A kiskereskedelmi vállalatok szervezeti formáit meghatározó tényezők

(1)

termelésének programszerűségét mutatja

meg. Ez a módszer lehetővé teszi az át- irányítást.

További kérdés az, hogy milyen minő—

sítés alapján tekintsük programszerűnek

"* a termelést? Az acélműveknél egyes he—

lyeken a csapolás előtti utolsó próbát tekintik irányadónak, másutt pedig a vég—

próbát. A két minősítés azonban sok eset- ben eltér egymástól. Véleményünk szerint az aphelyes, ha a programszerűség minő—

sítésénél a végpróbát tekintik irányadó—

nak.

Beállítson—e az acélmű termelési prog—

ramjába kereskedelmi minőségű acélt? A vállalatok jelenlegi gyakorlata az, hogy a programba kereskedelmi minőségű acélt

nem terveznek, s ha a termék nem felel

meg a minőségi előírásoknak, s kereske—

delmi minőségként kell számbavenni, ak—

kor egyszerűen programszerűnek minősí—

tik. Ez nyilvánvalóan helytelen és aprog-

ramszerűségi mutató szépítését célozza.

Véleményünk szerint helyes eljárás az, hogy a kereskedelmi minőségű acél csak akkor számolható el programszerűnek, ha

a programban meg volt tervezve.

Helyes-e a, ,,túlprogramozás"? Kohászati üzemeink jelentős része ugyanis azt a gyakorlatot követi, hogy napi tervében 15—20 százalékkal többet programoz, mint a kapacitás. Ez azonban azt eredményezi, hogy válogatni tud a programba. Ezt a gyakorlatot a kényszerűség diktálja, ugyanis a program teljesítése nemcsak a vállalat munkájától függ, hanem egyéb,.a vállalat [munkájától független tényezőktől is, mint például az elegykihozatal, a vastar—

talmú ércek aránya stb. Igy, ha nincs

megfelelő minőségű anyag, amelyből a

programtéteit teljesíteni lehet, akkor az

anyag minőségének megfelelő más prog-

ramtételt gyártanak. Ezt a túlprogramo—

zást tehát — véleményünk szerint -— egye- lőre fenn kell tartani, azonbancsak napi szinten engedhető meg és abban az esetben, ha mértéke nem haladja meg az ere—

deti program 10 százalékát.

Beállítson—e a hengermű termelési prog-

ramjába járulékos termelést? A készter-

meléshez bizonyos nagyságú teehnológiai—

lag elkerülhetetlen járulékos termelés is

tartozik. Véleményünk szerint a henger—

mü programszerűségénél nem kell figye-

lembe venni a járulékos termelést, mert az össztermelésnek csupán 4———5 százalé—

kát teszi ki. Továbbá a vállalat munkája

akkor jó, ha a járulékos termelés minél kisebb, a programszerűségi mutatót vi—

szont javítaná, ha a járulékos termelés

tervét túlteljesitik. Végül a járulékos ter-

melésre nem lehet programot készíteni,

mert lehetetlen előre meghatározni, hogy

milyen minőségű, méretű, kikészítésű le—

gyen a járulékos termelés, hiszen ez csak

a gyártás folyamán dől el.

A gyakorlatban a vállalat munkájának értékelésére nem a program, hanem a

termelési terv teljesítésének mértékét

használják. Ez azonban nem csökkenti a programszerűség jelentőségét. A prog- ramszerűség kötelező mutatóként való elő-

írására szükség van, mert csak így mutat—

ható ki, hogy a terv mennyiségi teljesítése

minőség szerint is kielégíti—e a szükségle—

tet.

Tóth László

A kiskereskedelmi Vállalatok szervezeti formáit meghatározó tényezők*

Az állami kiskereskedelem jelenleg több mint 13000 boltegységet tart fenn az or—

szág városaiban, nagyobb községekben,

jelentősebb ipari településeken. E hatal- mas, közel 500 településre kiterjedő bolt—

hálózatnak -— amelyen keresztül a kiske-

reskedelmi forgalom kb. 70 százaléka bo—

' nyolódik le — irányítási, szervezési prob—

lémái igen számottevők.

