• Nem Talált Eredményt

Tanulmányok aGoRa

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tanulmányok aGoRa"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

„európa­ lényege­ (…)­ az­ általános­ értelemben­ hasz- nált­paidea,­azaz­a­nevelés.”

Patočka első­pillanatra­mondhatjuk,­a­legtöbb­ember­tudatában­az­európa-fogalom­úgy­él,­mint meghatározott­kontinentális­egység­vagy­talán­valamilyen­konkrét­gazdasági­és/vagy politikai­ természetű­ tömörülés.­ Azonban­ sokak­ tudatában­ európa­ mint­ általános­ és elvont­kifejezés,­mint­„egész”­(történeti­entitás)­már­semmit­sem­mond.­vagy­egysze- rűen­ olyan­ keveset­ takar,­ hogy­ már­ különösebben­ nem­ is­ érdemes­ foglalkozni­ vele.

ebben­a­vonatkozásban­túlságosan­távoli­tartomány.­nem­vitás,­az­egyes­állampolgár (legyen­az­magyar,­szlovák,­román,­német,­holland,­francia­és­így­tovább)­általában­job- ban­törődik­önnön­világával,­érdekével,­esetleg­saját­nemzetének­sorsával,­mint­magá- val­„európá”-val­(Pagden­2002,­24.­p.).­ezt­az­állítást­aligha­tudnám­(de­nem­is­akar- nám)­cáfolni,­mégis­azt­gondolom,­európa­egészérőlmint­európaiságról,­európai­esz- méről­és­identitásról­egyáltalán­nem­fölösleges­vizsgálódnunk.­úgy­vélem,­nagyon­is van­ értelme­ és­ jelentősége­ értekeznünk­ s­ ítéletet­ mondanunk­ az­ „egész”-ről,­ mert valahol,­a­„dolgok”­mögött­az­mindig­ott­rejlik,­és­mindennapos­tevékenységünkre­köz- vetve­és/vagy­közvetlenül­érezteti­hatását.­Például­arra­az­alapvető­kérdésre,­hogy­„mi tartja­ össze­ európát­ –­ veti­ fel­ Konrád­ györgy­ egyik­ esszéjében­ –­ ,­ habozás­ nélkül mondhatom,­szimbolikus­kultúrája,­(…)­amely­évszázadokkal­(…)­korábban­keletkezett, mint­európa­gazdasági­és­politikai­egyesülése”.­(Konrád­2004a,­21.­p.)­vagyis­beszél- hetünk­bizonyos­összetartó­erőről,­amely­létrehozza­s­működteti­azt­a­történeti­kép- ződményt­(egységet),­amelynek­európa­a­neve.

de­ mit­ értsünk­ a­ „szimbolikus­ kultúra”­ kifejezésen?­ maga­ Konrád­ válaszol­ rá másutt:­„ahol­az­egyén­szabadsága­sérthetetlen,­ahol­az­emberi­személy­méltósága­az

K ARiKó S ándoR európaiság­mint­identitás­és­nevelés?

Tanulmányok aGoRa

SándoRKARiKó 316.347(=511.141)(4)

europeanism­as­identity­and­education 316.72(4)

172.16 371(4) Keywords:­europeanism,­virtue,­education.­european­scepticism,­conformity,­cosmopolitism.­european­iden- tity,­european­dimension.

(2)

értékelés­ alfája­ és­ ómegája,­ (…)­ az­ európa-eszme­ sine­ qua­ nonja,­ elengedhetetlen előfeltétele­az,­hogy­senkinek­nincs­benne­vezető­szerep,­(…)­s­ez­az­erkölcsi­kiindu- lópont.”­(Konrád­2004b,­82–83.,­180.­p.)­A­szövegrészből­kiderül,­ami­európát­össze- fogja,­a­gazdasági­és­politikai­vonatkozásokon­túl,­az­éppenséggel­az­egyén­szabad- ságának,­méltóságának­és­tiszteletének­erkölcsi­imperativusa.­Ha­pedig­ilyen­civilizá- ciós­ fejlemény­ születik­ európában­ (az­ újkori­ európában),­ akkor­ igaznak­ tarthatjuk Robert­musilnak,­a­20.­század­legfilozofikusabb­osztrák­írójának­tömör­és­frappáns definícióját­is:­hogy­tudniillik­ezen­a­történeti­szinten­és­fok­által­„az­egyén­(…)­semmi más,­mint­önmaga­elemi­teljesítménye”.­(musil­2000,­61.­p.)­másképpen­fogalmazva:

az­ európaiság­ legfőképpen­ azt­ jelenti,­ hogy­az individuum azzá válik, amivé teszi, teremti önmagát.

