xrj vv

Teljes szövegt

(1)

(2) te* *. xrj. ^s:. vv.

(3) -Sr I. & •. / -. /. >C*. *. ;. .. á.

(4)

(5) {,.

(6) Digitized in. by the Internet Archive. 2010 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/magyarirodalomt01be.

(7) KEPKS MAGYAR IRODALOMTÖRTI. N.

(8) A. Magyar Irodalom Története. KÉPES DÍSZMUNKA KÉT KÖTETBEN. SZERKESZTETTE. BEÖTHY ZSOLT. AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI. ELS KÖTET. *. BUDAPEST. R.. TÁRSULAT.

(9) «^CKW**V©U>^y. iun:. A. Magyar. I. rodau >m. Története A LEGRÉGIBB IhnKToL BESSENYEI FELLEPTEK. BUDAPES \. VEUM DtOOAI. Ml in N i.

(10)

(11) \. PES. KI. IRODALOMTÖRTÉNET MUNKATA 1:1. ÖTH1 ZSOl. BADICS. MNK. i. l'.M. I. Davis. M.l. '. III. n. 1. il. I. !:IKI. Kklkmi. '. i. Erdéxyi. Pái. •. y. •. i I. Iyui v. R. l. l. i. ni \< /.

(12)

(13) r. r$y^w. Múi '. r^*=^. szamara.. nagyobb,. egy. közrebocsátani. könyv. Ilyen. a. csak. a. magyar szellem. míveldésünknek. immár. s. tének,. szeretetének,. pedig. történeti. irodal-. munkát. nagy. irodalmunk. érzi,. de. melynek irodalmi mívelt-. kapcsolatban a. arra,. íj. mi az akkor. vállalatnak célja: irodalmunk. ter-. ismere-. ápolásának terjedéséi. alapon. mely haladásunkat. van. szüksége. befejezett. hogy. szakad. és. fejldéséve]. történeti. vezett. is,. vékony. igen. nagy. az Athenaeum. illusztrált. mívelt. nemcsak. hiányát. megérzik az olvasó közönségünkön ízlése. ur,. a tervet közölte velem,. történetérl. óhajtana. >. hogy Emich Gusztáv. i.. igazgatója, azt. munk. )S/(. l.<. I. való. ersödésére,. melyen állunk. a. A magyar. is. -/.ellem. történei. hsei: nemzeti ersségünk és iskolánk. \. tervi. ".. közmíveltségünk. vállalatnak. ivesen. sában. kidolgoztam. sulast. ért. A. egyes. tervrajzát,. mely. könyvet a magyar. cikk. magyar. a. való. foi. iskola, 1. I. oly. írta,. e. ket. mint. meg. ej. levén. 1892. máju-. vállalkoztam vezetést. egy nagyobb társasága. minden. úgy. szempontjából. kötettel. immár. \. irodalomtörténet munkásainak. szám. szakember. szerint tollából. 41-en.. kerülvén, kinek.

(14) mód meg-. tárgy sajátlagos tanulmányai körébe esik, ez a. illet. bízhatóság és alaposság tekinteteben kiváló. fell,. közremködése. írók. biztosítékot. is. által,. Más. nyújt.. munka. a. érdekes. és. becses emieke irodalomtörténetirásunk jelen állásának. Tisztában. voltam a nehézségekkel, melyekkel. meg. kell. Utólag. a. is. De most melyeket. vagy épen. munka. épen. ilyetén. módon. remélhetnénk. addig. is,. némi-. melyeken. az. elnyök, köszön,. készültének bírálattól. míg módunk. is.. lehetetlen volt.. hogy. róla,. nagyobbak, hogy sem a méltányos. ne. zést. bajos. segítenie. st. egyenetlenségek,. meg vagyok gyzdve. is. a. mutatkoznak. is. szerkesztségnek. sok-kai. alapján a vállalatnak. hogy az egyes cikkek terjedelmében,. látom,. felfogásban. a. leg. terv. e. küzdenie, sut a velejáró bajok kikerlhetetlenségével. lesz,. némi. elné-. talán újabb. kiadásokban, hovatovább egyöntetbbé alakítani.. A. munkatársak mindegyike buzgón igyekezett a legjobbat mit a vállalat céljához képest. adni, a tet. mondanom mindnyáj oknak,. kell. szerkesztnek,. némi. tarthat. Badics Ferenc úrnak. Ha. dr.. elismerésre,. Mély köszöne-. buzgalmának. sí. könyvünk számot. úgy ez legels sorban az. fáradhatatlan. ügyszeretetének,. adhatott.. de legels sorban a. önzetlen. és alapos. szakké-. szültségének köszönhet). És most bocsássuk érzés, is.. magyar. tudás,. útjára. magyar. könyvünket. ízlés. magvait.. Hintse a. Vegyen. magyar reszt. bármily szerény mértékben, a vetésnek abban a nagy mun-. kájában,. melynek. terméséül. a. magyar. nemzeti. míveltséget. reméljük.. Budapesten,. 1895. október. lü.. Beöthy Zsolt..

(15) Irodalmunk. ós irodalomtörténetünk. BavMetéafll.. hogy nem-. tagadhatja,. in. zetünk az emberi mfveldéi. érdekében. emberiség. a mívelt. a honfoglalástól kezdve állandó és DS. ". teljesíteti. latot. Allamol alapított oly. terflle-. JÊfiSfa. mely akkor mar nyolcszáz. ten,. urat. szaggatottságában,. éve. vándor seregeknek szolgálván,. szállóhelyOl. a római civilizációt, keresztyén vallási. és. .1. nyugoti államszer-. lem rvezeüensé) ben, hegyvidékein. végetlen. és. síkságain folyton változó lak. kepe, a hódolók. i. és. ongó. hullai:. ávai,. nyugtalanságával szinte hozzáférhetetlen. nyugoti miveldésnek, Mun-. \"lt a. felfogásában,. foglalók. alakításában,. kifejezésében, legmélyebb gondolati tartalmául azt nyilatkoztatja itt. nem. tulajdonképen. hanem. meg,. inatlan. látott,. e^. mindenünnen. fenyegetett. nép Önkéntes. védelme-. hódolattal köszönti azokat, kik e löld ura hivatottak.. nem egyszerre Ideig. iskolázott. ál. ligy. vetett. A magyar. véget a. mintha. látszott,. magyar e. honfoglalás azonban, most txüjóslatü. fold. katnnailat;. hagyományának;. jobban. ban. '. nemzet csak ujabb és nagyobb veszedelmet hozott volna E Sv alatt. szállását. minden megváltozott A vándor nem állammá. s. rendjét, keresztyén vallását. adta és mívelödését. magyarság eltemetkezett Thonuzoba hányszor. Bett,. h. hódítók és hódolásra kényszeritettek állanak szemk. A. nemzet,. a. Az. sírjába. nélkül,. hogy. s. a. nyugoti. politikai. világ. uj renddel kibékülni. nem tudó. csak kisérteni támadt eredeti. különösen katonai erejében meglazult voma: mindegyn •. uctr. fel. i. kivetke. a. 1. :.

