V Á D I R A T A B A R B Á R S Á G E L L E N
F á b r y Z o l t á n : Európa elrablása..
Pozsony 1966. Tatran kiadó.
„Nézd, hogy épít a nép! Van, aki m a g a épít: a család. Férj, feleség, öregszülék,, és közben boldogan botladozva gyerekek szaladgálnak, bukdácsolnak, visítanak,, ujjonganak, virítanak. A patakból hónapokon á t h á n y t á k a kavicsot, hordták a ho- mokot, meszesgödröt ástak, meszet oltanak — egy m e m e n t ó n a k idegurult, földeken rozsdásodott német sisak nyélre ütve, m e r ő k a n á l l e s z . . . Hónapokon át néztem, figyeltem a képet: a m u n k á t , az örömöt, a békét. É n az ablakból csak ezt a szem- közt é p ü l ő házat néztem, de sétálva m e n n y i m á s épülő házat l á t t a m : egyforma tanúbizonyságot, az otthon, az élet vallomásait."
A stószi remete ablakából kikönyökölve nem csak szülőfaluja népének serény, békés m i n d e n n a p j á t látja, h a n e m Európa és a világ forrongását, az emberiség feje fölé tornyosuló fellegeket is. Hatvankiienc esztendeje és nyugtalankodó szíve fogva tartja, de könyvtárszobájába mégis begyűlik a nagyvilág. A rádió h u l l á m a i , a n a p i postával j ö v ő könyvek és levelek hozzák a zaklatott emberiség üzeneteit.
S ez a férfi, a k i t a n u l m á n y a i n a k és az első világháború megpróbáltatásainak éveit kivéve, a k á r a m i J u h á s z G y u l á n k , egész életét szülötte földjén töltötte, a fenyvesek koszorúzta völgyhői is messzebb lát, m i n t sokan a politika csinálói közül országok fővárosaiban. Bámulatos tájékozottsággal, óriási olvasottsággal, széles k ö r ű tör- ténelmi és irodalmi műveltséggel figyeli több m i n t négy évtizede' az európai szel- l e m és közélet alakulását, s inti szenvedélyes szóval a nemzetek hivatalos vezetőit és gondolkodó főit a leselkedő veszélyre, a fasiszta barbárságra. Börtönbe zárták, elhallgattatták, szava mégis átszállt a hegyek és idők fölött, s igazolta őt a tör- ténelem.
S m a ismét szól a n n a k a jogán, aki egyszer m á r végzetesen, tragikusan igazlátó- prófétának bizonyult. „ A Hitler által kiélezett német rejtélyt — írja most — négy évtizeden át bogoztam, kerestem, kutattam, követtem. Féktelenül és kétségbeesetten, a gyűlölet h a n g j á n és a rezignáció szomorúságával. F á j d í t ó f á j d a l o m m a l és üvöltő ébresztéssel, hangosan és beharapott szájjal, lázbaverten és hideg a g g y a l . . . K i hitte volna, hogy az irdatlan német katasztrófa és a világra zúdított szenvedés u t á n ez, ennyi legyen ú j r a a német probléma? A második világháború u t á n — a folytatásai:
Változatlanul. És felijesztőn. És kétségbeejtőn. És máris — megmagyarázhatatlanul."
Hogy n e m egészen megmagyarázatlanul, az jórészt éppen F á b r y érdeme. K ö n y v e páratlan gazdagságú dokumentumgyűjtemény és történelembölcseleti tanulmányok, foglalata. B á r m e r r ő l közelíti meg m u n k á j a huszonöt fejezetében a fasizmus prob- lémáját, eredménye ugyanaz: őrizők, vigyázzatok a strázsán, a veszély nem m ú l t el, a barbárság ú j b ó l Európa elrablására készül. Elképesztő idézeteket vonultat föl a Német Szövetségi Köztársaság politikusainak, történészeinek, íróinak, filozófusainak megnyilatkozásaiból: alig a k a r j u k elhinni, hogy a militarizmus, revansizmus, so- vinizus m á r megint — vagy m é g m i n d i g .— mennyire áthatotta a nyugatnémet gon- dolkodást. Egy iskolai történelemkönyvben a náci d i k t a t ú r a 1949-ben 71 lapot ka- pott. 1952-ben az elmarasztalás 43 l a p p á törpült, 1958-ban 35 maradt. A Reichstag égése 1949-ben m é g két és fél lapot tett k i — az 58-as kiadásban m á r egy monda- tot sem. A zsidóüldözés eredeti h á r o m l a p j a 58-b.an 14 sorra zsugorodott. A z anti- fasiszta ellenállás 8 l a p j a eltűnt, ahogyan a koncentrációs táborokról szóló rész is!
