ЧЧ2.3
R E L I G I O
H I T T U D O M Á N Y I
ÉS B Ö L C S E L E T ] FOLYÓIRAT
S Z E R K E S Z T ] É S K I A D J A
Dr. KISS JÁNOS
E G Y E T E M I T A N Á R
H E T V E N N E G Y E D I K ÉVFOLYAM
ы*ш-
B U D A P E S T
A S T E P H A N E U M R. T . N Y O M Á S A . i9i j .
TARTALOMJEGYZÉK
a Religio 1915-iki évfolyamához.
Oldal
XV. Benedek p á p a körlevele 81
I. Értekezések.
Az áldozat egyetemes jelentősége az erkölcsi és fizikai világban. Dr. Föl-
des Béla 1 A h á b o r ú és a theologia. Dr. Mihályfi Ákos 4
Haeckel Ernő monismusának rendszere. Dr. Madarász István 1 7 , 1 7 7 , 2 6 2 Egyházhatósági rendelkezések az egyházi művészet terén. Dr. Szőnyi Ottó 37
Hol volt a paradicsom ? Dr. Kmoskó Mihály 9 7 , 1 6 9 , 2 3 3 A valláspsychologia mint ú j t u d o m á n y á g . Dr. Wiedermann Károly . . . 1 0 6 , 2 4 4 ^
A h á b o r ú és a lelkipásztorkodás. Dr. Tóth Tihamér 125 A valláspsychologiáról. Dr. Prohdszka Ottokár. 161 ^
A házasság f e l b o n t h a t a t l a n s á g a és a hágai egyezmény. Dr. Dolenecz József 255
Az egyház és a béke. Ackermann Kálmán 313 Lelkipásztorkodás háborús időkben. Dr. Tóth Tihamér. 320
A létnek formái. Dr. Trikál József. . . . 334 V A bibliai teremtéstörténet leírásának szerkezete. Radványi József . . . 393
A modernisták Szentháromsága. Dr. Spesz Sándor 410 A b e t e g k a t o n á k lelki gondozása. Dr. Saly László 423
Simon Magus. Dr. Tóth Kálmán 457 A hegyi beszédről. Zámboy Béla 470,537 Rogerius Baco fejlődése, jelleme és szerepe az emberi művelődés törté-
n e t é b e n . Dr. Mester János 4 8 5 , 5 5 5 Az ember lelke. Hetényi Gyula 592 V .
A 139. zsoltár m a g y a r á z a t a a héber szöveg a l a p j á n . Dr. Pataky Arnold 617
Világháború és művészet. Velics László S. J 630 Isten és az ember érintkezése. Husvéth József 640
4 TARTALOMJEGYZÉK Oldal .Az_érzékelő lélek az ú j kísérleti élettan világításában. Hajós József ... 646-
A Szentírás sugalmazása A r a n y s z á j ú szent J á n o s t a n í t á s á b a n . Dr. Had-
zsega Gyula 697 A jellemről. Dr. Tóth József. 704
Haeckel m o n i s m u s á n a k gyakorlati következtetései. Dr. Madarász István 722
II. Irodalmi értesítő.
Szilády Áron : Sermones Dominicales. Tower Vilmos 49 Dr. Szentiványi Róbert : Bibliai irodalomtörténet. 11. (py.) 52
L. v. Pastor: Geschichte der P ä p s t e . VI. Dr. T 53 Dr. Hans Kurfess : Zur Geschichte der E r k l ä r u n g der Aristotelischen
Lehre v . sg. Nous Poiétikos und Nous Pathétikos. Bihari Ferenc 55 Marjan Makarewicz : Die Grundprobleme der Ethik bei Aristoteles.
Dr. Pfeiffer Miklós 56 Hajós József: A természetben Isten nyomain. Dr. Potyondy Imre . . . 146
Dr. Tóih Tihamér : A magyarországi katholikus egyház joga vagyonához
és a szekularizáció. Dr. Doleneez József 148 Jos. Card. Vives : S u m m u l a S u m m a e Theol. A. Doct. S. T h o m a e Aqu.
Dr. Szabó Vendel 152 Dr. Dudek János : D o g m a t i k a i olvasmányok. Dr. Wiedermann Károly 195
Kozári Gyula : Az «emberi okmányok» II. k ö t e t e : Pascal. (Tanulmányok.)
Dr. Némethy Gyula 197 Dr. Platz Bonifác : «Az ember származása a legújabb k u t a t á s o k nyomán»
c. m u n k á j á r ó l eszmecsere. Dr. Riedl Gusztáv és Hudyma Emil. 200 Peter Lippert S. J.: Zur Psychologie des Jesuitenordens. Dr. T. ... 203 Newman : Die Geschichte meiner religiösen Psyche. Hetényi Gyula ... 205 Xaver Westerius : Das Seligkeitsstreben in der kantischen und thomi-
stischen E t h i k . Dr. Schütz Balázs 208 Névtelen : J é z u s . Dr. Trikál József 280 Hozzászólás a «majomember»-rö\ való eszmecseréhez. Hajós József 280
Dr. Scherman Egyed : A búcsú. Mátrai Győző 288 Jánosi Zoltán : Mi célból és kikkel szövetkezzenek a protestánsok ? Ugyanaz 290
Richter Mátyás : A n é m e t p r ó n a i származású p a p o k . Dr. Potyondy Imre 292 Dr. Kuncz Ferenc: Hitvédelmi Közlemények. Mátrai Győző ... . . . . . . 357
Görgényi Jenő által f o r d í t o t t m ű v e k : 1. Reff о Jenő : Az utolsó ítélet és a világ vége. 2. A mennyország. 3. M . Louvet : A tisztítóhely. 4. Bautz
József : A pokol. Ismerteti Dr. Gere Gábor 359 Ungnad : Babylonische Briefe aus der Zeit der H a m m u r a p i - D y n a s t i e .
Dr. Radványi József 363
TARTALOMJEGYZÉK 5 Oldal
Bavink : Allgemeine Ergebnisse u n d Probleme der Naturwissenschaft.
Hudyma Emil 366 Dr. Prohászka Ottokár : Az objectiv idealismus. Akadémiai felolvasás. 434
Dr. Haiczl Kálmán : A garamszentbenedeki a p á t s á g története. Mátrai
Győző 437 Dr. Gallus Mauser О. P.: Die Oeisteskrise des X I V . J a h r h u n d e r t s .
H eszek István '. 441 P . Weiss О. P. : Liberalismus u n d Christentum. Faragó János 444
Dr. Franz Savicki : Der Sinn des Lebens. D r . Madarász István 446 S-ac. Prof. Felix M. Cappello : Institutiones J u r i s Ecclesiastici pro cleri-
corum c o m m o d i t a t e in compendium redactae. Dr. Sipos István . . . 512
Bizánci irodalmi jelentés. Dr. Hadzsega Gyula 514 Dr. Kőhegyi József : Katholikus hitélet a m a g y a r tanítóképezdékben.
D r . Madarász István 598 H i t és haladás, m u l t és jövő t á r s a d a l m i kifejlés fokozatos hitnyilvánulása-
k é n t fogva fel. Dr. Pataky Arnold 598 Heribert Holzapfel. Manuale Históriáé Ordinis F r a t r u m Minorum.
D r . Vargha Dezső 600 Bathó István : Kéry J á n o s élete és művei. D r . Juhász Kálmán 668
Documenta ad pontificiam commissionem de re biblica spectantia. Dr. Had-
zsega Gyula 670 Szent Ferenc rendszabályai. D r . Huszár Elemér 671
Dimitrewski, M. v. : Die christliche freiwillige A r m u t vom Ursprung der
Kirche bis zum 12. J a h r h u n d e r t . D r . Balanyi György 675
Gemeinverständliche A n t w o r t e n . D r . Tóth Tihamér 678 G. Patán : Der Katholik der T a t . D r . Wéber Pál 748 Dr. Vass József : Magyarok vigasztalása. T. G 749 Dr. Zsigovits Béla : Szenvedések iskolája 750 Szent Ferenc egyénisége. D r . Huszár Elemér 751
III. Vegyesek.
Újszövetségi biblikus szakszemle. D r . Pataky Arnold 6 1 , 2 1 2 , 4 4 9 , 5 1 8
A községi k u l t u r a és az egyház. D r . Dolenecz József 67 Aranykereszt—Vöröskereszt. Ackermann Kálmán 155 A b u d a p e s t i egyetem h i t t u d o m á n y i k a r á n a k felhívása 157
Kiadóváltozás a Havi Közlönynél 158 Az Aquinói Szent-Tamás-Társaságból 2 2 3 , 6 8 5 , 7 5 3
P á l y á z a t a Boromisza püspök-féle külföldi t a n u l m á n y i ösztöndíjra . . . 227
E g y h á z t ö r t é n e t i szakszemle. Dr. Sipos István 294,689
6 TARTALOMJEGYZÉK Oldal
A 25 éves freiburgi k a t h o l i k u s egyetem. Lezsánszky József 299 Alapvető és ágazatos h i t t a n i szakszemle. Dr. Wiedermann Károly ... 370
A római S z e n t - T a m á s - A k a d é m i a megnyitása. Dr. S. S 382
A H o r v á t h - a l a p b ó l j u t a l m a z o t t művekről 383 Állítsunk fel templomi k ö n y v e s t á b l á k a t . Dr. Robitsek Ferenc 384
P á l y á z a t i h i r d e t m é n y a H i t t u d o m á n y i Kartól 454 P á z m á n y az orthodoxokról. Dr. Hadzsega Gyula 527
Az egyház v a g y o n a meg az Á r p á d o k birtokai, ß 531 A laikus g y ó n t a t ó kérdéséhez. Mészáros Gellért : 604
P a p o k o t t h o n a és s a n a t o r i u m a . Máthé József 609
A Szent-László-Társulatról 680 A r a n y s z á j ú szent J á n o s a Szentírás-olvasásról. Dr. Hadisega Gyula . . . 693
A S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t r ó l 752 Lelkipásztorkodási szakszemle. Dr. Tóth Tihamér 755
P á l y á z a t Horváth-féle irodalmi díjra 769 Fizetések n y u g t a t á s a a füzetek végén.
