Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Szennyvíz és hígtrágya kezelés
42.lecke
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK Irányelve:
• A víz más termékektől eltérően nem
kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni kezelni.
• Integrált közösségi vízpolitikát kell kidolgozni.
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK Irányelve
• A Közösségben különbözőek a körülmények és a
szükségletek, amelyek egyedi megoldásokat tesznek szükségessé.
• Ezt a különbözőséget figyelembe kell venni azoknak az intézkedéseknek a megtervezése és végrehajtása során,
amelyek a víz védelmét és fenntartható használatát biztosítják egy vízgyűjtő határain belül.
• A döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető legközelebb kell meghozni.
• A tagállamok felelősségi körébe eső tevékenységeknek prioritást kell biztosítani a regionális és helyi feltételekhez alkalmazkodó intézkedési programok kidolgozásával.
A mezőgazdaság
környezetszennyező hatásai
• Mezőgazdasági pontszerű és diffúz szennyezésekkel egyaránt terheli a környezetet
• Közvetlen és közvetett hatásai vannak (nitrát kimosódás – eutrofizáció)
• A mezőgazdaság hatásviselő is egyben
A vizek jó ökológiai állapota
• Jogi eszközök
(évek óta folyik a jogszabályi harmonizáció)
• Környezetvédelmi programokkal
(pl.: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program)
49/2001. sz. Kormányrendelet A vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelme (nitrát direktíva)
A rendelet célja:
A vizek védelme a mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezésének csökkentése
49/2001. sz. Kormányrendeletet (nitrát direktíva)
A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai:
– növények optimális tápanyagellátása – mennyiségi korlátozás: 170kg/ha/év N
(szerves trágyával) – Tilalmi időszak:
Tilos trágyát kijuttatni dec.1 - feb. 15. !
Könnyen oldódó N-trágyát betakarítás után, ha abban az évben nincs vetés
Vízzel telített fagyos talajon
49/2001. sz. Kormányrendelet (nitrát direktíva)
A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai:
– Tilos a fagyott, hótakaróval borított talajra trágyát kijuttatni
– A híg- és almostrágya tárolásának szabályai
– Öntözés szabályai
– Érzékeny területek kijelölése
49/2001. sz. Kormányrendelet (nitrát direktíva)
• Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek
bevezetése a vizekbe
• Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől,
ivóvíznyerőhelytől számított 100m- en
belül, illetve vízjárta területen
50/2001. sz. Kormányrendelet
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályai
A rendelet célja, hogy a szennyvizeket és szennyvíziszapokat mezőgazdasági
területen szakszerűen helyezzék el
50/2001. sz. Kormányrendelet
A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és
kezelésének szabályai
• Mezőgazdasági területen csak kezelt szennyvíz-iszap és tisztított szennyvíz helyezhető el.
• Engedélyhez kötött tevékenység
• Talajtani szakvélemény szükséges
33/2000. sz. Korm. rendelet
• A mezőgazdaság által pontszerűen szennyezett területek felmérése,
felülvizsgálata
• Intézkedési tervek meghozatala
• „Holland lista” a mezőgazdaságban
(10/2000. sz. KöM-FVM-KHVM együttes rendelet)
• Monitorozás
Környezeti Hatásvizsgálat Jogi szabályozás
• 97/11EK irányelvvel módosított 85/337EGK tanácsi irányelv
• A környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII.
törvény
• A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet
Környezeti Hatásvizsgálat
A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek :
• a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),
• a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak,
• továbbá az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változások vizsgálatára terjed ki.
A KHV szerepe
• környezet tényezőire gyakorolt közvetlen és közvetett hatások feltárása
• környezeti kockázat becslése
• döntés-előkészítő eljárás
• engedélyezési eljárás része
KHV Alapfogalmak
• Környezetvédelem: Olyan emberi tevékenység, amelynek célja a természetes vagy mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása, a védelem az értékek megőrzését, helyreállítását és károsodásának megelőzését jelenti. Ehhez környezetvédelem
szempontjából értékes értékek meghatározása, azaz a környezet- védelem tárgyának és céljának meghatározása alapvető
• Környezeti hatástanulmány: A hatástanulmányok a környezeti hatásvizsgálat (KHV) folyamán készülő szakmai dokumentumok, amelyek a döntően szükséges információkat tartalmazzák
KHV Alapfogalmak
• Hatásviselő: Hatásviselőnek az a környezeti elem vagy rendszer tekinthető, amely állapotában a változás megtörténik
• Hatásfolyamat: A hatótényezőktől kiinduló olyan folyamat, amely egy vagy több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozását okozza (pld.: talajvízszint-csökkentés)
• Hatásterület: Amelyre a tevékenység által előidézett hatásfolyamat kiterjed
• Háttérhatás: A hatásterületi tevékenységtől független adottság, olyan állapottényező mely kimutathatóan befolyásolja az állapot- változás alakulását. (pld.: szélirány)
A hatásviselők csoportosítása
EMBERI TEVÉKENYSÉGEK
LEVEGŐ
KÖRNYEZETI ELEMEK
FÖLD ÉLŐVILÁG
MŰVI
KÖRNYEZET EMBER
VIZEK ÖKOSZISZTÉMA
TÁJKÉPI ELEMEK
TÁJ
ÉLETTEREK A KÖRNYEZET
A KÖRNYEZETI ELEMEK SZERVEZŐDÉSEI
A hatásvizsgálat alapfolyamata
HATÓTÉNYEZŐK létének
megállapítása Az állapot-
változások értékelése
az egyes elemekre és rendszerekre
nézve, és a környezet
egészére Az állapot-
változások becslése
a hatás- területen HATÁS-
FOLYAMATOK feltérképezése
HATÁSTERÜLET becslése,
lehatárolása
HATÁSTERÜLET Környezeti állapot
bemutatása
Környezeti hatásvizsgálatok
• 20/2001. Kormányrendelet: „A” és „B” fejezetbe tartozó tevékenységek
„A” pl.:
• Baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel brojlerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára
• Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti
hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára
• Erdőterület igénybevétele 50 ha erdő faállományának kitermelésétől
• …
„B” pl.:
• Birtokrendezés 300 ha-tól
• Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként
nyilvántartott területeken 50 ha-tól
• Melioráció síkvidéken 500 ha-tól, (dombvidéken 300 ha)
• Öntözőtelep 300 ha öntözendő területtől
• Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól
• …
Elérhető legjobb technológia (BAT ) az állattenyésztésben
A vízfelhasználás és a szennyvízmennyiség csökkentése
Csapadékvíz szennyezésének elkerülése
Vízfolyások szennyezésének megelőzése (vízkárlehárítási tervek)
Csurgalékvizek ellenőrzött elhelyezése
A környezetvédelmi engedélyeztetés menete
• Előzetes egyeztetések
• EKHV elkészítése, benyújtása
• Hiánypótlások
• Szakhatósági állásfoglalások
• Határozathozatal
– Fellebbezés
– Részletes hatásvizsgálat
• Egységes környezethasználati engedély
A hígtrágya mennyiségének radikális csökkentése az egyes üzemekben
határidő: 2006 december 31.
Szigetelt medencék kialakítása a hígtrágya- tároláshoz
határidő: 2006 december 31.
Mezőgazdasági (veszélyes) hulladékok kezelése, mint a vízvédelem kulcskérdése
Egyik lehetséges megoldás: biogáz
ELŐADÁS Felhasznált forrásai
• Szakirodalom:
– Vermes L. (szerk.) (1997.): Vízgazdálkodás.
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.
• Egyéb források:
– Fehér T.-Horváth J.-Ondruss L. (1986.):
Területi vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó.
Budapest.
– Somlyódy L. (szerk.) (2000.): A hazai
vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport. Budapest.
