1 6 2 IRODALOM.
Váradi József: Széchenyi életlátása. A nemzetiségi kérdés. (Széchenyi' Zseb- könyvtár. A magyar sors kérdései. I.) Budapest, 1938. Studium 42 1.
Nem szorul bizonyításra, hogy a Széchenyi-kultusz buzgó istápolása a világszerte folyó súlyos megpróbáltatások közepette számunkra manapság szük- ségesebb, mint valaha. Evégből nem érhetjük be azzal az egy-két közhellyel, amelyet a nagy tömegek a Széchenyi névvel kapcsolatban emlegetnek, hanem olyan tervszerű felvilágosító munkára van szükség, amely a köz legszélesebb rétegeiben tudatossá teszi a legzseniálisabb magyarok egyikének intelmeit, taní- tásait a jelenre és a jövőre. Ezért örömmel kell üdvözölni minden olyan vál- lalkozást, amely a duzzadó Széchenyi-irodalmat ilyen értelemben egészíti ki és gazdagítja. A kilenctagú szerkesztő bizottság programmját a címlapon a következő, szavakba foglalja: A tisztánlátás és a tökéletesedés vágya teszi lehetővé egyéniségünk fejlesztését, nemzetünk felemelkedését és ezáltal az embe- riség haladását. A közösség tudatával, tervszerű szervezetben és összliangza- tosan végzett önmüvelő, népnemesítő, nemzetnevelő munkára serkenti s abban gróf Széchenyi- István hazaszeretetének példaadásával segíti az' olvasót ennek a könyvsorozatnak minden kötete. ( I t t az előzetes tájékoztatás és az érdek- lődés felkeltése érdekében kívánatos lett volna a sorozat néhány következő füze- tének felsorolása is.)
Váradi József eddigi idevágó írásaival méltán rászolgált arra a megtisz- teltetésre, hogy a vállalatot megindíthassa, mert a Széchenyi-irodalom egyik legalaposabb ismerőjének, leghivatottabb és leglelkesebb magyarázójának bizo- nyult. Ezekkel a vonásokkal találkozunk ebben a nemes értelemben vett színes népszerű előadásban megírt két tanulmányában is, amelyek lépten-nyomon tük- röztetik a szerzőnek ritka beleélését, és beleérzését hősének értelmi és érzelmi világába, amihez fokozóan hozzájárul az . időszerűségnek meglepő készsége.
A szerző a ma lelki légkörében rezonál Széchenyinek száz évvel ezelőtti életére, amelyet maga is átél és átélni késztet az olvásóval, akit nem ejt zavarba derüre-borúra felsorakoztatott idézetekkel, hanem figyelmét talpraesett analó- giákkal állandóan ébrentartja, helyes ítéletre képesíti, nyugalmát és bizalmát fokozza. Az első tanulmányban (Széchenyi és a magyar mult) főleg Széchenyi fejlődésével, tanulmányaival, filozófiai világnézetével és azzal a rendszerével foglalkozik, amelyet a magyar nemzet múltjára, jelenére és jövőjére alkalma- zott. Kiemeli a „bizalomkeltés művészetét" és „lélekkitapintó figyelmét" a többi nemzetekkel, illetőleg kisebbségekkel szemben. Íme néhány kiragadott mondat, amelyet akár a mai magyar önáfium elleni orvosságnak minősíthet- nénk: Férfikorban vezetőnk már csak az. értelem lehet! (13), A magyar gyer- meknép, minden lehet, csak két ellensége van: az előítélet és elbizakodottság (17). A magyar sors volt életem legmélyebb feladata (18). Minden bajunknak a nemzet testébe került idegen méreg volt az oka (19).
A második tanulmányt még ennél is nagyobb időszerűség illeti meg:
mintegy kőbe vésve kapjuk a súlyos nemzetiségi kérdés még ma is érvényes és járható megeldásának a „Hunnia"-ban részletesen kifejtett és megokolt magna chartáját. „Ti, közhazánk nem magyar lakosai, külföldi hatalmai.
IRODALOM. 1 6 3
rokonaitok által tagadhatatlanul közelebb álltok a napról-napra tökéletesebb alakra fejlődő civilizációnak kútfejéhez, mint mi magyarok. Mi ellenben, mint az Árpádtól kezdett szabad szerkezetű alkományunk örökösei, annál az elsőbb- ségnél fogva állunk viszont fölöttetek, hogy csak mi képezhetjük Magyarország- nak azt a középítő pontját, mely körül Ti egyesülhettek... Mi magyarok, ha nemzeti fennmaradásunkért aggódunk,' s nyelvünk s sajátságaink kifejezé- sében előhaladni törekszünk, egyenesen csak elolvasztanunk, megsemmisítésünk ellen védelmezzük m a g u n k a t . . . Egyesség nélkül Hunnia semmi." Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Széchenyi több ízben, de különösen 1842 november 27-én tartott akadémiai beszédében állást foglalt a magyar nyelv erőszakos terjesz- tésével szemben, és saját népét mások nemzetiségének megbecsülésére tanította, akkor szerzőnkkel együtt megállapíthatjuk, hogy ezzel a nacionalizmusról valaha is elhangzott legmagasabb tanítást kptuk.
Amikor o szerény, szürke köntösbe bujtatott füzetkét egyhuzamban el- olvastuk, világossá vált előttünk „A magyar sors kérdései" találó alcím is, amellyel ez a valóban magasabb nemzeti rendeltetésű sorozat biztatóan és
még sokat ígérően megindult. kf.
Nánay Béla: Wells, aki tanít. Budapest, 1936. (Nagy László Könyvtár, 7.
szám.) N. 8-r., 120 1.
Aki nem' ismeri alaposan H. G. Wells írásalt, csodálkozva kérdezheti a könyv címének olvasásakor: Hát Wells is pedagógus? Vagy azt is mondhatja, hát igen, hiszen minden író egyúttal nevel és oktat is. I t t azonban nemcsak így van a dolog. A kimeríthetetlen képzeletű író, a Marslakók a földön, az Időgép és számtalan más, mindenkitől ismert könyv írója csakugyan pedagógus.
Vérbeli pedagógus, aki gyermekkorától kezdvo tanított, tanítók mellett segéd- kezett és néhány másirányú sikertélen kísérlet után újra visszatért-a nevelői pályára. A londoni természettudományi főiskolán tanult. Tanári vizsgát tett állattanból és geológiából. Innen érthetők alapos' természettudományi ismeretei.
Különböző magániskolákban tanított, tanügyi lapokba is dolgozott, kéziköny- veket szerkesztett tanítványai számára; Tehát teljes és benső kapcsolatba lépett az iskolákkal, tanárokkal, tanítványokkal és a nevelés-oktatás kérdéseivel.
Ezektől többé nem is tudott elválni. Regényeinek egy része célzatosan pedagó- giai munka, mint a Joan és Péter, Egy nevelés. története s a Halhatatlan tűs, amelyet egyik legjobb regényének tart. Ajánlja „minden tanítónak és tanító- nőnek, aki tanít a Földön, hogy megismerjék a láthatatlan aratások magvető- jét, a tüskék és a szél aratóját, a szokások jobbágyát, a leigázott lázadét,' a diadalmas dolgok örök, gyönge, de szívós ellenségét — a tanítómester örök tragédiáját". A regény Huss Jóbját az oundle-i iskola igazgatójáról, Sander- sonról mintázta. Az ő életét külön is megírta Egy nagy tanítómester törté- neté-ben. Más regényeiben bőven foglalkozik a világ nevelésével, mint pl. a Modern Utópiá-ban,. William Clissold világá-bnn, az Üj Machiavelli-ben, a Szenvedélyes barátok-ban.. Természetesen még inkább értekező műveiben, aminő A ávilizáció megmentése, Nyilt összeesküvés, Az élet csodái stb. Sőt egészen
1 1 *