(16) iDALOMTORTENETÜNK. nyugothoz tartozandóságát. Mint a habok. ,i. vérrokonai. A. újabb. az. ellenállott. által. arjaival neki kellett egyedül,. új. kunokat és besenyket; a maga útjokat, mint a mongoloknak; a. Védelmezte,. civilizálta. vagy legalább elször, megket, mint a. legkeletibb. mokba. a nyomtatott. kultúra mellett. vitte. A. magjait.. bet. egyszersmind nemzeti. lekötötte.. meg; a szomszéd. világosságát,. vetette. s. Még a. keleti álla-. a nyugoti. el. szabadság nagy világharcaiban,. lelkiismereti. el. világ feltámasztott. a klasszikái. rakta. fészkét. míveltségének,. állta. leghatalmasabbat és legvesze-. delmesebbet pedig, a törököt, feltartóztatta és századokig török háborúk kezdetén a renaissancenak,. lépett.. és beolvasztotta. majdnem vére fogytáig. testével,. legutolsót,. saját. talán. idegenül. melybe. családját,. új. mérkznie. Megverte, megtérítette,. hányt természetes bástya,. erejének.. pusztító. magával együtt. ellen,. népvándorlás. hullámok. új. hite. szabadságát védelmezve, kitartóan segédke-. zett s diadalának kivívásához tehetsége szerint hozzájárult.. Mindez az emberi míveltségnek inkább védelmez, mint alkotó vagy. Nemzetünk inkább vére. fejleszt munkája.. is,. sem egészében, sem egyes. tagjai által. mint új gondolatok-. hullásával,. De ha. kal és fölfedezésekkel vett benne részt.. vezérszerepre. nem. juthatott. mindenkor igyekezett résztvenni. :. nyugot kultúrai fejldésében. Ha míveltségének színvonala, az egyenletesebben emelked külföldéhez mérve, különböz korok szerint nagyon ingadozó,. annak megvoltak mind szerencse. viszonyainkban rejl. politikai. idben támogatta, nemzeti val,. irodalma minden vagy legalább irányzatá-. vonásaival, tartalmával. nemzeti érzületét s ezzel nemzetül fenmaradását és ersödését.. tekintetben leglanyhább, legvisszásabb koroknak. a hagyományt fiainak.. A. fennen. hirdették,. is. ;. historiaírók. ers. és lelkes. ;. vagy tanulságul; a. haladás kérdései. s. lelkesedésükkel. nemzeti. a. ;. át Aranyig,. alapgondolatával. ;. a. a moralisták, nemzeti erényeink. a regény- és drámaírók, a múlt kulpolitikai. írók és szónokok,. érdekek fejtegetésével. honfi-bánatukkal.. és. Vörösmartyn. kikristályosodott. tuszával, például. idk. a theologusok, nemzeti eszmékkel. magyarságukkal. dicséretével és hibáink ostorozásával. e. szolgálták nemzetiségöket a. vegyített vallási polémiáikban; az epikusok, Zrínyitl. eposzaiknak a nemzeti törekvésekbl. Még. voltak képviseli, kik ezt. rizték s átadták kedvezbb. híven. magyar irodalom emberei közül így. regesek és lantosok, históriás énekeikkel .. Bizonyos s egyszers-. okai.. kultúrája, különösen. hogy nemzetünk. az,. ;. lírai. az emberi. költk, nemzeti. Mind a míveldés munkásai, nagyob-. bára tanult részesei a régi vagy a nyugoti világ míveldésének, elmozdítói. nemzetünk. általában. szellemi. haladásának,. folytonos ébrentartásával és buzdításával.. emberi mívcltségben való. részességünket. a nemzeti öntudatnak. de. Irodalmunk, melyekként a közös fentartotta,. irányával nemzeti ersödésünknek és kifejldésünknek. hatósabb eszköze sát. es épséget. védelmezni. volt.. legfkép. magát. :. Midn. pedig azzal az ervel,. irodalmának. történetének. köszöni,. egész. nemzeti elemeivel és is. legfbb és leghat-. melynek. nemzetünk képes. folyamán. védte. fenmaradávolt. meg-. egyszersmind. a.

(17) ÍROD. nyugoti kultüréL lm ez, szerényen. fogalmazva,. irodalmunknak. egyetemes. jelentsége, általános miveldéstörténeti fontossága egész a legújabb k. melyben már. világirodalomnak. a. Kemény. \i.mv,. Madách. mi. melyekben. résztvettünk,. is. tényeknek. mienkkel. a. s. adtunk,. is. tddig a korig, melj. ama világesemények. en. Jent.. formákat. és. koráig,. eltte ismeretlen. ipítottuk,. tudá*. gondolatokat. új. és. rokon. részleteire. nyelvek. n<. anyagának,. ének, törvényeinek búvárlatával. Irodalmunk története tehál. myunknak ménél. tanulság. és. tudtak fejezni. mit. a. azt. fejldésünknek. közül,. nemzet. a. a. ezen. mit. lelek. kivl. fejldésének. mozgalmait szavakban. tanulásából. képzelt. indolt,. jelle-. egy sem. nézve. e-. is. mar.. viszonyaihoz idomított. esnek tartott és. mazott;. A nemzeti. tanult,. E. törtenete. ránk. tekintetében,. kik e lélek tartalmat és. azoknak pályájában,. rajza,. nemzeti. meg nemzeti tanulmányaink. haladhatja. ki. érdekesség. fogva,. nberi mivelt. i. egyszersmind. s. ét. alkal-. Mindé.. érzett. idoknak, vidékeknek, életkörülményeknek hatása alatt külön-. különb. módon. s más-más lelki munkáikban nyilatkozik fejlett. Kifejezésre. megnyilatkozik.. ny. lazit«>. kezdve. énekeseitl. adományokkal. testi. meg;. de. egészen. biró. törvény. szerint. ékesfehérvári. gylés. természeti. regésekt. a. jut. és. költ. napjaink. mlveld, gondolkodó és lelkesed'' nemzet. Különböz alá került magyar lelek nyilatkozik bennök,. nokaiig: a. különböz. hatásai. jelentsebb nyilatkozata, annál az. új. yéniségeé, ismét hat. benne hete.!. lelke. ti. a. magyar. de. Zrínyibl a. leiekre. nem csupán. e/. a mit. .. tette. 9. munkásává. tizen-. tani:'-. belevitt. lagabbá. kájába. minden. módnál fogva, mely. és új. gondolkodásából,. ibl,. nv.iii. sz.i'l.. tartal.imn.il. k>>ri>knak s. lett. mun-. további. fejldésének. Irodalmunknak. ez. nemzeti. a. altal.mos emberi mlveldésre:. volt. nem. királyt. tördött. Mátyás. magasztalják. vándorló. sokat. Ízlését. otthonra. de. találtak;. a. melyben. magyar. ii<>kiV>i. ki. udvarának. és. Evetett. eletünkkel. -ni. kik. mlveldési. nála. életére,. meleg mint. Biró Mátyás,. l>e\.u. meg vannak. említve. át. nem. st. feledésbe. itt. iyv.. lunkának. I. Janus Pannonius,. '-.. \. Melius Péter, Oláh Miklós és mé:.. talált,. úgy. •.. legrégibb. mai. lem. idn. kényelmes. melynél. nevezik,. !. ü. és. másutt,. nemet. 1583. Simlertl és Frisiustól részint kivont, részint bvített. alább nevök szerint. a\. fényét,. BiblioiM. atyjának. ^. csak. tizenhatodik. .1. irodalomtörténet. s. '. humanisták,. nemzet. sem Igen van gondjuk Egy GtSSNtS KONRÁD, munkája az. jelleme. az oka,. ment. irántunk,. k-iw. mely. '•.

(18) <. :. IRODALMUNK ÉS IRODALOMTÖRTÉNETÜNK. nem. História Literariá-hoz készült bevezetésében már. adhatna errl a. —. hírt. de Scriptis. mészetök, hogy egy. írt,. st. ki. hogy. hiszi,. hogy valami figyelemre már mindig olyan volt a ter-. vagy egy. paripára. jó. is. azt sem,. mert a magyaroknak. méltót írhatott volna;. Vájjon. tudja:. Nem. Scriptoribus Hungaricis?. bármit. akárki. tárgyról. et. kardra. puszta. többet. adtak,. mint egy érdekes könyvre. Magyar. írók. "'. K/.eket a lenéz sorokat olvasta múlt század elején egy tühingai magyar lutheránus theologus: a Selmecbányái születés Czvittincer DAvid, el cáfolatukra. • Látta, mondja s téltette magában, hogy könyvvel áll elszavában, hogy minden nemzetnek vannak férliai, kik az írók neveit, csak életét, mveit s a róluk mondott Ítéleteket összegyjtötték es kiadták ;. még. nálunk nem akadt hozták. meg.. nözték. a hazafias buzgalom,. íróját. munkára. külföldön,. :. gyjthette anyagát adósságai. ilyen indítékok. vállalkozott volna.*. erre. az els munkát, melynek tárgya a magyar szellemi élet Specimen Hungáriáé Literatae-ját, mely 1711. Altdorfban. létre. Czvittinger jelent. senki, a ki. miatt. mvét. s. a. nagy. küzdve,. academicus«-ban. »carcer. emberrl. 296. jutott.. a nemzeti becsület védelme ösztö-. nehézséggel. sok. (közöttük. költséggel. fejezte. szentekrl,. be,. hova. királyokról,. meg a tudományos kezdet dadogó, majdnem valamennyirl a kor divata s még inkább lelke, magyarsága szerint: kritikátlan, szertelen dicséretekkel. Már körülbelül kétszerannyi magyar író életét es mveit ismerteti félszázad múlva Bod Péter Magyar Athénása 1766. Ez az egyszer, lakisi prédidikátor oly korban dolgozott, melyben a magyarság lelkét veszteni látszott. Ezt a lelket akarta éleszteni s rászánta életet, hogy mindannak emieket.. fejedelmekrl és államférfiakról) emlékszik. módján,. rendszertelen. a miben nemzetének. de. lelke. valaha. megbírálja és átadja az utókornak. új. hiv. életre. Mindegy:. igéül.. barátinak hasznokra és a. abban. lenni,. ítél. het, azt káiban. meg. ne. véghez. régi. irodalmunk. a feledéstl.. csak. hogy a mit. tisztességere. hallgatással,. Véghez. vitte.. is. ismerteti. életét. és. es. tle. ismert. kitel-. egyéb mun-. anyagát. munkáit;. fele-. ékesítésére. hanem a mi. az általa. megjelent könyvet s. és. Athénásában. megbecsülhetetlen. ismeretének. összegyjti,. felkutatja,. ha bucsúztatóul-e, vagy. volt,. indulata arra ösztönözte,. 528 írónak. kívül ,V> névtelenül. Kétséges. magyar nemzetnek. légyen. vigye.*. megnyilatkozott,. mentette. felsorol. ezeken. könyveket busz. szakban csoportosítja. Bod Péter a legrégibb gyjtnk, kinek mai irodalomtörténetünk. kutatóknak. is. szaporította.. kezdett. köszönettel veszi. szerencsésebb. nagy. Horányi. Elek,. betrendes. hasznát.. helyzete. írói. a. es. tudós. Az. általa. ismert anyagot ujabb. szerencsésebb piarista.. Bod. keze után. életrajzgyjteményének,. a. nagyon alig. hán. tíz. megévvel. m. Memória Hungarorttm-n&k kiadásába. 177Ö— 77.. melyet utóbb. 1792. a Nova Memória egyetlen kötete követett. Országszerte akkor szervezkedett az. írói. garda, a becsi testrség palotájában, tábortüzeknél,. parokhiákban es udvarházakban, mely az. új. klastromokban,. magyar irodalmat. vala meg-.

(19) DAVIDIS CZVITTiNGERl NOB. HVNG.. SPECIMEN. HUNGÁRIA LITERAT£, VIRORVM. ERVDITIONE CLARORVM NATIONE HUNGARORUM,. DALMATARVM CROATARVM SLAVORVM, ATQUE TRANSYI.VANORUM. VITÁS, SCRfPTA ELOCIA ET CENSVRAS ,. ,. ORDINE ALI'HARETICO EXHIUENS ACCLDIJ. BIBLIOTHECA SCRfPTORUM EXTAST QUI. RERU3 UUNGARICIS ————— » ——————. r—. IRANCOFVB.m. Bt LIPSIjE. TrPisrrSuMPninsJoD. Gaiu Kohlísu, Vkiv. ALrooRf.Tvpoon.. AKNO MDCCXl. \. •.

(20)

(21) IRODALOM! ni. ÍROD/. ;nek. alapít. példányával serkenti munkára ökct. felmutatott. nemzeti. utóit. melyben. be,. minden. szomorú. utáni. nem. napokkal. meg. újra. lett. felel. oly. Ismét. szem. újra. elé. nek van n. ii". állítani,. i. türelme, mely. vallásos. mint. célját,. a nemzeti iai>irn. .1. Mi sem tüntel. mcltánylatához. m. egyengeti útjukat. s. hatatla. yjtemé-. \í. nyét, ennél. 185. kötetben,. két. munka. ö ek,. nek. mutat be. írót. mely. kezén. is. feladatát. i<. >i. nemzeti eletünk. i. a. emlékéül. b. ebben. készül,. kultúránk. nkdi. lobban. nemcsak. hanem. a. mi sem. irodalmunknak. buzgalmának. kutatás. emclkcd<. eletünk kép<. lemi. abb sokáig hittük. mint korábban. rytudomán). ki. mikor. \. még. felölünk. a. küllökti. tud. >cm. vihet-. szobatudósainkban, theologusainkba. mi .1. magyar tudománynak nyelve. ahe,. volt. uralkodik a. nem. nak deák irástud .1. i. maciik hírével együtt nemzeti; :\\\. ban adja. tudományi. -.. bíráló. tudomány, a. ki. tudós boly<. MniMv iriö. v. munkának, melvN. i. hol. felölünk. ''. Altonában. t>. m>. külföldnek. íteleteit. Berlinben íelfm. és. Rotaridbs. töltött. -. rei. mo. életnek tek. hittek. magunk lexikonokon kiuil. \. volt,. mut. ujabb fejldi. Jó. s. '. bemutal. lexikonok ekkénl. közérdekldésnek. üa. féOendü-. lyben húszi. nk betrendé?•. l. új. emui. n\'. mej. Indult. mely. S. seben, akauemiankn.il. tervbe véve. volt,. i. vannak igazítva;. Hibái, elfögültsá|. »tt. monumentális. egyik. lésének. l-.<. betöltött*. hanem. tudatlanságból,. Wau w. k\. PAl. hol (olsvai. lutheránus pap,. ki. N.

(22) IRODALMUNK ÉS IRODALOMTÖR1 ENE1. hozzájutott a Rotarides. által. gyjtött nagybecs anyaghoz,. országi tudományosság történetének. Ez. megírását. a célzat legvilágosabb kifejezésre. szintén. a Con-. 1785.. Hungária cím munkájában. spectus reipublicae litterariae in. tekintette.. l'.N'K. a magyar-. nemzeti feladatnak. legbehatóbb tárgya-. jut s. lást es fejtegetést talál a magyar irodalmi elmelet és történetnek legels magyar nyelv kézikönyvében .4 magyar literatura esméreté-ben, melyet Papay Sámuel a derek :. veszprémvármegyei 1808.. adott. A munka. ben.. A. keinek címei:. cik-. literatura. széles értelemben. az vagy. ;. vagy pedig. nemzeti,. ide-. az oktatás; azt. célja. elmozdítani k. tehát. sek a nemzetek dig a nemzetit felett. kötet-. szellemét. bevezet. megvilágítják. gen:. fiskális. ket. ki. arra. ;. pasztalás. is. meg. :. pe-. idegen. az. mutat. a. ta-. st. azt. kí-. ;. vánja a nemzetnek önnön. maga. féntartása. magyar. rapítását. veszi. is. tehát. annak gya-. ámbár. :. ma. Ivek. a. kárával. mar ma. tapasztalja:. munkába. azt. ;. maga. is. azt neme-. ellenzik. ;. de. azoknak ellenvetések megcáfoltatik második, harma;. dik,. rcképe. negyedik ellenvetések-. bl. is. egy. író lelke. Íme. kiforgattatnak.'. a paragrafusok. címjegyzékében.. A. vázlatokat,. irodalmunkat. in. iskola-könyveket. felölel közoktatás. mellzve,. melyek. az. immár. szükségén igyekeztek segíteni. :. saját. irodalom-. történetünkvalódi megalapítójának nagy nevéhez ertünk. Toldy Ferenc ez. orvosból es kritikusból Kazinczy biztatása tett irodalmunk történet-. kit. Három nagy munkája három irányban alapvet:. írójává. zeti. irodalom. iut,. de. története,. tárgyát. addig. 1852. melynek példátlan. történeti. alapún. sidktl. Kisfaludy Sándorig,. önálló. buvárlaton. dolgozta. alapuló. fel:. s. teljességben. azután. .1. s. a. magvar. magyar nem-. .4. ket kötete csak a. mohácsi vészig. legszélesebb költészet. mveldés-. története. az. mely költészetünk fejldésének legels, kedves gonddal készült, méltó ismertetése;. 1855.,.

(23) végül. .1. ". ma mi. 1. .. mely irodalmunkat,. -. Mint búvárnak,. forradalomig. ToWynál. többel. fáradhatatlan és lelkes. mint. ;. ben, az. irodalmunk. reî. senkinél. irodalmunk második. gazdagon. • •. áj. bírálatiban,. .. y. ;. meg\. itikai. zatában,. ti. valamennyi. t-s. felderítésében, adatainak. anyagának nünk. legnevezetesebb. k. rökítették. íel-. I. ;. mint. feljeg]. :. n. ippant. rei. A ... lángjával. be a történeti bíráljuk. e. nuusmeret. he. \il..r.it.. tájékoztató. fejldés. helyt. HjA^YAK KÖLTÉSZET. mutatta. a. Ne. fonalán.. I. illalko-. rengeteg voltából, nemzeti. ak. lelkesedésének túlzásából és. idben. Olyan. baráti. elfogultságából. létének. ered.. könyveit, mikor. írta. Iádat jutott irodalmunk-. nak,. K. melyet. .1. hogy. töltött. bei. madik. évében, 1851 ben,. ebreti. taii •. helyt. har-. írj. mu<. említett. dalomtörténet elé a vallomást,. munka inak. mk. tekinti,. története eltt. fogalma. 1854. jelenik. Peat kiadja. bátorító. I. Itt,. ott. melylyel. lcköt\ e. hol. meg minden. ehhez képest a. m. I. nem küls, hanem szeDemí hatalmak nelemben. |. k. ségök legméltóbb etenv Dísraeli l>e. -. mondi. mar ekkor. t. virradt. Volt. id. korábban,. mikor. Ujabb kornak se okítjuk a fonalat. akartuk ismertetni.. munkának,. hatalmunknak. Mk.. i. .. szép, miké|. Nem. c. I8i.

