A vállalati és minisztériumi statisztikai munka elvi kérdései

Teljes szövegt

(1)

HAJDÚNÉ KÖVESDI ÁGNES—PETÖ MÁRTON

A VÁLLALATI ÉS MINISZTÉRIUMI STATISZTIKAI MUNKA ELVI KÉRDÉSEI

A Statisztikai Szemle hasábjain már többször jelent meg olyan cikk.

mely bírálta a minisztériumok statisztikai munkájának hibáit és hiányos—

ságait. A Statisztikai Szemle azonban még nem foglalkozott összefoglaló módon egyszer sem azzal, hogy miképpen kell a, vállalatoknál, igazgatóságok—

nál és a minisztériumokban a statisztikai munkát megszervezni; nem tisztázta, hogy milyen követelményeket kell támasztani az egyes statisztikai szerveze—

tekkel szemben.

Az alábbi cikkben igyekeztünk rendszerezni a statisztikai munka elvi kérdéseit a. vezetés különböző szintjein.

I.

Az állami statisztikáról szőlő 1952. évi VI, törvény a statisztika feladatát a következőkben szabta meg: ,,A statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányi- tásának eszköze . . .".

A statisztika az elmult évek folyamán jelentősen fejlődött, azonban i'nég' nem felel meg teljes egészében ennek a törvényben is előírt, a szocialista, statisztikával szemben támasztott elsőrendű követelménynek. A statisztikai munka még sok területen öncélú, nem a helyi vezetés szükségletei kielégí- tését tekinti elsőrendű feladatának, hanem mechanikus kiszolgálója a felettes szervek statisztikai munkájának. A vállalatoknál és a minisztériumokban még igen kis mértékben szolgál a, statisztika intézkedések alapjául.

A statisztikai munka hibái kétségtelenül nagyrészt a helytelen vezetés módszereiben rejlenek, mint azt későbbiekben részletesebben tárgyaljuk. de ezenkívül nem is biztosították intézményesen, sem a minisztériumok, sem a vállalatok annak lehetőségét, hogy saját területükön a statiSztika hasznos segítője legyen a vezetésnek. A Minisztertanács 2092/33/1954. számú határo-

zata megállapította, hogy ,,a'z állami statisztikáról szóló törvény előírásai ellenem a minisztériumok statisztikai osztályai nem váltak gazdáivá a miinisz- tériumok statisztikai munkájának. A minisztériumok egyes (funkcionális) főosztályain folyó statisztikai munkát nem irányítják, nem ellenőrzik, sőt több esetben nem is ismerik".

Miben nyilvánul meg az, hogy a minisztériumok statisztikai SzeTVezete nem ,,gazdája" saját területe statisztikai munkájának?

I. A statisztikai munka decentralizálásáról szóló N. T. határozat és a Statisztikai Törvény értelmében a minisztériumok statisztikai osztályai

]*

.

(2)

760

HAJDÚNÉ KÖVESDI AGNES—PETÖ MÁRTÚN'

felelősek a minisztérium területén a statisztikai beszámolórendszerért is.

A statisztikai osztályok azonban nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy csak a feltétlenül szükséges adatokat gyűjtsék be, annál is inkább így van ez, mert a különböző szakl'őosztályok, funkcionális szervek adatgyüjtéseit általá- ban nem is ismerik, azok a statisztikai osztálytól függetlenül, külön—külön folynak. Ennek következtében csaknem minden minisztériumnál megtalálha—

tók a felesleges, gyakran engedélynélkiili adatszolgáltatások, ,,kontárstatisz—

tikák". ,

Az engedélynélküli adatgyűjtések nagy száma sokszor arra is mutat, hogy a minisztériumok illetékes szervei a hivatalos statisztikai beszámolási rendszer keretében rendelkezésükre álló adatokat sok esetben nem is isme—

rik. Ennek következtében ötletszerűen elrendelt adatgyüjtésckkel igyekeznek a ,,szükséges" anyagot megszerezni. Ezek az engedélynélküli statisztikák amellett, hogy törvényellenesek, általában túlméretezettek, gyakran szaksze- rűtlenek és legtöbb esetben nem indokoltak. Ennek következtében sok munkát és felesleges megterhelést jelentenek, s a statisztikai fegyelem lazaságához

vezetnek.

Az adatszolgáltatást bizonytalanná teszi az is, hogy a beszámolási rend- szert a kelleténél többször, egyes esetekben pedig engedély nélkül megváltoz- tatják. (Pl. a Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium,)

A minisztériumok, főhatóságok statisztika-i osztályai általában nem har- colnak következetesen az engedélynélküli adatszolgáltatások és a kontársta—

tisztikák ellen. Legtöbbször ,,felsőbb rendelkezésre" hivatkoznak.

2, A minisztériumok statisztikai munkája, adatai nem nyugszanak biztos alapokon. Az adatok gyakran megbízhatatlanok, nem bizonylatokon, hanem becsléseken alapulnak, nem mindig mutatják a valóságot (például a Kohó— és Gépipari Minisztérium műszaki fejlesztési és önköltségstatisztikai adatai, az Építésügyi Minisztérium termelési adatai, a Földművelésügyi Minisztérium adatszolgáltatása stb.). A megbizhatatlan, a valóságtól eltérő adatok tulaj—

donképpen azt jelentik, hogy a vezetés részére készített jelentések sem tükrö—

zik teljes mértékben a tényleges helyzetet.

A megbízhatatlan adatszolgáltatás elsősorban annak következménye, hogy a minisztériumok nem ellenőrzik kellően a statisztikai munkát.

A Népgazdasági Tanács 67/7/1952. számú határozata kimondja, hogy:

,,A minisztériumi statisztikai munka középpontjába kell állítani a vállalati adatszolgáltatások, a közbeeső összesítések helyességének; valódiságának ellenőrzését. ki kell küszöbölni az adatok elferditésére való törekvéseket.

Biztosítani kell minden statisztikai adatszolgáltatásnál és összesítésnél a sza- bályszerű bizonylati alátámasztást, a statisztikai utasítások végrehajtásának ellenőrzését".

A minisztériumok —— úgyszólván kivétel nélkül —— nem ellenőrzik kellően az adatszolgáltatást. sem a számadások helyességét, sem a statisztikai munkát.

(Az elvégzett ellenőrzések gyakran felszínesek, a minisztériumok nem végez-

nek olvan vizsgálatokat, melyek egy-egy tröszt vaav vállalat egész statisztikai munkálat. a bizonylati, az elemző munkát telies egészében felölelnék. A lefoly- tatott ellenőrzések egyes részkérdésekre, a termelési és a munkaügyi adatok egy-egy részletére vonatkoznak. Pl. a Nehézipari, az Élelmiszeripari. a Kohó- és Gépipari és az Épitésíigvi Minisztérium nem fordított kellő gondot arra, hoev az ellenőrzések mélvrehatók és áttofrók legvenek. Eaves termelési idaz- gatősáeok, a trösztök és vállalatok adatait helvszinen csak igen ritkán ellen—

őrzik (pl. a Földművelésügyi Minisztériumnál több olyan igazgatóság van,

(3)

A 'VALLALATI ÉS MINISZTÉRIUMI STATISZTIKAI MUNKA 7 61

amelyek a felügyeletük alá tartozó trösztöknél 3—4 hónap leforgása alatt egyetlen esetben sem tartottak helyszíni ellenőrzést). ,

A'Kohó— és Gépipari Minisztérium egyes igazgatóságai -—-— például a Vas—

kohászati lgazgatóság és a Járműipari Igazgatóság —— 1953. második félévé- ben egyetlen alapos vállalati ellenőrzést sem hajtottak végre, csupán 18 ú. n.

Vállalati látogatást, amely lényegében eléggé felületes szenileszerü ellenőrzést jelent. A Maszeripari Igazgatóság ugyancsak nem végzett egyetlen vállalati ellenőrzést sem és mindössze 3 vállalati látogatást.

3. A minisztériumok statisztikai osztálya, az igazgatóságok statisztikai csoportja és lényegében a Vállalatok statisztikai szervezete is főleg csak a ter—

mclési és munkaügyi statisztikákkal foglalkozik. Megmutatkozik ez elsősóro ban a vezetés számára készített jelentésekben, ahol a termelési és munkaügyi . adatok vizsgálatán felül legfeljebb mechanikus módon szerepel egy-egy mű—

szaki-statisztikai, esetleg önköltségi adat. A,jelentések általában nem foglal—

koznak az anyagellátás és anyaggazdálkódás statisztikai vizsgálatával, az önköltség és nyereségalakulás részletes elemzésével, a beruházások alakulá—

sával, a készletek és forgóeszközök kérdésével, az értékesítés problémáival stb., stb. Természetes, hogy ezek hiányában saját területük tevékenységét nem követik teljességében és összefüggésében.

A jelentések, a tájékoztatás egész rendszere magán viseli annak bélyegét, hogy nem is léptek fel kivánal'makkal velük szemben a vezetők. A jelentések ugyanis legtöbbször a statisztikai táblákból leolvasható eseményeket ismétel—

getik, mentegetik a felelősöket, ahelyett, hogy a hibákat és hiányosságokat harcosan feltárnák. Például az Épitésügyi,Minisztérium, Kohó— és Gépipari Minisztérium. és az Élelmiszeripari Minisztérium jelentéseinek általános hibája, hogy gyakran vállalati részletezésben készitett táblázatokon és általá—

ban a vállalatok, trösztök által beküldött szöveges "indokolások" átvételén felül érdemi elemzést, értékelést nem tartalmaznak. _

A statisztikai munkát folytató szervek még távolról sem valósították meg a Népgazdasági Tanács 67/7/1952. számú határozatában előírtakat, miszerint:

,,A minisztériumi statisztikai munka fokozottabb mértékbcn'terjedjen ki az adatok gyüjtésén, összesítésén és továbbításán túlmenő elemző munkára.

A minisztériumok statisztikusai a minisztérium egész működési területét áttekintve vizsgálják az egyes vállalatok eredményeit, a termelés, az önkölt—

ség, az anyagfelhasználás, aberuházások stb. oldaláról is, és hívják fel a minisztériumok vezetőinek figyelmét a kimagasló eredményekre és hiányos—

ságokra, hogy így a statisztika a minisztériumokban valóban a vezetés és az

ellenőrzés eszközévé váljon. '

Van olyan főhatóság, ahol a tájékoztatási rendszert a statisztikai szer—

vek meg sem szervezték. Ilyen például a Legfőbb ügyészség.

Ugyanakkor egyes minisztériumoknál — mint például a Földművelés—

ügyi Minisztériumnál —— az igazgatóságok igényt tartanak arra, hogy mind—

azokat az adatokat megkapják, amelyeket a községi tanácsok, üzemek közvet- len felettes szerveinek jelentenek. A statisztikai osztálynál összpontosítottak olyan feladatokat is, amelyeket a szakterületeknek kellene ellátniok. Például a Gépállomáso-k Főigazgatóságának 1953—ban egyáltalán nem is volt statisz- tikai szervezete. A gépállomásokra vonatkozó adatgyűjtéseket közvetlenül a minisztérium statisztikai osztálya végezte. Ez a nagymérvű összpontosítás

—— azonfelül, hogy nem biztosította a Gépátlomások Főigazgatóságának a statisztikai adatok alapján való intézkedések lehetőségét, a statisztikai osz—

(4)

762 HAJDÚNÉ Kovnsm Agnes,—Pere MA Ton tályon felesleges, feladatkörébe nem vágó, gyakran mechanikus mwnfkákat eredményezett. Ugyanakkor a minisztérium statisztikai osztálya egyáltalán nem foglalkozott például a mult évben a növényegészségügyi statisztikával.

II.

A minisztériumok statisztikai munkájában meglévő hiányosságok és hibák nagyrészt a vezetés módszerének hiányosságaiból és hibái-ból adódtak.

Pártunk III." Kongresszusa élesen rámutatott a vezetésben meglévő hiányos—

ságokra. Rámutatott többek között arra, hogy:

a ) vezet-esünk túleentralizált és bürokratikus.

Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében megállapltotta, hogyt) ,,hátrál- tatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész növekedését a bürokratiz- mus. a túlzott centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség, amely elfojtja a szervezést, nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget".

A túlzott megkötöttség, a túlzott centralizáció leginkább vállalati szinten mutatkozik meg. A centralizáció, az összpontosítázs gyakran kivette a válla- latvezetői kezéből a vezetést és teljes mértékben elmosta az egyéni felelősséget.

tl.idas elvtárs kongresszusi felszólalásában azt mondotta:2 ,,A nagyfokú központosítás oda vezetett, hogy a naponként jelentkezö problémákat nem azon a szinten oldották meg. ahol a gazdasági, politikai és műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két lépcsőfokkal feljebb. A vezetés—

nek ilyen módszere azt eredményezte, hogy vállalati igazgatóinak zömét szinte leszoktattuk az önállóságról".

b) A túlzott centralizáció eredményeképpen a felső szervek gyakran a középszerveket megkerülve —— ,,átnyúlva" felettük ———— adtak utasításokat a legalsó szerveknek is. A vezetés láncolatos elvét megszegve különböző kör- levelekkel és utasításokkal igyekeztek a legalsóbb egységekre vonatkozóan is

intézkedéseket hozni.

Nagy Imre elvtárs kongresszusi beszámolójában megállapította, hogy a Pénzügyminiszt—érinm 1954. I. negyedévében 387 utasítást adott ki. A Föld—

művelésügyi Minisztériumtól 19.54. január l-től május 5-ig 1328 ügyirat érke—

zett Szolnok megyébe.

Elfeledkeztürrk arról, hogy a láncolatos-lépcsőzetes vezetés minden pon—t—

ján érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a vezető szerveknek az alsó szervek részére _— a rájuk bízott feladatok elvégzésében ———- az adott körül—

mények között lehető legnagyobb szabadságot, önállóságot kell biztosítani.

6) Nem helyesen szervezték meg általában a vezetők az ellenőrzést sem.

Pártunk III. Kongresszusán Nagy linrc elvtárs beszámolójában vetette fel az ellenőrzés fontosságát. Azt mondotta?) ,,Lenin rendkívül nagy súlyt helyezett a végrehajtás ellenőrzésére, mondhatnánk az állami munkában mindenek fölé helyezte. ,Ellenőrizni az embereket és ellenőrizni a tényleges

végrehajtást, ————— ez és újra ez, csakis ez most a munkánk, egész politikánk lényege m— írta Lenin". Nemcsak a vezetésnek kell láncolatosnak _ lépcsőze—

tesnek lenni. hanem az ellenőrzéseknek is, a kiadott utasításokat, rendeleteket állandóan ellenőrizni kell.

Az ellenőrzés a vezetés elválaszthatatlan eszköze. Minden utasítás végre- hajtását ellenöriznűnk kell és csak olyam utasítást szabta-d kiadni, amelynek

1) MDP Ill. Kongresszusának rövidített jegyzőkönyve, Szikra, Budapest, 1954., 95. oldal.

2) U. ol 150 oldal. .

3) U. 0. 256. oldal.

(5)

A VALLALATI ÉS MINISZTÉRIUM! STATISZTIKAI MUNKA

763

végrehajtása ellenőrizhető. Alaposan meg kell tehát vizsgálni, az utasítás ki- adása előtt, hogy a végrehajtás ellenőrzésének előfeltétele is biztosítva van—e.

A végrehajtás ellenőrzése a vezetés elválaszthatatlan, kiegészítő része. Az uta—

sítások kiadásával egyidejűleg nészletesen meg kell határozni, hogy milyen módon történik majd a végrehajtás ellenőrzése. Ennek eldöntése nem egyszer csaknem olyan beható, alapos elemzést tesz szükségessé, mint magának az

érdemi kérdésnek, az utasításnak kiadása.

A vezetésben meglévő ezen hiányosságok — melyeket a Pártkongresszus felvetett —— hozzájárultak ahhoz, hogy az egyes szervek nem kellőképpen használták, illetőleg építették ki a statisztikát, mint a vezetésnek és ellenőr—

zésnek nélkülözhetetlen eszközét. Amilyen a vezetés, olyan a statisztika;

a minisztérium statisztikai munkájáról elmondott hiányosságok tehát :) veze—

tés hiányosságaiból adódtak.

A vezetés láncszerű elvének gyakori megsértéséből következően a kö- zépső vezető szervek statisztikai részlegei tájékoztató, elemző munkája nem megfelelő. A vezetésnek abból a hibájából következöen, hogy a túlzott össz—

pontosított vezetés miatt a vezetők nem minden esetben fordítottak kellő figyelmet az alájuk tartozó terület egészére, nem vizsgálták a területet teljes- ségében és összefüggésében, a statisztikai tájékoztatók sem elemezték az illető terület fejlődését összefüggően. Összefüggésében, (teljességében történő elem- zést a vezetők nem is kértek.

Mint ahogy a minisztériumi vezetők nagyrésze —— különösen a vállalat—

vezetők _— a termelési és munkaügyi kérdéseken kívül más területtel nem foglalkoztak, a statisztikától sem várták, hogy az önköltség, a jóléti, beruhá- zási és egyéb kérdésekről kielégítő és megfelelő tájékoztatást nyujtson

III.

A vezetés módszereiben a Pártkon'gress—zws határozatai nyomán bekövet- kezett és a jövőben még feltétlenül szükséges változásokat a statisztikai mun—

kában is követni kell. Milyen követelményeket 'kell támasztanunk a statisz—

tikai

munkával szemben ahhoz, hogy egyrészt a vállalatoknál és a miniszté—

riumoknál megszüntessük a statisztika nagymértékű öncélúságát, másrészt, hogy a népgazdaság egész területén, az alsó—, közép— és felsőfokú vezetésben anakstatisztikaés a végrehajtás ellenőrzésének?valóban nélkülözhetetlen támasza legyen a tervszerű irányitás-

A statisztikával szemben a, vezetés minden szintjén A) vállalatoknál,

B) minisztériumi. igazgatóságoknál, C) a miniszteri vezetésnél

lényegében ugyanazokat a követelményeket kell támasztani:

!. A statisztikus minden szinten legyen gazdája a statisztikának; felel az adatok megbízhatóságáért, pontosságáért.

2. A statisztikának a vezetés minden fokán összefüggésében, teljességé—

ben kell tájékoztatni a megfelelő'szerv tevékenységéről annak vezetőjét.

Meg kell jegyezni, hogy bár a statisztikával szemben támasztott köve- telmények a vezetés különböző szintjein Iényegűkben ugyanazok, a vezetés lláncolatos és lépcsőzetes felépítésének elvéből következnek bizonyos különb—

ségek a statisztikai munkában is

(6)

7 64 , HAJDÚNÉ KÖVESDI ÁGNES—PETÚ MÁRTON"

A)

1. A vállalatoknál —— ahhoz, hogy a statisztika feladatát valóban betöltse -———

a statisztikai szervezet gazdája kell, hogy legyen az egész statikztikai munká—

— nak. Ez azt jelenti, hogy a vállalat statisztikai szervezetének nemcsak ater- nielési, munkaügyi statisztikákkal kell foglalkoznia, hanem ismernie kell és irányítania kell ezeken túlmenően a műszaki fejlesztési, anyagelíátási, önkölt—

ségi, beruházási, pénzügyi, baleseti stb. statisztikát is. Biztosítaniok kell a vál- ' lalati statisztikusoknak, hogy mindezekre vonatkozóan meglegyen —— a leg—

első gazdasági művelettöl a legutolsóig bezárólag összefüggő láncot képező ——

bizonylati rend. Ez a bizonylati rend nem külön statisztikai bizonylati rend- szer, hiszen nincs külön könyvelési és külön statisztikai bizonylati rend/*

A számvitel egysége elsősorban éppen azt jelenti, hogy a könyvelés és a sta—

tisztika egy közös bizonylati alapból indul ki.

A könyvelés a kettős könyvvitel zárt rendszerében rögzíti a bizonylatok alapján az eseményeket, a statisztika ugyanezen bizonylatokból olyan—kigyűj—

téseket végez, amelyek lehetővé teszik az eseményeknek fejlödésükben és ősz—

szel'üggéseikben történö, teljeskörű vizsgálatát. Természetesen vannak olyan statisztikai mutatószámok, melyek alapbizonylatait a könyvelés nem hasz-

nálja fel és fordítva, vannak olyan bizonylatok, melyekből a statisztika kigyűjtéseket csak a legritkább esetekben végez. (Például a teljesített órákra tonatkozó adatokat, vagy a balesetek számára és fajtáira vona—tkozó adato—

kat a könyvelés nem rögzíti, ugyanakkor a statisztika nem foglalkozik rend—

szeresen a vállalat különféle kinnlevőségeire vagy adósságaira vonatkozó adatokkal.) Ezek azonban szorosan kapcsolódnak a saját területükre kiépí—

tett bizonylati rendhez, annak egy—egy —— a könyvelés vagy a statisztika által fel nem használt —— láncszemet képezik.

Természetesen a vállalati statisztikai szervezetnek nem feladata, hogy saját maga tervezze meg az összes bizonylatot, szervezze meg azok útját és gondoskodjon azok bevezetéséről. A vállalat egész számviteli apparátusának (főkönyvelőnek, könyvelésnek, utókalkulációnak, a statisztikának, a munka—

ügynek stb.) a műszaki dolgozókkal közös feladata a bizonylati rend meg—

teremtése és megszervezése. A statisztikus feladata őrködni afelett, hogy a különböző statisztikai szempontok, utasítások megfelelően érvényesüljenek bizonylati rend kialakításában, [másrészt harcolnia kell a bizonylati elvért.

A bizonylati rend megszervezése azonban még önmagában nem biztosítja azt, hogy az adatokat valóban a megfelelő bizonylatok alapján jelentik, nem biztosítéka annak, hogy a bizonylati fegyelem szilárd. A statisztikai szerve—

zetnek tehát ezenfelül rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a vállalat külön—

böző osztályaitól, szerveitől beérkezett adatok valóban helyesek-e, egyezőek-e a megfelelő bizonylatokkal, megfelelnek-e a statisztikai utasításoknak és első—

sorban a valóságnak. Az ellenőrzéseket tervszerűen kell végezni. Tervet kell késziteni arra vonatkozóan, hogy melyik időszakban a vállalat melyik részle- gének statisztikai' munkája, adatszolgáltatása kerül felülvizsgálatra. Elképzel—

hetetlen, hogy a statisztikai szervezet a hozzá' beérkezett összes adatokat min—

den hónapban saját maga ellenőrizze a helyszínen, hasonlítsa össze a bizony—

latokkal. Biztosítania kell azonban, hogy megfelelő időn belül minden szerv

* adatszolgáltatása alapos ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzések során talált hibákat, esetleges hamis adatokat vagy bűnös hanyagságot feltétlenül tudo- mására kell hoznia a vállalat igazgatójának, fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a statisztikai fegyelmet és ezen túlmenően az állami fegyelmet a vállalat

(7)

A VALLALATI ÉS MINISZTÉRIUMI STATISZTIKA! MUNKA 765

mely szervei sértették meg és követelnie kell a felelősök megbüntetését.

Az elmondottak mennyiségileg nem jelentenek több munkát a vállalati statisztikusoknak, mint az eddigi gyakorlat, de minőségileg és módszerbelileg más munkát jelentenek. A vállalati statisztikus is csak úgy valósíthatja meg ezt, úgy töltheti be kellően szerepét, ha megfelelően deeentralizálja a mun—V kaját. Még a vállalati statisztikus sem vállalkozhat arra, hogy a szükséges adatokat az elsődleges alapbizonylatokból saját maga gyűjtse ki. Meg kell szervezni a vállalaton belül is a statisztikai adatszolgáltatás helyes útját, biz—

tosítani kell, hogy a termelési adatokat —— az utasítások szigorú betartásával ——

a termelési osztály, a munkaügyi adatokat a munkaügyi osztály, a bérekre vonatkozó adatokat a bérelszámolás, az anyagstatisztikai adatokat a keres—

lkedelmi vagy az anyagbeszerzési osztály, stb. stb. előre meghatározott idő—

pontokban, rendszeresen a statisztikai osztály, csoport vagy statisztikus ren—

delkezésére bocsássa. Rendszeresítsen a statisztikus a vállalaton belül olyan jelentőlap—rendszert, melyen az érdekelt osztály —- vezetőjének aláírásával igazoltan —— jelenti, hogy az elmult időszakban saját területén hogyan dolgo—

zott, hogyan teljesítette a tervet stb.

A vállalati statisztikusnál felmerülhet a kérdés, hogy a statisztikai mun—

kának a vállalaton belüli decentralizációja egyrészt nagy nehézségekbe és a különböző osztályok ellenállásába ütközik, másrészt úgy gondolkodik sok statisztikus, hogy csak akkor biztosított az adatok megbízhatósága, ha saját

maga gyűjti ki azokat. ,

Az esetleges első akadály leküzdése a vállalat igazgatójának a feladata.

Ha a vállalat igazgatója a vállalatnak valóban felelős vezetője, akkor a rend- szeres, megbizható adatokra szüksége van és biztosítja is a statisztikus, a sta—

tisztikai szervezet megfelelő munkáját. Az a kérdés pedig, hogy az adatok mikor megbízhatóak, nem múlik azon, hogy azokat a statisztikai osztály vagy a különböző osztályok gyűjtik ki a bizonylatokból. Ha a statisztikai szervezet rendszeresen ellenőrzi a kapott adatokat és biztosította már előzőleg az azok- hoz szükséges bizonylati rendet, akkor túlzott centralizációt és egyúttal a munkatársak lebecsülését jelenti, ha a statisztikus adatkigyiijtő szerepre vál—

lalkozik. A statisztikusnak a kigyűjtött adatokat egymás mellé kell állítania, csoportosítania kell és a vállalat életét, tevékenységét valóban összefüggései- , ben és fejlődésében bemutató, a vállalatvezetés számára nélkülözhetetlen elem—

zéseket, értékeléseket kell készítenie. '

A vállalati statisztikai szervezetnek harcolnia kell a beszámolási rendszer megsértése, a felesleges, engedélynélküli kontárstatisztikák ellen. A Statisztikai Törvény szerint: ,,A jóváhagyott statisztikai beszámolórendszer körén kívül eső, vagy attól eltérő statisztikai adatszolgáltatást kérni, vagy adatokat szol—

gáltatni nem szabad". (10. §.) Ne töltsön tehát ki a statisztikus, de ne is engedjen kitölteni vállalata egyik szervénél sem olyan beszámolójelentéseket, amelyek az engedélyezett, jóváhagyott beszámolórendszerben nem szere—

pelnek. _

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a statisztikai szervezettel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy a szervezet statisz- tikai részlege felelős a statisztikáért és gazdáia a statisztikának. Hogy ezt a szerepét betöltse, az elmondottak figyelembevételével kell munkáját végezni-e.

2. A Pártkongresszus határozata értelmében a legalsóbb gazdasági egységek —— a vállalatok, gazdaságok igazgatójának hatáskörét, intézke—

dési lehetőségét és felelősségét mind iobban ki kell szélesíteni, Olvnn helyze—

tet kell teremteni, amelyben a vállalat igazgatója minisztériumi felsőbb uta-

(8)

766 HAJDÚNÉ KÖVESDI AGNES-——PETÖ MÁRTON

sitást csak a legfontosabb kérdésekben kap, a vállalat mindennapi kérdésrait önállóan és teljes felelösség mellett oldja meg. A vállalati igazgató a jövőben nem lehet csak a minisztériumi felső utasítások mechanikus végrehajtója, hanem a vállalat tervszerű, rentábilis működését saját és munkatársai mun—

káján keresztül önállóan kell irányítania. Ezen munkájához feltetlenül szük- séges, hogy a statisztikai szervezet a vállalat igazgatójának rendszeresen szol—

gáltassa _ osszefugg—ésében, fejlődésében és teljességében —————— a vállalat gazda—

sági életének elemzését. A vállalati igazgatónak a vállalat életét a statisztikán keresztül, tehát .a termelési tevékenység részletes mutatói, a létszám, bér, mun'kaerőforgalom, termelékenység, anyaigel'liátáls és anyaggazdálkodás ada—

tain keresztül, egészen az önköltségcsökkentésig, nyereségig, beruházási alda—

tokig stb. ismernie kell. —

A statisztikai törvény elő is írja: ,,A statisztika . .. számadatok és azok tudományosan megalapozott csoportosítása, elemzése révén feltárja a gazda—

sagi és társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggéseit, arányait, számot ad. a népgazdasági tervek végrehajtásáról, felhívja a figyelmet a mutatkozó aránytalanságokra és hibákra".

A törvény a vállalati statisztikai szervezetre is érvényes, tehát a vállalati statisztikai szervezetnek az igazgató részére teljességében és összefüggésében kell elemzést nyujtania a vállalat életének egészéről; mélyreható, elemző bírá- latát kell adnia a vállalat müködése egészének.

A vállalatok nagyrészenél a különböző osztályok eddig is készítettek kimutatásokat az igazgató részére a saját területük legfontosabb eseményei—

ről. Azonban a vezetés eddigi hibájából következően, abból, hogy a vállalati igazgatónak .a kezét részletkérdésekben is gyakran megkötötték a felsőbb uta—

sítások, az igazgató nem tudott a kérdések n'agyrészével, sokszor még a! fontos kerdesekkel sem foglalkozni, hiszen tevékenysége már sokszor abban merült ki, hogy megpróbálta követni a felső utasítások bonyolult láncolatának végre—

hajtását. A vállalatok statisztikai szervezetének a jövőben biztosítania kell.

hogy a vállalat igazgatója, felelős vezetői ne időnként, esetenként, a külön—

böző osztályoktól külön—külön kapjanak ellenőrizetlen, összefüggéseket nem mutató adatokat, értékeléseket a saját területükre vonatkozóan. Ehelyett a statisztikai szervezetnek a vállalat egész tevékenységéről —— összefüggéseiben és fejlődésében vizsgálva és értékelve az eseményekpt ——— rendszeres tájékoz—

tatást kell nyu jtania.

A vállalatvezetés azonban nem elégedhet meg azzal. hogy a statisztikus bemutatja, esetleg elemzi is azokat a mutatókat, melyeket a minisztériumnak továbbít a beszámolási rendszer keretében. A vállalatok statisztikai szerve- zetének olyan vállalati tájékoztatási rendszert kell kialakítania, mely a válla—

l-at különleges, szakmai kérdéseit is magábamfoglalja, tárgyalja olyan részle- tességgel és gyakoriságban, hogy az a vállalatvezetés számára biztosítsa az operatív intézkedés lehetőséget.

A vállalati statisztikai munkának része a felső vezetés tájékoztatása. Igen fontos, __ - de nem a legfontosabb —-— feladata a vállalati statisztikai szervezet- nek, hogy a minisztériumi irányításhoz a statisztikai beszámolórenidszer pon—

tos, határidőre történő kitöltésével segítséget nyujtson.

A vállalaton belül gyakran a statisztikai részleget úgy tekintik, mint a Statisztikai Hivatal vagy pedig a minisztériumok statisztikai osztályainak a vállalathoz kihelyezett részlegét.

(9)

A VALLALA'l'l ÉSAMINISZTÉHIUMI STATISZTIKAI MUNKA ' 767

A felsőbb szerveknek történő adatszolgáltatás a vállalati statisztikai szer- vezetnek nem a legnehezebb feladata. A vállalati statisztikai szervezetnek nem külön munkája a beszámolójelentések kitöltése, hanem a vállalatvezetés szá—- mára készített, megbízhat—ó elemzés mellett szinte mellékes munkaként meg

tudja oldani a felsőbb szervek tájékoztatását.

B,)

A vezetés következő lépcsőfokáin —— a középszervek és minisztériumi igazgatóságok szintjén —— a statisztika fő feladata lényegében ugyanaz, mint magánál a vállalatnál. Tehát: egyrészt legyen gazdája és felelőse a közép—

sz-erv statisztikai munkájának, másrészt tájékoztassa összefüggésében és tel—

jességében a középszervek vezetőit a szervezet gazdasági életéről és végül az elmondottakból következően a felső szerveknek is adja meg a kívánt adato—

kat a beszámolórendszeren belül. Különbség csupán ott van a vállalatok és az igazgatóságok munkájában, hogy egy-egy minisztériumi igazgatóság nem—

csak egy vállalat életével, irányításával foglalkozik, hanem felügyelete alá tőbb, egymással tevékenység tekintetében összhangban álló vállalat tartozik.

Az igazgatóságoknak tehát arra is figyelemmel kell lenniök, hogy a termelést a vállalatok között megfelelően profilozzák, az egyes termékeket azok a vál- lalatok termeljék, amelyeknél az gazdaságos, További különbség az igazgató- ságvezettők és a vállalati igazgatók irányító tevékenys-ége között, hogy az igaz.—

gatxóságvezető intézkedései távolról sem olyan részletesek, hiszen éppen az előbbiekben utaltunk arra. hogy a vállalatok mindennapi kérdéseinek meg—

oldási a vállalati igazgató feladata. A vázolt különbségek a statisztikai mun—

kában is jelentkeznek. ,

1. Az igazgatóságok feladata az adatok begyűjtésének kérdésében eltérő a vállalatok feladatai-tól. A minisztériumi igazgatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a felügyeletük alá tartozó valamennyi adatszolgáltató eleget tegy-ein adatszolgálmtási kötelezettségének. Az igazgatóság tevékenységéről helyes kép csak akkor alakítható ki, ha az igazgatóság gondoskodik az ada—

tok teljeskörű hegyüjtéséről. Ennek érdekében az igazgatóságnak pontos adatszolgáltatói névjegyzékkel kell rendelkeznie, vagyis tudnia kell, hogy egyáltalán kiktől kell adatokat begyűjtenie. Ez ugyanis nem minden esetben azonos az igazgatóság felügyelete alá tartozó összes vállalatokkal. (Például beruházás-statisztikai adatokat csak azoknak kell szolgáltatni, akik jóvá—

hagyott beruházási tervvel rendelkeznek, vagy bármilyen népgazdasági beru—

házási tevé'kenységet folytatnak.)

A vállalatoknak a különböző osztályoktól beérkező adatokat —— ha a statisztikai munkát helyesen szervezik meg ——-— nem kell ősszesíteniök, mert már olyan mutatókat kapnak, melyek az adott időszakról, kész képet mutat—

nak. Ugyanakkor az igazgatóságokniak a vállalatoktól begyűjtött adatokat azok számszerű és logikai helyessége, a különböző kérdőívek közötti össze—

függések tekintetélmn ellem'irizniök kell, tisztázni—ok kell a helytelen adatokat és a kijavít-ott. számszerűleg és logikailag ihelyes adatokat fel kell dolgozniok, összesítenii'ök kell. Ezen felül - mint már előzőekben mondottuk —— vállalati csoportosításokat is kell végezniük ahhoz, hogy elemzéseik helyesek legyenek.

A statisztikai munka rendszeres ellenőrzése nemcsak a vállalatoknál fon—

tos, hanem fokozottan fennáll az igazgatóságokra. A minisztériumi igazgató—

ságok is felelősek azért. hogy tevékenységükről megbízható, a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltassa—nak: mind az igazgatózságvezetésnek. mind

(10)

HAJDUNÉ KÖVESDI AGNES—PE'I'G mm 768

a statisztikai osztálynak. Ezért a statisztikai munkának az igazgatóság terüle- tére vonatkozó rendszeres ellenőrzése az igazgatóság feladata. Az ellenőrzés—

nek egy -egy adatszolgáltató egész statisztikai munkájára kell kiterjednie, nem fejeződhet be tehát a termelési és a munkaügyi statisztikák vizsgálatával Az ellenőrzések csak akkor lesznek eredményesek, ha az azokról felvett jegyzőkönyvek a hibákat feltárják — nemcsak a számszerű, hanem az elvi hibákat is —— és a vállalat igazgatójának a helytelen statisztikai munkát tudo—, mására hozzák. Az igazgatóságok ellenőrzéseik alapján járjanak el a törvény szigorával a hamis adatokat szolgáltató vac?gy bünös hanyagságot mutató vállalatokkal szemben. Az igazgatóságvezetőt a vizsgálatok eredményéről időnként, de rendszeresen tájékoztassák, egyrészt, hogy ismerje a vállalatok által szolgáltatott adatok megbízhatóságát, másrészt, hogy a statisztikai munka ' megjavítása érdekében teendő intézkedéseket figyelemmel kísérje.

A beszámolórendszer tekintetében is más az igazgatóság feladata, mint a vállalaté. Mig a vállalat feladata az, hogy az előirt beszámolójelentéseket határidőre, megbízható adatokkal szolgáltassa, s engedélynélküli beszámoló- jelentéseket ne töltsön ki, addig a minisztériumi igazgatóságok tevékenyen

résztvesznek magának a beszámolórendszernek a kialakításában is.

A statisztikai munka egyszerűsítése során ugyanis __ a Minisztertanács határozata értelmében —— 1955. évtől kezdve a minisztériumok készítik el saját területükre vonatkozó egész beszámolórendszerüket, figyelembevéve a Közm ponti Statisztikai Hivatal által adott minimális adatkérési programmot.

(A beszámolórendszer kialakításának új módszeréről részletes ismertetést között a Statisztikai Szemle 1954. szeptemberi száma.)

A beszámolórendszer kialakitásának új módszere, a helytelen túlcentra—

lizáltság megszüntetésén kívül elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az egyes minisztériumok és azon belül az igazgatóságok szakmai sajátosságai a beszá—

molórendszerhen az eddiginél fontosabb szerepet kapjanak.

A szakmai igények tulajdonképpen kétfélék lehetnek:

a) egyrészt minisztériumi, ezen belül iparági, igazgatósági szakmai igé- nyek, pl.: szénbányászat tejipar, gépipar stb.;

b) egy- egy statisztikai ág szakmai igénye, pl: munkaügy—, anyag—, önkölt—

ség-, stb. statisztika különleges kérdései.

A beszámolórendszerben a kétt'éle szakmai igény egyúttal meghatározza azt is, hogy a minisztériumi beszámolórendszert a minisztérium mely igaz—

gatóságának, mely szervének kell elkészítenie.

Az iparági sajátosságok figyelembevétele érdekében eg egy iparág külön—

leges kérdéseit a termelési igazgatóságoknak kell összeálllílaniok (Pl a Nehéz—

ipari Minisztérium szénbányászati iparágának vagy az Épitésügyi Miniszté—

riam téglaiparának szakmai igényeit csak a Szénbányászati Igazgatóság, illetve a Tégla-, Cserépipari Igazgatóság érvényesítheti helyesen, saját szükségletei—

nek megfelelően) Az igazgatóságok így lényegében saját terii'letiikre vonat—

kozó beszámolórendszert úgy alakíthatják ki, hogy az igazgatóságvezetaést a legteljesebb mértékben kielégítse, biztosítsa az általános kérdéseken felül a szakmai különlegességek rendszeres megfigyelését is.

Ugyanígy a szakmai igény másik részét —— a statisztikai szakmai igényt is —— a megfelelő szakfőosztályokkal egyetértésben kell kidolgozni. Például a munkaügyi kérdésekre vonatkozó statisztikai igényt a munkaüdgyi osztály bevonásával kell elkészíteni.

2. Az igazgatóságok és a középfokú szervek statisztikai szervezetének ' másik fontos feladata a vezető szervek tájékoztatása. A vezetőknek a statisz—

(11)

'A. VALLALATI ÉS MINISZTÉRIUM! STATISZTIKAI MUNKA; ; 769

tikán keresztül történő rendszeres tájékoztatása az igazgatóságoknál —— lénye- gében ugyanúgy, mint a vállalatoknál —— ki kell hogy terjedjen az igazgató—

ság egész tevékenységére. Biztosítania kell az áttekintést, az intézkedések lehe—

tőségét, a termelési tevékenységtől kezdve egészen a nyereségig. Az igazgató- ság vezetője nem elégedhet meg azzal, hogy őt csak az igazgatóság főtevé- kenység'ével (például a Pamutipari Igazgatóság esetében a pamutipari) foglal- kozó vállalatokról tájékoztassák hiszen irányítása alá tartozhatnak az iparág szempontjából ugyan melléktevékenységet folytató (például szállító), de a fő—

tevékenység helyes munkájához szükséges vállalatok is Természetesen a mel—

léktevékenyse'g megfigyelésére ritkább időközökben van szükség, mint a tó-

tevékenység megfigyelésére. *

Az igazgatóságvezetés részére készített jelentéseknek az igazgatóság egész tevékenységét teljességében, összefüggésében és fejlődésében kell vizsgálnia.

Helytelen lenne azonban, ha az igazgatóság statisztikai szervezete a beruházási előadóktól vagy az anyagellátási csoporttól kapott összesítéseket mechaniku—

san építené be jelentéseibe. Helyes akkor lesz a jelentés, ha például a termelő beruházásoknál mutatkozó lemaradásokat összefüggésbe hozza a termelési kiesésekkel, a szociális és kulturális beruházásoknál mutatkozó lemaradáso—

kat a munkaerő hullámzás, munkaerővándorlás adataival stb.

1gy nem vizsgálható és nem elemezhető helyesen önmagában az anyag—

ellátási statisztika sem hanem feltétlenül rá kell mutatni arra, hogy az anyag—

ellátási nehézségek és a helytelen anyagbeszetze's hogyan hatottak a terme—

lésre, az értékesítésre stb.

A teljességében és az össze—fü"gésében való elemzés és tájékoztatás érde—

kében tehát szükséges, hogy az igazgatóság statisztikai részlege teljes egészé- ben átfogja az igazgatóság, illetve a középszerv teljes gazdasági tevékenységét.

Nem történhet meg az tehát, hogy a középszerv egyes osztályai, illetve főosz—

tályai ——- mint például a munkaügyi osztály, termelési osztály, a műszaki osz- tály —— a saját területükről külön adnak tájékoztatót a szerv vezetőségének, hiszen ebben az esetben az összefügg éseket a vezetők nem láthatják meg—

felelően.

Helytelen lenne azonban az igazgatóságok tájékoztatási tevékenységének olyan formában torténő értelmezése, hog_,y az igazgatóságok jelentései teljes rézszletességükben foglalkozzanak az összes vállalatok tevékenységével, adatai—

val, még ha kevesebb mutatón keresztül is, mint a vállalatok. Az igazgatósá—

gok statisztikai szervezetének feladata ehelyett az, hogy a vállalati adatokat úgy csoportosítsa, hogy élesen rámutathassanak a különböző vállalatok közötti aránytalanságokra, a helytelen profil kialakitására, arra, hogy míg egyes vállalatok egyes termékeiket olcsón és minőségben állítják elő, ugyanakkor más vállalatok ezeket a termékeket drágábban, kevésbbé rentábilisan terme—

lik. A különböző vállalatok közötti ilyen összehasonlítás lehetőséget nyujt az igazgatóságvezetés számára a megfelelő technikai-technológiai felkészültség- gel nem rendelkező vállalatok fokozott gépesítéséhez, a szakmunkások meg—

felelő átcsoportosításához és ahhoz, hogy egyes termékek termelését más, trentábilisabb vállalatokhoz irányítsa, stb

A középszerveknél termelési igazgatóságoknál lévő statisztikai szervezet

——-— ugyanúgy, mint a vállalátoknál —— amennyiben valóban gazdája a statisz-

tikának és megfelelő tájékoztatást és segitséget ad az operatív ve7etés szá—

má ra akkor a felsőbb szervek tájékoztatásának minden nehézség nélkül eleget tud tenni.

(12)

' ennem KÖVESDI AGNES—PETÖ nem *

C)

A miniszternek a vezetésben betöltött szerepe meghatározza a miniszteri vezetés szolgálatában álló, a minisztérium statisztikai munkáját irányító statisztikai osztály feladatait is. A statisztikai osztály a minisztériumban azt a szerepet kell, hogy betöltse szélesebb körben és magasabb szinten —44444 amit a vállalatok statisztikusa a vállalatnál és az igazgatóság statisztikai szerve- zete az igazgatóságon betölt.

]. A statisztikai osztály legyen gazdája a minisztériumi statisztikának.

Ez a beszámolórendszer kialakítása, az ellenőrzés és a tájékoztatás területén ró feladatokat a minisztérium statisztikai osztályára.

A minisztériumi statisZtikai osztály feladata a beszámollórendszer kiala—

kításánál, hogy az igazgatóságok által javasolt a szakmai igényeket messze- menően érvényesítő ——-— beszámolórendszert felülvizsgálja. kialakítsa azon belül a helyes arányokat, egységbe foglalja azt. (Pl. a minisztérium beszá—

molórendszeréhen ne szerepeljen 'két'szerannyi mutatószám a balesetekre vonatkozóan, mint a munkaügyi statisztikában, vagy a minisztérium mellék- tevékenységével foglalkozó vállalatoktól bekért adatok ne legyenek szélesebb körűek — inkább szűkebb [körűek és ritkábbak ————, mint a főtevékenységgml foglalkozó vállalatoktól bekért adatok stb.)

A statisztikai osztály feladata annak biztosítása is, hogy a beszámoló—

' jelentésekhez készített. utasítások pontosak legyenek, kitérjenek minden lénye—

ges kérdésre és ne tartalmazzanak félreérthető, sőt esetleg a Statisztikai Hiva- tal által a legfontosabb fogalmakra kiadott utasításokkal ellentétes meghatá—

rozásokat. A statisztikai osztálynak kell gondoskodnia arról, hogy az ü. n, minimális adatkérési programm a helszámolórendszerbe feltétlenül beépítésre kerüljön.

Mint a minisztériumban a statisztikai lmszámolójelentese'k tekintetében a legnagyobb szakismerettel és gyakorlattal rendelkező szervnek, :: statisz—

tikai osztálynak kell a beszámolójelentéseket formailag is felülvizsgálnia.

gondoskodnia arról, hogy azok áttekinthetőek, könnyen és helyesen kitölthe—

tő'k legyenek. A minisztérium egészére összefoglalt beszámolórendszert és — utasítást a statisztikai osztály küldi meg a. Statisztikai Hivatalnak felülvizsgá—

'latra és engedélyezésre.

A statisztikai osztálynak pontosan ismernie kell a minisztérium egész beszámolórenxdszerét, napra-készen nyilván kell tartania, hogy milyen besza—

molójelentések kerültek engedélyezésre, illetve szűntek meg. A nyilvántau'tás azonban nem eleg. Állandó és tudatos harcot kell folytatnia minden engedély—

nélküli, kontárstatisz—tika bekérése és beküldése ellen, szigorúan el kell járnia azokkal. szemben, akik felesleges, szakszerűtlen statisztikákkal terhelik az adatszolgáltatókat.

A minisztériumok statisztikai osztályai a. statisztikának gazdái csak akkor lehetnek, ha állandóan harcolnak a statisztika megbízhatósáyáérf, ha,

állandóan Pllei'zőrzik az adatok hitelességét. 5 bizonylati alátámasztást.

Természetesen nem a statisztikai osztály feladata, hogy ezekről maguk—

nál a vállalatoknál meggyőződjön. Feladata azonban, hogy az igazgatóságok és a funkcionális szervek statisztikai munkáját rendszeresen ellenőrizze (is csak azok ellenőrzési tevékenységének feliilvizsgálatához végezzen ————— szúró-

próbaszerűen __ vállalati ellenőrzéseket. ,

Látható tehát, hogy nemcsak az a'datszolgálta'tásnak kell a decentrali—

zálátSOn alapul—nin (vállalat, igazgatóság. minisztériuml. hanem az ellenőrzés—

(13)

AVVALLALATI ES MINISZTÉRIUMI STATISZTIKAI MUNKA ' 771 "

nek is. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium nem a vállalatokat ellenőrzi, hanem az igazgatóságokat és az igazgatóságokat vonja— felelősségre azért, ha azok az alájuk tartozó vállalatok statisztikai munkáját nem ellenőrzik. A statisz- tikai osztály feladata tehát, hogy ellenőrizze: miképpen ellenőrzi az igazga—

tóság a vállalatok statisztikai rendszerét. Például a Kohó— és Gépipari Minisz—

térium Statisztikai osztálya nem ellenőrizheti az alája tartozó több száz vál—

lalatot. Ellenőriznie csak a 8——-10 igazgatóság, középszerv statisztikai rendsze—

rét kell és ezen igazgatóságok és középszervek kötelesek ellenőrizni a válla—

latokat, tehát egyenkint mintegy 15—20-at. A statisztikai osztály a minisz—

tériumi szervek statisztikai munkájának lfelülvizsgálxatáról készítsen össze—

v loglaló jelentéseket, tájékoztassa az ellenőrzések eredményéről az igazgató—

ságok vezetőit, súlyosabb hibák esetén magát a minisztert is. A statisztikai osztály ellenőrizze, hogy a hibák megszüntetésére, a hiányosságok pótlására az érdekelt igazgatóságok milyen intézkedéseket tettek.

A statisztikai osztály szerezzen érvényt a minisztériumon belül is a sta—

tisztikai törvény által biztosított jogoknak. Kísérje figyelemmel, hogy az igaz—

gatóságok minden esetben eljárnak—e biróság útján a hamis adatokat szolgál,—

tató vagy a statisztikai munkában bűnös hanyagságot tanusító adatszol—

gáltatókkal szemben és szükség esetén a minisztériumi igazgatóságok ellen is indítson bűnvádi eljárást. Az ítéleteknek biztosítsa, a sajtó nyilvánosságát.

hogy mindenkinek a figy-elmét felhívja: a statisztikai munka bűnös elhanya- golását, az adatok meghamisítását, elferdítését, a törvény teljes szigora bünteti.

2. A minisztériumi statisztikai osztályoknak is egyik legfontosabb fel- adata a vezetés —— a miniszterek és miniszterhelyettesek —— rendszeres tájé- koztatása a minisztérium egész tevékenységéről, teljességében, összefüggésé—

ben és fejlődésében.

,

Helytelen a minisztérium egész tevékenységével való foglalkozást úgy értelmezni, hogy a statisztikai osztály jelentéseinek vállalati részletezésben kell ismertetnie a minisztérium tevékenységét. Ez a— statisztikai osztálynak nem feladata és a vezetést (helyesen értelmező miniszternek erre nincs is szüksége. Természetesen, ha a minisztérium gazdálkodásában egy-egy válla—

lat olyan nagy szerepet játszik, hogy esetleges rossz munkája az egész minisz—

térium munkáját hátráltatja, vagy eredményei olyan kimagaslóak és köve- tendőek, hogy erről érdemes magát a minisztert is tájékoztatni, helyes lehet, ha a statisztikai osztály erre jelentéseiben külön fklitér. Nem lehet azonban általános és rendszeres gyakorlat a kérdéseknek vállalati sikon való ismerte- tése, részletezése. Itt kénytelenek vagyunk a Statisztikai Hivatallal párhúza—

mot vonni. Lehetetlen dolog, hogy a Statisztikai Hivatal a népgazdaság vezetői részére készitett jelentéseiben a minisztériumi adatokat igazgatóságokra is rendszeresen részletezze, minden minisztérium minden igazgatóságának tevé—

kenységéről rendszeresen beszámoljon. A Statisztikai Hivatal jelentései leg—

feljebb minísztérinmi mélységben tárgyalhatják a kérdéseket és csak az egyes, igen fontos minisztériumi igazgatóságok eredményes vagy helytelen munká—

jával foglalkozhatna—k részletesebben.

A minisztérium egész tevékenységével való foglalkozás ——— amint azt már _ az előzőek-ben is kifejtettük —— elsősorban azt jelenti, hogy az adatokat azok teljességében és összefüggésében kell vizsgálni. Ugyan-úgy, mint a vállalatok- nál és iga'zgatoságoknál. a miniszteri vezetés számára készített jelembéseknél is meg kell. szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az egyes funkcionális szervek egymástól teljesen függetlenül adjanak ki a- saját területükre vonat—

(14)

772 ,

i' , -

kozó jelentéseket. A beruházási igazgatóság ne készítsen havonta külön jelen—

tést a beruházásokról, a gépesítési igazgatóság ne számoljon be külön jelentés—

ben a műszaki fejlesztésről stb., hanem a statisztikai osztály rendszeres jelentései tartalmazzák az ezekre a területekre vonatkozó adatokat és meg—

állapításokat is, a megfelelő összefüggésekkel. Megoldható ez úgy is, hogy _ a statisztikai osztálynak a szükséghez képest havonta egyszer vagy többször készített jelentései visszatérö körben és tartalommal tartalmazzanak fejezete—

ket. Például a hónap első felében megjelenő jelentés tartalmazza —— az adatok beérkezési sorrendjének megfelelően —— az ipari minisztérium esetében a cikk—

termelés és a létszámadatokon felül a műszaki—gépesítési adatokat, mig a— hó—

nap második felében megjelenő jelentés a termelési érték, bér, termelékeny—

ség adatokon felül a beruházási és anyaggazdálkodási kérdésekkel is foglal"

kozzék. Minden negyedévben egyszer foglalkozzon a jelentés az önköltség és a nyereség alakulásával, a készletekkel, forgóeszközökkel, hitelekkel stb. is.

A jelentésrendszernek ennél a formájánál is vigyázni kell azonban arra, hogy a különböző tárgykörű adatok és megállapítások közötti összhang, elemzés és értékelés meg legyen. (A Minisztertanács határozata értelmében a Központi X Statisztikai Hivatal is ebben a formában szervezi át tájékoztatási rendszerét.) A minisztériumok statisztikai osztályai jelentéseket kötelesek adni a meg—

állapított határidőre és megállapított rendszerben a Központi Statisztikai Hiva—

tal részére is.

A Központi Statisztikai Hivatal a minisztériumoknak adott ú. n. ,,mini- mális-adatkérési programm"—ban írja elő azokat, a mutatókat, formát, cso—

portositást, melyeket aminisztériumoknak szolgáltatniok kell. A statisztikai osztálynak ez a tevékenysége tulajdonképpen ugyancsak a vezetést szolgália.

amennyiben a minisztériumi adatokból a Statisztikai Hivatal néngazdasági összesítéseket készít és rendszeres jelentésekkel táie'koztatja a legfelsőbb veze—

tést a tervek telíesítéséről, a népgazdaságon belüli arányokról, a fejlődésről.

a hiányosságokról stb. _

*

A minisztériumok statisztikai szervezetében és a vállalatok statisztikai munkaköreiben olyan gazdasági szakembereknek, közgazdászoknak kell lenni, akik értenek a statisztikához, logikusan gondolkodnak és közgazdasági ismereteik alkalmassá teszik őket arra. hogy a saiát munkáiukban szak- emberekké váljanak. Elsődleges követelmény az ilven közgazdász-statisztiku—

sokkal szemben, hogvi ismeriék a besz-ámolóielentések adatainak egymás- közölti viszonyát, fogalmuk legy-en arról. hogy mi lehetséges és mi nem. alkal—

masak legyenek arra. hogy az adatok helvességéi, megbízhatóságát, bizony—

lati alátámasztását elbírálni és ellenőrizni tudiák.

A statisztikai szervezetnek az eddiginél szélesebbkört'i feladatai felvetik azonban annak a kérdésnek Vizssálatát is. hogy vaiion a ielenleei oktatási rendszer biztositia-e telies mértékben ezeknek a feladatoknak ellátásához szüksédes statisztikai ismereteket. szakkéozettséget. Oktatási rendszerünkben az eddiginél sokkal nagvobb mértékben kell foglalkoznunk az elemzések kér- désével. különösen vállalati viszonvlatban.

Az oktatás kérdésén belül foglalkozni kell azzal is. hoev a ielenleei oktáv tási a'nvag nem tettes mértékben hiztosítia az adatok telieskön'i öcszeh'inrlő vizsn'álnfrit. Nem toolalkozik uevanis pl. az inarstniiszliknsnk oktatási anyaga a beruházási statisztika, a pénzügyi statisztika stb. kérdéseivel.

*

(15)

A VÁLLALATI ÉS MINISZTÉRIUM! STATISZTIKAI MUNKA 773

A minisztériumok statisztikai osztályainak munkájáról, valamint a mi- nisztériumi statisztikai rendszer helyes deeentralizálásáról beszélve meg kell említeni azt a követelményt is, hogy a minisztériumok statisztikai osztályai ne maguk dolgozzák fel és összesítsék a vállalati adatokat és ne maguk ellen- őrizzék a vállalatok statisztikai munkáját. Mindez az igazgatóságok feladata.

A statisztikai osztályok tehát az igazgatóságoktól összesített adatokat kell, hogy kapjanak, amelyeknek logikus kapcsolatát vizsgálják és összesítsék azokat minisztériumi szintre. Ezen összesítésekből végezzék el a szükséges cso—

portosításokat és elemzéseket. A minisztériumoknál felmerülhet ezzel kapcso—

latban a kérdés, hogy nem veszti-e el létjogosultságát a minisztérium statisz- tikai osztálya, hiszen csak koordináló szerepet tölt be az igazgatóságok között.

Ezt az érvet igen hamar meg lehet cáfolni azzal, ha felvetjük a kérdést, vajjon elvesztette—e létjogosultságát a Statisztikai Hivatal, csökkent-e a szín- vonala azáltal, hogy a statisztikai munka deeentralizálásáról szóló N. T. hatá- rozat nyomán megszüntette a vállalati adatok feldolgozását és a feldolgozási munkát a minisztériumokra hárította, összpontosítva saját munkáját a mi- nisztériumok tevékenységének irányítására, ellenőrzésére és népgazdasági síkon folytatott vizsgálatokra. Világos, hogy a Statisztikai Hivatal ezzel nem vesztette el létjogosultságát, ellenkezőleg, munkáját magasabb színvonalra (emelte, olyanra, amelyet a centralizált statisztikai szervezet mellett képtelen

volt elvégezni.

Ugyanez a helyzet a minisztériumok statisztikai osztályain is: az ö mun- kájukon múlik, hogy ne csupán más szervek tevékenységének koordinálóivá váljanak, hanem a helyesen csoportosított, teljesaségükben, összefüggésükben és fejlődésükben vizsgált adatokon keresztül a minisztériumi statisztikát

;; minisztériumi vezetés szolgálatába állítsák, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben.

A minisztériumi statisztikai osztályok jelenlegi rendszere egy másik kér- :dést is felvet. Felvetődik az a kérdés, hogy a statisztikai munka helyes elvég—

zéséhez szükséges-e a jelenleginél nagyobb létszám? Úgy véljük, hogy nem szükséges, hanem a statisztikai rendszer jobb megszervezésével kell a fel- adatok elvégzését elérni. Ennek érdekében helyes lenne, ha egyes területeken

felülvizsgálnák a statisztikai szervezet helyzetét.

A statisztikai szervezet ugyanis jelenleg általában a tervfőosztályo'k (tervosztályok, tervcsoportok) keretében működik és gyakran előfordul, hogy (egyes szervek a statisztikai osztályt, csoportot nem kezelik egyenrangú fél- ként, nem fogadnak el tőle utasításokat, még ha az statisztikai tárgyú is.

Az a körülmény, hogy a statisztikai szervezet alárendeltje a tervosztályok- nak, bizonyos mértékben magában rejti annak veszélyét is, hogy a tervek ,.kedvezőbb" teljesítése érdekében a statisztikai szervezet érdekeltté válik, nem teljesen megbizható, "szépített" adatok összeállításában és továbbításá- ban. Egyes minisztériumokban és egyes vállalatoknál nincs biztosítva sem a statisztikai szervezet szükséges tekintélye, sem független, objektív állás—

foglalási lehetősége. Felvetődik tehát a kérdés, nem kellene—e a statisztikai osztályokat, csoportokat ott, ahol erre szükség van, ,a tervfőosztályok, terv—

osztályok keretéből kiemelni és közvetlenül a miniszter —— igazgatóság eseté- ben az igazgató, vállalat esetében a vállalati igazgató —— alá rendelt, önálló szervként működtetni. Véleményünk szerint azonban nem ez a kulcsa, egye—

düli feltétele annak, hogy a statisztikai munka valóban jó legyen, hasznos segítője legyen a vezetés és ellenőrzés munkájának.

_ *

2 Statisztikai Szemle.

(16)

' 774 HAJDÚNE—PE'IVÓVA VALLALATI es MtN—ISZTERIUMI szansznmn m Nézzük meg végül, mit tett a Központi Statisztikai Hivatal annak érde- kében, hogy a statisztika a vezetés minden szintjeit; megfeleljen az elmondott követelményeknek: A Központi Statisztikai Hivatal a Minisztertanács 2092!

33/1954. számú határozata alapján ez év folyamán kialakította a statisztika helyes rendszerét és szervezetét.

A minisztertanácsi határozat:

1. A beszámolórendszer kialakítását új alapokra fektette. Ez lényegében azt jelenti, hogy a következőkben a Központi Statisztikai Hivatal csak az 13. n. ,,minimális adatkérési programm"-ot készíti el és a vállalati beszámoló jelentéseket saját területükre a minisztériumok, illetve igazgatóságok önállóan,

szakmai igényeiknek megfelelően állítják össze.

2. Az ellenőrzést is új alapokra fektette. Célja az, hogy az ellenőrzés is lépcsőzetes legyen. Ez azt jelenti, hogy a következőkben a Központi Statisz- tikai Hivatal a minisztériumokat ellenőrzi, a minisztériumok statisztikai osz-v tálya pedig ellenőrzi az igazgatóságok statisztikai munkáját. Az igazgatósá—

gok ellenőrzik a felügyeletük alá tartozó vállalatokat. Az ellenőrzésnek ez—

a lépcsőzetes felépítése is hozzájárul ahhoz, hogy az adatok minden szinten megbizhatóbbá váljanak.

3. Kialakította a tájékoztatás új rendszerét, amely azt jelenti, hogy a következőkben összefüggésében és teljességében, egy tájékoztató keretében vizsgálják, elemezzék a népgazdaság fejlődését.

IV.

Pártunk III. Kongresszusa rámutatott arra, hogy a központi vezető szer—

vek a sok utasítás kiadása mellett nem ellenőrizték az utasítások nagy részé- nek végrehajtását. Elfeledkeztünk' sokszor arról, amit Sztálin elvtárs mon—

dotta ,,A végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezése döntő jelentőségű a bíirokratizmus és az íróasztal mellől való vezetés elleni harcban".

A vezetéstől elválaszthatatym az ellenőrzés. A statisztika az ellenőrzés--

nek nélkülözhetetlen eszköze. , ,

.A minisztériumok feladata, hogy a Kongresszus útmutatása alapján a statisztikai munkában meglévő hiányosságokat saját területükön kijavítsák és a statisztikát a minisztériumi vezetés és ellenőrzés nélkülözhetetlen eszkö—

zévé tegyék.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :