F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
„európa lényege (…) az általános értelemben hasz- náltpaidea,azazanevelés.”
Patočka elsőpillanatramondhatjuk,alegtöbbembertudatábanazeurópa-fogalomúgyél,mint meghatározottkontinentálisegységvagytalánvalamilyenkonkrétgazdaságiés/vagy politikai természetű tömörülés. Azonban sokak tudatában európa mint általános és elvontkifejezés,mint„egész”(történetientitás)mársemmitsemmond.vagyegysze- rűen olyan keveset takar, hogy már különösebben nem is érdemes foglalkozni vele.
ebbenavonatkozásbantúlságosantávolitartomány.nemvitás,azegyesállampolgár (legyenazmagyar,szlovák,román,német,holland,franciaésígytovább)általábanjob- bantörődikönnönvilágával,érdekével,esetlegsajátnemzeténeksorsával,mintmagá- val„európá”-val(Pagden2002,24.p.).eztazállítástalighatudnám(denemisakar- nám)cáfolni,mégisaztgondolom,európaegészérőlminteurópaiságról,európaiesz- mérőlésidentitásrólegyáltalánnemfölöslegesvizsgálódnunk.úgyvélem,nagyonis van értelme és jelentősége értekeznünk s ítéletet mondanunk az „egész”-ről, mert valahol,a„dolgok”mögöttazmindigottrejlik,ésmindennapostevékenységünkreköz- vetveés/vagyközvetlenüléreztetihatását.Példáularraazalapvetőkérdésre,hogy„mi tartja össze európát – veti fel Konrád györgy egyik esszéjében – , habozás nélkül mondhatom,szimbolikuskultúrája,(…)amelyévszázadokkal(…)korábbankeletkezett, minteurópagazdaságiéspolitikaiegyesülése”.(Konrád2004a,21.p.)vagyisbeszél- hetünkbizonyosösszetartóerőről,amelylétrehozzasműködtetiaztatörténetikép- ződményt(egységet),amelynekeurópaaneve.
de mit értsünk a „szimbolikus kultúra” kifejezésen? maga Konrád válaszol rá másutt:„aholazegyénszabadságasérthetetlen,aholazemberiszemélyméltóságaaz
K ARiKó S ándoR európaiságmintidentitásésnevelés?
Tanulmányok aGoRa
SándoRKARiKó 316.347(=511.141)(4)
europeanismasidentityandeducation 316.72(4)
172.16 371(4) Keywords:europeanism,virtue,education.europeanscepticism,conformity,cosmopolitism.europeaniden- tity,europeandimension.
értékelés alfája és ómegája, (…) az európa-eszme sine qua nonja, elengedhetetlen előfeltételeaz,hogysenkineknincsbennevezetőszerep,(…)sezazerkölcsikiindu- lópont.”(Konrád2004b,82–83.,180.p.)Aszövegrészbőlkiderül,amieurópátössze- fogja,agazdaságiéspolitikaivonatkozásokontúl,azéppenséggelazegyénszabad- ságának,méltóságánakéstiszteleténekerkölcsiimperativusa.Hapedigilyencivilizá- ciós fejlemény születik európában (az újkori európában), akkor igaznak tarthatjuk Robertmusilnak,a20.századlegfilozofikusabbosztrákírójánaktömörésfrappáns definíciójátis:hogytudniillikezenatörténetiszintenésfokáltal„azegyén(…)semmi más,mintönmagaelemiteljesítménye”.(musil2000,61.p.)másképpenfogalmazva:
az európaiság legfőképpen azt jelenti, hogyaz individuum azzá válik, amivé teszi, teremti önmagát.
A fentiekből számomra nyilvánvaló: „európa” mint európaiság – a sokféle jelen- tésbeli tartalmon túlmenően – mindenekelőtt azt fejezi ki, hogy az individuum, az állampolgármegerősödikönnönlétében,erejébensjelentőségében.Teháteurópáról gondolkodva nem pusztán országok, határok egységesülését szükséges figyelembe vennünk.mégcsaknemisvalamifélegazdaságiegyüttműködésről(példáulszén-és acélközösség,vámunió,közöspénznemkialakításárólstb.),továbbávalamilyenlaza vagy kevésbé laza politikai szövetségről beszélhetünk, hanem mindenekelőtt egy meghatározotteszméről,elvről,elhivatottságról,küldetésről,egyegészviláglátástés életformátbefolyásolóerőről.AhogyanmáraiSándorösszegzi:napnyugatikultúráról (márai2000,48.p.).
