MAGYAR KÖZLÖNY 13. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2018. február 5., hétfő
Tartalomjegyzék
1/2018. (II. 5.) MvM rendelet Egyes közbeszerzési tárgyú miniszteri rendeletek elektronikus
közbeszerzés bevezetésével összefüggő módosításáról 314 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelet Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 318 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú
módosításáról 356 1015/2018. (II. 5.) Korm. határozat A Győr belterület, 6887 helyrajzi számú ingatlan egyházi jogi személy
részére történő ingyenes tulajdonba adásáról 512
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2018. (II. 5.) MvM rendelete
egyes közbeszerzési tárgyú miniszteri rendeletek elektronikus közbeszerzés bevezetésével összefüggő módosításáról
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 2. alcím vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (2) bekezdés e) pontjában, a 3. alcím vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (2) bekezdés c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014.
(VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról
1. § (1) A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek esetében a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése az ajánlatkérő felvételére, adatváltozására, illetve törlésére irányuló kérelemmel a Miniszterelnökség által üzemeltetett, egységes, elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történik.”
(2) Az R1. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzési díj mértéke – függetlenül az érintett hirdetmény, illetve közbeszerzési dokumentumok terjedelmétől – egységesen)
„a) a 9. § (1) bekezdése szerinti felhívás, illetve közbeszerzési eljárást meghirdető hirdetmény és a tervpályázati kiírás esetében: 200 000 forint, az EKR alkalmazása esetén 160 000 forint,”
(3) Az R1. 4. alcíme a következő 16/B. §-sal egészül ki:
„16/B. § Nem kell alkalmazni a 16/A. §-ban foglaltakat, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. § szerinti összefoglaló tájékoztatást az EKR-ben teszi közzé.”
2. § Az R1. 5. § (8) bekezdésében az „a Hatóság által nyújtott informatikai rendszerben” szövegrész helyébe az „az EKR-ben” szöveg lép.
2. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról
3. § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: R2.)
a) 2. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 129. § (1) bekezdésétől” szöveg;
b) 2. § (2) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg lép.
3. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet módosításáról
4. § (1) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmező a névjegyzékbe vétel iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú végzettséggel,
b) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges – különösen a 3–4. §-okban meghatározott módon igazolt – közbeszerzési gyakorlattal,
c) rendelkezik felelősségbiztosítással [kivéve az 5. § (3) bekezdés szerinti esetet],
d) teljesítette a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzésére vonatkozó követelményeket és
e) a névjegyzékbe vétel díját befizette.”
(2) Az R3. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett névjegyzék hatósági nyilvántartás.”
5. § Az R3. 6. § (12) bekezdésében az „az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
6. § Hatályát veszti az R3.
a) 2. § (3) bekezdése;
b) 11. § (4) bekezdése.
7. § Az R3. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
4. Záró rendelkezések
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § E rendelet 1. alcíme
a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
Lázár János s. k.,
Miniszterelnökséget vezető miniszter
1. melléklet az 1/2018. (II. 5.) MvM rendelethez
„1. melléklet a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelethez
Kérelem felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vételhez
Alulírott ... a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet alapján ezúton kérem a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételemet az alábbi adatok alapján:
I. Kérelmező személyes adatai Kérelmező neve:
Titulus:
Családi név:
Utónév:
Anyja születési neve:
Születési hely, idő:
Elérhetőségi cím:
Telefon:
Mobil:
Fax:
E-mail:
Hivatalos elérhetőség:1
o Nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Munkáltató neve:
Munkáltató székhelye:
Munkáltató adószáma:
II. Kérelem benyújtásának oka
o Új névjegyzékbe vétel iránti kérelem o Bejegyzés megújítása iránti kérelem III. Közbeszerzési gyakorlat igazolásának módja
o A Rendelet 3. §-a szerint o A Rendelet 4. §-a szerint
o A Rendelet 8. § (2) bekezdése szerint IV. Befizető adatai
Befizető neve:
Befizető címe:
Befizető számlaszáma:
V. Mellékletek
− felsőfokú végzettséget igazoló dokumentum
− közbeszerzési gyakorlat igazolására vonatkozó dokumentum(ok)
− felelősségbiztosítás meglétének igazolása [5. § (3) bekezdés szerinti esetben nem szükséges]
− nyilatkozat a Kbt. 195. § (9) bekezdése szerinti kizáró okok fenn nem állásáról
− igazolás a kötelező szakmai képzésen való részvételről
− a bejegyzés díjának befizetését igazoló dokumentum
− munkáltatói igazolás [2. § (7) bekezdése szerinti esetben]
− ajánlatkérőtől vagy az ellenőrzésre feljogosított szervtől származó nyilatkozat [3. § (1) bekezdése szerinti esetben]
Alulírott kérelmező büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam benyújtott fenti dokumentumok a birtokomban megtalálható eredeti dokumentumokkal mindenben megegyeznek. Vállalom, hogy a Miniszterelnökség erre vonatkozó felhívása esetén az eredeti dokumentumokat bemutatom.
..., ... (év) ... (hó) ... (nap)
...
kérelmező aláírása”
1 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-ában, illetve 15. §-ában meghatározott hivatalos elérhetőség, amennyiben a kérelmező ilyennel rendelkezik.
Az emberi erőforrások minisztere 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelete egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím, valamint a 2–4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím és az 5. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím, valamint a 6. és 7. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím és a 8–10. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 8. és 9. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b), f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 7. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Szakápolási központ esetében az Szt. 68. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti szakápolási igény igazolása és az Szt. 68. § (3b) bekezdése szerinti felülvizsgálat a 3. számú melléklet szerinti adatlapon történik. Egyebekben az igénybevételre az idősek otthonára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
2. § Az Ir. 21. § (2) bekezdés c) pontjában és 22. § (2) bekezdés d) pontjában a „(6)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg lép.
3. § Az Ir. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása
4. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (4) bekezdés b) pontja a következő be) és bf) alponttal egészül ki:
(A támogatott lakhatás tekintetében a fenntartónak rendelkeznie kell
az együttélés szabályaival, amelyet az egyéni szükségletek és igények figyelembevétele mellett a lakókkal közösen alakít ki, és amelyben meg kell határozni)
„be) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
bf) a befizetett belépési hozzájárulás időarányos visszafizetésének módját és részletes szabályait.”
5. § Az R. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Egyéb feltételek
15. § (1) A szociális szolgáltatásnak a következő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alkalmazása során nem ágazatinak minősülő feltételeknek is meg kell felelnie:
a) szociális étkeztetés esetén az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, b) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén
ba) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, kivéve az időszakos férőhelybővítést, a nappali ellátást és a lakóotthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,
bb) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvízminőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások, továbbá a bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek,
bc) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve az akadálymentesítést is, c) támogatott lakhatás esetén
ca) olyan ingatlan esetében, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga nyújtja, az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei,
cb) az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvízminőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
cc) az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, az ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve az akadálymentesítést is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatban jogszabály alapján egyedi előírás, feltétel is meghatározható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az engedélyes bejegyzésekor – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – vizsgálni kell.
(4) Adatmódosítás során az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – csak az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:
a) szociális étkeztetés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek, ha az adatmódosítás célja szociális étkeztetés bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
b) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén
ba) a változással összefüggésben az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti feltételek, továbbá – ha a változás érinti – az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik – a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével –, a szociális szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szociális szolgáltatás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
bb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
c) támogatott lakhatás esetén
ca) az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek olyan ingatlan bejegyzése esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga kívánja nyújtani,
cb) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, ha az adatmódosítás célja az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése, az ingatlan működési formájának az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti működési formára történő módosítása, vagy olyan ingatlan bejegyzése, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga kívánja nyújtani,
d) ha az ideiglenes hatályú bejegyzés határozatlan vagy határozott idejű bejegyzésre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását, vagy az egyedi előírás, feltétel, illetve az egyedi szakhatósági előírás, feltétel módosítását vagy törlését kéri, az az (1) bekezdés szerinti feltétel, amely miatt a lakhatási szolgáltatást biztosító
ingatlan, egyéb esetben a szolgáltatás ideiglenes hatállyal lett bejegyezve, illetve amely miatt az egyedi előírás, feltétel be lett jegyezve.
(5) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeket külső férőhelyek és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség kapcsán.
(6) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott építéshatósági követelményeket – ideértve az akadálymentesítést is – olyan ingatlanban működő engedélyes (lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan) esetén, a) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,
b) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven túl használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi,
c) amelyben korábban is szociális intézmény működött, a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, a korábbi engedélyest (lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant) nem e feltételek hiánya miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi.
(7) A tűzvédelmi feltételek vizsgálatát az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szabályozza.”
6. § Az R. 22. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Szociális konyha keretében nyújtott ellátásnak minősül)
„d) ha az étel előállításának helyén az étel helyben fogyasztására nincs lehetőség, a 21. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerint”
(nyújtott szolgáltatás.)
7. § Az R. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 3. mellékletében a 19–69 éves korcsoport esetén napi egyszeri étkezésre előírt energiaszükséglet legalább 120%-át kell biztosítania.”
8. § Az R. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A falugondnok tevékenységét a 8. számú melléklet szerinti tevékenységnaplóban kell dokumentálni.
A szolgáltatáshoz használt gépjármű menetlevelén fel kell tüntetni, hogy a gépjárművet a falugondnoki szolgáltatás ellátásához veszik igénybe.”
9. § Az R. 39/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közösségi pszichiátriai ellátás a) tanácsadás,
b) esetkezelés, c) készségfejlesztés, d) gondozás és e) megkeresés
szolgáltatási elemeket biztosít.”
10. § Az R. 39/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy munkatárs legfeljebb 25 fő ellátottról gondoskodhat. A 25 fő ellátotti létszám további legfeljebb 10 fővel növelhető, ha a gondozottak legalább felénél a rehabilitációs folyamat intenzitása nem haladja meg a havi 4 találkozást.”
11. § (1) Az R. 39/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szenvedélybetegek közösségi ellátása a) tanácsadás,
b) esetkezelés,
c) készségfejlesztés, d) gondozás és e) megkeresés
szolgáltatási elemeket biztosít.”
(2) Az R. 39/J. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szenvedélybetegek közösségi ellátására egyebekben e rendelet közösségi pszichiátriai ellátásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkatársaknak nem kell speciális képzésen részt venni, és a gondozó addiktológiai konzultáns bevonása mellett végezheti a feladatát.”
12. § Az R. III. Fejezet 2. Címe a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A szakápolási központ tárgyi feltételeit és szakápolási tevékenységeit a 7. számú melléklet határozza meg.
(2) A szakápolási központban végzett szakápolást az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 4. melléklet A) Az ápolási dokumentáció tartalmi elemeinek kötelező minimuma a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben része szerint kell dokumentálni.
(3) A szakápolási központban a 2. számú mellékletben meghatározott szakápolói létszámot úgy kell alkalmazni, hogy minden műszakban biztosított legyen szakápoló jelenléte.
(4) Szakápolási központban – fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodás megkötésével – biztosítani kell az orvossal, szakorvossal való rendszeres konzultációt, valamint dietetikus, gyógytornász, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichológus vagy mentálhigiénikus elérhetőségét. Az együttműködési megállapodás rögzíti az egészségügyi szolgáltatónál működő vagy általa foglalkoztatott szakemberek közreműködésének módját és feltételeit.
(5) A szakápolási központra az (1)–(4) bekezdés szerinti eltérésekkel az idősek otthonára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
13. § Az R. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni.”
14. § (1) Az R. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az utcai szociális munkát végző szolgáltató, intézmény a (2) bekezdés szerinti feladatokat legalább munkanapokon, napi 6 órában végzi a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátási területen, amibe beleértendő az ellátási területen életvitelszerűen élők ellátási területen kívüli intézményi vagy egyéb szolgáltatásokhoz való hozzásegítése, és az ellátási területen kívül életvitelszerűen élők ellátási területen lévő intézményekbe vagy szolgáltatásokhoz való hozzájuttatása is. Téli időszakban az utcai szociális munkát 18 órától 22 óráig a közterületen biztosítani kell. Egymással szomszédos vagy közös ellátási területtel rendelkező utcai szociális munkát végző szolgáltatók az ellátási terület speciális igényeit figyelembe véve, az illetékes diszpécserszolgálattal közösen megállapodhatnak úgy, hogy a 18–22 óra közötti utcai szociális munka szolgáltatást az adott napon csak az egyik szolgáltató biztosítja valamennyi érintett szolgáltató ellátási területén.”
(2) Az R. 104. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az Szt. 65/E. § (3) bekezdése szerinti időszak alatt az ellátási területre vonatkozó, e rendelet szerinti szabályoktól – a diszpécserszolgálattal egyeztetett módon, az ellátási szükségletnek megfelelően – el lehet térni.”
15. § Az R. 110/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A komplex szükségletfelmérést az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy és az intézményvezető kérésére a Főigazgatóság által kijelölt személy együtt végzi. A komplex szükségletfelmérés elvégzésére a Főigazgatóság részéről az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti komplex támogatási szükségletmérő képzés tanúsítványával rendelkező személy jelölhető ki.”
16. § Az R. a következő 120–122. §-sal egészül ki:
„120. § (1) Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelettel megállapított 3. számú melléklet szerinti képesítési előírásoknak megfelel az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. számú melléklet szerinti képesítéssel rendelkezik, vagy annak az emberi erőforrások
minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet 1. § (7) bekezdése alapján korábbi OKJ-s képesítése megfeleltethető.
(2) Azt a személyt, aki nem tartozik az (1) bekezdés alá, de a 113. § alapján szakképzettnek tekintendő, és az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőző napon szociális intézménynél, szolgáltatónál a 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatják, jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti személy az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018.
(II. 5.) EMMI rendelet hatálybalépését követően szociális intézménynél, szolgáltatónál a 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormába tartozó új jogviszonyt létesít, az új jogviszonya tekintetében is szakképzettnek kell tekinteni azzal, hogy az új jogviszony létrejöttétől számított 10 éven belül köteles a 3. számú mellékletnek a tanulmányok megkezdésekor hatályos előírásai szerinti képesítést megszerezni. E kötelezettség alól mentesül az a személy, akinek az új jogviszony létrejöttekor legfeljebb öt év van hátra a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, és az, akinek új jogviszonya intézményátadás okán bekövetkező fenntartóváltozás miatt keletkezik.
(4) Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelettel megállapított 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok rész 3. pontjának a fenntartó 2022. január 1-jéig köteles megfelelni.
(5) A 119. § (5) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált intézmény szolgálatvezetője, közösségi koordinátora és nappali ellátás vezetője a 19/A. § (5) bekezdése szerinti képesítéssel terápiás munkatárs munkakörbe sorolható 2018. január 1-jére visszamenő hatállyal a munkakör betöltésének idejére.
121. § Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 110/B. § (2) bekezdése szerinti képzettséggel rendelkező személy kijelölés alapján 2018. július 1-jéig komplex szükségletfelmérést végezhet, adatait a kijelölhető személyekről szóló nyilvántartás 2018. július 1-jéig tartalmazza.
122. § (1) A 2018. január 1-je és az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018.
(II. 5.) EMMI rendelet hatálybalépése közötti időszakban a 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormákat teljesítettnek kell tekinteni, ha azok az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2017. (II. 14.) EMMI rendelet 57. § (2) bekezdésével és 8. mellékletével megállapított szakmai létszámnormáknak vagy az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított szakmai létszámnormáknak megfelelnek.
(2) Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelettel megállapított 15. §-t a rendelkezés hatálybalépésekor végleges döntéssel le nem zárt hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
17. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3) Az R. a 4. melléklet szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.
18. § Az R.
a) 6. § (5) bekezdésében a „munkakörű személyeket” szövegrész helyébe a „munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket” szöveg,
b) 6. § (10) bekezdésében az „az ellátásban” szövegrész helyébe az „és élettársa az ellátásban” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakhatást” szövegrész helyébe a „lakhatást vagy szakápolási központ ellátását” szöveg,
d) 7. § (4) bekezdésében a „kivételével” szövegrész helyébe az „és a szakápolási központ kivételével” szöveg, e) 20. § (1) bekezdésében az „ , a népkonyha és egyéb főzőhely” szövegrész helyébe az „és a népkonyha” szöveg, f) 21. § (2) bekezdésében a „háziorvos” szövegrész helyébe a „szakorvos” szöveg,
g) 39. § (2) bekezdés c) pontjában az „alapszolgáltatások” szövegrész helyébe a „szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások” szöveg,
h) 39/D. § (1) bekezdésében a „Vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben” szövegrész helyébe a „Támogató szolgáltatásban” szöveg,
i) 39/G. § (3) bekezdésében az „A közösségi koordinátor” szövegrész helyébe az „Az intézményvezető és a szakmai egység vezetését ellátó terápiás munkatárs” szöveg,
j) 39/H. § (2) bekezdésében az „a közösségi koordinátor” szövegrész helyébe az „az intézményvezető vagy a szakmai egység vezetését ellátó terápiás munkatárs” szöveg,
k) 39/I. §-ában a „gondozó vagy közösségi koordinátor munkakörben” szövegrész helyébe az „ellátásban”
szöveg,
l) 39/L. § (1a) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „háztartási vagy háztartáspótló segítségnyújtás” szöveg,
m) 101. § (1) bekezdésében az „együttlétre” szövegrész helyébe az „együttélésre” szöveg, n) 110/F. § (2a) bekezdésében az „emelet” szövegrész helyébe az „építményszint” szöveg, o) 110/G. § (3) bekezdésben a „tizenkét” szövegrész helyébe a „huszonnégy” szöveg,
p) 119. § (5) bekezdés a) pontjában a „vezető;” szövegrész helyébe a „vezető, vezető gondozó,” szöveg,
q) 119. § (5) bekezdés c) pontjában a „gyermekgondozó-ápoló” szövegrész helyébe a „gyermekgondozó-ápoló, integrált intézmény esetén vezető gondozó” szöveg,
r) 119. § (5) bekezdés d) pontjában a „koordinátor” szövegrész helyébe a „koordinátor, a nappali ellátás vezető”
szöveg lép.
19. § Hatályát veszti az R.
a) 24. §-a,
b) 25. § (3a) bekezdése,
c) 39/G. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és c) pontjában a „közösségi” szövegrész, d) 39/L. § (2) bekezdése,
e) 39/L. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetve a 39/J. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szolgáltatásokat,”
szövegrész,
f) 39/L. § (3) bekezdés c) pontja, g) 39/L. § (4) bekezdése.
3. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása
20. § A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató)
„a) a továbbképzésre kötelezett munkavállaló kötelező, munkakörhöz kötött és választható továbbképzési kötelezettségének teljesítését a tárgyévet követő év február 28-áig,”
(jelenti a nyilvántartónak a 4. számú melléklet szerinti adatlapon.)
21. § Az Mr. 4. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
22. § Hatályát veszti az Mr. 8. § (3) bekezdésében az „értelemszerűen” szövegrész.
4. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása
23. § A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Tszr.) 1. § (1) bekezdése a következő 4–6. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„4. kötelező továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely a teljes ágazat tekintetében szükséges, lényeges alapkompetenciák megszerzésére irányul;
5. munkakörhöz kötött továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az adott munkakörhöz, illetve az adott munkakör esetében érintett ellátotti csoportokhoz kapcsolódó speciális, módszerspecifikus ismeretek megszerzésére irányul;
6. választható továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az egyéni érdeklődés figyelembevételével az önismeret, az egyéni kompetenciák vagy egyéb speciális ismeretek megszerzését célozza.”
24. § A Tszr. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet alapján vezetőképzésre kötelezett személyes gondoskodást végző személyre.”
25. § A Tszr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama négy év. A továbbképzési időszak kezdete a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja. Ha a képesítéshez kötött tevékenységet főállásban munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végző személy a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítést a munkába állását, foglalkoztatása megkezdését követően szerzi meg, továbbképzési időszakának kezdete a szakképesítés megszerzésének napja. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítést a tevékenység megkezdését követően szerzi meg, a továbbképzési időszakának kezdete a szakképesítés megszerzésének napja.”
26. § A Tszr. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Azon személyek számára, akik az előírt továbbképzési időszak vége előtt teljesítették a továbbképzési kötelezettségüket, az új továbbképzési időszak csak az előírt továbbképzési időszak letelte után indul.”
27. § A Tszr. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szakápolási központban szakápoló, vezető szakápoló munkakörben foglalkoztatottaknak a (2) bekezdésben meghatározott pontok 40%-át kell megszerezniük, az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti egészségügyi szakmai továbbképzési kötelezettségük mellett.”
28. § A Tszr. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A továbbképzésre kötelezettnek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez a 3. § (2)–(3a) bekezdésében előírt továbbképzési pontok legalább 20%-át kötelező továbbképzés teljesítésével kell megszereznie. A továbbképzésre kötelezett a fennmaradó továbbképzési pontokat megszerezheti kötelező, bármely munkakörhöz kötött vagy választható továbbképzés teljesítésével, azzal, hogy választható továbbképzés teljesítésével legfeljebb az előírt továbbképzési pontok 40%-a teljesíthető.
(2) A továbbképzési időszak kezdőnapján az 1/A. számú melléklet szerinti munkakört betöltő továbbképzésre kötelezettnek (a továbbiakban: munkakörhöz kötött továbbképzésre kötelezett) a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez a 3. § (2), illetve (3) bekezdésében előírt továbbképzési pontok
a) legalább 20%-át kötelező továbbképzés és
b) legalább 40%-át a továbbképzési időszak kezdőnapján betöltött munkakörhöz kötött továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.
(3) A munkakörhöz kötött továbbképzésre kötelezett a 3. § (2), illetve (3) bekezdésében előírt továbbképzési pontoknak a (2) bekezdésben foglaltakon túl fennmaradó részét megszerezheti kötelező, bármely munkakörhöz kötött vagy választható továbbképzés teljesítésével.
(4) A munkakörhöz kötött továbbképzésre kötelezettnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti munkakörhöz kötött továbbképzési kötelezettségét a továbbképzési időszak feléig kell teljesítenie.
(5) Ha a továbbképzésre kötelezett ugyanazon jogviszony keretében egyidejűleg több képesítéshez kötött tevékenység végzésére irányuló munkakört tölt be, vagy egyéni vállalkozóként egyidejűleg több képesítéshez kötött tevékenységet végez, és valamelyik munkaköre vagy tevékenysége tekintetében munkakörhöz kötött továbbképzésre kötelezett, akkor az ahhoz kapcsolódó munkakörhöz kötött továbbképzést kell teljesítenie.
(6) Ha a továbbképzésre kötelezett ugyanazon jogviszony keretében egyidejűleg több képesítéshez kötött tevékenység végzésére irányuló munkakört tölt be, vagy egyéni vállalkozóként egyidejűleg több képesítéshez kötött tevékenységet végez, és mindegyik munkaköre, tevékenysége vagy több munkaköre, tevékenysége tekintetében lenne munkakörhöz kötött továbbképzésre kötelezett, akkor a legmagasabb óraszámban ellátott munkakörhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó munkakörhöz kötött továbbképzést kell teljesítenie. Ha az ellátott munkakörök vagy tevékenységek óraszáma megegyező, akkor a munkáltató vagy az egyéni vállalkozó választása szerinti munkakörhöz, tevékenységhez kapcsolódó munkakörhöz kötött továbbképzést kell teljesítenie.
(7) A továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltétele, hogy a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési időszakban legalább egy olyan szakmai tanfolyamon részt vesz, és annak feltételeit teljesíti, amely tekintetében a 2. számú melléklet szerint közzétett közvetlenül érintett ellátotti csoport – a tanfolyamra jelentkezés időpontjában – megegyezik a továbbképzésre kötelezett által gondozott ellátotti csoporttal.”
29. § A Tszr. 4. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Minősített választható továbbképzési programot bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet. Minősített kötelező továbbképzési programot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), minősített munkakörhöz kötött továbbképzési programot a Főigazgatóság, továbbá – az 1/A. számú melléklet I. pont 16–18. alpontja szerinti munkakörök tekintetében – a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. szervezhet.
(1a) A minősített kötelező és a minősített munkakörhöz kötött továbbképzési programok kidolgozását, folyamatos tartalmi frissítését és négy évenkénti felülvizsgálatát a Főigazgatóság, az 1/A. számú melléklet I. pont 16–18. alpontja szerinti munkakörök tekintetében a Főigazgatóság a Magyar Bölcsődék Egyesületével együtt végzi.”
30. § A Tszr. 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A minősített kötelező és a minősített munkakörhöz kötött továbbképzési programok meghirdetését és közzétételét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter hagyja jóvá.”
31. § A Tszr. 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Főigazgatóság a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján pedagógus-továbbképzésként akkreditált, továbbá az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján egészségügyi továbbképzésként nyilvántartásba vett továbbképzések esetén egyszerűsített minősítést végez, melynek során a program továbbképzési pontértékét határozza meg.”
32. § A Tszr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A továbbképzési program minősítése a program benyújtásával egyidejűleg kérhető. A minősítési kérelmet három példányban, a Főigazgatóság honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon kell a Főigazgatóság részére benyújtani.”
33. § A Tszr. 4. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A Főigazgatóság a továbbképzés-szervezési jog 11/A. § szerinti felfüggesztését követő 60 napon belül közzéteszi a honlapján és a Szociális Ágazati Portálon a felfüggesztéssel érintett szervezet nevét, a felfüggesztéssel érintett továbbképzési programok engedélyszámát, valamint a felfüggesztés kezdő és záró időpontját.”
34. § A Tszr. 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A továbbképzés szervezőjének legalább egy alkalommal, legkésőbb a továbbképzés végén – elektronikus kérdőív formájában – lehetőséget kell biztosítania a minősített továbbképzés résztvevői számára a továbbképzés értékelésére a résztvevők azonosítására alkalmatlan módon. A résztvevők által kitöltött kérdőívet a továbbképzés szervezője elektronikusan nyilvántartja.”
35. § A Tszr. „Szakmai továbbképzés” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) A továbbképzést szervező a minősített továbbképzésen részt vevővel a polgári jog általános szabályai szerint képzési szerződést köt.
(2) A képzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e rendelet alapján megkötött képzési szerződés.
(3) A képzési szerződésnek tartalmaznia kell
a) a továbbképzést szervező szervezet megnevezését, címét, képviselőjének nevét vagy a továbbképzést szervező személy nevét és címét,
b) a továbbképzési program címét,
c) a továbbképzési program engedélyszámát, d) a továbbképzési csoport
da) továbbképzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,
db) haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését, dc) továbbképzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat,
e) a továbbképzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
f) szakmai tanfolyam, szakmai e-learning, szakmai blended-learning, illetve szakmai terepgyakorlat esetén a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,
g) a résztvevő számára megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a továbbképzésben részt vevőt érintő következményeket,
h) a részvételi díj mértékét és fizetésének módját,
i) a továbbképzésben részt vevő személy, illetve a továbbképzést szervező szerződésszegésének következményeit, valamint
j) a panaszkezelés módját.
(4) A továbbképzést szervező a részvételi díjat egy összegben köteles meghatározni. A képzési szerződésben egy összegben feltüntetett részvételi díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére.”
36. § A Tszr. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) A Főigazgatóság a továbbképzések szakmai felügyelete keretében nyomon követi a minősített továbbképzési programok megvalósítását. Ha a továbbképzés megvalósítása a minősített továbbképzési programtól eltér, vagy a továbbképző szervezet az e rendeletben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a Főigazgatóság határidő tűzése mellett felhívja a továbbképző szervezetet az eltérés megszüntetésére, illetve az e rendeletben foglalt kötelezettségeinek teljesítésére.
(2) Ha a továbbképző szervezet az (1) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a) a továbbképzés nem a továbbképzési programban meghatározott
aa) ismeretanyag felhasználásával, ab) óraszámban,
ac) tematika oktatásával,
ad) képesítésű oktató, tréner, előadó, műhelyvezető, illetve tanulmányútért szakmailag felelős személy részvételével, vagy
ae) – a továbbképzési tevékenység folytatásához szükséges – tárgyi feltételek megléte mellett történik,
b) a továbbképzés – a szakmai tanácskozás és a szakmai e-learning kivételével – a továbbképzési programban szereplő maximális résztvevői létszámnál magasabb résztvevői létszámmal történik,
c) a továbbképzés szervezője a továbbképzési programon való részvételről nem adja ki az 1. számú melléklet szerinti igazolást,
d) a továbbképzési programon való részvételről kiadott 1. számú melléklet szerinti igazolás adatai eltérnek a továbbképzési program 4. § (6) bekezdése szerint közzétett adataitól,
e) a továbbképzési program a minősítés érvényességi idejét meghaladóan kerül megszervezésre,
f) a továbbképzés szervezője a minősítési kérelemben feltüntetett adatainak változásáról legkésőbb 30 napon belül nem tesz írásbeli bejelentést a Főigazgatóságnak, vagy
g) a továbbképzés szervezője a 4. § (7), illetve (8) bekezdésében előírt bejelentési, beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget,
a Főigazgatóság a folyamatban lévő továbbképzések befejezését követően 2 évre felfüggeszti a továbbképző szervezet továbbképzés-szervezési jogát.
(3) Ha a szervezet továbbképzés-szervezési jogát felfüggesztik, a felfüggesztés időtartama alatt nem jogosult továbbképzés szervezésére.
(4) A továbbképző szervezet a Főigazgatóság jogsértő intézkedése esetén panaszt nyújthat be a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez.”
37. § A Tszr. a következő 17/B. és 17/C. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) Az e rendelet szerint 2018. július 1-jén továbbképzésre kötelezett továbbképzési időszaka 2018. július 1-jén újrakezdődik. A 2018. július 1-jén továbbképzésre kötelezett számára a 2018. június 30-án folyamatban lévő továbbképzési időszaka során szerzett továbbképzési pontjai, valamint a 2018. július 1-jén folyamatban lévő továbbképzése során szerzett továbbképzési pontjai választható továbbképzési pontokként beszámításra kerülnek a 2018. július 1-jén újrakezdődő továbbképzési időszakában.
(2) Ha a 2018. július 1-jén továbbképzésre kötelezett a 2018. június 30-án folyamatban lévő továbbképzési időszaka során a továbbképzési kötelezettségét a 2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint teljesítette, azt a 2018. július 1-jén újrakezdődő továbbképzési időszakában a választható továbbképzési kötelezettségének teljesítéseként kell beszámítani.
(3) Ha a továbbképzési időszak 2018. július 1-jét megelőzően megszakad, és a továbbfolytatódásának feltételei 2018. június 30-át követően következnek be, a 2. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a továbbképzési időszak újrakezdődik. A továbbképzésre kötelezett a továbbképzési időszak megszakadását megelőzően folyamatban lévő továbbképzési időszaka során szerzett továbbképzési pontjai választható továbbképzési pontokként beszámításra kerülnek az újrakezdődő továbbképzési időszakban.
(4) Ha a továbbképzésre kötelezett továbbképzési időszaka 2018. július 1-jén és azt közvetlenül megelőzően szünetel, a 2. § (4) és (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szünetelés okának megszűnését követő naptól új továbbképzési időszaka kezdődik, és a szünetelés alatt szerzett továbbképzési pontok választható továbbképzési pontként beszámításra kerülnek az új továbbképzési időszakban.
17/C. § A 2018. június 30-án érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok 2018. július 1-jét követően a minősítésük érvényességi ideje alatt választható továbbképzési programként indíthatók.”
38. § (1) A Tszr. a 6. melléklet szerinti 1/A. számú melléklettel egészül ki.
(2) A Tszr. 2. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
39. § (1) A Tszr.
a) 4. § (6) bekezdésében a „benyújtását követő negyedév” szövegrész helyébe a „benyújtásának negyedévét követő negyedév” szöveg,
b) 4/A. § (3) bekezdésében a „továbbképzésen” szövegrész helyébe a „továbbképzésről” szöveg lép.
(2) A Tszr.
a) 2. § (4) bekezdésében a „3. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „3. § (2)–(3a) bekezdésében és a 3/A. §-ban rá irányadóan” szöveg,
b) 2. § (5) bekezdésében a „3. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „3. § (2)–(3a) bekezdésében és a 3/A. §-ban rá irányadóan” szöveg,
c) 3. § (5) bekezdés a) pontjában a „30 órában” szövegrész helyébe a „20 órában”, valamint a „legalább 30, legfeljebb 50” szövegrész helyébe a „legalább 20, legfeljebb 50” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében a „Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság)”
szövegrész helyébe a „Főigazgatóság” szöveg,
e) 4. § (4) bekezdésében a „három példányban” szövegrész helyébe az „elektronikusan” szöveg, továbbá az „adatlapon” szövegrész helyébe a „formátumban” szöveg,
f) 4. § (7) bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe az „elektronikusan bejelenteni” szöveg,
g) 4. § (8) bekezdésében a „beszámol, illetve bejelentést tesz” szövegrész helyébe az „elektronikusan beszámol, illetve elektronikusan bejelentést tesz” szöveg,
h) 4/A. § (2) bekezdésében a „teljes körű” szövegrész helyébe a „teljes körű elektronikus” szöveg, i) 4/A. § (3) bekezdésében a „nyilvántartja” szövegrész helyébe az „elektronikusan nyilvántartja” szöveg,
j) 4/A. § (6) bekezdésében a „nyilvántartást rendelkezésre bocsátani” szövegrész helyébe a „nyilvántartáshoz hozzáférést biztosítani, illetve azt rendelkezésre bocsátani” szöveg,
k) 11/A. § (2) bekezdés f) pontjában az „írásbeli” szövegrész helyébe az „elektronikusan” szöveg lép.
40. § (1) Hatályát veszti a Tszr. 4. § (9) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Tszr.
a) 2. § (6) bekezdés b) pontjában a „szociális szakvizsgát vagy” szövegrész, b) 3. § (6) bekezdése,
c) 17. §-a és
d) 17/A. § (1) és (3) bekezdése.
5. Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet módosítása
41. § Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 1. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazási köre)
„e) a komplex támogatási szükségletmérő”
[képzésre terjed ki (a továbbiakban együtt: képzés).]
42. § A Vr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képzőhely és a képzésen részt vevő személy képzési szerződést köt. A képzési szerződésnek tartalmaznia kell a) a képzőhely megnevezését, címét, képviselőjének nevét,
b) az oktatási program címét,
c) az oktatási program engedélyszámát,
d) a képzésen részt vevő személy képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,
e) a képzésen részt vevő személy számára megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén az őt érintő következményeket,
f) a képzési térítési díj mértékét és fizetésének módját,
g) a képzésben részt vevő személy, illetve a képzőhely szerződésszegésének következményeit, h) a panaszkezelés módját.”
43. § A Vr. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságkezelési tanácsadó képzés célja a képzésen részt vevő személy felkészítése háztartásgazdálkodási tanácsadás ellátására, valamint az egyének, a családok és a közösségek számára a pénzügyi kultúra javítása céljából biztosított szolgáltatások nyújtására.”
44. § A Vr. a 16. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A komplex támogatási szükségletmérő képzés
17. § (1) A komplex támogatási szükségletmérő képzés célja a képzésen részt vevő személy felkészítése a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 110/C. §-ában foglalt komplex szükségletfelméréshez kapcsolódó szakmai feladatok elvégzésére.
(2) A képzés kötelező óraszáma fogyatékos szakterületen 62 óra, ebből a) 44 óra elméleti oktatás,
b) 18 óra gyakorlati oktatás.
(3) A képzés kötelező óraszáma pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg szakterületen 52 óra, ebből a) 34 óra elméleti oktatás,
b) 18 óra gyakorlati oktatás.
17/A. § (1) 2018. december 31-éig a 17. § szerinti képzésen való részvétel nélkül komplex támogatási szükségletmérő vizsgát tehet az a személy, aki 2017. december 31-én a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerint minősített tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló igazolással vagy támogatási szükségletfelmérő szakmentor képzettséggel rendelkezik.
(2) A vizsgára az 1/A. számú melléklet szerinti adatlapnak a Főigazgatósághoz történő megküldésével kell jelentkezni. A jelentkezéshez mellékelni kell a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerint minősített tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló igazolást vagy a támogatási szükségletfelmérő szakmentor bizonyítványt.
(3) A képzésen való részvétel nélkül történő vizsgára a 8. § (1) és (3) bekezdését, a 9. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) és c) pontját, a 10. §-t és a 3. számú mellékletet kell alkalmazni.”
45. § A Vr. a 18. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Záró rendelkezések”
46. § (1) A Vr. 1. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(2) A Vr. a 9. melléklet szerinti 1/A. számú melléklettel egészül ki.
(3) A Vr. 1. számú melléklete helyébe a 10. melléklet lép.
47. § A Vr. 4. § (1) bekezdésében a „történő megküldésével” szövegrész helyébe az „elektronikusan történő benyújtásával”
szöveg lép.
48. § Hatályát veszti a Vr. 11. § (3) bekezdése.
6. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása
49. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Gszr.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos, a kezelőorvos, a fekvőbeteg intézmény orvosa, szakápolási központ ellátása esetében a kezelőorvos vagy a fekvőbeteg intézmény orvosa a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik.”
50. § A Gszr. 3. számú melléklete szerinti Mérőtábla részében foglalt táblázat 1. sorában a „Háziorvos” szövegrész helyébe az „Orvos” szöveg lép.
7. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása
51. § A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha a komplex minősítés során a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága megállapításra kerül [Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti besorolás], a rehabilitációs javaslatot a szakértői bizottság tagjai együttesen készítik el.”
52. § A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdésében a „döntés bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg lép.
53. § Hatályát veszti a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a) 4. § (1a) és (1b) bekezdése,
b) 5. § (3) bekezdése.
8. A foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet módosítása 54. § Hatályát veszti a foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet
a) 1–4. alcíme,
b) 9. § (2)–(6) bekezdése, c) 1. és 2. melléklete.
9. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet módosítása 55. § Hatályát veszti a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről szóló 47/2012. (XII. 11.) EMMI rendelet
a) 1–4. alcíme, b) 8. § (3) bekezdése, c) 9. §-a,
d) 1. és 2. melléklete.
10. A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet módosítása
56. § A vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben meghatározottak szerint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – szociális ágazati vezetőképzésen köteles részt venni a személyes gondoskodást végző személy, ha
a) állami, egyházi vagy nem állami fenntartású szociális szolgáltató, szociális intézmény, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat vagy javítóintézet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézmény) intézményvezetője,
b) integrált vagy közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője,
c) intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője, vagy
d) vezető ápoló, vezető pedagógus, bölcsődei, mini bölcsődei tagintézmény-vezető [az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: vezető].”
11. Záró rendelkezések
57. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 20. §, a 21. §, a 23. §, a 25. §, a 26. §, a 28–30. §, a 34. §, a 37. §, a 38. §, a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, a 46. § (3) bekezdése, a 47. §, az 5–7. melléklet és a 10. melléklet 2018. július 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelethez
„3. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez SZAKÁPOLÁSI SZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA
Szolgáltató OEP kódja: Elrendelő lap sorszáma:
Szakápolást végző intézmény neve:
címe:
Beteg neve:
lakóhelye:
telefonszáma:
Társadalombiztosítási azonosító jele:
születési adatai: év hó nap Fekvőbeteg-intézeti ápolást kiváltó diagnózis (BNO–10.)
Kórházi kezelés időtartama: tól ig Szakápolás elrendelésének dátuma:
A beteg szakápolásba vételének dátuma:
A vezető ápoló szakmai javaslata, a további szakápolási tevékenység:
indokolt nem indokolt
Felülvizsgálat esetén az első szakápolásba vétel dátuma:
Felülvizsgálat alapján szakápolás időtartama: hónap Alapbetegség (BNO–10.):
Kísérőbetegség(ek), szövődmény(ek) (BNO–10.):
Szakápolás elrendelését indokoló diagnózis (BNO–10.):
Ellátást befolyásoló tényezők (Z00–Z99):
SZÜKSÉGLET MEGJELÖLÉSE
A javasolt kategória (S1–S3) és indokolt beavatkozás aláhúzandó.
Szakápolási központ besorolási jellemzői
Szolgáltatások Alapszolgáltatások
S1
Kibővített szolgáltatások S2
Különleges szolgáltatások S3
– betegmegfigyelés – segítés vizsgálatnál – invazív beavatkozás – vizsgálati anyag
levétele – szakápolási
tevékenység Minden olyan beteg, aki nem sorolható az S2-be és az S3-ba.
– betegmegfigyelés, legalább két paraméter ellenőrzése
– beöntés
– segítés a vizsgálati anyagok levételekor
– inhalálás
– enterális mesterséges táplálás – drén vagy katéter eltávolítása
– betegmegfigyelés, legalább három paraméter ellenőrzése – véna biztosítása
– szonda, katéter felhelyezése, cseréje, illetve ezen keresztül vizsgálati minta vétele – váladék eltávolítása
Gyógyszerellátás – gyógyszerek meghatározott
időben való beadása – infúziós terápia
– állandó vagy többször ismételt infúziós program – asszisztálás transzfúziós
terápiánál
– spec. gyógyszeres kezelés folyamatos megfigyelése – parenterális táplálás
A vizsgálat eredménye alapján a szakápolási központ ellátást megalapozó ápolási vagy egyéb egészségügyi körülmény nem áll fenn. (Aláhúzandó, ha a vizsgálat alapján nem áll fenn ilyen körülmény.)
A vizsgálatot végző orvos neve:
A vizsgálatot végző orvos munkahelyének azonosítója:
Orvosi szolgálat kódja:
Dátum: év hó nap
Orvos aláírása: Pecsét száma:
Elrendelést javasoló orvos neve:
Elrendelő orvos neve:
Az elrendelő orvos munkahelyének azonosítója:
Orvosi szolgálat kódja:
Dátum: év hó nap
Orvos aláírása: Pecsét száma:
A szociális intézményi szakápolási központ által nyújtott ellátást elfogadom, és egyben kijelentem, hogy felvételemet követően más szolgáltatótól térítésmentesen szakápolást nem veszek igénybe.
Dátum: év hó nap
Beteg/törvényes képviselője aláírása: ”
2. melléklet a 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelethez
„2. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez
A személyes gondoskodás formáinak szakmai létszámnormái I. FALUGONDNOKI, TANYAGONDNOKI SZOLGÁLAT
MUNKAKÖRÖK falugondnoki szolgálat tanyagondnoki szolgálat
falugondnok 1 fő
tanyagondnok 1 fő
II. FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA
II. 1.
Alapszolgáltatások
MUNKAKÖRÖK támogató szolgáltatás nappali intézmény
intézményvezető 1 fő 1 fő
szolgálatonként 50 főre vetítve
segítő
3 fő gondozó
3 fő
súlyos, halmozottan sérült ellátottak esetében 8 fő terápiás munkatárs
II. 2.
Szakosított szolgáltatások
MUNKA- KÖRÖK
ápolást- gondozást
nyújtó intézmény
átmeneti ellátást
nyújtó intézmény
rehabilitációs intézmény*
ápoló- gondozó célú
lakóotthon
rehabilitációs célú lakóotthon
támogatott lakhatás intézmény-
vezető 1 fő 1 fő 1 fő heti 20 óra heti 20 óra 1 fő
100 főre vetítve lakóotthononként intézményenként
vezető ápoló 1 fő (>100 fő) 1 fő (>100 fő) gondozó 30 fő,
ebből min. 1 fő ápoló
kiskorúak ellátása és súlyos, halmozottan sérült ellátottak esetén 40 fő
16 fő 10 fő 2 fő 1 fő
ápoló
terápiás munkatárs
3 fő, kiskorúak ellátása és súlyos, halmozottan sérült ellátottak esetén + 2 fő
2 fő 5 fő
szociális munkatárs
fejlesztő pedagógus
4 fő, kiskorúak ellátása esetén + 2 fő
4 fő** heti 20 óra
orvos heti 4 óra (<100) heti 6 óra (100-200) 1 fő (>200)
heti 2 óra heti 4 óra
segítő 2 fő
esetfelelős 1 fő
* külső férőhely esetén annak férőhelyszámára nem kell létszámot számítani
** 100 fő felett a fejlesztő pedagógusok közül vezető pedagógus kijelölése szükséges
Ajánlott létszámok:
Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye:
- szabadidő-szervező - 2 fő 100 főre vetítve
- mozgásterapeuta/gyógytornász - 2 fő 100 főre vetítve Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézménye:
- mozgásterapeuta/gyógytornász - 2 fő 100 főre vetítve - foglalkoztatás-szervező - 2 fő 100 főre vetítve
