• Nem Talált Eredményt

Új Könyvtári Minerva megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Új Könyvtári Minerva megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

BESZÁMOLÓK ^ • f i ^ / / / / ^ y

v ///y /j %ííeam SZEMLÉK

REFERÁTUMOK ^miWZ?////

Új Könyvtári Minerva

O f l t A g o i S í é c h é n f i K ö f i f v l i r

K Ö N Y V T Á R I M I N E R V A

A tóryv tárak szolgáltatási kalauza

I. K Ö T E T

B u d o p e í i , 1 9 9 7 .

Könyvtári Minerva, 1996 : A könyvtárak szolgálta­

tási kalauza / [összeáll. Rácz Ágnes] ; [közread, az]

Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi ós Módszertani Központ. - B p . : O S Z K KMK, 1997. - 3 db

ISBN 963 201 326 3 ö

Az 1997. évi CXL. törvény, amelyet többek kö­

zött nyilvános könyvtári ellátási törvénynek is ne­

vezhetünk, a nyilvános könyvtárak alapfeladatai közé sorolja az önmagukról és a nyilvános könyv­

tári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól nyújtandó tájékoztatást. {Ez a rendszer előbb-

utóbb minden jelentős hazai könyvtárra ki fog ter­

jedni, mivel az alapjogszabály az eleve nyilvános könyvtárrá minősített nemzeti, nemzeti gyűjtőkörű könyvtáron, az országos szakkönyvtárakon, az állami egyetemek könyvtárain, a megyei és helyi önkormányzati könyvtárakon kívül más könyvtárak nyilvános könyvtárrá minősítése előtt is nyitva hagyja az ajtót, és ami ennél is csábítóbb:

kimondatik, hogy állami költségvetési támogatást csak nyilvános könyvtár kaphat, ezenkívül bizo­

nyos pályázatokon való részvétel is csak számukra adatik meg.)

Ez a „mellébeszélésnek" látszó hosszú eszme­

futtatás a recenzens számára arra volt jó, hogy bízvást kijelenthesse: az új Könyvtári Minervára, amely alcímében a könyvtárak szolgáltatási kalau­

zaként határozza meg magát, felettébb sok hazai könyvtárnak lesz szüksége mindennapi munkájá­

ban. Elsősorban természetesen a nyilvános könyvtáraknak, de azoknak is, amelyek e szférán kívül maradnak, hisz a könyvtárközi szolgáltatások túlnyomó részéhez általuk juthatnak hozzá.

A Minervában szereplő összesen 1130 könyv­

tár a kérdőív alábbi „klváncsiskodásaira" adhatott választ, ha - persze - volt mit érdemben válaszol­

nia:

> a könyvtár neve, idegen nyelvű nevei, címe, levélcíme, telefon-, telex- és e-mail száma(i);

> a vezető neve;

> a könyvtár típusa, jellege, alapítási éve, fenntar­

tója;

> dolgozóinak száma;

> fő- és mellékgyüjtőköre, különgyűjteményei;

> állományadatok (érvényességi időponttal), do­

kumentumtípusonként éves gyarapodási ada­

tok, a szabadpolcos állomány aránya az össz- állományban;

> nyilvánossági fok, igénybevételi feltételek, nyit­

vatartási idő;

> számítógépes ellátottság, a szolgáltató számí­

tógép hálózati címe, a könyvtár által használt szoftver;

139

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok

^ saját fejlesztésű, illetve előfizetett adatbázisok;

> katalógusok;

> szolgáltatások műfaj szerinti bontásban;

> kiadói tevékenység;

> a könyvtárban folyó kutató-fejlesztő munka (ahol vannak, a témafelelősök feltüntetésével);

> a könyvtár által adományozott kitüntetések, díjak;

> a könyvtár létesítette alapítványok.

Az adatlista, láthatni, korszerű és igencsak bő­

séges, mindössze legnagyobb könyvtáraink adhat­

tak minden tudakozódására vagy többségére vá­

laszt. Itteni közlése azért volt indokolt, mert jó tud­

ni: egyáltalán mikor érdemes e kézikönyvhöz for­

dulni.

Ha valamelyik könyvtár, nevezetesen a nemzeti könyvtár, a felsőoktatási, a szak- és a (régi nevü­

kön) közművelődési könyvtárak (a városi könyvtá­

rakig bezárólag), továbbá a nevezetesebb iskolai könyvtárak nacionáléjára vagyunk kíváncsiak, akkor a kiadvány harmadik kötetét kell elővennünk, ahol az intézménynevek mutatójából jutunk el ah­

hoz az első vagy második kötetbeli tételhez, amely alatt a bennünket érdeklő könyvtár szerepel. Az első két kötet szerepeltetési rendje egyébként:

> budapesti könyvtárak típusonkénti tagolódás­

ban, azon belül az intézményi nevek betűrend­

jében;

r az egymás után betűrendben hozott megyék­

ben működő könyvtárak az egyes települések betűrendjében, azon belül intézményi betű­

rendben.

Ha azonban nem egy-egy könyvtár nacionáléja iránt érdeklődünk, hanem a nacionálékból „kipré­

selhető" egyéb jellemzők iránt, akkor a mutatók kötetében a vezetők nevének, az egyes megyék­

ben működő könyvtárak tipusok szerint sorolt ne­

vének, a használt könyvtárkódoknak, a fő gyűjtő­

köri fogalmaknak, a különgyűjteményeknek, a saját és előfizetett adatbázisoknak, a használt adatbá­

zis-kezelőknek és a könyvtárak által kiadott perio- dikumok elmének betűrendje fölött elmélkedhetünk egy-egy adat „miként állásán" ós előfordulási gya­

koriságán, illetve belőle juthatunk el az első két kötet „adattulajdonosaihoz".

Az új Minerva az egész hazai könyvtári rend­

szer átfogására törekszik, hasonlóan az 1965.

évihez. Most egy lassan-lassan konszolidálódó intézményrendszert lehetett regisztrálni, 1965-ben lényegét tekintve egészen a rendszerváltásig ér­

vényes intézményi nagyságrendeket és szerkeze­

tet. A két kézikönyv futólagos összevetése alapján a következő trendek érvényesültek a hazai könyv­

tárügyben:

> A felsőoktatási könyvtárak 1965-höz képest jelentős minőségi és mennyiségi fejlődést könyvelhetnek el. Esetükben, főként ami szám- szerűségeiket illeti, a fellendülés még a mögöt­

tünk hagyott rendszerben kezdődött.

> A szakkönyvtárak közül az ún. termelésiek többségének nem maradt helye az „új nap"

alatt. Az 1965. évi 801 szakkönyvtárból 420 volt ilyen, az 1996-ban regisztrált 600-ból mindösz- sze 104 tartozik ebbe a kategóriába. Egyébként az akadémiai intézetek, a kutató- és fejlesztő központok, az ágazati szintű intézmények, a kulturális és egészségügyi létesítmények, a hatósági funkciókat ellátó szervezetek könyvtá­

rai megmaradtak, illetve csak annyi „plusz- mínusz" mozgás volt mezőnyükben, amennyi fenntartóik esetében.

> A területi könyvtári ellátásában (ezt nevezi az új könyvtári törvény közkönyvtárinak) az 1965-ben volt 146 megyei, járási és városi könyvtárból időközben 220 A és B típusú - mondjuk most már maian - közkönyvtár lett, tehát itt is felfutás tapasztalható.

> Az 1965-ben leírt 469 szakszervezeti könyvtár­

ból és ellátóhelyből alig maradt mutatóba is valami: a mostani Minervában mindössze 19 van belőlük.

> A könyvtári rendszer technikai-technológiai korszerűsödéséről, ami mindinkább szolgálta­

tási korszerűsödést is maga után von, a követ­

kező adatok-tények tájékoztatnak: saját fejlesz­

tésben 546 belső munkát segítő és nyilvános adatbázist, és 469 idegen (bel- és külföldi) adatbázist működtetnek a könyvtárak. Az adat­

bázis-kezelők száma: 80. (Nem volna tanulság nélküli e számadatok elemzése.)

Az összeállító arra kéri a könyvtárakat, hogy továbbra is legyenek partnerei a Könyvtári Minerva nevű „vállalkozásnak", azaz jelentsék neki az idő­

közben megváltozott adatokat, hogy 1-2 évenként közzé lehessen tenni Őket. (Pl. az OSZK telefon­

számai közvetlenül e mű kiadása előtt változtak meg, mintegy az összeállító felhívásának indokolt­

ságát bizonyítandó.)

Az összeállító Rácz Ágnes munkáját nem le­

het eléggé értékelni: majdhogynem szerzetesi alá­

zat és elmélyült tájékozottság kellett elvállalásá­

hoz, még inkább sikerre viteléhez. Végül illő ez esetben megemlékezni a segítőtárs-lektorról, Gerő Gyuláról is.

r u t a l a Tibor

1 4 0

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

EMMI által támogatott, új könyvtári meta adatbázisát, a Magyarországi Könyvtárak Adatbáz sát, amely a Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa Minerva Gy ű jt ő köri

A Dynix legújabb terméke a negyedik generációs Corinthian integrált könyvtári rendszer, amelyet kifejezetten az egyetemi és kutatókönyvtárak szá­..

solatot a könyvtár. Ha ennél többet, a könyvtárnak meg kell fontolnia a folyóirat előfizetését, vagy szerzői jogdíjat kell fizetnie a kiadónak, illetve a

tatást. Az Ingenta egyik vezetője szerint a cég a hasonlóan kiterjedt OECD-vel és a Világbankkal kötött megbízatásai alapján kedvező helyzetben van az új

M.: Biblioteényj standart: susnostnye

„A cél egy olyan könyvtári informatikai rendszer, könyvtári szolgáltatási platform megvalósítása volt, amelyet több könyvtár, illetve könyvtári struktúra

A könyvtári hálózat című riportban az országos könyvtári statisztika adatai alapján mutatjuk be a Magyarországon működő könyvtárak, il- letve

Az „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” címû hároméves Európa tanácsi program célkitûzése az, hogy megvalósuljon a gyermekek jogainak tiszteletben