A­ fentiekből­ számomra­ nyilvánvaló:­ „európa”­ mint­ európaiság­ –­ a­ sokféle­ jelen- tésbeli­ tartalmon­ túlmenően­ –­ mindenekelőtt­ azt­ fejezi­ ki,­ hogy­ az­ individuum,­ az állampolgár­megerősödik­önnön­létében,­erejében­s­jelentőségében.­Tehát­európáról gondolkodva­ nem­ pusztán­ országok,­ határok­ egységesülését­ szükséges­ figyelembe vennünk.­még­csak­nem­is­valamiféle­gazdasági­együttműködésről­(például­szén-­és acélközösség,­vámunió,­közös­pénznem­kialakításáról­stb.),­továbbá­valamilyen­laza vagy­ kevésbé­ laza­ politikai­ szövetségről­ beszélhetünk,­ hanem­ mindenekelőtt­ egy meghatározott­eszméről,­elvről,­elhivatottságról,­küldetésről,­egy­egész­világlátást­és életformát­befolyásoló­erőről.­Ahogyan­márai­Sándor­összegzi:­napnyugati­kultúráról (márai­2000,­48.­p.).

Az­individuum­méltósága,­a­benne­s­általa­kifejlődő­alkotóerő,­kritikai­s­önkritikai készség-képesség,­ szabadság,­ szellemi­ és­ morális­ kultúra,­ továbbá­ a­ mindezzel együtt­járó­érték,­jelesül­a­másik­ember­tisztelete,­a­más­embercsoportok,­államok, nemzetek­tolerálása:­mindez­magas­rendű­erényre­és­ideálra­vall.­ebből­a­szempont- ból­állíthatjuk:­Európa, az európaiság–­legmélyebb­tartalma­szerint­–­értékrendszert foglal­magában.­vagyis­az­európa-fogalom­(mint­európaiság)­valójában­már­meghatá- rozott­erkölcsi-nevelési­tartalommal­telítődik.­S­ha­ez­így­van,­akkor­azt­is­beláthatjuk, jó­lehetőség,­egyúttal­komoly­kihívás­merül­fel­a­filozófia,­az­etika­és­a­pedagógia­szá- mára.­európát­vizsgálódni­–­ily­módon­–­tehát­nemcsak­a­történettudomány,­a­polito- lógia,­ a­ közgazdaságtan,­ a­ szociológia,­ a­ jogtudomány­ stb.­ dolga,­ hanem­ illetékes benne­a­filozófia,­az­etika­és­a­pedagógia.­Az­utóbb­jelzett­szaktudománynál­marad- va,­egyáltalán­nem­tartom­elfogadhatatlannak­jan­Patočka­merész­kijelentését,­hogy tudniillik­az európaiság lényege,­ legáltalánosabban­ fogalmazva,­a nevelés (Patočka 2003).­Ha­az­európaiságot­sajátos­értékrend­megtestesítőjeként­értelmezzük­(mely- ben­ az­ individuum­ történetileg­ kiküzdött­ méltósága­ és­ autonómiája­ jelenik­ meg), akkor­nem­túlzás­az­az­állítás­sem,­hogy­tudniillik­ez­az­erény­képletesen­és­valósá- gosan­is­az­ember(iség)­nevelőjévé,­bölcsőjévé­válik­(Poszler­1989,­24.,­54.­p.).­így függ­össze­egymással­az­európaiság­és­a­nevelés­fogalma­s­jelentése.­mondanivalóm sarkpontjához­érkezünk:­az európaiság és a nevelés összekapcsolása nemcsak kívá- natos, hanem szerves és szükségszerű folyamat.nagy­kár,­hogy­ez­az­összefüggés még­ma­sem­vált­általános­felismeréssé.­Sem­az­európa-kutatásban­és­a­neveléstu- dományban,­ sem­ a­ gyakorló­ pedagógiában­ és­ a­ társadalmi­ közmegítélésben­ nem kapott­egyöntetű­elfogadottságot.­Számomra­elfogadhatatlan,­hogy­európa-tudatunk- ból­s­-felfogásunkból­mindmáig­hiányzik­a­szükséges­és­kívánatos­pedagógiai­tarta- lom­és­szempont.­legalábbis­európa-tudatunkban­nem­áll­azon­a­helyen­s­értéken­a nevelés,­amely­azt­joggal­megilletné.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

(3)

***

villantsuk­fel,­ha­csak­röviden­is,­milyen­belső­elmozdulás­történik­az­utóbbi­néhány évtizedben­ európa-felfogásunkban,­ -érzületünkben,­ általánosan­ fogalmazva:­ európa- identitásunkban.­miféle­állapotban-helyzetben­működik­(vagy­nem­működik)­az­euró- paiság?­Futólagos­áttekintés­nélkül­aligha­tudnánk­megérteni­a­nevelés,­a­pedagógiai tartalom­ fontosságának­ szükségességét.­ nem­ nehéz­ meglátnunk­ és­ -tapasztalnunk, az­európaiság­fogalmi­jelentésében­és­történeti­alakváltozásaiban­legalább­háromféle megközelítés­és­megítélés­születik.

1.­miközben­egyre­többen­ismerik­fel,­hogy­az­ezredforduló­tájékán­a­világ­már­nem európa-központú,­ azaz­ európa­ elveszti­ korábbi­ kitüntetett­ térbeli­ és­ időbeli­ szerepét (Hobsbawn­1997,­227.­p.),­mégis­sokak­tudatában­európa­még­mindig­úgy­él,­mint­az ígéret­földje.­Az­európai­unióba­újonnan­belépő­államok­polgárainak­s­vezetőinek­egy része­naivitással,­túlzott­kívánalmakkal­s­várakozással­fordul­európa­fejlettebb­régiója, s­ azon­ belül­ Brüsszel­ felé.­ minden­ társadalmi­ probléma­ megoldását­ európától,­ a nyugattól,­az­európai­uniótól­várja.­A­felfokozott­várakozásnak­és­a­nagy­reménynek persze­ volt­ valamilyen­ alapja.­ ne­ feledjük,­ a­ „nagy­ egységesülés”­ korai­ leírását­ a magyar­ irodalomban­ már­ előlegezi­ márai­ Sándor­ több­ mint­ fél­ évszázaddal­ ezelőtt.

márai­mélyen­elítéli­az­úgynevezett­csinovnyik-polgárt,­akinek­csak­egyetlen­becsvágya, hogy­minden­maradjon­úgy,­ahogy­van.­Az­író­makacsul­hisz­az­új­polgárosodásban, amely,­ szerinte,­ a­ legnemesebb­ életformát­ adja­ a­ világnak.­ Az­ alkotó­ polgárokról, mondjuk­így:­a­kifejlett­individuumokról­van­szó,­akiket­áthat­„a­tudat,­hogy­nemcsak­a birtoklásért­ élnek,­ hanem­ egy­ szerepért,­ a­ műveltség­ szerepéért.­ (…)­ Az­ európai műveltség­eszméje­volt­ez,­a­hivatásérzés,­hogy­küldetése­van­a­világban,­el­kell­hin- tenie­a­népek­lelkében­az­értelem­és­a­hit­törvényeit”.­(márai­2000,­50.,­106.­p.)­ez­az európa,­az­író­szerint,­az­emberi­együttélés­legnemesebb­formáját­jelenti­a­világban.­S ebben­a­vonatkozásban­már­érthető­s­elfogadható­Kosztolányi­dezső­rajongása,­ami- kor­azt­írja:­„európa…­/­te­régi,­te­rücskös,­te­szent,­te­magasztos,­/­lelkek­nevelője”.

(Kosztolányi­60.­p.)

A­ fenti­ gondolatokból,­ kétségtelen,­ az­ európaiság­optimista megközelítésére­ és megítélésére­következtethetünk.­nagy­kérdés,­a­jelenség­ilyen,­tehát­pozitív­töltetű­tar- tama­ időszerű-e­ manapság,­ avagy­ pusztán­ nosztalgiából­ hivatkozhatunk-e­ rá.­ már maga­márai­is­józanul­értékel,­és­határozott­kritikát­is­megfogalmaz,­amely­aggodalom az­utóbbi­fél­évszázadban­csak­tovább­erősödhet­bennünk.­létezik­még­az­európai- ságnak­ez­a­„hősies”,­„alkotó”­korszaka,­az­individuumok­szent­küldetéstudata,­nemes alkotóereje?­„vagy­csak­országok,­határok­(ma­úgy­mondanánk:­határtalan­térségek­–

K.­S.),­pénzrendszerek,­politikai­rendszerek­s­beteges­nacionalizmus­maradt­az­egész- ből?”­(márai­2008,­40.­p.)­Alighanem­helytálló­az­a­vélekedés,­amely­szerint­napjaink- ra­alaposan­lelohad­a­korábbi­lelkesedés,­az­európaiság­–­eredendő­s­benne­rejlő­–

pozitív­tartalmai­nem­vagy­csak­mind­bonyolultabban­és­kevésbé­átláthatóan­érvénye- sülnek.­ám­akárhogy­áll­is­a­helyzet,­két­veszélyforrást­mindenképpen­látok,­amelyek lehetetlenné­teszik,­de­legalább­hátráltatják­az­európaiság­pozitív­értékeinek­megnyil- vánulását.­Az­egyik­a­nyugat­részéről­jelentkezik,­a­másik­belőlünk­(itt:­a­magyar­tár- sadalom­felől)­gyökerezik.

ismételten­máraira­hivatkoznék.­jogos­öntudattal­s­-érzettel­veti­fel,­„ez­a­nyugat­–

a­ kontinensről­ beszélek!­ –­ milyen­ jogon­ kényszerít­ engem­ arra,­ hogy­ fogyatékossági érzéseim­legyenek?­Sem­szellemi,­sem­morális­jogcíme­nincs­többé­erre.­(…)­Hol­az­a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

(4)

szellemi­vagy­morális­jogcím,­amivel­a­nyugat­ma­megköveteli­tőlem,­a­keletitől,­hogy hajbókoljak­előtte?”­(márai­2008,­102–103.­p.)­A­nyugat­részéről­érződik­ez­a­fajta méltánytalan­megkülönböztetés,­nem­is­csak­egy­kis­országgal,­de­tulajdonképpen­az egész­ világgal­ szemben.­ jól­ tudjuk,­ hogy­ „európa­ nem­ egyszerűen­ kiterjedt­ a­ tenge- rentúlra,­ hanem­ e­ kiterjedéssel­ teremti­ meg­ önmagát­ (…),­ csak­ európa­ rendelkezik azzal­a­»fausti­erővel«,­hogy­saját­képére­formálja­a­világot.­(…)­Kialakul­az­európaiak felsőbbrendűsége”.­(Pagden­2002,­11.,­14.,­49.­p.)­Persze­ez­a­felsőbbrendűségi­tudat s­érzet­a­„nagy­és­a­kicsi”­relációjában­még­inkább­érződik,­ahogyan­azt­Konrád­györgy szellemesen­írja:­„A­nagyban­az­a­szép,­hogy­nagy,­s­a­kicsiben­a­kicsiség.­ez­általában így­van,­de­a­nagynak­gyakrabban­megy­az­agyára,­hogy­ő­nagy,­mint­a­kicsinek­a­kicsi- sége.”­(Konrád­2004a,­30.­p.)­ez­a­probléma­máig­él­világunkban.­Sajnos,­sokféle­tör- ténelmi­ tapasztalat­ vall­ arról­ a­ keserű­ igazságról,­ hogy­ a­ felsőbbrendűség­ tudata­ és érzülete­sokáig­fennmarad,­még­akkor­is,­amikor­létalapja­már­megszűnt­vagy­meg- szűnőben­van.

magyarország­története­arról­(is)­szól,­hogy­a­magyar­ember,­de­legalább­a­politikai vezetők­egy­része­túlságosan­bízik­valamilyen­idegen­nagyhatalomban.­Hogy­tudniillik az­fogja­majd­megoldani­fontosabb­problémáinkat.­vagy­ő­az,­aki­kisegít­bennünket.­A történelmünk­ során­ sokfelé­ tekintettünk­ csodaváró­ reményekkel,­ ám­ sajnos­ a­ leg- többször­kénytelenek­voltunk­csalódni.­általában­magunkra­maradtunk­problémáink- kal.­manapság­is­működnek­az­ilyen­irányú­reflexeink,­ma­többnyire­az­európai­uniótól várjuk­ a­ kézzelfogható­ csodát,­ tehát­ a­ jól­ érzékelhető­ támogatást.­ Tudom,­ botorság lenne­tagadni­az­unió­számunkra­előnyös­hatásait,­és­még­csak­kétségbe­se­vonnám tagságunk­szükségszerű­voltát.­de­ugyanolyan­fontosnak­látom,­hogy­kritikusan­vizs- gáljuk­ s­ értékeljük­ az­ európai­ unió­ különféle­ belső-külső­ ellentmondásait,­ bajait.

legfőképpen­ pedig­ arra­ hívnám­ fel­ a­ figyelmet,­ hogy­ kívánatos­ és­ indokolt­ lenne­ – végérvényesen­ –­ szakítanunk­ kényelmes­ beidegződésünkkel­ és­ magyarázkodásunk- kal,­hogy­tudniillik­majd­mások­(itt:­az­unió)­húznak­ki­minket­a­válságból.­Azaz­nekünk, magunknak­különösebben­nem­kell­fáradoznunk­érte.­Az­ilyen­szemlélet­s­gyakorlat végső­soron­megfoszt­saját­cselekvésünk­és­erőfeszítésünk­lehetőségétől­és­szüksé- gességétől,­tompítja­az­egyes­individuum egészséges kritikai és önkritikai készségét- képességét:­lefojtja­a­tenni­akarást­és­a­tetterőt.­legfőképpen­lefokozza­az­individuum felelősségét és jelentőségét,­ amely­ erény,­ mint­ láttuk,­ az­ európaiság­ alapvető­ vagy talán­a­legnemesebb­értéke.

2.­Az­európaiság-tudattal­kapcsolatban­kialakul­egy­fölöttébb­negatív,­eredendően és­mélyen­pesszimisztikus­felfogás.­Hazánkban­(s­talán­más­közép-­és­kelet-európai térségben­ is)­ érződik­ egyfajta­ kiábrándulás­ európából,­ illetőleg­ az­ európai­ unióból.