* Részlet a Kereskedelemiejlesztési és Piackutató Igazgatóság ..A megyei kereskedelem ver-vezeti lor—

máít meghatározó tényezők" c. anyagából.

Az állami kiskereskedelem bolthálóza—

tát közvetlenül (elsőfokon) vállalatok fog—

ják össze. Az állami kereskedelem közel nyolc éves fejlődése alatt sokfajta kiske—

reskedelmi vállalat jött létre. Ezek közül számos Vállalati forma általábassá vált (pl. városi szakvállalatok), másokat túl- haladt a fejlődés (pl. tájegységi kiskereskedelmi vállalatok), ismét mások felett a gyakorlat most mond ítéletet (területi

szakvállalatok, kiskereskedelmi-közétkez—

tetési közös vállalatok stb.).

(2)

SZEMLE

A helyes vállalati forma —— a népgazda—

ság más ágaihoz hasonlóan — a kereske—

delemben is kihat a munka szinvonalára, eredményességére.

Az elmúlt évek során —-—- az elért jelen—

tős eredmények ellenére — az egyes szak—

mák jellegének, a különböző területek sa—

játosságainak megfelelő szervezeti formá—

kat nem sikerült minden esetben kialakí- tani (pl. gyümölcs—zöldség kiskereskede—

lem, egyes ipari területek kereskedelme

stb.).

Ezek a tények szükségessé teszik az ál-

lami kereskedelem vállalatszervezésiprob—

lémáinak vizsgálatát, különös tekintettel .a vállalatszervezésre befolyást ,gyakorló

tényezők elemzésére. Ez a tanulmány nem

lép fel azzal az igénnyel, hogy minden

szervezési kérdésre választ adjon, inkább a kérdések megoldásának útjait, módsze-

reit kívánja bemutatni.

A vállalatszervezést számos tényező be-

folyásolja, mint például az áruforgalom nagysága, összetétele, területi megoszlása, a bolthálózat elhelyezkedése és jellege, a

gazdaságosság, a közlekedési viszonyok, a különféle kereskedelmi rendszerek ará—

nyai stb. Ezek közül ez alkalommal a há- lózat kérdéseit emeljük ki, mint a válla-—

latszervezés egyik legfontosabb tényező—

jét.

Ebből a szempontból célszerű megvizs—

gálni azokat a tényezőket, amelyek választ adhatnak olyan kérdésekre, hogy milyen kapcsolat van az áruforgalom és a bolt-

hálózat, valamint az ennek megfelelő vál-

lalati forma között.

Ilyen tényező elsősorban a hálózat sű- rűsége és a hálózat szakosítása, melyek

tulajdonképpen a helyi áruforgalom nagy- ságát és összetételét tükrözik vissza. A hálózat sűrűségének és szakosításának

mértékét ugyanis a lebonyolításra kerülő

forgalom nagysága és összetétele szabja meg. Ezért a hálózat tanulmányozásával az áruforgalomnak a vállaiatszervezésre gyakorolt hatását is vizsgáljuk.

E kérdések tanulmányozását részben or-

szágos adatok (a 19 megye adata, Buda- pest nélkül) részben pedig az emlitett ada—

tok átlagát megközelítő Baranya megye adatai alapján végeztük.

Baranya megye adatainak általánosít—

ható voltát a következő összehasonlítások igazolják:

1115

Az országos áruforgalom, illetve Baranya megye

* árulorgalma'nak strukturdja*

(1955. I. negyedévi adatok) Élei- Ruhá— Ipar-

szer zat cikk" _

Megnevezés www—__— Össze

forgalom az összforgalom százalékában

Baranya megye... 42,8 33,7 23,5 1000 Országos átlag 42,4 33,0 24,6 100,0

* Az állami. szövetkezeti és magánkereskedelem együttes adatai,

** A gyógyszerlárak forgalma nélkül.

Egy kiskereskedelmi boltra —— a ma- gánkereskedelem hálózatát figyelmen kí-

vül hagyva —— Baranya megyében 390 fő, vidéken pedig 425 fő esik.

