93
IRODALOM
A jogi személyek a nemzetközi magánjogban.
Dr. Réthey Ferenc egyetemi m a g á n t a n á r e cimti mono- g r á f i á j a az elmúlt év végén került könyvpiacra. A m u n k a té- m á j á t illetően két megjegyzésünk van. Az egyik az, hogy az egyes t ö r v é n y e k k o m m e n t á r j a i a g y a k o r l a t b a n jó szolgála- tot tehetnek, á m valamely állani jogi k u l t ú r á j á n a k igazi f o k m é r ő j é t a tudományelméleti m ű v e k a d j á k meg. Már e szempontból is örömmel kell üdvözölnünk a szerző művét, amely a m a g á n j o g egyik legnehezebb kérdését: a jogi szemé- lyek kérdését külföldi viszonylatba helyezi és így vizsgálja, hogy mikép a l a k u l n a k a n n a k jogviszonyai, j o g és cselekvő- képessége, stb. A m á s i k : t á r g y á n a k időszerű volta. A könyv centrális p r o b l é m á j a u g y a n i s a jogi személyek honosságának kérdése.
Köztudomásu, hogy m a g á n j o g i kérdésekben éppen a békekötés óta lényegesen előtérbe n y o m u l t a honosság kér- dése mindenfelé E u r ó p á b a n , különösen azonban nálunk. A m a g y a r gyakorló jogász lépten-nyomon olyan m a g á n j o g i tényállással kerül szembe, amelyben ktilföldiségi m o m e n t u m van, m e r t v a g y a felek egyike külföldi, v a g y az ü g y l e t kötte- tett v a g y teljesíttetett külföldön stb.
A nemzetközi m a g á n j o g t u d o m á n y á b a n régi a vita, van-e a jogi személyeknek e g y á l t a l á n honosságuk. Kétségtelen, hogy v a l a m e l y konkrét jogi személy és v a l a m e l y állam kö- zött kapcsolat áll f e n n a n n á l fogva, m e r t az illető jogi sze- mély azon állam területén alakult, ott működik, i r á n y í t á s a o n n a n történik, v a g y m e r t t a g j a i , a benne érdekeltek, veze- tői azon á l l a m n a k honosai, működése azon á l l a m oltalma a l a t t áll, azon állam érdekeit szolgálja; kétségtelen az is, hogy e kapcsolat jellege lényeges hasonlóságot t ü n t e t f e az állam- p o l g á r s á g i kötelékkel; mégis arészben, hogy e kapcsolat ho- nosságot jelent-e v a g y sem, megoszlanak a vélemények.
SzerzA könyve a külföldi jogirodalom teljes m é l t a t á s a és eredményeinek felhasználása, azonban m i n d e n ü t t egyéni bí- r á l a t a mellett h a t á r o z o t t a n és meggyőzően f o g l a l j a el azt az álláspontot, hogy a jogi személyeket illetően is a legcélsze- rűbb, m e r t a leggazdaságosabb azok kapcsolatát valamely államhoz honosságnak tekinteni és ehhez képest m a g y a r , né- met, stb. honosságú' jogi személyről beszólni. H a valamikor, u g y a v i l á g h á b o r ú és a békeszerződések óta szinte kényszerí- tően a d v a v a n a jogi személyeknek is a honosság attributu m á t t u l a j d o n í t a n i .
94
A b b a n a kérdésben m á r m o s t , hogy a jogi személyeknek konkrét h o n o s s á g á r a mily k ö r ü l m é n y elhatározó, szerző is- merteti az i r o d a l o m b a n k i a l a k u l t v a l a m e n n y i álláspontot, köztük a békeszerződés kontroll rendszerét, a r r a az ered- m é n y r e j u t v a , hogy helyesen a j o g i személyt azzal a honos- sággal bírónak kell tekinteni, a m e l y á l l a m b a n az létesíttetett és amely államból központi i g a z g a t á s a történik (siége so- ciale). E két honosságelhatározó m o m e n t u m : a n a l ó g i á j a a fizikai személy honosságalapitó tényeinek, a születésnek, és a működéssel, tevékenységgel (lakhely, adózás stb.) szerzett honosságnak. M i g azonban a fizikai személy h o n o s s á g á t vég- eredményben in idea csak egy alapító tény szerint b í r á l j u k el, addig a jogi személyeknél elvileg is a f e n t i kettős szem- pontnak egyszerre való figyelembe vétele i r á n y a d ó , a m i ter- mészetesen sok z a v a r r a a d h a t okot. J o b b megoldást azonban a jogirodalom ezidőszerint n e m tud.
I g e n érdekes a könyvnek az előbbiekhez szorosan kap- csolódó azon fejezete, amely a jogi személy honosságváltozá- sának kérdésével foglalkozik. A kiindulópont az, h o g y a m i n t a fizikai személy honossága tekintetében á l l h a t be változás, akként a jogi személyekében is. Előáll ez az i g a z g a t á s i szék- helynek m á s államba való helyezése, az állam területi felség- j o g á n a k megszűnése, annexió, honosságváltoztató n y i l a t k o - zat, opció, nacionalizálás stb. folytán. S z o m o r ú a n g y a k o r - lati területeket é r i n t e kérdésekkel a.szerző és a tételes jog szempontjából az lett volna a kívánságunk, h o g y ezen a pon- ton a kérdés a g y a k o r l a t szempontjából részletesebb kifej- tést n y e r j e n .
K ü l ö n fejezetben f o g l a l j a össze szerző az u t a l ó elv alkal- m a z á s á r a vonatkozó szabályokat és a háború u t á n i nemzet- közi szerződéseinknek a kérdésére vonatkozó rendelkezéseit.
Összefoglalva: a könyv m o n o g r á f i a - i r o d a l m u n k h a t á r o - zott nyeresége. Nyeresége pedig nemcsak t á r g y á n a k s i k e r ü l t megválasztása miatt, h a n e m módszerére és i r á n y á r a is figye- lemmel, amellyel ezt az eminenter elméleti t é m á t a g y a k o r - lat s z e m p o n t j á n a k állandó szemrneltartása mellett ó v j a m e g attól a rendszerinti sorstól, hogy a B e g r i f f s j u r i s p r u d e n z út- vesztőibe m e r ü l j ö n el, és végeredményben ü r e s f o g a l o m é p i t é s j á t é k á v á váljék.
Dr. Balla Ignác.
Dr. György Ernő: A követelések engedményezése és le- számitolása. A m ű foglakozik a személyi hitel h á t t é r b e szoru- lásával, a t á r g y i biztosítékon alapuló hitellel szemben.
I s m e r t e t i az e n g e d m é n y t és leszámítolást a v é g r e h a j t á s i , csőd és kényszeregyezségi jog szempontjából.