(24) IRODALMUNK ÉS IRODALOMTÖRTÉNETÜNK. mindenkor a nemzeti szellemet kívánta szolgálni,. magának az irodalomnak rá. hatásában. való. is. f. kereste.. táplálni, ersíteni,. a mint. jelentségét ennek kifejezésében, éltetésében,. hogy ez a vezérgondolata a legújabb A magyar nyelv szépsége és a magyar elme képessége a tudományokra. Igaz,. idkig bizonyos általánosságban maradt. nemzeti. fontossága. és irodalomra,. életünkre,. magyar. jelessége. íróink. magyar dicsség emelésének. lelkesít. és. becsület-szerzése nevünknek, a. ezekkel és hasonló gon-. fentartása:. dolatokkal foglalkozik, s fejtegetésökkel s bizonyításukkal nemzeti feladatát volt mind mai napig irodalomtörténeti munhogy mi hát tulajdonképen az a magyar szellem, a mely irodalmunkban folytonos kifejezésre jutva s általa mintegy önmagára. betöltöttnek tartja.. kásságunkban visszahatva. élt. Kevés szó. an-ól,. és ersödött.. problémájának. tesebb. Hogy az. irodalomtörténet. megoldására csak. annak az irodalomnak körével. gondolhasson. e. f. és legneveze-. mindenekeltt. is:. kell tisztába jönnie.. Mi hát az irodalom? Csak a .magunk körében maradva, bizonyosnak látjuk, hogy mindazok, a kik mint elmélkedk és történetírók valaha irodalmunkkal foglalkoztak. :. benne a nemzeti szellemre vonatkozó tanúiságot. kerestek, e szellem erejének. lálójának tekintették.. A. és képességének. bizonyítékául. idézték s táp-. legels sugár, mely a magyar gondolkodásból esik. a magyar költészetre, már ezt a mozzanatát kívánja megvilágítani. Sylvester. János Uj testamentumának ajánlásában. a bibliához hasonló képes kifejezésekkel.. írja,. »I1. hogy a magyar nép. folyton él. énekekben, kiváltképen az virág-. énekekben, mellyekben csudálhatja minden nép az magyar népnek elmijének. az lelésben, melly. éles voltát. nem egyéb hanem magyar. poésis.«. íme a. népszellem nyomozása és felmutatása költészetünkben. Azonban kétségtelen,. hogy ez a szellem nemcsak a népköltészetben, nem is csak a költészetben nyilatkozik de ép oly kétségtelen, hogy a kik egyes irodalmak felett elmélkedtek, szemeik eltt mindig ez a nemzeti szellem irodalom lebegett els sorban és kiváltképen, fontos tanulságaikat ebbl vonták ki és erre alapí;. ha határait nem vonták. tották, ezt tekintették tulajdonképeni irodalomnak, is. meg. ebbl a szempontból. De a nemzeti. biztosan. munkákban szólanak.. nyilatkozik. Ez az. ?. Olyanokban, melyek. irodalom. mai. fogalmának. nemzetnek szóló elme-mvek foglalata.. magyar nyelven. írott. könyv képezi. ;. nyomtatásban közzétéve, a melynek által. megnyilatkozik a nemzet. milyen. lélek. nemzet. határozó jegye. A magyar. fajta. közös lelkéhez. irodalmat. :. az. egész. nem minden. de a magyar szellemnek minden olyan. alkotása, éljen bár csak a nép ajkán,. adása. a. vagy legyen fölfogása, lelke,. írásba jegyezve. célzata,. avagy. tárgya vagy el-. gondolkodása, érzése, képzelete,. vagy legalább valami belle. Semmi bels okát nem látjuk, hogy az irodalom, vagy ha úgy tetszik, akár nemzeti irodalom körébl ki legyenek zárva a magyar elméket magyar elmékül jellemz deák nyelv munkák: krónikáink és latin történeti munkáink, melyek bizonyos korszakokból a magyar históriai felfogásnak egyedüli emlékei, vagy akár magyar humanistáink, kik.

(25) a. nm. rmíveltcbbjeink •. szeli.. minden nyelven,. nt. a. íratott,. m. naiv. (gy a miénken. b. korén. ^"k. is,. különféle. foglalkozó tudósoknak le. ... i. valók a gyakorlati. nem. nem. A. k. mi. tartozik. a nemzeti lelek hivatott tolmácsai,. írók,. de. például. tud mányi >kka!. különféle céljait. elet. fogva. '•. ><\\.. marad A s/.ikmunkak. kivül. tel:. meghódíthatják, az irodalombé avathal kutatás tudományába. mindenek. giából. eSZéheX. tudományból. tárgyánál,. hanem. kifejti'. módjánál. könyvéül. >k. historíku. a. tt. tényéknél. felfogása, képzelete.. irodalom történetének. I. ezekre. is. eszméik közül pedi|. tartalmából,. nemzeti szellemre. A. szónoklat. nem. politikus,. logus,. BZÓIÓ elmélkedés és erk.. és BZivéheS. és politikából. melyek. ra,. jellel. cdül a költészet az,. i. mely. dalom középpontját képezvi. dalomnak. a. így az in.vial.im történeti. odalomnak ruen. :. kit.. un. folytak be. gondolkozásunk. tünk. melyek a nemzeti. el. leiekre. Amazok. és erkölcsiek.. tulajdon. faji. Jeti. yok, melyek k...u eltünk es elünk. in. meirhatái. .dalmát a ne:-. mindenek L,. Ezek pedig természetiek itt. in. meg. m. lennünk azokra. a. mibenlétének, kiváló jelenségeinek, valtai. Irányainak, egész történeti fejldésének kell. ebbl. nw. es természetesen következik. szellem kifejezésének tekintvén. lemmel. t. irodalomtörténemek. és. A. sikl-. I. nyoma in. i. csekélyebb fejlettségében. is. I. rkökai hatásokról sem: vallásos életünknek, potitik. idaimi ren-. dünknek, azután Bonunknak alakit.,. befolyásáról:. Nem eben. kérdése.. eletünk. ;i. knek. háromsz. elszigetelten,. isában. .. hanem más népek. ki. voltunk. téve. aknai, törekvései, szellemi. emberi. idegen. hatásoknak, az. ái. I bata-ok irodalmunk tükrében, melynek változhatatlan zeti. voltunk adja meg, e Bzfnbangulal által. mint. szabadelv Ban. es. kithatjuk. nem el. áramlata. teakcionáriua. .M-.-iot.. A mml. tárgyalhatjuk. miveldési. tudományunk. es. a. •. hatarainkon átlépve. irodalmunkat külföldétl. eletünk. nem. el«. fejldi. mint túzi. ismerhetjük. egyéb mozzanataitól:. mvészetünk. m-. mód. a kálvffl. .:.. romanticizmus. s. v nem szabad megfeledkeznünk. dm. y Imvfnnd. nyelvünk. ki. j a.

(26) :. IRODALMINK ÉS IRODALOMTÖRTÉNETÜNK. terjeszt eszközeitl, az. mányos. a könyvírás. iskolák,. ügyétl.. intézetek. Az. irodalom. könyvnyomtatás, a tudo-. és. a. történetében. szellem. mveirl. mveinek. levén szó, kiváló gonddal kell keresnünk bennök a szellem. hatá-. nagy költk, írók, szónokok, bölcselkedknek az irodalmi hagyományban vagy a korok divatában él és ható példáit Szent Bernátét középkori sát. :. :. énekeinkben, Tassóét Zrínyiben, Voltaireét Bessenyeiben, Goethéét Kazinczy-. Keményben.. Balzacét. ban,. min. vennünk, hogy. Figyelembe. az. ügynevezett. vagy milyen nézetek milyen módosulásban vagy milyen oldaláról muközössége tartja össze tatkozik a lángelme a kisebb tehetségeknél vagy az utánzóknál. Xem jelentéktelen az irodalmi elméletnek, a kritikának befolyása sem a magyar irodalmi iskolákat. mesterek hatása. és. példája,. években jórészt. ez. emelte. ;. ;. az. költészetet. ötvenes. az elsekélyesedett. ki. Petfi-utánzásból.. Az elttünk. nagy. jelenségek. álló. azonban. részét. éppen. s. a. leg-. nem érthetnk és értethetnk meg teljesen még mindebbl sem. Petfi magyar volt, a tizenkilencedik század költje volt, a világ nagy költinek s a magunk népköltésének iskoláit járta de mindebbl alig alkothatnók meg magunknak Petfi költészetének képét. Számba kiválóbbakat. bizonyára. :. kell. vennünk egyéniségket, melynek. nagyobbak. körükre,. :. jövend korokra. is.. niségökbl folyó. k. módon. és. E. merítenek s új serlegben kínálják. Ismertetésök. szikusai.. való viszonyuknak. :. ha. korukra,. ha. legnagyobbak. a nemzeti szellemnek adnak kifejezést, az egyé-. is. eredeti. rányomták mveikre,. bélyegét. még nagyobbak. ha. nemzeti. a. tartalommal:. szellemhez,. megállapítása:. az. örök. forrásból. nagy egyéniségek az irodalmak. legfontosabb. mit. és. jöv. ujat. klasz-. alakulataihoz. legérdekesebb feladata. és. A klasszikusok között méltó helyen és módon kell bemutatnia minden irodalomnak legrégibb klasszikusát: a költ népet. Végül,. az irodalomtörténetnek.. épen a modern elméletek túlzásaival szemben. a mit. nem. feledkezhetik. fogva. az. meg. irodalom. a. kell. hangoztatnunk. mvészet mozzanatáról, mert épen. mindeneknek. ez az, a minél. egy ember minden emberekhez, egy nemzet minden nemzetekhez, egy kor minden korokhoz. Keresnünk kell, hogy a mvészi hatás természeti feltételeinek. val. írok és. adhatjuk. mvek. csak. szól:. legfenségesebb. alkotásaiban. milyen mértékben felelnek meg. Ennek kimufc. helyes. magyarázatát. hatásuk. szkebb vagy tágabb. körének, rövidebb vagy hosszabb tartamának, kora elhunytának. vagy. kései. dics feltámadásának. A magyar irodalom, ekként tekintve. és feltüntetve, valóban nemzeti szellemünk tükre és fejldésének, alakulásainak magyarázója lesz. E lem az irodalom terén is, mint a politikában, csak folytonos, SZÍVÓS és nehéz küzdelmekkel tarthatta fenn és érvényesíthette magát. Vértanúinak sora. hosszabb mint. ünnepeltjeié.. A. Kisfaludy-társaság. emléktárában, mely. múlt század végétl mostanig élt legkiválóbb íróink személyes életének drága ereklyéit rzi, egymás mellett foglalnak helyet rabbilincs és aranytoll,. -a.

(27) börtönben megszült hajfürt es czüsl és. Btilyoa. küzdelme. közben. emberi rzettel. és. mindenek rt. ennek. fölött ;i/.. kevés. mtvelödésnek. tölthet. alapos. k. oly. el. diadalra. tett. bennünket. ismeretét. kuli. mely «. tnutatl. mentenünk.. ismeretnek erkölcsi érteket. <3I. Jc. mindenei ne. b*.

(28)

(29) KÖZÉPKOR MONDÁK. is. i. RENAISSANCE. KüDKXKK KORA.

(30)

(31) magyar nemzet skora.. L A 51 ma. urál-altaji. isiink. ;.. népcsalád n). I. való,. el. is euró|. vidékéig hosszú láncolatot kivül,. i. viszonyaiból. liai. kép. következtetések. merített. nekeltt azt tanuljuk tlük, ho a. folyamok irányában. történetébe,. ;. egyedül a nyelvek. s. a. néhány. I. segélyével pillanthatunk. népek mintha!.,. i. :kedve, mái. terjj. Ivükre,. roppant terü-. i. egymástól. letein. külön-külön. u^<>r. i. nép-. i-mordvin, a Züljén \"t|ak,. a. lapp,. .. -.. kelta.. itín,. '.kehen. nyelvi. élt,. mint. .. hagyományai. kallanak ról. alkol ÍV, nyelv,. BZem,. tul.. k. zeinek halni. U. i.. molás mely. a. lut. .. ii. .r. lév. l. nyelvekben is,. merj. 7,. a h<>U) hét-hétnapi. \. n lenti,. .. flyen kapcsolat. ;. I. népek nyelveiben, mint a VOgulban, mely-. i.. \. maradt ugyan. ly. rokon népek nuthikus költen herjük. E. források a vogul. monda. Kalevala.. minkben rokonaink tudatából,. ki. n. ránk.. beszélte. nyelvünk'.

(32) A MAGYAR .NEMZET SKORA. az id, kétezer év eltti idkbe varázsolnak vissza bennünket,. törölte ki. más képe. a világnak. mint ma. Déli. voft. Germánia. világszerepét;. játszotta. hiányosan. Skandinávia,. ismert. és. északi. területek. midn. Közép-Európában a rómaiság a. partvidékei,. mai. kezdetleges. voltak,. Anglia,. míveltség. a Volgáról pedig csak mint mesés folyamról (Rha) tudott az. népfajokkal,. egykori földrajzi tudomány.. népek szemléletében azok a. Ez ismeretlen földterületen szövdtek az ugor bvös hitregék, melyek fajunk világnézetének. legrégibb nyilatkozatai.. A. Ugor népek. vogul monda szerint kezdetben Numi Tárom s a Numi Tárom, az öreg ég, vagy fels világ, s az Numi Tárom ezüst fonatú bölcsben férfit és nt, a. létezett.. tenger.. hajtva déli. északi. és. imádkozék, hogy egy hajlék nagyságú. a. meghallgatja érkezik s kales. =. kérést,. életrevaló fiat. 1. napistent és. ezek a leveg nagy térségein s a tenger színe. feleségeit bocsátá alá,. lebegtek, ide-oda. tenger vize alsó világ a. a. lebocsátja szül.. A. légben született halandó. Elmpi. =. megn. férj. Majd a. földet.. Elm-pi. felett. Numi Táromhoz bocsásson le. Numi Tárom. földet. kért. fiu. A. szelektl.. a leveg. .. szülési ideje. fia,. vagy Elm-. hétfonatú ezüst hágón. .. .. n. Numi Táromhoz megyén megkérdezi, hogyan éljenek így ég és víz közt Numi Tárom, kit a monda hétfonatos hajú isteni alaknak ír le, arra tanítja Elmpit, hogyan buktassa ki a földet a vízbl. Egy buvár-madár brét adja neki, melylyel leszáll a vizekre s a földet kibuktatja hanem az forog s nem akar veszteg maradni; erre Numi Tárom ezüst gombokkal ékes ?. ;. ;. övét adja. Elmpinek,. melylyel. a földet. felmegy az égi atyához s utasítása szerint alkotja. nyas állatokat le. s hóból és földbl. hegység). (Urál. körülkeríti. alkalmassá teszi lakóhelyül az embereknek. Meglévén. a. föld,. s. azt. Elmpi újból. meg az emls. és szár-. Majd a halat hozza. formálja az embert.. az égbl az emberek táplálékául; a hal tehát az ég ajándéka. Aztán a. vadászat mesterségére, nyílkészítésre, hálókötésre férfi. n. és. Erre. a. közt házasságot. halált (kuljáter). szerez. hozza. az. s. az. le. tanítja. emberi. faj. az embereket, majd. szaporodásnak. indul.. égbl, hogy a hány ember meghal,. annyi jöjjön nyomába, egyik a másiknak adjon helyet.. A. Kalevala rúnóiban ugyanezen. Kave Luonnatar, a. fönn.. Itt. Impi. (lég. udvarában. színe. úszva. fbb motívumai maradtak. teremt er, az si. ;. Leánya. méhe megilletdik. Méhe gyümölcsét hétszáz évig viselte s meg a gyermek Egy vizi madár j, repülve a tenger. született. felett. s. helyet. s ölébe rakja. .. keres,. arany. hol. .. .. rakja meg. Impit találja a vízen Majd Impi ölébl legördülnek a tojások. fészkét. tojásait.. és széttöredeznek; a tojás alsó felébl. lett. a. föld,. fels felébl az ég bol-. tozatja, sárgája fels felébl a nap, fels fehérjébl a hold. Impi. rhöinen,. elv.. századokon át szzen élve himbálódzott a lég téres majd unva a hosszú egyedüliségét a tenger színére ereszkedék. leánya). alá s a széltl. mégsem. felfogás. természet, a. kinek. Elmpijének.. hasonló. szerep jut. a. teremtésben. mint. a. fia. vogul. Váinahitrege.

(33) nézete a kél. loi. I. .. entés. mbi. szónak. \. .'»»/,. ásóban. tithct. ilyen. formán. ben. ban, mely szintén .1. nap. (régen «.;/".. óból alakúit.. ogul. felel. napnak. liúcskn.. l<. napisten. \. Numi. yja. l. fölnevelte. -. I. vilá. .1. ci int ..,:i. uluknál. a mitho. fejezi. •. hajmn. a. találunk,. snek. felel. '. khoJHü. \. 1:. í.. mithoszokat. Anonymusnál. tcsillámlik valami, rrfthosz. 1. neae (Emus). kitol. .:.. Mm..-,. e. Mm.-. olvasható. niii. melyek. el|. elemekkelve). riai. a. meg,. énekelték. ui'. eunudubeli fejedelem. .1/. született,. Elmpi. l'npi.. telén. nek. i. isteni. látomány. jelent. mii. mely II. és finn. < |. ündér. 1. .1. Uonil. Dunában hattyú alakban. Hogy (mert. h. úszkál,. nem. I. alakúll. gul. és finn. nem a. magys. léj. mítl. 1. nak 1. 1. közös. .1. •ilm,. •. tiuljuk. elk. A. In. ilm, ihna.. pi\. zinti. míthos. finn. finn. svallásunk egyik en. írunk, mint. mnrrdl. töredéke. ilyen. 1--. h. a. vogul tlm-kalcs (leveg ha,. .1. :. tlen. I. ogul Elmpi. >. eremiszben (. m. mondok, nyelvünkben. 'mit. mi.

(34) A MAGVAK' NEMZE1. gyarok. istene kifejezés. bizonyítja.. is. vogul felfogásban egy jóságos zolva, a. =. isteni. lény alakjában jelenik. raj-. meg. lakozva, hatalmas nyilzáport szór a zivatarban (Isten az égi háború múltával pedig tarka szalagokkal ékes íve (szivárvány a szürke ég kárpitján, a kiengeszteld hata-. meg. i. lom jelképéül, melylyel szetes következmény, alakult. a fisten, melyet a. ég,. (családapának) látunk. felett. villám),. (Úja) jelenik. nagy. a. halásznak. magyarság felfogásában harcias. mely a felhk nyila. Maga. öreg. bünteti. hogy. és. védelmezi. magvar nemzetet. Termé-. a. két kép valamikor összefüggött s ettl külön a szivárványnak az az értelmezése, mely a víz felszívásában keres, e. az égi jelenség magyarázatát. Ásatások ored-. Újabbkori napfényre.. ásatásuk. Több. ilyen. az. ugorföldi. emléket,. melyek. sírhalmokból. sok. madáralakba. öltözött. régiséget hoztak. emberarcút. embert vagy ábrázolnak,. a. napisten tiszteletére készült vallásos ereklyéknek tekintünk.. *. Az ugor bl,. a. saira. még. kell. melyek. szoká-. utalnunk,. némelyikére. vünk ma i. kultúra köré-. temetkezés. nyel-. emlékszik.. is. Az. 'sztjákok temetkezberkei-. ben. a. emberi. sírok. fölé. faragott. alakokat állítanak,. szokás a Jeniszei folyókezdve Délorosz ország nyugati széléig el. s e. vidékétó'l >kból. elkerüli vallásos crcklve.. volt. Nevezetesek melyek az avarokleeresztett. e. szobrok. itt. s. hajviseletet. készítinek. az. u.. n.. csészetartó. magyaroknál mutatnak.. A. is. terjedve.. szobrok,. szokásban. -. volt,. ezek két,. közt. olyanok*. három fonatban. régiségbuvárok máig sincsenek tisztában Nevezetes, hogy a norvég sá. nemzetiségével.. Rondák, tudnak. arról, hogy normann kalózok, permi (bjarmalandi) rablókalandjatk alkalmával, egy templomot fosztva ki, csészetartó bálványt romholtak szét, mely aranynyal es. drágakövekkel. Jejfa. Az. szokassál összefügg tradíció lehet. Nemzetünk a halottégetés szokását. oroszországi. vünkbe,. Az. volt. ékesítve.. \. magyar. e. s. sírhalmok. (mogila). is. neve. shazájából. hozta. máglya alakban. mag. került nyel-. az elhamvasztásra szánt farakás fogalmára ment át. Az ugor népek egysege, mint említk, mar igen régen megszakadt shazából, melyet a Volga es Urál környékére kell helyeznünk a la,'. s. Aspelin: Antiquités du. nord-finno-ougrien. Helsingfors.. 130—131..

(35) finnek nyugotra húzódtak. i. cseremiszeket, alább a közép kat. ezekkel volt szomszédos a. ;. permiek. kedtek. ez. Mrea. cl.. mögöttük. találjuk. Volgánál »•. idékein. bánj. in. ii.. ugor népek között a legdélibb aK alkalmasint a Kaspi tenger partvidékéig Ilyen. ebzakadozottságban. bels. nép húzódott. tibb altáji. eltek. le.. ért. volt,. mdj. ménese vel. lovaival,. i. midn. az ugor néptörzsek,. Ázsiából a Volga vidékeii. eg). I. .. késbbi giz,. baskír, csuvas, tat.ir stb. a történelem. színpadán. ágakra. megjelent. l. Ivét :.'tt.i. el, i. k. "-/.lik. a. í:. a vérkevered. nomád. ta. török kivéve,. kifej<. \. melynek. neve. a. >r. *. .. vogullaJ. létre,. merj. .. kö. árban Dyen k. eredetek. lyek a. vonatkoznak, mint >". nomád. élettel. j.ir.. •. fökimfv. a. gyün afleotta. hímezte. (Bolgáría,. magyai. Ka nyelvbe.. kénéinek 1. •. emléke.: r. •.

(36) MAGYAR NEMZET SKORA. A. Káspi-tenger),. buzogány,. a. gyürü, kalpag, kapu;. —. koporsó. jellemezve. boglár,. bvölés,. azt a sókféle. tükör, gyöngy,. hajó,. tengely,. balta,. bájolás,. a. érdem, tanú, bölcs,. bölcs,. míveitség a. a török. hatást, melylyel. magyart átövézte. A török népekkel való együttélés korában. hogy magyar nyelv a tizes számrendszert fogadta be; a török on, vonna "I") a magyarban mint képz van meg a negyven, ötven, hatvan stb. számnevekben, a magyar iker (ketts) pedig a török uker, ikiz szavaknak történt,. a. meg.. felel iráni. A magyarság. népek. az shazában törökökön kivül. sokszoros összeköttetésben lag Ázsiához tartozik, a. kedk. pontja. az Urál. s. termékeit. tésével jutott a. látunk zése. magyarokhoz a. brökért cserelxn.. b. így jutott seinkhez, a mit. Az. ruha,. ma. Irán és India délszaki. zrjén arany-. köz-. rézért,. s. sznyegeket, szövete-. keleti. Perzsa kereskedk. közvetí-. melyet a szasszanida emlékeken díszítése. s. es elhelye-. a székely építésben találunk meg.. népekkel való érintkezésnek. iráni. Iráni. nyelvünkben. nyomai marad-. is. szó a kard; perzsában kareta, a kaukázusi osszétben (az alánok. utódai-) kard.. E. meg. szó a permi népeknél kori. kört alakban van. Meglehet, hogy a vasat az ugorok. jelent.. a. vásárain. kaptak'. is. földrajzi-. Bolgári városa volt. Közép-Ázsia építészetének ismerete, a kapu. ;. is. tak.. cserébe adva. melynek. ércedényeket. népekkel. ázsiai. Iránnal köti össze, iráni keres-. k'áma mellett. paripákért, kikészített bulgár. kardokat,. ket,. A. síkot. más. melynek környéke. folyó,. Volga-Káma vidékeire drága nyest. a. bányatermékeiért,. kereskedelemnek,. e. magyar. nagy szarmát. készítményeit.. ipari. s. A Volga. örmények) jártak. (perzsák,. brökért. volt.. perzsák. a. útján. sk. kardok alakjában, a mit annál inkább téltehetünk, mert az. kikészített. vasai. s. ismerték 'fi. ugor sírokban mint vágó fegyver csak a csákány fordul el nagy mennyi-. Más. ségben.. iráni. vásár, csárda. a. magyar. szók (psszét-perzsa). A magyarság. raj. :. asszony (úrn értelemben), üveg, híd,. stb.. török vérrel. hazájában, szinte egy. s. míveltséggel. török. társadalomban. elt. a. átjárva. törökseggel.. vnlgamentp. Ha egyéb okunk. nem. volna feltenni, e helyzet is bizonyítja, hogy azokban a nagy néprnozgalmakban, melyek a Volga fell indulva meg. Etele nevéhez vannak kötve,. már. magyarság. a. altáji. els,. magyar. meg. uralkodó. münk. a mint az ár ragadta. törzsek,. népvándorlás els hullámat, mely mai hazánk réteget. elemekbl. állt. mint alkotó rész benfoglaltatik. Vegyes. is. és szövetséges altáji. rakta. alít. le.. A második. (bolgárok. a. aradat,. Balkán-félszigeten);. így. hódolt. tájunk. területere érve,. bolgároké. a. nyelv. magával, alkották az. a. torok. is. többi,. az. e--. nyomukat követ besseny, jász-kun áradatuk. Mindannyi Duna -Tisza völgyében, sokfele alkotó részbl olvadva öss. a. s. a. magyar nemzetnek. nyelvi. ezeréves folyamán az európai. egyéniségében családjába.. Ugor. avar, a. teljesen. beilleszkedve. es. Faji. népek a. egységében,. társasagában. nyugoti. mely fejldött. keresztyen. itt. történel-. tovább;. népek.

(37) nzetünk nyelvi. nyelvünk. Inunk. i. ultc. nyelvünk. zthatlan,. u. ebö. fájunk. éa. kiind. .. alkot.... nmeit. vére,. anthn>|. mclylyel keretbe. i. illik. n\. .\. I. i. melyek. <.^.ik. együtt. rtethetik. men. ik,. mint. nem melyet. ll-. kében latunk alakulni nak. sem h/.M. népek miveltst. hozott. magával. e. mivelti. inkább mint az, hogy nyelvünkben. jelzi .. mit. s. török. .1. b. idéki. (mely. a. török kultúra emlékei. maradtak. magyarból. bolgár,. az. oláh,. Írástudás folytonosságát, addig. átment), feltételezve. OXÂt. Dfttt'VÍ-. .. nem. tudunk.. ókori hébei Iveknél. i. '. Idva fell telepedtek. ománya maradt tett. Fel. s a. régibb,. i. k. Akárhog). i. i. \. tekintetet. k. krónikáéi. (hón bol. vetnünk a magyar. !. fönn, melyet valak. i. e. találunk. i. kik alkalmasint a. n. a hébei. ismeretlen nyeh. c. I-. nyeh tud. had\. betkkel. A. H-l. OjMííOAfííAMf*.-.;. a mire. miK nen. t. '.

(38) skora. A MAGVAT; NEMZET. Mieltt a magyarság a történelemben megjelenik, egymástól független törzsenként tanyázott a Volga-menti síkságokban s talán csak közös válla-. midn. latokra szövetkezett,. a törzsek a vezérnek. az a mai. mint. fogadtak, a. hol idegen. kozár birodalomhoz tartoztak,. —. kabarokéval. imánoknál. turk<. engedelmességet. feltétlen. Mint ilyenek, hol a. látszik.. is. törzsek. —. így a. (Maurikiosz,. Bölcs. szövetségével. gyarapodtak.. is. A magyarok. a bizánci. hadi szokásairól. taktikák. Len, Konstantin Porphirogeneta) írnak részletesen, turk néven nevezve. midn. inket, szik,. a Volga fell. haladtak. Etelközig. hogy a magyar lovasság harcmodora,. és nyugot-európai hadrendszerektl,. szám. az ermegosztásra (egyenl. —. a taktikák Niváikat. '. télen-nyáron. kisebb csapattestek), a csapatok gyors látszólagos. Háború turk. rajok,. az elrsi szol-. hátrálás),. ügyes alkalmazására.. legeltetve.. sekitet-. ellentétben az egykori bizánci. ». Csata napjáig. a turkok nemzetségek és törzsek szerint. gokhoZ véve, patkót verve. taktikákból. a szétszórt csatározásra volt fektetve,. kifejldésére (az ellenség meglépése, gálat (harctér kikémlelése) stb.. E. elre.. idején a szükséges. körül. sátraik. —. írják. vannak széledve,. el. lovakat. ma-. hadirend. a. tartják. »Az avarok és turkok oly alakban állítják fel seregöket, hogy hamar helyre hozhatják a csatában netán történ részletes meghátrálásukat, mert nem csupán egy csatavonalban állanak ki, mint a felállításáig". rómaiak (bizánciak) és perzsák,. egy is. hanem. pillanat alatt,. külön-külön az els. annyi ezer lovasuk sorsát. s. nem. döntik. el. egy második, st harmadik csatavonalat. állítanak. háta mögé,. különböz eshetségre s más fegyverek. így minden. s. könnyen készen állhatnak .... Vezeték lovaikat (nyilak készletben. tartásárai. közel a hadrend. mögött. háta. koknál. németeknél. a. (s. is). meghatározott csatarendje, mint a magyarok, a. csatarendet. ellenségre.. A. hanem. se. nem. a. gyalogosoknak. állanak moirákba (egyenl. A magyar mi a. is. kard. le,. illeti,. hordtak. át. szám. csapatok),. széjjel. nem. veszik,. ;. %. nem. gi in-. vertek.. f. meg. hadi. a mai hadi tudomány felemeit.. eszközük a nyíl. volt,. melyet hát-. (kengyelbevetve lábaikat) nagy bravúrral kezeltek. (az. elkelbbeknél) fejk. s. lobogós kopja. Öltözetük. nyírott,. melyrl. hátul. Hadi. kacagányt. útjaikban. megterhelt lovaikkal.. viseltek,. nagy folyókon. a. Mas. könny. hajfonadékok. a gazdagoknál gyöngyökkel, ékszerekkel fonva. kalpagot boglárral, vállukon. úsztak. üldözbe. esetén az ellenséget. inkább támadó harcra szánt,. lukon. fran-. lovasharc elvei tehát, melyeket a bizánci taktikák a császári. fegyvereket. rálás alkalmával. ereszkedtek. A. —. •. gyzelem. seregeknek ajánlanak, ezer évvel elzték. s. «. se a lovasoknak nincs. törzsek és atyafiságok szerint sorakoznak együvé. dóinak a zsákmánynyal, míg az ellenséget. •fegyvereik a. alatt.. egy tömegben tömött sorba állítják s úgy rohannak az turkok - írjak továbbá a görög taktikusok hadi tervöket. titokban tartják,. A. podgyászt. a. tartják,. pedig egy-kétezer lépésre a hadrend mögött elegend rizet. át,. fejkön. tegezt (nyíltartó) olda-. brbl. készült. tömlkön.

(39) \. EMk. ivat. ti. megszorítottnak. autonómiáját. kozár király neve i. avaroknál a. Tuhutum I. létére. mint. la. ' i. e. tud. Ibn. hasta. i. világi. rolja.. jugnr. edelem) után a. i-.. midn. khágán, ez azonban csak névleg. hal. így találjuk. hidim (hdytart. éa. méltóságnevekel. kormányrendszerek, a fejedelem --a nemzetségek. nézve kétségek merülnek szervezett i. a nagyfejedelem,. kozároknál. a. I. .. s. m. király,. Hasonló kormányról. Salamoi. illetleg. vallja. tcpr/.sck. i^. nemzet-komplexum Árpádot. lel.. annyi. lép. fel. a. t<. lelmökQI. váli. Menetemben •. kit. k''.. emelnek nonarkhia. t. ténetének kimdulá. Ml. M. s. *t*J. I *. bens. nuK-n-.

