TMT34. évf. 8. S Í .
|9| FRV. B. M.: Government puhlicalions: Ihcir tőle in thc National Program for Library and Informalion Services National Commission on Libraries and Informalion Science. Washington. Government PrintingOffice. 1978.
|10l U. S. Congrcss. Mouse Commiilec on Govcrnmcm Opc- rations. Fedcral governmcnt staiislics and stalistical policy Washington, üovcrnmcnt Printing Office. 1982 [ I I I U.S. Congrcss Joini congressionaJ hearings on (he chan-
ging informalion nccds ofrural America: Ihe role of libra- ries and informalion lechnology Washington. Govern
ment Printing Office. 1984.
112] Public Law 91 - 3 4 5 9Isi Congress. 1970. jút. 20.
{13) H E I M . K M : Government-produced siatistical data for social science inquity: scope. problems. and strategies for access. = Numcric databases. Ching-chih Chcn and Péter Hernon (eds ). Norwood, Ablex. 1984. p. 107-108.
|[4| H E I M . K. M : Government-produced machine-readable statrstical dala as a component of thc social science infor
malion system: an examination offederal policy and slra- legics for aeccss. = Communicating public access lo go
vernmcnt information. Péter Hernon (cd.) Wcslnorl.
Mccklcr Puhlishing. 1983. p. 3 3 - 5 9 .
(151 American Library Association Councif Resolulion lo form a Coalition on Government Informalion. (Council Documcnt ) Passcd January 9, 1985 at the Midwinlcr Mecting of the Association in Washington.
/ H E I M , K. I M . : National informalion policy and a man- date for oversight by the informalion professions. = Government Publicalions Review, 13. köt. 1. sz.
1986. p. 2 1 - 3 7 . /
(Balázs János)
A Könyvtári és Tájékoztatási Szolgáltatások Fehér Házi Konferenciája 1 9 8 9 - b e n ?
A z Országos Könyviári és Tájékoztalástudományi Bizottság (National Commission on Libraries and In
formation Science = NCLIS) jóváhagyta a könyvtári és tájékoztatási szolgáltatásokról az 1989. évre ter
vezel! (második) Fehér Házi Konferencia (White House Conference on Libraries and Information Ser
vices) előzetes tervét. A javaslat most kerül a kor
mány és a kongresszus képviselői elé jóváhagyás végett.
Ebben a tárgykörben 1979-ben tartották az első Fehér Házi Konferenciát, amelyet 57 értekezlet, megbeszélés és egyéb összejövetel eiőzött meg.
T ö b b m i n t százezren vettek részt a tervezetek megvitatásában.
A javaslat az 1989. évi Fehér Házi Konferencia témáit három fő kérdés körül kívánja csoportosítani:
a könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások
• a termelékenység növeléséért,
• a művelődés elősegítéséért,
• a demokrácia fejlesztéséért,
különös tekintettel a ki nem elégített szükségletek
re. A konferencia feladata lesz, hogy a törvényhozás számára javaslatokat dolgozzon ki.
Szolgáltatások a termelékenység növelése érdekében
A z USA gazdasági életében a termelékenység nö
vekedése az utóbbi évtizedben lelassult, aminek kö
vetkeztében a világpiacon eddigi előnyös helyzete is megrendült; ez sok területen a munkanélküliek szá
mának emelkedéséhez vezetett. A közgazdászok vé
leménye ugyan megoszlik a visszaesés okairól, azonban kél tényezőre gyakran hivatkoznak, m i n t amelyek a gazdasági növekedéshez feltétlenül szük
ségesek: (1) a technológiai fejlesztés, (2) az emberi tudás, képességfejlesztése.
Nyilvánvaló, hogy a termelésben a termelékeny
ség csökken, ha a dolgozóknak nehézségeik vannak mindennapi munkájuk elvégzésében. A technológi
ai fejlődés új feladatok elé állítja a dolgozókat, és fo
lyamatos újraképzésüket, illetve továbbképzésüket követeli meg. Ez jellegzetes velejárója az ipari jel
legű gazdaságról a szolgáltató, illetve információs gazdasággá való átalakulásnak.
A könyvtárak és tájékoztatási intézmények jelen
tőségét az információs társadalomban nem kell külön hangsúlyozni; nélkülözhetetlen szerepük van a nemzet gazdasági jóléte szempontjából is, hiszen a kutatási és fejlesztési tervek megvalósítása elképzel
hetetlen az információkhoz való hozzáférés nélkül.
A z új technológiák alkalmazása és a termelékenység növelése érdekében az információkra egyaránt szük
sége van a kormányzatnak, az iparnak és a kereske
delemnek. A növekvő gazdasági és társadalmi mobi
litás viszonyai között az egyének számára is megnö
vekszik az információk jelentősége, a szegények és hátrányos helyzetűek számára pedig különöskép
pen. A munkaerők átképzéséről is rendelkező 1983.
évi törvény (Job Training Partnership A c t ) a felso
rolt 25 alapvetően fontos feladat közül 10 megoldá
sához a könyvtárak közreműködését is igényli (pl. a munkahelyekre vonatkozó tanácsadás, az írás- olvasás elsajátításának segítése, a munkakészség fej
lesztése stb.).
401
Beszámolók, szemlék, referátumok
M i n t h o g y a technológiai fejlődés nagy hatást gya
korol a gazdasági életre, és az amerikai társadalom fejlődése egyre inkább információfúggő, az informá
ciók megszerzésére, kezelésére és használatára irá
nyuló készség kifejlesztése lényeges feltétele a gaz
dasági sikereknek. M i n d e z szükségessé leszi, hogy a Fehér Házi Konferencia megvizsgálja, a könyviá
rak hogyan képesek
• biztosítani az ipar és a kereskedelem (különös
képpen a kisvállalatok) részére a szükséges infor
mációkhoz való j o b b hozzájutást;
• segíteni az amerikai üzleti életet a nemzetközi pi
acokon való sikeresebb szereplésben;
• kiterjeszteni a szolgál tálasaikat a munkaerő haté
konyságának fejlesztése érdekében;
• igénybe venni az új tájékoztatási technológiákat;
• előmozdítani a gazdaság vitalitását;
• az információkat hozzáférhetővé tenni minden ember számára a közművelődési, egyetemi, isko
lai és vállalati könyvtárak együttműködése révén;
• támogatni az idősebbek tájékoztatási, továbbkép
zési, kulturális és szociális szükségleteinek kielé
gítését, elősegítve produktívtlásuk fenntartását;
• szolgálni a beteg és hátrányos helyzetű embere
ket, segítve őket abban, hogy eredményes tevé
kenységei folytathassanak;
• kooperálni társadalmi csoportokkal, szervezetek
kel és egyéb szervekkel a nehézségekkel, zava
rokkal küszködő fiatalok érdekében.
Szolgáltatások a műveltség előmozdítása érdekében
A z USA-ban mintegy 27 millió ember, azaz minden ötödik felnőtt lakos irni-olvasni ludasa olyan fokon áll, hogy nem képes kitölteni egy űrla
pot vagy kiállítani egy csekket, megcímezni egy bo
rítékot vagy elolvasni egy figyelmeztető feliratot.
További 46 m i l l i ó embernek pedig meglehetősen korlátozott a mindennapi éleihez szükséges írni- olvasni ludasa. Minthogy sok munkakör feladatai bonyolultabbá válnak, amihez az olvasási és írási készség magasabb fokára van szükség, az amerikai
ak milliói állás nélkül vannak, vagy nincsenek kielé
gítő módon foglalkoztatva, s így kevésbé hatékony tagjai az amerikai társadalomnak.
Az.utóbbi 20 évben a könyviárak dinamikus sze
repet vállaltak azoknak az embereknek a segítésé
ben, akiknek segítségre van szükségük írni-olvasni tudásuk fejlesztéséhez. Beszerezték számukra a szükséges anyagokat, tájékoztatási szolgáltatásaikat is kibővítették ebben az irányban. Együttműködnek az irásl-olvasást tanító egyéb intézményekkel. A ne
velöket ellátják a felnőttek oktatásához szükséges
irodalommal. Sok esetben a könyvtári helyiségek
ben tartják az ilyen programokat.
Egy információorientált társadalomban az infor
máció keresésével és felhasználásával kapcsolatos ismeretek alapvető készséggé váltak. Egy oktatás
ügyi minisztériumi jelentés (1983) le is szögezi, hogy "a legtöbb oktató most kezdi felismerni, olyan világban élünk, amelyben több információra van szükségünk, m i n t amennyit (a tanintézményekben) meg lehet tanítani. Ennélfogva az átlagpolgárnak, s különösen a művelt polgárnak egyaránt járatosnak kell lennie az adott időpontban szükséges informá
ció kiválasztásában és kivonatolásában. ... A z ok
tatás kiválósága többé nem mérhető a tanulók által bemagolt adatok számával. K r i t é r i u m u l inkább annak kell szolgálnia, hogy a tanuló mennyire képes az ínformációk tömegében való válogatásra, a szük
séges anyag megtalálására és a problémák megoldá
sához való felhasználásra." A kutatás és Önálló ta
nulás képességének kifejlesztését, az egész életen át tartó tanulás igényének megalapozását részben az egyetemi képzés, részben pedig az iskolai könyvtá
rak segítségével kell megoldani.
A Fehér Házi Konferenciának meg kell vizsgál
nia, a könyvtárak hogyan képesek
• hatékonyabban támogatni az intézményes okta
tást az írni-olvasni tudás tanításában;
• támogatni az önállóan tanulókat és önkéntes ok
tatóikat;
• segíteni a nem angol anyanyelvűeket;
• kooperálni más szervekkel a közérdekű tájékoz
tatás és referenszszolgáltatás terén;
• alkalmazni az új technológiákat a tanulók segíté
sében;
• szolgáltatásaikat kiterjeszteni, az írni-olvasni tudást fejleszteni a falusi területeken és a kisebb
ség körében;
• hatékonyabb partnerévé válni az e területen folyó községi, állami és szövetségi szinlü tevé
kenységnek;
• hasznosítani a könyvtári szolgáltatásokra és könyvtárépítésre vonatkozó törvény (Library Services and Construction Act) által biztosított szövetségi pénzalapot, és közreműködni más szö
vetségi kulturális programok végrehajtásában;
• támogatni a büntetőintézményekben folyó okta
tást és gyakorlati képzést;
• fejleszteni a gyermekek részére szükséges szol
gáltatásokat és a szülői nevelési programokat, amelyek az egész életen át tartó tanulás megala
pozására irányulnak;
• az egész életen át tartó tanulást támogatni vala
mennyi korosztály körében;
• megjavítani a könyvtári szolgáltatásokat a ma
gánszektorral való együttműködés révén stb.
402
T M T 34. évf. 1987.8. » .
Szolgáltatások a demokrácia fejlesztése érdekében
M a inkább, mint valaha, a tájékoztatás fontos té
nyező a demokratikus társadalomban, hiszen a vá
lasztók információik alapján alakítják ki választási döntésüket, a megválasztott és a kinevezett tisztség
viselők pedig ugyancsak információik alapján hoznak olyan döntéseket, amelyek a választópolgá
rokat érintik. A tájékoztatás elősegítheti a polgáro
kat és köztisztviselőket a társadalmat foglalkoz
tató olyan kérdések előrelátásában és megértésében, amelyek megváltoztathatják életmódúkat és gondol
kodásukat. Minthogy a demokratikus társadalom a polgárok megfelelő információkra alapozott köz
reműködésére támaszkodik, a Fehér Házi Konfe
renciának (amelynek időpontja egybeesik az USA alkotmánya életbelépésének 200. évfordulójával) fontos és időszerű feladata lesz annak vizsgálata, hogy a könyvtárak hogyan képesek
• minden polgár számára hatékony tájékoztatási központként m ű k ö d n i ;
• biztosítani a választott és kinevezett tisztségvise
lők és személyzetük számára a szükséges infor
mációkhoz való j o b b hozzájutást;
• korszerű technológiát alkalmazni az információk tárolására, elemzésére és továbbítására;
• megszerezni és hozzáférhetővé tenni a kormány
zat különböző színijein publikált információkat;
• naprakészen tartani az állampolgárokat érintő döntéseket és programokat;
• együttműködni a polgárok különböző csoportjai
val a választók tájékozottságának biztosítása érde
kében;
• segíteni a használókat a látszólag túlburjánzó in
formációtermés megrostálásában, a hasznos, megbízható és időszerű információk kiemelésé
ben;
• jobban együttműködni a magánszektorral az in
formációk hatékony és gazdaságos hozzáférhe
tővé tételében;
• biztosítani, hogy az információkhoz ne csak azok férhessenek hozzá, akik fizetni tudnak értük;
• megőrizni semlegességüket a különféleképpen értelmezhető információk szolgáltatásában.
A második Fehér Házi Konferencia létrejöttét az Amerikai Könyviári Egyesület (American Library Association = A LA), az Amerikai Tájékoztatástudo
mányi Társaság (American Society for Information Science = AS/S), az állami könyvtárügyi ügynöksé
gek vezető tisztségviselőinek szervezete (ChiefOfft- cers of State Library Agencies = COSLA) és még több más szervezet is támogatja.
/Why a 1989 White House Conference on Library and Information Services? = ASIS Bulletin, 1986.
febr. — márc. p. 14—16./
(Balázs János)
A f r a n c i a információs i p a r j e l e n e és jövője
A múlt év nyarán Claude Germon francia parla
menti képviselő a miniszterelnöktől megbízást kapott arra, hogy tanulmányozza a francia ipari és kereskedelmi tájékoztatási rendszer felépítését, működését; összegezze és értékelje eredményeit és hiányosságait. A feladat elvégzésére Öt munkacso
portot alakítottak, amelyek a következő témakörök
kel foglalkoztak:
• a tájékoztatási rendszerek és ezek termékei (a vizsgálatok eredményeit a következőkben ismer
tetjük),
• a kis- és közepes vállalatok információs szükség
letei,
• a külkereskedelem sajátos információs szükségle
tei,
• az ipari kommunikációs eszközök fejlesztése és felhasználása,
• az egyes szektorok tapasztalatai és újabb kezde
ményezései a tájékoztatás területén.
A francia ipari és kereskedelmi tájékoztatási rendszer jelenlegi helyzete
Sok az új és gyakran kiváló teljesítményt is nyújtó vállalkozás, továbbá számos tájékoztatási program a modern csúcstechnológiákat alkalmazza;
ha azonban a francia tájékoztatási rendszert egészé
ben tekintjük, akkor észre kell v e n n ü n k , hogy a részegységek működése nincs összehangolva, a tájé
koztatási rendszer pedig gyakran kihasználatlan, ezért kevéssé nyereséges.
A fenti megállapításokhoz vezető vizsgálat k i i n dulópontjaként először tisztázták, milyen jellegű legyen és milyen kritériumoknak feleljen meg a j ó l felhasználható ipari és kereskedelmi információ. Ez a fajta információ jellegét tekintve igen komplex:
fellelhetők benne természettudományi, közgazda
sági, jogi és társadalomtudományi elemek is. A vál
lalatokra vonatkozó adatokon kívül meg kell adnia
403
