T A R T A L O M
Ol dal
2006. évi XLIX. tör vény a lob bi te vé keny ség bõl. . . . 106
A Köz tár sa sá gi El nök 40/2006. (III. 28.) KE ha tá ro za ta ki tün te té sek ado má nyo zá sá ról (ki vo na tos köz lés). . . . 111
A Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal felhívása . . . . 111
Pá lyá za ti lis ta (SZTP-2005-TU-1) – tá mo ga tás ra ja va solt pályázatok . . . . 112
A HUNGARY Vi zu á lis Mû vé szek Kö zös Jog ke ze lõ Tár sa sá ga Egye sü let 2006. évi díjszabása . . . . 112
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sá ba be jegy zett ide gen ve ze tõk . . . . 119
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sá ba be jegy zett uta zá si iro dák és ügy nök sé gek . . 120
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sá ból sa ját ké rés re tö rölt uta zá si iro dák és ügynök - ségek . . . . 120
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sába vál to zás be jegy zé se név vál tozás mi att . . . . 122
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sá ba vál to zás be jegy zé se a te vé keny sé gi kör va - gyoni biz to sí ték hoz kö tött te vé keny ség gel tör té nõ bõ vülé se mi att. . . . 122
2006. már ci us 1–31. kö zött a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal nyil ván tar tá sá ban lé võ TIME SHARE te vé keny sé get foly ta tó cé ge ket érin tõ ha tá ro za tok . . . . 123
2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25
A MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1012 Bu da pest, Vér me zõ u. 4.
Tel.: 225-6505 Meg je le nik havonta
Elõ fi ze té si díj 2006. év re: 10 584 Ft Egy pél dány ár a: 989 Ft
Ki ad ja:
Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6.
Tel.: 318-6140 Fax: 266-5099
2006. évi XLIX.
tör vény
a lobbitevékenységrõl*
Az Or szág gyû lés at tól a szán dék tól ve zé rel ve, hogy meg ha tá roz za a lob bi te vé keny ség, va gyis a meg bí zás alap ján foly ta tott ér dek ér vé nye sí tés sza bá lya it, biz to sít sa a köz ha tal mi dön té sek kap csán meg je le ní tett ér de kek nyil - vá nos sá gát, ez zel erõ sít ve a dön tés ho zó szer vek te vé keny - sé gé be ve tett bi zal mat, a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja:
A tör vény hatálya és célja
1. § (1) E tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni a köz - ha tal mi dön té sek tar tal má nak be fo lyá so lá sá ra irá nyu ló meg bí zás alap ján, el len ér ték fe jé ben (a to váb bi ak ban: üz - let sze rû en) foly ta tott te vé keny ség re.
(2) E tör vény cél ja, hogy biz to sít sa a lob bi te vé keny ség nyil vá nos sá gát, meg ha tá roz za a dön tés ho zó sze mé lyek és a lob bis ták kap cso lat tar tá sá nak sza bá lya it és meg ál la pít sa e te vé keny ség alap ve tõ elõ írá sa it.
(3) E tör vény ren del ke zé sei nem vo nat koz nak azok ra:
a) a gaz da sá gi, tár sa dal mi ér de kek vé del mé re lét re ho - zott szer ve ze tek re, me lyek tag sá guk ér de ke it kép vi se lik a köz ha tal mi dön té se ket hozó szer vek nél,
b) az ér dek egyez te té si me cha niz mu sok ra, ame lyek re az egyez te tés, a vé le mény ké rés, a tá jé koz ta tás, a kon zul tá - ció vagy a köz ha tal mi dön tés be fo lyá so lá sá ra vo nat ko zó egyéb te vé keny ség le he tõ sé gét a köz ha tal mi dön tést hozó szerv vagy jog sza bály te rem tet te meg a gaz da sá gi, tár sa - dal mi vagy egyéb ér de kek meg is me ré se cél já ból.
(4) E tör vény nem érin ti az Al kot mány 64. §-ában rög zí - tett jo got, mely alap ján min den ki nek joga van arra, hogy egye dül vagy má sok kal együt te sen írás ban ké rel met vagy pa naszt ter jesszen az il le té kes ál la mi szerv elé.
Alapelvek
2. § E tör vény al kal ma zá sa so rán biz to sí ta ni kell az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek ér vé nye sü lé sét.
3. § A lob bis ták ról ve ze tett nyil ván tar tá si rend szer nem aka dá lyoz hat ja a köz ha tal mat gya kor ló szer vek sza bad és nyílt el ér he tõ sé gét.
4. § Ez a tör vény nem érin ti más jog sza bá lyok nak az ér - dek ér vé nye sí tés re, il let ve ér dek kép vi se let re vo nat ko zó sza bá lya it.
* A tör vényt az Or szág gyû lés 2006. feb ru ár 13-i ülés nap ján fo gad ta el.
Értelmezõ rendelkezések 5. § E tör vény al kal ma zá sá ban
a) lob bis ta: az a ter mé sze tes sze mély, akit e tör vény elõ írá sai sze rin ti nyil ván tar tás ba fel vesz nek, és lob bi te vé - keny sé get foly tat;
b) lob bi szer ve zet: az a jogi sze mély, il let ve jogi sze mé - lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet, ame lyet e tör vény elõ írá sai sze rin ti nyil ván tar tás ba fel vesz nek, és lob bi te vé - keny sé get foly tat;
c) lob bi te vé keny ség: köz ha tal mi dön tés be fo lyá so lá sát vagy ér dek ér vé nye sí tést cél zó min den olyan te vé keny ség vagy ma ga tar tás, me lyet meg bí zás alap ján, üz let sze rû en foly tat nak;
d) kap cso lat fel vé tel: bár mely szó be li vagy írás be li kom mu ni ká ció, ide ért ve az elekt ro ni kus kommuniká - ciót is;
e) kö ze li hoz zá tar to zó: a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 685. § b) pont já ban meg ha tá - ro zott sze mély;
f) köz ha tal mi dön tés: az Or szág gyû lés, a Kor mány, a he lyi ön kor mány zat, ezek szer vei, tag jai vagy tiszt ség vi se - lõi, to váb bá az ezek irá nyí tá sa, il let ve fel ügye le te alá tar to - zó szer vek vagy sze mé lyek jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó dön tés;
g) köz zé té tel: az adott szerv hon lap ján di gi tá lis for má - ban, bár ki szá má ra azo no sí tás nél kül, in gye ne sen tör té nõ hoz zá fér he tõ vé té tel;
h) meg bí zás: lob bi te vé keny ség re vo nat ko zó meg bí zá si vagy mun ka szer zõ dés meg kö té se.
Nyilvántartásba vétel
6. § Lob bi te vé keny sé get az a ter mé sze tes vagy jogi sze - mély, il let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve - zet foly tat hat, aki vagy amely sze re pel a 7. §-ban meg ha tá - ro zott nyil ván tar tás ban.
7. § (1) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv – ké re lem re – nyil - ván tar tás ba ve szi azt a ter mé sze tes vagy jogi sze mélyt, il - let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze tet, aki vagy amely meg fe lel az e tör vény ben rög zí tett fel té te lek - nek.
(2) A lob bis ták nyil ván tar tá sá ba olyan ter mé sze tes sze - mélyt le het fel ven ni, aki
a) cse lek võ ké pes, b) bün tet len elõ éle tû,
c) fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség gel ren del ke zik, és d) nem áll a nyil ván tar tás ból való tör lés ha tá lya alatt.
(3) A lob bi szer ve ze tek nyil ván tar tá sá ba olyan jogi sze - mélyt vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze - tet le het fel ven ni, amely
a) a rá vo nat ko zó jog sza bá lyok sze rint sza bá lyo san meg ala kult,
b) ren del ke zik olyan tag gal vagy al kal ma zot tal, aki a (2) be kez dés sze rin ti lob bis ták nyil ván tar tá sá ban sze re pel, c) a nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló ké re lem be je len té - sé hez a 8. § (2) be kez dé sé ben fel so rolt ada to kat mel lé kel - te, és
d) nem áll a nyil ván tar tás ból való tör lés ha tá lya alatt.
