• Nem Talált Eredményt

Leánykoncér (Rutilus virgo) a Tisza-tóbólHarka Ákos, Juhász Máté, Papp Gábor

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Leánykoncér (Rutilus virgo) a Tisza-tóbólHarka Ákos, Juhász Máté, Papp Gábor"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

halászat|141 A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG HíREI

114. évfolyam | 4. szám | 2021 tél

A Tisza Vásárosnamény fölötti sza- kaszáról, valamint a Túrból és a Krasz- nából régóta ismert a leánykoncér, és lassanként az alsóbb szakaszokon is megjelent. Előbb a Záhonyig terjedő, majd a Tokajig tartó folyószakaszon mutatták ki jelenlétét. Sallai Zoltán 2016-ban már a Tisza-tó alatt, Tisza- roffnál is megtalálta, két évvel később pedig Veres Dániel Szolnoknál fogott ki egy példányt, melynek fényképét megerősítés céljából a Magyar Haltani Társaság Mit fogtam? rovatába is beküldte.

A terjedési adatokból arra lehetett következtetni, hogy a faj már a Tisza-tó területén is megtalálható, de konkrét bizonyíték eddig ezt nem támasztotta alá. Ám 2021. július 30-án a Tisza-tó tározóterének tiszafüredi öblében iva- dékhalászat közben hálónkba került a fajnak egy 95 mil-

liméteres példánya, bizonyítva a feltételezést. A különös az, hogy e kifejezetten reofil halat teljesen állóvíz jellegű környezetből fogtuk, pedig a közelében egy öblítőcsatorna is húzódik. A környezetváltás oka feltehetőleg a parti sáv táplálékbősége lehetett. De bárhogyan is történt, a Tisza- tavi halfauna egy újabb fajjal gyarapodott.

Leánykoncér (Rutilus virgo) a Tisza-tóból

Harka Ákos, Juhász Máté, Papp Gábor

Mérőtálcán a Tisza-tavi leánykoncér (Fotó: Harka Ákos)

A lápi póc (Umbra krameri) újabb adata az Öreg-Túrból

Nyeste Krisztián, Antal László, Abonyi Tamás, Somogyi Dóra

A Felső-Tisza-vidéken a lápi pócnak még népes populációi éltek a 2000- es évek elején. Az azóta tapasztal- ható egyre szélsőségesebb vízjárás, az élőhelyek eltűnése és az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) intenzív terjeszkedése azonban komoly prob- lémát jelent a térségben. Mindezek miatt a lápi póc állományai a 2010- es évekre drasztikusan lecsökkentek, napjainkra pedig a kipusztulás szélére kerültek a Felső-Tisza vidékén.

Korábban a lápi póc ismert élőhe- lye volt az Öreg-Túr alsó szakasza is, Nagyar és Fehérgyarmat térségben.

Az utolsó előfordulási adat 2011-ből származott, azóta azonban az intenzív kutatások ellenére sem került elő.

Ezért fontos eredmény, hogy a 2019 óta folytatott hét sikertelen próbál- kozásunkat követően 2021. június

elsején a vízfolyás nagyari szakaszán (geokoordinátái:

N48.035194, E22.518389) a lápi póc egy adult példánya került elő. Munkánk során több mint 1 kilométer hosszan halásztunk, és ennek során az egyetlen lápi póc mellett

több száz amurgébet fogtunk. Sorozatos vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben a lápi póc állománya drasztikusan lecsökkent az Öreg-Túrban, a populáció hosszú távú fennmaradása kétséges.

Az Öreg-Túr nagyari szakasza és az előkerült ikrás lápi póc (Fotó: Nyeste Krisztián)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az értékelés első két fázisa után mindkét fél számára világossá válik, hogy milyen eltérés van a kritérium és a valóság között, mégis fontos, hogy nem a tanár

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Alig egy évtizeddel ezelőtt a lápi póc még a Tisza több részvízgyűjtőjén is népes állománnyal volt jelen, ám töb- bek között az amurgéb térnyerése következtében

Most csupán négy évet kellett várnunk az újabb észlelésre, amely a gyöngyös koncér harmadik bizonyított adata hazánkból, mivel az 1993 körül Budapest északi határánál

A Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke 2019- ben és 2020-ban a Felső-Tisza-vidékén korábban ismert lápi pócos élőhelyek közül 13 víztér (Szatmár-Beregi-

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a