Szerkesztői és kiadói közlések a füzetek végén.
Hirdetési r o v a t a füzetek végén.
I. FÜZET LXXIV. ÉVF JAN.
R E L I G I O
H I T T U D O M Á N Y I
É S BÖLCSELETI F O L Y Ó I R A T
S Z E R K E S Z T I É S KIADJA.
Dr. K I S S J Á N O S
E G Y E T E M I TANÁR
Tartalom:
É r t e l l e z é í e k t A i á l d o x s t o e g y e t e m e s j e l e n t ő t é g e u e r - 0
K ö I c s i é s f i z i K a i v i l á g b a n . D r . ° F ö l d e s B é l a . — A h á b o r ú é s o a I h a o l o t f i a . D r . M i h í l r H ° Á k o s . — H a e c k e l £ r n 6 e l m e - 0
l e t e a c é l e t p h y s i o l o g i a i p r a b - l é m a i Á r ó l . D r . M a d a r á s z I s t - v á n . — E g y h á z h a t ó s á g i r e n - d e l k e x é s e k a z e g y h á t i m ű v é - s z e t t e r é n . D r . S z í n y l O t t ó . — I r o d a l m i é r t e s í t ő . — V e g y e s e k .
BUDAPEST
A S T E P H A N E U M R. T . N Y O M Á S A , 1915.
T A R T A L O M .
I. É r t e k e z é s e k .
Oldal
Az áldozat egyetemes jelentősége az erkölcsi és fizikai világban. Dr.
Földes Béla „ ... 1
A háború és a theologia. Dr. Mihályfi Ákos 4 Haeckel Ernő monismusának rendszere. II. Az élet physiologiai problémá-
járól. Dr. Madarász István 17 Egyházhatósági rendelkezések az egyházi művészet terén. Dr. Szőnyi Ottó 37
II. Irodalmi értesítő.
Szilády Áron: Sermones Dominicales. Tower Vilmos 49 Dr. Szentiványi Róbert: Bibliai irodalomtörténet. II. (py.) 52
L. v. Pastor: Geschichte der Päpste. VI. Dr. T. 53 Dr- Hans Kurfess: Zur Geschichte der Erklaerung der Aristotelischen
Lehre v. sg. Nous Poiétikos und Nous Pathétikos. Bihari Ferenc 55 Marjan Makarewicz : Die Grundprobleme der Ethik bei Aristoteles. Dr.
Pfeiffer Miklós - 56 III. V e g y e s e k .
Újszövetségi biblikus szakszemle. Dr. Pataky Arnold 61 A községi kultura és az egyház. Dr. Dolenecz József ... _ 67 Fizetések nyugtatása — 74
Hirdetési rovat ... - 77
A Religio-t dr. Szaniszló Ferenc nagyváradi kanonok, később nagyváradi püspök 1841 elején alapította. 1914 elején egyesült vele a Hittudományi Folyóirat, melyet dr. Kiss János 1900 elején alapított. Ez egyesüléstől kezdve a Religio megjelenik július és augusztus kivételével minden hónap közepén 4—6 íves füzetek- ben. Ára egész évre 12 korona, külföldre, Amerikába is 15 korona.
Szerkeszti és kiadja dr. Kiss János egyetemi tanár. Budapest.
IX., Mátyás-iitca 18.
• 4
5
AZ Á L D O Z A T E G Y E T E M E S J E L E N T Ő S É G E AZ E R K Ö L C S I É S F I Z I K A I V I L Á G B A N .
E
BBEN az ünnepélyes időben, midőn az egyház a megváltó, az áldozatul szánt megváltó jövetelét ünnepli, ebben az ünnepélyes időben, midőn a magyar nemzet megfeszítvén minden vallási erejét, minden erkölcsi erejét, minden gazdasági és pénz- ügyi erejét, minden természetadta erejét, nemzeti léteért és nemzeti létének felfokozásáért a legnagyobb áldozatokat hozza és fiainak százezreit, millióit kiragadva békés otthonukból, csata- sorba állítja, vérét ontja, midőn az áldozatok idejét éljük, érdemes- nek tartom az áldozatok szerepét az emberiség életében néhány szóval megvilágítani.És elmélkedve, csakhamar megállunk a nagy igazság előtt, hogy egyetemes törvény követeli az áldozatot: A vallás tör- vénye, az erkölcsi- világ törvénye, a gazdasági élet törvénye, a természet törvénye.
A vallási élet legfőbb törvénye az áldozat, mely már a Ge- nezisből hangzik felénk. Áldozat vált szükségessé az emberiség megváltására. És belső megváltásunk mindennap újból követeli az áldozatot. Az áldozat nemcsak szimbóluma a vallási életnek, hanem annak belső lelke. A vallás kenyere az áldozat, a vallás szimbóluma a vérző szív, a megsebzett lélek. Az áldozattal meg- tisztul lelkünk minden belső salaktól és az emberiség érdemessé válik nagy rendeltetésére. A vallás története az áldozatok törté- nete és minden egyes vallásos ember története az. Embernek lenni már annyit jelent, mint áldozatnak lenni. A vallási érzület legerősebben lakozik azokban, kik képesek mentől nagyobb áldo- zatot hozni és az egyház fénykorát nem az élvezetek korszakai, hanem az áldozatok, a küzdelmek, az üldöztetések, a nélkülö- zések, a megaláztatások korszakai. De ezekből fakad egyúttal az isteni szeretet gyönyörűsége.
R e l i g i o , hi4t«d. és bölcs, folyóirat. 1
« • < • • • » • • • • • • • • • • • • » + • • • •
2 DR. F Ö L D E S BÉLA
Az erkölcsi rend lényege is az áldozat. A haladás törvénye az emberi világban újat létesít, mely a subhumanus világban hiányzik. Ez az ú j az erkölcsi rend. Ennek az erkölcsi rendnek parancsa, normája az áldozat. Az erkölcs nem részvét, nem saj- nálkozás, az erkölcs szeretet, áldozat. A szeretet csak akkor teljes, ha magamból kilépek, másba helyezem magamat. Így jön létre az erkölcsi világban az áldozat és élvezet, a Te és az Én egysége. Ez képezi az erkölcsi értékek alapját, ez képezi tehát az erkölcsi világ értéktörvényét.1
És épen így szól a gazdasági világnak «Társadalmi gazda- ságtan» cimű munkámban kifejtett értéktörvénye. A társadalom- gazdasági érték a javaknak az élvezet és áldozat mérlegeléséből eredő, mennyiségileg meghatározható gazdasági jelentősége. A tár- sadalomgazdasági érték tehát csak az általános értéktörvény egy speciális esete. A munkamegosztáson alapuló társadalomban pedig a forgalomban kifejezésre jutó, mintegy pozitív érték legfonto- sabb eleme az áldozat, melyet a jószágvilág tőlünk követel.
A gazdasági világban az ad értéket a javaknak, hogy azoknak előállítása áldozatot követel más javakban, munkában, fáradság- ban, hogy azok életünk egy részének, perceknek, óráknak, na- poknak, hónapoknak, éveknek feláldozását jelentik, pedig az élet maga is csak percekből, órákból, napokból, hónapokból, évekből áll. Ezen áldozatok képezik a gazdasági érték lelkét, mert ha minden jószág korlátlanul, fáradság nélkül állana rendelkezésre, hasznossága dacára, annak gazdasági, forgalmi értéke nem volna.
Az áldozat törvénye tehát átkarolja az egész erkölcsi világot, de nemcsak az erkölcsi világot.
Mert a természet törvénye is az áldozat. A természeti erők működésének útját is áldozatok és áldozatok jelölik. Világok dőlnek össze, az élő lények myriadjai elhullanak, az enyészet folyton-folyvást követeli az áldozatokat és az, amit természet- törvénynek nevezünk, a mélyen gondolkozó természettudós, Zöll- ner szerint semmi egyéb, mint az összeütközések, az áldo- zatok minimalizálásának törvénye. A különbség az erkölcsi áldo- zat és a természeti áldozat között az, hogy az erkölcsi törvény követeli tőlünk az áldozatot, a természeti törvény az áldozatok minimalizálására törekszik. De az erkölcs sem kívánja a céltalan
1 L. a «Társadalomerkölcsi probléma» cimű akadémiai székfoglalómat.
(Budapest, 1903.)
AZ ÁLDOZAT EGYETEMES JELENTŐSÉGE 3
áldozatokat, csak azt az áldozatot, melynek rendeltetése van, azt az áldozatot, mely szükséges erkölcsi értékek létrehozására. A ter- mészetben az áldozat öntudatlanul működő erők szüleménye, az emberi életben öntudatos lelki folyamatok eredménye és e lelki folyamatokban éri el az emberi lélek legszebb megnyilvánulását.
Az emberi lélek virágos kertje az áldozat virágjaival van tele- hintve, legnagyobb diszét az áldozatnak köszöni; a természetben is az áldozatokból alakul ki a világegyetem harmóniája, a szfárák zengése, új és új, örökkévaló élet.
Budapest. Dr. Földes Béla.
A H Á B O R Ú É S A T H E O L O G I A .
H
A BESZÉLHETÜNK a háború eszthetikájáról, bölcseletéről, köl- tészetéről, a háború viszonyáról a joghoz, az erkölcshöz, a közgazdasághoz: joggal beszélhetünk a theologiához való viszo- nyáról is. Hisz a napjainkban dúló világháború nemcsak a társa- dalom minden rétegét s közgazdasági életünknek minden részletét érintette meg vasmarkával, hanem a művészetek és a tudomány csarnokaiba, a tömjénillattal telt templomok szentélyeibe is be- hangzik az ágyúdörgés, amely a művészt, a tudóst, a papot még akkor is kényszerítené, hogy ezzel a világokat felforgató för- geteggel foglalkozzék, ha a szivét a hazaszeretet lángja nem hevítené.Minél t ö b b érintkezése van valamely tudományágnak az élettel, annál nagyobb hatással van reá a háború, mely mindennél erő- sebben és mélyebben markol be egyesek, családok, társadalmak, nemzetek és birodalmak életébe.
A theologiának is számos érintkező pontja van az élettel, hisz egyenesen az a hivatása, hogy az emberek vallásos életét irányítsa. Következésképen a theologiának is állást kell foglalnia a háborúban, a theologiának is van helye, szerepe, kötelessége ebben a mindnyájunkat érintő élet-halálharcban.
Itt először is fölvethetjük a kérdést, mit szól a theologia, illetve a kinyilatkoztatás — mert hisz a theologia ennek a rend- szeres összefoglalása — a háborúhoz, helyesli-e, megengedi-e a háborút ?
A kinyilatkoztatás, a biblia nem helyesli a háborút; de azt bizonyos körülmények között mint elkerülhetetlen rosszat meg- engedi. Az ó-szövetség könyvei telve vannak reménységgel és vágyódással a Messiás után, aki a béke fejedelme lesz, aki véget vet az igazságtalanságnak és meghozza a békét, lzaiás és vele majdnem szórói-szóra Micheás próféta azt írja a messiási kor-
A H Á B O R Ú ÉS A T H E O I . O û I A 5
szakról, hogy az Úr megítéli a nemzeteket és ők kardjaikból ekevasakat és dárdáikból sarlókat csinálnak; nemzet nem emel kardot nemzet ellen és nem tanulnak többé hadakozni, i
És a Messiás az új-szövetségben valóban oly igazságokat tanított, melyek által, ha mindenki, elsősorban az országok vezérei s a népek kormányzói azokat elismernék és elfogadnák, a viszály és háborúság csirájában volna elfojtható. A Messiás az igazsá- gosságot, a szeretetet, a megbocsátást hirdeti, azt a három esz- ményt, melyeket a háború összetép és sárbatipor.
A biblia könyvei oly élesen elitélik a gyűlölködést és a sérelmeknek fegyverrel való megtorlását, hogy egyes bibliás tudó- sok, mint Tolstoj gróf és egyes rajongó szekták, mint a naza- rénusok egyenest bűnnek tartják a fegyverfogást és a háborút.
De Adolph Harnack is, a berlini egyetem tudós professzora azt vitatja Militia Christi2 1905-ben megjelent munkájában, hogy az ősegyház elvileg ellene volt a katonáskodásnak, a háborúnak, a vérontásnak.
Akik azonban a bibliából akarják kiolvasni a háború abszolút tilalmát, csak a biblia betűihez ragaszkodnak, a betűk alatt rejtőző szellemet nem értették meg. Igaz, hogy a biblia súlyos szavakkal elitéli mindazokat, akik kényszerítő ok nélkül fegyvert fognak, vagy akik önbíráskodással a rajtuk ejtett sérelmeket fegyverrel akarják megbosszúlni ; de viszont a biblia hirdeti s ennek alap- ján a theologia mindig tanította és tanítja, hogy vannnak az embernek javai, melyek többet érnek a földi életnél, amely javakat tehát életünk árán is szabad, sőt kell védelmeznünk.
A rajongó nazarénusok nem jól értették meg a bibliát, mikor eldobták maguktól a fegyvert, mint erkölcstelen eszközt.
Az őskeresztények már jobban behatoltak a biblia szellemébe;
mert Adolph Harnackkal szemben az őskeresztény irodalomból könnyen kimutatható, hogy a keresztény irók nem voltak föltétlen elitélői a háborúnak, viszont a keresztények voltak a római császárok legjobb és legmegbízhatóbb katonái ; a keresztény légiók halálmegvetéssel harcoltak mindig az első vonalban.
Ami a keresztény írókat illeti, Jusztinus vértanú Antonius Pius császárhoz intézett védőiratában így szól :3 Mi keresztények,
1 Izaiás IV., 2 ; Mich. IV., 3.
2 Militia Christi. Die christliche Religion u. der Soldatenstand in den ersten drei Jahrhunderten. Tübingen, 1905.
3 Apol. I. 12.
6 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
ellenségeinkkel nem viselünk háborút, de a jóért készek vagyunk örömmel meghalni. A keresztények sajátságos neme a katonáknak, békességes katonák, de az ügyükhöz való hűségben és a halál megvetésében minden más vitézt felülmúlnak. — Ugyancsak az őskereszténységből Tertullián ezeket írja a keresztényekről : «Mi keresztények, mindeneteket betöltöttük, a városokat, szigeteket, várakat, községeket, sőt még a tábort is, s veletek hajókázunk, szolgálunk a hadseregben, a földet míveljük és kereskedést űzünk».
Tertullián szerint a keresztények együtt harcolnak, együtt táboroznak a pogányokkal, nem követték tehát a nazarénusok elveit. Egy másik helyen érdekesen írja le Tertullián a háborúra való előkészületeket. «A katonának háborúba indulása soha- sem kellemes; senki sem siet a hálószobából a csatába, hanem inkább megy az, aki a szabadban fölállított szűk sátrakban tanyá- zik, melyekben a fáradalmaknak és kényelmetlenségeknek minden neme megvan. Már béke idejében kell a háború elviseléséhez fáradalmakkal és edzésekkel hozzászokni ; nevezetesen teljes föl- szereléssel menetelni, tábori gyakorlatokat végezni, árkokat ásni, magasra tartott paizsokkal összeseregleni, majd ismét szétmenni;
mindez verejtékkel járó munka, amire azért van szükség, nehogy a test és lélek kijöhessen sodrából az átmeneteknél, midőn az árnyékból a nap hevébe, a nap hevéből a hidegbe jutunk, midőn a tunikát páncéllal kell fölcserélnünk, midőn a hangtalan csend- ből a csatazajba kerülünk, midőn a nyugalomból a tülekedésbe esünk».2
Az őskereszténység felfogását a nagy hippói püspök, szent Ágoston fejezi ki a legszabatosabban, aki kifejti, hogy vannak igazságos háborúk is, melyek valamely más nép vagy állam által elkövetett igazságtalanságot torolnak meg. «Igazságos az a háború, mely a szenvedett sérelmeket torolja meg, vagy ha valamely népet, államot kell megbüntetni, mely nem akarja megtorolni alattvalói jogtalan cselekedetét, vagy visszaadni azt, amit igazság- talanul elvettek».3 De az olyan háborúk, melyeket csak birtok- szerzés és békés népek elnyomásáért viselnek, nem mások, mint nagyszabású rablóhadjáratok. A katonáskodás és így a háború- viselés magában véve ezért nem ellenkezik magával az evangé- liummal és ha a katonák sok igazságtalanságot engednek meg
1 Apolog. c. 37. Migne, P. L. I. 525.)
2 Migne, P. L., I, 697.
» Quaest. in Heptateuchum. (Migne, P. L. XXXIV, 781.)