Azindividuumméltósága,abennesáltalakifejlődőalkotóerő,kritikaisönkritikai készség-képesség, szabadság, szellemi és morális kultúra, továbbá a mindezzel együttjáróérték,jelesülamásikembertisztelete,amásembercsoportok,államok, nemzetektolerálása:mindezmagasrendűerényreésideálravall.ebbőlaszempont- bólállíthatjuk:Európa, az európaiság–legmélyebbtartalmaszerint–értékrendszert foglalmagában.vagyisazeurópa-fogalom(minteurópaiság)valójábanmármeghatá- rozotterkölcsi-nevelésitartalommaltelítődik.Shaezígyvan,akkoraztisbeláthatjuk, jólehetőség,egyúttalkomolykihívásmerülfelafilozófia,azetikaésapedagógiaszá- mára.európátvizsgálódni–ilymódon–tehátnemcsakatörténettudomány,apolito- lógia, a közgazdaságtan, a szociológia, a jogtudomány stb. dolga, hanem illetékes benneafilozófia,azetikaésapedagógia.Azutóbbjelzettszaktudománynálmarad- va,egyáltalánnemtartomelfogadhatatlannakjanPatočkamerészkijelentését,hogy tudniillikaz európaiság lényege, legáltalánosabban fogalmazva,a nevelés (Patočka 2003).Haazeurópaiságotsajátosértékrendmegtestesítőjekéntértelmezzük(mely- ben az individuum történetileg kiküzdött méltósága és autonómiája jelenik meg), akkornemtúlzásazazállítássem,hogytudniillikezazerényképletesenésvalósá- gosanisazember(iség)nevelőjévé,bölcsőjévéválik(Poszler1989,24.,54.p.).így függösszeegymássalazeurópaiságésanevelésfogalmasjelentése.mondanivalóm sarkpontjáhozérkezünk:az európaiság és a nevelés összekapcsolása nemcsak kívá- natos, hanem szerves és szükségszerű folyamat.nagykár,hogyezazösszefüggés mégmasemváltáltalánosfelismeréssé.Semazeurópa-kutatásbanésaneveléstu- dományban, sem a gyakorló pedagógiában és a társadalmi közmegítélésben nem kapottegyöntetűelfogadottságot.Számomraelfogadhatatlan,hogyeurópa-tudatunk- bóls-felfogásunkbólmindmáighiányzikaszükségeséskívánatospedagógiaitarta- lomésszempont.legalábbiseurópa-tudatunkbannemállazonahelyensértékena nevelés,amelyaztjoggalmegilletné.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
***
villantsukfel,hacsakrövidenis,milyenbelsőelmozdulástörténikazutóbbinéhány évtizedben európa-felfogásunkban, -érzületünkben, általánosan fogalmazva: európa- identitásunkban.miféleállapotban-helyzetbenműködik(vagynemműködik)azeuró- paiság?Futólagosáttekintésnélkülalighatudnánkmegértenianevelés,apedagógiai tartalom fontosságának szükségességét. nem nehéz meglátnunk és -tapasztalnunk, azeurópaiságfogalmijelentésébenéstörténetialakváltozásaibanlegalábbháromféle megközelítésésmegítélésszületik.
1.miközbenegyretöbbenismerikfel,hogyazezredfordulótájékánavilágmárnem európa-központú, azaz európa elveszti korábbi kitüntetett térbeli és időbeli szerepét (Hobsbawn1997,227.p.),mégissokaktudatábaneurópamégmindigúgyél,mintaz ígéretföldje.Azeurópaiunióbaújonnanbelépőállamokpolgárainaksvezetőinekegy részenaivitással,túlzottkívánalmakkalsvárakozássalforduleurópafejlettebbrégiója, s azon belül Brüsszel felé. minden társadalmi probléma megoldását európától, a nyugattól,azeurópaiuniótólvárja.Afelfokozottvárakozásnakésanagyreménynek persze volt valamilyen alapja. ne feledjük, a „nagy egységesülés” korai leírását a magyar irodalomban már előlegezi márai Sándor több mint fél évszázaddal ezelőtt.
máraimélyenelítéliazúgynevezettcsinovnyik-polgárt,akinekcsakegyetlenbecsvágya, hogymindenmaradjonúgy,ahogyvan.Azírómakacsulhiszazújpolgárosodásban, amely, szerinte, a legnemesebb életformát adja a világnak. Az alkotó polgárokról, mondjukígy:akifejlettindividuumokrólvanszó,akiketáthat„atudat,hogynemcsaka birtoklásért élnek, hanem egy szerepért, a műveltség szerepéért. (…) Az európai műveltségeszméjevoltez,ahivatásérzés,hogyküldetésevanavilágban,elkellhin- tenieanépeklelkébenazértelemésahittörvényeit”.(márai2000,50.,106.p.)ezaz európa,azírószerint,azemberiegyüttéléslegnemesebbformájátjelentiavilágban.S ebbenavonatkozásbanmárérthetőselfogadhatóKosztolányidezsőrajongása,ami- koraztírja:„európa…/terégi,terücskös,teszent,temagasztos,/lelkeknevelője”.
(Kosztolányi60.p.)
A fenti gondolatokból, kétségtelen, az európaiságoptimista megközelítésére és megítélésérekövetkeztethetünk.nagykérdés,ajelenségilyen,tehátpozitívtöltetűtar- tama időszerű-e manapság, avagy pusztán nosztalgiából hivatkozhatunk-e rá. már magamáraiisjózanulértékel,éshatározottkritikátismegfogalmaz,amelyaggodalom azutóbbifélévszázadbancsaktovábberősödhetbennünk.létezikmégazeurópai- ságnakeza„hősies”,„alkotó”korszaka,azindividuumokszentküldetéstudata,nemes alkotóereje?„vagycsakországok,határok(maúgymondanánk:határtalantérségek–
K.S.),pénzrendszerek,politikairendszereksbetegesnacionalizmusmaradtazegész- ből?”(márai2008,40.p.)Alighanemhelytállóazavélekedés,amelyszerintnapjaink- raalaposanlelohadakorábbilelkesedés,azeurópaiság–eredendősbennerejlő–
pozitívtartalmainemvagycsakmindbonyolultabbanéskevésbéátláthatóanérvénye- sülnek.ámakárhogyállisahelyzet,kétveszélyforrástmindenképpenlátok,amelyek lehetetlennéteszik,delegalábbhátráltatjákazeurópaiságpozitívértékeinekmegnyil- vánulását.Azegyikanyugatrészérőljelentkezik,amásikbelőlünk(itt:amagyartár- sadalomfelől)gyökerezik.