(40) A magyar. 2.. nyelv eredete.. valamely ember eredetét kutatjuk, akkor legelször. \. hazája. is. Ugyanezt teszszük, ha valamely nyelv eredetére vagyunk kíváncsiak: utána járunk, honnan került s -melyek a rokonai. Hogy a magyar nyelv keletrl, a Don és és rokonsága fell tudakozódunk.. Volga vidékérl került mai hazájába, azt tudjuk. Ennélfogva rokonait kell. keresnünk, az orosz birodalom rengeteg síkságain.. féle. népség lakik és. lakott,. mely népek. kérdés,. s. nyelvek. Mert a. egy-egy. példára. legismertebb. mással a francia, tani. van. nyelvek. a. e. országban. is. De voltak a gót stb.. milyen. római. régi. Ezeknek. Gondoljunk. utódai.. családjára.. a. mert a. is. hasonlítnák. minden. nyelvnek,. nyelvnek. családokba sorakoznak,. föltünleg azt. alakjai,. is. meg saját. sapa. nyelvek. változott és fejldött, latin. nyelvében találjuk. 1. la. s. csak a. összevetjük egy-. portugál, Olasz és oláh nyelv szavait és nyelv-. hasonlóság,. mondva csak újabb. ott. emberek,. közös. n imán. a. spanyol,. látjuk,. alakjait,. honnan. valamint az. egy-egy. :. is. igen sok-. tagjai.. is,. tagjai. család. ott. mikrl ráismerhetnénk, hogy. azokat a jellemz családi vonásokat, a nyelvünkkel egy család. Ámde. latinnak. latin. egymáshoz.. származékai,. hogy. vagy jobban. nyelv Olaszországban. csakhogy. S. ember tudja: mindezek a. mívelt. [emitt. is.. Francia-. máskép, mint. amott.. rokonai: a görög, szanszkrit, perzsa, s-szláv,. vannak mindeniknek utódaik s mai utódaik közvetve román nyelveknek, de mar csak távolabbi rokonaik,. szintén rokonai a mai. úgy hogy hasonlóságuk már nem annyira szembeszök. Vannak tehát a nyelvek rokonságában, mint az emberekében, különböz fokozatok. A magvai' nyelv sem »testvértelen ága nemének, mint soka hitték és híresztelték nálunk, ne mondjam babona, ámbár ez a balhit, melyet a tudomány reg elitéit, még ma is kisért. Mar kétszáz évvel ezeltt fölfödözte Fogel Márton, hamburgi tudós orvos, hogy a magyar nyelv szókincse és szerkezete rokon a finn és lapp nyelvével, s már száz esztendejénél több. hogy a lapp nyelvre nézve Sajnovics, a többi ugor nyelvekre nézve Gyarmathi Sámuel e rokonságot meggyzleg bebizonyította. Vala-. —. mint a. hiti. ember szégyenli. nemzeti hiúság. szenv sokáig. ezen -lapos. teljesen. —. —. a. es. szegény. atyafiságot,. finnyás*. elnyomta nálunk az. atyafiság. úgy berzenkedett a ellen,. s. ez az ellen-. összehasonlító nyelvészetet.. De.

(41) hatjuk,. senkinek.. s mindezek. i. cselekvések, itt-ott. tulaj. némi .ik. hittak;. minden nyeh sietnek.

(42) ;. A MAGYAR NYELV EREDETE. 26. s. a számnevek és névmások. Ezeknek. a rokonsági viszonyok elnevezései,. egyezése tehát leghathatósban bizonyítja két vagy több nyelvnek rokonsá-. Már pedig. illetleg hajdani egységét.. gát,. magyar. a. a többi ugor nyel-. s. vük közt ez az egyezés valósággal szembeszök.. Lássunk mindenekeltt a. szem. sám. f'j. pán!;. torok. tor,. kéz. kát (olv. két). hón(al). khgnil, khalna. váll. vaun,. máj. .. vel vér. A. nelm. silma. páá 1. szilme). olv.. i. pé). (olv.. liurkku. in-. vS-,. (olv.. kosi (olv. keszi). kain faló). hí. olka. szim). sydán. majt. maisa. wglem wnir. ydin. (olv. sziláén). maksza). (olv.. Hám). (olv.. veri.. vogulban, mint legközelebb rokon nyékben, természetesen legtöbb. egyezést találunk,. —. Finnül. (olvasd szem). sim. szív. haj. vonatkozó kifejezésekbl! egy csomót.. testre. Vogulul. [agyarul. tehát. vog. yaj 1/. —. olyanokat. =. nincsenek meg:. linnben. —. —. punk : fog Ha már most a számneveket. :. melyek a. is,. pil' német eh az ach szóban); fül aúsér ; mell írnál: róka-mái) agyar. össze, ezekben. hasonlítjuk. —. nyelv. :. — ma'. ti stb.. látjuk. is. a. kétségtelen rokonság jeleit: Magyarul. V. Finnül. uIul. egy. akw,. kett, kél. kit, kitt'. három. khSrim. v'.-.v;. kaksi. úilá. ncljá. öt. ál. vüsi (ered. vili). Ital. yal îiál.. kuusi lerej. kuli) sál. scilsctnán. sül, sál. A vogul. is. itt. úal-lau. vogulul. :. több egyezést. De ezeken. kivül. leljét megtaláljuk az. :. a. sala (olv. szála),. szolgáltat mint a finn, mert. khus és. húsz. a. intimen, atpen. yalpcu. nyolcvan. yjts. —. még néhány száz. ;. a negyven,. úol-sat. ugor nyékekben. így. pl.. pl.. ötven,. —. az ezer. ;. fontos. a nyol-c. hatvan. söter.. alapszónak pontos megfe-. állatneveket,. yatá.. holló: vog. y.itlla/. osztják kölak; hattyú: vog.. ;. olv. iikszi). négy. hét. In. i. mink. ló: vog.. osztják /5/e»^. hal: vog. knl, oszt. ynl. finn kala, mordvin kai. lapp kvele. guolle a. kezdetleges. oszt.. lant. és. yolip. számos. vid.. kifejezését,. mink. háló:. nyíl: vog. úal. oszt. nol, votják úel, lapp. zrjén doz: lni: vog.. igen. cser.. :. míveltség. sok finn. /;"-,. zürj.. más közönséges tárgy t/esi;. fe:. //'/'-.. e-. cseremisz. cselekvés. vog. és oszt, fee«, kevi.. stb.. —. yulcp.. üuol; legez: vog.. ///',. nevet. cser.. vogulul. finn pl.. jfc»,. Ino-. stb.. —. víz: vog. vit,. mord. Avr. stb.;.

(43) M. A. /•"'. ••'. jágfU. lapp. M/*', ••. Xql-t. """. •. ÜHÍ:. kitolt-. anta-,. in. ,/.//:. .'«•-. ttb,. vog. is. lapp. .1. kimutathatni. grammatik. pl. mannám. m. iinin-iik, Hiiimiiii ilek. nász. — m. peU-nA. személyben a mordvin. i. ppUl. nemem. a mi gyakoritó, mozzanatos,. találjuk. \. ma. n. m mq mannai-. felünk, a lapp. .. birtokos BZefl. \. stb. 1.//11. stb.). képzit kö. \. nvedó igeképzinket,. míveltei. ökre nézvi. I. említsünk a sokból. mélyrag. m/*m. m. nniié-tik. -. tmén, sámá. sárnem,. ul. bvebben Sima. (L. ni. "/ eürjénül. tolvaj: voguiul tolmax. Dk képzett. m. /(/<»>/. él. //<'.. ./. Szintügy. /c'/1 -,. dig. .. a. ott. .. 11. t-jiLul. ismét. tul. lvt<. további r<4. nyelvek, mert ezekben sok. utt. is in,. nojédul si. a fraafa. •'. mi. 1. hamm ..(. pl. a hal. némelyek. távolabbi. iddal, mely szintén. i.. körükön. nevekkel,. ni.níJsii. nyelvcsalád (az. telii,. 1. eltt a. \. éa. megvan. könnyebb vagyis. >. faj. ugyanott megtakuju. ije. neve. ili. a. mi. ,\. neljaá. ppul. .. megtaláljuk. mindenek. fogalom. '/»/.///. \. /;.;.-. or nyelveknek saját. mongol. pánt-,. m köm. a. mitív. /.. fOnevek megfelelit: lepil.pámh. .'.7. ///-. tolvajai. hangzanak:. 4. vogul. kalit stb.. m. .1. vogulban Igy. igéink a. :. legfontosabbak. '. ugor nyelvben. :. nteiie-. finn. stb.. tekintetben. nyen. hí/m-,. •. kuiíl e nyelveknek. n. luil-im. .. I. ttnn in:. .. kisebb kisebb,. iDetoleg. 1. k«.t. nagyobb. uráli. melyei eddig röviden. altáji. nyelvtön. 1. sejthetni,. hog). mind. megsznhetett vogul. -. \. e. nyelvek. kkal. osztyák nyelvhez, mint mai nyelvn]. lm a magyarnak a vogul tartjuk. k. Ha. hél. -. osz^áktól való. k<. ;nk.. k. ámítjuk a. ll.i. .. é\. nhetett. három. ilább. alább üt ezei. áll. I. elvtl legalább. alhatott. ki.. 1. m.