A H Á B O R Ú ÉS A T H E O I . O û I A 7
maguknak, ennek az oka nem a katonáskodás, hanem a gonosz- ság (non militia, sed malitia).!
Hogy a keresztény katonák voltak a római császárok leg- kiválóbb katonái, ezen nem csodálkozhatunk. Hisz a keresztény- ség egyenesen a legfőbb katonai erényekre : engedelmességre, önfegyelmezésre, önmegtagadásra, állhatatosságra és halál megve- tésre nevelte a hiveket. De egyébként is az őskereszténység tel- jesen a katonai szellemben él, a katonaságtól kölcsönzi műszavait, egész működését és irányzatát a katonaságéval hasonlítja össze, úgy hogy a kereszténység a legjobb előkészület a katonaságra.
A keresztény is katona, a Krisztus katonája (miles Christi), az ő egész élete folytonos katonáskodás (militia est vita hominis super terram). A keresztény szünetlen harcban áll a legfélelmete- sebb ellenségekkel ; ezek nemcsak a test és vér, nemcsak a világ hatalmasságai, hanem a sötétség fejedelmei is :2 a gonosz szellemek.
Miért is int az írás, hogy öltse magára az Isten fegyverzetét;3 vegye kezébe a hit paizsát,4 öltse fel a hit és a szeretet páncélját,5 hogy a gonosznak tüzes nyilait elolthassa ; vegye föl az üdvösség sisakját és a lélek kardját^ s harcoljon, nem félve azoktól, akik csak a testet ölhetik meg ;7 harcoljon úgy, hogy mikor e félelmes harcot végigküzdötte, haldokolva így szólhasson: Jó harcot harcoltam (bonum certamen certari), most már vár reám a dicsőség koronája.8
A katonaságtól vették át a keresztények a stációk és vigiliák elnevezéseit, nappali és éjjeli szertartásos összejöveteleikre, melye- ket a katonai őrállásokhoz hasonlítottak. A katonaságtól kölcsö- nözték a zászlókat (vexillum), melyeket körmeneteiken hordoznak.
A papi egyenruha is a katonai egyenruhára emlékeztet, legalább is a papi öv a római katonák «cingulum militare» jelvényének utánzata.9
Az egész egyházat ecclesia militans, harcoló egyháznak nevezték, de nem azon értelemben, melyet e kifejezéshez sokan
1 Sermo 302, cap. XVI. (Migne, P. L. XXXIX, 391.)
2 Efezusiak. VI., 12.
3 U. o. VI., 11.
4 U. o. VI., 16—17.
5 1. Thessalon. V., 8.
6 Efezus. VI., 17.
7 Máté X., 28.
8 II. Timót IV., 6—7.
9 V. ö. Melichár Kálmán : Egyház és véderő. (Katholikus Szemle. 1912.
1014. lap.)
8 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
fűznek, mintha az egyház keresné és szeretné a viszálykodást, hanem azon értelemben, hogy megkülönböztessék a földön élő egyházat a megdicsőült és szenvedő egyháztól, melynek tagjai már nem harcolnak a lélek ellenségeivel.
Ez az egy-két kiszakított vonás az új-szövetség könyveiből és az őskereszténység berendezkedéséből eléggé rávilágít arra, hogy az őskeresztények a katonáskodást és a háborút nem tar- tották olyan nagyon elitélendő rossznak, mint Tolstoj gróf; viszont nyitját adja a keresztény katonák halálmegvető bátorságának, kitartásának, állhatatosságának.
A középkor kereszténysége sem tartotta a biblia tanításával ellenkezőnek a háborút. A keresztes háborúk hangos bizonyítékai annak, hogy a kereszténység, bármennyire vágyódik is a béke után és elitéli a háború kegyetlenségeit, a háborút megengedhető- nek, sőt dicsőséges eszköznek tartja, mely az embert megszentel- heti, mikor eszményi javak védelmére vagy megszerzésére kész vérét ontani, életét adni.
A keresztes vitézeket a pápák megáldották, lelki kiváltságok- kal és búcsúkkal halmozták el.
A keresztes háborúkhoz hasonlók voltak az izlam ellen folytatott harcok, melyekre maguk a pápák tüzelték a fejedelmeket s őket nagy anyagi segéllyel támogatták.
A vallásháborúk is, melyek annyi századon át és annyi országban dúltak, ismét csak arról tanúskodnak, hogy a kereszté- nyek, akik a bibliából merítették életelveiket, a bibliában és az ezt magyarázó theologiában nem találták a fegyverhordozásnak és a háborúnak azt az abszolút tilalmát, melyet a neo-buddhisták vallanak s melyet a nazarénusok a bibliából akarnak kiolvasni.
A biblia alapján a theologia a háborút nem helyesli ugyan, de az emberiségre nézve, amelyet nem járt át teljesen az evangé- lium szelleme, szükséges eszköznek tartja oly esetekben, melyek- ben az emberi életnél is becsesebb javakat (a családi tűzhelyt, a hazát, a hitet, a polgári szabadságot) más módon megvédeni nem lehet. De ebből kifolyólag a theologia joggal hangsúlyozza az óriási felelősséget is, amely azokat terheli, akik a háborút olyankor is előidézik, amikor az elkerülhető volna. Mert ily esetekben az ő leikükön szárad az a sok vér, nyomor, szenvedés, átok és pusztulás, ami a háborúnak állandó, ijesztő kísérete.
Viszont a theologia a katona kötelességének mondja, hogy élete kockáztatásával vegyen részt a háborúban, hogy halálmegvetés-
A HÁBORÚ É S A T H E O I . O û I A 9
sel teljesítse a felsőbbség parancsait ; másrészt elitéli azokat, akik, amikor kötelességük volna a haza védelmében résztvenni, ezen kötelesség alól kibúvót keresnek...
Ezen elméleti fejtegetések után már most egy gyakorlati kérdésre kell a theologia nevében feleletet adnom : vájjon a papság résztvegyen-e s hogyan vegyen részt a háborúban?
Ha hazánk történetét tekintjük, a védkötelezettség tekinteté- ben két korszakot kell megkülönböztetnünk.1 Az 1848-ik évi alkotmány előtti időszak a közszabadságot s ebben a honvédelmet csak a nemesség előjogának ismeri, míg az 1848-ik évi alkotmány óta a közszabadságban való részesedés az egész népre kiterjesz- kedik s ennek következtében a honvédelem az összes állampol- D gárok legmagasztosabb joga és kötelessége.
Igaz ugyan, hogy a jobbágyok már a rendi alkotmányban is katonáskodtak, de jogilag véve nem a népjog, hanem a nemesek uri joga alapján vettek részt a honvédelemben. így a Zsigmond által teremtett telekkatonaság (militia portalis) az urak jószágainak járuléka volt.
Első honvédelmi törvényünk II. Endre 1222-ik évi arany- bullájának 7-ik cikkelye; ez a nemességet s benne a papságot is kötelezte arra, hogy, ha az országot ellenség támadja meg, hadbavonuljon «si vero ex adversa parte exercitus venerit super regnum, omnes universaliter ire teneantur».
Az aranybulla e 7-ik cikkelyétől kezdve Zsigmond király- nak 1435-ki dekretumáig nem találunk a magyar törvénytárban törvénycikket, mely a papok honvédelmi kötelezettségéről szólna.
Zsigmond dekrétuma a honvédelmet a nemesi birtok alapján szabályozza. Eszerint a főpapok tartoznak bandériumaikkal és katonáikkal a király segítségére jönni. Ezen dekretum tehát a főpapoknak kettős honvédelmi kötelezettségét emeli ki: először személyes, másodszor birtokaik után még külön banderiális hon- védelmi kötelezettséget.
A főpapok által kiállítandó katonák számát Zsigmond 1435.
évi dekretuma s ennek alapján az 1498. évi XX. törvénycikk a következőkben állapította meg: Az esztergomi érsek és az egri püspök 2—2 zászlóaljat (bandériumot) tartoznak kiállítani, azaz 2000 lovast; a kalocsai érsek, a nagyváradi, pécsi, erdélyi és
1 V. ö. Melichár Kálmán, Egyház és véderő. (Katholikus Szemle. 1912.
838. s. k. 11.)
10 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
zágrábi püspökök, valamint az auraniai perjel egy-egy bandériumot, összesen 3000 lovast; a győri, veszprémi és váci püspökök egyenként 200 lovast, a csanádi püspök 100 lovast, a szerémi és nyitrai püspökök egyenként 50 lovast; a pécsváradi, péter- váradi és szentmártoni apát, valamint a lövöldi karthausi atyák egyenként 200 lovast, a szekszárdi apát 500 lovast, a zobori apát 50 lovast, az esztergomi, egri, erdélyi és pécsi káptalanok egyenkint 200 lovast, a bácsi káptalan 50 lovast, a székesfehér- vári nagyprépost a káptalannal együtt 100 lovast, a titeli prépost 50 lovast.
