• Nem Talált Eredményt

Német hírszolgálat a Dow Jonesnál megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Német hírszolgálat a Dow Jonesnál megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Hírek

Német hírszolgálat a Dow Jonesnál

A Dow Jones megvásárolt egy német hírügynök­

séget, amellyel tovább szeretné erősíteni piaci pozícióját Németországban. A Verinigte Wirtschaft- dienste (VWD) 9,8 millió euróba került. A Dow Jones európai hírszolgálatába ezentúl a VWD német hírei is bekerülnek, a már működő francia, olasz, holland, spanyol, portugál és orosz hírcsa­

tornák mellé. A német gazdasági hírek után más cégek is érdeklödnek; pl. a Bureau van Dijk 30 ezer osztrák és német cég pénzügyi információival bővítette Dafne webszolgáltatását.

/Information World Review, 201. sz. 2004. április, http://www.iwr.co.Uk/1WR/1154157/

ÍZ.

D.)

A Thomson ISI hatékonynak találja a nyílt hozzáférésű folyóiratokat

A Thomson ISI közleménye szerint az új nyílt hoz­

záférésű modellben kiadott folyóiratok világszerte jelentős hatást érnek el a tudományos kutatásban.

Ezek a folyóiratok megfeielnek a Thomson ISI kiválasztási kívánalmainak, ez a biztosítéka annak, hogy csak a legjobb minőségű tartalmat indexelik.

Abból a 8700 folyóiratból, amelyet a Web of Science jelenleg lefed, 191 nyílt hozzáférésű. Bár a Web of Science összes indexelt folyóiratához képest ez a szám kicsi, mégis jelentős a nyílt hoz­

záférésű archívumok terjedésében. A Thomson ISI szerkesztői évente mintegy 2000 folyóiratot figyel­

nek, a vizsgált folyóiratoknak azonban csak 10- 12%-át fogadják el. Az elektronikus folyóiratoknál ugyanazokat az értékelési szempontokat alkal­

mazzák, mint a hagyományos kiadásoknál. A Thomson ISI most közzétett tanulmánya a nyílt hozzáférésű folyóiratok teljes körű bemutatásával foglalkozik, mivel azok bekerülnek a kutatók által

olvasott tudományos kiadványok választékába. Az ISI hivatkozási mértékrendszerének használata - a hatékonysági tényező {impakt faktor) vagy a hivat­

kozási felezési idő - nyomán a tanulmány célja az lett, hogy meghatározzák, vajon a nyílt hozzáféré­

sű folyóiratok saját szakterületükön különböznek-e más folyóiratoktól. A vizsgálatokból levont követ­

keztetések azt mutatták, hogy a hivatkozási haté­

konyság vagy gyakoriság között nem volt lényeges különbség.

További információ: www.isinet.com/oaj

/ISINET-sajtóközlemény, 2004. április 15. http://www.

is inet.com/press/2004/8221713/

(J. £.)

Jelentés az elektronikus folyóiratok archiválásáról

Az elektronikus folyóiratok archiválásával foglalko- zó jelentés végleges változata a Közös Informá- ciós Rendszerek Bizottsága (Joint Information Systems Comittee = JISC) honlapján érhető el. Az Archiving E-Journals Consultancy - Final Report fö témája, hogy a jogosultak miként érhetik el folya­

matosan az elektronikus folyóiratokat. Az Egyesült Királyságban egyre több egyetem a folyóiratoknak csak az elektronikus hozzáférésére fizet elő, így egyre fontosabb, hogy a kifizetett időtartamban folyamatosan el lehessen érni őket.

A jelentés a következő címen található: http://

www.jisc.ac.uk/uploaded_documents/ejournals final.pdf

További információ: http://www.jisc.ac.uk/index.

cfm?name=project_epub_archiving

/Library Hi Tech News, 21. köt. 1. sz. 2004. p. 51./

(Z. D.)

324

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek elsősorban német nyelvű konkurensei voltak, hiszen a folyóiratok olvasóinak jelentős többsége ebben az időben német nyelven beszélt.. A lapok nem támasz-

Az új rendszer összegyűjti egy intézmény valam- ennyi folyóirat-használati adatát, és beilleszti az intézet kiadói és hivatkozási tevékenységének

záférésű modellben kiadott folyóiratok világszerte jelentős hatást érnek el a tudományos kutatásban. Ezek a folyóiratok megfeielnek a Thomson ISI kiválasztási kívánalmainak,

„Itt van egy gyakori példa arra, amikor az egyéniség felbukkan, utat akar törni: a gyerekek kikéretőznek valami- lyen ürüggyel (wc-re kell menniük, vagy inniuk kell), hogy

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a