ismételtenmárairahivatkoznék.jogosöntudattals-érzettelvetifel,„ezanyugat–
a kontinensről beszélek! – milyen jogon kényszerít engem arra, hogy fogyatékossági érzéseimlegyenek?Semszellemi,semmorálisjogcímenincstöbbéerre.(…)Holaza
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
szellemivagymorálisjogcím,amivelanyugatmamegkövetelitőlem,akeletitől,hogy hajbókoljakelőtte?”(márai2008,102–103.p.)Anyugatrészérőlérződikezafajta méltánytalanmegkülönböztetés,nemiscsakegykisországgal,detulajdonképpenaz egész világgal szemben. jól tudjuk, hogy „európa nem egyszerűen kiterjedt a tenge- rentúlra, hanem e kiterjedéssel teremti meg önmagát (…), csak európa rendelkezik azzala»faustierővel«,hogysajátképéreformáljaavilágot.(…)Kialakulazeurópaiak felsőbbrendűsége”.(Pagden2002,11.,14.,49.p.)Perszeezafelsőbbrendűségitudat sérzeta„nagyésakicsi”relációjábanméginkábbérződik,ahogyanaztKonrádgyörgy szellemesenírja:„Anagybanazaszép,hogynagy,sakicsibenakicsiség.ezáltalában ígyvan,deanagynakgyakrabbanmegyazagyára,hogyőnagy,mintakicsinekakicsi- sége.”(Konrád2004a,30.p.)ezaproblémamáigélvilágunkban.Sajnos,sokféletör- ténelmi tapasztalat vall arról a keserű igazságról, hogy a felsőbbrendűség tudata és érzületesokáigfennmarad,mégakkoris,amikorlétalapjamármegszűntvagymeg- szűnőbenvan.
magyarországtörténetearról(is)szól,hogyamagyarember,delegalábbapolitikai vezetőkegyrészetúlságosanbízikvalamilyenidegennagyhatalomban.Hogytudniillik azfogjamajdmegoldanifontosabbproblémáinkat.vagyőaz,akikisegítbennünket.A történelmünk során sokfelé tekintettünk csodaváró reményekkel, ám sajnos a leg- többszörkénytelenekvoltunkcsalódni.általábanmagunkramaradtunkproblémáink- kal.manapságisműködnekazilyenirányúreflexeink,matöbbnyireazeurópaiuniótól várjuk a kézzelfogható csodát, tehát a jól érzékelhető támogatást. Tudom, botorság lennetagadniazuniószámunkraelőnyöshatásait,ésmégcsakkétségbesevonnám tagságunkszükségszerűvoltát.deugyanolyanfontosnaklátom,hogykritikusanvizs- gáljuk s értékeljük az európai unió különféle belső-külső ellentmondásait, bajait.
legfőképpen pedig arra hívnám fel a figyelmet, hogy kívánatos és indokolt lenne – végérvényesen – szakítanunk kényelmes beidegződésünkkel és magyarázkodásunk- kal,hogytudniillikmajdmások(itt:azunió)húznakkiminketaválságból.Azaznekünk, magunknakkülönösebbennemkellfáradoznunkérte.Azilyenszemléletsgyakorlat végsősoronmegfosztsajátcselekvésünkéserőfeszítésünklehetőségétőlésszüksé- gességétől,tompítjaazegyesindividuum egészséges kritikai és önkritikai készségét- képességét:lefojtjaatenniakarástésatetterőt.legfőképpenlefokozzaazindividuum felelősségét és jelentőségét, amely erény, mint láttuk, az európaiság alapvető vagy talánalegnemesebbértéke.
2.Azeurópaiság-tudattalkapcsolatbankialakulegyfölöttébbnegatív,eredendően ésmélyenpesszimisztikusfelfogás.Hazánkban(stalánmásközép-éskelet-európai térségben is) érződik egyfajta kiábrándulás európából, illetőleg az európai unióból.
Tudniillikabbanavonatkozásban,hogyeurópamégmaiskiváltságoshelyzetbentün- dökölne,azuniómegmindenhatóintézménykéntműködne.Feltehetőenelőbb-utóbb mindenkibelátja,európaésazuniónemazígéretföldje,nemazigazság,ajog,atisz- tességésaszépségmindenekfölöttiségénekszimbóluma,nemegyedülüdvözítő(bol- dogító-bolondító)totalizálóeszme.viszontaztislátnunkkell,hogyezatörténelmikép- ződmény–legalábbismamég–messzeelmaradcéljaihozéslehetőségeihezképest, s olykor azt a látszatot kelti, mintha csupán egy nehézkes vagy éppen életképtelen konglomerátumkéntműködne.
Az„európá”-valésazeurópaiunióvalszembenimaikételyekésaggodalmaknem alaptalanok.AmagamrészérőlmegfontolandónaktartomAlešdebeljakszlovéngon- dolkodó (a ljubljanai egyetem professzora) ezzel kapcsolatos kritikáját. Szerinte
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
„európaleggyengébbpontja,hogynemkínálelegendőnemzetekfelettieszmét,amely összekötőerőkénthatna(…),teljességgelhiányzikateljes,befogadóésplurálisközös történet szükségességének tudata. (…) Az európai identitás kialakítására szolgáló európaihimnusz,azászló,azútlevélésapénzhatározottankevés,hiszenmintjelké- pek, csupán sok tekintetbena felülről jövő döntés és nem az európai nyilvánosság különbözőszintjeinfolytatottszéleskörűpárbeszédszülöttei.”(debeljak2006,44–46.
p.)Azeuróbankókisinkábbatávolságtartást,azelvontságottükrözik,semmintazott- honosságot,aközvetlenséget,akonkrétszemélyekhezkötődőtörténetetvagyéletmű- vet fejezik ki. nem találjuk rajtuk például Rotterdami erasmus, michelangelo, Shakespeare,newton,goethe,montesquieustb.arcképeit.ámmégsúlyosabbkifogás, hogyaglobálispiacműködésétnemazemberiségközösérdekeitisfigyelembevevő demokratikus döntések, hanem a nagy transznacionális vállalatok önző szempontjai uralják.nemigaz,hogyapolitikaésagazdaságpolitikanetudnahatékonyanfellépnia szűklátókörű és méltánytalan tendencia ellen. e tekintetben alegfájóbb problémát abbanlátom(ismétdebeljakkritikájárahivatkozva):miként„lehetne megőrizni a koráb- bi egyenlőtlenséget a földrész nyugati és keleti része között, és ugyanakkor úgy tenni, mintha támogatnák az egyenjogúság elvének programját”.(debeljak2006,52.p.)
Agondok,sajnos,folytathatók,detalánafentiekismeggyőznekbennünketarról, miértfogalmazódnakmegpesszimisztikusvélekedésekazuniórólsáltalábanazeuró- paiegységesülésfolyamatáról.Aztgondolom,azilyenéshasonlónegatívtapasztalato- kat, hangokat, értékítéleteket sokkal komolyabban szükséges venni, mint ahogyan eddigtetteapolitika,atudomány,azoktatás,amédia:általábanaközélet.ugyanakkor fontosnaktartommegjegyezni,hogymindebbőlnemindokoltvalamiféleletargikusálla- potba,önfeladópasszivitásbasüllyednünk.Semmiképpennemmondhatunkleacse- lekvéslehetőségéről.Sméginkábbarrólareményről,hogytudniillikadolgokvégső soronváltoztathatók.Anegatívtársadalmimozgások,aszámunkrakedvezőtlenfolya- matokvalahol,valamilyenaránybanmégiscsakbefolyásolhatók.Haebbenhiszünk,és teszünkisérte,azmármegalapozhatjaönbecsülésünket.
3.Kibontakozikegyharmadikálláspontis,melyetleginkábbulrichBeckésedgar grande „kozmopolita európa”-koncepciójával lehetne jellemezni. Közös könyvükben fellépnekazúgynevezettuniverzalista(csakeurópa„egész”-érefigyelő)ésanaciona- lista (a nemzeti kereteket, érdekeket mindenek fölöttinek tartó) szemlélet ellen, és meghirdetikazegyüttélés,-gondolkodáss-cselekvésújtörténetiformáját:akozmopo- litizmust. A kozmopolitizmus azon a felismerésen alapszik, hogy „a világ radikális bizonytalanságaközepettemindenkiegyforma,ésmindenkimás.(…)Amígazuniver- zalizmusésanacionalizmus(…)a’vagy-vagy’elvennyugszik,addigakozmopolitizmus az’is-is’elvetköveti(…),amelyazegyüttélésttámogatjaanélkül,hogyazegyediséget ésakülönbözőségetfeláldoznáafeltételezett(…)hasonlóságoltárán(…),lehetvalaki európai anélkül, hogy megszűnne németnek, töröknek, török-németnek (…) lenni”.
(Beck–grande2007,26.,54.p.)
ezakozmopolitaeurópaiságakülönbözőség(nemzetiidentitás)ésazintegráció sajátosegységétjelenti.elfogadjaamásféleséget,apartikularitást,anemzetihagyo- mányokat s értékeket, miközben összekötő és mindenki számára kötelező normák rendszeréretámaszkodik,ésezalapjánkezeliamásféleséget.áthatjaazagondolats megítélés,hogyaz„európanépeiközötti(…)gyűlöletésellenségességvégsősoronillú- zió,éstéved,akiazthiszi,hogyazegymássalhadakozóésegymástmarcangolónem- zetek,etnikumokésvallásokharciasságukkaleredményesentudnakküzdeniviláguk,
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
avilág megújításán.(…), egy társadalom kozmopolita-európai jellege abban áll, hogy senkinemírjaelőkötelezőérvénnyel,hogymiahelyesésajó,éssenkinemszabja meg,hogyanéljenvalakimindaddig,amígnincsembertársaikárára”.(Beck–grande 2007,143–144.p.)
Afentikönyveredetimegjelenése(2004)ótalétrejövőgazdasági-pénzügyiválsá- gok,valamintpolitikaiváltozásokméginkábbindokolttáteszik,hogygondolkodjunka szerzőkfelvetésén,vagygondoljuktovábbjavaslatukat.Alighanemazeurópaiidentitás ésazeurópaiunióújönértékelésérevanszükség.Hogyazelőrelépéstezügybenakoz- mopolitaeurópateremtésefogjabiztosítani?éshogyezzelakoncepcióvalúrrátud-e lennieurópaésazunióaválságjelenségeken?Svégülegyáltalábanmegvalósítható-e akívánatos–dekényes–egyensúlyatagországokérdekeiésazeu-intézményekelvei között?nemtudom.vagytalánmamégnemtudhatjuk.elvilegelképzelhetőtovábbi, azaznegyedikés/vagyötödik(?)történelmiforgatókönyvis,mikéntazsemzárhatóki, hogy európa mint képződmény történetileg végképp lecsúszik, az európai unió meg visszafordíthatatlanul elavult intézménnyé silányul. Abban mindenesetre bizonyos vagyok, hogy a kozmopolita európa létrehozása rendkívül bonyolult, differenciált és magasrendűkészségsképességkifejlesztésétigényli,mindazegyesállampolgárok (individuumok)ésnemzetek,mindpedigakülönbözőeurópaiközösségiintézmények részéről.
***
Havisszatérünkazeurópaiságésanevelésszorosabbéskonkrétabbegymásrahatá- sánakkérdéséhez,szomorúankonstatálhatjuk:anevelésszempontjábólmilyenképlé- kenyésméltatlanállapotokközöttvergődünkmárjóideje.legalábbkétszintenlátok stapasztaloksúlyosproblémát.egyfelőla nevelés társadalmi alulértékelésekövetke- zik be. jelenleg a nevelés társadalmi szerepe, fontossága, jelentősége nincs azon a helyen,amelyjoggalmegilletné.másfelőlnemmegoldottazadilemma,hogyaz euró- paiság tényleges gyakorlati megvalósításában miértnemérvényesülkellőaránybanés hatásfokban a nevelés szempontrendszere. úgy tűnik, európa-felfogásunkban s európa-építkezésünkbenminthaanevelés„ügye”huszadrendűvé,samimégfájóbb, olykorteljesenmellőzöttéválna.
Amikorazeurópaiságésaneveléskapcsolatátvizsgáljuk,máraz„alapoknál”,tehát magánála nevelés társadalmi térnyerésekapcsántalálkozhatunksúlyosproblémával.