A papok honvédelmi kötelezettségéről az 1523-ik évi 42-ik törvénycikk akként rendelkezik, hogy a papok először személyes fölkeléssel, másodszor telekkatonaság kiállításával tartoznak a haza szolgálatába állani, azaz jobbágyaik után is tartoznak kato- nákat küldeni; a káptalanokra nézve különösen előírja a törvény, hogy minden egyes kanonok után egy-egy lovaskatona állítandó, hasonlókép minden tíz jobbágytelek után.
A nemesek és a papok személyes fölkelésének általános kötelezettsége alól az 1523-ik évi 41-ik törvénycikk egy kivételt
állít fel, midőn a hadviselésre betegség vagy öregség okából képtelen nemeseket és papokat a személyes hadi szolgálat alól fölmenti, de viszont arra kötelezi őket, hogy maguk helyett jól fölfegyverzett lovaskatonákat küldjenek.
Úgy látszik, ez a kivétel, hogy a hadképtelenek maguk helyett másokat küldhetnek a harctérre, a javadalmas papokra nézve általános szabállyá fejlődött. Mert már I. Ferdinánd 1542-ki besztercebányai dekretuma 32-ik cikkében csak a főpapoktól kívánja, hogy a király személye mellett legyenek a háborúban.
A későbbi törvények (1662. 5. t-c. ; 1681. 46-ik törvénycikk, 1741. 63-ik t.-c.) már csak arra kötelezik a birtokos apátokat és prépostokat, hogy vagy személyesen keljenek föl, vagy személyük helyett alkalmas lovasokat küldjenek; a káptalanokat pedig az 1681-ki 46-ik t.-c. arra kötelezi, hogy egy lovast küldjenek.
Az 1715-ik évi 8-ik törvénycikk kimondva az állandó rendes katonaság tartásának szükségét, egészen új rendszerre, az állandó zsoldos hadsereg tartásának rendszerére ment át, mi által a bandériumok rövid idő alatt teljesen megszűntek s a nemesi fölkelés is szervezetlen maradt. Az 1805. évi I. és az 1808. évi II. törvénycikkek a papokat már elvileg fölmentik a hadbavonulás kötelezettsége alól, de megkívánják tőlük, hogy maguk helyett
A HÁBORÚ ÉS A T H E O I . O û I A 11 alkalmas katonákat küldjenek; csak a szegény papokat veszik ki, akiket a helyettesítés kötelezettsége alól is fölmentenek.
Az 1848-iki törvények a honvédelem terén is új viszonyokat teremtenek; ami eddig a nemesség kiváltságos joga volt, az most a jogegyenlőség kiterjesztésével az összes állampolgárok köz- terhévé vált. Ezen alaptörvény alapján készült az 1868. évi 40-ik törvénycikk az általános védkötelezettségről, mely miként az 1912. évi 30-ik törvénycikk 29. §-a is a valláserkölcs fenntartásá- nak közérdekéből a papokat, sőt a papnövendékeket is a tény- leges katonai szolgálat alól fölmenti.
Amíg a törvények kötelezték a papságot a hadviselésre, ez a harctéren is megállta helyét.1 Már Kálmán királyt is püspökök kisérték a háborúba; Halicsban vitézül harcolt mellette Koppány egri püspök. (1094.) A Sajó melletti muhi pusztán a tatárok ellen vívott ütközetben estek el a Csák-nemzetségből származott Ugrin kalocsai érsek, Ádám nyitrai és Reginald erdélyi püspök. Tamás spalatói főesperes leírja a nép bámulatát, midőn látta azt a sok magyar katonapüspököt, akik az üldöző tatárok elől IV. Béla királlyal együtt a tengerpartra menekültek.
Rozgonyi Simon 1429—1440-ig veszprémi s 1440—1444-ig egri püspök igen vitéz férfiú volt, a várnai csatában esett el.
Nándorfehérvárnak, a mai Belgrádnak 1456-ik évi ostrománál Kapisztrán Jánosnak jutott a döntő szerep. Ennek a győzelem- nek emlékét hirdeti ma is az egész keresztény világban a déli harangszó.
A püspökök hadviselési módjában néha kedélyes részleteket is találunk. így például Szelestei Oosztonyi János győri püspök az 1514-ik évi Dózsa-féle parasztlázadás alkalmából kimélni akarta a paraszt-tömeget s ezért nem golyóval, hanem vaktöl- téssel töltött ágyúkból lövetett. Oosztonyi így is célt ért, a tömeg vad futásnak eredt, melyben vezérét is elgázolta.
Tomori Pál kalocsai érsek a zágrábi, váradi, pécsi, győri, váci, nyitrai, szerémi és boszniai püspöktársaival együtt a király közvetlen közelében harcolt a szerencsétlen mohácsi ütközetben ahol öt püspöktársával együtt elesett 1526. augusztus 29-én.
Budavár bevételénél Tüzes Gábor ferences, a «hős barát»
tüntette ki magát, aki pyrotechnikai ismereteivel és harcias
1 V. ö. Melichár Kálmán, Egyház és véderő. (Katholikus Szemle. 1912.
920. s. k. 11.)
12 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
szellemével nagy szolgálatot tett a törökök elleni harcokban, még 1697-ben is hadiszolgálatban állott és a tüzérséghez volt beosztva.
Az 1848—49-ki szabadságharcban nagy lelkesedéssel vett részt a magyar katholikus papság. Bár a Mészáros miniszter ujoricállításí-javaslata a védkötelezettség alól kivette az egyházi személyeket, a papnövendékek egymásután elhagyták a szeminá- riumokat és felcsaptak újoncoknak. És mikor egyik szeminárium
rektora erről jelentés tett püspökének, tőle a következő választ nyerte: «Nemcsak hogy netn tiltom m e g a papnövendékeknek az önkénteskedést, hanem lia a haza veszélyben lesz, önt is csa- tába küldöm».
A budavári plébános mint egyszerű nemzetőr fogott fegy- vert s gyakran állt őrt a bécsi kapunál kokárdás kis magyar kalappal a fején s a vállán nehéz mangalétával ; a Rókus plébá- nosát pedig az egyik nemzetőr század hadnagyául választotta.
Mindenki előtt tisztelt ma is a hős Erdősi Imre piarista emléke, aki a branyiszkói ütközetben a 33-ik zászlóaljat, kezében a kereszt- tel, vezette rohamra.
•k-k*
Sokan vannak, akik azt óhajtanák, hogy a papok a mai világháborúban is fegyverrel a kezükben vegyenek részt. Sőt a papság körében is a háború ébresztette lelkesedés és izzó haza- szeretet sokakat arra késztet, hogy fegyvert ragadjanak a haza védelmére. Egy ferences kolostorról olvastam a lapokban, hogy fiatal növendékei mind fölcsaptak katonáknak. A debreceni kál- vinista papok, a pozsonyi lutheránus theologusok lelkes fölhívá- sokban toborozzák a papságot is fegyver alá. Berlinben a luthe- ránus papok egy konzisztoriális gyűlése egyenest a birodalmi gyűléshez fordul, kérve, hogy a papok hadmentessége töröltes- sék a törvénykönyvből.
Szép és megható ez a lelkes felbuzdulás, a hazaszeretetnek e spontán megnyilatkozása, de nézetünk szerint igen nagy kár volna annak a bölcs törvénynek megváltoztatása, mely a papsá- got a fegyveres szolgálat alól fölmenti s amely törvény minden országban fennáll, Franciaország kivételével.
Ép oly bölcs ez a törvény, mint a másik, amely az orvos- nak jelöli ki a helyét a háborúban. Az orvos sem harcol, de résztvesz a háború terheinek viselésében s büszkeséggel mond-
A H Á B O R Ú ÉS A T H E O I . O û I A 13
hatjuk, hogy a magyar orvosi kar, elsősorban egyetemünk orvosi fakultása olyan odaadó önfeláldozással teljesíti nemes hivatását, aminővel derék katonáink a küzdőtéren védik hazánkat. A pap sem f o g fegyvert, de ő is résztvesz a háborúban; neki is annyi munka és fáradság jut osztályrészül, hogy előtte is tisztelettel kell meghajolnunk, ha hiven teljesíti a reá háruló nagy felada- tokat, amelyek talán fizikailag nem oly fárasztók, mint az orvo- soké, de ép oly teljes lelki összeszedettséget, odaadást és önfel- áldozást igényelnek.
Talán sohasem volt oly szembeszökő, hogy a papság mun- kásságát mennyire igénybe veszi a háború, mint napjainkban.
Igaz, hogy még nem is volt soha háború, mely az általános véd- kötelezettség alapján az egész társadalmat mozgósította volna.