Az országos boltha'lózat, illetve Baranya megye bollhálózalának szakmai összelélele*

(1955. I. negyedévi adatok alapján) A bolthálozat meg-

A bolttípnsok oszlása (százalékban) ) főcsoportjai

Baranya.

országosan megyében Élelmiszer ... 33,5 34,2 Ruházat ... 6,3 ö,9 Iparcikk ... 13,4 10,9 Áruház ... O,3 0, 1 Vegyes ... 46,5 47,9

100,0 100,0

* A magánkereskedelem üzletei nélkül.

Az adatok azt mutatják, hogy az orszá—

gos átlag és Baranya megye adatai között nincs lényegesebb eltérés. Jelentősebb kü-

lönbség csak az egy boltra eső lakosszám alakulásánál mutatkozik. Ennek az az oka, hogy Baranya megyében viszonylag nagy a kislélekszámú (300 lakos alatti) te—

lepülések száma. A lakosság ellátása ezekben a községekben is szükségessé teszi egy—egy boltegység fenntartását, ami megyei viszonylatban kedvezőbb hálózati sűrűséget eredményez.

A hálózat sűrűségére ható tényezők

Vizsgáljuk meg Baranya megyében a települések lélekszámnagyság szerinti

csoportosítása segítségével az egyes közsé- gekben levő boltok száma és a lélekszám

közötti összefüggéseket. (A hálózati ada—

tok az állami és szövetkezeti kereskede—

lem boltjainak, valamint az üzlethelyiség-

gel rendelkező magánkereskedők számát

tartalmazzák.) '

(3)

Baranya megye bollhdlózalának megoszlása 1955. 1. 1-1 állapot szerint*

Települések Boltok Egy Egy üzletre 936 Egy

Lélekszám szerinti településre eladóra

településcsoportok eső átligos átlagos átligos eső átlagos

száma, boltezám lélekszám eladó lélekszám létszám

egy—- 300 . . 52 51 0,99 234 1,0() 234

300— 500 76 78 1,05 398 1.01 388

500— 1 000 134 166 1,20 561 1,27 __ 442

1 000.— 3 000 55 175 3,5O 518 l,81 285

8 000— 5 000 5 46 920 377 207 182

5 OOO-_ 10 000 .. 3 75 25.30 268 225 119

10 000— 20 000 ... .. . 2 122 61,00 296 2,79 106

20 OOO—100 000 ... 1 403 403,00 247 3,29 74

Mein/e összege 1 ... 328 1 117 — __ —- _-

_ Megyei átlag ....'.'.'Z.'.;1;'. ... _. —— 3,40 353 2,3 115

* A tábla az állami és szövetkezeti kereskedelem adatszolgáltatasa, becsült adatai alapján készült.

Az adatok azt mutatják, hogy az 500 la—

kos alatti községek bolthálózatának sűrű-

sége meghaladja a nagy lélekszámú tele-

V pülések hálózatsűrűségét. E kistelepülések hálózatának kapacitása azonban —— ame- lyet megközelítően az átlagos eladói le't-

szám mutat —— lényegesen kisebb, mint a nagytelepüléseké.

A kistelepüléseknek ez a hálózati ellá—

tottsága annak tulajdonítható, hogy szö—

vetkezeti kereskedelmünk a legkisebb községekben is fenntart egy—egy boltot a napi szükségletek kielégítésére.

Az 500 lakos fölötti településeknél a vál—

tozás mértéke nem egyenletes: a lélek—

szám növekedésével nem egyenlő arány—

ban nő a hálózat sűrűsége és a boltegysé—

gek nagysága.

Felmerül a kérdés, hogy mi okozza az

500 lakos fölötti településcsoportoknál a

7 hálózati egységek számának és kapacitá—

sának a lélekszám növekedését lényege-

sen meghaladó ütemű emelkedését?

valamint a magankereskedelem

Két ilyen tényezőt találtunk vizsgálódá—

saink során. Az egyik a lakosság foglal—

kozás szerinti megoszlásából következik.

A kis településeken ugyanis a lakosság

döntő többsége mezőgazdasági foglalko-

zású és élelmiszerszükségletének nagy részét nem a bolti forgalom keretében, ha—

nem saját gazdaságából biztositja. Ezért a kis településeken az egy lakosra eső

áruforgalom kisebb és ezen belül az élel-

miszerforgalom aránya alacsonyabb. Mi—

nél nagyobb általában a település lakosai—

nak száma, a lakosságon belül annál na—

gyobb a bérből és fizetésből élők rész- aránya, több az iparban, valamint az ál- lamigazgatás területén foglalkoztatott dol- gozó. Ez okozza elsősorban az aránytala- nul növekvő egy lakosra eső áruforgalmat

és az ennek megfelelően emelkedő háló-—

zatsűrűséget és kapacitást is. Ezt támaszt- ja alá az ország megyéinek mezőgazdasági és ipari területek szerinti megoszlásában bemutatott egy lakosra eső áruforgalom szerkezeti megoszlása is.

Az egy lakosra eső forgalom* megoszlása (1054, évi átlag)

Egy lakom-a eső forgalom

Megnevezés (százalék) Össz/esen

élelmiszer ! ruházat ! vegyes ipar—cikk o

, Mezőgazdasági területeken" ... 37 26 100

(Ipari területeken'" ... 33 22 100

* A közétkeztetés forgalma nélkül.

** Bács—Kiskún. Békés. Csongrád. Hajdú-Bihar, Somogy. Szabolcs-Szatmár. Szolnok. Tolna és Vas megye adatai alapján.

*** Baranya. Borsod, Abaúj-Zemplén. Komárom, Nógrád és Veszprém megye adatai alapján.

(4)

SZEMLE

1117

Nagyjából hasonló képet kapunk, ha a

forgalom megoszlását Baranya megyében

vizsgáljuk. E célból szembeállítottuk a sásdi, pécsváradi és pécsi járások (mint

ipari jellegű területek) 1955. 1. negyed—

évi forgalmát, a mezőgazdasági jellegű

sellyei, szigetvári, villányi, siklósi és mo—

hácsi járások forgalmával.

Az egy lakosra eső forgalom Baranya megyében 1955. 1. negyedévi adatok alapján*

Egy lakosra esö forgalom

Megnevezés (százalékban) Összesen

? élelmiszer I ruházat ! vegyes iparcikk 0

Mezőgazdasági testületeken ... 42 32 26 100

Ipari jellegü területeken ... 53 27 20 100

* A mezőgazdasági jellegű járásokban az élelmi—szerforgalom viszonvlag magas hányadát az orszá- gos átlaggal szemben a megfigyelés időszaka okozza.—iz I. negyedévben a mezőgazdasági lakosság vásár—

lás-aiban az élelrniszercikkek az évi átlagnál magasabb hányadot lesznek ki.

A kérdés teljes áttekintése céljából fi—

gyelembe kell vennünk azt is, hogy a te—

lepülések nagysága, a lakosság foglalko—

zási megoszlása és a hálózat alakulása kö- zötti összefüggés nem teljes mértékben érvényesül a bányász községekben és ipari

településeken. Itt a lakosság foglalkozási

megoszlása miatt az egy lakosra eső áru-

forgalom (különösen az élelmiszerforga-

lom) a kistelepüléseken is viszonylag ma—

gas és ezért aránylag sűrű a bolthálózat

is. Ezt támasztja alá a következő tábla,

amelyben az ipari és mezőgazdasági terü—

letek boltsűrűségét állítjuk szembe.

A boltsaraséa területek szerint országosan es Baranya megyében

1000 lakosra jutó boltszám Megnevezés országosan Baragga

megy en (1954. III. n.é.) (1955. I. n. é.)

Mezőgazdasági 2,0 2,53

területen ...

Ipari terül-eten ... 2,3 3,03

A települések hálózatsűrűségének ala- kulására az említetteken kívül még igen

jelentős befolyást gyakorol a nagyobb te—

lepülések kereskedelmi szivóhatása is. Ez

a szívóhatás részben olyan formában lép fel, hogy az őstermelő lakosság szabad—

piacra szánt árufeleslegét a nagyobb vá-

rosokban értékesíti, és ez alkalommal

egyúttal iparcikkszükségletének egy ré—

szét is ugyanott fedezi. Jelentkezik azon—

ban a szívóhatás oly módon is, hogy a vá—

rosi nagyobb áruválaszték szívóhatása kö-

vetkeztében a kisebb települések lakos- sága árufeleslegének értékesítésétől füg- getlenül is felkeresi a nagyobb települé-

seket szükségleteinek kielégítése céljából.

