• Nem Talált Eredményt

Teljes hatványok lineáris rekurzív sorozatokban.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Teljes hatványok lineáris rekurzív sorozatokban."

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

JAMES P. JONES* és KISS PÉTER**

A b s t r a c t . ,,Pure powers in linear recursive sequences." A linear recursive sequence G of order k is defined by t h e integer initial t e r m s C o , G \, . . . , G k—1, integer c o n s t a n s t s A\, , • . . , Ak and by t h e recursion Gn — A\ Gn—\ + ...+ AkG n-k for n > k.

In the case k = 2 it is known t h a t there are only finitely many perfect powers in such sequence. In the generál case, under certain hypotheses, we show t h a t for any n there exists a n u m b e r ÇQ, depending on G and n, such t h a t the équation GrnGqx~r = Wq in positive integers x, w, q, r has no solution with x > n, q > qo and 0 < r < ç/2.

Legyen R = R(A, B, RQ, R\) egy másodrendű lineáris rekurzív sorozat, melyet az

Rn = ARn-1 + BRn„2 (n > 1)

rekurzió definiál, ahol A,B:RQ és R\ rögzített egészek. A következőkben feltesszük, hogy az R sorozat nem degenerált, azaz ha a , ß jelöli az x2 Ax — B = 0 egyenlet gyökeit, akkor ajß nem egységgyök.

Az R(l, 1,0,1) és Ä ( 2 , 1 , 0 , 1 ) speciális sorozatokat Fibonacci, illetve Pell-sorozat oknak nevezzük, és F-fel, illetve P-vel fogjuk jelölni.

Az R sorozat tagjai között előforduló teljes hatványokkal már többen foglalkoztak. A Fibonacci-sorozat tagjaira, a Fibonacci-számokra Cohn [2]

és Wylie [23] megmutatták, hogy FN akkor és csak akkor teljes négyzet, ha n = 0 , 1 , 2 vagy 12. J. C. Lagarias és D. P. Weisser [7], Pethő [12], továbbá London és Finkelstein [9,10] bizonyították, hogy FN csak akkor teljes köb, ha n = 0 , 1 , 2 vagy 6. Ljunggren [8] egy eredményéből következik, hogy egy Pn Pell-szám csak akkor teljes négyzet, ha n = 0,1 vagy 7, Pethő [13] pedig igazolta, hogy csak ezek a teljes hatvány Pell-számok. Hasonló, de általáno- sabb eredményeket nyertek McDaniel és Ribenboim [11], Robbins [19,20], Cohn [3,4,5] és Pethő [15]. Szép és általános eredményt igazolt Shorey és Stewart [21], valamint A. Pethő [14]: bármely nem degenerált másodrendű

* R e s e a r c h was s u p p o r t e d by the N a t i o n a l Scientific Research C o u n c i l of C a n a d a , Grant No O G P 0 0 0 4 5 2 5

* * A k u t a t á s t ( r é s z b e n ) az A l a p í t v á n y a M a g y a r F e l s ő o k t a t á s é r t és K u t a t á s é r t és az O T K A 1641. sz. p á l y á z a t a t á m o g a t t a .

(2)

lineáris rekurzív sorozat csak véges számú teljes hatványt tartalmaz, és ezek effektive meghatározhatók.

Más típusú problémákat vetett fel Ribenboim és McDaniel. Egy R soro- zatban akkor mondjuk, hogy az Rm és Rn elemek azonos négyzetosztályban vannak, ha léteznek nem zérus x, y egész számok úgy, hogy Rmx2 = Rny2

vagy, ami ezekkel ekvivalens, h a

RmRn — ^

valamely t egész esetén. Egy négyzetosztályt triviálisnak nevezzük, ha csak egy elemet tartalmaz. Ribenboim [16] igazolta, hogy egy Fm Fibonacci-szám négyzetosztálya triviális, ha m / 1 , 2 , 3 , 6 vagy 12, továbbá az L{ 1 , 1 , 2 , 1 ) Lucas sorozat Lm elemének osztálya triviális, ha m / 0 , 1 , 3 vagy 6. Az álta- lánosabb R(A,B, 0,1) sorozatra, ahol A és B relatív prímek, Ribenboim és McDaniel [17], valamint Ribenboim [18] bizonyították, hogy minden négy- zetosztály elemeinek száma véges.

A másodrendűnél magasabb rendű lineáris rekurzív sorozatokról keve- sebbet tudunk.

Legyen G = G(A\,..., G o , . . . , Gk-i) egy k-adrendű lineáris rekur- zív sorozat, melyet a

Gn = AiGn-i + ... + AkGn-k (n>k- 1)

rekurzió definiál a nem mind nulla rögzített A\,...,Ak és Gk-i egészekkel. Jelölje a = o;i, a2, . . . , o;s az

xk - Arxk~l - ... - Ak = 0

egyenlet különböző gyökeit. Tegyük fel, hogy a , a 2 , . . . , as multiplicitása 1,7712,..., ms és jqíI > |o!iI h a i = 2 , . . . , 5. Ekkor, mint ahogy jól ismert, a sorozat tagjai

(1) Gn = dan + r2(n)a? + . . . + rs( n ) <

alakban adhatók meg, ahol T{ (Í = 2 , . . . , S) egy rrii — 1 fokú polinom, melynek együtthatói és d a Q(a, a2,..., as) algebrai számtest elemei. Né- hány feltétel mellett Shorey és Stewart [21] bizonyították, hogy a G sorozat nem tartalmaz teljes ç-adik hatványt, ha q elég nagy. Ez az eredmény [6] és [22]-ből is következik néhány általánosabb tételből.

A következőkben Ribenboim és McDaniel négyzetosztály ötletét álta- lánosítjuk A;-adrendű sorozatokra és q hatvány osztályokra.

(3)

Legyenek g > l é s O < r < ç rögzített egész számok. Akkor mondjuk, hogy egy G sorozat Gn és Gm eleme azonos (ç, r) hatványosztálynak eleme, ha GrnG^r teljes ç-adik hatvány, azaz ha létezik egy w egész szám úgy, hogy

GrnG^r = w*.

Megjegyezzük, hogy r és q — r hiányában a q hatványosztályok GnGm =

= wq definíciója q > 2 esetén nem sorolná az elemek mindegyikét osztá- lyokba mert a reflexivitás és a tranzitivitás nem teljesülne.

Bizonyítjuk, hogy a G sorozat bármely Gn elemének (q, r) osztályában nincs olyan Gm elem, melyre m > n ha q elég nagy.

Tétel. Legyen G egy fc-adrendű lineáris rekurzív sorozat, mely kielégíti a fenti feltételeket. Tegyük fel, hogy d ^ 0 és G{ / da1 ha i > no. Akkor bármely n egész szám esetén létezik egy n-től és G-től függő qo szám úgy, hogy a

(2) Gr nGÍ~r = w*

egyenletnek nincs x,w,q,r megoldása x > n, q > qo és 0 < r < q/2 feltétel- lel.

A tétel bizonyításában felhasználjuk Baker [1] következő eredményét.

L e m m a . Legyenek 7 i , . . . 7V nem zérus algebrai számok és legyenek ezek magasságainak felső korlátja M\,... Mv. Tegyük fel, hogy Mv > 4.

Legyenek továbbá b\,... ,bv_i racionális egészek, melyek abszolút értéke legfeljebb B, és legyen bv egy nem zérus racionális egész |6V| < B', B' > 3 feltétellel. Legyen

L = \bi log 7! + . . . + bv log 7uI,

ahol a logaritmusok a főértékeket jelentik. Ekkor ha L ^ 0, úgy L > e x p ( - C ( l o g B'\ogMv + B/B')), ahol C egy effektive meghatározható pozitív szám, mely csak az

és v számoktól függ. (lásd Theorem 1 az [l]-ben, 6 = 1/B' helyettesítéssel).

A t é t e l bizonyítása. Feltehetjük, hogy n > no, és n elég nagy, to- vábbá hogy w > 4, mert különben a tétel következik [21] vagy [6] eredmé- nyeiből, illetve az eredmények bizonyításából. Az általánosság rovása nélkül azt is feltehetjük, hogy a sorozat tagjai pozitívak.

(4)

Legyenek x,w,q és r egészek, melyekre (2) fennáll.

Akkor (1) alapján

( 3 ) «,« = G L D ' - R A * ^ ( L + T M + . . X ' T ,

amiből

(4) Ci(q — r)x < q\ogw < c2(q - r)x

következik valamely Ci, c2 > 0 G-től függő konstansokkal, hiszen R2(X) (OL2 , 0

d va

ha x —> oo és log Gn ~ n l o g | a | < c^x. Felhasználva (3)-at, a logaritmus függvény tulajdonságai alapján valamely C4 konstanssal

( 5 ) L = w-

log ^ e-Cix{q-r)

d i -rGr nax( i -r)

adódik. Másrészről a Lemma alapján v — 4, M4 = w és B' = q választással L = |glog w — (q — r) log d — r log Gn — x(q — r) log a |

^ g- c ( l o g q l o g w+x(q-r)/q)

következik, ahol c > 0 fíigg az n-től. (4), (5) és (6) miatt

c4x(q - r) < c (log q log w + (q — r)x/q) < c5 log glog w, és így (4) alapján

q log w < c& log q log w, vagyis

q < c6 log g, ami lehetetlen, ha g > go = go(ra)-

Ez az ellentmondás bizonyítja a tételt.

(5)

I r o d a l o m

[1] BAKER, A., A sharpening of the bounds for linear forms in logarithms II, Acta Arithm., 24 (1973), 33-36.

[2] COHN, J. H. E., On square Fibonacci numbers, J. London Math. Soc., 39 (1964), 537-540.

[3] J. H. E. COHN, Squares in some recurrent sequences, Pacific J. Math., 41 (1972), 631-646.

[4] J. H. E. COHN, Eight Diophantine équations, Proc. London Math. Soc., 16 (1966), 153-166.

[5] J. H. E. COHN, Five Diophatine équations, Math. Scand., 21 (1967), 61-70.

[6] P. KlSS, Différences of the terms of linear récurrences, Studia Sei. Math.

Hungar., 20 (1985), 285-293.

[7] J. C. LAGARIAS and D. P. WEISSER, Fibonacci and Lucas cubes, Fibonacci Quart., 18 (1981), 39-43.

[8] W. LJUNGGREN, Zur Theorie der Gleichung x2 + 1 = Dy4, Avh.

Norske Vid Akad. Oslo., 5 (1942).

[9] J. LONDON and R. FINKELSTEIN, On Fibonacci and Lucas numbers which are perfect powers, Fibonacci Quart., 7 (1969) 476-481, 487, errata ibid 8 (1970) 248.

[10] J. LONDON and R. FINKELSTEIN, On Mordell's équation y2 - k = x3, Bowling Green University Press., 1973.

[11] W. L. MCDANIEL and P. RLBENBOIM, Squares and double-square s in Lucas sequences, C.R. Math. Acad. Sei. Soc. R. Canada., 14 (1992), 104-108.

[12] A. PETHÖ, Füll cubes in the Fibonacci sequence, Publ. Math. Debre- cen., 30 (1983), 117-127.

[13] A. PETHŐ, The Pell sequence contains only trivial perfect powers, Coll.

Math. Soc. J. Bolyai, 60 sets, Graphs and Numbers, Budapest., (1991), 561-568.

[14] A. PETHÖ, Perfect powers in second order linear récurrences, J. Num- ber Theory., 15 (1982), 5-13.

[15] A. PETHŐ, Perfect powers in second order récurrences, Topics in Clas- sical Number Theory, Akadémiai Kiadó, Budapest., (1981), 1217-1227.

(6)

[16] P. RlBENBOIM, Square classes of Fibonacci and Lucas numbers, Por- tugáliáé Math., 46 (1989), 159-175.

[17] P. RlBENBOIM and W.L. MCDANIEL, Square classes of Fibonacci and Lucas sequences, Portugáliáé Math., 48 (1991), 469-473.

[18] P. RlBENBOIM, Square classes of (an - 1 )/(a - 1) and an + 1, Sichuan Daxue Xunebar., 26 (1989), 196-199.

[19] N. ROBBINS, On Fibonacci numbers of the form px2, where p is prime, Fibonacci Quart., 21 (1983), 266-271.

[20] N. ROBBINS, On Pell numbers of the form PX2, where P is prime, Fibonacci Quart., 22 (1984), 340-348.

[21] T. N. S H O R E Y and C . L. S T E W A R T , On the Diophantine équation ax2t + bxty -f cy2 = d and pure powers in récurrence sequences, Math.

Scand., 52 (1983), 24-36.

[22] T. N . S H O R E Y and C . L. S T E W A R T , Pure powers in récurrence se- quences and some related Diophatine équations, J. Number Tlieory., 27 (1987), 3 2 4 - 3 5 2 .

[23] 0 . W Y L I E , In the Fibonacci sériés FX = 1,F2 - 1 , J F » + I = FN + FN_ I

the first, second and twelvth terms are squares, Amer. Math. Monthly,

7 1 ( 1 9 6 4 ) , 2 2 0 - 2 2 2 .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

rekurzív sorozatok közös elemeivel, amelyeket ugyanazok az A,B konstansok definiálnak, «le nem ekvivalensek, vagyis az egyik nem csak az indexek egy lineáris transzformációjával

Tétel bizonyításában láttuk, negatív indexű tagokat is definiálunk... Ebből már az előzőekhez hasonlóan következik a tétel

Nem is szólva most részletesebben arról, hogy ez mennyire szüksége s volt már csak azért is, mert az Ady-ellenes durva támadásoka t az első

Legyen NEM-MIND-IGAZ-3-SAT azon CNF-ek halmaza, amelyben minden klóz legfeljebb három literált tartalmaz és van olyan kiértékelése a változóknak, hogy ϕ összes klóza

Mint minden más jelenség- gel, az irodalommal történő tudományos foglalkozás is térhez, időhöz, gyakorlati élethelyze- tekhez, a társadalmi, gazdasági és

Úgy emlékszem, ilyenkor a ciprusi, a krétai, a hellén, a spanyol, a dél-francia avagy az itáliai aprójószágok már hallgat- nak, és nem törődnek azzal, hogy ugyan

Azt kellett volna felelnem; nem tudom, mint ahogy nem voltam abban sem biztos, hogy akár csak a fele is igaz annak, amit Agád elmondott.. Az tény azonban, hogy a térkép, az újság,

Igen, a legfájdalmasabb számomra, hogy még sohasem történt velem csoda, gondolta a szociológus-rendező (csodabogyó, csodacsapat, csodadoktor, csodafegyver, csodafutó, cso-