8. § (1) A lob bis ták nyil ván tar tá sá ba fel vé te lét kérõ ter - mé sze tes sze mély fel vé te li ké rel mé nek tar tal maz nia kell
a) a sze mély ne vét, b) lak cí mét, c) any ja ne vét,
d) szü le té si he lyét, ide jét,
e) há rom hó nap nál nem ré geb bi ha tó sá gi er köl csi bi zo - nyít ványt, és
f) a 7. § (2) be kez dés c) pont sze rin ti vég zett sé get iga - zo ló dip lo ma hi te le sí tett má so la tát, il let ve kül föl dön szer - zett dip lo ma ese tén an nak hi te les ma gyar for dí tá sát.
(2) A lob bi szer ve ze tek nyil ván tar tá sá ba fel vé te lét kérõ jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet fel vé te li ké rel mé nek tar tal maz nia kell
a) a jogi sze mély vagy a jogi sze mé lyi ség gel nem ren - del ke zõ szer ve zet ne vét, szék he lyét,
b) a jogi sze mély vagy a jogi sze mé lyi ség gel nem ren - del ke zõ szer ve zet kép vi se le té re jo go sul tak ne vét,
c) a jogi sze mély vagy a jogi sze mé lyi ség gel nem ren - del ke zõ szer ve zet kép vi se le té re jo go sul tak lak cí mét,
d) an nak az ok irat nak a hi te le sí tett má so la tát – kül föl - dön ala kult szer ve zet ese tén az ok irat hi te les ma gyar for dí - tá sát –, amely iga zol ja, hogy a szer ve zet a rá vo nat ko zó jog sza bá lyok alap ján sza bály sze rû en meg ala kult, il let ve ha a mû kö dés meg kez dé sé hez nyil ván tar tás ba vé tel szük - sé ges, an nak meg tör tén tét,
e) azon lob bis ták ne vét, akik a lob bi szer ve zet meg bí zá - sa alap ján lob bi te vé keny sé get foly tat nak,
f) a lob bi szer ve zet kép vi se le té re jo go sult ere de ti alá - írási cím pél dá nyát.
9. § Ha a nyil ván tar tás ba való fel vé tel irán ti ké re lem a nyil ván tar tás ba vé tel hez szük sé ges ada to kat nem vagy hiányosan tar tal maz za, a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv tizenöt na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel fel hív ja az igény lõt a hiányzó ada tok pót lá sá ra.
10. § Nem vé gez het lob bi te vé keny sé get
a) az or szág gyû lé si kép vi se lõ, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ, az ál la mi ve ze tõ, a he lyi ön kor mány zat, a he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té nek (köz gyû lé sé nek) vagy bi zott sá gá nak a tag ja, to váb bá a pol gár mes ter, a fõ - pol gár mes ter és a köz gyû lés el nö ke,
b) az ál lam ház tar tás ról szóló tör vény sze rin ti költ ség - ve té si szerv, an nak ve ze tõ je, tiszt ség vi se lõ je, tag ja, va la - mint a ve lük köz szol gá la ti, köz al kal ma zot ti jog vi szony - ban, bí rói vagy ügyész sé gi, il le tõ leg hi va tá sos szol gá la ti vi szony ban, mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá - nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély,
c) az a gaz dál ko dó szer ve zet, amely ben az ál lam több - sé gi tu laj do ni ré sze se dés sel ren del ke zik, e szer ve zet tag ja, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je, va la mint fel ügye lõ bi zott sá gá nak tag ja, il let ve a he lyi ön kor mány zat nál az a gaz dál ko dó szer ve zet, amely ben a he lyi ön kor mány zat több sé gi tu laj - do ni ré sze se dés sel ren del ke zik, e szer ve zet tag ja, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je, va la mint fel ügye lõ bi zott sá gá nak tag ja,
d) a párt és an nak tiszt ség vi se lõ je, e) a köz tes tü let és an nak tiszt ség vi se lõ je,
f) a köz ala pít vány és ke ze lõ szer vé nek tiszt ség vi se lõ je.
11. § (1) A 10. § a)–f) pont já ban fel so rolt sze mély a) nem le het lob bi szer ve zet sze mé lyes köz re mû kö dõ tag ja, tu laj do no sa,
b) nem áll hat szer zõ dé ses kap cso lat ban lob bi szer ve zet - tel,
c) a 24. §-ban meg ha tá ro zot ta kon kí vül nem fo gad hat el lob bis tá tól vagy lob bi szer ve zet tõl sem mi lyen elõnyt.
(2) Amennyi ben a 10. §-ban fel so rolt sze mély kö ze li hoz zá tar to zó ja va ló sít ja meg az (1) be kez dés a)–c) pont - jaiban meg ha tá ro zot ta kat, a 10. §-ban fel so rolt sze mély kö te les er rõl ha la dék ta la nul tá jé koz tat ni az érin tett köz ha - tal mi dön tést hozó szer vet, amely gon dos ko dik en nek a 30. §-ban meg ha tá ro zott tá jé koz ta tó ban való közzététe - lérõl.
12. § A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a 8. § (1) be kez dés a) és d), va la mint (2) be kez dés a)–b) pont ja i ban meg ha tá - ro zott ada to kat, to váb bá a lob bis ta és a lob bi szer ve zet nyil ván tar tás ba vé te lé nek, il let ve tör lé sé nek idõ pont ját és an nak okát köz zé te szi.
13. § (1) A nyil ván tar tás ba vett lob bis ta és lob bi szer ve - zet a 8. § (1)–(2) be kez dé sé ben fel so rolt ada ta i ban be kö - vet ke zett vál to zá so kat 15 na pon be lül kö te les írás ban be je - len te ni a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv nek.
(2) Ha a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv tu do mást sze rez arról, hogy a nyil ván tar tás ba vett lob bis ta és lob bi szer ve - zet az (1) be kez dés sze rin ti kö te le zett sé gé nek nem tett ele - get, 8 na pos ha tár idõ vel írás ban fel hív ja a sze mélyt be je - len té si kö te le zett sé gé nek tel je sí té sé re, va la mint tá jé koz - tat ja a tel je sí tés el ma ra dá sá nak kö vet kez mé nye i rõl. A ha - tár idõ ered mény te len el tel te ese tén a 16. § (2) be kez dé sé - ben fog lal ta kat kell al kal maz ni.
(3) A nyil ván tar tás ból való tör lés mel lõz he tõ, ha a lob - bis ta és lob bi szer ve zet az adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé - nek elsõ íz ben nem tesz ele get, fel té ve, ha va ló szí nû sí ti, hogy kö te le zett sé gé nek ön hi bá ján kí vül nem tu dott ha tár - idõ ben ele get ten ni, és mu lasz tá sát a (2) be kez dés sze rin ti ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 15 na pon be lül pó tol ta.
14. § (1) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a lob bis ta ré szé re díj fi ze tés el le né ben sor szám mal el lá tott lob bi iga zol ványt (a to váb bi ak ban: iga zol vány) ál lít ki. Az iga zol vány – a ter mé sze tes sze mély arc ké pén kí vül – tar tal maz za a lob -
bis ta ne vét, szü le té si he lyét és ide jét, to váb bá a nyil ván tar - tást ve ze tõ szerv ne vét és szék he lyét, va la mint a ki ál lí tás dá tu mát.
(2) Az iga zol vány a sze mély azo no sí tás ra al kal mas iga - zol vánnyal együtt ér vé nyes.
15. § (1) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a lob bis ta iga zol - vá nyát vissza von ja, ha
a) a lob bis tát a lob bi te vé keny ség tõl jog erõ sen el til tot - ták,
b) a lob bis ta a 7. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel - té te lek nek már nem fe lel meg,
c) a lob bis ta a lob bi te vé keny sé gét meg szün te ti, d) a lob bis tát bár mely ok ból tö röl ték a nyil ván tar tás - ból.
(2) Iga zol vá nyá nak vissza vo ná sa vagy a lob bi te vé keny - ség meg szün te té se ese tén a vo nat ko zó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét, il let ve a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv ér te sí té - sét kö ve tõ en a lob bis ta az iga zol vá nyát 48 órán be lül kö te - les le ad ni a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv nél.
(3) A lob bis ta iga zol vá nya vissza vo ná sá nak té nyét a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv az iga zol vány sor szá má nak és a lob bis ta ne vé nek meg je lö lé sé vel köz zé te szi.
A nyilvántartásból való törlés és jogkövetkezményei 16. § (1) A köz ha tal mi dön tést hozó szerv – a tény ál lás össze fog la ló le írá sá val és a ren del ke zé sé re álló bi zo nyí té - kok egy ide jû csa to lá sá val – ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja a nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet, ha azt ész le li, hogy a lob bis - ta az e tör vény ben fog lal ta kat el já rá sa so rán meg sér tet te.