Alegnagyobbgondnakazttartom,hogy–nemszívesenésnemameghökkentésszán- dékával írom ide – a társadalom úgyszólván valamennyi „egysége” föl sem ismeri a nevelésfontosságánakszempontját,illetőleghaelvilegelfogadjaisanevelésmegnyil- vánulásánaktényét,ebbelisajátfelelősségétmárnemvállalja.
valószínű,mindnyájantudnánkhozninegatívtapasztalatokatanevelésmaiállapo- tánakjellemzésére.Haddemlítsekmegnéhány,számomrakülönösenlehangolópél- dát.
Köztudott,aneveléskétlegfontosabbszínteresintézményeacsaládésaziskola.
nemfoglalkozhatokittkülönacsaládéskülönaziskolaproblémáival,deazrögvest belátható,mindkettőezernyigonddalküszködik.Anélkül,hogydramatizálnámahely- zetet,úgyérzékelem,igazánkomolyan,felelősenéshatékonyanegyiksemfoglalkozik aneveléssel.Azafurcsaellentmondásjönlétre,hogyacsaládaziskolára,aziskola pedigacsaládramutogat.Acsaládaziskolátólvárjaazerkölcsöt,anevelést,azérzel-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
mibiztonságot,akiegyensúlyozottszemélyiségformálást,miközbenaziskolaazthiszi, agyermekmár„megnevelve”érkezikhozzá,sígykülönösebbennemkellbíbelődnie holmi nevelési problémákkal, elég gondot jelent a tanítás (csányi 2010, 3–13. p.).
Tudjuk,afelelősségkölcsönösáthárításasohaéssemmilyenterületennemígérjót.itt semalakulezmásképp.Anevelőmunkaelégtelensége,vagymondjukígy:hiányossá- ga,különösenaziskolaiintézményvonatkozásábanelfogadhatatlan.ugyanisaziskola egyik,hanemalegfőbbfeladataagyermekekésfiataloktudatos,tervszerűésrend- szeresszemélyiségformálása,amelymunkálattóljoggalvárhatjukelahatékonyságot.
ilyen igénnyel s követelménnyel csak kevésbé tudunk fellépni a családdal szemben, hiszenottjórésztösztönpályán,hézagosan,„féloldalasan”(lásdcsonkacsalád,válás), adhocformában,sokfélevéletlenszerűmozzanattalhaladetevékenység.nembeszél- vearrólakörülményről,hogyaszülőkagyonvannakterhelveazegzisztenciálisbizton- ságértfolytatandóküzdelmükben.ígyazutánelevekevesebbidőésenergiajutagyer- mekük nevelésére, mint amennyi szükséges, illetőleg amennyit szeretnének. A fenti összehasonlítószempontalapjánnyilvánvaló,apedagógusra–acsaládhozképestis –nagyobbszerepsfelelősséghárulaszemélyiségformálásnagyfokúelhivatottságotés türelmetfeltételezőműveletében.
Apedagógusielhivatottságalapvetőkritériumaahatékonynevelőmunkának–alig- havitathatnánkelennekigazságtartamát.mégisolynehézaszükségeskülsőésbelső feltételek biztosítása, pontosabban egyensúlyozni az oktatáspolitikai nem elegendő támogatottsága,valamintapedagógusrarázúdulóoktatásifeladatokközött.Azelőbbi feltétellelkapcsolatbanjegyzimegjayP.greeneamerikaioktatáskutató,hogyafőkér- désnemisannyiraatanárokfizetésénekalacsonyvagymagasaránya(bárhaalacsony, mintnálunk,egyáltalánnemelhanyagolhatószempont),hanemazoktatómunkaérté- kelésébenkialakultmítosz(aszerzőegyébiránttöbbtucatlegendát,hamisbeidegző- déstsorolfel).„Haoktatásrólvanszó–írja–,azemberekazthiszik,azanyagiösztön- zéseknemműködnek.(…)Aziskolák,atanárok,azadminisztrátorokúgyszólvánsemmi jutalmatnemkapnakajólvégzettmunkáért,arosszteljesítményértpedignemjárbün- tetés.”(greene2005,218p.)Aztgondolom,apedagógusielhivatottságrendkívülfontos dolog,dehaahhoznemtársulmegfelelőéskellőendifferenciáltanyagifeltételrendszer, atartóséstömegméretűelhivatottságkialakulásacsakhiúábrándlehet.
nemkisebbgondotokozapedagógusokkörébenterjedőtévhit,hogymagaazokta- tásegyszersmindmárneveléstismagábanfoglal.nyilvánvaló,akétterületösszefügg egymással.Példáulmondhatjuk,azatanár,akicsakpusztatényeket,ismereteket,ada- tokat,törvényeketközölstanít,miközbenegyáltalánnemfordítkellőfigyelmetésener- giátanevelésikövetelményekre,legföljebbszakbarbárvagyvalamiféleélőgéplehet, dealighanevezhetőpedagógusnak.Sfordítva:azatanár,akicsak„prédikál”,morali- zál,deképtelenkövetniaszaktudományosismeretekfejlődését,atananyagokkorsze- rűsítését, minden bizonnyal hatástalanná, rosszabbik esetben anakronisztikussá és hiteltelennéválik.
másoldalrólviszontszükségesnektartomaztafelismeréstselfogadástis,hogyaz oktatásésnevelésnemazonosésegyenrangútevékenység.Közöttükjelentőskülön- bözőség, olykor teljes ellentét húzódik. „nevelni nem lehet anélkül – figyelmeztet HannahArendt–,hogymindamellettnetanítanánkis,atanításnélkülinevelésüresés (…)retorikáváfajulhat.ámnemtúlnehéznevelésnélkültanítani.”(Arendt1995,203.
p.)TovábbgondolvaArendtfelvetését,gondoljunkrá:atanítás„csupán”egyetlenrész- területre,igaz,nagyonisfontosdologra,arációra,aszellemkiműveléséreirányul.Az
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
oktatásatanítás-tanulástengelyekörészerveződik,amelyáltalábanrövidtávraszóló- an,kis„egységekben”,szakaszosantörténik.Samelyetviszonylaggyorsan,könnyen éssikeresenkövethetünkésellenőrizhetünk.másahelyzetanevelőmunkával.Aneve- lésazemberitartományegészérekívánhatni(aszellemimellettalelki,érzelmi,testi állapotát, erkölcsi, esztétikai érzékét, világlátását s -nézetét, magatartását kívánja befolyásolni),központimozgatórugójaaszemélyiségformálás,amelynemautomatiku- sanésrögtöngarantáljaazeredményt.nemmásaz,mintsokfélevéletlenszerűmoz- zanattal, olykor kudarcélményekkel is járó hosszú távú befektetés. Hadd világítsam megakülönbséglényegétegyprofánpéldával.mindnyájantudjuk-tapasztaljuk,avaló- ságban létezhet okos diák, aki más vonatkozásban nagyon is rossz gyerek, miként beszélhetünkaszaktudományátmagasszintenbíró,nagytudásútanítóról,akiember- ségbőlmármegbukik,vagyisvalójábanrosszember.
Sokanszeretnénkhinnivagyfeltételezni,hogyafelsőoktatásbanvégreésmagas szintenmegmutatkozikaneveléshatóereje.Azonbanazegyetemek-főiskolákműködé- sében–tapasztalatomszerint–mégrosszabbahelyzet,mintaközoktatásban.Azúgy- nevezett „fejkvóta”-rendszer a tömegtermelésében teszi érdekeltté a felsőoktatást.
vitathatatlan,ezameggyökeresedettszisztémapozitívhozadékkalisjár(tekintsünk most el taglalásától), ám lássuk a legsúlyosabb negatív hatást. A mindenki (oktató, diák,oktatáspolitikuss-kutató)számáranemakartsnemvártfejleményazoktatás színvonalánaklassúésfokozatoscsökkenése,helyenkéntmár-márlátványoszuhaná- sa.Amitviszontmindnyájantudatosíthatunkésamiremindenérdekeltrádöbbenhet:
azanevelőmunka méltánytalan háttérbe szorulása.Azoktatótanít(úgy,ahogy!),ahall- gatótanul(ahogytud),atöbbikitérdekel.Hogyatanármilyenhatástfejtkiadiáksze- mélyiségére,ezakérdésmársenkibenfölsemmerül,igaz,ezegyértelműennemis mérhető.Tetszik,nemtetszik,világunkbanmanapságazegyetemműködésétésafel- sőoktatás-politikát,mondjaezzelkapcsolatbanKennethWainamerikainevelésfilozó- fus,nem a nevelés motiválja,hanemaglobálisverseny,anyerspiacierőkstényezők határozzákmeg(Wain2008).
A fentiek alapján csak újra hangsúlyozni tudom, a nevelés fontosságának fel- és elismerésében komoly lemaradásban vagyunk. elfogadhatatlan, hogy többnyire csak szavakbanselviekbenmerülfelanevelésalapvetőszerepesjelentősége,viszonta gyakorlatimegvalósításábanigazánszámottevőeredménytnemtudunkfelmutatni.S hiányérzetünknemcsupánacsaládiésaziskolainevelőmunkanemkellőszínvonalá- bóltáplálkozik,hanemáltalábanazértelmiségihozzáálláselégtelenségébőlis.Hadd emlékeztessekkétapró,deszámomranagyonisszemetszúrópéldára.csakbizakod- nitudokabban,hogyazAkadémiaiKiadóvezetőinektudatábólnemesikkivégérvé- nyesen a neveléstudomány szerepeltetése, amikor önálló könyvsorozatot indít el az egyestudományágaklegújabberedményeiből.(Amagyarországazezredfordulónsoro- zatelsőhúszkiadványaközöttnemszerepelapedagógia!)Shasonlóképpenvároma közszolgálatitelevízióvezetésénekönkritikájátisamindentudásegyeteméneksoroza- takapcsán.(ismeretes,hogyazelsőötvenadásbannemhallhattunkpedagógiakuta- tót,akianevelés-témalegújabbtudományoseredményeitfoglaltavolnaössze.)
Az„európaiság”ésanevelésösszekapcsolásában–sajnos–ugyancsaktársadal- misúlyúgondokhalmozódnakfel.Haazeurópaiságfogalmán,mintfentebbvázoltam, meghatározottértékrendszertértünk,amelybentehátakölcsönöstisztelet,atoleran- cia,afelelősségnyilvánulmeg,delegfőképpenazindividuumautonómiájasméltósá- ga testesül meg, akkor jogos aggodalommal fogadhatjuk az európai országok eddigi
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
reagálásátazújpolitikaiésgazdaságitermészetűválságokra,illetőlegazegyüttműkö- désújkihívásaira.nemlehetünknyugodtakazeurópát(sígyhazánkatis)elárasztó olcsó kulturális bulvártermékek, valamint a média silány műsorai, programjai miatt sem. nagy kérdés, hogy az európaiság általam klasszikusnak tartott értékrendje mikéntvalósulmegamaitársadalmifolyamatokban–mindezazonbanújabbönálló tanulmányokfeladatakéntkínálkozna.ehelyüttcsakanevelésselközvetlenülössze- függőterületről,azintézményesiskolaioktató-ésnevelőmunkárólvetnékfelegyetlen kritikaiszempontot.
Örvendetesfejlemény,hogysokféle,viszonylagújeurópaioktatásiésnevelésiprog- ramindulbeazutóbbinéhányévtizedben.csakemlékeztetőül:működikazúgyneve- zettleonardo-,aSzókratész-,azerasmus-program(asorfolytatható),amelyújshaté- konyformákatteremtarra,hogyazeurópaicivilizációértékeitkölcsönösenmegismer- hessük,tisztelhessük,ésszervesenbeépíthessüksaját(nemzeti)kultúránkba.jódolog példáulaz,hogyegydiákvagytanárideiglenesenaszülőhazájánkívülegymásikeuró- paiországbantanulhat,taníthat,mindenképpenbővüllátóköre,éssajátéletében,szű- kebbkörnyezetébengyakorolhatjaatolerancia,atisztelet,aszabadgondolat,amás- ság(„egységakülönbözőségben”)európaierényét.Shasonlóképpenfontosállomás- naktarthatjukazúgynevezetteurópa-tanulmányokintézményhálózatánakkialakítását;
hazánkban több mint tíz ilyen intézmény működik különböző egyetemeinken, ahol szisztematikusésrendszereseurópa-képzésfolyik.
Amibenviszontsúlyosproblémátlátok,azamaioktatómunka(beleértveaköz-,a felső-,ésafelnőttoktatástegyaránt)szűklátókörűskizárólagosságratörőszemlélete ésgyakorlata.Szűklátókörűskizárólagosabbanazértelemben,hogyatanítás-tanulás pusztánaszakanyagönmagábansönmagáértvalóságábanálljonelő,illetőlegrögzül- jön az agyakban. Hogy egy konkrét ismeret, adat, jelenség, törvény miképpen függ összeazeurópaicivilizációtörténettel,netánavilágtörténelemmel,azmárnemvizs- gálandókérdés.mertnemreleváns.Pedigéppenfordítvaálladolog:minden„helyi”
adat,részismeretstb.azegyetemesösszefüggés-rendszerben,az„egész”megnyilvá- nulásábansáltalanyerielvalódiértelmétsjelentőségét.Továbbámindenszakanyag, információtúlismutatönmagán,abbanavonatkozásban,hogyazvégsősoronmindig meghatározott társadalmi-értékbeli prizmán átszűrődve, egy sajátos morális mozza- nattalterhelve(pontosabban:gazdagítva)jelenikmeg.Adöntőkihívásatanítók-taná- rokszámáraéppenazakérdés,hogyaszakanyagmikéntfüggösszeazeurópaiérték- renddel.nemegyszerűfeladványez,hiszenmárefeladatfelismeréseéstudatosítása kellőnyitottságotésszilárdeltökéltségetfeltételez.nemszólvaarrólakihívásról,hogy azadottszakanyagésazeurópaiságszerves(vagyszervesebb)összekapcsolásátmeg iskellenevalósítanianapioktató-ésnevelőmunkában.
ez utóbbi követelménnyel kapcsolatban megfontolhatjuk csíkszentmihályi mihály felvetését.Szerintenemelégajótanterv,afölöttébbgazdag,ámegymástólelszigetelt ismeretanyag,akorszerűenfelszereltiskola.Azeddigieknélgyökerébenmásalapokra indokolthelyeznünkazoktatóiésanevelőitevékenységünket(csíkszentmihályi2007, 334–337.p.).demileheteza„másalap”?Aztgondolom,a„letisztult”válaszérdeké- bensokatkellmégtennieapedagógiatudománynakésazoktatáspolitikának.Saligha kétséges,egyértelműésegyöntetűmegoldáscsakakutatók,apolitikusokésagya- korlópedagógusokközöserőfeszítésévelvárható.Haetanulmánytémájárakoncent- rálunk,kézenfekvőnektűnikegyolyanstratégiai program és eljárásfelvetése,amely közvetlen és természetes kapcsolatot kíván létesíteni az oktatómunkában a konkrét
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
szakanyagésazeurópaiságotkifejezőértékrendközött.Azeurópaiságpedig–csak ismételnitudom–mindenekelőttazindividuumméltóságát,tiszteletétsautonómiáját foglalja magában, illetőleg az ezt szolgáló világlátást, erkölcsi értéket és nevelést (carneiro1999,119.p.).vagyisatantervkészítőksmagukagyakorlópedagógusokne csupánismereteket,tényeket,adatokat,törvényekettanítsanakmeg(bárezisfontos feladat),hanemmindenegyestárgysajátbelsővilágábanmutassanakráazeurópai- ságotjelentőgondolkodásmódrasértékrendre.Azazazeurópaiságszellemébenegy- idejűlegneveljenekis,ámezatevékenység–lássukbe–nemmagátólértetődik, snemautomatikusankövetkezikbe,hanemkülönidőt,energiátsfáradozástigényel.
Slegelőszörismélyelkötelezettségetéseltökéltségetkívánanevelőmunkailyeténvaló érvényesítésére. Továbbá azt a régi pedagógiai igazságot sem feledhetjük (amire egyébiránt,sajnos,hajlandóságottapasztalhatunk),ilyenkihívásnakhitelesszemélyi- ségektudnakcsakmegfelelni.
látható,embertpróbálókihívásokelőttállapedagógia.Fölöttébbnehéznekígér- kezik az egyensúlyozás az európaiság két végletes felfogása között. Az európaiságot mint értékrendet botorság lenne tagadni, de ugyanolyan fontos elutasítani az „írott malaszt”-nak beállított lejáratását. Konkrétabban és befejezésül: minden pedagógus törheti a fejét azon, hogy saját tantárgyában miként tudja megjeleníteni az európai értékrendet.Számomraönkéntadódikháromkonkrétpélda(mondjukatörténelem-,a fizika-ésatestnevelőtanáresetében)arra,hogyanérvényesülhetanevelésiszempont –ittminteurópaiság–atantárgyioktatásban.
Atörténelemtanársokfélelehetőségetkaparra,hogyérzékeltesse,mennyirefontos szerepetkapazindividuumméltósága,jellembelikiválóságavagyéppengyarlósága.
megannyiháborúsorsátbefolyásolja–valamilyenszinten–azegyesegyén(király,had- vezérvagyegyszerűközkatona)belsőadottsága,lelkitulajdonsága.lehetezönfelál- dozás,hazaszeretet,könyörületvagyéppengyávaság,árulás,besúgás.Atörténelem- tanítás tekintélye nem csorbul, inkább erősödik, ha a szaktanár kitér e mozzanatok tudatosbemutatásárais,mitöbb,itthivatkozhatklasszikusírók(pl.Shakespeare,lev Tolsztojstb.)vonatkozóműveire,élesésérzékletesmeglátásaira.Shasonlóképpa fizi- katanár, amikor a tananyagban mondjuk a 20. századi nagy tudományos felfedezé- sekhezér,necsakazújtörvényekszakszerűésérthető(fizikaiés/vagymatematikai) magyarázatátadja,hanemtérjenkipéldáulatudományésazerkölcskapcsolatának dilemmáirais.Holkezdődikpéldáulazatombombafeltalálásakoratudósfelelőssége, mit tehet ez ügyben a politikus és a fegyvergyártó vagy -kereskedő cégtulajdonos (multi).Svajonahétköznapiembervalóbankiszolgáltatott,éscsupánatudományfej- lődésénekpozitívhatásaitélvezheti?vagypéldáulanagymérvűmotorizációhogyanhat azemberikapcsolatokalakulására?Számomranyilvánvaló,hailyenéshasonlókérdé- seketisfeszegetafizikatanármintszaktanár,hatékonyabbantörténikanevelésafia- talöntudatánaksfelelősségérzeténekakialakítására,minthaaszülővagyazosztály- főnöksulykolnánekiaszéppedagógiaiintelmeket.végülpillantsunkatestnevelő tanár kibővülőszerepére.Kétségtelen,agyerekekkelfontosmegtanítanimondjukakislab- dadobásmozdulatainakszakmaiszabályaitvagyéppenalabdajátékokkülönfélefor- télyait.ámazigazitestnevelőtanárazerkölcsi-lelkiösszetevőkkelisfoglalkozik,tehát egyúttalértékekreisneve.mindenekelőtttisztelnikellamásikegyént,sportolóiminő- ségébenis.Haarratanítjaagyermeket,hogyanlehetgyorsabbanfutni,úszni,maga- sabbatugrani,pontosabbancéloznistb.,eznemazérttörténik,hogyamásiktársát megalázza,megszégyenítse,hanemhogysportszerűkeretekközött,nemesküzdelem-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
ben legyőzze. úgy, ahogyan ez elindult az olimpiai játékokban valamikor görögor- szágban(azolimpiaimozgalmatisazeurópaicivilizációadja!).Hiszekabban,hogyegy testnevelőtanárnagyonissokattehetannakérdekében,hogytiszteljükellenfelünket, és nemes versengésben győzzön a jobb, ne pedig sportszerűtlen magatartással vagy/éstiltottszerekkelkovácsoljunkmagunknakelőnyt.
Akárhogyálladolog,ésakárhogyértelmezzükaszóbanforgókérdéseket,valami- nőmódonállástkellfoglalnunkazeurópaiságésanevelésösszefüggésének(valójá- banösszetartozásának)mai-holnapidilemmáiról.
Felhasználtirodalom
Arendt,Hannah1995.Múlt és jövő között.Budapest,osiris–Ridersinternational.
Barthélémy, dominique 1999. Analysis of the concept of european dimension.European Education,vol.31.no.1.Spring.
Beck,ulrich–grande,edgar2007.A kozmopolita Európa.Szeged,Belvedere.
carneiro,Roberto1999.Aközöseurópaiházkialakításaazoktatásban.Új Pedagógiai Szemle, 1.sz.
csányi vilmos 2010. oktatáspolitikai problémák egy humánetológiai rendszerszemlélet tükré- ben. Iskolakultúra,1.sz.
csíkszentmihályimihály2007.A fejlődés útjai.Budapest,nyitottKönyvműhely.
debeljak,Aleš2006.Európa, európaiak nélkül.Budapest,napkútKiadó.
green, jay P. 2005.Education Myths. new york, Toronto, oxford, Rowman and littefield Publishers,inclanham,Bouldier.
Hobsbawn,eric1997.On History.london,Weidenfeldandnicolson.
Konrádgyörgy2004a.europasidentitätunddiedominanzAmerikas.Osteuropa,54.jahrgang, Heft5–6.
Konrádgyörgy2004b.A közép tágulása. Gondolkodás Európáról.Budapest,noran.
Kosztolányi dezső 1971. Európa.Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Versei, ii. Budapest, Szépirodalmi.
márai Sándor 2008.Európa elrablása. Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Budapest, Helikon Kiadó.
máraiSándor2000.Kassai őrjárat.Budapest,HelikonKiadó.
musil,Robert2000.Esszék.Pozsony,KalligramKönyvkiadó.
Pagden, Anthony 2002. introduction. in Pagden, A. (ed.):The Idea of Europe. cambridge universityPress.
Patočka,jan2003.európamintafilozófusútja.idézvemezeiBalázstól.Kalligram,12.sz.
Poszlergyörgy1989.Eszmék – Eszmények – Nosztalgiák.Budapest,magvető.
Wain,Kenneth2008.TheFutureofeducation…anditsPhilosophy.Studies in Philosophy and Education,vol.27.,no.2–3.,103–114.p.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
SándoRKARiKó
europeanismasidentityandeducation
general cultural meaning: the undertaking of shaping an identity of a defined
„commonfate”.cohesionalforce,stemmingfromintellectual-moral-educational values.europeanism:theindividualitselfstepsonthestageofhistory.Receives respectofsocialscaleandeffect:theindividualisaboveall.onebecomeswhat hehasmadeofhimself.Sándormáraiwrote:wemustnotliveinsomekindof
„West-enchantment”. The West has no intellectual-moral right to expect head bowing and imparting to us a feeling of inferiority. Finally, we take into consideration milan Kundera’s statement: we experience the overture to the deathoftheindividual.unfortunately.Wehavetoconstructtheeuropeanidentity andeducationunderthesocialcircumstances.