Hogyne, a m i k o r az antifasisztákat m a is hazaárulóknak minősítik, s a Deutsche Gemeinschaft elnöke, August Haussleiter nyilvánosan hirdetheti: „Az antifasiszta ellenállók gyilkos b a n d i t á k voltak, m í g az SS-emberek a legjobb európaiak." Strauss hadügyminiszter a hírhedt Vracaric-eset kapcsán, a m i k o r a volt partizánt, aki üzleti tárgyalásokra utazott Nyugat-Németországba,, letartóztatták, nyíltan kijelen- tette: „Lehetetlen, hogy a németek elleni bűntettek büntetlenül m a r a d j a n a k , mi- közben a németek által elkövetett bűncselekményeket megtorolják." A ' Deutsche Soldatenzeitung bosszúszomjasan követelte, hogy az összes volt partizánok, akik kezükbe kerülnek, kemény büntetésben részesüljenek. A gyilkos t á m a d ó és a vé- dekező megtámadott egyenlő elbíráláshan részesül!
Fábry a német jellem mozaikképének fölrakásához a mitológia, a történelem, az irodalom, a bölcselet adalékaiból szed építőköveket. A Nibelung-ének főhőse, mutat r á , nem Siegfried, hanem az orvgyilkos Hagen: az ő a l a k j a a germán jelkép.
Lidice előképe ott van M i l á n ó 1162-es lerombolásában: Barbarossa Frigyes — nem véletlenül viselte nevét a Szovjetunió elleni támadás terve! r-, II. Frigyes, m a j d
465'
Nagy Frigyes, I I . Vilmos, Bismarck hagyománya érthetővé teszi Hitler föllépését.
De a német bölcselet is előkészítette: Nietzsche és Spengler, Heidegger és akarat- l a n u l még Jaspers is. F á b r y hallatlan bőségben sorakoztatja föl a német k a r a k t e r r e vonatkozó történelmi megállapításokat. Megdöbbentő összefüggések t a n ú i lehetünk.
„Parancsra tettem" — ez a f o r m u l a sarkpont: meddig mehet el az egyén az enge- delmességben? H á h o r ú s bűnösök stereotíp válasza volt ez, s most értjük, m i l y e n mélyen gyökerezik a történelmileg kialakult német gondolkodásban. H a m b u r g pol- gármestere m á r 1602-ben tételként szögezte le: „ H a a felsőbbség istentelen, zsarnok és kapzsi, az alattvalóknak még akkor sem szabad m u k k a n n i vagy lázadozni ellene:
lássa i n k á b b a felsőbbség létében Isten sújtó kezét, büntetését." A németek előtt m á i g is érthetetlen a Hitler elleni 1944. j ú l i u s 20-i merénylet. A r t h u r M i l l e r figyelte meg, hogy nem emlékeznek meg a merényletet elkövető, kivégzett tisztekről, n e m vallják m a g u k é n a k őket: „ezek ugyanis elkövették a hihetetlent, erkölcsi d ö n t é s t hoztak a felsőbbség i r á n t i engedelmességgel szemben". Sőt: B e r n w a r d Dietsche d o m i n i k á n u s páter 1963-ban a merénylet sikertelenségét is az ősi h a m b u r g i érve- léssel magyarázta: szerinte Isten „rosszallotta"! Friedrich Hebbel 1837-ben h i á b a szögezte le: „ V a n n a k esetek, a m i k o r a kötelességteljesítésnek b ű n a neve." P é l d á t is jegyez föl, klasszikusat, a lengyeleket leigázó cári seregek történetéből. K o r f f ezredes közli tisztjeivel, hogy olyan parancsot kapott, melyet nem teljesíthet, ezért lemond. Sátrába megy, és főbe lövi magát. Tárcájában a parancs: m i n d e n t fölégetni!
