg a részek harmóniájának mikéntjére nézve, természetesen, pontos szabályokat nem állapíthatunk meg. A művészi intuíciónak nem írhatjuk elő, hogy ilyen vagy olyan ritmikus elemekkel, ilyen vagy olyan arányokkal juttassa kifejezésre a művészi teljességet. Megállapíthatjuk azonban azokat az elveket, szabályokat, melyek a város- kép összhatásában, mint láttuk, a »kellemes« tényezőt biztosítják és az esztétikai élmények kialakulásának mintegy melegágyát megteremtik*

KISLÉGHI NAGY ISTVÁN ÉS POGÁNY FRIGYES

* A meghatározható elveket és szabályokat a kővetkezőkben fog- juk részletesen tárgyalni.

(17)

n

M. Kir. Kereskedelmi Minisztérium Tisztviselő üdülőháza Balatonöszödön

Tervező: v. IRSY LÁSZLÓ

Földszinti alaprarz. 1:500; 1. terrasz, 2. étterem, 3. nyitott terrasz, 4. kártyaszoba, 5. hall, 6. mosókonyha, 7. konyha, 8. kamra. 9. mosogatókonyha, 10. söntés, 11. tálaló, 12. iroda, 13. W. C. előtér, 14. olvasószoba, 15. iroda, 16. szélfogó

Emeleti alaprajz. 1:500; 1. szoba, 2. személyzeti szoba, 3. hall, 4. W. C. előtér, 5. fürdőszoba, 6. előszoba, 7. terrasz.

E néhány képen egy balatonparti tisztviselőüdülőt mutatunk be. Cse-

kély anyagi lehetőség folytán csak évekre elhúzódó ütemben épülhetett fel. A nehézséget fokozta még az a körülmény is, hogy időközben növekedett a helyszükségleti igény, az akcióba való újabb tisztviselő- csoportok bekapcsolása folytán. Ter- mészetesen ezek a nehézségek bizo- nyos nyomot hagytak a tervező- munka egyöntetűségén, amit ugyan az építész igyekezett a lehetőség- hez mérten csökkentetni, de azt teljes egészében megszüntetni nem állt módjában.

Nem egy esetben átka a mara- déktalan tervezési munkának, hogy a tervezőnek vagy nincs elég ideje munkáját teljesen kiérlelni, vagy még súlyosabb, hogy az építtető változtatgatja kívánságait még az építési munka folyamata alatt is.

Az épületcsoportok rendeltetés szerinti tagolása ennek ellenére eléggé sikerültnek mondható, így az üdülő lármás és csendes részé- nek elkülönítése majdnem teljesen

113

É P Í T K E Z É S E K

(18)
(19)

M. Kir. Kereskedelmi Minisztérium Tisztviselő üdülőháza Balatonöszödön

Tervező: v. IRSY LÁSZLÓ

biztosítva van. Ugyancsak eléggé különállóan van elhelyezve a lakó- szobáktól az éttermi rész, a konyha- traktussal egyetemben, vagyis a bűzös és nem bűzös részek szepa- rálása is megfelelőnek mondható.

A nyári tartózkodásra épült üdülő használata során felmerült a téli pihenés lehetőségének szükséges- sége is. Az új épületszárny már központi fűtéssel épült fel, kellő számú fürdőszobával, míg az elő- ször felépült épületben néhány fürdőszobás lakrész mellett bőséges közös térfi, női mosdóhelyiséget kapott. A csak nyári tartózkodás céljára épült részen hideg és hézag- mentes, tehát vizet bíró padozattal vannak ellátva, a téli tartózkodási épületben parkettpadozat létesült.

Gondoskodás történt külön személy- zeti lakásokról és garazsirozás le- hetőségének biztosításáról, valamint teke- és tenniszpályákról is. Az ár- területet feltöltötték és az így nyert területen a kanadai nyárfa már három év alatt bőséges séta- és pihenőhelyeket biztosít az üdülőknek.

Földszinti alaprajz. 1:500.

1. étterem, 2. zárt terrasz, 3.

előtér, 4. söntés, 5. belépő, 6.

előtér, 7. portás, 8. W. C. előtér, 9. hall, 10. hidegkonyha, 11.

nagykonyha, 12. tálaló, 13.

kamra. 14. mosogató, 15. előtér, 16. gondnoki szoba 17. iroda.

Emeleti alaprajz. 1: 500 : 1. szoba, 2. előszoba, 3. fürdő- szoba, 4. személyzeti szoba, 5. hall, 6. terrasz, 7. erkély.

115

É P Í T K E Z E S E K

(20)
(21)

Építész nyaralója Balatonöszödön

Tervező TÓBIÁS LORÁND

Egyszerű eszközökkel megoldott nyaraló. A hálószobákba elhelye- zett mosdók és beépített szekré- nyek jól lakhatóvá és berendezhe- tővé teszik a szobákat. Kár, hogy viszonylag kis telekre épült és az elő- és oldalkertek keskenyek.

1. előszoba, 2. W. C., 3. kamra, 4. konyha, 5. lakószoba, 6. háló, 7. terrasz

117

E P I T K E Z E S E K

(22)

Kerti nézet.

Balatonöszödi nyaraló

Nappali szoba.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :