• Nem Talált Eredményt

(Magyar) Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához – 2. rész | Education Sciences

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "(Magyar) Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához – 2. rész | Education Sciences"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához – 2. rész

Halász Gábor

A Neveléstudomány 2017 végén és 2018 elején megjelenő két tematkus száma az oktatási innováció kérdésé- vel foglalkozik. Az ezekben megjelenő tanulmányok egy kivételével az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán folyó „Innova” kutatási program1 keretei közöt születek, melynek célja a helyi/intézményi szintű oktatási in - novációk keletkezésének és terjedésének, továbbá rendszerszintű hatásának vizsgálata. A tematkus számokba bekerült tanulmányok részben az oktatási rendszerekben zajló innovációs folyamatok általános elmélet össze- függéseit mutatják be, részben – egy 2016 végén lezajlot átogó adatgyűjtés nyomán – a magyar oktatási rendszer innovációs képességéről és tényleges innovációs aktvitásáról nyújtanak képet.

A Neveléstudomány e számában olyan tanulmányok jelennek meg, amelyek folytatását alkotják az előző, oktatási innovációval foglalkozó tematkus számban megjelenteknek. Az első (Révai Nóra: „Teachers’ knowledge dynamics and innovaton in educaton”) az innovációs folyamatokban meghatározó szerepet játszó szakmai tu- dás és tanulás kérdéseivel foglalkozik, bemutatva annak a jelenleg is zajló OECD-kutatásnak első eredményeit, melynek célja a pedagógusok szakmai tudásának mérhetővé tétele. E tanulmány első részét az előző számban közöltük, it a második része olvasható. Ezt két további oktatási innovációval foglalkozó tanulmány követ. Az első (Halász Gábor: „Innováció a magyar oktatási rendszerben: az innovációs folyamatok empirikus vizsgálata az In- nova kutatás keretei közöt”) az Innova kutatás 2016 végén lezajlot csaknem 5000 oktatási egységre kiterjedt átogó empirikus vizsgálatának adatai alapján elemzi az oktatási innovációk keletkezését és terjedését megha- tározó mechanizmusokat. A második (Fazekas Ágnes: „Innovációk keletkezése és terjedése egy budapest általános iskolában”) egy konkrét iskola innovációs folyamatait vizsgálja kvalitatv empirikus módszerek alkalmazásával.

1. A projekt honlapját lásd itt htpt/////.ppk.elte.hu/nevtud/f/innova

5

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kutatás, melynek néhány eredményét e tanulmány bemutatja, nemcsak azt iga- zolja, hogy lehetséges az oktatásban zajló innovációs folyamatok empirikus vizsgálata, és

A vizsgált három területhez kapcsolódó kiválasztott újítások aránya az egyes alrendszerekben (%).

Gyorsjelentés az Innova kutatás első adatfelvételéről (Nagy-Rádli Dalma) Innováció a magyar oktatási rendszerben (Halász Gábor).. Szervezeti tanulás és

született, amelyek az egyes szintekhez kötötten mutatják be a folyamatos szakmai fejlődés elméleti modelljeit és kutatási eredményeit (Rapos Nóra, Bükki Eszter, Gazdag Emma,

(2009): Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében. • Az innovációs hálózat

A második rész a kutatás-fejlesztés, innováció támogatására hivatott, közfinanszírozású forrásokat – kiemelten a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, valamint

Egy kutatóhelyre jutó átlagos kutatói létszám 8,2 Kutatási költség az élelmiszeripari kutatást folytató. kutatóhelyeken,

• Egyetemi innovációs és technológia transzfer szolgáltatások egységesítése.. • Technológia transzfer dokumentációs