• Nem Talált Eredményt

Összeomló k e d é l y á l l a p o t a ak­ kor dőlt teljesen romba, mikor — készen rá, hogy az uralkodó poli­ tikája ellen a legridegebben szóllaljon föl

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Összeomló k e d é l y á l l a p o t a ak­ kor dőlt teljesen romba, mikor — készen rá, hogy az uralkodó poli­ tikája ellen a legridegebben szóllaljon föl"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

KÖNYVISMERTETÉS 311 marty hivatott kritikáját teszi magáévá: a Kegyenc elhibázott alkotás, de egy nagy színműíró erényeível. „Csak a romantikusok tudtak elkép­

zelni olyan embert, aki egész életét, bodogságát, sőt családját is föl­

áldozza azért, hogy bosszút álljon." — F o r r a d a l m i szerepléséből kiemeli, hogy igazi vezető-szerep nem jutott neki s elemébe csak akkor jutott, mikor igen nehéz viszonyok között, az emigrációban a szálaknak lega­

lább egy része kezében futhatott össze. A bonyolult események sodrában Lengyel teljesen tájékozott: kis részletekbe nem bocsátkozva, világo­

san, okosan tájékoztat a politika hátterében lejátszódott eseményekről s azokban Teleki hivatásáról. Épen így rajzolta meg a tragikus vég történetét. Nem fogadja el a mende-mondákat a k i r á l y n a k adott ígéret megszegéséről: Teleki, Ferenc József kívánságának, hogy „vor der H a n d " tartózkodjék a politikától, csak addig volt lekötelezettje, míg a király maga hívta meg a főrendiházba, az országgyűlésre. E tekintet­

ben Teleki nem érezhetett lelkifurdalást. Összeomló k e d é l y á l l a p o t a ak­

kor dőlt teljesen romba, mikor — készen rá, hogy az uralkodó poli­

tikája ellen a legridegebben szóllaljon föl —• Deák F e r e n c szövegét el­

olvasta, érveit és a beszéd „felséges szerkezetét" megismerte. Beszéde már készen volt. Most érezte, hogy vagy forradalomba kergeti nemzetét., vagy félre kell állnia s utat kell adnia a Deák F e r e n c igazának: ez és nem egyéni dilemma a d t a kezébe a fegyvert. Az események alakulásá­

nak ilyen, helyesebb megvilágítása, amelyet Lengyel Tamás tesz ma­

gáévá, párhuzamosan a szervezetét egyre jobban aláásó idegbaj rajzá­

val, tiszta képét adja a tragédiának. Teleki László egyéniségét pedig még nagyobbnak, még kiválóbbnak mutatja meg.

A köny jegyzetei Szekfű Gyula ismert módszeréhez alkalmaz­

k o d n a k : a kötet végén, fejezetenként összefoglalva tájékoztatnak a fejezet forrásairól. GÁLOS REZSŐ,

Waldapfel József: Katona József. F r a n k l i n - T á r s . (év és hely nél­

kül). 200 1.

K a t o n a Józsefről eddig egyetlen komoly könyv jelent meg: Gyulai Pál Katona és Bánk bánja, 60 évvel ezelőtt. A z azóta eltelt hosszú idő alatt a Katona-irodalom tekintélyesre duzzadt ugyan, de tudományos értékű összefoglalás egy sem akadt termékei között. Az Eckhardt Sán­

dor szerkesztésében megjelenő Magyar írók c. vállalatnak ez a legújabb kötete ennélfogva valóban megérdemli a hézagpótló jelzőt.

B á r a Magyar írók, úgy látszik, a nagy közönség igényeit tartja szem előtt, Waldapfel könyve szigorúan tudományos: Katona egyéni­

ségét rajzolja meg, amint emberi jelleme költői alkotásokban olvad fel, amint költészete az egyéni sors, olvasmányok, irodalmi és politikai viszonyok, a korszellem h a t á s á r a az ő sajátos lelki világa szerint kiala-

(2)

312 CSÁSZÁR ERNŐ, NAGY ISTVÁN

kul. A költő életéből azonban csak gyér és elszigetelt a d a t o k ismertek:

ez a körülmény rászorította a szerzőt, hogy maguknak a költői művek­

nek elemzéséből jusson el azokhoz a tényekhez, amelyek a l a p j á n köze­

lebb férkőzhet a költő lelkéhez *s a művek értelmezésére következteté­

seket vonhat le.

Maga a könyv három részből á l l : az első (I.—II. fejezet) K a t o n á ­ n a k életét s drámaírói működését mutatja be a Bánk bán megírásáig, a mű d e r e k a (III. fejezet) a tragédia méltatása, a harmadik rész (IV—V.

fejezet) tárgya a költő élete s írói munkássága 1815 után.

Az első rész azt a fejlődést mutatja be, amelynek folyamán a min­

den irodalmi ismeret híjával levő egyetemi hallgatóból a legnagyobb tragédiaírónk lett. Mint már Gyulai is megállapította, K a t o n a d r á m á i az első kísérlettől kezdve s z a k a d a t l a n fejlődést mutatnak, a visszaesés m i n d e n nyoma nélkül. Gyulai megfigyeléseit Waldapfel újakkal szapo­

rítja. Katonának már a regényekből átdolgozott lovagdrámáiban is meg­

nyilatkozik a költő tehetségének egy-egy vonása: találkozunk egy-egy anyagrészlet színpadi h a t á s r a számító átrendezésével lélektani motivá­

lásra, teljesebb emberábrázolásra, lelki küzdelmek b e m u t a t á s á r a való törekvéssel, a színpad ismeretéből fakadó technikai érzékkel stb. Tör­

téneti drámáiban még h a t á r o z o t t a b b a n jelentkezik tehetsége: a külső történés leegyszerűsítésével a belső nyer jelentőségben; személyei alaptermészetének lényege a szenvedély, s ha ez megnyilatkozásaiban szertelen és nem is közvetlen forrása még a katasztrófának, mégis va­

lósággal drámai, s a nyelv is i p a r k o d i k az igazi drámai beszélgetés ma­

gaslatára emelkedni. A Bánk bán majdani szerzőjére jellemző, hogy mennyire foglalkoztatja képzeletét e p á r t ü t é s motívuma, amelyet a kora­

beli jogbölcselet szellemében fog fel. Első kísérleteihez képest alakító készsége is nagy fejlődésen megy át: anyagát egyre tökéletesebben, a maga sajátos látásmódjának természete szerint jeleníti meg, lerázva magáról az idegen szemlélet- és ábrázolásmód nyűgét. K a t o n á n a k ezek a korai drámái minden fogyatkozásaik mellett is jelentős helyet foglal­

n a k el drámairodalmunk történetében s rászolgálnak arra a tiszteletre, amellyel Waldapfel szól róluk.

A mű dereka a Bánk bán c. fejezet, A szerző a tragédiával k a p ­ csolatban fölmerült valamennyi kérdésre meg a k a r felelni, hogy minden kételyt eloszlasson, Általában az A r a n y - és Gyulai-féle megállapítások a l a p j á n áll s egy-egy, azóta kétségbevont tanításukat új érvekkel erősíti meg, de újszerű szempontból vizsgálván a Bánk bánt, fejtegetéseiben új igazságokra jut. A meggyőzés erejével hatnak azok a helyek, ame­

lyekben Katona lelkének elemzésével és a reá ható számtalan tényező bemutatásával a tragédia megfoganását és formálódását rajzolja meg.

Kiemeli, hogy ez alatt a folyamat alatt a tragédia súlypontja Bánk és a királyné küzdelméről Bánk lelke két pólusának harcára tolódott át:

Gertrudísnak nincsen nagyobb jelentősége, mint amennyit saját sze-

(3)

KÖNYVISMERTETÉS 313

replése és nem mások gyanúja a l a p j á n megilleti- Ennek az igazság­

nak félreismerése nem egy esztétikust tévesztett meg, a színpadon pedig G e r t r u d i s legnépszerűbb alakítói hibásan fogván fel a szerepet, széle­

sebb körben megzavarták e tragédia megértését. Meg kell említenünk, hogy az ellenvéleményeket (Vörösmarty, Széchenyi, Toldy) Waldapfel nemcsak megcáfolni törekszik, hanem első sorban megértetni, d e nem hallgathatjuk el, hogy a Hevesi Sándor ismeretes mesterkedéséröl való megemlékezést túlságosan kíméletesnek találjuk,

H a nem helyeseljük is mindenben a szerző megállapításait, azt el kell ismernünk, hogy mind alaposak és gondolatkeltők, Bánk tragikumáról, a tragédia szerkezetéről és nyelvéről, Shakespeare hatásáról szóló fej­

tegetései nemcsak a művelt közönség számára érdekesek, hanem a szak­

embereknek is tanulságosak,

A könyv harmadik része a költőnek a Bánk bán után való iro­

dalmi működését és élete alkonyát rajzolja meg. Mély és megkapó elemzését nyújtja Katona lírájának, amely híven tükrözi vissza a költő egyéniségének jellegzetes vonásait, ismerteti csonkán m a r a d t történeti m u n k á j á t és két dramaturgiai művét.

Waldapfel műve, K a t o n a emberi és költői egyéniségének biztos vonásokkal megrajzolt fejlődéstörténete, sok újat mond, de a bőséges mondanivalóknak szűk helyre való összezsúfolása az előadást olyan tömörré teszí, hogy a könyv éppen nem sorolható a könnyed olvasmá­

nyok közé. CSÁSZÁR ERNŐ,

Vitéz Nábrádi Mihály: A magyar írói életrajz. Debrecen, 1942, A ref. kollégium tanárképző intézetének kiadása. 8-r., 84 1.

E doktori értekezés tárgya újszerű: a magyar irodalmi életrajzzal foglalkozik s annak fejlődését mutatja be a kezdetleges alkotásoktól az életírások regényes elfajulásáig. Az adatok összegyűjtésén fáradozó kísérletek talajáról messzire nyúlik a k i l á t á s : az író lelkéhez közeledni, a géniusz alakulását megismerni, beleélés és lélekvizsgálat által az em­

bert és az író lelki.műhelyét feltárni: ezt az eszményi célt kell N á b r á d i szerint, helyesen, a mai életírónak elérnie vagy megközelítenie. N á b r á d i kellő képzettséggel fogott munkájához s derekas munkát végzett. H á r o m jelentékeny fejezetben fejlődéstörténetet ad, középpontjában Gyulai Vörösmarty jávai. Az első alkotások sorában sok mindenre kiterjed figyelme; tudományos szempontból jó lett volna, h a a humanista tudósok ilyen irányú p é l d a a d á s á r a is tekintettel van — kétségtelen azonban, hogy Révai Miklós Faludi-életrajza, Bacsányi J á n o s Ányos-kutatásai nem ezeknek formailag is kialakult műfaji jellegzetességeire épültek.

A magyar írói életrajz német m i n t á k a t is csak későn, a Tudományos Gyűjtemény közlései idejében vett figyelembe, s fejlődésének igazi lendü-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

A szélbal és Kossuth viszonyát tárgyaló egyik karikatúrán láthatjuk, hogy a kar- mester Kossuth elégedetlen a zenekarával, s azt kéri, hagyják inkább abba a játékot, azaz

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Nos, mindössze egy diploma (bármilyen) és be nem töltött 26. életév a feltétel, és már küldik is a jelentkezőt egy alapos egészségügy kivizsgá- lásra, melyet