A mi társadalmunk pedig — épen a háború mutatta ezt ki — ma is mélyen vallásos. Ha talán a béke idején és sok ellenséges erkölcsi és szellemi áramlat folytán a társadalom egyik-másik rétegéből kialudni látszott a vallásosság, ezt a már csak pislogó parazsat a világháború új lángra lobbantotta. Ez a háború miná- lunk a vallásos renaissance hajnalhasadása, amelynek sugarai nemcsak a kunyhók, hanem a paloták ablakain is átszűrődnek, nemcsak a köznép, hanem az intelligencia szivét is bearanyoz- zák. A katonaság arculata is teljesen megváltozott. Béke idején, sőt azelőtt háborúban sem akadt a papnak sok dolga a katonák- kal, főleg a tisztekkel. Bosznia occupációja után egyik katonai lelkész napjójegyzeteiben szomorúan írja, hogy bár úgyszólván mindegyik tiszt adott neki valamelyes megbízást arra az esetre, ha a harcban elesnék, de egyik sem vette igénybe papi segítsé- gét. Ma ilyen panasszal nem lehetnek a katonai lelkészek; ellen- kezőleg azt látjuk, hogy a katonai lelkészségek jelen szerveze- tükben nem elégségesek arra, hogy a táborokban fekvő katona- ság lelki szükségleteit kielégítsék. Nemcsak nálunk van ez így, de Németországban is, ahol azonban igyekeznek a bajon mielőbb segíteni is. Csak a porosz hadseregben — mert Németországban minden állam hadseregében másként vannak a katonai lelkész- ségek szervezve — a háború kitörése óta 70 új katholikus és 70 új evangelikus tábori lelkészséget szerveztek, mert a meg- levők nem bizonyultak elégnek s a lelkészeknek katonai autók állanak rendelkezésre, melyeken a messze kiterjedt táborok min- den részét fölkereshetik. Sőt a német katholikusok áldozatkész- ségéből most négy auto-kápolna készül — három a nyugati, egy
14 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
a keleti harctérre — melyek teljes templomi felszereléssel lesz- nek ellátva.
És csak helyeselni lehet, ha a hadvezetőség a katonaság vallásos érzületének ápolását elősegíti : hisz a vallásosság a vitéz- ségnek és a halált megvető bátorságnak, a legfőbb hadi eré- nyeknek legjobb élesztője.
Van még egy másik szempont, amely egyenest követeli, hogy a papság a védkötelezettség alól ment legyen. A papság- nak feladata ugyanis nemcsak a hadbavonultak, hanem az itthon- maradtak lelki gondozása is. És egy világháború győzelmes ki- vívásához nemcsak a fegyveres erő, hanem az egész társadalom áldozatkészsége, nyugodtsága és bizalma szükséges.
Ezt éleszteni a lelkipásztorok feladata, különösen a falvak- ban. De egyszersmind nekik kell a háború által a társadalmon ütött sebeket gyógyítgatni, a megtört sziveknek vigaszt nyújtani, a kétségbeesést távoltartani. Temérdek az a bánat, szomorúság, aggodalom, amit a háború előidéz. És azokban a kis szalma- fedeles falvakban, melyekben a hosszú téli estéken mécsesek mel- lett betűzgetik a sebesültek és elesettek névsorát, özvegyek, árvák, jegyesek és szülők keserűségét nincs aki enyhítse, csak a lelki- pásztor. Az állam legfölebb csak anyagi segélyt nyújthat, de ez nem elég, sokan nem is szorulnak rá. Viszont a szülőt, aki a szemefényét, a nőt, aki szive választottát, az anyát, aki gyermeke atyját veszti el a háborúban: nem vigasztalja meg sem a haza- szeretet, sem a győzelem reménye vagy kilátása, az ilyen sebekre vigaszt csak a vallás örök igazságai tudnak hozni. Ettől a vigasztól lennének megfosztva a falvak népei, az özvegyek, az árvák, a gyermekeiket sirató Rachelek, ha az általános védköte- lezettség kiterjesztetnék a papokra is s ennek folytán számos község lelkipásztor nélkül maradna a háború alatt. Ez nagyobb csapás volna a népre, mint amennyi előnyt nyújtana egy-két ezer katonával t ö b b a hadseregnek. Meg vagyok arról győződve, hogy a francia nép is könnyebben viselné el a háború szenve- déseit, ha az a 22 ezer pap, aki ott fegyverben áll, más módon teljesíthetné kötelességét hazája és nemzete iránt.
Már leírtam volt ezen gondolataimat, mikor kezembe került a Protestáns Szemle legújabb füzete. Nagy örömmel olvastam benne, hogy teljesen azonos álláspontja az enyémmel. «Ki kell jelentenünk — így szól — hogy a lelkipásztornak a háborúban is egyetlen lehetséges és szükséges szerepe az, hogy lelkipásztor
A HÁBORÚ ÉS A T H E O I . O û I A 15
legyen. Ha tehát a pap háborúba megy, a háborúban is mint papnak kell résztvennie. Véleményünk szerint a háborúban, mely- nek borzalmai közt, mint a közelmúlt több példája s a háborúk története általában bizonyítja, az erkölcsi defektusok kiütközései nemcsak napirenden vannak, hanem az emberi élet összes ala- csony kísértései folytatnak a lelkek ellen egy párhuzamos, de veszedelmesebb háborút; szükséges, kell, sőt nélkülözhetetlen az, hogy valaki minden erejéből és szivének teljes önfeláldozó hősiességével hordozza és képviselje a fenyegetett erkölcsi ren- det, az unos-untalan megtaposott emberi méltóságot, a kultura legfőbb kincsét: a nemes lelket; s életével szakadatlanul pél- dázza és a harcolók figyelmében tartsa, hogy a háború a békéért és a lelki kulturáért folyik . . . Erre és ennek vigasztaló, bátorító, lelkesítő prédikálására és cselekvésére való a pap, a lelkipásztor a háborúban; és más ezt a szerepet, ezt a nélkülözhetetlenül fontos munkát be nem töltheti ott, csakis a pap . . . Az a pap pedig — folytatja tovább a Protestáns Szemle névtelen írója — aki tábori lelkész nem lehet, mérhetetlenül többet használ hazá- jának, népének, egyházának azzal, ha itthon maradva, kétszeres gonddal és hősies önfeláldozással szolgálja gyülekezetét, élet- eszményét, Isten evangéliumát, vagy készül elő annak jövendő szolgálatára, mintha elmegy és legszebb esetben — meghal.
Ezzel mi nem a meghaló katona önfeláldozásának értékét kicsi- nyítjük, hanem az élő és munkálkodó lelkipásztor önfeláldozásá- nak nagyságára mutatunk reá.»
Engedjék meg, hogy befejezésül hozzáadjak fejtegetéseim- hez egy gondolatot, lelkemnek mélységes meggyőződéséből fakadót. Nekem, mint papnak s mint a theologia tanárának köte- lességem kutatni az Isten kifürkészhetetlen gondolatait; köteles- ségem betekinteni az isteni Gondviselés titokzatos mélységeibe;
kötelességem elmélkedni azon nagy igazságok felett, melyek bennünket a pusztaságban bolygókat mint világító tűzoszlopok irányítanak: mindezen vizsgálódásaim és elmélkedéseim arra a meggyőződésre vezetnek, hogy ebben a világháborúban győzni fogunk, mert velünk az Isten.
Velünk az Isten, mert az ügyünk igazságos. Szent Ágoston bizonyítja, hogy igazságos az a háború, mely a szenvedett sérel- mek megtorlását célozza.
Mi pedig csak ezért rántottuk ki a kardot; meggyalázták legszentebb érzelmeinket, becsmérelték agg királyunk fönkelt
16 DR. MIHÁLYFI ÁKOS
személyét, orvul meggyilkolták trónunk örökösét és hitvesét;
titkos lázadásokat szőttek; hazánk épsége ellen törtek, ennek alapjait vakandok módjára már-már összerágták. Ezért fogtunk fegyvert.
Szent Ágoston bizonyítja, hogy az ilyen háború igazságos;
boldog emlékű X. Pius pápa elismerte, hogy a mi háborúnk ilyen igazságos háború.
Velünk az Isten, mert az igazságos háborút Isten félelmé- vel és segítségével akarjuk megvívni.
Az 1870/71-ki német-francia háború után egyik legragyo- góbb tollú francia kath. író, Bougaud Emil, később lavali püspök, Kereszténység és korunk cimű munkájában megrázó beismerést ír le. Most már látom, miért kellett a franciának el- vesztenie a háborút. Bejártam a sedani csatateret, melyet elborí- tottak az elesett franciák és németek holttetemei. Lehajoltam s meg-megnéztem a holt katonák táskáit, — a francia katonák táskáinak nagyrészében frivol, vallásgunyoló és erkölcstelen füzeteket és képeket találtam, míg a németek táskáiban ima- könyveket. Ez volt mélyenfekvő oka a franciák bukásának.