(2) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv ha tá ro za tot hoz a lob - bis ta nyil ván tar tás ból való tör lé sé rõl, és a 17. §-ban meg - ha tá ro zott idõ re el tilt ja a lob bi te vé keny ség vég zé sé tõl, ha meg ál la pít ja, hogy a lob bis ta a te vé keny sé ge so rán az e tör vény ben fog lalt ren del ke zé se ket meg sér tet te.
(3) Tö röl ni kell a lob bi szer ve ze tek nyil ván tar tá sá ból azt a jogi sze mélyt vagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze tet, amely nem fe lel meg a 7. § (3) be kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek, vagy nem tesz ele get a 13. § (1) be - kez dé sé ben fog lalt be je len té si kö te le zett sé gé nek.
17. § (1) Ha az e tör vény ben meg ha tá ro zott okok miatt a lob bis tát, il let ve a lob bi szer ve ze tet a nyil ván tar tás ból tö - röl ték – ide nem szá mít va azt az ese tet, ha az érin tett a te - vé keny sé gét sa ját dön té se alap ján szün te ti meg –, a lob - bista, il let ve a lob bi szer ve zet a nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés ha tály ba lé pé sé tõl kez dõ dõ egy évig nem ve he tõ fel is mét a nyil ván tar tás ba.
(2) Ha a lob bis tát az (1) be kez dés ben meg je lölt ha tár idõ le tel tét kö ve tõ en új ból nyil ván tar tás ba ve szik, és is mé tel - ten meg sze gi e tör vény ren del ke zé se it, a nyil ván tar tást ve - ze tõ szerv tör li a nyil ván tar tás ból. Eb ben az eset ben a lob -
bis ta a nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés ha tály ba lé pé sé tõl kez dõ dõ két évig nem ve he tõ fel is mét a nyil ván tar tás ba.
(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak meg fe le lõ en irány - adóak a má so dik ese tet kö ve tõ min den to váb bi, e tör vény sze rin ti jog sza bály sér tés re is az zal, hogy eb ben az eset ben a lob bis ta a nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés ha tály ba lé pé sé - tõl kez dõ dõ há rom évig nem ve he tõ fel is mét a nyilvántar - tásba.
18. § (1) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a nyil ván tar tás ba való fel vé tel rõl, an nak el uta sí tá sá ról, il le tõ leg az on nan való tör lés rõl alak sze rû ha tá ro za tot hoz.
(2) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv gon dos ko dik a nyil - ván tar tás ból való tör lés rõl szóló ha tá ro zat jog erõ re emel - ke dé sét kö ve tõ en an nak köz zé té te lé rõl.
Jogorvoslatok
19. § A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv dön té se el len köz - igaz ga tá si el já rás ke re té ben fel leb be zés nek nincs he lye, azt fel ügye le ti el já rás ban meg vál toz tat ni vagy meg sem mi - sí te ni nem le het, el le ne azon ban a köz igaz ga tá si dön té sek - re vo nat ko zó ál ta lá nos sza bá lyok sze rint bí ró sá gi fe lül - vizs gá lat nak he lye van.
20. § A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv nek a nyil ván tar tás - ból való tör lést kö ve tõ en – a tör lés té nyé nek és oká nak fel - tün te té sé vel – há rom évig gon dos kod nia kell a lob bis ta, il - let ve a lob bi szer ve zet ada ta i nak köz zé té te lé rõl.
A lobbitevékenység alapvetõ szabályai 21. § A lob bis ta e te vé keny sé ge so rán
a) kö te les a köz ha tal mat gya kor ló szerv kép vi se lõ jé vel kö zöl ni meg bí zó já nak ne vét és a kap cso lat fel vé tel cél ját,
b) kö te les e tör vény bõl szár ma zó kö te le zett sé ge i rõl – be le ért ve a nyil ván tar tá sok adat tar tal mát – tá jé koz tat ni meg bí zó ját,
c) nem hasz nál hat fel sem mi lyen, a meg bí zó tól ka pott bi zal mas vagy egyéb benn fen tes in for má ci ót meg bí zó ja hát rá nyá ra,
d) a meg bí zók kel lõ tá jé koz ta tás mel lett meg adott be le - egye zé se nél kül nem kép vi sel het egy más sal el len té tes ér - de ke ket vagy egy más sal ver seny ben álló meg bí zók ér de - ke it,
e) az ilyen te vé keny sé get vég zõ sze mé lyek tõl elvár - ható fo ko zott gon dos ság gal jár jon el an nak ér de ké ben, hogy biz to sít sa ál lí tá sa, ér te sü lé se pon tos sá gát, hi te les sé - gét és va ló di sá gát, ame lye ket a meg bí zó nak, il let ve a meg - bí zó ér de ké ben a köz ha tal mi dön tést hozó szerv nek szol - gál tat,
f) kö te les tu dat ni meg bí zó já val, ha a meg bí zó cél ja jog - el le nes, eti kát lan, vagy an nak vég re haj tá sa a lob bis ta hi va -
tás alap ve tõ sza bá lya i val el len té tes, és vissza kell uta sí ta - nia, hogy bár mit te gyen a meg bí zó ilyen cél ja ér de ké ben,
g) meg tart ja a köz ha tal mat gya kor ló szerv mû kö dé si sza bá lya i nak rá vo nat ko zó ren del ke zé se it,
h) tisz tes ség te len esz kö zök kel nem sze rez het in for má - ci ó kat a köz ha tal mi dön tést hozó szerv mû kö dé sé vel kap - cso lat ban.
22. § Nem foly tat hat lob bi te vé keny sé get a lob bis ta an - nál a köz ha tal mi dön tést hozó szerv nél, amely nél kö ze li hoz zá tar to zó ja ve ze tõ tiszt sé get tölt be.
23. § A lob bi te vé keny ség nem irá nyul hat arra, hogy a köz ha tal mi dön tést hozó szerv jog sza bály ban meg ha tá ro - zott kö te le zett sé ge i nek ne te gyen ele get.
24. § (1) A lob bis ta – az adott szerv nél foly ta tott lob bi - te vé keny ség so rán vagy an nak kö rén kí vül – nem ad hat, nem ajánl hat fel és nem köz ve tít het a köz ha tal mi dön tést hozó szerv vagy an nak tag ja, mun ka tár sa ré szé re sem mi - lyen elõnyt.
(2) Nem mi nõ sül az (1) be kez dés sze rin ti elõny nek a lob bis ta ál tal a köz ha tal mi dön tést hozó szerv szá má ra egy meg bí zás hoz kap cso ló dó an egy al ka lom mal nyúj tott, a kö - te le zõ leg ki sebb mun ka bér egy ti ze dét meg nem ha la dó össze gû, a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zott rep re zen tá ció.
25. § (1) A lob bis ta kez de mé nyez he ti a köz ha tal mi dön - tést meg ho zó szerv nél, hogy
a) az Or szág gyû lés dön té sé vel kap cso la tos lob bi te vé - keny ség so rán az Or szág gyû lés ki je lölt bi zott sá ga elõtt a bi zott ság ál tal meg ha tá ro zott idõ ke ret ben,
b) a Kor mány, il le tõ leg a kor mány ta gok dön té sé vel kap cso la tos lob bi te vé keny ség so rán a ha tás kör rel ren del - ke zõ mi nisz ter ál tal ki je lölt ve ze tõ elõtt, a ve ze tõ ál tal meg ha tá ro zott idõ ke ret ben,
c) a he lyi ön kor mány zat dön té sé vel kap cso la tos lob bi - te vé keny ség so rán az ön kor mány zat il le té kes bi zott sá ga elõtt, en nek hi á nyá ban a kép vi se lõ-tes tü let (a köz gyû lés) ülé sén a bi zott ság vagy a kép vi se lõ-tes tü let (a köz gyû lés) ál tal meg ha tá ro zott idõ ke ret ben
leg alább egy al ka lom mal sze mé lye sen is ki fejt hes se ál lás - pont ját.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti kez de mé nye zés el fo ga dá sá - ról az (1) be kez dés a)–c) pont ja i ban meg je lölt szerv, il let - ve sze mély dönt.
(3) Az (1) be kez dés b)–c) pont jai sze rin ti eset ben le he - tõ ség sze rint biz to sí ta ni kell, hogy meg ha tá ro zott idõ ke - ret ben a lob bis ta sze mé lye sen is ki fejt hes se ál lás pont ját, amennyi ben a lob bis ta a jog sza bály elõ ké szí té se so rán konk rét, ér de mi ja vas la ta it írás ban el jut tat ta a köz ha tal mi dön tés elõ ké szí tõ jé hez.
(4) A lob bis ta – az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl me - nõ en – az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti eset ben bár mely or szág gyû lé si kép vi se lõ nél, az (1) be kez dés b) pont ja sze - rin ti eset ben az il le té kes mi nisz ter ál tal ki je lölt ve ze tõ nél, az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti eset ben bár mely ön kor - mány za ti kép vi se lõ nél írás ban sze mé lyes meg be szé lést kez de mé nyez het. A kez de mé nye zés el fo ga dá sá ról a meg - ke re sett sze mély dönt.
(5) Ha a lob bis ta vagy más sze mély a köz ha tal mi dön - tést hozó szerv nél nem a (3) be kez dés ben fog lal tak sze rint el jár va kí sér li meg a kap cso lat fel vé telt, vagy más mó don meg sze gi e tör vény ren del ke zé se it, a meg ke re sett sze mély kö te les er rõl ve ze tõ jét írás ban tá jé koz tat ni és a kap cso lat - fel vé tel re irá nyu ló ké rést el uta sí ta ni. A szerv ve ze tõ je a tá - jé koz ta tás alap ján dönt a kap cso lat fel vé tel en ge dé lye zé sé - rõl. A dön tés rõl a lob bis tát tá jé koz tat ni kell.
26. § A sze mé lyes kap cso lat fel vé tel rõl a köz ha tal mi dön tést hozó szerv kép vi se lõ je em lé kez te tõt ké szít, amely rö vi den össze fog lal ja a ta lál ko zón el hang zot tak lé nye gét.
A 25. § (1) be kez dés a) és c) pont ja sze rin ti eset ben az Országgyûlés Ház sza bá lyá ban és a he lyi ön kor mány zat szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ban fog lal tak irány - adóak.
27. § A lob bi te vé keny ség cél já val össze füg gõ tárgy kör - ben a lob bis ta szak mai ta nács ko zá son való rész vé tel re hív - hat ja meg a köz ha tal mi dön tést hozó szerv tag ját, kép vi se - lõ jét. A ta nács ko zá son való rész vé tel lel össze füg gõ költ - sé ge ket azon ban nem té rít he ti meg a köz ha tal mi dön tést hozó szerv, il le tõ leg az an nak kép vi se le té ben részt vett sze mély ré szé re.
28. § A lob bis ta a köz ha tal mi dön tést hozó szerv ré szé re szak mai hát tér anya go kat, tu do má nyos ki ad vá nyo kat, ha - tás ta nul má nyo kat küld het, il let ve ren del ke zé sé re bo csát - hat ja sa ját ku ta tá sa i nak, elem zé se i nek ered mé nyét is.
29. § A lob bis ta – az iga zol vá nya fel mu ta tá sá val – a be- és ki lép te tés rend jé re vo nat ko zó elõ írá sok nak meg fe le lõ en jo go sult a lob bi te vé keny ség gel érin tett szerv vel elõ ze te - sen egyez te tett idõ pont ban a szerv he lyi sé ge i be be lép ni.
A lobbitevékenységrõl szóló tájékoztató
30. § (1) A lob bis ta a nyil ván tar tás ba való fel vé te lét kö - ve tõ en ne gyed éven te tá jé koz ta tót ké szít a lob bi te vé keny - sé gé rõl, és azt a nap tá ri ne gye dé vet kö ve tõ hó nap utol só nap já ig el jut tat ja a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv ré szé re.
(2) A lob bis ta tá jé koz ta tás adá si kö te le zett sé gé nek elsõ íz ben an nak a nap tá ri ne gye dé vet kö ve tõ hó nap nak az utol só nap ján kö te les ele get ten ni, amely nap tá ri ne gyed - év ben te vé keny sé gét meg kezd te.
(3) A tá jé koz ta tó tar tal maz za
a) an nak té te les fel so ro lá sát, hogy a lob bis ta mely köz - ha tal mi dön té sek kap csán vég zett lob bi te vé keny sé get,
b) az adott jog sza bály ter ve zet hez kap cso ló dó lob bi te - vé keny ség konk rét cél ja (cél jai) lé nye gé nek meg je lö lé sét,
c) a lob bi te vé keny ség so rán az adott ügy ben igény be vett esz kö zök fel so ro lá sát,
d) an nak meg je lö lé sét, hogy a köz ha tal mi dön tést hozó szerv nél ki vel és hány eset ben tör tént kap cso lat fel vé tel,
e) a 24. § (2) be kez dé se sze rin ti rep re zen tá ció té nyét, al kal man kén ti össze gét, az ab ban érin tett sze mé lyek ne vé - nek, va la mint be osz tá sá nak meg je lö lé sét,
f) a lob bi szer ve zet és a lob bis ta meg bí zó já nak a meg ne - ve zé sét az a) pont sze rin ti bon tás ban.
(4) A lob bi te vé keny ség gel érin tett köz ha tal mi dön tést hozó szerv – az (1) be kez dés sze rin ti ha tár idõ ben – ne - gyed éven te tá jé koz tat ja a nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet arról, hogy mely dön té sek kel kap cso lat ban, mely lob bis - ták foly tat tak nála lob bi te vé keny sé get, és en nek so rán mely esz kö zö ket vet ték igény be.
(5) A nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a tá jé koz ta tó kat köz zé - te szi.
(6) Az (1) be kez dés és a (4) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta - tó ban sze rep lõ ada tok – a tá jé koz ta tó köz zé té te lét meg elõ - zõ en is – köz ér dek bõl nyil vá no sak.
31. § Ha a tá jé koz ta tó a szük sé ges ada to kat nem vagy hi á nyo san tar tal maz za, il let ve a lob bis ta azt ha tár idõ re nem ké szí ti el, a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv 15 na pos ha - tár idõ meg je lö lé sé vel fel szó lít ja õket a hi á nyos sá gok, il le - tõ leg a mu lasz tás pót lá sá ra. A ha tár idõ ered mény te len el - tel te ese tén a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv a lob bi szer ve ze tet vagy a lob bis tát tör li a nyil ván tar tás ból.
32. § (1) Ha a lob bi szer ve zet, il let ve a lob bis ta úgy dönt, hogy fel hagy a lob bi te vé keny ség gel, er rõl ha la dék ta la nul ér te sí ti a nyil ván tar tást ve ze tõ szer vet.
(2) A lob bi szer ve zet nek, il let ve a lob bis tá nak az ér te sí - tés hez mel lé kel nie kell az arra az idõ szak ra vo nat ko zó lob - bi te vé keny ség rõl szóló tá jé koz ta tót is, amely idõ sza kot a te vé keny sé gé rõl leg utóbb ké szí tett tá jé koz ta tó még nem érin tett.
(3) Az (1) be kez dés sze rin ti eset ben a nyil ván tar tást ve - ze tõ szerv a lob bi szer ve ze tet, il let ve a lob bis tát tör li a nyil - ván tar tás ból. Ha azon ban a lob bis ta a te vé keny sé gé rõl szóló tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gét nem vagy nem meg fe le - lõ en tel je sí ti, és a hi ány pót lás ra tör té nõ fel szó lí tás nak an - nak kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 15 na pon be lül nem tesz ele - get, a 16. § (2) be kez dé sé ben fog lal tak meg fe le lõ en irány - adók.
Bírság
33. § (1) Amennyi ben va la mely ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer -
ve zet nyil ván tar tás ba vé tel nél kül vé gez lob bi te vé keny sé - get, a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv – ha tá ro zat tal – tíz mil lió fo rin tig ter je dõ bír sá got szab hat ki. A bír ság több szö rös jog sér tés ese tén hal mo zot tan is ki szab ha tó.
(2) A bír ság össze gét az eset összes kö rül mé nye i re – így kü lö nö sen a jog sér tés sú lyá ra, cél já ra, idõ tar ta má ra, jog - sér tõ ma ga tar tás is mé telt ta nú sí tá sá ra, va la mint a jog sér - tés sel el ért, il let ve el ér ni kí vánt elõny re – te kin tet tel kell meg ha tá roz ni.
(3) A bír sá got a nyil ván tar tást ve ze tõ szerv szám lá já ra kell be fi zet ni.
(4) A jog erõ sen ki sza bott és be nem fi ze tett bír sá got adók mód já ra és azok kal egy sor ban kell be haj ta ni.
(5) A ha tá ro zat ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott egy évig nem ve he tõ nyil ván tar tás ba a ter mé sze tes vagy jogi sze - mély, il let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve - zet, amellyel szem ben bír sá got szab tak ki.
(6) Amennyi ben is mé tel ten bír sá got szab nak ki a ter mé - sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet tel szem ben, két évig nem ve he tõ nyil ván tar tás ba.
Módosuló jogszabályok
34. § Az ügy vé dek rõl szóló 1998. évi XI. tör vény 5. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ új j) pont tal egé szül ki, egy ben a be kez dés 2003. évi CXXIX. tör vény ál tal meg ál la pí tott h) pont já nak je lö lé se i) pont ra vál to zik:
[Az ügy véd az (1) be kez dés ben fel so rol ta kon kí vül el lát - hat ja a kö vet ke zõ te vé keny sé ge ket is:]
„j) kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott lob bi te vé keny ség.”
35. § A jogi sze méllyel szem ben al kal maz ha tó bün te tõ - jo gi in téz ke dé sek rõl szóló 2001. évi CIV. tör vény 5. §-ának (2) be kez dé se az aláb bi új f) pont tal egé szül ki, ez zel egy ide jû leg az f) pont je lö lé se g) pont ra vál to zik:
(Az el til tás ide je alatt a jogi sze mély)
„f) nem foly tat hat lob bi te vé keny sé get,”
Záró rendelkezések
36. § Ez a tör vény 2006. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.
Ren del ke zé se it elsõ íz ben azon köz ha tal mi dön té sek kel össze füg gés ben kell al kal maz ni, ame lyek elõ ké szí té se a tör vény ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en kez dõ dött.
37. § Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren de let ben ha tá roz za meg
a) a lob bis ták, il let ve a lob bi szer ve ze tek nyil ván tar tá - sát ve ze tõ szer vet,
b) az iga zol vány ki adá sá val, cse ré jé vel, vissza adá sá val és vissza vo ná sá val kap cso la tos rész le tes sza bá lyo kat,
c) az iga zol vány ki adá sá ért fi ze ten dõ díj mér té két, va - la mint
d) a tör vény ren del ke zé se i nek meg sér té se ese tén ki - szab ha tó bír ság meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó el já rá si sza bá - lyo kat.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
A Köztársasági Elnök 40/2006. (III. 28.) KE
határozata
kitüntetések adományozásáról (Kivonatos közlés) A mi nisz ter el nök elõ ter jesz té sé re
a tu riz mus fej lesz té se ér de ké ben vég zett, ha tá ra in kon túl is el is mert sok ol da lú mun kás sá gá ért, nem zet kö zi tu - risz ti kai dip lo má ci ai te vé keny sé ge el is me ré se ként
dr. So mo gyi Zol tán nak, a Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal elnökének, c. fõ is ko lai ta nár nak a
MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND
tisztikeresztje polgári tagozata ki tün te tést ado má nyo zom.
Bu da pest, 2006. már ci us 13.
Só lyom Lász ló s. k.,
köz tár sa sá gi el nök
El len jegy zem:
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
KEH ügy szám: VII-2/1083-1/2006.
A Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal fel hí vá sa
a kí nai tu ris ta cso por tok
ADS-rend szer ben tör té nõ be utaz ta tá sa iránt ér dek lõ dõ uta zás szer ve zõk ré szé re
A Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal (a to váb bi ak ban: MTH) fel hív ja az uta zás szer ve zõ és -köz ve tí tõ te vé keny ség rõl szó ló 213/1996 (XII. 23.) Korm. ren de let alap ján a Ma - gyar Ke res ke del mi és En ge dé lye zé si Hi va tal ál tal nyil ván - tar tás ba vett azon uta zás szer ve zõk fi gyel mét, akik az Európai Unió és Kína kö zöt ti ADS szán dék nyi lat ko zat és az ah hoz kap cso ló dó ví zum sza bá lyok fel té te le i nek be tar - tá sa mel lett kí nai tu ris ta cso por tok ADS ke re té ben tör té nõ be utaz ta tá si te vé keny sé get kí ván nak foly tat ni, hogy az aláb bi ada to kat az MTH hon lap ján (www.mth.gov.hu) ren del ke zés re álló táb lá za ti for má tum ban, elekt ro ni kus úton 2006. má jus 26-ig küld jék meg a var ga.mo ni ka@
meh.hu e-ma il cím re.
A táb lá zat ban ki töl ten dõ ada tok: cég név, kap cso lat tar tó sze mély, cím (vá ros, utca, ház szám), te le fon szám, fax - szám, e-ma il cím, re giszt rá ci ós szám.
To váb bá a je lent ke zõ uta zá si vál lal ko zá sok nak szük sé - ges az MTH hon lap ján le tölt he tõ Nyi lat ko zat alá írá sa és an nak 2006. má jus 26-ig a 225-6542 fax szám ra történõ megküldése.
A je lent ke zõ uta zá si vál lal ko zá sok fen ti ada tai – az Európai Unió és Kína kö zöt ti ADS szán dék nyi lat ko zat ér - tel mé ben – meg kül dés re ke rül nek a Kí nai Or szá gos Tu - risz ti kai Hi va tal ré szé re, mely idõ pont tól a je lent ke zõk ré - szé re le he tõ ség nyí lik az ADS rend szer ben, an nak fel té te - lei szerint a kínai turisták beutaztatására.
Az Eu ró pai Unió és Kína kö zöt ti ADS szán dék nyi lat ko - zat hi va ta los an gol nyel vû szö ve ge a Tu risz ti kai Ér te sí tõ 2005. ok tó be ri szá má ban ke rült köz zé té tel re, il let ve el ér - he tõ a Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal hon lap ján.
Pályázati lista
az SZTP-2005-TU-1 számú pályázati bírálóbizottság 2006. április 7-i ülésén támogatásra javasolt pályázatokról
Sor-
szám Azo no sí tó szám Pá lyá zó neve Pá lyá zat tár gya
Meg ítélt tá mo ga tás
(E Ft)
Tel jes be ru há zá si költ ség
(E Ft) 1. SZTP-2005-TU-1-06-
02-005
Bu dai Ir gal mas ren di Kór ház Köz hasz nú Tár sa ság
Bu dai Ir gal mas ren di Kór ház Tö rök für dõ jé nek fel újí tá sa, tu - risz ti kai hasz no sí tá sá nak meg - kez dé se
304 000 550 154
2. SZTP-2005-TU-1-06- 02-004
Eger Ter mál Für dõ üze mel te tõ Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár sa ság
Az egri Tö rök für dõ re konst - ruk ci ó ja és tu risz ti kai hasz no sí - tá sa
466 000 778 790
3. SZTP-2005-TU-1-06- 02-001
Bu da pes ti Gyógy für dõ és Hé vi zei Rész vény tár sa ság
A Gel lért für dõ fej lesz té se 980 000 1 598 350 4. SZTP-2005-TU-1-06-
02-002
Bu da pes ti Gyógy für dõ és Hé vi zei Rész vény tár sa ság
A Szé che nyi für dõ fej lesz té se 750 000 1 311 701 5. SZTP-2005-TU-1-06-
02-003
Bu da pes ti Gyógy für dõ és Hé vi zei Rész vény tár sa ság
A Lu kács für dõ fej lesz té se 500 000 886 200
Össze sen: 3 000 000 5 125 195
A HUNGART Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesület
2006. évi díjszabása
A HUN GART a kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé szek szer zõi jo ga i nak kol lek tív ke ze lé sé re lét re jött szer ve zet. Te vé - keny sé gé nek alap ja it a szer zõi jog ról szóló 1999. évi LXXVI. tör vény (Szjt.) X. és XII. fe je ze te i nek ren del ke zé - sei, il let ve a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te ré nek nyil - ván tar tás ba vé te le biz to sít ja.
A kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé sze ti al ko tás szer zõ jé nek ki - zá ró la gos joga, hogy mûve fel hasz ná lá sá ról dönt sön, il let - ve jog díj igé nyét ér vé nye sít se. A kom mu ni ká ci ós és ter - jesz té si tech ni kák fej lõ dé se ré vén azon ban szük sé ges sé vált, hogy a jo go sul tak (a szer zõ vagy jog utó da) ezen jog gya kor lá sát egy erre a cél ra lét re jött szer ve zet nek, a HUNGART-nak át en ged jék, a már egy szer nyil vá nos ság ra ho zott kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé sze ti al ko tás bár mely to - váb bi fel hasz ná lá sát (amennyi ben az a ha tá lyos szer zõi jogi ren del ke zé sek ér tel mé ben jog díj kö te les) a HUN - GART elõ ze tes hoz zá já ru lá sá hoz kös sék. A jog díj mér té ke el sõ sor ban a fel hasz ná lás jel le gé nek, ter je del mé nek függ - vé nye és/vagy ál ta lá nos ta ri fa ként vagy egye di szer zõ dés ke re té ben ke rül meg ha tá ro zás ra.
A kö vet ke zõk ben rész le te zett jog díj ta ri fák megállapí - tása az Szjt. 90. §-ának ren del ke zé se in ala pul. Ezen díj sza - bás ki zá ró lag a HUN GART köz re mû kö dé sé vel tör té nõ jo - go sí tá sok te kin te té ben ér vé nyes. Amennyi ben a szer zõ vagy más jo go sult köz vet le nül ad en ge délyt a felhaszná - lásra, úgy ezen ta ri fák nem kö te le zõ ér vé nyû ek.
A fel hasz ná lá sok en ge dé lye zé se, il let ve a szám lák ki ál - lí tá sa a HUN GART szék he lyén tör té nik (1055 Bu da pest, Falk Mik sa u. 30.). A fel hasz ná lá si en ge dély ak kor lép ér - vény be, azaz a tel je sí tés ak kor tör té nik, ami kor a felhasz - náló a jog dí jat tény le ge sen meg fi zet te a HUN GART ré - szére, ezért a HUN GART a fel hasz ná ló adat szol gál ta tá sa alap ján, utó lag, a jog díj be ké ré sét és be ér ke zé sét kö ve tõ en ál lít hat ja csak ki a szám lát a tel je sí tés rõl.
A ké sõb bi ek ben rész le te zett dí jak nem tar tal maz zák a meg fi ze ten dõ 15%-os áfát.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A fel hasz ná lá sok hoz tör té nõ jo go sí tás (a to váb bi ak - ban: jo go sí tás) írás be li ké re lem alap ján tör té nik, a fel hasz - ná lást meg elõ zõ en. A fel hasz ná lást kö ve tõ ké rel mek nem men te sí te nek azon kár té rí té si kö te le zett ség alól, amely a jog díj össze gét meg ha lad ja.
2. A HUN GART ál tal adott jo go sí tás ki zá ró lag az ab - ban meg ne ve zett szer zõ, ott meg je lölt mû vé nek fel hasz ná - lá sá ra jo go sít. A fel hasz ná lás en ge dé lye zé se egy sze ri al ka - lom ra, az ott meg je lölt for má ban, ter je de lem ben és pél - dány szám ban tör té nõ meg je len te tés re vo nat ko zik. A ter je - de lem a min den ko ri ki ad vány sze dés tük ré hez iga zo dik. A meg ál la pí tott pél dány szá mon fe lü li pél dá nyok hoz újabb jo go sí tás be szer zé se szük sé ges, amely csak kü lö nö sen in - do kolt eset ben ta gad ha tó meg.
3. Min den olyan fel hasz ná lás, amely sze mély hez fû zõ - dõ jo go kat érint(het), min den eset ben ki fe je zett hoz zá já ru - lást igé nyel, ame lyet a HUNGART sze rez meg a jo go sult - tól, kü lö nö sen olyan fel hasz ná lá sok, át dol go zá sok és rep - ro du ká lá sok ese tén, mint
a) a há rom di men zi ós fel hasz ná lá sok,
b) olyan nyom tat vá nyok, me lyek hor do zó ja a szoká - sostól (pa pír) je len tõ sen el tér, mint pl. tex tí lia, üveg, cserép stb.,
c) ame lyek va la mely mû al ko tást va la mely ter mék kel, ese ménnyel, szol gál ta tás sal vagy cég gel köz vet len kap - cso lat ba hoz nak (a to váb bi ak ban: rek lám),
d) pla kát ként tör té nõ min den egyes fel hasz ná lá sá hoz a jo gok bir to ko sá nak elõ ze tes hoz zá já ru lá sa szük sé ges,
e) ki ál lí tás.
Amennyi ben a jo go sult meg ta gad ja hoz zá já ru lá sát, úgy a HUN GART-nak sem áll jo gá ban jo go sí tást adni.
4. Mû vé sze ti al ko tá sok fény ké pe i nél e ta ri fa te kin te té - ben a fo tó sok jo gai egyen lõk a rep ro du ká lan dó mû tárgy al - ko tó já nak jo ga i val, te hát azon fo tó mû vé sze ti al ko tá sok fel hasz ná lá sá hoz, me lyek más mû al ko tást áb rá zol nak, mind két al ko tás te kin te té ben szük sé ges a jo go sí tást be sze - rez ni.
5. Rek lám cé lú fel hasz ná lás ra – amennyi ben a je len díj - sza bás nem tar tal maz kü lön díj té telt – úgy az ál ta lá nos díj - té te lek + 30% pót díj szá mo lan dó fel (pl. üz le ti jel le gû nyom dai ter mé kek – üz le ti je len té sek, vál la la ti em lék - köny vek, ame lyek rek lá mo kat tar tal maz nak – ese té ben a könyv díj té te lek + 30%).
6. Min den kül sõ bo rí tón tör té nõ fel hasz ná lás ese tén a vo nat ko zó jog díj két sze re sét kell meg fi zet ni.
7. Kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé sze ti al ko tás rész le té nek fel hasz ná lá sá ra en ge dély nem ad ha tó, ugyan is a szer zõi jogi tör vény e te rü le ten az „idé zést” tilt ja. Egyéb ként is a mû al ko tá sok rep ro du ká lá sa so rán az al ko tás meg vál toz ta - tá sa, bár mi lyen tor zí tá sa ti los, a szer zõi jog meg sér té sét je - len ti.
8. A fel hasz ná lás ra jo go sí tott kö te les a fel hasz ná lás so - rán meg fe le lõ he lyen az al ko tó ne vét, a mû cí mét és a HUNGART © je let fel tün tet ni, il le tõ leg utal ni min den olyan sze mély re, aki a jo go sí tás fo lya ma tá ban részt vett.
Gyûj te mé nyes mû vek ese tén is egy ér tel mû mó don kell a jo gok for rá sát fel tün tet ni.
9. Kí ván ság ra a rep ro du ká lás en ge dé lye zé sé hez egy mi nõ sé gi min tát a HUNGART ré szé re be kell mu tat ni.
10. Min den olyan mû te kin te té ben, ame lyet a fel hasz - ná lás so rán nyil vá nos ság ra hoz nak, egy pél dányt a HUNGART ré szé re át kell adni.
11. Azon díj té te lek nél, ahol a HUN GART az el adá si ár szá za lé ká ban ha tá roz ta meg a jo go sí tás dí ját, a fel hasz ná ló szin tén a fel hasz ná lás meg kez dé se elõtt kö te les az így meg ha tá ro zott dí jat a HUN GART-nak meg fi zet ni.
12. Ki vé te les ese tek ben, ami kor a jog díj kö te les fel - hasz ná lás nem áll arány ban a költ sé gé vel, vagy egyéb kö - rül mény ezt in do kol ja, így pél dá ul az érin tett fel hasz ná lók je len tõs ré szét meg fe le lõ en kép vi se lõ or szá gos ér dek kép - vi se le ti szer ve ze tek kel, non pro fit szer ve ze tek kel kü lön meg ál la po dás köt he tõ, to váb bá a je len jog díj köz le mény - ben meg nem ha tá ro zott fel hasz ná lá sok ese tén a köz zé tett szer zõi jog díj mér té kek el ve i nek és ará nya i nak al kal ma zá - sá val a HUN GART ál tal ese ten ként meg ál la pí tott szer zõi jog díj fi ze ten dõ.
En ged mé nyek
13. Olyan mû vek nél, me lyek leg alább 10, ki zá ró lag ma gyar kép zõ-, ipar-, il let ve fo tó mû vé szek jog díj kö te les mun ká it tar tal maz zák, az alap díj ból 25% ked vez ményt kell adni.
14. Olyan mû vek nél, ame lye ket ki zá ró lag ok ta tá si (tan könyv) vagy tu do má nyos, il let ve tu do má nyos is me ret - ter jesz té si cél ra hasz nál nak fel, az alap díj ból 25% ked vez - ményt kell adni.
15. Ugyan ab ban a mé di um ban tör té nõ is mét lés, újabb ki adás ese tén 25% ked vez ményt kell adni.
16. Ezen díj sza bá si sza bály zat ál tal biz to sí tott ked vez - mé nyek csak ab ban az eset ben ér vé nye sek, amennyi ben a jo go sí tást a fel hasz ná ló a HUN GART-tól a fel hasz ná lást meg elõ zõ en be sze rez te, a HUN GART-tal szem ben tar to - zá sa nem áll fenn, és adat köz lé si kö te le zett sé gé nek ha tár - idõ ben ele get tett.
17. Amennyi ben a fel hasz ná lót több jog cí men is meg il - le ti a ked vez mény, úgy a díj leg fel jebb az egyéb ként meg - ál la pí tan dó díj té tel 50%-áig csök kent he tõ.
Jo go su lat lan fel hasz ná lás, név fel tün te tés hi á nya 18. A jo go su lat lan vagy a meg en ge dett pél dány szá mon fe lü li fel hasz ná lás, va la mint a név fel tün te té si sza bá lyok meg sze gé se kü lön-kü lön a jog díj 100%-nak meg fe le lõ pót díj, mint áta lány díj meg fi ze té sé nek kö te le zett sé gét von ja maga után, te kin tet tel az el len õr zé si költ sé gek re.
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Újság
Nyom ta tá si pél dány szám
az aláb bi da rab szá mig
Ol dal nagy ság
1/8-ig 1/4-ig 1/2-ig 1/1-ig dup la ol dal
Ft
25 000 2 300 4 400 6 500 8 600 10 500
50 000 3 900 5 600 8 200 12 000 13 100
100 000 5 500 7 400 12 000 14 500 15 800
200 000 7 000 9 100 13 900 18 500 18 400
200 000 fe lett 8 600 12 000 16 700 22 000 20 000
Az al ko tá sok ma ga zin-mel lék le tek ben tör té nõ meg je - len te té sét a fo lyó ira tok ra vo nat ko zó ta ri fa sze rint kell el - szá mol ni.
Folyóirat, magazin
Pél dány szám
Ol dal nagy ság
1/8-ig 1/4-ig 1/2-ig 1/1-ig dup la ol dal
Ft
5 000-ig 1 600 2 900 5 300 6 700 10 300
10 000-ig 2 600 5 000 7 400 9 900 14 500
25 000-ig 3 700 6 700 9 300 13 400 20 200
50 000-ig 4 700 8 600 11 800 17 200 25 700
100 000-ig 5 800 10 600 12 300 20 700 31 300
250 000-ig 6 800 12 300 16 800 24 600 36 900
250 000 fe lett 7 800 14 400 18 400 28 500 41 900
Mû vé sze ti fo lyó ira tok ban el he lye zett ké pek után 25%-os en ged ményt kell adni. Mû vé sze ti fo lyó irat nak ki - zá ró lag az olyan ki ad vá nyok, pe ri o di kák stb. mi nõ sül nek, ame lyek el sõd le ges cél ja a ki tû zött mû vé sze ti cé lok meg - va ló sí tá sa, és ame lyek a mû kö dés so rán ke let ke zõ be vé telt non pro fit jel leg gel, azaz csa kis a mû vé sze ti cél meg va ló sí - tá sa ér de ké ben hasz nál ják fel.
Könyv
Pél dány szám
Ol dal nagy ság
1/4-ig 1/2-ig 1/1-ig dup la ol da lig
Ft
500 1 200 3 000 4 000 6 200
1 000 2 000 4 500 6 700 12 000
1 500 3 700 5 600 7 900 12 000
3 000 4 500 6 700 9 000 14 000
Pél dány szám
Ol dal nagy ság
1/4-ig 1/2-ig 1/1-ig dup la ol da lig
Ft
5 000 5 600 7 900 12 000 16 600
7 500 6 500 8 900 12 800 18 500
10 000 7 900 12 000 14 500 22 400
15 000 9 100 13 400 18 400 25 700
20 000 9 900 14 500 19 600 29 100
30 000 12 000 16 200 22 400 33 600
50 000 12 900 18 500 24 600 36 900
75 000 13 900 19 500 27 100 41 900
100 000 15 000 21 800 29 100 44 300
To váb bi ren del ke zé sek, ked vez mé nyek
1. Kül sõ bo rí tó új bó li fel hasz ná lá sa ese tén a bel sõ rész - ben 50% en ged ményt kell adni.
2. Zseb köny vek ben és ki sa la kú köny vek ben el he lye - zett il luszt rá ci ók ese tén (me lyek 12×17 cm-nél ki seb bek) a köny vek re al kal ma zan dó ta ri fa 25%-át ki te võ en ged ményt kell adni.
3. Olyan köny vek ese té ben, ame lyek tö me ge sen il - luszt rál tak (leg alább 50 jog díj kö te les mû vet tar tal maz nak) 35% ked vez ményt kell adni.
4. Ma gya rá zó szö ve gek nél kü li kép zõ-, ipar- és fo tó - mû vé sze ti al ko tá sok köz zé té te lé hez olyan köny vek ben, me lyek a szo ká sos könyv for má tu mot (40×30 cm) túl lé pik, ki vé ve a mû vé sze ti ka ta ló gu so kat, va la mint gyûj tõ map pá - kat, kü lön meg ál la po dás szük sé ges.
5. A le ve le zõ lap köny vek el szá mo lá sa a „le ve le zõ lap”
ta ri fá nak meg fe le lõ en tör té nik.
6. Olyan mû vek nél, me lye ket túl nyo mó részt egyet len szer zõ il luszt rált, az elõb bi ta ri fák he lyett a dí ja zá si igé - nyek szá za lé kos ki egyen lí té se le het sé ges, mely a bol ti el - adá si ár hoz iga zo dik. Eh hez kü lön meg ál la po dás szük sé - ges.
7. En cik lo pé di ák és más, ha son ló kép pen tö me ge sen il - luszt rált mû vek ese tén min den áb rá ra, mely 1/8 ol dal nál ki sebb, áta lány ho no rá ri um ra vo nat ko zó meg ál la po dás le - het sé ges.
8. Ki ál lí tá si ka ta ló gus (pa pír ala pú vagy CD-n megje - lenõ)
a) Mû vé sze ti al ko tá sok rep ro duk ci ói díj- és en ge dély - men te sen hasz nál ha tók fel (azaz csak elõ ze tes be je len tés szük sé ges) olyan in gye ne sen ter jesz tett ka ta ló gu sok cél - jára, me lyet az adott ki ál lí tás ke re té ben ter jesz te nek, és a
ben ne sze rep lõ mû vé sze ti al ko tá so kat a ki ál lí tá son be mu - tat ják.
b) Ha a ka ta ló gu so kat el len ér ték fe jé ben kí ván ják ter - jesz te ni, akár a ki ál lí tá son, akár azon kí vül, ak kor eh hez elõ ze tes írás be li en ge dély szük sé ges. Al kal ma zan dó: a köny vek re vagy a CD-kre egyéb ként ér vé nyes ta ri fa.
9. Ár ve ré si ka ta ló gus
Mû vé sze ti al ko tá sok rep ro duk ci ó ját díj- és en ge dély - men te sen – azaz csak elõ ze tes be je len té si kö te le zett ség mel lett – le het fel hasz nál ni olyan ka ta ló gus ban, ár ve ré si meg hí vó ban és pla ká ton, ame lyet a mû al ko tá sok ke res ke - del mi for ga lom ban való ér té ke sí té se so rán a köz re mû kö dõ auk ci ós (ár ve ré si) há zak, ga lé ri ák stb. ad nak ki, és amely - nek egye dü li cél ja a mû tár gyak ár ve ré sen való ér té ke sí té - sé nek elõ se gí té se, és ki zá ró lag az auk ció ke re té ben ke rül ter jesz tés re, ér té ke sí tés re.
A rep ro duk ci ók ilyen mó don való fel hasz ná lá sá nak to - váb bi fel té te le, hogy a mû tár gyak ér té ke sí té se után a szer - zõi jogi tör vény 70. és 100. §-ban fog lalt, ún. „5%-os” jog - díj és já ru lék ma ra dék ta la nul meg fi ze tés re ke rül jön, a szük sé ges adat szol gál ta tá sok nak a mû ke res ke dõ ele get te - gyen, va la mint az ár ve re zés meg kez dé se elõtt a ka ta ló gus egy pél dá nyát a HUN GART szá má ra el jut tas sa. Ab ban az eset ben, ha az ár ve rés után fi ze té si és adat szol gál ta tá si kö - te le zett sé ge i nek a fel hasz ná ló még sem ten ne ele get, úgy a ka ta ló gus ban rep ro du kált mû vek után a HUN GART a jo - go su lat lan fel hasz ná lás sza bá lyai sze rint jár el.
Naptár
Pél dány szám az aláb bi da rab szá mig
Ol dal nagy ság
kár tya nap tár A5-ig A5 A4 A3
Ft
2 000 4 200 7 400 9 900 12 300 14 500
3 000 5 300 9 900 12 300 14 500 18 500
5 000 6 300 12 300 14 500 17 200 24 600
7 500 7 400 14 500 18 500 22 400 30 800
10 000 8 400 17 200 22 400 26 900 36 900
25 000 9 500 20 900 25 700 32 000 43 100
50 000 10 500 23 500 30 800 39 200 49 200
100 000 11 600 25 700 35 800 44 700 53 700
250 000 fe lett 12 600 28 000 39 200 49 200 59 200
A mé re tek meg ha tá ro zá sa: A5: 150×210, A4: 210×297, A3: 297×420, A2: 420×600, A1: 600×830, A0: 830×1200, A00: 1200×1660
Na pos nap tá rak ra (1 lap/nap) 20%, heti nap tá rak ra (1 lap/hét) 10% ár en ged ményt kell adni a fen ti ta ri fák ból.
A bo rí tón tör té nõ il luszt rá ci ó nak a bel sõ rész ben tör té nõ új ra fel hasz ná lá sa kor a bel sõ rész ben való fel hasz ná lás ra 50% en ged ményt kell adni.
Különnyomat A) Pla kát, szó ró lap (nem el adá si célú):
Pél dány szám az aláb bi da rab szá mig
Ol dal nagy ság
A3-ig A2-ig A1-ig A00-ig A00 fe lett
Ft
10 8 400 12 300 24 600 36 900 42 000
100 10 500 36 900 55 300 73 800 92 300
250 12 600 55 300 79 900 104 600 149 000
500 14 700 73 800 110 700 147 600 184 500
1 000 16 800 98 400 147 600 196 800 246 000
2 000 18 900 123 100 184 500 246 000 307 500
3 000 21 000 147 600 221 500 295 300 369 100
A mé re tek meg ha tá ro zá sa: A3: 297×420, A2: 420×600, A1: 600×830, A0: 830×1200, A00: 1200×1660
Ha a ren dez vény, me lyet a pla kát hir det, an nak a mû - vész nek a ki ál lí tá sa, aki nek a mûve a pla ká ton áb rá zol va van, 50%-os ked vez ményt kell adni.
Ha a ren dez vény va la mely más kul tu rá lis ren dez vény (szín ház, hang ver seny, fel ol va sás stb.), a ked vez mény 40%.
B) El adás ra szánt kü lön nyo mat (mû nyo ma tok, posz te - rek, mi ni-nyom tat vá nyok, el adá si pla ká tok stb.):
A díj a fel hasz ná ló ál tal ter ve zett és a HUNGART ré szé - re meg adott bol ti el adá si ár 12%-a.
Levelezõlap, dia, projektorfólia
A díj a fel hasz ná ló ál tal ter ve zett és a HUNGART ré szé - re meg adott bol ti el adá si ár 12%-a.
Le ve le zõ lap köny vek, le po rel lók, és ha son ló, csak zár - tan el adott le ve le zõ lap-össze ál lí tá sok után 25% en ged - mény jár.
A pro jek tor fó lia jo go sí tá si díja, ha nem el adá si célú a fel hasz ná lás:
Pél dány szám
Ol dal nagy ság
1/8-ig 1/4-ig 1/2-ig 1/1-ig
Ft
10-ig 1 600 2 900 5 300 6 700
50-ig 2 600 4 900 7 400 9 900
100-ig 3 700 6 700 9 300 13 400
100 fe lett 4 700 8 600 11 800 17 200
Borító, ábrahordozó
(Audio- és videokazetta, DVD, CD és más hasonló tárolók, valamint azok borítói)
Áb ra- hor do zó
Pél dány szám
1 000-ig 2 000-ig 4 000-ig 10 000-ig 20 000-ig
Min den to váb bi meg kez dett
10 000 Ft
12 300 24 600 49 200 123 100 245 700 +10%
Két áb ra hor do zón tör té nõ egy ide jû meg je le nés ese tén 20% ked vez mény, há rom vagy több áb ra hor do zón tör té nõ egy ide jû meg je le nés ese tén 30% ked vez mény jár.
Arculati elemek másodfelhasználása (operátorlogók, háttérképek, képüzenetek-MMS,
képernyõkímélõk, háttérképek)
Mul ti mé dia üze net, ope rá tor lo go, kép er nyõ kí mé lõ, háttérkép ke re té ben fel hasz nált mû ve kért, ké pen ként 3200 Ft/év jog dí jat kell fi zet ni.
Rek lám célú fel hasz ná lás vagy ima ge ki ala kí tás ese tén az alap díj + 30%-a a pót díj.
Videóvetítés
A kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé szet elekt ro ni ku san tá rolt mû vei nyil vá no san hoz zá fér he tõ kép er nyõ kön való meg - je le ní té sé nek díja (100 cm-es kép er nyõ át mé rõ ig) éven te kép er nyõn ként és al ko tá son ként 10 500 Ft. Amennyi ben a fel hasz ná lás nem ke res ke del mi célú, úgy 50% ked vez - ményt kell adni. En nek elõ fel té te le, hogy a képi tar tal mak tá ro lá sá nak jo gát a fel hasz nált elekt ro ni kus tá ro ló mé - diumban (adat bank, CD-ROM stb.) elõ re meg sze rez zék a HUN GART-tól.
A na gyobb kép er nyõk (100 cm-en fe lü li át mé rõ), va la - mint vi deó-ki ve tí té sek és ha son ló el já rá sok na gyobb né zõi kör ré szé re kü lön meg ál la po dás sze rint ke rül nek el szá mo - lás ra.
CD-ROM, videokazetta
Pél dány szám az aláb bi
da rab szá mo kig Ft/al ko tás
100 3 000
500 4 000
1 000 6 000
3 000 9 900
5 000 12 300
7 500 16 000
10 000 19 600
Pél dány szám az aláb bi
da rab szá mo kig Ft/al ko tás
15 000 24 600
20 000 30 800
Ezen díj meg fi ze té sé vel a fel hasz ná ló meg szer zi azon jo got is, hogy a CD-ROM és a vi deo ka zet ta elõ ál lí tá sa cél - já ból az al ko tás egy má so la tát di gi tá lis for má ban elõ ál lít - sák. Amennyi ben az al ko tá sok szá ma meg ha lad ja a 100-at, ak kor a 100-on fe lü li al ko tá sok után a ked vez mény 50%.
Ok ta tá si se géd let ese té ben – non pro fit ki adók ré szé re – a ked vez mény 50%.
Reklámbrossúra, levelezõlap, reklámprospektus, reklámeszköz (pl. toll, táska), reklámnaptár
Pél dány szám az aláb bi da rab szá mig
Ol dal nagy ság 1/8-ig
be lé põ jegy is
1/4-ig
le ve le zõ lap is 1/2-ig 1/1-ig
Ft
1 000 5 200 7 400 9 900 12 300
2 000 7 700 9 900 14 800 18 500
5 000 10 100 12 300 19 600 24 600
10 000 17 300 19 600 24 600 30 800
50 000 22 300 24 600 30 800 39 200
100 000 28 400 30 800 39 400 49 200
Rek lám hir de tés
Pél dány szám az aláb bi da rab szá mig
Ol dal nagy ság
1/8 1/4 1/2 1/1
Ft
5 000 2 900 4 900 6 100 7 600
10 000 4 500 9 900 12 300 15 100
50 000 6 100 18 500 24 600 30 800
100 000 7 700 24 600 36 900 43 100
250 000 9 200 39 200 50 300 61 500
Reprodukció reklám- és dekorációs célra (vásár, kirakat, óriásplakát-felület, molinó, zászló,
buszreklám stb.)
Da rab szám
Fe lü let a kö vet ke zõ m2 nagy sá gig
1 3 5 10 10 fe lett
Ft
1 24 600 49 200 73 800 86 100 98 400
10-ig 36 900 73 800 110 700 141 450 172 200
50-ig 56 000 110 700 165 500 193 450 221 400