A németek — írta W i l h e l m R ö p k e — a nácizmus alatt n e m t a n u l t á k meg, hogy vannak esetek, a m i k o r a parancs megtagadása és a fegyelmezetlenség egyenesen kötelességgé válik.
Ilyen és ezernyi hasonló adalékból áll össze F á b r y német karakterológiája.
Fölsorolni sincs helyem t a r t a l m i gazdagságát, történelemhamisítók, szerecsenmos- datók, keleti, sőt gyarmati területeket követelők, h á b o r ú r a uszítók, a n i h i l kietlen filozófiáját hirdetők leleplezését. N e m téveszti szem elől azt sem, hogy a mili- tarizmus és a v a k engedelmesség torz jellemképe „társadalmi v é g p r o d u k t u m " , történelmi fejlődés eredménye. Elemzi a porosz a l k a t t á r s a d a l m i jellegét, s azt is többször szóvá teszi, hogy a tőkés imperializmus, a m o n o p o l k a p i t a l i z m u s a fasiz- mus közvetlen szülőoka. Német „jellemtana" tehát — a messzenyúló t ö r t é n e l m i előfeltételek számbavételén kívül — korunk társadalmi a l a p j á r a épül, n e m h o l m i öröktől való népiélekre. Éppen ő m o n d j a el, hogy a p r á g a i Heydrich-merénylet u t á n egy h a l á l r a ítélt cseh túsz a kivégző osztag puskacsöveivel szembe nézve így kiál- tott németül: „Éljen a j o b b i k Németország!"
Kétféle németség van — m o n d j a Fábry Zoltán. Fuchs egészségügyi tanácsos is tudta ezt, a m i k o r 1912-ben így vallott egy konzervatív ú j s á g b a n : „ K i t z á r szívébe a német? Goethét, Schillert, Wagnert, Marxot? Ö , n e m ! Barbarossát, Nagy Frigyest, Blüchert, Moltkét, Bismarckot: a kemény vérembereket." K a r i K r a u s szójátéka m i n d e n n é l többet m o n d : a német költők és gondolkodók népe (Volk d e r Dichter und Denker), de vérbíráké és hóhéroké is (Richter und Henker). F á b r y k ö n y v é n e k gazdag irodalmi és történelmi példatárában megszólal a né.met önismeret is: Goethe, Lessing, Hebbel, Herder, Engels, a két, sőt h á r o m M a n n (Thomas, Heinrich, Golo), Foerster, Rilke, Tucholsky, Hesse ¡— nem írhatom ide a fél n é v m u t a t ó t — v a l l a n a k kritikusan népük természetrajzáról. S ez vigasztaló. „ M a m á r — írja F á b r y T- két német á l l a m jelzi és hordozza az összehozhatatlan kettősséget, mely m i n t a h á b o r ú és béke német pere: világot tükröz! A keleti oldalon a k a t o n á k népe á t p r ó b á l váltani a béke népévé, a h á b o r ú k ellenerejévé, e l l e n p é l d á j á v á . "
Fábry jellegzetes írásjele a kettőspont. Nemcsak módszere, a hitelesítő idézés
"kívánja ezt, h a n e m stílusának tételeket k i m o n d ó , kedvelt szavával: egyenlítő, azaz azonosító, szillogisztikus jellege is. Tőmondatai a x i ó m á k . J o b b á r a olyan megállapí- tások, amelyek, noha a hitleri fasizmus és a bonni neofasizmus v i l á g á b ó l vett té- nyék általánosításai, tágabb érvényűek. N e m véletlenül kerül föl k ö n y v e l a p j a i r a szomorú p á r h u z a m k é n t V i e t n a m és Johnson neve. Egy helyt idézi a renegát publi- cista, W i l l i S c h l a m m nyilakozatát. Neki nem volt elég a z első v i l á g h á b o r ú 12 mil- lió áldozata, a m á s o d i k n a k 72 m i l l i ó hullája. A h a r m a d i k a t sürgeti: „ m é g h a leg- közelebb kétszázmillió halottról lesz is szó." Tragikus, hogy ez a b a r b á r gondolat, más előjellel, a szocializmus címkéjével is mételyez. F á b r y mindenféle b a r b a r i z m u s ellen emel v á d a t a vox humana, a z emberség igéinek szószólójaként.
P É T E R L Á S Z L Ö
466'