Ezt a folyamatot jelentősen befolyásol- hatja a kereskedelem áruellátási, áruterí—

tési politikája az, hogy különösen a na- gyobb választékigényű vagy ritkábban ke- resett cikkeket általában a nagyobb tele-

pülések szaküzleteiben tömöríti.

Természetesen a szivóhatás bizonyos hagyományos, tradicionális elemeket is

tartalmaz és a lakosság kialakult vásár—

lási szokásaiból is következik. (Piacok, vásárok, hagyományos bevásárlási forrá—

sok stb.).

Az egy lakosra eső áruforgalom alakulása Baranya megyében. 1955 1. negyedében

Egy ln kost-a eső forga lom Egy ln kosra

Lélekszám szerinti "5 negyedévi

- átlagos 3 megvei átlag

telepuléscsoportok forgalom (724 Ft) forintban százalékában

—— 500 . . . . 195 27

500— 1000 226 31

1 000— 3 000 .. . . 376 52

3000— 5000 646 89

5 OOO—10 000 . . . . 943 130

10 OOO—en felül .A . . 1 443 199

Összesen 124 —-

A szívóhatás érvényesülése a kisebb te-

lepülések egy lakosra eső forgalmát csök—

kenti, a nagyobb településeket pedig nö—

veli. Igen szemléltető példa erre Baranyav

(5)

megye sellyei járása. A sellyei Járásban

Pécs szívóhatását fokozza, hogy a zárás bolthálózatának szakosítása nem megfe- lelő, a járás összesen egy ruházati szuk- üzlettel rendelkezik. Ennek, valamint Pécs

egyébként is érvényesülő szívohatásának

következtében e járásban 1955 I. negyed—

évében az egy lakosra eső ruházati forga—

* lom 51 forint volt, ugyanakkor a megye egyéb területein ugyanez a mutató 141 fo-

rintot tett ki, Pécsett pedig az egy főre eső ruházati forgalom ebben az időszak—

ban 569 forint volt.

A szívóhatás mértékét mutatja a tele-—

püléskategóriánként változó egy lakosra

eső forgalom is.

Még szembetűnőbb az egy főre eső forgalom alakulása. ha a megye települései—

nek áruforgalmát a települések jellege szerint vizsgáljuk.

Baranya megye kiskereskedelmi forgalmának alakulása a települések jellege szerint "

1955 !. negyedében

Egy lakosra eső negvedévi

Az egv hkoara eső forgalom Települések jellege Települések atlxgós a megyei átlag

iorgnlom (724 Ft) forintban százalékában

Községek r.. 44 , . . ... 319 270 37

Járási székhrly és járási

jogú városok ... 1158 160

Megyeszékhely . 1557 215

Összesen 328 724 100

Az előző két tábla adatai szerint a megye településeinek 97 százalékát képviselő községekben, amelyekben a lakosság 60 százaléka él, az áruforgalom a teljes áru—

forgalomnak csupán 22 százalékát teszi ki.

A községekben lakók egy főre eső forgal-

mát a Városok azonos mutatói 4,5-szere—

sen, a megyeszékhely megfelelő mutatói közel A7-szeresen haladják meg. Ezek a

számok jól bizonyítják az áruforgalom tö—

mörülését egy—egy nagyobb, központi fek- vésű gócpontban, mely körülményt nemcsak a hálózatfejlesztésnél; hanem a vál—

lalatszervezésnél sem szabad figyelmen

kívül hagyni.

Az adatok azt is mutatják, hogy a szívó—

hatásra és ezen keresztül a települések

áruforgalmára az államigazgatási szerve—

zettel való kapcsolat milyen mértékben

hat ki. Megjegyezzük, hogy a település—

csoportonkénti forgalom alakulására a szívóhatáson kívül igen jelentős hatást

gyakorol a lakosság foglalkozás szerinti

megoszlása is (az önfogyasztás hatása stb.).

