A z ELSŐ GYŐRI KÖNYVESHÁZAK

horv Á th s Á ndor domonkos

A z ELSŐ GYŐRI

KÖNYVESHÁZAK

HORVÁTH SÁ DOR DOMONKOS

A z ELSŐ GYŐRI

KÖNYVESHÁZAK

Az ELSŐ GYŐRI KÖNYVESHÁZAK

Tanulm ány

HORVÁTH SÁNDOR DOMONKOS

Az ^{ELSŐ GYŐRI}

KÖNYVESHÁZAK

Tanulm ány

2001

Az ELSŐ GYŐRI KÖNYVESHÁZAK

Tanulmány:

H O RV Á TH SÁ N D O R D O M O N K O S

DR. H O RV Á TH JÓ ZSEF

Szerkesztőbizottság:

T Ó T H N Á N D O R N É a szerkesztőbizottság elnöke

BICZÓ ZALÁN

HORVÁTH SÁNDOR DOMONKOS KUCSKA FERENC

SZÜCS ERIKA PETŐ GÁBORNÉ

VARGA GYULA Lektor:

A

dán, Hess Andrásnál m eg jelen t C h ro n ica H ungarorum után több m int két és fél évszázad­

nak kellett eltelnie ahhoz, hogy városunkban gyökeret verjen G utenberg m estersége. A z első hazai nyom daalapítás a korszak gazdasági-kultu­

rális viszonyai között „korainak” bizonyult, m ajd a m ohácsi csatavesztést követő időkben az or­

szág területi és vallási m egosztottsága nélkülünk rajzolta m eg a kulturális lehetőségek kontúrjait.

G yőr városára zaklatott idők következtek, törökök, m ajd zsoldosok, viszálykodó főurak dúlták-prédálták, volt olyan időszak, am ikor Jenei Ferenc (1971) soraival: „középkori tem p­

lomainak rom ok közül kiem elkedő tornyai jele z ­ ték azokat a településeket, am elyek együttese vo lt a k ö zépko rban a v áro s - a C ivitas Jaurinensis” . A törökvilág kezdetétől a Rákóczi- szabadságharc végéig G yőrött elsősorban a vár és a katonaság érdekei érvényesültek. „M égis e

nehéz korszakban, am ikor a győrieknek harcol­

niuk kellett az életért, fejlődött, erősödött a város, polgársága m egterem tette azt a gazdasági alapot, am elyre életét, m űveltségét építette.” M indeb­

ben m eghatározó tényező volt Széchényi György püspök m űvelődéspártoló tevékenysége, am ely a kulturális fejlődés alapját vetette m eg.

A

század első felében kezdődött, és közel egy és negyed évszázadig a Streibig-dinasztia történeté­

vel azonos. Letelepedésük abba a vonulatba so­

rolható, am elyről Fitz József találóan állapította m e g :, ,A nyugat felől bevándorló n ém et nyom dá­

szok alapos m esterségbeli szakism eretet és pezs­

gő vállalkozókedvet hoztak m agukkal. Bám ula­

tosan tudtak alkalm azkodni. A lázatosak és enge­

delm esek a m egyéspüspök iránt, kiket m ecéná­

soknak m eghódítanak m aguknak, de ugyanak­

kor a felvilágosodás szolgálatában is állnak. Ré­

szük van abban, hogy a m agyar irodalom m eg­

újul.”

Streihig József Antal 1720-ban érkezett K is­

m artonba az alsó-ausztriai W ildbergből, és egy esztendeig Esterházy Pál herceg nyom dásza volt. Ezt követően Sopronba költözött, ahol 1727-ben szerzett m űködési engedélyt, am ellyel együtt latin nyelvű cím tárat is tartalm azó naptár

kiadására jogosító privilégium ot kapott. Valószí­

nűleg m ég ugyanebben az évben jö tt G yőrbe, Sinzendorf Fülöp Lajos püspök kezdem ényezé­

sére. A főpap tám ogatta a nyom da letelepedését, és segítségével 1731. jan u ár 2-án városunkban is szabadalom levelet kapott, „de ju re ” is m egerő­

sítve helyzetét, hiszen m ár kezdettől „királyi és püspöki könyvnyom tatónak” titulálta m agát. L e­

hetett is oka az önbizalom ra, hiszen jó k o r és jó helyre érkezett.

Jenei Ferenc (1939) plasztikusan ecsetelte a kor miliőjét: , A m ik o r Sinzendorf Lajos bíboros püspök Sopronból G yőrbe telepíti Streibig Jó­

z se f A ntal nyom dászt, G yőr a kuruckor utolsó csatáival elm últ közel két évszázados háborús időszak fáradalm ait piheni ki. Józan, dolgos pol­

gárságának szorgalm a szűknek érzi és ki is növi a vár adta kereteket, és lendülettel dolgozik m un­

kájának elism ertetéséért, és elveszett jogainak visszaszerzéséért. E z az a korszak, am ikor az ön­

tudatát visszanyert polgár harcot kezd a kápta­

lannal, akkori földesurával, hogy az Á rpádok ko­

rában m egszerzett kiváltságainak ism ét birtoká­

ba jusson. G azdag, öntudatos polgárság él a vá­

rosban, m ely kiharcolja 1743-ban G yőrnek a szabad királyi rangot. G azdag a város anyagiak­

ban, de nem kevésbé gazdag szellem i javakban is. A z ellenreform áció céltudatos m űvelődéspoli-

tikája a m agyar barokk egyik szellem i közép­

pontját terem ti m eg Győrött. Barokk ez a város ekkor külsőségeiben, de az a lelkében is.”

„háza népéhez” tartozhatott. Ez különleges vé­

dettséget jelenthetett a család szám ára. Figyelem ­

re méltó, hogy Streibig József

A n t

rolt, am elynek tulajdonába a város küldöttei an­

nak rendje és m ódja szerint beiktatták. A Streibig család valószínűleg ekkor költözött el a Káptalan- dom bról, és nyert győri polgáijogot. E z az ese­

m ény kiválóan jellem zi az érdekeit a későbbiek­

ben is foggal-köröm m el védelm ező, a „patvarko- dástól” cseppet sem idegenkedő Streibig dinasz­

tia pragm atizm usát. Sopronnál kedvezőbb hely­

zetet jelentett Győr, a püspök környezete: ide köl­

töztek tehát. A m int azonban a város „szabad kirá­

lyi” rangot nyert, nem sokáig haboztak a kötődés m ódosításán. M inden bizonnyal ekkor m ár a vá­

rosi polgár státusza tűnt kecsegtetőbbnek. Ide tar­

tozik az is, hogy a lojális és büszke „typographus episcopalis” és különösen utódai, az üzlet kedvé­

ért nem haboztak titokban evangélikus énekes- és im ádságoskönyveket nyom tatni, ham is kiadási hely (általában W ittenberg, Nüm berg, Debrecen, Lőcse, stb.) feltüntetésével.

Streibig m int a püspök alkalm azottja, annak

>9 A i 1 , „ T“< 1 ** 1 f

az S treibig Jó zsef A ntal sajtója alól került ki első győri nyom tatvány, m égpedig egy latin és ném et nyelvű győri kalendárium , az 1728. esz­

tendőre kiadott Calendarium Jaurinense, am ely­

nek egy példánya a győri Kisfaludy Károly M e­

gyei K önyvtár Streibig-gyűjtem ényének féltve őrzött darabja. Egyebek m ellett tartalm azza a na­

pok és ünnepek rendjét, csillagászati, politikai és jog i ismereteket, valam int a fontosabb világi és egyházi tisztségviselők felsorolása m ellett a vásá­

rok jegyzékét, és a holdjárás alapján várható idő­

járást. A kalendárium egy sajátos naptár, és rend­

szerező rovatokkal ellátott jegyzetfüzet. Lénye­

gében ez a kiadványtípus jelentette a korabeli nyom dák legfontosabb üzleti bevételét, itt egyér­

telm űen egybeesett a kiadó és a nyom da szerepe.

A

régibb magyar nyelvű kiadványa a „Hédervári sira­

lom”, amelyet Viczay Jób g ró f „boldog elnyugová- sa után, nagy solemnitással tartatott szomorú exe- quiain élő nyelvével prédikálván; véghez vitt: ...

boldog aszszony havának 24. napján, 1735. eszten­

d ő b e n ’ Stehenics János kanonok. Ennek ellent­

mond az a tény, hogy a győri Streibig-gyűjtemény egy évvel korábbról is őriz gyászbeszédet, amelyet ugyancsak Stehenics kanonok mondott Eszterházi György g ró f emlékére.

1736-ban m ég szintén Streibig Antal József szerepel Stehenics M eszlényi János felett mondott halotti beszédének nyom dászaként, de m ár ugyanabban az évben feltűnik a fiú, Streibig Ger­

gely János. Tehát vélhetően az 1736-os esztendő volt a váltás éve. A rá következő évben, atyja „el­

aggott korára” hivatkozva kérte az apját megillető kiváltság, ezzel a jogfolytonosság biztosítását a m aga javára. Valószínűleg - im m ár „szokás sze­

rint ’ - eltolódott a „de facto” és a „de ju re ” hely­

zet. Ez utóbbi rendezésének fontosságát világosan bizonyítja az az agresszivitás, amellyel az egyéb­

ként erősen perlekedő hajlam ú Gergely a konku­

rencia térhódításával szem ben fellépett. A vita tár­

gya minden esetben a kalendárium kiadási jo ga volt. Ez a kiadványuk annyira népszerű lehetett, hogy m ég 1817-ben is azt jegyezték f e l:, ,A német parasztság csak győri kalendárium ot vesz”.

A z első m agyar naptárt 1743-ban adták ki

„Lőtsei form ára”. A kalendárium tartalm a válto­

zatos. A naptárt a vásárok rendje egészíti ki, tré­

fák, történeti adatok, később regényrészietek, tréfás orvosságos receptek, az év híresebb ese­

m ényei, és gyakorlati tudnivalók színesítik.

Négy évvel korábban nyomták ki első termé­

szettudom ányos m űvüket. G öm öry Dávidnak, Győr város orvosának, a magyar orvosi irodalom

egyik úttörőjének „A pestisről való orvosi tanács­

iás” című munkáját, amelynek ígérete szerint ,Jdki okos értelmének és az orvosi tudomány fundamen- tomának útmutatása szerint, magának, mind a egészséges testnek megoltalmazásában, mind pe­

dig az dögleletes nyavalyában önnön m aga orvosa lehet.” 1742-ben M iskóltzi Ferenc „M anuale chirurgicum avagy chirurgiai úti-társ” című művét, az első magyar sebészeti tankönyvet nyomtatták ki.

A kiadványok között találhatjuk 1746-ból A m adé Antal „G yőzedelem nek trom bitája” cím ű

„im ádságos könyvetskéjét ... m ellynek hathatós ereje, hogy nagyobbra teijedjen, és szegény ha­

zánkban lévő igaz keresztények, lelki vigasztalást vegyenek, és ellenségek ellen az által győzedel- m et vehessenek” és am ely „újabban Sípos Pál jó uram nak ... kegyes b u z g ó ság á b ó l... lanyom tat­

tatott.” N yilvánvaló tehát, hogy a kiadónak is te­

kinthető pártfogó, és a kivitelezést végző nyom da két elkülönült szereplője a m ű napvilágra segíté­

sének. Ebben az időben főként kalendárium ok, latin nyelvű hittudom ányi m unkák, és halotti be­

szédek kerültek ki a Streibig nyom dából.

rendelésekre dolgozott. A m int P itm ff Pál 1915- ben m egállapította, a Streibig-nyom dától „a kul­

túra iránt való érzéket, a m agyarság iránt való he- S treibig a kalendárium okon túl főként meg-

vülést kívánni sem lehetett volna”, továbbá „az általános kultúra iránt való érzéket pedig azért keressük hiába Streibig Gergelyben, m ert nem arra való em ber volt”.

1752-ben Streibig Mária Teréziától a koráb­

binál kedvezőbb kiváltságlevelet kapott. A kivált­

ságlevél a naptárak nyomtatását m indenféle alak­

ban megengedte. Streibig kérelmezte a helytartóta­

nácsnál, hogy kiváltságlevelét tegye közzé, és a budai nyom dát tiltsa el az ő kiváltságlevele szerin­

ti kalendáriumok kiadásától. Kérését figyelembe vették. Streibig rövidesen feljelentette a budai, sop­

roni, és pozsonyi nyom dákat és könyvárusokat, mivel az övéhez hasonló naptárakat adtak ki. Ki­

váltságának védelme érdekében számos erőfeszí­

tést tett. Ezzel összefüggésben született az a királyi végzés, amelyben Mária Terézia tudatta a helytar­

tótanáccsal azon akaratát, amely szerint valameny- nyi nyomdász éljen a nekik juttatott kedvezm é­

nyekkel, ám elkobzás terhe mellett álljanak el a győri nyomdának adott privilégium megsértésétől.

1 777-ig közel 600 kiadvány került ki a nyom dából, latin, ném et és m agyar nyelven. A nyom datulajdonos m agánéletének problém ái azonban válságba sodorták a vállalkozást. Streibig Gergely János kétszer házasodott, első felesége, Katalin a nevezetes Royer könyvnyom tató di-

nasztiából származott és minden tekintetben kifo­

gástalan életvitelt folytatott. M ásodik neje azon­

ban jóval fiatalabb volt nála, s am int P itm jf Pál somm ásan megállapította: „könnyelm ű, szeretke­

ző természete felforgatta a házat.” Ellentéteket szí­

tott a segédek között, és a „nem teljesen józan éle­

tű”, öregedő nyom datulajdonos feje fölött össze­

csaptak a hullámok. Fizetésképtelenné vált, segé­

dei pedig a törvényszékhez folyam odtak járandó­

ságuk iránti követelésükkel, s az az öreg tipográ­

fust elmarasztalta. M egalapozatlan ígérgetéseivel nyert ugyan egy évet, ám m iután elfogyott a türe­

lem, tulajdonosi jogainak gyakorlásában korlátoz­

ták, és a tanács Almási Ferenc segédet jelölte ki művezetőnek, mai fogalm aink szerint lényegében csődgondnoknak azzal, hogy hozza rendbe a vá­

ros érdekei szem pontjából fontos vállalkozás ügyeit. A félreállított, ám a patvarkodástól koráb­

ban sem ódzkodó Streibig nem könnyítette m eg Alm ási feladatát, egy időre fogságba is juttatta.

Megoldást Streibig Gergely János fiának sze­

repvállalása hozhatott volna, ám a legények nem fogadták el az ifjú Józsefet vezetőjüknek. Arra hi­

vatkoztak, hogy „az apjáról rossz tapasztalatokat szereztek, így a fiától sem várnak sem m i jó t”. Fel­

hozták ellene, hogy nem volt m ég segéd, emellett szakmai tapasztalatait is kevesellték. Landerer Mi­

hály, a pozsonyi rokon segített feloldani a patthely-

zetet. Nyilvánvalóan a fiatal Streibig érdekében avatkozott be, am ikor 1781-ben, „teljhatalmú megbízottja” útján kinyilvánította, hogy hajlandó a nyom dát m agához váltani, a segédeket kifizetni, és az új művezető személyéről is gondoskodik.

Landerer pedig kivonult az üzletből, teret engedve Jó­

zsefnek, aki atyja vállalkozását a szabadalmakkal együtt átvette. Az, hogy ez sem ment minden zökke­

nő nélkül, világosan látszik abból, hogy 1781 és 1783 között számos esetben a kiadványokat mint „Streibig Gergely maradékinál” nyomtatottat jelölték meg.

Streibig József a bécsi Schultz-Gaston nyom ­ dában szerzett kiváló bizonyítvánnyal kezdte m eg az ipart. Pitroff megállapítása szerint „az üzletet nem sokkal vezette lelkiismeretesebben, mint az atyja”, ugyanakkor a családi élete kiegyensúlyozot­

tabb volt, „házában nem dúlt fejetlenség”, így nem fenyegette a bukás veszélye. 1788- ban Pápán is nyom dát nyitott, m ajd egy évvel ké­

sőbb áthelyezte azt Veszprémbe. Győrből irányítot­

ta a fióküzletet. 1789 és 1793 között körülbelül húsz könyvet nyomtatott itt, köztük olyant is, amely Győr-Veszprém megjelöléssel látott napvilágot.

1793-ban eladta a nyomdát a Számm er családnak.

Pitroffhál jo b b vélem énnyel volt a harm a­

dik generációs Streibigről Zöld Ferenc, aki sze- Streibig Gergely János rövidesen elhunyt,

rint Streibig Jó zsef nagy pártfogója volt a m a­

gyar irodalom nak, és m egbecsült, híres nyom dá­

sza a XVIII. sz. utolsó harm adának. K om oly hír­

névnek örvendett a nyom da, egyre több m agyar nyelvű kiadványa látott napvilágot. N em is lehe­

tett m ásként. M ert a körülm ények, G yőr kulturá­

lis „felpezsdülése” a helyzetet így alakította.

R évai Miklós, Rajnis Józs Fábchich József, Sándor István, Ráth Mátyás és a korszak többi ki­

válóságának évei ezek. Révai Miklóst, győri évei során (1784-1796) rendkívüli m ódon foglalkoztatta egy „Költeményes Gyűjtemény” kiadásának terve, egy olyan sorozaté, amelybe valamennyi hazai ver­

set fel kívánta venni. A nagyszabású tervet végül 12 kötetre csökkentette. 1785-ben Faludi Ferenc ver­

seinek kiadása érdekében, A M agyar Költeményes Gyűjtemény ki nyomtatására való újabb segedelem kérés” címen bocsátott ki felhívást, amelyben egy esztendőn belül tucatnyi könyv kiadására tett ígére­

tet. A „Faludi Ferentz költeményes maradványi” el­

ső kötete 1786-ban jelent meg, a második kötet 1787-ben. Ez utóbbit Streibig saját kockázatára nyomtatta ki, s miután Révai nem tudott fizetni, hogy pénzéhez jusson, kiárusította azokat, a m eg­

hirdetett 25 krajcáros árnál jóval olcsóbban. Révai ezt követően a Költeményes Gyűjtemény kiadását a pozsonyi konkurenciánál folytatta.

R áth Mátyás adta ki Pozsonyban a „M a­

gyar H írm ondót” az első m agyar nyelvű újságot.

A győri születésű evangélikus lelkész szoros kapcsolatban állt a Streibig nyom dával. A m ikor az 1783-ban újjászerveződött győri gyülekezet m eghívta lelkészének, itt jelentette m eg az Első Isteni tisztelet rendje c. énekes gyűjtem ényét. Öt évvel később ugyancsak Streibig Jó zsef „betűire nyom tattatott” K eresztyén fehjér népeknek való im ádságos könyv cím ű m unkája.

Sándor István felvidéki birtokos, neves író és bibliográfus, olvasója volt a M agyar H írm on­

dónak, és előfizetője Révai K öltem ényes G yűjte­

m ényének. Révai javította, és rendezte sajtó alá barátjának és pártfogójának m unkáját, am ely 1791-ben került ki a Streibig nyom dából: a , J e lk i A ndrásnak egy született m agyarnak törté­

netei” cím ű m űvet. U gyanebben az esztendőben indult útjára periodikus kiadványa, a „Sokféle”.

, j r á és egybe szedé” szám os ifjúkori versét, ta­

nulm ányait a lottójátékról, az „iddogálásról”, a nyom tatásról, a szavak eredetéről, és széles ér­

deklődése által érintett egyéb tém ákról. A z első nyolc kötet városunk könyvterm ését gyarapítot­

ta, a IX-X1I. kötetek B écsben jelen tek meg.

Szintén Révai rendezte sajtó alá Sándor István európai utazásairól készült feljegyzéseit, amelyek

„Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához kül­

detett levelei” címmel láttak napvilágot 1793-ban.

Sándor István igazán nevezetes alkotása az első hazai bibliográfia; a „Magyar Könyvesház, avagy a magyar könyveknek kinyomtatások szerént való rövid említésök.” A z 1803-as kiadvány szintén a Streibig nyomdában készült 1035 író 1054 munkáját vette lel­

tárba. Győr bekapcsolódott az irodalmi életbe.

Nyomdájára pedig felfigyeltek az irodalmárok.

A Streibig n y om d áb an Horváth J ó zse f (1998) kim utatása szerint az alapítástól a század- fordulóig 977 kiadványt nyom tattak ki. Ebből 509 db latin, 335 magyar, 129 db ném et nyelvű volt. Tartalmát tekintve 440 db vallási irodalom, 238 db egyéb szakirodalom , 156 db kalendárium ,

112 db alkalmi kiadvány, és 31 szépirodalm i mű.

A

tett könyvkötészet és könyvkereskedelem nélkül.

U gyanakkor ezek a foglalkozások szinte össze­

tartoztak, kiegészítői voltak egym ásnak. N yom ­ dászok is foglalkoztak könyvkötészettel, könyv­

kereskedelem m el, és a könyvkötők közül kerül­

tek ki az első könyvárusok. A könyvesboltok kö­

zül a nagyobbak pedig nem egyszer kiadóként keresték m eg a nyom dákat.

A XVIII. századi m agyar könyvkötészet leginkább N agyszom batban, Pozsonyban, Deb-

recenben és G yőrött virágzott. A m int Zöld Fe­

renc m egállapította, városunk könyvkötészeti m unkájában a barokk form akészség, a rokokó íz­

lés észlelhető, s a n ag y szom b ati, pozson y i könyvkötészet erőteljes hatása. A legrégebbi fennm aradt győri kötés 1708-ból való, a győri posztóscéh articulusait tartalm azza, csipkés ke­

retdísszel, leveles virágkoszorúval - aranyozott bőrkötésben.

A z első ism ert győri könyvkötő Spajzer Fe­

renc, aki pergam en kötéseket is készített. A szak- irodalom a győri, jó részt aranyozott bőrkötések sajátosságaként említi, hogy a kötéstábla köze­

pén a koronás m agyar cím ert helyezték el, több­

nyire levélkoszorúban.

A z 1743 és 1778 közötti időkből Midler Jakab könyvkötő személye ism ert Könyvkereskedelem­

mel is foglalkozott, emellett 6 könyvet jelentetett meg a saját költségén. A szakmát fia, Ferenc folytatta.

Egy 1789-es cikk a m agyar irodalom párto­

lása érdekéb en „O lvasó K ab in ét” (kölcsön- könyvtár) létesítését sürgette. Ú g y vélekedett, h og y leg k ö n n y eb b en a k ö n y v á ru so k v agy könyvkötők állíthatnának fel könyvkölcsönzőt.

M egállapítása szerint „különösen Budán, D ebre­

cenben, M iskolcon, K ecskem éten és K olozsvá­

rott lenne fontos ilyen szolgáltatást m egszervez-

ni. A nnál is inkább, m ert a könyvkereskedelem nálunk a ném etek kezében van” . És ezt azért sem tartaná szerencsésnek, „m ert h a a N ém et K önyv- árosokhoz bé-adattatnak is a M agyar K önyvek, tsak nem úgy járn ak ott, m int azok a tévelygő fa­

lusi boíjúk a kik a város gulyájába botorkáznak” . Három nappal később m ár arról szólt a híradás, miszerint: „Nem régiben Győrben Müller Ferentz könyv-kötő úr állított fel illyen Olvasó Kabinétet, mellyben tsak eddig is bé-szedett másfél százból ál­

ló új Magyar Könyveket, mellyeket a szomszéd fa­

lukba is la-hordanak az olvasni szeretők, egy kraj­

cárt fizetvén egy Könyvtől minden napra.”

Csatkai Endre tanulm ányából tudjuk, hogy az O lvasó K abinét-et tíz év elteltével a cenzor, m int a „forradalm i eszm ék m elegágyát” bezárat­

ta. Müller Ferencnek nem ez volt az első össze­

ütközése a cenzúrával, 1797-ben a „Szép dalos dinom -dánom ok” c. könyv 54 példányát koboz­

ták el tőle. 1801-ben balul sikerült egy vállalko­

zása: 800 kötetből álló francia könyvtárat vásá­

rolt, hogy darabonként értékesítse. Szám ítása azonban nem vált be. Eladósodott, gyerm ekeit hátrahagyva m enekült el hitelezői elől.

Streibig József 1807-ben bekövetkezett ha­

lála után, 1815-ig az özvegy vezette a nyom dát.

Ezt követően Streibig Lipót vette át a vállalko-

zást, ennek fejében az édesanyjával kötött szer­

ződésben évenként 2500 forint fizetését vállalta, és át kellett engednie részére a naptárak m inden­

kori, és a m ár elkészült könyvek 20 % eladási ju ­ talékkal csökkentett jövedelm ét. A következő esztendőben az özvegy elhunyt, és Lipót a három évvel később bekövetkezett osztozkodásig ha­

sonló tartalm ú szerződéssel igyekezett kielégíte­

ni hét testvére igényeit.

K azinczy Ferenc 1827 elején Sallustius- fordításának kiadása ügyében arra kérte Guzmics Izidort, tolm ácsolja Streibig Lipótnak azon kí­

vánságát, hogy a kiadás költségeit a nyom da vál­

lalja, továbbá a m unkához új betűtípusokat sze­

rezzen be. G uzm ics m árciusban válaszolt: „Ú gy m int te kívánod, ő m unkát föl nem vállal. O sztá­

lyos atyafiait m ég m ost sem elégíté ki, s ő és nő­

je szeretik a városi szép életet.”

L ipót 1837-ben elh uny t, utána özv egy Streibig Lipótné Wemer Klára igyekezett m eg­

birkózni a feladattal.

A szakirodalom megállapítása szerint a XIX.

század első felében a Streibig nyom da elveszítette irodalomtörténeti jelentőségét. A m agyar irodalmi élet Pestre összpontosult, és a nyom da a többi vi­

déki nyom da színvonalára süllyedt le. A helyi szerzők kiadójává vált, és jelentősége csak akkor

emelkedett, ha a szerző esetleg, pl. Guzmics Izidor, Kovács Pál, vagy Kis János személyében széle­

sebb körű érdeklődésre tarthatott számot.

A

áldozó csillagú Streibig nyom da „hattyúdalá­

nak” nevezik a H azánk c. lapot, am ely 1847. ja ­ nuár 2-től 1848. augusztus 10-ig jelent m eg a ki­

váló polihisztor, dr. Kovács Pál szerkesztésében.

A Hazánk elődjét, a Noisser Richárd által je g y ­ zett Das Vaterland c. lapot is ugyanitt nyom ták.

A sajtóterm ékek között találjuk m ég a legendás Kozma Imre által szerkesztett, 1848-ban egyetlen lapszám ot m egért N épbarát-ot, és Vas Gereben (Radákovics József) szerkesztésében az Ö reg ABC Vén Em berek Szám ára c. sajtóterm ék ugyancsak '48-ban m egjelent 4 számát.

A kilenc gyerm ekes Streibig Lipótné hozzá­

értés híján kénytelen volt bérbe adni a nyom dát Sauervein Gézának, aki 1850. július 26-án m eg­

szerezte az időközben anyagilag teljesen kilátás­

talan helyzetbe került özvegyasszony tulajdonát.

Sauervein Géza (ném et cégjegyzésben Viktor Sauervein) szem élyében jó gazdára talált a vállal­

kozás. Ezt bizonyítja, hogy m ár bérlőként is igye­

kezett modernizálni: 1847-ben gyorssajtót szer­

zett be. A kéziratok világában ez szinte forradal­

mi újításnak számított.

Feltehetőleg 1876 júliusában hunyt el. A névazonosság m iatt a szakirodalom ban többen úgy gondolják, hogy fia, az ifjabb Sauervein G é­

za, aki apja nyom dájában tanulta ki a m estersé­

get, m ajd betűszedőként m űködött, átvette az üz­

letet. Szinnyei József azonban feljegyezte, hogy az 1834 körül született ifjú, külföldi tanulm ány­

útjait követően Pesten telepedett le, és később a Neuer-féle nyom da ügyvezetője és hosszabb ide­

ig a nyom dászok önképző-egyletének elnöke, m ajd 1870-től 1871 áprilisáig a Typographia c.

szaklap szerkesztője volt. 1871. július 16-án, Pesten halt m eg, 37 éves korában.

A z idős Sauervein Géza után tehát nem m a­

radt „szakm abeli” a családban. Felesége tizenkét évvel élte túl, s haláláig vezette a vállalkozást.

Örökösei Fischer István papír és Írószer kereske­

dőnek adták el az üzletet.

A Sauervein nyomdából került ki 1860-ban Rómer Flóris „A Bakony. Természetrajzi és régé­

szeti vázlat” cím ű híres monográfiája. A Ráth Ká­

roly és Rómer Flóris által kiadott Győri Történel­

mi és Régészeti Füzetek csakúgy Sauervein „ter­

m ék”, mint Stadler Károly „Az életmentésről” írt opusa. Túlnyomórészt náluk nyomtatták az 1857.

október 1-jén indult Győri Közlönyt. Az özvegy idejéből, 1879-ből származik Xántus János „Uti- emlékeim Singapoore és vidékéről” című alkotása.

A

pír-rajz és írószer kereskedés.

A győri könyvkötészek közül em lítést érde­

m el m ég az 1791 és 1813 közötti időszakból H ilebrand Ferenc, Schoenecker J ó zse f és Skolnik Mihály. C saknem száz éves könyvkötő d in asztia alap ító jak én t tarth atju k szám on Schatten Józsefet, aki Bécsből települt városunk­

ba. 1846-ban 5 könyvkötő m űhely volt a város­

ban, 5 inassal és 10 segéddel.

A győri könyvkötőm esterek közül a két M üller m ellett Ludwig János M ihályról és Holtzer Miklósról tudjuk, hogy könyvkereskede­

lem m el is foglalkoztak. S 1809-

ben nyitotta m eg G yőrött az első „főhivatású”

könyvkereskedést, m ajd 1813-tól kölcsönkönyv- tárát. A XIX. sz. első feléből m ég Reszler Antal, Valner Károlyné és Schmidtmayer Mátyás neve ismert.

A z első győri k ö n y v k e re sk e d ő k közü l Hennicke Rezsőről tudunk bővebbet. A Soproni Seyring féle könyvkereskedés tulajdonosaként, 1860. április 24-én adta be kérvényét az iránt, hogy G yőrött könyvkereskedést nyithasson. A boltot, Schw aiger utódaként 1860. decem ber 1- jé n nyitotta m eg. A m int Kováts Katalin (1981)

találóan m egállapította: „Ü gyes kereskedői ér­

zékkel, rendkívül jó l választotta m eg az üzlethe­

lyiségét. A város centrum ában, a Széchenyi-té- ren, a B encések székházában. K özel volt a város­

háza, az O sztrák-m agyar Bank épülete, a m egye­

háza, és egy-két iskola is.”

H ennicke idejében az olvasóközönség zö­

m e m ég n ém et volt. E nnek ellenére a m agyar n y e lv ű k ö n y v ek sem h iá n y o z ta k p olcairól.

Szakm ai elism erését jelz i, hogy 1875-ben az O sztrák-M agyar K önyvkeresked ő k E gyletének je g y z ő jé v é v álaszto tták. K ö n y v k iad ó k én t is m űködött. N ála jele n te k m eg Farkas Miska ci­

gányprím ás szerzem ényei. K önyvkiadói tevé­

kenységét közvetve Szinnyei is érinti, Remete József költő, ügyv éd Vergilius fordításának ki­

adás-történetével kapcsolatban: „V irgil A enei- sének fordítását m ég fiatalon 1841-ben kezdé és 1859 végén fejezte be; m eghalt a nélkül, hogy m egérte volna m űve kiadását. B arátjára H orváth K árolyra bízta ezt. M egható a levél, m elyben a halálát érző intézkedik m űve felől.

»A kór, úgym ond, A eneisem szülem énye, úgy elfogott, hogy tüdőm re adva m agát, nem soká­

ra sírba viend. D e épen e körü lm én y okozza, hogy hozzád fordulok; h a m ár vesztem okozza az A eneis, szeretnék m iatta öröm et is élvezni. E

végett akarlak én téged v alam ire kérni. S ez nem kevesebb, m int hogy szerezz nekem ki­

adót, vagy add ki m agad«. B arátja teljesíté k é­

relm ét. H ennicke győri könyvárusban kiadóra talált, de a fordító öröm élvezetét m eghiúsító a halál.” A m ű 1863-ban je le n t m eg.

H ennicke nevéhez olyan alkotások kiadása fűződik, m int pl. a Limbay M agyar Daltár, és soproni tevékenységét is figyelem be véve, m ég félszáz m ás kiadvány. Lényegében az első professzionális győri könyvkiadót tisztelhet­

jü k szem élyében. M indezek m ellett könyvköl­

csönzéssel is foglalkozott. 1886 tavaszán hunyt el. K önyvkiadóként, és kereskedőként is szeren­

cséje volt: G yőrött ebben az időben m ár több nyom da közül választhatott.

Fia, Hennicke Béla nem folytatta atyja m es­

terségét, orvosnak tanult. így az üzletet Rainer Miksa vette át, aki korábban segédként, m ajd üz­

letvezetőként m űködött a kereskedésben. 1892 decem berében R ainer átvette az üzletet. A köny­

vesbolt gyakori látogatója volt Gárdonyi Géza, Benedek Vince evangélikus tanító társaságában.

1904-ben özv. R ainem étől W olf G yula vásárolta m eg a vállalkozást.

W o lf Gyula széleskörű könyvkereskedelm i tap asztalattal rend elk ezett, könyvelői m últja

szintén hozzájárult a virágzó üzletm enethez.

K önyvesboltja rövidesen a város „kulturális fel­

legvára” lett.

A W olf K önyvesbolt legnagyobb vásárlói a helybeli tanintézetek, a Szent Benedek-rendi könyvtár, a városi közkönyvtár, a pannonhalm i főm onostori könyvtár, a vidéki kaszinók, olvasó­

egyesületek könyvtárai voltak. 1912-13-ban Ré­

vész Ernő szerkesztésében Irodalom cím m el ha­

vonta m egjelenő propagandalapot adott ki.

Intenzíven foglalkozott zenem űvekkel, a győri zenei élet aktív szervezője, résztvevője volt. A zeneegylet hangverseny-jegyeit jutalék nélkül teijesztette. Tevékenységének elism erésé­

ül a Győri Ének- és Zeneegylet 1919-ben vá­

lasztm ányi taggá választotta. A z üzlet népszerű­

ségét jelzi, hogy „valóságos kaszinóként” m űkö­

dött. Napi vendég volt Lovas Elemér, Boros Alán, Laky Vilmos, Strasser Sándor, Lenner Emil, Petz Lajos.

A kölcsönkönyvtár 1905-ben m egszűnt, anyagának jó része a háború alatt katonáknak, kórházaknak ju to tt adom ányként. Wolf Gyula az irodalom -propaganda terén is jeleskedett, könyv­

üzletének kirakata m éltán keltett elism erést.

1935-ben Rachmanowa orosz írónőt m utatta be a Royal-szálló gobelinterm ében. 1938-ban ifjabb W olf G yula vette át az üzlet vezetését.

A

tes könyvkereskedése volt a K irály u. 10. szám alatti Szilágyi-antikvárium . Borsos Miklós visz- szaem lékezése kiválóan érzékelteti, hogy a tulaj­

donos szem élyisége m ennyire m eghatározta a könyvesbolt m iliőjét, a vásárlókkal, érdeklődők­

kel való kapcsolattartás m ilyen érdekes kom bi­

nációja lehetett a szem élyes, a baráti és az üzleti kontaktusnak.

S zilá g y i Sándor könyvkereskedő világos­

szőke, hosszú hajú, kék szem ű em ber volt.

Könnyelm ű, bohém , és nem üzletem ber a m eg­

szokott értelem ben. Sétált, kávéházban ült fé­

nyes nappal, utazgatott, csak éppen a boltban nem ült. Felesége, szürke, kissé form átlan alakú asszony, szem héja m indig kissé duzzadt volt az árpától vagy a sírástól, haja kócos. Ő vezette a boltot, m ert bizony Szilágyi néha hosszú időre eltűnt. Bizonyára nem zarándokolni m ent, m int Tolsztoj Leó gróf, ha ki akart bújni gazdagsága bőréből. De Szilágyi is visszatért, akárcsak a hí­

res orosz gróf. O lyankor ott lebzselt a boltjában, s elő-előrántott egy-egy könyvet, m ondván: - M iklóska, ezt olvassa, ez m agának való. Vigye haza.

Vittem. A pának is csak ajánlgatta a népsze­

rű term észettudom ányos könyveket, apám m o­

hón vette, olvasta. Soha rossz, de m ég gyönge

könyvet sem ajánlott. Iskolából való kifutásom napján éppen Szilágyi volt bent a boltban, jobban m ondva, ő is. M ajdnem term észetesnek tartotta, hogy novem ber utolsó napjaiban egy hatodik gim nazista eladja délelőtt az összes könyvét. - N a elég volt M iklóska? - kérdé cinkosan nevet­

ve kék szem ével. - Jól teszi, nem m agának való a m agolás. M ajd adok én m agának olyan köny­

veket, am ikből többet tanul, m int ott. N ézze, m indjárt itt is van. - S kezem be nyom ott néhány könyvet.”

Szilágyi Sándor a könyvüzlet m ellett lapki­

adással is foglalkozott, 1919 januárjától a 13 szá­

m ot m egért „G yőri Élet” irodalmi, m űvészeti, és politikai heti szem lét jelentette m eg, Polgár Re­

zső és Kárpáti Endre szerkesztésében.

A

tulajdonos, Fischer István főként papír és írószer kereskedéséről volt ismert. N agyratörő elképze­

léseinek 1891-ben bekövetkezett halála szabott gátat, utódai a „bevált iparághoz” ragaszkodtak, így a nyom dát Nitsmann József vette meg. O is p a p ír- és írószer kereskedő volt, ezen tevékeny­

ségét a Baross u. 5. szám alatti telephelyén foly­

tatta, a nyom da pedig a D eák Ferenc u. 6. szám alatti ház udvarának földszinti épületében kapott

helyet. A tulajdonos sokat adott a m inőségi m un­

kára, kiváló, igényes szakem bereket alkalmazott.

A N itsm ann keze alól kikerülő első m űvek között találhatjuk Mohi A dolf és Balics Lajos könyvét, a „Lövő történetét” . T öbb éven keresz­

tül nála nyom tatták a K ereskedelm i és Iparkam a­

ra éves jelentéseit. A m úgy nem túlzottan izgal­

mas félszáz kiadványa közül kiem elkedik Pitroff Pál három m ű v e :,A ra n y János és a harm ónia”, ,A z esztétika m ódszertanáról” és term észetesen , A győri sajtó története 1728-1850”.

A nyom dát 1931 szeptem berében Ta­

más nyom dászm ester vásárolta m eg. A Szenthá­

rom ság u. 35. szám alatt folytatta a term elést, két évvel később a Jókai utcába, m ajd az Á rpád u.

39. szám alá költöztek. Fő m egrendelői az Ácsi Cukorgyár, a Kőszegi Posztógyár, a Szom bathe­

lyi Pam ut- és Kenderfonó, a Leibning-féle textil­

gyár, az Esterházy-nagybirtok gazdasági hivata­

la voltak. 1944. július 2-án bom batalálat érte a nyom dát. 1945 után Pósának el kellett hagynia szakm áját, és csak könyvkötészettel foglalkoz­

hatott.

S a u e rv e in é k első k o n k u ren se a G ross nyom da volt. A z alapító édesapja, Gross Ármin 1850-ben a H íd u. 10. szám alatt papír, írószer és könyvkereskedést nyitott. A Fias István em léke-

iben „könyvszagú, sötét boltként” m egőrzött üz­

letben kötelezte el m agát a „könyves szakm a”

m ellett a két fiú: G usztáv és H erm ann. A tyjuk el­

szegényedett, de a két tehetséges utód, valószí­

nűleg egy közelebbről nem ism ert befektető jó ­ voltából, helyreállította a család tekintélyét.

H erm ann a D eák utcában nyitott könyvke­

reskedést, G usztáv pedig 1866-ban, a G yár u. 19.

szám alatti m agasföldszintes épületben indította be nyom dáját. Valószínűleg a későbbi években szerezte vissza édesapjuk kényszerűségből el­

adott üzlethelyiségét, ahol neves antikvárium ot és kölcsönzőt m űködtetett.

Gross Gusztáv szám ára a m unka „több volt m int ipar” . A m int Kováts Katalin (1999) m egál­

lapította, kiadványaival elsősorban az „olvasás gyönyörűségét” szolgálta. Ebben valószínűleg jó partnere volt H erm ann, hiszen ha jogilag nem is, de ténylegesen, és sokszor elnevezésében is, iga­

zi családi vállalkozást folytattak.

Fő m egrendelőjük a városháza volt, szám ta­

lan blankettát, nyom tatványt készítettek a hivata­

li ügyvitel szám ára. A zonban a szépirodalom volt az „igazi szerelem ”, legalábbis a „békeidők­

ben” . Ú tjára bocsátották „Gross m agyar ifjúsági könyvtárát”, m ajd Ferenczy József szerkesztésé­

ben az „Egyetem es K önyvtár” sorozatot. Itt j e ­ lentették m eg Berzsenyi, Csokonai, Katona, Kis-

faludy, Kölcsey, Reviczky, Zrínyi költem ényeit, Calderon, Heine, Ibsen, G oethe és m ások alkotá­

sait, m integy 130 kötetben. A m űveket olcsóbb, papírkötésű, és igényesebb selyem kötésű válto­

zatban adták ki.

Gross Gusztáv 1914. október 19-én elhunyt, a vállalkozást fiai vették át. A z üzletvezetést a szedőnek tanult D ávid végezte, a gépm ester Benjám in pedig az üzem zökkenőm entes m űkö­

déséért felelt. A z antiszem ita jelen ség ek hatására a vállalkozást H ungária nyom dának nevezték el, ám ez sem volt képes m egállítani a hanyatlást.

M űködésük folyam atosan ellehetetlenült, végül 1944-ben a vállalkozást bezáratták, a neves nyom dászcsaládot pedig deportálták. K oncentrá­

ciós táborban haltak meg.

A m íg 1840-ben özvegy Streibig Lipótné hadakozott a m agyaróvári C zéh nyom da ellen, győri naptáruk állítólagos utánnyom ására hivat­

kozva, alig harm inc évvel később, a Streibig- jogutód Sauervein Géza m ár m ásodik konkuren­

ciája m egjelenéseként élhette m eg a Czéh-család teijeszkedését. Czéh Sándor győri nyom dájáról keveset tudunk. Főként tudom ányos és szak­

könyveket nyom tatott. Pénzügyi és jo gi könyvek m ellett m egtalálhatjuk Szerényi Endre ,A női em ancipatio” c. írását 1872-ből, vagy Brankovics

György „Levelek a polgári házasságról” c. röp- iratát, az indulás évéből, 1869-ből.

Czéh Sándor halála után egy ideig özvegye vitte a vállalkozást, m ajd Surányi , a nyom ­ da ü zletv ezető je vásáro lta m eg az üzem et.

Surányi a Függetlenségi Párt elkötelezettje volt, a nyom dászat m ellett lapkiadással is foglalko­

zott. A nyom da 1914-ig viselte nevét. Surányi nem sok könyvet adott ki, akadt köztük közigaz­

gatási, családtörténeti, pedagógiai szakkönyv, to­

vábbá cím jegyzékek.

G y ő r negyedik nyom dájának, a „Pannóniá­

nak” létrehozása a szakirodalom szerint Galántai (Gaár) Iván nevéhez fűződik. Valójában a nyom ­ da m ár 1885 körüli időponttól létezett, G aár elő­

ször társsal, m ajd egyedül lehetett a nyom da bér­

lője, s azt csak 1888-ban szerezhette meg. A nyom da története lényegében a sűrű tulajdonos- változások krónikája. G aár 1889. április 7-től m egszűnéséig, 1889. szeptem ber 19-ig a H azánk felelős szerkesztője és nyom dásza volt.

G aár 1891-ben társult H aar Vilmossal, m ajd rövidesen kilépett az üzletből. H aar m ellé Raab Béla lépett be a vállalkozásba, m ajd H aar távo­

zott. További szem élycseréket követően, 1918 körül Raab egyedüli tulajdonos lett, s rövidesen eladta a nyom dát a Reggel cím ű lapnak.

P o lg ár B ertalan győri p ap írk eresk ed ő nyom dája vélhetően 1887 decem ber végétől m ű­

ködött, m int „Polgár és C ziráky” nyom da. Egy hónappal később m ár egyedüli tulajdonos. 1888- ban kapott „könyvnyom daipar űzésére jogosító”

igazolványt. Ü zem e a M egyeház u. 8. sz. alatt volt. N yilvánvalóan keresztény lelkiségű kiadvá­

nyokat nyom tatott, így valószínűleg nem vélet­

len, hogy 1894-ben a győri püspökség, pénzügyi alapjából, a „G yőregyházm egyei A lap’ -ból tőle vásárolta m eg a nyom dát, am elyet a Káptalan- dom b 18. szám alá (m a Gutenberg tér 2.) költöz­

tetett.

A jó l felszerelt üzem m egszerzésének célját egy korabeli szabályzat a következők szerint h a­

tározta meg: „a katholikus irodalom fejlesztésé­

re, a lehetőség szerint m ég kedvezm ényes áron is, valam int a katholikus ügyek előm ozdítására és védelm ére szolgáljon, s ezért, ha a viszonyok úgy kívánják, lapot is ad ki”.

A nyom da első főigazgatói Ragats Rezső, m ajd Wágner Mihály prépost-kanonokok voltak.

A nyom da főként egyházi jellegű tudom ányos és irodalmi m űveket, iskolai értesítőket, és egyházi jellegű nyom tatványokat állított elő, em ellett m egrendelésre is dolgozott. H irdetése szerint vállalkozott: „m űvek, folyóiratok, hírlapok, vo- nalzatok, gazdasági nyom tatványok, egyházi,

községi és egyéb hivatalos nyom tatványok, kör­

levelek, levélfejek, szám lák, falragaszok, báli m eghívók, tánczrendek, palaczkfeliratok, naptá­

rak, névjegyek, gyászlapok és egyéb nyom dai szakba vágó nyom tatványok” készítésére.

Egy 1915-ös szám lája fejlécén „G yőregy- házm egye K önyvsajtójának, K önyvkötő V állala­

tának, Egyházi nyom tatványok raktárának” ne­

vezi magát, em ellett „A Szent C salád Képes N épnaptára”, a „K alender dér hl. Fam ilie’ , a

„K alendar Svete Fam ilije” és a D unántúli Hírlap kiadóhivatalának. A z általa kinyom tatott szám os sajtóterm ék közül feltétlenül kiem elést érdem el a Dunántúli Hírlap, am elynek nyom dája és kiadó­

ja volt, s am elyet vélhetően a nyom dával együtt, Polgár Bertalantól szerzett meg.

T öbb mint fél évszázados működése során ki­

nyomtatott nagyszámú kiadványa között m ár az el­

ső években olyanokat találunk, mint Karácson Im­

re Szent Imre életrajzát 1894-ből, Giesswein Sán­

dor „A katolikus egyház társadalmi missziója” cí­

m ű munkáját 1896-ból, vagy Felber János „A győ­

ri magyar íspita története” című könyvét 1899-ből.

Világi tudományos műveket, iskolai értesítőket, és elvétve, szépirodalmi műveket is nyomtattak.

1950-ben államosították, rövid ideig á l l a ­ mosított Győregyházm egyei Alap nyom da” né-

ven működött, később az ingatlannal együtt állami tulajdonba, és a Győri N yom da kezelésébe került.

A

nyesült. Ezt a vonalat folytatta a Sauervein di­

nasztia, őket Fischer István, m ajd N itsm ann Jó­

zsef, végül Pósa Tam ás követte.

A m ásodik nyom dászvállalkozás G ross G usztá­

vé volt, őt fiai követték.

A harm adik nyom daüzem et C zéh Sándor G yőr­

be telepedésével a m agyaróvári neves nyom dász dinasztia teijeszkedése hozta létre. Ö t Surányi János követte.

A negyedik vonalat az ism eretlen alapítású Pannonia nyom da képviselte, am elyből m ár hi­

ányzott a családi vállalkozások összetartó ereje, hányatott sorsú, igazi „kereskedelm i” vállalko­

zásnak tekinthető.

A z ötödiknek, a Polgár nyom dának az egyházi kézbe kerülése érdekes eszm efuttatásra ad lehe­

tőséget. A vizsgált időszak első és utolsó nyom ­ dája egyarán t a p üspö k ség érd ek eltség éb en m űködött. Streibiget az akkori püspök, a kor szo­

kásainak m egfelelően m eghívta, és városunkba telepítette. Közel százhetven évvel később, a ha­

sonló célt m ár vásárlással oldották meg.

Szintén figyelem re m éltó, hogy az első időkre a dinasztikus „nyom dabirtoklás” jellem ző. K é­

sőbb a vállalkozások m egvásárlása lett a tulajdo­

nosváltások jogcím e. Ez is m utatja, hogy a nyom dászat m int szolgáltatás iránti igény folya­

m atosan növekedett. A „régi” nyom dák hagyo­

m ányt terem tettek. A századfordulót követően új nevek tűntek fel: H eckenast, M erkúr, G yőri Ú j­

ság, M erkantil nyom dák, a G yőri H írlap nyom ­ davállalat, a M odem N yom da, a Széchenyi, a Baross, és m ég sorolhatnánk. E rősödött a konku­

renciaharc, m egjelent a szakm ai szerveződés. A nyom tatott betű ekkortól m ár nem kuriózum , ha­

nem a m indennapok term észetes része.

Révai Miklós latin nyelvű verseskötetéből

Győri kalendárium 1756-ból

Az 1756-os kalendáriumból

Ajánlás az 1756-os kalendáriumból

Ajánlás az 1756-os kalendáriumból

Az első magyar sebészeti tankönyv - Győrből

Egyháztörténeti alapmű 1747-ből

Amadé László fohásza, 1759-ből

/í legrégibb győri magyar nyelvű nyomtatvány, 1734-ből

Kalendárium az 1790-es esztendőre

Révai Miklós latin verseskötete

Sándor István periodikus kiadványának ötödik kötete

Sándor István európai utazásáról készült feljegyzései

/íz első hazai bibliográfia - Győrből

Százegy évvel az első győri magyar nyelvű halotti beszéd után...

Kovács Pál színművei 1837-ből

A Sauervein-nyomda egyik munkája az első évekből

Gárdonyi háromfelvonásos bohózata

A nevezetes „Magyar Daltár ” - a könyvkereskedő kiadásában

Szakkönyv a Nitsmann-nyomdából

GYÜR-S2IGET, 1867

i-... ^ i i __________

A neves polihisztor életrajza

Dr. Petz Lajos beadványa 1883-ból

Amikor a súgó egyúttal könyvkiadó

Szávay verseskötete a Pannónia-nyomdából

Ruby Miroszláv iskolatörténete

A Győr egyházmegyei Alap Nyomda munkája, 1896-ból

Díszítőelem 1798-ból

Díszítőelem 1889-ből

Díszítőelem 1742-ből

Díszítőelem 1887-ből

Irodalom:

Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból.

Bp. Szépirodalmi, 1975. p. 110.

•

Csatkai Endre: Adatok a győri könyv történetéhez

= Arrabona, 4. Győr, 1962. p. 123-127.

•

Cserháti Emma: A Győregyházmegyei Alap Nyomda működése és bibliográfiája. (Kézirat)

Győr, 1997. 137 p.

•

Federmayer István: Révai Miklós élete és munkássága.

Győr, Révai Miklós Gimnázium, 2000. 203 p.

•

Fias István: Emlékezés Győr nyomdáira.

Győr, Széchenyi Ny., 1989. 135 p.

•

Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története a mohácsi vész előtt.

Bp., Akad. K., 1959. 258 p.

•

Győri életrajzi lexikon. Szerk.: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc.

Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 p.

•

Győr-Moson-Sopron Megye időszaki sajtójának bibliográfiája. (1779-1995). Szerk. Horváth József.

Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, 2000. 912 p.

•

Horváth József: Adalékok a Streibig nyomda történetéhez.

= A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve. 1898-1998.

Győr, KKMK, 1998. p. 185-217.

Horváth József: Calendarium Jauriense... 1728.

= Kisalföldi Könyvtáros, 1997. 1-2. sz. p. 63-69.

•

Jenei Ferenc: Kazinczy Sallustius-fordítása és Streibig győri nyomdász.

= Győri Szemle, 1931. p. 233-235.

•

Jenei Ferenc: A középkori Győr.

= Győr. Várostörténeti tanulmányok.

Győr Megyei Város Tanácsa, 1971. p. 121-164.

•

Jenei Ferenc: Régi magyar irodalmunk és a győri Streibig nyomda.

Győr, 1939. 11 p.

•

Kertész Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon.

Bp., Szent István Társulat, 1941. 300 p.

•

Kováts Katalin: Győr nyomdái a 19. század második felében.

= A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Jubileumi Évkönyve. 1898-1998.

Győr, KKMK, 1998. p. 218-251.

•

Kováts Katalin: Győr nyomdászatig könyvkiadási- és könyvkereskedelmi viszonyai 1849 - 1900 között.

(Kézirat) Győr, 1981. 177 p.

•

Lengyel Alfréd: A Győri Városi Közkönyvtár Streibig-gyűjteménye.

Győr, Baross nyomda, 1939. 12 p.

Pernesz Gyula: Az olvasómozgalom hagyományai Győr-Sopron megyében.

= Kisalföldi Könyvesházak. Szerk.: Zöld Ferenc.

Győr, Győr-Sopron megye Tanácsa, 1981. p. 67-76.

•

Petrik Géza: Magyar könyvészet 1712-1920. CD-ROM.

Bp., Arcanum Kft. 2001.

•

Pitroff Pál: A győri sajtó története. 1728-1850.

Győr, Győr Szabad Királyi Város, 1915. 150 p.

•

Régi győri könyvek, metszetek és képek.

Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomda, 1937. 24 p.

•

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. CD-ROM.

Bp., Arcanum Kft. 2000.

•

Tímár Kálmán: Az első „Olvasó Kabinét” Győrött.

= Győri Szemle, 1930. p. 179-180.

•

V. Ecsedy Judit: Könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában, 1473-1800.

Bp., Balassi, 1999. 372 p.

•

Wolf Gyula: Egy győri könyvesbolt nyolcvan éve.

1860-1940.

Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1946. 28 p.

•

Zöld Ferenc: Nyomdák, kiadók, könyvkereskedők Győrött. = Kisalföldi Könyvesházak. Szerk.: Zöld Ferenc.

Győr, Győr-Sopron megye Tanácsa, 1981. p. 6-38.

\ z illusztrációk a K isfaludy K ároly M egyei K önyvtár Streibig gyűjtem ényéből és helyism ereti gyűjtem ényéből szárm aznak.

Készült

Az I. GYŐRI KÖNYVSZALON

NEMZETKÖZI KÖNYVBEMUTATÓ ÉS VÁSÁR ALKALMÁBÓL

A G Y Ő R M EG Y EI JO G Ú V Á R O S PO L G Á R M E ST E R I HIVATAL

K U LTU RÁ LIS IR O D A GONDOZÁSÁBAN

Felelős kiadó:

T Ó T H N Á N D O R N É Kulturális Iroda vezető

Tervezte:

LAKATOS G Y LÁ SZ L Ó N yom dai előkészítés:

E Q U IV ISIO N BT. G Y Ő R Nyomda:

Y E L O W PR IN T KFT., SZOM BATHELY D Á V ID PÉT ER

ügyvezető igazgató

ISBN: 963 00 8282 9