• Nem Talált Eredményt

A Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumának határozata a munkatermelékenység méréséről az iparban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumának határozata a munkatermelékenység méréséről az iparban"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

231

A Központi Statiszrikai Hivatal Kollégiumának határozata a munkatermelékenység méréséről az iparban

A Központi Statisztikai Hivatal Kollégiuma 1958. december 9—i ülésén a következő határozatot hozta.

A Központi Statisztikai Hivatal a

munkatermelékenység változását az ipar—

ban jelenleg három módon figyeli meg:

1. a vállalati teljes termelés és a munkaidőráfordítások viszonyításával,az—

az az egy munkaórára, az egy munkásra,

az egy munkavállalóra jutó vállalati tel- jes termelés indexével;

2. a nettó termelés indexének és a munkaidőráfordítások indexének viszo—

nyításával, azaz az egy munkaórára, az

egy munkásra, az egy munkavállalóra

jutó nettó termelés indexével;

3. közvetlen módszerrel, a termékegy—

ségre jutó munkaórák számának megfi—

gyelése alapján.

A harmadik, a közvetlen módszer je—

lenleg nem részesül kellő figyelemben,

és alkalmazása azokra az iparágakra

korlátozódik, amelyeknek termelése tel—

jesen egynemű. A Kollégium szükséges—

nek tartja a termelékenység közvetlen mérésének kiterjesztését az ipar vala-

mennyi olyan ágára, ahol ez ésszerűen alkalmazható, természetesen fenntartva

a termelékenységi indexek másik két

számítási módját is. A termelékenység közvetlen mérése a termékegységre jutó munkaórák számának megállapítá- sán nyugszik; e mérőszámok kidolgo—

zása: segítséget ad a vállalatoknak az

operatív vezetéshez és az üzemgazdasági

elemzéshez; kedvező lehetőséget nyújt vállalatok közötti, hosszabb távlatú, va-

lamint nemzetközi termelékenységi össze—

hasonlításokhoz; megkönnyíti a nettó

termelési index munkaórákon alapuló

mérlegelési súlyainak megállapítását;

alapot ad változatlan állományú s az

árak, értékadatok alkalmazásával járó problémáktól mentes (,,munkában" mért) iparági—összipari termelékenységi indexek

számítására.

A termelékenység közvetlen mérésé—

nek kiterjesztése fokozatosan történjék mind egy—egy iparágon belül, mind az egyes iparágakat tekintve. A Hivatal Ipari főosztálya az 1959. év végéig vizs—

gálja meg a legfontosabb iparágakban a közvetlen mérés kiterjesztésének lehető—

ségeit, illetőleg gondoskodjék a megfelelő

módszerek kialakításáról és fokozatos be—

vezetéséről. E munka során ki kell dol—

gozni azokat a módszereket, melyekkel

az egyes heterogén termelésű (sokféle ter—

méket előállító) iparágakban az egyes

termékekre jutó munkaórák számának elhatárolása, megállapítása a legcélsze- rűbben oldható meg. Meg kell továbbá vizsgálni a reprezentáció alkalmazásá—

nak kérdéseit (a megfigyelt termékek

tekintetében) az iparági—összipari terme—

lékenységi indexek megállapításánál,

valamint a különbözőképpen számított

termelékenységi indexek összefüggéseit.

Az Ipari főosztály az 1959. év végén tegyen jelentést a Kollégiumnak a fenti feladatok megoldásáról, a termelékeny—

ség közvetlen mérésének kiterjesztéséről.

Adatok az Amerikai Egyesült Államok gazdasági helyzetéről

Az 1957. és az 1958. évi ipari termelés összehasonlitása (1953. év megfelelő adata : 100)

I. ! II. ! III. I—III.

Termelés Év negyedév

negyedév átlaga.

I ' termelés ö ze enl ... 1957 109 108 106 108

parl 55 s 1958 98 96 100 98

Ebből: bányászat ... 1957 113 113 110 112

1958 101 96 101 99 ári ar ... 1957 109 107 105 107

gy 1! 1958 97 96 99 98

1A villamosenergia- és gáztermelő ipar adatai nélkül,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs