/nyugodt idegzet isonzói eseteiben nyeri el a könyv iránti érdek- lődésének bőséges jutalmát.
M é g nagyobb haszonnal forgathatja ezt a művet a fajiság- Tutató. Számtalan, külön-külön élő valóságos fajképen kívül a
magyar vitézségre és a magyar katonaanyagra, a hadi erényekre, a
"kitartásra, a szívósságra, a magyar honvéd és a német katona Tözti különbségre, a magyar győzelemre, a »lehetetlenség« lehetet- lenülésére, a magyar katona érzelmi világára és polgári lakosságunk-
háborús teljesítményeire olyan, cáfolhatatlanul igaz eseményeket
•örökít meg magyar szívvel, hogy ezek nélkül ma már nem lehetne hű és teljes képet adni a magyar jellemről. Erről különösen A víz és a kézigránát című beszámoló győzhet meg.
Mindezek az élet három legnagyobb tanítómesterének: a szük- ségnek, a j ó példának és a szeretetnek köszönhető eredmények, s
•ezért minden pedagógus nagy hasznukat veheti. H a d i erények, parancsnok és csapat, bajtársi készség, szenvedések és fáradalmak,
•a kötelesség vértanúsága, a jó hírnév, józanság, kitartás, igénytelen- ség, az alparancsnok, a csapatvezér, az erkölcsi erő hatalma, a faji lélek hatalma mind olyan kérdések, amelyek kell hogy érdekeljenek minden rendű és rangú nevelőt. A kiváló szerzőt pedig feljogosít-
ják arra, hogy a jövőre vonatkozó tanulságok levonásában A magyar
;ifjúság nevelése legyen a legfőbb gondja.
A kisebb-nagyobb s helyenkint tündöklő példáknak szinte vé- g e t nem érő sorozatábóll azt a tanulságot vonja le, hogy a magyar ifjúságot önbizalomra, erős akaratra és eszményiségre kell nevelni.
Bizonyos, hogy a világháborúnak azok a népek lesznek végső
•győztesei, amelyeknek sikerül az eszményiséget általánossá tenni, s ezáltal az embereket //diadalmas világnézet«-ben egyesíteni.
Váradi József.
I R O D A L O M .
íMaklcai Sándor: -Tudománnyal és fegyverrel. (Arte et marté). A nemzet- nevelés terve. Budapest, Révai é. n. (1939), 192 lap.
A miult, a jelen és a j ö v ő azok az irányvonalak, amelyekkel a nevelés- Tudománynak szüntelen számolnia kell. A m u l t szemlélete megtanít arra, l i o g y mi volt a helyes, mi vált be és mi nem; hogy a nemzetben meliy
•őserők működnek, amelyeket tehát ápolni és fejleszteni kell. A jelen kellő
•életközelséget és életérzést, finom időérzéket és helyzetérzéket követel, a m i lehetővé teszi a szellemi, gazdasági és politikai viszonyokhoz, állapotokhoz, s z ó v a l az adottságokhoz való alkalmazkodást. Az ezekből leszűrhető tanul- s á g o k és belőlük következtethető fejlődés állapítják m e g végül azt az irány- v o n a l a t , amely legbiztosabban készítheti elő a jövőt. M i n d a három kapcsolat egy közös célban összpontosul: a nemzet fennmaradásában és á l l a n d ó fel-
IRODALOM. 287
-virágoztatásában. Eleinte a marté, m a j d az arte állt homloktérben, ina a -kettőnek egyesítése óv m e g az e g y o l d a l ú s á g t ó l .
Szerzőnk, aki k i v á l ó életközelséggel és eleven idő- és helyzetérzékkel rendelkezik, ennek az elgondolásnak eleget tesz: lépten-nyomon követi a Torszakokat. »Az Idő kérdezi a nemzetet: k i ,vagy, mit akarsz, h o g y a n remélsz m e g m a r a d n i az óriás világerők ü t k ö z ő p o n t j á b a n ? « ( 7 ) . A m ú l t b ó l
•kiemeli a m a g y a r családi-katonai h a g y o m á n y o k a t ( 7 6 ) , m a j d bebizonyítani
•igyekszik, h o g y a m a g y a r embereszmény az exisztenciális értelemben vett
•katona-ember (110). »Az egy és egységes nemzeti műveltség minden kétség nélkül csakis az ősi, népi műveltségi örökségből, a magyar természetből
•ős szellemből kihajtó ismeret- és értékrendszer lehet, mely a legmélyebb és l e g m a g a s a b b értelemben vett m a g y a r önismeretet jelenti ( 1 5 5 ) « ; útfal rá, F o g y a nyelvtanításban, mit jelent a népi g y ö k é r és őstalaij, mire tanít az e b b ő l kibontakozó i r o d a l m i tudatosság és művésziség fejlődéstörténete -(123—24).
Ehhez kapcsolódik a mai oktatásügyi szervezet helyzetképe, amelyet -nemleges v o l t á n á l " f o g v a szerzőnk erősen kifogásol. í m e : » M a i iskolai poli- t i k á n k a népi örökséget csáknem teljesen figyelmen kívül hagyva, nem reá, -mint ősalapra építi fel a népoktatás tervét és m u n k á j á t , hanem a m a g a s a b b t á r s a d a l m i rétegek nemzetközi ismeretanyagát akairja népszerűsíteni s fel- h í g í t o t t a l a k j á b a n n é p i ' műveltséggé tenni (114). A z iskolarendszernek nem- csak át kell h i d a l n i a , de. teljesen m e g kell semmisítenie a m a g y a r műveltség .mai kettősségét ( 1 1 3 ) . A nemzetnevelésnek m e g kell szerveznie az iskolák ..komoly társadalmi szolgálaiát és u g y a n í g y a társadalom komoly iskolai -szolgálattát, erre a kapcsolatra se az iskola, se a társadalom nem alkalmas .mai á l l a p o t á b a n (106). M i n d e n n e k m e g kell változnia a nemzetnevelés n a g y -önrevíziójában (108)« stb.
E b í r á l a t a l a p j á n j u t u n k el a helyes j ö v ő célkitűzéshez: •lEnnek egy- értelműsége, kétségnélkülisége az, aminek hiánya oikozza iskolarendszerünk .zavarosságát, bizonytalanságát (108). E g y teljesen más iskolai rendtartásra
"van szükség, amely az egységes és gyakorlati iskolarendben megtalálja a m a g a egészen ú j , termékeny útjait, lehetőségeit (107). M a m á r közmeggyő- .ződéssé érlelődik a m a g y a r nemzet t u d a t á b a n az, hogy j ö v e n d ő n k legelső ieltétele a katonai szellem (1. m é g alább k ü l ö n ) és életrend uralomrajut- Tatása a nemzetnevelés egész területén (16). E l s ő sorban m e g kell változnia a nevelésről v a l ó közfelfogásnak. Ezért kell hangoztatnunk aizt a követel- m é n y t , h o g y a nemzetnevelésnek döntő politikai üggyé kell lennie ( 8 ) , ez a z á l t a l válik lehetségessé, h o g y a politikai g o n d o l k o z á s nevelői gondol- k o d á s s á alakul át (10)«. . -
M á k k á i p e d a g ó g i a i hitvallásának legsajátabb vonása, m o n d h a t n ó k ten- g e l y e a katonai jelleg, amelyet nem g y ő z eléggé ismételni, h a n g s ú l y o z n i .
K ö n y v e első főrészében »A nemzetnevelés életkerete: a katonai nevelés« ol- vassuk: »Nemzetnevelésünknek szükségszerűen mindenekelőtt katonai nevelés- nek kell lennie ( 1 6 ) , általában minden iskolánknak katonaivá kell. lennie a alevelés elveiben és gyakorlatában ( 1 7 ) , a m a g y a r nemzetnek — fegyveres
hadsereg k ö r ü l — egészében és teljes életrendjében is katonaivá kell válnia- a céltudatos nemzetnevelés m u n k á j a által (31), szakfőiskoláinkiban is m i n - denek előtt t o v á b b kell f o l y n i a az egységes szellemű katonai nevelésneik és- egészségi önnevelésnek ( 1 5 9 ) , az igazi, hősies, e v a n g é l i u m i szellemet ható- erővé kell tenni a katonai nevelés egész folyamata a l a t t . . . ezért n a g y o n kívá- natos, h o g y maguk az egyházak is a legmélyrehatóbban f o g l a l k o z z a n a k szol- gálatuknak ezzel a z á.gával (179, E g y h á z és katonai nevelés) stb. A katonai nevelés követelményéhez szervesen kapcsolódik a testnevelés ü g y e . »Az egy- ség és arányosság s z e m p o n t j á b ó l nézve e d d i g i iskolai nevelésünkről — éppen a határozott m a g y a r embereszmény hiánya miatt — azt t a l á l j u k , h o g y a test- nevelés nemcsak a r á f o r d í t o t t i d ő , hanem az értelmezés, t a r t a l o m , kiterje- dési kör és a g y a k o r l a t i célzat tekintetében is elégtelen ( 1 1 1 ) . « A német példára v a l ó hivatkozással kijelenti, h o g y erre »sok!kal t ö b b időt, naponta- délelőtt és este l e g a l á b b egy ó r á t kell fordítani« ( ! 120). A leventeintézmény ú j szervezete kapcsán utal .a lövészkötelezettség n a g y f o n t o s s á g á r a ( 1 1 ) stb.
K ü l ö n fejezetekben behatóan f o g l a l k o z i k a családi neveléssel és ennek keretében a nemzeti nő- és leányneveléssel és a nőknek életbevágó hivatá- sával: »Egész nemzetnevelési tervezetünk f o r d u l ó p o n t j a a nemzeti nőnevelés, mint magyar családanya-nevelés intézményes megalkotása ( 4 8 ) . A m a g y a r n ő egész belső és k ü l s ő v i l á g á b a n nemzetközivé lett. . . vissza kell tehát adni a m a g y a r c s a l á d i a k (45, 48). A nemzetnevelés az a n y á n k e z d ő d i k , viszont az egyén életében a nemzetnevelés m u n k á j á t az anya kezdi m e g ( 5 7 ) . Jóllehet a nők az irodai segédszolgálatban; j ó l m e g á l l j á k helyüket, nemzeti, szolgálatuk és a nemzeti közösség k o m o l y életterve s z e m p o n t j á b ó l az »iro- distalány« tipusa semmiképen sem kívánatos ( 6 8 — 7 0 ) . A nemzeti m ű v e l t s é g alapvető, első és nélkülözhetetlen forrása a családi otthon ( 9 4 ) . A honvé- delmi munkakötelezettség — amennyiben ebben a c s a ' á f a n y a i hivgtás n é n i g á t o l j a — a t ö r v é n y értelmiében .a nőkre is kiterjesztendő ( 2 8 ) .
A bőven k i j á r ó elismerést egészítsük ki néhány egyéni b í r á l ó megjegy- zéssel. Hisz m a g a .a szerző is őszintén beismeri, h o g y »máról-holnapra, a rendelkezés teljes h a t a l m á n a k megléte esetén sem lehet ilyen ( n a g y v o n a l ú , céltudatos) életkeretet f e l ü l r ő l és k í v ü l r ő l ráerőszakolni a nemzetre . . . Sze- mélyes, lelki ránevelés és meggyőzés az a m ó d , a h o g y célt érhetünk. . . E z pedig azt jelenti, h o g y az elszántságnak, odaadásnak, felelősségnek és. sze- retetnek kell megsokszorozott mértékben élnie és h a t n i a mindazokban, akikre a nemzetnevelés nagy m e n t ő és építő m u n k á j a van bízva, h a csak a legkisebb részletében is« ( 8 6 — 8 7 . 1.). í m e az első és legsúlyosabb ellenvetésünk:
ennek a személyi tényezőnek fogyatékos méltatása, g y a k o r l a t i megvalósítása.
M á r p e d i g ezzel áll vagy bukik az egész nevelés- és iskolaügy. (A L'Éiat c'est moi mása a L'école c'est l'instituteur). A szerzőnek i d e v á g ó követelései, javas- latai is csak ezen az ú t o n valósíthatók m e g : »Általában m i n d e n iskolának' katonaivá kell lennie a nevelés elveiben és gyakorlatábaln ( 1 7 ) . A z iskola eddigi j e l l e m a l k o t ó m u n k á j á b a n m a g a a parancsoló j e l l e m k é p nem á l l o t t egységben a nevelök előtt ( 1 1 2 ) . Egész tervezetünk értéke azon f o g m e g - f o r d u l n i , h o g y ezeket a nem-ellenkező, hanem mélységesen ö s s z e f ü g g ő neve-
lési szempontokat miképen lehet teljesen egybeillő, egymást 'kiegészítő és»
ugyanazon emberképben egyesítő egésszé olvasztani (113)«. Viszont elismer- j ü k , h o g y a tanító- és tanárképzésnek m i n d e n o l d a l ú — test-szellem-lelki — alapokra helyezendő kiválogatása olyan eszményi célkitűzés, amely a gya- korlatban a maga teljességében aligha lesz keresztülvihető.
Szerzőnk behatóan ismerteti saját nép- és középiskolai tervezetét, ame- lyet azonban — egyes intézkedéseinek kivételével (1. a l á b b ) — nem t a r t u n k sikerültnek. í m e néhány kirívó és vitatható részlet: az elemi iskola 1. és 2„
oszt.-ban a heti óraszám 26—28; a 3. és 4. oszt.-ban 36 (ezzel szemben ,a(zt 1925. évi á l l a m i t a n t e r v ' a z 1. ©szt.-ra heti 21, a 2. oszt.-ra 23, a 3. oszt.-ra 25 és a 4. oszt.-ra 27 ó r á t á l l a p í t m e g ) . A középiskola 1. és 2. oszt.
s z á m á r á v á 'szerző heti 34, a. 3.—8. oszt.-ra 36 ó r á t állapít m e g (ezzel szem- ben az 1938. évi á l l a m i tanterv szerint az o s z t á l y f ő n ö k i óra beszámításával f i ú k n á l 1.—6. oszt. 31, 7.—8. oszt. 32 heti óra, leányoknál m i n d v é g i g 31). G y ö - keres és bizonyára ellenzéssel t a l á l k o z ó újításokat k í v á n . a z idegen nyelve'k és i r o d a l m a k t a n í t á s á b a n : »Le kell vetnünk pedagógiai n a g y k é p ű s é g ü n k e t . . . idegen i r o d a l m a k k a l k i z á r ó l a g csakis a m a g y a r i r o d a l o m m a l és szellemiség- gel v a l ó kapcsolatukban f o g l a l k o z h a t u n k az i s k o l á b a n . . . m a g a m részéről m é g a klasszikus g ö r ö g és latin i r o d a l o m tartalmi megismertetésénél is habo- zás n é l k ü l a' j ó m a g y a r n y e l v ű fordítások mellett d ö n t ö k . Azzal m á r tisztá- ban lehetünk, h o g y a görög-latin nyelv és irodalom tanításának régi m é r t é k e és jelentősége a mai nemzetnevelésben fenn nem tartható. A klasszikus, latin nyelv tanításának első feladata az ókori történelem ismeretének elsajá- títtatása ( 1 2 7 — 3 0 ) . A z iskolarendszer keretében, kötelezően csak egy élő idegen nyelvet lehet tanítani, ennek célja, a nyelv írásban és szóban v a l ó teljes gyakorlati elsajátítása, használnitudása. E z a nyelv a mi helyzetünkben csak a német lehet ( 1 3 1 — 3 2 ) . « A néprajznak, amely mint egyes tantárgyak j á r u l é k a az ú j középiskolai tantervben is szerepel — m i n t h o g y szerzőnk egyik legfontosabb ismeretkörnek tartja — m i n d az elemi, m i n d : a középfokú iskolá- ban a lehető legtöbb i d ő t ó h a j t j a biztosítani (132). A történelem t a n í t á s á t illetőleg alapos változásra, van szükség a tanítás jellegében és c é l j á b a n ; ez a magyar önismeretet va.n hivatva s z o l g á l n i és semmi egiyebet. A m a g y a r tör- ténelem ö n m a g á b a n világtörténelem ( 1 3 4 — 3 5 ) . Életbevágóan fontos a jogi, alkotmánytani és politikai ismeretkör felvétele az iskolai tanításba ( 1 3 8 ) . Az iskolai filozófia-tanítás nem lehet elvont elméletek fejtegetése, hanem a nagy és m e g r a g a d ó g o n d o l a t o k n a k felmutatása, az ember lényegét, méltó- ságát, hivatását igyekezzék meggyőződéssé tenni az i f j ú s á g b a n ( 1 4 1 — 4 2 ) . Szerzőnknek m é g két eredeti e l g o n d o l á s á r a kell utalnunk. A z egyikben ( 1 4 ) ellenzi a hosszú n y á r i szünidőt m i n d a t a n u l ó k , m i n d a tanerők szempont- j á b ó l ; a .másikban a, nemzetnevelés és nemzeti politika összefüggése a l a p j á n a politikusokra is m e g á l l a p í t j a a folytonos továbbképzés 'kötelességét: » A z igazi, céltudatos nemzetnevelés nem ismerheti el azt, h o g y a m i k o r min- den p á l y á r a szakképzettség szükséges, egyedül a politikusság legyen az, amire csak születni kell, de neveltetni és .képeztetni nem ( 1 6 7 — 6 8 ) . «
V é g ü l b á r kelletlenül, egy kis nyelvészkedésre kell kitérnünk. Meg\ a l l j u k , h o g y rátermett m a g y a r író magyar- t á r g y ú művében nem szí
Magyar Paedagogia X L V I 1 I . 4. 19
vesen látjuk az exisztencia, exisztenciális szavak ismételt használatát, amikor erre a célra a j ó magyar •lét, megélhetés, fennállás, élelérdek ren- delkezésre áll. Érezhette ezt a szerző m a g a is, amikor a tárgyalás f o l y a m á n ezeket használja: létkövetelmények (11), létezés (12), létmód -(13). Erő- szakoltnak érezzük még ezeket: nőtethető ki ( I S ) , •kérdésbetehető ( 2 0 ) ,
kéiségnétküliség (108). ' • kf.
Böngérfi J á n o s : Nevelés. A nevelői gondolkodás általánosítása. A mü- veit »szebblelkű« közönségnek. I. rész. Elmélet. Budapest, 193S. A szerző kiadása. 239 lap.
Űj neveléstudományi összefoglalás s vele egy eddig meg nem szólalt, legalább is neveléstudományi elméleti könyvvel nem szerepelt pedagógiai írónak könyve jelent m e g a M a g y a r Paedagogiai Társaság elnöksége ősz, ez évben 80. életévét betöltő tagjának, az ifjúi hévvel b u z g ó n tollat f o rj
g a t ó . Böngérfi Jánosnak ma is eleven szellemi műhelyéből. Könyvének alcíme és ajánlása mutatja és magyarázza azt a törhetetlen idealizmust, melyből műve fakadt s melyből eredve voltaképen évek óta készülőben volt.
A munka tárgya a neveiés örök kérdése, melynek évezredek óta ku- tatott rejtelmeit ezúttal nem a céhbeliek: a szaktudósok és a g y a k o r l ó pedagógusok előtt, hanem főleg a nagyközönségnek, elsősorban a művelt nőknek, a »szebblelkűeknek« és az anyáknak óhajtja föltárni.. Természetes azonban, hogy saját vallomása szerint a férfiak, az apák érdeklődésére is számít, mert a nevelés sorsa kivétel nélkül minden g o n d o l k o d ó embertársunk közreműködésén fordul meg.
A könyv »Előljárójá«-ban, mely nem puszta formális előszó, hanem a szerző intencióit és a tárgy lényegét érinti, maga ad szempontokat a m ű értékeléséhez. Úgyszólván semmiféle könyv tudományos fejtegetései sem számíthatnak örök életre, de maiga a bölcselkedő gondolkozás halhiatatlan.
S a bölcselkedő g o n d o l k o z á s általánosítása erős életet s egy szebb, egy j o b b és boldogabb j ö v ő t jelent.
Ez lebegett ősz szerzőnk szemé előtt, mikor egy becsületes törekvések között befutott gyakorlati pedagógiai pályafutás végén, m á r a • v i l á g h á b o r ú kitörése előtt elkezdte sok évtizedes nevelői gondolkodása eredményét írásba foglalni. Mert m á r akkor arra a meggyőződésre jutott, hogy a szűkebb körre szorítkozó hitfelekezeti, az önző osztályuralmi, sőt részben az e l f o g u l t nemzeti nevelés is csődöt mondott. Szerzőnk e vallomásait egy elsüllyedt v i l á g b ó l , az. emberi idealizmus romjai közül feltörő visszhang gyanánt ol- vassuk. A mai kor aktív embere m á r egyáltalában nem értékeli a világ- háború előtti humanista gondolatokat s egészen más igazságokra esküszik.
A béke m á r nem a l e g f ő b b j ó , legföllebb tűnő á l m u n k b a n az. És mégis j ó l eső érzés sokaknak, a higgadtabbaknak, nyugodtabbaknak, az emberben mint Isten legmagasabbrendű teremtményében bízóknak, a javíthatatlan idealistáknak, olvasni az előttünk levő könyv hangnemében írott fejtegeté- seket. i ' • •' ; I
Szinte végzetszerűnek, de egyben szerencsének tartjuk, h o g y B ö n g é r f i János könyve, mely a világháború kitörése előtt egy-két évvel megkezdve.
