NÉPOKTIATÁSKECSKEMÉT VÁROS KÜTERÜICTÍA (1856-1896)

185.569 MB

HORÁK BÉlA

TANYAI (PUSZTAI)

NÉPOKTIATÁS

KECSKEMÉT VÁROS KÜTERÜICTÍA (1856-1896)

Horák Béla

TANYAI (PUSZTAI) NÉPOKTATÁS KECSKEMÉT VÁROS KÜLTERÜLETÉN

(1856-1896)

H orák Béla

TANYAI (PUSZTAI) NÉPOKTATÁS KECSKEMÉT VÁROS KÜLTERÜLETÉN

(

1856

1896

ANTOLÓGIA Kiadó Lakitelek, 2002

A könyv megjelenését támogatta:

Lezsák Sándor

Fedélterv:

Kvaszta József

© HORÁK BÉLA, 2002

Antológia Kiadó és Nyomda Kft.

6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.

Tel.: 76/549-020, Fax: 76/549-021 E-mail: antologia@ezaz.hu

Ffáttér Stúdió Nyomdai Előkészítő és Gyorslevilágító Kft.

6000 Kecskemét, Central Passage, Dobó I. krt. 8.

Tel./fax: 76/506-345, 506-346; Fax: 76/506-347 E-mail: hatters@ezaz.hu

Az Égi Katedra előtt

Jelentés Horák Béla munkájáról

Tanító uraknak tisztelettel jelentem, hogy a Kecskemét kör­

nyéki tanyavilág lélekszáma az elmúlt másfél évszázadban erősen változó volt, és mára nagyon megfogyatkozott.

Sokan hiányoznak. Két nagy háború is pusztított. A harcte­

reken a haza védelmében fiatal tanítók haltak hősi halált. H iá­

nyoznak a tanítók meg nem született gyermekei, unokái, dédunokái. Igazoltan és igazolás nélkül.

Jelentem tisztelettel, hogy a hosszú szünetben a Kárpát-me­

dencei nagy osztálytermet is darabokra osztották. Falakat húztak és szögesdrótot. Jelentem , hogy a falak még állnak, de a szögesdrótot már sikerült úgy lebontani, hogy a kezünk nem lett véres.

Taroltak ezen a tájon szinkronizált muszkavezetők, m agya­

rul beszélő percemberkék. Söpörtek padlást, dózeroltak házat, lelket, dorbézoltak a N agy Csengetésig.

Tisztelettel jelentem továbbá, hogy a Vigyázó, nevezetesen Horák Béla tanító úr, a táblára a Jókat mind fölírta, ebbe a füzetbe is följegyezte, s jön majd a folytatás, az új füzet, nevek és sorsok a Tanítók Emlékfáján, nevelő életek a rézből kalapált tölgyfalevélkén.

Lezsák Sándor

a Szikrai Általános Iskola egykori tanítója, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság elnöke

BEVEZETŐ

A kecskeméti tanyavilág kialakulása és ezzel együtt a kint élő lakosság számának rohamos növekedése, egyre sürgetőbbé teszi a családok gyermekeinek iskoláztatását. Már a XIX. szá­

zad első harmadában kezdeményezések voltak a tanyai gyere­

kek tanítására, de hathatós intézkedések csak másfél évtized múlva történtek.

1853-ban a kormány is sürgeti a tanyai iskolák felállítását, de Kecskeméten csak 1855-ben születik határozat 10 tanyai (pusztai) iskola felállításáról. A külterületi lakosság és a tankö­

teles tanulók összeírása a következő évben megtörténik, és ezek után határozzák meg a tanyai iskolák területi elhelyezke­

dését a felekezetek (római katolikus és református hívek) szám­

arányának figyelembevételével. Még ebben az évben a városi tanács pályázatot hirdet 10 tanyai tanítói állásra és 1856. okt.

27-én két felekezet előzetes javaslata alapján megválasztja az (első) 10 tanyai tanítót: 7 római katolikust (Bállá István, Dvorcsák Antal, Goór Péter, Haiter József, Kmeth József, Ko­

vács Géza, Selem Antal) és 3 református (Bereck Lajos, Bereg­

szászi Dániel, Fazekas László) vallásút. A tanyai népoktatás te­

hát az 1856/57-es tanévben kezdődik bérelt tanyaépületekben Kecskemét város 15 négyzetmérföldes külterületén. Az 1857/58-as tanévben már mind a tíz külterületi tanyai iskolá­

ban elkezdődött az akkor érvényben lévő tan- és órarend sze­

rint az oktatás. Az első tanyai iskolák a következő külterülete­

ken létesültek: Alsó-Csődör, Felső-Csődör, Felső-Szentkirály, Monostor-puszta (1856-ban), Alsó-Szentkirály, Gátér (csak 4 hónapig működött, helyette Szentlőrincen folytatódott a taní­

tás), Talfája, Úrrét, Városföld és Halesz (Ballószög) pusztán.

(Az utóbbiak 1857/58-as tanévben alakultak.)

A tanyai iskolák már kezdettől fogva községiek voltak, de a felekezetek felügyelete és vezetése alatt álltak 1872-ig. Az 1872 és 1877 között lezajlott viták után véglegesen községiek­

ké válnak a belterületi és külterületi iskolák egyaránt.

Az ezredéves évfordulóra a négy évtizedes fejlődés után a ta­

nyai iskolák száma 16-ra emelkedett, a mindennapi iskolába járó tanulók száma megháromszorozódott, az 1881/82-ik tan­

évben az ismétlőiskolába járó tanulók száma ugyancsak há­

romszorosára növekedett. Az 1880-as és 1896-os évek között 12 új iskola épült, tágas, világos tanteremmel és kényelmes ta­

nítói lakással. 1856-tól 1896-ig félszáznál több (55 fő) lelkes fiatal (okleveles), középkorú helyi születésű és az ország külön­

böző területeiről ide pályázó tanító oktatta, nevelte a tanyavi­

lág „tudásra szomjazó” gyerm ekeit nem kevés fáradsággal, hi­

vatástudattal és szeretettel.

TANYAI (PUSZTAI) NÉPOKTATÁS KECSKEMÉT KÜLTERÜLETÉN (1856-96)

A tanyavilág kialakulása

Kecskemét város külterületén már az 1780-as években nagy számban fellelhető a tanyai lakosság. A II. József császár korá­

ban végrehajtott felmérés, amely kiterjedt úgyszólván minden­

re (földre, házra, emberre, de még a számosállatra is), a m eg­

maradt feljegyzések, térképek alapján megállapítható, hogy Kecskemét külterületén közel 1500 ember élt.1 Ugyanakkor azt is tudjuk bizonyítani, hogy a városi magisztrátus már ko­

rábban, az 1600-as években is szigorúan tiltotta az ún.

„künnlakást” (kintlakást) egyrészt biztonsági, másrészt adózá­

si, birtokjogi (vagyonjogi) okok m iatt.2

Tehát tényként kell fogadnunk a városon kívül élő emberek (családok és egyedülállók) létét, akik bérelt vagy saját tulajdo­

nú földjükön, szőlőskertjükben kis menedékhelyet, védett he­

lyet, később tanyát építettek. A külterületi lakosság egy része csak időlegesen lakott kint (tavasztól őszig), vagyis a föld, sző­

lő, gyümölcsös megművelésének és betakarításának időtarta­

m áig, míg a másik részük állandó jelleggel. Az utóbbiakra jel­

lemző, hogy a föld, szőlő és gyümölcsös megművelésén kívül állattartással is foglalkoztak.

Korabeli feljegyzésekből tudjuk, ha valakinek csak 2-3 hold földje vagy szőlője volt a külterületen, hamarosan épített rá egy kis „kunyhót”, viskót, a tehetősebbek pedig tanyaépületet.

A kiköltöző családok és egyedülállók közül sokan mint bérlő, feles, tanyás kertész, cseléd, vagy zsellér vállalták a tanyai éle­

tet, legtöbb esetben a jobb megélhetés reményében.3

Az 1830-as évek táján a kecskeméti gazdák már tömegesen költöznek ki családjukkal együtt (annak ellenére, hogy a váro­

si tanács hivatalosan még mindig nem engedélyezi a „kint- lakást”) földjükre. A város körül ezekben az években már több külterületi lakott helyről tudunk: Csődör, Talfája, Városföld, Szentkirály, Borbás, Úrrét, Szentlőrinc, Ballószög, Monostor, Bugac, Ágasegyháza, Köncsög, Matkó, Alpár.4

I. A

1. Javaslatok, kezdeményezések a tanyai (pusztai) népoktatás bevezetésére

A külterületi vagyis a tanyai lakosok, családok gyerm ekei­

nek oktatásával kapcsolatos javaslat először 1838-ban vetődött fel abban a jelentésben, amelyet „Szabados Kecskemét Város N.N. Fő Bírája és Tanácsa” (válaszlevelében) a Város bírája részletesen szól a pusztán élő szegények (kertészek) gyerm eke­

inek összeírásáról, valamint az iskolai tanításban való részvétel szükségességéről. „A taníttatásra egyik ösztönül szolgálhatna a szüléknek az is, ha m egállapíttatnék, és közhírré tétetnék, hogy bizonyos határidő eltelte után a mesterség tanulására nem fognak felvétetni az olyan gyermekek, kik olvasni, írni, számolni nem tudnak.” Ennek a jelentésnek az volt az előzmé­

nye, hogy 1838. aug. 30-án Pest vármegye közgyűlésén a nép­

nevelés ügyéről egy határozati javaslatot olvastak fel, melynek sokszorosított másolatát megküldték valamennyi vármegyé­

nek tudomásulvétel és a benne felsorolt kérdésekre adandó vá­

lasz céljából. Az idézet levél szövegrészletéből már jól kiolvas­

ható a pusztai népoktatás szükségszerűsége, célja, feladatai és mielőbbi megvalósítása, amire sajnos majdnem két évtizedet kellett várni.5

Az 1840-es években nem történt változás a tanyai népokta­

tás gondolatának és javaslatának korábbi felvetésén kívül. Az intézkedések elhúzódása több okra vezethető vissza. Ezek kö­

zül említjük, hogy az első m agyar közoktatási miniszternek bá­

ró Eötvös Józsefnek ezirányú törekvése a szabadságharc miatt nem valósulhatott meg. Az önkényuralom első évei után a vá­

rosi tanács egyelőre a belterületi iskolák gondjaival volt elfog­

lalva, és emiatt sem történt intézkedés a tanyai népoktatás kér­

désében. Ezen kívül pénzügyi okok is késleltették a külterüle­

ti iskolák felállítását.6

Néhány évvel később, 1853. év végén, Haas Mihály (1810-1866) császári és királyi főigazgató tett látogatást a kecskeméti iskolákban. E látogatás alkalmával a róm. kát. isko­

lák számát kevésnek találta (a róm. kát. isk. köteles tanulók számarányához viszonyítva), amiről tájékoztató jelentést készí­

tett és továbbított a helytartótanácshoz. E jelentés megtétele után a kormány hivatalos úton többször is sürgette a városi ta­

nácsot és a róm. kát. egyházközséget, hogy mielőbb rendezzék az iskolaügyet. Ekkor már a pusztai iskolák felállítását is szor­

galmazták, míg végre 1855-ben a városi tanács egy külön bi­

zottságot kért fel, hogy javaslatot dolgozzon ki az iskolaügy m i­

előbbi tisztázására, lerendezésére. E bizottság a helybeli feleke­

zetek képviselőinek és gondnokainak bevonásával tanácskozott több alkalommal, míg végre elkészült Kecskemét iskolaügy­

ének „véleményes javaslata” alapján 1855. szeptember 3-án és az azt követő napokban történt meg a régóta húzódó iskolaügy végleges lerendezése. Pásthy Károly: K ecskem ét közoktatás- ügye a m últban és jelenben (1899) c. munkájában a követ­

kező sorokban örökítette meg e nevezetes eseményt: „ ...a kecskem éti iskolaü gynek az a nevezetes rendezése, m ely nem csak a népoktatás ügyén len d ített az akkori viszonyok­

hoz képest igen nagyot, hanem egyú ttal a városban lévő két régi gim názium ot is m egm entette a m agyarságnak és új virágzásn ak in dította ő ket.”

A városi tanács 1855. szept. 3-án és az azt követő napokon hozta azt a határozatát, amelyben kimondja „Szentkirály, B o rb ás és A lp ár p u sz tá k v á ltsá g d íjá b ó l fe n n m arad t 354.677 pfrt kam atot évenként az iskolaü gyre fo rd ítja”. A kamatból négy felekezet részesedését jelölte meg azzal a kikö­

téssel, hogy tisztán népnevelési célokra és tanintézeti szükség­

letekre” fordítsák az adományozott pénzt. Ugyanekkor m eg­

határozta a római katolikus, a református egyházak elemi isko­

láinak számát: a katolikusok 14-re, a reformátusok 11-re köte­

lesek növelni. Ezen kívül külön határozott arról, hogy a város saját költségvetéséből állít fel:

— egy reáliskolát (rom. kát.)

— két vasárnapi iskolát (rom. kát., ref.) 3-3 osztállyal

— tíz mezei (pusztai) iskolát.

E határozatban „kim ondta a tanács azt is, hogy a tanítók ellátását, az iskolák belső szervezetét és felügyeletét az egy­

házakra ruházza; m agának csak az a fölötti őrködést tartja fönn, hogy a kitűzött szent cél eléretik-e? E végből m inden egyházi iskolához saját vallásbeli tanfelügyelőt (Horváth Döme róm ai katolikus, Csányi Jó zsef reform átus, Gömöry Frigyes evangélikus, Pacsu G ergely gör. keleti) nevezett k i.”

2. A pusztai iskolák felállítása

1856-ban a városi tanács összeíratta Kecskemét város külte­

rületén az iskolaköteles gyermekeket, ezek után határozták meg a tanyai iskolák területi elhelyezkedését a felekezetek (rom. kát. és a ref. hívek) számarányának figyelembe vételével.

1856. augusztusában a városi tanács 10 tanyai (pusztai) ta­

nítói állásra „csődöt” (pályázatot) hirdetett az akkori országos lapokban. A beérkező 24 pályázó közül a városi tanács a fele­

kezetek előzetes javaslatai alapján 1856. okt. 25-én megválasz­

totta az első 10 tanyai tanítót: 7 római katolikus (Bállá István, Dvorcsák Antal, Goór Péter, Haiter József, Kmeth József, Ko­

vács Géza, Selem Antal) és három református (Bereck Lajos, Beregszászi Dániel, Fazekas László) vallásut.9

Az első tanyai iskolák a város által bérelt tanyaépületekben kerültek elhelyezésre. A tanyaépületek bérbevétele a követke­

ző szempontok szerint történt:

— egy iskolaszobából és konyhából álló helyiség után évi 40 frt.

— két iskolaszobából és konyhából álló helyiség után évi 50 frt. haszonbért kellett fizetni a bérbevevőnek.

Az első években féléves (novembertől áprilisig), majd éves, és a későbbiekben általános 3 éves szerződéseket kötött a város a tanyatulajdonosokkal.10

A szentlőrinci iskola pl. a római katolikus egyház tulajdoná­

ban volt, de ezután is fizettette a város rendszeresen a m egál­

lapított bérleti díjat, annak ellenére, hogy róm. kát. iskolaként működött.

A tanyai iskolák helye többször is változott, mert a tanyai lakosság évről évre szaporodott, és a szétszórt tanyáktól függő­

en kellett a legmegfelelőbb helyen kiválasztani az újabb tanya­

épületet. Jó példa erre a városföldi tanyai iskola többszöri áthe­

lyezése, amelyet legtöbb esetben a szülök kezdeményeztek.11 Részlet a városföldi pusztai iskolák történetéből: „Az iskola helye többször változott, m ert a tanyai lakosság évről év­

re szaporodott és a szétszórt tan yavilágtó l függően kellett a b érelt tan yaép ü leteket a legm egfelelő b b helyen k iv álasz­

tani. A kicsin y apróságok általáb an 1/2-1 órai gyalo glással ju to ttak el a k iterjed t tanyavilágból az isko lán ak kijelö lt (b érelt) tan yaép ületb e. Hogy m ilyen utakon? J á r t földút csak a N agy Szegedi ú t és a Kis Szegedi út volt a kö rn yé­

ken, illetve a körzetben. M inden tanuló úgy jött iskolába, ahogy tudott — árkon-bokron keresztü l, sárban, vízben, télen p ed ig hóban. M ég azt is m eg kell jegyezni, hogy a kis tanyai g yerek ek hiányos ru h ázatú ak voltak, leg tö b b jü k ­ nek alig volt láb b elije, csizm ája. K ülönösen a n agycsalá­

dos szü lő kn él okozott gondot a ruha, cipő, iskolai felsze­

relés hiánya, am iért legtöbbször az iskolaköteles tan u ló k közül csak egy g yerm ek et tu d tak járatn i isko láb a egyszer­

re. M ajd egy m ásik napon a m ásik, h arm ad ik és n egyed ik,

így felcserélve osztály és évtől fü ggetlen ü l eljártak h eten ­ kén t egyszer-kétszer isk o láb a.”

Az itt ismertetett állapotok jellemzőek voltak a kecskeméti külterületi tanyai népiskolák többségére, mert hasonló körül­

mények voltak egészen a század végéig, de még az 1900-as években is találkozunk ilyen esetekkel.12

A tanyai (pusztai) iskolák működése tehát az 1856/57-es tanévvel kezdődik. Az 1857/58-as tanévben már mind a tíz külterületi iskolában megkezdődött a tanítás az akkor érvény­

ben lévő tan- és órarend szerint. (Sorrend szerint 11 iskola lé­

tesült, mivel egy — a gátéri — megszűnt, helyette Szentlőrincen nyílt, így a számuk maradt: 10.)”13

3. A tanítás ideje, rendje, tantárgyak, tankönyvek (1856-1872) '

A tanyai (pusztai) iskolákban a tanítás késő ősszel kezdődött és kora tavasszal már elszéledtek a tanulók. Az iskolai év hiva­

talosan novemberben kezdődött volna, de az elhúzódó mező- gazdasági, betakarítási munkák miatt a tanító kénytelen volt

„bevárni” a tanulókat. Egy héten csak öt alkalommal, napi négy órában megosztva délelőtt és délután folyt a tanítás. Pén­

teken nem volt tanítás, mivel a tanyasi emberek ekkor jöttek be a városba a hetipiacra. Ezen a napon a gyerm ekek otthon a tanyákra és a jószágokra vigyáztak legtöbb esetben („tanyá­

sok” voltak).14

Tantárgyak: A rövid néhány hónapos tanítási idő (a legjobb esetben 5-6 hónap) miatt csak a legszükségesebb tudnivalók­

ra, ismeretekre terjedt ki a tanítás: írás, olvasás, számolás és vallási ismeretekre (Biblia, Katekizmus). Egy 1856/57-es tan­

évről fennmaradt táblázatos kimutatás felsorolja a rom. katoli­

kus tanyai iskolákat, a tanítókat, szolgálati évüket, a tanulók létszámát, származását, a tanított tantárgyakat és végül érté­

keli az elért eredményeket (kitűnő, dicséretes, középszerű m eg­

jegyzésekkel). A táblázatot Fektor József kecskeméti plébános, mint iskolaigazgató készítette, majd a vezető esperes láttamo- zása (Makk Ferenc esperes, tanfelügyelő) után a váci püspök­

séghez továbbították tájékoztatás céljából.15

A tantárgyak felsorolása: hittan, betűismerés, hangoztatás, rendes olvasás, számtan, írásgyakorlat, egyházi szertartások és evangéliumi magyarázat. A vallási ismeretet mindkét feleke- zetnél a tanítók tanították, de évente két alkalommal az első félévi és a második félévi vizsgán részt vettek a felekezetek kép­

viselői is. A római katolikus tanyai iskolákban „hitelemzők” ta­

nították a hittant, de ellenőrizték a vallási ismeretek tanítását is. Az em lített táblázatos kimutatás szerint két ferences atya végezte az első öt rom. kát. tanyai iskolában a „hitelemzést”

(hittan tanítást).16

Tankönyvek: ABC, Olvasókönyv, Biblia, Elemi katekizmus,

„Roder” biblia (rom. kát. iskolákban), „Iráspéldány” (írásmin­

ta), Énekes könyv, Bárány Ignácz (képezdei tanár) „Irva- olvasás tanmódja”.17

4 . „Tanítói tanácskozmányok”

(Tanítói értekezések)

A tanyai iskolák felállítása után mindkét felekezet (kát. és ref.) a korábbi gyakorlathoz hasonlóan évenként egyszer az is­

kolai év elején — a tanyai tanítókkal együtt — úgynevezett „ta­

nítói tanácskozmányokat”, mai értelemben éveleji vagy évnyi­

tó tantestületi értekezletet tartottak.

Ezeknek a tanácskozmányoknak volt egy kialakított rendje, rendszabálya, amely meghatározta a főbb szempontokat, tartalmi és formai követelményeket. A következőkben ismertetjük azokat a szempontokat, amelyek alapján lezajlott egy-egy ilyen tanácskozás:

— általában vezető esperesi vagy alesperesi kerületekben kel­

lett tartani „tanácskozmányokat” (a kerületekhez tartozó összes tanító részére)

— a „tanácskozmány” elnöki tisztét a vez. esperes vagy ales- peres, mint tanfelügyelő, a plébános, mint iskolaigazgató vesz részt a tanácskozáson.

— a jegyző megválasztása (a „tanácskozmányról” készült jegyzőkönyvet a megválasztott un. kér. jegyző készíti el, ennek külön ügyrendje volt!)

— az iskolaügyekkel kapcsolatos rendeletek ismertetése (cs.

kir. igazgatóság által kiadott rendeletek, utasítások), azok magyarázata, életbeléptetésük ideje, módja stb.

— „tanszakba vágó” (a tanítás módszertanába tartozó) kérdé­

sek felvetése, megbeszélése és megvitatása (írás, olvasás, számolási feladatok ismertetése szóban és írásban a taní­

tók által készített „elemző tanulm ányok” alapján, amelyet mindig az előző „tanácskozmányon” kapnak feladatul.

Az itt ismertetett rend szerint folytak a későbbi években is egészen 1872-ig a tanítói tanácskozások a községi iskolák m egalakulásáig. Sajnos az eddigi levéltári kutatások során még nem sikerült feltárni a „tanácskozmányokról” készült eredeti jegyzőkönyveket, amelyekből különösen a tanyai (pusztai) is­

kolákra vonatkozó feljegyzések feltárásával lehetne világosabb képet kapni az akkori iskolai életről.18

A „Tanodái Lapokéban egy külön rovat foglalkozott ezzel a tém ával „M egtartott tanítói tanácskozm ányok” címmel, amelyben az ország minden részéről érkező tudósításokat rend­

szeresen közölték. Kecskeméten például 1857. nov. 17-én m egtartott első, kerületi „tanácskozmány”-ról jelent meg tudósítás Révay György kecskeméti belterületi tanító (kér.

jegyző) írása nyomán. A „tanácskozmány” bevezető soraiban a következők olvashatók: „Főt. M akk Ferenc kanonok, esp e­

res és kér. tanodafelü gyelő ú r elnö klete alatt részt vettek:

Főt. Fektor Jó z sef kecskem éti plébános és iskolaigazgató úr; három hitelem ző sz. F erenc-rendi atya, 15 elem i ta n í­

tó K ecskem étről; négy tanító C eglédről, a kerü letb ő l ösz- szesen 7 - a kecskem éti p u sztákró l 5 tanító és m áso k”19

Ezen a tanácskozáson először a kér. jegyzőt választották meg, ugyanis önkéntes jelentkező nem volt, így került sor Révay György kecskeméti belterületi tanító megválasztására.

Ezután a cs. kir. vallás és közoktatási min. 1855. márc. 23-tól 1857. júl. 26-ig megjelent rendeletéit ismertették, majd kér­

déseket osztottak ki a tanítóknak, amelyre az írásbeli válaszo­

kat a következő „ tanácskozmány ra” kellett elkészíteni. Ezután a tanítással kapcsolatos kérdések kerültek megvitatásra. (A tankönyvek használata, a nyelvtani fogalmak oktatása, az isko­

lai könyvtárak bővítése és a szemléltetőeszközök beszerzése, a szegény tanulók tankönyvsegélyezése, a „földabrosz”-ok (tér­

képek) hiánya és az iskolai tanoda látogatási ívek megléte, an­

nak vezetése stb.) A továbbiakban a ceglédi és a kecskeméti ta­

nítók közül néhányan „nyelvtani gyakorlatok” tanításával kap­

csolatos elemző írásukat ismertették, felolvasták és m egvitat­

ták. A helye a rom. kát. plébánia tanácskozó terme volt.20

5. A tanítók fizetése, javadalmazása

1856-ban a városi tanács a tanyai (pusztai) tanítók fizetését évi 220, majd később 231 pfrt-ban állapította meg, ezen kívül pedig ingyenes lakást és 2 hold föld haszonélvezetét biztosítot­

ta számukra. Tandíjat (fűtőpénzt) 12 p.-kor.-ban határozza meg a városi tanács, de a tanulók (szülők) nem szívesen fizet­

ték, arra hivatkozva, hogy „van a tanító ú rn a k rendes fize­

tése, akkor m iért k é r m ég tan d íjat is ”. Az ilyen és ehhez ha­

sonló megjegyzésekből természetesen sok vita származott a ta­

nító és a szülő között.

A községi iskolaszék m egalakulása után végérvényesen el is törölték a tandíj fizetését a tanyai iskolákban.21

A külterületek közbiztonsága miatt fegyvertartási engedé­

lyért folyamodtak a tanyai tanítók. Kecskemét város nagyki­

terjedésű külterületén már a század elején a pusztai lakosok vé­

delmére egy csendbiztos mellé 6 „pusztázó lovashadnagy”-ot osztottak be, akik a közbiztonságot fenntartották.

1848 után kezdetben az elszaporodott rablások miatt csá­

szári katonaságot vezényeltek ki, mellyel „statárium” kihirde­

tése is együtt járt. Ezután a csendőrség tartotta fenn a rendet, csökkentve a pusztázó hadnagyok szerepét, de 1858-ban újra a pusztázó hadnagyok vigyázzák a pusztai lakosok nyugalm át.

Ekkor létszámuk 8-ra emelkedett, de még így sem tudják a közbiztonságot maradéktalanul fenntartani. Ezekben az évek­

ben az egész alföld a „betyárvilágnak” szülőföldje és m elegágya volt, így Kecskemét külterületére is jellemző volt ez az állapot.

A tanyai lakosságot folyton rettegésben tartó rablók és útonál- lók elszaporodtak. A közbiztonság (jogbiztonság) fellazult és ekkor azok a személyek, akik önvédelmi célból fegyvertartási engedélyt kértek — megfelelő és alapos indok alapján — meg is kapták, nem kevés utánjárás után.22

Amikor a tanyai iskolák 1856 és 1858 között folyamatosan létrejöttek szétszórtan Kecskemét külterületén, a tanyai taní­

tók sem érezték m agukat biztonságban, ezért ők is fegyvertar­

tási engedélyért folyamodtak. 1858. nov. 1-én egységesen mind a 10 tanyai tanító kérelmet intézett a polgármesterhez, ahol a személyi adatok bejegyzése, nyilvántartásba vétele után részükre megadták a 3 évre szóló ném et és m agyar nyelven k iállíto tt „fegyvertartási engedélyt”. Az engedélyben az ú gy­

nevezett „fegyverhordozhatósági-engedelem”, jelesül: egy két csövű lőfegyver és p iszto lyra — személy és vagyonbátorság végett” beírás szerepel.23

II. AZ ISKOLASZÉK MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (187 2-187 6)

1. Az 1868. évi 38. te. és az iskolaszék megalakítása

Az 1868. évi t. c. intézkedett a népiskolai hatóságokról, töb­

bek között az iskolaszék felállításáról is: „M indennem ű kö z­

ségi népoktatási in tézet közvetlen ül a község hatósága alatt áll. A község a hatóságát az á ltala választott iskolai szék által g yak o ro lja” (116. pár.)

Kecskeméten az iskolaszék 1872. szeptember 14-én tartot­

ta alakuló ülését. (Első elnöke N agy Lajos volt.) Az iskolaszék tagjai voltak a képviselőtestület által választott tagok, a hely­

beli lelkészek és a tanítói testület választott képviselője. Az is­

kolaszéket 3 évenként újraválasztották.

Kecskeméten a népiskolák 1872-ig felekezeti hatáskörben működtek, a város rendszeresen segélyt biztosított minden fe­

lekezeti iskola számára.

Minthogy a tanyai népiskolák már kezdettől fogva részben községiek voltak, csupán a felekezeti irányításuk és felügyele­

tük változott meg. Az iskolaszék megalakulását (1872. IX.

14.) követően egymás után tartotta gyűléseit, ahol fontos in­

tézkedéseket és döntéseket hoztak.

Az iskolaszék 1872. nov. 6-i ülésén N agy Lajos iskolaszéki elnök első alkalommal hozta nyilvánosságra a belterületi és a külterületi (pusztai) tanítók névsorát. A pusztán ekkor a követ­

kező tanítók tanítottak: Bállá István, Bensek Lajos, Erdős Fe­

renc, Faragó Sándor, Fincziczky József, Hegedűs József, Heiter József, Lőrincz István, Ruska János.24

Az 1872/73-as tanévben továbbra is 10 tanyai (pusztai) is­

kola működött Kecskemét külterületén. A szentlőrinczi r. kát.

iskola 1870-ben megszűnt. (Feltételezések szerint uradalmi is­

kolaként működött tovább a Coburg hercegi birtokon.) Ebben az évben viszont Felső-Alpáron nyílt iskola, így az iskolák szá­

ma nem változott. A Felső-Alpári iskolában (bérelt tanyaépü­

letben) először Tóth Gyula tanított egy évig, majd őt követte Fincziczky József tanító.25

Az 1872/73-as tanítási évben a 10 tanyai (pusztai) iskolában összesen 409 (248 fiú és 161 leány) tanuló volt. Sajnos a későb­

bi évekről (1876-ig) nincs megbízható adat, így a létszámvál­

tozásokról nem lehet összehasonlító kimutatást készíteni.

Pusztai iskolák (1872/ 73 tanévben) Tanulók

K ülterület Tanító Fiú Lány Ossz.

1. Alsó-Csődör Bállá István 10 9 19

2. Felső-Csődör Dianovszky László 29 15 44

3. Talfája Erdős Ferenc 19 10 29

4. Alsó-Szentkirály Heiter József 43 18 61 5. Felső-Szentkirály Hegedűs József 24 19 43

6. Úrrét Barcsay Dezső 31 17 48

7. Városföld RuskaJános 24 12 36

8. Felső-Alpár Fincziczky József 35 21 56

9. Halesz Lőrincz István 18 23 41

10. Monostor Benkő István 15 17 32

Összesen: 248 161 409

A tanyai (pusztai) iskolákban a korábbi években jól bevált fe­

lekezeti tanterv alapján folyt a tanítás. Ugyanis mindkét feleke­

zet (rom. kát. és ref.) egymástól eltérő tantervet használt, de a kö­

vetelmények végül is összhangban álltak egymással. A községi is­

kolaszék az 1873/74-es iskolaévről egy igen terjedelmes jelentést készített, amelyben a használatos tankönyveket is felsorolta:

Gönczy Pál: ABC, Gáspár Jónás: Olvasókönyv, Nagy László:

N yelvtan gyakorlókönyv, Dr. Soltész János: Természetrajz, Ballagi Károly és Nagy László: M agyarország története.

Az osztályokban továbbra is fiúk, lányok vegyesen jártak. A tanítási időről nem tesz említést a jelentés, hogy délelőtt és dél­

után is folyt-e tanítás.26

2. Az oktatás felügyelete

A tanyai iskolákban az oktatás felügyelete és a fegyelmi jog­

kör az iskolaszék hatáskörébe tartozott az 1868. évi te. 47. és a 121 par.-a, valamint az 1869. jún. 6-án kibocsájtott minisz­

teri rendelet 8. par.-a alapján. A fenti rendelkezés szerint a ta­

nyai iskolák felügyeletére első alkalommal a következő iskola­

széki tagok kaptak megbízást, mint látogatók:

Decsi János az úrréti, Flórián Károly a városföldi, Bagi Lász­

ló a haleszi és a monostori, Dr. Singer Bernát az alsó- és felső- csődöri, Dr. Horváth János a talfái, ifj. Szabó László az alsó- és felső-szentkirályi, N agy Lajos iskolaszéki elnök az alpári iskola látogatására.

Az iskolaszéki tagok, mint látogatók, havonta kötelesek vol­

tak legalább egyszer felügyeleti látogatást tenni, amelyről írá­

sos jelentést kellett készíteni. Ezek a látogatások az első időben még rendszeresek voltak, de a későbbiekben elmaradoztak.

A tanyai iskolákban a létszám megfogyatkozott, és a színvo­

nal is erősen csökkent. Ugyanis a korábbi felekezeti felügyelet szakmai szempontból sokkal hozzáértőbb, ugyanakkor rend­

szeres is volt. A tanyai iskoláknak külön igazgatója nem volt, az iskolaszék elnöke és tagjai közösen vállalták az iskolák ügye­

inek intézését.27

A tanítók javadalm azása: Némi javulás következett be, mert a korábbi 300-ról 400 pfr.-ra emelkedett az évi fizetés, vala­

mint a 2 hold „tanítói föld” haszonbérlete is megmaradt. To­

vábbá még egy új rendelkezés is született, mely szerint a taní­

tó elhalálozása esetén az özvegye és árvái a halálozás napjától számított fél évig élvezik a járandóságot. (Községi iskolaszék

1873. V 25-én tartott ülésén hozott határozat.)28

III. KÖZSÉGI NÉPISKOLÁK MEGALAKU­

LÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (187 6-189 6)

1. A felekezeti iskolák megszűnése és a községi iskolák megalakulása, működése

Az elhúzódó felekezeti viták után 1877. jan. elsejével Kecske­

mét valamennyi népiskolája községi (városi) fenntartás és irányí­

tás alá került. A külterületi tanyai (pusztai) népiskolák felekeze­

ti felügyelete és irányítása már korábban, 1872-ben az iskolaszék

megalakulásakor megszűnt. Ugyanis a tanyai (pusztai) iskolák kezdettől fogva községi (városi) fenntartásúak voltak, így tehát az 1872 és 1877-es évek közötti időszakban lezajlott felekezeti viták sodrába nem kerültek. (A róm. kát. egyház 1875. dec. 19- én, az izraelita egyházközség pedig 1876. jan. elsejével végleg el­

határozta a községi iskolákba történő belépést.)29

A községi népiskolák megalakulása határkő Kecskemét nép­

oktatásának történetében, mert új korszak kezdődik, amely több évtizedre meghatározza a város iskolaügyének fejlődését.

Ez az új korszak Pásthy Károly fiatalon kinevezett (megbízott) községi népiskolai igazgató működésével veszi kezdetét.30

Pásthy Károly igazgató megbízását (1877. szept. 1.) köve­

tően m egtartja a községi népiskolák első tanácskozását. Mint igazgató és felügyelő kezdi el iskolaszervező és pedagógusi munkáját. Havonként tartja rendszeresen a közös tantestületi tanácskozásokat a belterületi és külterületi tanítók részére.

Ezeken a tanácskozásokon folyamatosan közölte a hatósági in­

tézkedéseket és iskolalátogatásai alkalmával szerzett tapaszta­

latait. Továbbá ezeken a tanácskozásokon tárgyalta a testület és az iskola a nevelés-oktatás körében felmerült ügyeket.31

1877-ben a tanyai iskolák száma 10-ről 11-re növekedett.

(Ballószög pusztán Pesti Lajos magántanító iskolát nyitott — 1877.

III. 1. —, melyet a községi iskolaszék testületé a lakosság kérelme alapján később hivatalosan is elismert.) Az 1877/78-as tanévben a 11 tanyai (pusztai) iskolában összesen 499, 256 fiú és 243 leány tanuló vett részt a mindennapi oktatásban. Ebben a tanévben a ta­

nítók száma 44 volt, ebből 1 1 a külterületen tanított.32

Pásthy Károly eleinte évről évre m egújított, később állandó megbízásai látja el igazgatói munkakörét. Az 1878/1879 isko­

lai évtől szerkeszti az első nyomtatásban is megjelent összefog­

laló jelentését: „Igazgatói zárjelentés” címmel. (A későbbi években is rendszeresen mindig bővebb tartalommal jelennek meg a községi népiskolák évi jelentései.)

2. Az ismétlőiskolai oktatás bevezetése (1881)

tás bevezetését, de erre nem került sor jó négy évtized múltán sem, míg végre a községi iskolaszék 1881-ben elrendeli a tan­

köteles tanulók összeírását a város belterületén és a külterüle­

ten egyaránt.

A város külterületén 1881. augusztusában fejeződött be az összeírás, mely szerint:

Tehát a város külterületén a tankötelesek száma összesen 3022, akik közül 1531 fiú és 1491 leány.

Az 1881/82-es iskolai évben, amikor elkezdődött mind a 12 tanyai népiskolában egységesen az ismétlő-oktatás, az év elején beiratkozott 171 tanulóból az év végén mindössze 160-an m a­

radtak, akik rendesen eljártak a vasárnaponként tartott tanítá- 8-12 éves korú

(mindennapi iskolára kötelezett) 12-15 éves korú

(ism étlő iskolára kötelezett) Összesen:

2331 F: 1146 L: 1185

3022 1531 1491

691 385 306

Tanyai ismétlő-iskolások (1881-1896)

Ssz. Isk. év Fiú Leány Ossz.

Vallás szerint rom. k.ref.evang.

Oszt.

csop.

Isk. év végén

Kimaradt (elhal.)

i. 1881/82 102 69 171 103 67 1 I. 160 i i

2. 1882/83 122 82 204 125 78 1 I. 143 5 6(5 )

3. 1883/84 126 123 249 175 70 4 I. 219 30

4. 1884/85 127 121 248 169 75 4 I. 224 2 3 (1 )

5. 1885/86 137 119 256 168 87 1 I-II. 230 2 3 (3 )

6. 1886/87 145 105 250 175 73 2 I.-II. 223 25 (2)

7. 1887/88 127 113 240 174 64 2 1 -II. 216 24

8. 1888/89 162 111 273 183 87 3 I.-II. 246 27

9. 1889/90 173 124 297 196 97 4 I.-II. 275 22

10. 1890/91 163 144 307 207 97 3 I.-II. 279 28

11. 1891/92 200 161 361 245 113 3 I.-II. 340 21

12. 1892/93 230 193 423 294 126 3 I.-II. 386 3 6(1 )

13. 1893/94 293 219 512 372 133 7 I.-II. 482 2 9 (1 )

14. 1894/95 265 221 486 353 126 7 I.-II. 462 2 3 (1 )

15. 1895/96 267 242 509 358 144 7 I.-II. 486 23

si órákra. Ha megnézzük az 1881/82-es tanévtől az 1895/96- ik tanévig terjedő időszakot — 15 év számadatait vizsgálva —, láthatjuk, hogy évről évre növekszik a tanulók száma. Az 1885/86-ik tanévvel már I-II. osztálycsoportban történik az oktatás. A fiúk-lányok létszámnövekedését vizsgálva m egálla­

píthatjuk, hogy egyenletes növekedés tapasztalható, csak ak­

kor van nagyobb változás, amikor egy-egy új iskola létesül.

Ilyen emelkedés tapasztalható: 1888/1889-ben (Kisfái isk. lé­

tesül) 240-ről 273-ra, 1892/93-ban (Borbási isk. létesül) 361- ről 423-ra itt elég nagy, 62-vel nő, végül 1893-94-ben (Helvé­

ciái iskola létesül) 423-ról 512-re emelkedett az összlétszám.

A kimaradt tanulók számát vizsgálva m egállapíthatjuk, hogy csak a második évben 1882/83-ban magas (56), míg a többi évben (11 és 36 között) ingadozik, ami különösebb m eg­

jegyzést nem igényel.

Végül m egállapíthatjuk, hogy az első 15 évben eredményes volt a tanyai iskolákban létesített ismétlő-oktatás bevezetése, amint azt a számok alapján vizsgálva az első évben járt tanulók száma közel háromszorosára növekedett az 1895/96-ik évre.

3. Új iskolák létesítés, építése

1880-tól új iskolák épülnek a külterületeken és a belterüle­

ten egyaránt. Az 1881/82-es tanévvel kezdődik el a tanyai (pusztai) iskolákban az ismétlő-oktatás. A tanyai tanítói álláso­

kat szigorú pályázati elbírálás után lehet elnyerni. Az 1880-as években a tanyai iskolákban is rendszeressé válnak az évenként kötelezően előírt orvosi vizsgálatok. A tanyai iskolákban nép­

könyvtárak nyílnak folyamatosan a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére. Rendszeressé válik a tanyai iskolák felügyelete. Általában kéthavonként minden tanyai iskolában felügyeleti látogatást tesz a népiskola igazgatója. Látogatásáról és az ott szerzett tapasztalatairól írásos jelentést készít és elkül­

di az iskolaszéknek további intézkedés végett. A későbbi idők­

ben a tanügyi bizottság megbízása alapján az iskolaszék tagjai látogatják a külterületi tanyai iskolákat.33

Az iskolák száma folyamatosan növekszik. 1881-ben Felső- Pusztaszer területén — Kecskemét város birtokán — nyílik isko­

la (bérelt tanyaépületben) Tajcsik Ferenc tanító vezetésével.

1884-ben Szarkásban nyílik iskola, első tanítója: Kiss József.

Majd 1887-ben Ágasegyházán bérelt tanyaépületben kezdődik a tanítás Farkas Márton vezetésével. A következő évben Kisfá­

iban Kéler Gyula tanító vezetésével ugyancsak új iskolában kezdődik el a tanítás. 1892-ben Borbás pusztán Lőrincz István tanító, a következő évben pedig Helvécia-telepen Bérczy József tanító vezetésével teljesen új épületekben kezdhették meg a ta­

nyai gyermekek az iskolai évet. 34

Az 1866 és 1896 közötti években félszáznál is több (55) fi­

atal, középkorú (okleveles) helyi születésű és az ország külön­

böző területeiről ide pályázó tanító nevelte, oktatta a tanyavi­

lág tudásra szomjazó gyermekeit nem kevés fáradsággal, hiva­

tástudattal és szeretettel.35

Az ezredéves évfordulóra a négyévtizedes fejlődés után a ta­

nyai iskolák száma 16-ra emelkedett. A mindennapi iskolába járó tanulók száma megháromszorozódott, az 1881/82-es tan­

évben az ismétlőiskolai tanulók száma ugyancsak háromszoro­

sára növekedett.

Az 1880 és 1896 közötti években 12 új iskola épült fel a vá­

ros 15 négyzetmérföld nagyságú külterületén a szétszórt tanya­

világban. A város áldozatkészsége valóban tettekben nyilvánult meg, de ennek a nagy iskolaépítési programnak „mozgatórugó­

ja”, megvalósítója — személy szerint — Pásthy Károly, a kecske­

méti községi népiskola igazgatója volt. Ezért hálás lehet az utó­

kor, hogy a tanyavilágban a népoktatás első „szellemvárai” sok­

sok küzdelem és anyagi áldozat árán felépültek.

De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a múlt század közepétől egészen a század végéig a szó igazi értelmében „nép­

ta n ító k ” voltak. Ők voltak a „mécsesek”. 1856/57-ben még csak 10 mécses világított a pusztán a nagy sötétségben. Az el­

telt negyven év alatt félszáznál is több mécses gyúlt ki és ho­

zott melegséget az emberek szívébe és leikébe, fényt adott a ki­

csiny gyermeki elméknek és ezek mind-mind besugározták a nagy pusztaságot. Ezek a fények azóta is világítanak nemze­

dékről nemzedéken át és mindig fényesebben.

Most gondolatban az elhalt — talán már el is feledett — ta­

nyai (pusztai) néptanítók fejfájára örök emlékül Dániel próféta üzenetét írom:

„Akik a fö ld porában alszanak, azok közül sokan feltám adnak, némelyek örök életre...

Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fén y lő égbolt,

s akik igazságra tanítottak sokakat,

tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. ”

(D ániel 12.3)

Jegyzetek

1. lványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári fo r­

radalom előtt. Kecskemét, 1991. (29—32.p.) 2. U.o. (76.p.)

3. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Bp. k. (4-p.) 4. Thirring Gusztáv: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József

korában. Bp. 1935. (28-31.p.) 5. BKML IV 1504. (c. 1839. IX! 104)

6. Pásthy Károly: Kecskemét közoktatásügye a múltban és a jelenben. Kecskemét,

1899. (26.p.)

7. U.o. (28-29.p.) 8. U.o. (29.p.)

9. BKML IV. 16091a. Tanácsülést jk.1856. X. 25. (423)

10. BKML IV 16091b. Közigazgatási iratok (1857. IV. kiv. 156.) 11. BKML IV. 16091b. Közigazgatási iratok (1862. IX. 27.

12. Horák Béla: Városföldi iskolák története. In: Városföldi Kalendárium.

Kecskemét. 1995. (105-106.p.)

13. BKML IV. 16091b. Közigazgatási iratok. (1859. 10955.SZ.) 14. BKML IV. 16091b.Közigazgatási iratok. (1859. 10955-sz.) 15. Váci Püspöki Levéltár: Acta Scholastica aug. 13.

16. U.o.

17. BKML IV. 16091b. Közigazgatási iratok. 1857.

18 Tanodái Lapok 1856. IX.9. (247-249,p.)

19. Tanodat Lapok 1857. IX. 17. (43-44,p.

20. U.o.

21. BKML IV. 16091b.Közigazgatási iratok. 1864. (2108.) 1866. VII.

12. (3215.)

22. BKML Várostörténeti adatok: 1—11. és a 68.p.) Kecskeméti rendőrség története (Füvessy Imre ny. főkapitány. 1924- 11. 15.)

23. BKML IV. 1621. Kecskemét város közbátorsági osztályának iratai 1853—1859. Fegyvertartási engedély 1859/6.

24-Joszt (Joós) Ferenc: A kecskeméti községi iskolák története. In: A Kecskeméti Közlöny Évkönyve. 1928. (136—147.p.)

25. BKML IV. 1907. Kecskemét város községi iskolaszék iratai (1875. 1.30.) Közs.isk. szék ülésén jóváhagyott jelentés.

26. U.o.

27. BKML IV. 1907. Kecsk. város iskolaszék jk. II. (1873.1.19.) 28. BKML IV. 1907. 1873. V 25-én hozott határozat

29. Joszt (Joós) Ferenc: A kecskeméti községi iskolák története (1828.) l4 l.p . 30. U.o.

31. Pásthy Károly: Községi Népiskolák Évi jelentése 1882/1883. (6.p.) 32. BKML IV. 1907. Kecsk. város községi iskolaszéki iratok. (1878. V.24./54.) 33. Kecskeméti Lapok 1895. 26.sz. (Pásthy K. 25. éves jubileum.)

34. Tanyai (pusztai) néptanítók történeti névtára (kézirat) 1856-1896. (Flórák B.)

Irodalom

Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári for­

radalom előtt. Kecskemét, 1991.

Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Bp. 19 11. II. k.

Joszt (Joós) Ferenc: A kecskeméti községi iskolák története (1877—1927) In: A Kecskeméti Közlöny Évkönyvvé. 1928.

Pásthy Károly: Kecskemét közoktatásügye a múltban és a jelenben.

Kecskemét, 1899-

Pásthy K ároly: A kecskeméti községi népiskolák évi jelentései 1878/79-1896/97. Kecskemét, 18 7 9 -18 9 7 .

TÉRKÉPEK, MELLÉKLETEK

KECSKEMéT

T É R K É P E .

Kecskemét pu sztái a X V III—X I X . században

P est— P ilis—S o lt-K isk u n vármegye 19 0 0 -b a n

Kecskemét külterületi térképe

Bugacz—Monostor térképe ( 1 8 8 1 )

Tanyai (pusztai) községi népiskolák létszám alakulása (1877-1896)

s

sz.

Isk é v

I sk . s z á m a

T a n u ló k F iú L e á n y

O ssz . V a llá s r.k . ref. ev.

M e g h a lt (fő )

1. 1877/78 i i 252 243 495 330 160 5 2

2. 1878/79 i i 231 218 449 294 150 5 2

3. 1879/80 i i 233 204 437 300 131 6 9

4. 1880/81 i i 242 193 435 308 122 5 4

5. 1881/82 12 379 321 700 521 174 5 3

6. 1882/83 12 435 412 847 621 224 2 35

7 . 1883/84 12 450 395 846 635 208 3 7

8. 1884/85 13 481 407 888 668 216 4 1

9. 1885/86 13 530 449 979 733 241 5 15

10. 1886/87 13 544 425 969 661 303 5 6

11. 1887/88 14 577 483 1060 782 271 7 10

12. 1888/89 15 613 539 1152 841 302 9 5

13. 1889/90 15 611 517 1128 823 299 6 3

14. 1890/91 15 627 546 1173 841 329 3 4

1 5 . 1891/92 15 654 556 1210 907 298 5 16

16. 1892/93 15 712 614 1326 973 345 8 14 17. 1893/94 16 721 656 1377 1015 346 16 17 18. 1894/95 10 725 619 1344 985 340 19 12 19. 1895/96 16 723 604 1327 960 346 21 12

20. 1896/97 16 736 592 1328 973 337 18 2

Megjegyzések:

1. A tanyai iskolák 20 év alatt 11-ről 16-ra, a tanulók létszáma (479-ről, 1328- ra) hozzávetőlegesen a háromszorosára növekedett.

2. Az iskolai tanulók halálozási száma viszont a különbözőjárványos megbetegedések kö­

vetkeztében emelkedett, ingadozott a század utolsó évtizedében.

Pusztai népiskolák (1856-1876)

Római katolikus felekezeti irányítás és felügyelet alatt m ű­

ködtek:

1. Alsó-csődör (Ma Méntelek) — Létesült: 1856. novemberében bérépületben

Tanítók: 1856-1874 - Bállá István 1874-1876. - Benkő István

2. Felső-Szentkirály — Létesült: 1856. dec. 1-én bérépületben Tanítók: 1856-1859 — Selem Antal

1859- 1860 - Bité László 1860- 1876 — Hegedűs József

3. Monostor-puszta - Létesült: 1856. dec. 15-én bérépületben Tanítók: 1856-1857 — Kovács Géza

1857-1861 — Dvorcsák Antal 1861- 1868 - Kerekes József 1868-1870 — Simonyi Antal 1870-1872 — Faragó Sándor 1872-1874 — Benkő István 1874-1876 - Gömöry Mihály

4. Alsó-szentkirály — Létesült: 1857. jan. 1-én bérépületben Tanítók: 1856-1874 — Heiter József

1874-1875 - Csordás Mihály 1876-ban — Minké Béla

5. Gátér (Csak fél évig működött) - Létesült: 1857. jan. 1-én bérépületben

Tanító: 1857-ben Kmeth József

6. Szentlőrinc (Gátér helyett) — Létesült: 1857. nov.-ben a kát.

egyház épületében

Tanítók: 1857-1859 — Kmeth József 1859-1863 - Bures Antal 1863-1870 — Faragó Sándor 1871-1876 - Ismeretlen*

7. Városföld - Létesült: 1857. szept. 1-én bérépületben Tanítók: 1857-1859 — Dvorcsák Antal

1859-1876 — Ruska János 8. Halesz — Létesült: 1857. nov.-ben bérépületben

Tanítók: 1857-1859 - Kiss Mihály (h. tanító) 1859- 1860 - Hegedűs József 1860- 1867 — Bité László 1867-1876 — Lőrincz István

9. Felső-Alpár - Létesült: 1870. okt. 1-én bérépületben Tanítók: 1870-1871 — Tóth Gyula

1871-1876 — Fincziczky József

* Hercegi uradalom volt és így külön tanítót alkalmaztak. Fülöp Szász Coburg góthai herceg tulajdonában volt Szentlőrinc egész területe.

Református irányítás alatt működtek:

1. Felső-Csődör (Méntelek) — Létesült 1856. nov. 1-én bérépü­

letben

Tanítók: 1857-1863 — Beregszászi Dániel 1863-1872 - Fazekas László 1872- 1876 — Dianovszky László 2. Talfája — Létesült: 1857. ápr. 1-én bérépületben

Tanítók: 1857-1863 — Fazekas László 1863- 1864 — Emel Lajos 1864- 1871 — Szalkay István 1871- 1873 — Erdős Ferenc

1873- 1876 — Szentmiklóssy Sámuel 3. Úrrét — Létesült: 1857. máj. 1-én bérépületben

Tanítók: 1857-1872 — Bereck Lajos 1872- 1876 — Barcsay Dezső

■•Etfttt aua|Tf«*V«» 8 " ' BBT l111 l« « S ta n m f lu o e , icnt !f*rrícn, jrnrn 3 r rr d unb jin r 3 r i t , ouf wrtch* tx la n tit, nnb mu6 té r flH auf bafclbrn erirbcr n n r u rr t mcrbcn. Dct fflaffcn. $ o é gitt jir a r a n * ju t ?rgitim «tion .md> a u irr b a lb b<é C c ju lc í, ;ü r trc l* c n tr auégrfieUl if); ú b m ré g t abrr brr Süaffrabrfigrr n e * irdbrrnb brr (?iliigfriWbautT birfré 4'flffré fcinrn SEDo^nfi^ in cincit an<- brrrn S c r o a lt u n g d .tf r ji r f , f# ifi brc SD affrn.ty* bei fen*

fUflcr Ungiltlgfeít bréfrlbm bet brr bafclbft femprlrnten Brlfőibr binnen frtfcá ® c * t n jur ÍJibim ng btijubtíngen.

Jót brn ffl a f f r a .$ a f mirb anfer brrC tcm ptlgcbúbr ben b rrtfig Jtr r a jt r a frine P tb á b r rnrricbtet.

® « td * bitfrr f?a# in SJcrlnfl, fe fönn n e tin I n * bllfat bréfrlbm tin q tf* riitrn lenben.

3>fT 3nb a brr birfré O a f f tn .^ a f f r í bat b tn fclb tn , fe eft rr ffiaffra tr d g t, f»ct* bet f i* ju fúbren, itib rig tn é ibm im Sctrm ingéfaO c bit ® a firn feglricb abjunebm m , nnb n ja berrn nm ecignticbra ftbgabc v rrb fli* trt ifi.

Ü t U rbtrlaffung bté 83afftn<¥«firé nn cinen On«

Vérén, ifi v e rte im , nnb irirb fetrehl an bem, brr ken SBaf*

( rn .^ a p abtritl, i l i a u * an bem . brr |i * brjfcn b rb irn l, al# cint p a ten t* , llrbrttrtfnng brfhaft.

ü i r n lepyvcnarinsi engeucty csaa n io n te g y v er- darabukra, azon s z rm é ly r r , n o n czélra és azun időre é rv é n y es, mellyre s í ü l , ’s ennek lefolyté uU n ismét '.mcgtijilanrió.

A ’ fegyvertartási engedély sson jé ré son kívül is igazolásul szolgál u gyan, mell) re kiedalolt; de hs ( ' fegy­

ver birtokosa lakhelyét még eren engedély érvényessé­

gének ta rtam i a latt más ktizipazgaUisi já iás b a teszi á t , akkor a ' fegyvertartási engedély — különbeni érvényte­

lenség m ellett — as o tt illetékes hatóságnál hal hét alatt IáUamozás végeU bemutatandó.

A ' fegyvertartási engedélyért 30 krajezárnyi b é - lyegilleléken kívül más illeték nem fizelletik.

Ha a‘ fegyvertartási engedély e lv e ss, annak má­

sodpéldánya kérethetik.

r A' fegyvertartási engedély tu ls jd o n o ss, s s t, t«Is-

■ hányszor fegyvert v ise l, m tgávsl hordani köteles, ellen­

ő r z ő esetben rajta é re tv é n , a‘ Tcgyvert tostint letenni 'a azt m egtagadhaüanul átadni lattosik.

A ’ fegyve rtartási engedélyt más valakinek áten­

gedni tilo s, s mind a x , ki átengedi, mind a a , ki n i használja , mint nyiltparancs-áthágó bűntetteiül-

F egyvertartási engedély Ruska Já n o s városföldi tan ító részére - 18 5 9 . ja n u á r 2 . (No. 6.)

RÓM. KATH.

EL EMI FŐ T A N O D Á K B A

JÁRÓ TANULÓK.

É E D E M S O E O S A T A p

8 A TÜUUI UÓM. KATII. ISKOLA

NÉVJEGYZÉKE,

TÖRTÉNETI ADATOMUL

186*/* ISK. ÉVRE.

K K C S K K M É T K N , M T O N A T O T T S Z I L Á D Y K Á R O L Y N Á L .

1 8 G 5.

Szab.Kir. Kecskemét városi róm.kath. elemi főtanodákba já r ó tanulók érdemsorozata, s a többi róm.kath. iskola névjegy­

zéke 1864/ 1865 isk. évre (fedőlap)

T fttt jr a la k o lA k . 1. Csődöri tanyaisk. tan ító : B á l l á I s t v á n , a tanoneok száma: 54.

2. Haleszi tanyaisk. tanító: B i t é L á s z l ó , a tanoneok száma: 42.

3. Alsó sz.-király i tanyaisk. tanító : H c i t e r J ó z s e f, a tanoneok szám a: 93.

4. Felső sz.-királyi tanyaisk. tanító: H e g e d ű s J ó z s e f , a tanoneok száma: 16.

5. Városföldi tanyaisk. tan ító: U u s k a J á n o s . a tanoneok száma: 21.

0. M onostori tanyaiak, helyettes tanító: K e r e k e s J ó z s e f , a tanoneok száma: 38.

7. Sz.-lőrinci tanyaisk. helyettes tanító : F a r a g ó J ó z s e f , a tanoneok száma: 31.

A tanórák száma hetenkint m indenütt: 22.

V a s á r n a p i M i n i n k .

A hét vasárnapi iskolák tanító i: F a r k a s I’ á l , G ö u i ö r y M i h á l y , K i s s E l e k , K i s s J ó z s e f , K o v á c s A u t a l , P r e d i c s J á n o s és I I é v a y ’ G y ö r g y . A tanoneok szám a: 1 3 4.

■ I n jr .ls k o la . Uajziskola tanító: F r a n k K á r o l y , a tanoneok száma: 128.

^ S n c k ls k o la .

^Az elemi (ötanoda épületében éncktanltó: P r e d i t s J á n o s , a figyerm ckcknél, ki egyszersmint az egész í'jisá g orgonásza; — a leányoknál S z á n a J ó z s e f ; a külvárosi iskolák én eklanitó ja: K i s s M ih á ly .

K í W ő l s k o l a .

K ötőiskola-tanítónő: P r e d i t s I l e r m i n . Ez iskolába a belvárosi leányok já rn a k , szám a: 75.

K l s d e d ó v o á a . Kisdedóvoda tan ító : C s i n o s I s t v á n ; a kisdedek száma: 65.

A t a n o n e o k ös szes s z á m a : 2 / / J Í 0 .

T n n i t i i l la i i á c u k o z i n á i i y i t k .

Az 1864. Í8k. évi kerületi tanítói tanácskozniány oct. 27-kén tarta to tt meg Ngs s főtiszt F é k t o r J ó z s e f , prépost, helybeli plébános s tankerületi felügyelő elnöklete alatt. Jegyző: Z i n a F e r e n c . Ez iskolai évben az igazgató ötször ta rto tt a tanítókkal értekezletet, melyekről jegyzőkönyvet K o v á c s E l e k v ezetett

T a n í t ó i k ö n y v t á r .

A tanitói könyvtár különféle szakbeli munkákat tartalm az, szám ra: 330.

K önyvtárnok: K o v á c s A u t á l .

T i l r l ó i i c l l n ö n lo lt n i ISO '/ , la k . é v r e .

A lefolyt tanév o c t 2-kán a Szentlélek segítségül hívásával vette kezdetét. O c t 4-kén mint C) cs.

kir. apostoli Felsége névünnepén az összes ifjúság a templomban jelen t meg s ugyan e hó 5-kén az oktatás kezdetett meg.

A belvárosi iskolák — kivéve a téli hideg időket — naponkint, a külvárosi osztályok csak vasár- s ünnepnapokon hallgattak sz. m isét; ezenfelül délután, & néppel eg yütt, résztvettek a tanításban s isteni szolgálatban.

Az elemi fótanoda IV. osztályának, az illető hitelem ző, K o v á c s B á l i n t , sz. Ferenerendi áldozár által vasár- s ünnepnapok előtt az evangélium m agyaráztatott meg s annak tartalm a a tanoneok által nyil­

vános vizsgálaton fclniutattatotL

Az összes ifjúság minden nyilvános ájtatosságon 8 körmeneten m egjelent, s egész éven át négyszer gyónt s áldozott.

A nyilvános vizsgálat számos vendég s a róni. katli. Egyház — m int pártfogója az iskoláknak — küldöttei által élénkité.

Jnlins 30-kán M ájer István „A ki m int vet úgy arat" című színdarabja igen díszes vendégkoszorú előtt Altatott elő. Ennek tiszta jövedelme a kisdedóvoda folsegélésére s a tanítói könyvtár gyarapítására fordittntik.

Az isk. év Ju l. 31 -kén „Téged Isten dicsérflnk“kcl fejeztetett he. A jövő iskolai év o c t 1-én veszi kezdetét; a beiratások sept. 28. 29. és 30-káu fognak m egtartatni.

Kecskem ét, jul. 31. 1805.

Dr. Zimmermann Jakab,

A pusztai (tan yai) népiskolák felsorolása és egyéb adatok Kecskemét, 1 8 6 5 . jú liu s 3 1.

Tanyai (pusztai) népiskolák

Isk. létesült: 1856. XI. 15. (Szalay Pálné bérelt tanyaép.-ben) Megszűnt: 1893-ban (kevés tanulólétszám miatt)

Tanítók: Bállá István 1856-1874 (8)

Benkő István 1874-1877 (3) Lőrincz István 1877-1892 (15) 2. Felső-Csődör

Isk. létesült: 1856. XI. 15. (D arányiJános bérelt tanyaép.-ben) Tanítók: Beregszászi Dániel 1856-1863 (4)

Fazekas László 1863-1872 (9) Dianovszky Lajos 1872-1896 (14)*

3. Felső-Szentkirály

Isk. létesült: 1856. XII. 15. (Mócza Ján os bérelt tanyaép.-ben) Új isk. épült: 1883-ben

Tanítók: Selem Antal 1856-1859 (3)

Bité László 1859-1860 (1) Hegedűs József 1860-1891 (31) Dömötör János 1891-1896 (5)*

4. Monostor puszta

Isk. létesült: 1856. XII. 15. (Tréfás Tóth J ó z sef bérelt tanyaépü- létében)

Tanítók: Kovács Géza 1856-1858 (2)

Dvorcsák Antal 1858-1861 (3) Kerekes József 1861-1868 (7)

Simonyi Antal Faragó Sándor Benkő István Gömöry Mihály Kiss József Révay László Fekete Sándor Mendel Gáspár

1868-1870 (2) 1870-1872 (2) 1872-1874 (2) 1874-1883 (9) 1883- 1884 (1) 1884- 1887 (3) 1887-1889 (2) 1889-1896 (17)*

5. Alsó-Szentkirály (rom. kát.)

Isk. létesült: 1857. I. 1. (Túri Já n os bérelt tanyaép.-ben) Új isk. épült: 1893-ban

Tanítók: Heiter József 1857-1874 (17) Csordás Mihály 1873-1875 (2) Minké Béla 1875-1881 (5) Tóth Gerő 1881-1896 (15)*

6. Gátéri (rom. kát.)

Isk. létesült: 1857. I. 15. (Sárközy Tál bérelt tanyaép.-ben) Megszűnt: 1857. első félév végén.

(Helyette Szentlőrincen nyílt iskola 1857. novemberében.)

Tanító: Kmeth József 1857. I-V hóig

7. Talfája (ref.)

Isk. létesült: 1857. IV. 1. (Szabó M ihály bérelt tanyaép.-ben) Tanítók: Fazekas László 1857-1863 (9)

Érmei Lajos 1863-1864 (1) Szalkay István 1864-1871 (7) Erdős Ferenc 1871-1873 (2)

Szentmiklóssy Sámuel 1873-1876 (3) Tormássy Sándor 1876-1885 (9) Dékány Károly 1885-1896 (11) 8. Úrrét (ref.)

Isk. létesült: 1857. II. 1. (özv. Lestár Józsefivé bérelt tanyaépületében) Új isk. épült: 1890-ben

Tanítók: Bereck Lajos Barcsay Dezső Sima László Virágh László Pesti Lajos Szűcs László Szőke Albert 9. Szentlőrinc (rom. kát.)

Isk. létesült: 1857. X.

(a megszűnt gátéri isk. helyett létesült Kecskeméti róm.

köt. egyház telkén lévő bérelt lakóépületben)

Tanítók: Kmeth József 1857-1859 (2)

Bures Antal 1859-1863 (4) Faragó Sándor 1863-1870 (7) 10. Városföld (róm. kát.)

Isk. létesült: 1857. IX. 15. (Tormásssy Z sigm ond bérelt tanyaépü­

letében)

Új isk. épült: 1891-ben

Tanítók: Dvorcsák Antal 1857-1858 (1) Ruska János 1858-1882 (24)

1857-1872 (15) 1872-1876 (4) 1876-1879 (3) 1879- 1880 (1) 1880- 1882 (2) 1882-1886 (4) 1886-1896 ⁽10^)*

Kiss József Gömöri Mihály

1882- 1883 (1) 1883- 1893 (13) 11. Halesz (rom. kát.)

Isk. létesült: 1857 (1858) (SkultétiJános bérelt tanyaépületében) Új isk. épült: 1884-ben

Tanítók: Kiss Mihály Hegedűs József Bité László Lőrincz István Benkő István Geday Sándor Fekete Sándor

1857-1859 (2) 1859- 1860 (1) 1860- 1867 (7) 1861- 1876 (15) 1876-1887 (11) 1887-1889 (2) 1889-1896 (7)*

12. Felső-Alpár

Isk. létesült: 1870. X. 1. (bérelt tanyaépületben)

Tanítók: Tóth Gyula 1870-1871 (1)

Fincziczky József 1871-1879 (8) Salamon Elek 1879-1880 (1) Fincziczky József 1880-1896 (16)*

13. Ballószög

Isk. létesült: 1876. III. 1. (bérelt tanyaépületben) Új. isk. épült: 1880

Tanítók: Pesti Lajos 1876-1880 (4)

Virágh László 1880-1896 (16)*

14. Pusztaszer

Isk. létesü lt: 1881. X. 1. (bérelt tanyaépületben) Új isk. épült: 1863.

Tanító: T ájcsik Ferenc 1 8 8 1 -1 8 9 6 (15)*

15. Szarkás

Isk. létesült: 1884. X. 1.

Új isk. épü lt: 1884

T anító: Kiss Jó zsef 18 8 4 -1 8 9 6 (12)*

16. Á gasegyh áza

Isk. létesült: 1887. X. 1. (bérelt tanyaépületben) Új isk. épült: 1893.

Tanítók: Farkas M árton H uszár László V égh Endre

1 8 87 -18 94 (7) 1 8 9 4 - 1895 (1) 1 8 9 5 - 1896 (1)*

17. Kisfái

Isk. létesü lt: 1888. X. 1.

Új isk. épült: 1888.

Tanítók: D ékány K ároly 1 8 85 -18 88 (3) Kéher G yula 1 8 8 8 -1 8 9 6 (8)*

18. Borbás

Isk. létesü lt: 1892. X. 1.

Új isk. épült: 1892

Tanítók: Lőrincz István 1892-1895 (3) K árpáthy Ferenc 1 8 9 5 -1 8 9 6 (1)*