Baranya megye hálómtára vonatkozó adatok eddigi elemzéséből levonhatiuk azt a következtetést. hogy az állami kereske—

delemben vállalatszervezési szemnontből az 5000 lakos fölötti teleniilések boltháló-

zatát kell irányadónak tekinteni. Általá—

ban e települések bolthálózata fejlett

annyira, hogy a különféle vállalatszerve—

zési formák közötti választást befolyásol—-

hatja. Alátámasztja következtetésünket, hogy Baranya megye 328 települése közül 322 az ötezer lakos alatti és csak 6 az öt- ezer lakos feletti települések száma.

Ugyanakkor az 1117 egységből álló bolt—

hálózatnak 53,8 százaléka működik a ővá—

rosban, illetve községben, míg az összes többi településre a hálózat 46,2 százaléka jut. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kisebb települések bolthálózatának döntő többsége —— a települések mezőgaz—

dasági jellege következtében —— szövetke—

zeti irányítás alá tartozik, akkor megálla-

píthatjuk, hogy az állami kereskedelem véllalatszervezési formáit a megyében az ötezer lakos fölötti helységek bolthálózata szabja meg.

Természetesen ezt a határvonalat —-—

melyet az ötezer lakosú települések al—

kotnak —-— nem szabad országosan általá- nosítani. Az egyes megyék településfor- mái és a lakosság megoszlása az egyes településcsoportok között különféle. En- nek megfelelően találkozunk olyan me- gyével is, amelyben a bolthálózat több- sége nem az ötezer lakos feletti helységek—

ben tömöriil, hanem a háromezer lakos feletti helységekben, vagy máshol ez a jellemző határvonal megközelíti a tízezer

lakost. (A határvonal Dunántúlon és Észa—

(6)

SZEMLE

1119

kon a településviszonyok miatt általában

alacsonyabb, az Alföldön magasabb a

mezővárosok 'és a nagy lélekszámú tele- pülések következtében.) Ezért a vállalat—

,szervezés szempontjából elsősorban figye- lembeveendő településeket megyénként kell meghatározni a helyi településformák

és a hálózatkapacitás összefüggésének

vizsgálata alapján.

A hálózat szakosílásának foka

A bolthálózat sűrűségének alakulása,

valamint a települések jellege meghatá—

rozza a városi, illetve területi vállalat szervezésének lehetőségét. Nem ad azon—

ban önmagában útbaigazítást a szakosí—

tott vagy vegyes vállalati szervezési forma közötti választás kérdésére. Ezt a kérdést csak a területen működő bolthálózat sza—

kosításának foka, a szakboltok és vegyes—

boltok aránya, valamint az azonos profilú

szaküzletek száma dönti el.

Megvizsgálva ebből a szempontból Ba- ranya megye bolthálózatát, a következő

képet kapjuk:

Baranya megye bolthdlózaldnak szakmai megoszlása (1955. !. negyedév)

Úzletek Forgalom

* Bolttípusok főcsoportjal lá mego/szlása

' száma. megesz sa (00)

(%)

Él lmiszer ... 385 345 29

Ruházat. . 74 6.7 2l ,6

Imrcikk 117 104 163

Áruház .. 1 0,1 6.6

Vrgves 540 483 25 .9

Összesen 1 117 100,0 100,0

A táblából látható, hogy a megye bolt—

hálózatának csaknem felét vegyes üzletek teszik ki, ezek azonban az összforgalom- nak csupán egynegyedét bonyolítják le.