Ha Bougaud ma föltámadna s az ő éles szemeivel végignézné honfitársait s az ellenük küzdő németek táborát ; ha tapasztalná, hogy a francia köztársaság belügyminisztere most a háború alatt adott ki körlevelet, melyben megtiltja az állam hivatalnokainak, hogy nyilvános istentiszteleten résztvegyenek; a hadügyminiszter pedig eltiltja, hogy a kórházakban misét mondjanak; viszont, ha hal- lotta volna a nagy német császár szavait, mikor a háborúra kivonva kardját, így szólt : Most pedig menjetek a templomba s boruljatok le az Úr előtt; ha hallaná, mikép ád minden egyes kivívott győzelem után hálát az Istennek; ha látná azt a nagy hitet és istenfélelmet, mellyel seregeink a harcba indultak s me- lyet a háború véres munkája között is megőriztek: meg vagyok arról győződve, hogy az ő nagy francia szive meghasadna, mert előre látná bálványozott nemzetének újabb vereségét.
Legyünk telve bizalommal; a mi ügyünk igazságos s mert azt Istenben bizva vívjuk, mi csak győzhetünk, nekünk győznünk kell, mert velünk az Isten.
Budapest. Dr. Mihály f i Ákos.
HAECKEL ERNŐ M O N I S M U S Á N A K RENDSZERE.
II.
Haeckel elmélete az élet physiologiai problémájáról.
1. Az elmélet kifejtése. Minthogy Haeckel monismusának alaptengelye a végtelen és örök anyag, mely minden szellemi erőt eleve kizár, természetes, hogy a biológiájában is csak az anyag- nak jut a fő és egyedüli szerep.
A) Az élet mibenléte. Az anyag nemcsak végtelen s örök, nemcsak mozog szüntelenül, hanem maga az anyag él is. Tévedés az anyagot holtnak nevezni : Die Materie wird fälschlich tot genannt, mondja. Nemcsak abban az értelemben él az anyag, hogy
atomjainak érző és vágyó pszichéjük van, hanem abban az érte- lemben is, hogy az ú. n. holt anyag és élő lény közt nincs lényeges különbség.
Anyag és élet nem két különböző kategória, nem két külön- álló áthidalhatatlan világ, hanem az egyazon anyagnak, nem qualitative, hanem csak quantitative, nem lényegesen, hanem csak fokozatosan különböző két megjelenési alakja, mondhatni kétféle halmazállapota, mely egyazon anyagi törvényeknek és erőknek hódol. Itt is érvényesül a substantia törvénye, minden világ- jelenségnek alapelve.
Az élet végeredményben nem más, mint sajátságos, idő- közönkint ismétlődő, látszólag önkéntes bonyodalmas mozgás, mely a szervetlen világban látszólag hiányzik.1 Ez a mozgás
1 «Der auffallendste Unterschied zwischen beiden grossen Reichen besteht darin, dass die Organismen eigentümliche, periodisch sich wiederholende, scheinbar spontane Bewegungen zeigen, welche den Anorganen zu fehlen scheinen.» Lebenswunder (Volksausgabe) 12. 1. «Das Leben jedes organischen Individuums ist nichts weiter, als eine zusammenhängende Kette von sehr verwickelten materiellen Bewegungserscheinungen.» Natürliche Schöpfungs- geschichte. Berlin, 1909. 11. kiadás, I. 179. 1. V. ö. Oenerelle Morphologie.
Berlin, 1866. I. 97.
Religio, hittud. és bölcs, folyóirat. 2
18 DR. MADARÁSZ ISTVÁN
azonban tisztára mechanikus és az anyag erőivel teljesen meg- magyarázható, úgy hogy az élő és élettelen világ között lénye- gében semmi különbség sincs, a kettő elválaszthatatlanul össze van kapcsolva.1
Ha azonban mélyebben beletekintünk az élő és az élettelen világba, számos feltűnő különbséget találunk. E különbségeket Haeckel a kővetkező öt pontban foglalja össze.2
Élettelen világ sajátságai.
1. Anyag: egyszerű vegyület, melynek statikus egyensúlya van, melynek következtében nehezen bomlik.
2. Halmazállapot: szilárd, csepp- folyós, gáznemű. A nedves- ségnek kétféle hatása van rá, a) humidatio (átnedvesedés), b) solutio (olvadás).
3. Rendszer: homogén atom- rendszer.
4. Alak: amorf, kristályos.
5.Hővezetés: exothermikus, mely a hőt közli a környezettel.
Élő világ sajátságai.
1. Anyag: komplikált szénvegyü- let, mely labilis egyensúlyú és ennek következtében könnyen bomlik.
2. Halmazállapot : szilárdan cseppfolyós (festflüssig.) A ned- vesség főleg imbibitio alakjá- ban szerepel. Ez a szénvegyület molekuláinak átnedvesedése, mely állandóbb jellegű s a be- s kiszivárgást korlátozza. Hu- midatio ritkán, csak átmeneti- leg fordul elő és solutio csak a molekuláris egységen belül.
3. Rendszer: heterogén sejtrend- szer.
4. Alak: individuálisán szerve- zett, ritkán kristályos s ez is csak a plasma produktumai- ban.
5. Hővezetés: endothermikus, mely a külső hőt magába veszi föl.
! «Die beiden Gruppen der leblosen und belebten Naturkörper sind durch keine absolut unausfüllbare Kluft von einander getrennt und gehören nicht zwei verschiedenen Welten an.» Generelle Morphologie. I. 112. 1. «Die moderne Naturerkenntnis hat uns überzeugt, dass die früher angenommene scharfe Trennung von Organismen und Anorganen nicht aufrecht zu erhalten ist, vielmehr beide Reiche im tiefsten Wesen untrennbar verknüpft sind.» Lebens- wunder 12.
2 Generelle Morphologie. I. 143. s köv.
HAECKEL E R N Ő MONISMUSÁNAK RENDSZERE 19
Minden egyéb különbség erre az öt pontra vezethető vissza.
Ezen öt pont között főleg az első kettő játszik nagy szerepet az életjelenségekben, sőt mondhatni, az a kettő előidéző oka a saját- ságos életnyilvánulásoknak. Elsősorban az élő lény anyaga más, mint az élettelené. Igaz ugyan, hogy nincs külön biologiai elem, nincs külön biologiai atom, hanem az élet leginkább a szén- vegyületekben lép fel. Az összes organogen (szerves életben sze- replő) elemek között első helyen áll a szén C, mely sajátságos kémiai affinitása és egyéb fiziko-kémiai csodás tulajdonságai által a legkülönfélébb és legbonyolultabb vegyületeket alkotja más elemekkel, mely létrehozza a fehérjéket, sőt magát az élő plazmát is, úgy hogy a végeredményben a szenet kell tekintenünk minden életnyilvánulás végokának.1 Ez liaeckel hires karbogépelmélete.
Hogy a szén honnan veszi ezt a csodás életerőt, miképen hozza azt létre és miért nem hozza létre, ha csakugyan egyedül tőle függ, a lombikban, arról Haeckel nem nyújt fölvilágosítást.
A második nagy előnye az életnek az élettelen felett, a szilárdan cseppfolyós halmazállapot, mely az ú. n. imbibitio folyo- mánya. Ez abban áll, hogy a szénvegyület molekulái nedvesség- gel telnek meg, mely- úgy az átnedvesedéstől, mint az olvadástól különbözik. Ez idézi elő a rugékonyságot, teszi lehetővé a folya- dékok lassú át- és kisziirödését (osmosis), a tápanyag felhalmozó- dását és könnyű oldását; az teszi lehetővé, hogy az organismus- ban a cseppfolyós halmazállapot lassan, megrázkódtatás nélkül lesz szilárddá, mely az előzővel szoros kontaktusban marad, mert attól kapja az erőt. (Csont-porc-velő; bogaraknál: chinin-belső test.)2
Ez az imbibitio oka annak, hogy az Organismus intussus- ceptióval, míg ellenben a kristály appositióval növekszik. A kris- tálynál a szilárd halmazállapotú molekulák oly szoros kohézióba lépnek, hogy semmit sem engedhetnek be alakjuk megváltozta-
1 «Die eigentümlichen Merkmale des Lebens können nur in der eigen- tümlichen Art der Verbindung der Elemente begründet sein. Hier ist es nur in erster Linie der Kohlenstoff, d e r . . . die Albumine, und an ihrer Spitze das lebendige Plasma erzeugt.» Lebenswunder 16. 1. «An der Spitze der organo- genen Elemente (C, H, 0,^N) steht der Kohlenstoff, dessen merkwürdige physi- kalische und chemische Eigentümlichkeiten wir als letzte Ursache aller der eigentlichen Funktionen und Formen zu betrachten haben, welche die Orga- nismen vor den Anorganen auszeichnen.» Generelle Morphologie. 1.118.
2 «Die allgemeinen physikalischen Eigenschaften, welche die organische Materie durch die Imbibition erhält, sind für die Erklärung der Lebenserschei- nungen von äusserster Wichtigkeit.» Generelle Morphologie I. 125.
2*
2 0 DR. MADARÁSZ ISTVÁN
tása nélkül, a rárakodó anyag centripetális ereje pedig nem oly nagy, hogy az alakot lassan megváltoztatná, ha pedig nagy, akkor az alakot szétbomlasztja. Míg az organismusban a szilárdan cseppfolyós halmazállapot nem szolgál nagy akadályul a centre- petalis erőnek, mely befelé hatolva a belső molekulákat össze- szorítja s majd belülről kifelé tágítja. így alakul a vitális mozgás, melynek egyedüli oka a szilárdan cseppfolyós halmazállapot.i
Ez a két, lényegesnek látszó különbség van tehát az élő és élettelen világ között, de a kettőnek oka és magyarázata is mecha- nikus, a többi három pedig jelentéktelen.
Szerencsére a modern természettudománynak, mely tovább- kutat az életjelentések okai, feltételei és analógiái után, sikerült a monerákban összekötő kapcsot találni a szervetlen és élő világ között és a kristályosodás jelenségeiben csodás analógiákat az élet eseményeihez.
Évekkel ezelőtt ugyan Huxley angol természettudós egy, általa a tenger fenekén talált nyálkás anyagban vélte az élet első csiráját felfedezni, el is nevezte Haeckel tiszteletére Bathybius fiaeckelii-nek, de később ő maga volt kénytelen belátni, hogy e nyálkás anyag nem egyéb, mint kénsavas mészlerakodás a tenger vizében, melyet alkohol és tengervíz keverékében mesterségesen is elő lehet állítani. Vogt Károly el is nevezte ezt a képződ- ményt gúnyosan Sulfas calcis Haeckelii-nek: Haeckel azonban szerencsésebb volt. Ő felfedezte a legkezdetlegesebb élet primi- tiv csiráit az ú. n. monerákban.
Monera = [iovTjpT)ç = egyszerű. A monera szervezetnélküli, sejtmagot nélkülöző, homogén anyagból álló teljesen alaktalan plasmatömeg.2
Rendszerint kicsiny golyó-körlap- vagy pálcikaalakú plasma- tömecs, mely tisztán csak kémiai összetétele következtében végez
1 «Der feste Aggregatzustand der Krystalle erlaubt nur ein Wachstum durch Apposition von Aussen, während der festflüssige Aggregatzustand der Organismen ein inneres Wachstum durch Intussusception gestattet... Das ist die primäre und wichtigste Differenz zwischen der spontanen Entstehung und Wachstum der Organismen und Anorganen.» Gen. Morph. I. 147—8. 1.
2 «Die Moneren sind kleine Organismen, welche in der Tat nicht aus Organen zusammengesetzt sind, sondern ganz und gar aus einer strukturlosen, gleichartigen Materie bestehen, aus homogenem Plasma. Der ganze Körper dieser Moneren ist zeitlebens weiter nichts, als ein bewegliches Plasrhaklümp- chen, oft ohne beständige Form.» Natürliche Schöpfung. I. 163.
HAECKEL E R N Ő M O N I S M U S Á N A K RENDSZERE 21
életműködést.1 Ezekben a monerákban sem sejtfal, sem sejtmag, sem egyéb szerkezeti tényező nem fordul elő. Csak plasmatikus anyagcsere, mely tisztára kémiai jellegű, mint a katalízis.2 A monerák egyik oldalról egészen beilleszkednek a szervetlen világba s az első stádiumot képviselik az élet országútján. Ilyen monerákról alig lehet megállapítani, hogy a növény- vagy az állat- világba tartoznak-e. Mégis vannak monerák, melyek plasmát állítanak elő a szervetlen világból s ezek az ú. n. Phytomonerák (plasmadomok = plasmaépítők.) Ilyenek : a chroococcus,gloeocapsa.
Ezek a növényvilágba sorozhatok. Míg mások, melyek kész plasmát vesznek be s azt emésztik meg, inkább az állatországba utalhatók át. Ezek a Zoomonerák (plasmafagok = plasmaevők.) Ilyenek: protomyxá aurantiaca, protamoeba, amoeba Umax, biomyxa stb.
Ezek a monerák annyira hasonlítanak az élettelen világ tag- jaihoz, hogy sokkal nagyobb különbség van egy monera s egy magasabb szerves lény, sőt egy magnélküli monera és egy valódi maggal biró sejt között, mint a szerves monera s a szer- vetlen kristály között.3
S itt megérkeztünk az annyira emlegetett kristályelmélet- hez. A monera és a kristály között nemcsak analogiai hasonlóság van, hanem kettejük között semmiféle lényeges különbség nem állapítható még.
a) Először nincs kémiai különbség a kettő anyagi tartalmá- ban. Külön biologiai elem nem létezik.4 A kristályok elemei a monerákban is föllelhetők, a monera összes kémiai alkatrészei a
1 «Die Moneren sind im einfachsten Falle strukturlose, kugelige, scheiben- förmige oder stäbchenförmige Plasma-Individuen, die lediglich vermöge ihrer chemischen Konstitution ihre besondere Lebenstätigkeit ausüben.» Lebens- wunder 17.
2 «Die ganze Lebenstätigkeit der einfachen Moneren beschränkt sich auf ihren Stoffwechsel, ist also ein rein chemischer Vorgang, vergleichbar der Katalyse der leblosen Dinge.» Lebenswunder 83.
3 «Der Unterschied zwischen den Moneren und irgend einem höheren Organismus ist nach meiner Ansicht in jeder Beziehung grösser, als die Diffe- renz zwischen den organischen Moneren und den anorganischen Krystallen.
Ja, selbst der Unterschied der kernlosen Moneren und der echten kernhaltigen Zellen kann im Prinzip als noch grösser angesehen werden.» Lebenswunder 14.
4 «Es gibt kein einziges biologisches Element, keinen Grundstoff im Organismus, der nicht auch ausserdem in der anorganischen Natursich fände.»
Lebenswunder 16.
2 2 DR. MADARÁSZ ISTVÁN
szervetlen világban és előfordulnak. Az élet tehát legfeljebb az elemek sajátságos és bonyolultabb egyesülésében keresendő. S itt legfőbb szerep jut a szénnek (C), mely sajátságos kémiai affini- tása révén hozza létre a legkülönfélébb és legbonyolultabb vegyületeket, mely létrehozza a fehérjéket, sőt magát az élő plasmát is.
b) Másodszor nincs köztük lényeges alaktani és szerkezeti különbség. A testek alakja lehet kristalloid vagy kolloid. Az első csoportba tartozik oly test, mely kristályosodik s mely oldott állapotban könnyen szivárog be s ki (endosmosis—exosmosis).
A második csoportba tartozik az a test, mely jobbára szilárdan cseppfolyós állapotban (imbibitio) fordul elő s nehezebben szivá- rog. A protoplasma a kolloidtestek közé tartozik, de lehet krisz- tálloid is. A fehérje sok növényi sejtben hatszögű (hexagonalis) s az emlősök vérsejtjeiben tetraeder hamoglobinkristályokat alkot.
Viszont sok szervetlen test (silicium) kolloidalakban is előfor- dulhat.!
Ami pedig a szerkezetet illeti, itt sincs semmi lényeges különbség. Amint a kristálynak, úgy a monerának sincs sejtrend- szere. A sejtrendszer pedig sok esetben a kristályoknál is elő- fordul. A kristályosodás is bizonyos kristálymag körül történik.
Vannak anorganikus képződmények, jégvirágok, jégfák, dendri- ták, melyek rendkívül hasonlítanak az organikusokhoz és megfor- dítva a sejtrendszer s annak osztódása geometriai és krisztallo- grafiai szabályok szerint folyik le. Sőt vannak organikus lények, melyeknek kristályos formájuk vagy kristályszerű járulékuk van.
Ezek a biokristályok: a szivacsok, korallok, kagylók s egyéb vizi állatok mészkő és kovakő kristályos házai.
c) Harmadszor nagy hasonlóság van a monera és a kristály élete között. A kristály él : születik, növekszik, szaporodik, meghal, épúgy mint a monera.
a) A kristály születik. Ha valamely sóoldat túltelített lesz, egyes helyeken sűrűségi centrumok keletkeznek, hol a szomszédos molekulák kohéziója legyőzi az őket szétválasztó éteratomok ellen- állását és itt szilárd testek, kristályok keletkeznek. Ha többféle
1 «So wichtig auch die Kolloidalstruktur für das Plasma, für den Stoff- wechsel der Plasma erscheinen mag, so kann sie doch nicht als unterschei- dendes Merkmal der lebendigen Substanz gelten.» U. o. 17. «Die anorganischen Krystalle entsprechen morphologisch den einfachsten, kernlosen Formen der organischen Zellen.» U. o.