A bolthálózat szakosításának foka és a

település nagysága közötti összefüggést mutatja a bolthálózat következö csopor—

tosítása:

Baranya megue bolihálózatdnak szakmai megnszlásaa települések jellege szerint 0955. l. negyedév)

Ebből E

gv

a - Boltok EFV vegves Egy

Tel __Ylulések Lélekszám száma szaküzletek veg ves szakuzlctre üzletre boltra

k ge összesen boltok

! száma eső lakosok száma

Községek ... 236 226 485 73 412 3 236 573 487

Járási székhelyek és

járási jogú városok 60 501 229 175 54 346 1 120 264

Mogyeszékhz IV 97 000 403 328 75 296 1 293 240

Összesen 393 727 , 1 117 576 541 683 728 352

A sűrűségi mutatószámok világosan mu—

tatják, hogy a kisebb településeken alig

találunk szaküzletet. A községekben levő

73 szaküzlet 31 településen van, tehát

csak a községek 10 százaléka rendelkezik

bizonyos fajta szaküzlettel. A járási szék-

helyek és a járási jogú városok hálózatá- nak már csupán 23 százaléka vegyes bolt, míg a megyeszékhelyen ez az arány 18,6

százalékra csökken.1

Vizsgáljuk meg ezek után Baranya megye településeit abból a szempontból,

hogy a szakosítás és a településnagyság között milyen további összefüggés mutat-

ható ki.

1 Pécs hálózatában a vegyes üzletek viszonylag magas számát a legutóbb hozzácsatolt kisebb tele—- pülések bolthálózala okozza. Hasonló vidéki nagy- városainkban a vegyes boltok aránya 10 százalék körül mozog.

(7)

Ha a hálózat megoszlásának fenti ada- tait százalékban fejezzük ki, a szaküzletek számának alakulását a különböző telepü—

Ebből Lélekszém szerint! Települések Boltok szama

településcsoportok száma összesen szaküzletek vegyes! boltok

száma

52 51 —— 61

76 79 1 78

184 167 6 161

58 176 69 117

6 45 27 18

3 74 58 16

2 122 97 25

1 403 328 75

(hamm az:; 1 117 ms 541

léscsoportok szerint világosabban láthat—

juk.

Baranya megye bollhdlózala településcsoporlok szerint, százalékban

A tábla adatai azt mutatják, hogy a bolthálózat szakosításának foka szoros összefüggésben van a településnagysággal.

A táblából az következik, hogy az 1000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú közsé- gekben nincs meg általában a szakosítás előfeltétele, bár ez alól az ipari és bányász településeknél találunk kivételt. A szako—

, sítás kezdetét az 1000—3000 fő lakosú te- lepüléseknél találjuk. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy Baranya megye három járási székhelye ebbe a kategó—

riába tartozik. A szaküzlethálózat aránya

—— a 3000—5000 fő lakosú kategóriában haladja meg az 50 százalékot, tehát feltehet- jük, hogy a települések e kategóriája or—

szágos viszonylatban is általában rendel—

kezik a szaküzlethálózat fejlesztésének élőfeltételeivel.

(1955. I. negyedév)

Ebböl Lélekszúm szerinti Települések 533313];

településcsoportok megoulésa megoszlása szakilzletek vegyel boltok

, aránya

15.5 4,6 —— 100,0

%,3 7.0 1,2 98,8

41,1 16,0 3,6 064

17,0 lő,? 83,5 66,5

1.5 4.2 60,0 40,0 ,

0,8 6,5 78,4 21,6

0,6 11,0 80,0 20,0

0.3 86,0 81,4 18,6

100,0 map —— —

Az ismertetett adatok alapján a bolt- szakosításnak a vállalatszakosítás lehető—

ségére gyakorolt hatását tehát abban fog—

lalhatjuk össze, hogy nagyobb mértékű szaküzlethálózatot az 1000—3000 lakossal

rendelkező községekben találunk, azonbani

a vegyesboltok száma ebben a cs'bportban, de még a 3000—5000 lakosú településeken is oly nagy, hogy még az ilyen területeket ellátó szakvállalat létesítésének is fő aka- dálya. A területi szakvállalat szervezésé—

nek lehetőségét tehát a hálózatsűrűség

kérdésénél már Baranya megyére vonat- kozóan meghatározott 5000 lakos fölötti lélekszámú települések száma határozza meg. A szakosítás tekintetében azonban e

megállapítás nemcsak Baranya megyére,

hanem az ország többi megyéjére is helyt-

(8)

SZEMLE

1121

álló, mert a forgalom településnagyságok-

nak megfelelő struktúrája, ——- amely a szakosítás lehetőségét és mértékét hatá- rozza meg —- nagyjából egyforma minden területen.

A megállapításokból következik az is, hogy olyan helyeken, amelyeken az ál-

lami kereskedelem kis településekre is ki- terjedő bolthálózatot irányít, -——- ami teru- leti vállalat fenntartását igényli —- a vál- lalatszakosításnak sincs meg a lehetősége.

Ez lehet a magyarázata egyben annak is, hogy miért csak egy területi szakvállalat

(Pest megyei Ruházati Bolt Vállalat) mű-

ködik az országban. A területi szakválla—

lati forma alkalmazása csak olyan terüle—

teken látszik helyesnek, amelyeken a ta—

nácsi kereskedelem irányítása alá nem

nagyszámú, egymáshoz közelfekvő na-

gyobb települések tartoznak.

A vállalatszervezés formáit meghatá-

rozó vizsgált tényezők —— mint előljáró—

ban is említettük —— fontosak, de nem ki—

zárólagosak. A hálózati vonatkozású kér-

dések mellett döntő szerepe van a gazda—

ságosság vizsgálatának is, mely feltárja,

hogy a konkrét esetekben melyik vállalati forma, milyen optimális vállalati nagyság a legcélravezetőbb. A kiskereskedelmi vállalatszervezés konkrét kérdéseit ter—

mészetesen minden esetben az összes be—

folyásoló tényezők együttes elemzése,

mérlegelése döntheti csak el.

Kainer Gyula—Molnár László

Lukács Ottó -—- Ollé Lajos:

; Az iparstatisztika néhány kérdése

(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1955. 76 old.) c. könyv bírálata

Lukács Ottó és szerzőtársai 1953-ban ki—

adott ,,Iparstatisztika" cimű tankönyvé-

nek megjelenése óta mind a gyakorlatban, mind az '*elméletben olyan kérdések me- rültek fel, amelyeknek tisztázása feltétle—

nül szükségessé vált. Szükség volt to—

vábbá arra is, hogy a tankönyvben egy—

általán nem, vagy nem kellő mélységben

tárgyalt problémák is megmagyarázásra kerüljenek. E kérdések felvetését és tisz-

tázását tűzték ki célul a szerzők maguk elé, ,,Az iparstatisztika néhány kérdése"

, című könyv megírásakor.

A könyv két problémakörrel: az ipari termelési és munkaügyi statisztikával fog-—

lalkozik.

A termelési rész első fejezete a minő—

ségi átvételt követően selejtté vált termé—

kek számbavételével, a következő fejezet a kész— és félkésztermékek pontos megha—

tározásával foglalkozik. A harmadik feje-

zet a befejezetlen termelés megfigyelési körének szűkítését és a befejezetlen ter- melés mérésére engedélyezett módszerek

* bevezetésének szükségességét indokolja.

A szolgáltatások számbavételét tárgyaló

negyedik fejezet a szolgáltatásként szám—

bavehető munkálatokat sorolja fel, meg—

határozza, mikor szabad a szolgáltatáso—

kat a termelésbe beszámítani és a szolgál- tatásokkal kapcsolatos értékelési és ár—

problémákat tárgyalja. Az ötödik fejezet

a változatlan árrendszer két általános kér-

désén túl (új gyártmányok változatlan

árának megállapítása és országosan egy-

séges árak kérdése) az új Egységes Ter—

mék- és Arjegyzék néhány sajátosságát

ismerteti. A hatodik fejezet foglalkozik a vállalati teljes termelés és a befejezett termelés elemzésével a holt—munka ará—

nyának változásaí esetén. A termelési rész a termékek és a termelési folyamat minő—

ségének vizsgálatával fejeződik be.

A munkaügyi rész az átlagos dolgozó—

létszám meghatározásának speciális ese—

teivel kezdődik. A második fejezet a nor-

matív munkaigényesség változásával kap—

csolatos munkatermelékenység-elemzési problémákat tárja fel, míg a befejező har-

madik fejezet a munkás—állománycsoport béralapellenőrzésével foglalkozik.

,, t