Tudniillik­abban­a­vonatkozásban,­hogy­európa­még­ma­is­kiváltságos­helyzetben­tün- dökölne,­az­unió­meg­mindenható­intézményként­működne.­Feltehetően­előbb-utóbb mindenki­belátja,­európa­és­az­unió­nem­az­ígéret­földje,­nem­az­igazság,­a­jog,­a­tisz- tesség­és­a­szépség­mindenek­fölöttiségének­szimbóluma,­nem­egyedül­üdvözítő­(bol- dogító-bolondító)­totalizáló­eszme.­viszont­azt­is­látnunk­kell,­hogy­ez­a­történelmi­kép- ződmény­–­legalábbis­ma­még­–­messze­elmarad­céljaihoz­és­lehetőségeihez­képest, s­ olykor­ azt­ a­ látszatot­ kelti,­ mintha­ csupán­ egy­ nehézkes­ vagy­ éppen­ életképtelen konglomerátumként­működne.

Az­„európá”-val­és­az­európai­unióval­szembeni­mai­kételyek­és­aggodalmak­nem alaptalanok.­A­magam­részéről­megfontolandónak­tartom­Aleš­debeljak­szlovén­gon- dolkodó­ (a­ ljubljanai­ egyetem­ professzora)­ ezzel­ kapcsolatos­ kritikáját.­ Szerinte

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

(5)

„európa­leggyengébb­pontja,­hogy­nem­kínál­elegendő­nemzetek­feletti­eszmét,­amely összekötő­erőként­hatna­(…),­teljességgel­hiányzik­a­teljes,­befogadó­és­plurális­közös történet­ szükségességének­ tudata.­ (…)­ Az­ európai­ identitás­ kialakítására­ szolgáló európai­himnusz,­a­zászló,­az­útlevél­és­a­pénz­határozottan­kevés,­hiszen­mint­jelké- pek,­ csupán­ sok­ tekintetben­a felülről jövő döntés és­ nem­ az­ európai­ nyilvánosság különböző­szintjein­folytatott­széles­körű­párbeszéd­szülöttei.”­(debeljak­2006,­44–46.

p.)­Az­euróbankók­is­inkább­a­távolságtartást,­az­elvontságot­tükrözik,­semmint­az­ott- honosságot,­a­közvetlenséget,­a­konkrét­személyekhez­kötődő­történetet­vagy­életmű- vet­ fejezik­ ki.­ nem­ találjuk­ rajtuk­ például­ Rotterdami­ erasmus,­ michelangelo, Shakespeare,­newton,­goethe,­montesquieu­stb.­arcképeit.­ám­még­súlyosabb­kifogás, hogy­a­globális­piac­működését­nem­az­emberiség­közös­érdekeit­is­figyelembe­vevő demokratikus­ döntések,­ hanem­ a­ nagy­ transznacionális­ vállalatok­ önző­ szempontjai uralják.­nem­igaz,­hogy­a­politika­és­a­gazdaságpolitika­ne­tudna­hatékonyan­fellépni­a szűklátókörű­ és­ méltánytalan­ tendencia­ ellen.­ e­ tekintetben­ a­legfájóbb problémát abban­látom­(ismét­debeljak­kritikájára­hivatkozva):­miként„lehetne megőrizni a koráb- bi egyenlőtlenséget a földrész nyugati és keleti része között, és ugyanakkor úgy tenni, mintha támogatnák az egyenjogúság elvének programját”.(debeljak­2006,­52.­p.)

A­gondok,­sajnos,­folytathatók,­de­talán­a­fentiek­is­meggyőznek­bennünket­arról, miért­fogalmazódnak­meg­pesszimisztikus­vélekedések­az­unióról­s­általában­az­euró- pai­egységesülés­folyamatáról.­Azt­gondolom,­az­ilyen­és­hasonló­negatív­tapasztalato- kat,­ hangokat,­ értékítéleteket­ sokkal­ komolyabban­ szükséges­ venni,­ mint­ ahogyan eddig­tette­a­politika,­a­tudomány,­az­oktatás,­a­média:­általában­a­közélet.­ugyanakkor fontosnak­tartom­megjegyezni,­hogy­mindebből­nem­indokolt­valamiféle­letargikus­álla- potba,­önfeladó­passzivitásba­süllyednünk.­Semmiképpen­nem­mondhatunk­le­a­cse- lekvés­lehetőségéről.­S­még­inkább­arról­a­reményről,­hogy­tudniillik­a­dolgok­végső soron­változtathatók.­A­negatív­társadalmi­mozgások,­a­számunkra­kedvezőtlen­folya- matok­valahol,­valamilyen­arányban­mégiscsak­befolyásolhatók.­Ha­ebben­hiszünk,­és teszünk­is­érte,­az­már­megalapozhatja­önbecsülésünket.

3.­Kibontakozik­egy­harmadik­álláspont­is,­melyet­leginkább­ulrich­Beck­és­edgar grande­ „kozmopolita­ európa”-koncepciójával­ lehetne­ jellemezni.­ Közös­ könyvükben fellépnek­az­úgynevezett­univerzalista­(csak­európa­„egész”-ére­figyelő)­és­a­naciona- lista­ (a­ nemzeti­ kereteket,­ érdekeket­ mindenek­ fölöttinek­ tartó)­ szemlélet­ ellen,­ és meghirdetik­az­együttélés,­-gondolkodás­s­-cselekvés­új­történeti­formáját:­a­kozmopo- litizmust.­ A­ kozmopolitizmus­ azon­ a­ felismerésen­ alapszik,­ hogy­ „a­ világ­ radikális bizonytalansága­közepette­mindenki­egyforma,­és­mindenki­más.­(…)­Amíg­az­univer- zalizmus­és­a­nacionalizmus­(…)­a­’vagy-vagy’­elven­nyugszik,­addig­a­kozmopolitizmus az­’is-is’­elvet­követi­(…),­amely­az­együttélést­támogatja­anélkül,­hogy­az­egyediséget és­a­különbözőséget­feláldozná­a­feltételezett­(…)­hasonlóság­oltárán­(…),­lehet­valaki európai­ anélkül,­ hogy­ megszűnne­ németnek,­ töröknek,­ török-németnek­ (…)­ lenni”.

(Beck–grande­2007,­26.,­54.­p.)

ez­a­kozmopolita­európaiság­a­különbözőség­(nemzeti­identitás)­és­az­integráció sajátos­egységét­jelenti.­elfogadja­a­másféleséget,­a­partikularitást,­a­nemzeti­hagyo- mányokat­ s­ értékeket,­ miközben­ összekötő­ és­ mindenki­ számára­ kötelező­ normák rendszerére­támaszkodik,­és­ez­alapján­kezeli­a­másféleséget.­áthatja­az­a­gondolat­s megítélés,­hogy­az­„európa­népei­közötti­(…)­gyűlölet­és­ellenségesség­végső­soron­illú- zió,­és­téved,­aki­azt­hiszi,­hogy­az­egymással­hadakozó­és­egymást­marcangoló­nem- zetek,­etnikumok­és­vallások­harciasságukkal­eredményesen­tudnak­küzdeni­világuk,

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

(6)

a­világ megújításán.(…),­ egy­ társadalom­ kozmopolita-európai­ jellege­ abban­ áll,­ hogy senki­nem­írja­elő­kötelező­érvénnyel,­hogy­mi­a­helyes­és­a­jó,­és­senki­nem­szabja meg,­hogyan­éljen­valaki­mindaddig,­amíg­nincs­embertársai­kárára”.­(Beck–grande 2007,­143–144.­p.)

A­fenti­könyv­eredeti­megjelenése­(2004)­óta­létrejövő­gazdasági-pénzügyi­válsá- gok,­valamint­politikai­változások­még­inkább­indokolttá­teszik,­hogy­gondolkodjunk­a szerzők­felvetésén,­vagy­gondoljuk­tovább­javaslatukat.­Alighanem­az­európai­identitás és­az­európai­unió­új­önértékelésére­van­szükség.­Hogy­az­előrelépést­ez­ügyben­a­koz- mopolita­európa­teremtése­fogja­biztosítani?­és­hogy­ezzel­a­koncepcióval­úrrá­tud-e lenni­európa­és­az­unió­a­válságjelenségeken?­S­végül­egyáltalában­megvalósítható-e a­kívánatos­–­de­kényes­–­egyensúly­a­tagországok­érdekei­és­az­eu-intézmények­elvei között?­nem­tudom.­vagy­talán­ma­még­nem­tudhatjuk.­elvileg­elképzelhető­további, azaz­negyedik­és/vagy­ötödik­(?)­történelmi­forgatókönyv­is,­miként­az­sem­zárható­ki, hogy­ európa­ mint­ képződmény­ történetileg­ végképp­ lecsúszik,­ az­ európai­ unió­ meg visszafordíthatatlanul­ elavult­ intézménnyé­ silányul.­ Abban­ mindenesetre­ bizonyos vagyok,­ hogy­ a­ kozmopolita­ európa­ létrehozása­ rendkívül­ bonyolult,­ differenciált­ és magas­rendű­készség­s­képesség­kifejlesztését­igényli,­mind­az­egyes­állampolgárok (individuumok)­és­nemzetek,­mind­pedig­a­különböző­európai­közösségi­intézmények részéről.

***

Ha­visszatérünk­az­európaiság­és­a­nevelés­szorosabb­és­konkrétabb­egymásra­hatá- sának­kérdéséhez,­szomorúan­konstatálhatjuk:­a­nevelés­szempontjából­milyen­képlé- keny­és­méltatlan­állapotok­között­vergődünk­már­jó­ideje.­legalább­két­szinten­látok s­tapasztalok­súlyos­problémát.­egyfelől­a nevelés társadalmi alulértékelésekövetke- zik­ be.­ jelenleg­ a­ nevelés­ társadalmi­ szerepe,­ fontossága,­ jelentősége­ nincs­ azon­ a helyen,­amely­joggal­megilletné.­másfelől­nem­megoldott­az­a­dilemma,­hogy­az euró- paiság tényleges gyakorlati megvalósításában miért­nem­érvényesül­kellő­arányban­és hatásfokban­ a­ nevelés­ szempontrendszere.­ úgy­ tűnik,­ európa-felfogásunkban­ s európa-építkezésünkben­mintha­a­nevelés­„ügye”­huszadrendűvé,­s­ami­még­fájóbb, olykor­teljesen­mellőzötté­válna.

Amikor­az­európaiság­és­a­nevelés­kapcsolatát­vizsgáljuk,­már­az­„alapoknál”,­tehát magánál­a nevelés társadalmi térnyerésekapcsán­találkozhatunk­súlyos­problémával.

A­legnagyobb­gondnak­azt­tartom,­hogy­–­nem­szívesen­és­nem­a­meghökkentés­szán- dékával­ írom­ ide­ –­ a­ társadalom­ úgyszólván­ valamennyi­ „egysége”­ föl­ sem­ ismeri­ a nevelés­fontosságának­szempontját,­illetőleg­ha­elvileg­elfogadja­is­a­nevelés­megnyil- vánulásának­tényét,­ebbeli­saját­felelősségét­már­nem­vállalja.

valószínű,­mindnyájan­tudnánk­hozni­negatív­tapasztalatokat­a­nevelés­mai­állapo- tának­jellemzésére.­Hadd­említsek­meg­néhány,­számomra­különösen­lehangoló­pél- dát.

Köztudott,­a­nevelés­két­legfontosabb­színtere­s­intézménye­a­családés­az­iskola.

nem­foglalkozhatok­itt­külön­a­család­és­külön­az­iskola­problémáival,­de­az­rögvest belátható,­mindkettő­ezernyi­gonddal­küszködik.­Anélkül,­hogy­dramatizálnám­a­hely- zetet,­úgy­érzékelem,­igazán­komolyan,­felelősen­és­hatékonyan­egyik­sem­foglalkozik a­neveléssel.­Az­a­furcsa­ellentmondás­jön­létre,­hogy­a­család­az­iskolára,­az­iskola pedig­a­családra­mutogat.­A­család­az­iskolától­várja­az­erkölcsöt,­a­nevelést,­az­érzel-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

(7)

mi­biztonságot,­a­kiegyensúlyozott­személyiségformálást,­miközben­az­iskola­azt­hiszi, a­gyermek­már­„megnevelve”­érkezik­hozzá,­s­így­különösebben­nem­kell­bíbelődnie holmi­ nevelési­ problémákkal,­ elég­ gondot­ jelent­ a­ tanítás­ (csányi­ 2010,­ 3–13.­ p.).

Tudjuk,­a­felelősség­kölcsönös­áthárítása­soha­és­semmilyen­területen­nem­ígér­jót.­itt sem­alakul­ez­másképp.­A­nevelőmunka­elégtelensége,­vagy­mondjuk­így:­hiányossá- ga,­különösen­az­iskolai­intézmény­vonatkozásában­elfogadhatatlan.­ugyanis­az­iskola egyik,­ha­nem­a­legfőbb­feladata­a­gyermekek­és­fiatalok­tudatos,­tervszerű­és­rend- szeres­személyiségformálása,­amely­munkálattól­joggal­várhatjuk­el­a­hatékonyságot.

ilyen­ igénnyel­ s­ követelménnyel­ csak­ kevésbé­ tudunk­ fellépni­ a­ családdal­ szemben, hiszen­ott­jórészt­ösztönpályán,­hézagosan,­„féloldalasan”­(lásd­csonka­család,­válás), ad­hoc­formában,­sokféle­véletlenszerű­mozzanattal­halad­e­tevékenység.­nem­beszél- ve­arról­a­körülményről,­hogy­a­szülők­agyon­vannak­terhelve­az­egzisztenciális­bizton- ságért­folytatandó­küzdelmükben.­így­azután­eleve­kevesebb­idő­és­energia­jut­a­gyer- mekük­ nevelésére,­ mint­ amennyi­ szükséges,­ illetőleg­ amennyit­ szeretnének.­ A­ fenti összehasonlító­szempont­alapján­nyilvánvaló,­a­pedagógusra­–­a­családhoz­képest­is –­nagyobb­szerep­s­felelősség­hárul­a­személyiségformálás­nagyfokú­elhivatottságot­és türelmet­feltételező­műveletében.

A­pedagógusi­elhivatottság­alapvető­kritériuma­a­hatékony­nevelőmunkának­–­alig- ha­vitathatnánk­el­ennek­igazságtartamát.­mégis­oly­nehéz­a­szükséges­külső­és­belső feltételek­ biztosítása,­ pontosabban­ egyensúlyozni­ az­ oktatáspolitikai­ nem­ elegendő támogatottsága,­valamint­a­pedagógusra­rázúduló­oktatási­feladatok­között.­Az­előbbi feltétellel­kapcsolatban­jegyzi­meg­jay­P.­greene­amerikai­oktatáskutató,­hogy­a­fő­kér- dés­nem­is­annyira­a­tanárok­fizetésének­alacsony­vagy­magas­aránya­(bár­ha­alacsony, mint­nálunk,­egyáltalán­nem­elhanyagolható­szempont),­hanem­az­oktatómunka­érté- kelésében­kialakult­mítosz­(a­szerző­egyébiránt­több­tucat­legendát,­hamis­beidegző- dést­sorol­fel).­„Ha­oktatásról­van­szó­–­írja­–,­az­emberek­azt­hiszik,­az­anyagi­ösztön- zések­nem­működnek.­(…)­Az­iskolák,­a­tanárok,­az­adminisztrátorok­úgyszólván­semmi jutalmat­nem­kapnak­a­jól­végzett­munkáért,­a­rossz­teljesítményért­pedig­nem­jár­bün- tetés.”(greene­2005,­218­p.)­Azt­gondolom,­a­pedagógusi­elhivatottság­rendkívül­fontos dolog,­de­ha­ahhoz­nem­társul­megfelelő­és­kellően­differenciált­anyagi­feltételrendszer, a­tartós­és­tömegméretű­elhivatottság­kialakulása­csak­hiú­ábránd­lehet.

nem­kisebb­gondot­okoz­a­pedagógusok­körében­terjedő­tévhit,­hogy­maga­az­okta- tás­egyszersmind­már­nevelést­is­magában­foglal.­nyilvánvaló,­a­két­terület­összefügg egymással.­Például­mondhatjuk,­az­a­tanár,­aki­csak­puszta­tényeket,­ismereteket,­ada- tokat,­törvényeket­közöl­s­tanít,­miközben­egyáltalán­nem­fordít­kellő­figyelmet­és­ener- giát­a­nevelési­követelményekre,­legföljebb­szakbarbár­vagy­valamiféle­élő­gép­lehet, de­aligha­nevezhető­pedagógusnak.­S­fordítva:­az­a­tanár,­aki­csak­„prédikál”,­morali- zál,­de­képtelen­követni­a­szaktudományos­ismeretek­fejlődését,­a­tananyagok­korsze- rűsítését,­ minden­ bizonnyal­ hatástalanná,­ rosszabbik­ esetben­ anakronisztikussá­ és hiteltelenné­válik.

más­oldalról­viszont­szükségesnek­tartom­azt­a­felismerést­s­elfogadást­is,­hogy­az oktatás­és­nevelés­nem­azonos­és­egyenrangú­tevékenység.­Közöttük­jelentős­külön- bözőség,­ olykor­ teljes­ ellentét­ húzódik.­ „nevelni­ nem­ lehet­ anélkül­ –­ figyelmeztet Hannah­Arendt­–,­hogy­mindamellett­ne­tanítanánk­is,­a­tanítás­nélküli­nevelés­üres­és (…)­retorikává­fajulhat.­ám­nem­túl­nehéz­nevelés­nélkül­tanítani.”­(Arendt­1995,­203.

p.)­Továbbgondolva­Arendt­felvetését,­gondoljunk­rá:­a­tanítás­„csupán”­egyetlen­rész- területre,­igaz,­nagyon­is­fontos­dologra,­a­rációra,­a­szellem­kiművelésére­irányul.­Az

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

(8)

oktatás­a­tanítás-tanulás­tengelye­köré­szerveződik,­amely­általában­rövid­távra­szóló- an,­kis­„egységekben”,­szakaszosan­történik.­S­amelyet­viszonylag­gyorsan,­könnyen és­sikeresen­követhetünk­és­ellenőrizhetünk.­más­a­helyzet­a­nevelőmunkával.­A­neve- lés­az­emberi­tartomány­egészére­kíván­hatni­(a­szellemi­mellett­a­lelki,­érzelmi,­testi állapotát,­ erkölcsi,­ esztétikai­ érzékét,­ világlátását­ s­ -nézetét,­ magatartását­ kívánja befolyásolni),­központi­mozgatórugója­a­személyiségformálás,­amely­nem­automatiku- san­és­rögtön­garantálja­az­eredményt.­nem­más­az,­mint­sokféle­véletlenszerű­moz- zanattal,­ olykor­ kudarcélményekkel­ is­ járó­ hosszú­ távú­ befektetés.­ Hadd­ világítsam meg­a­különbség­lényegét­egy­profán­példával.­mindnyájan­tudjuk-tapasztaljuk,­a­való- ságban­ létezhet­ okos­ diák,­ aki­ más­ vonatkozásban­ nagyon­ is­ rossz­ gyerek,­ miként beszélhetünk­a­szaktudományát­magas­szinten­bíró,­nagy­tudású­tanítóról,­aki­ember- ségből­már­megbukik,­vagyis­valójában­rossz­ember.

Sokan­szeretnénk­hinni­vagy­feltételezni,­hogy­a­felsőoktatásban­végre­és­magas szinten­megmutatkozik­a­nevelés­hatóereje.­Azonban­az­egyetemek-főiskolák­működé- sében­–­tapasztalatom­szerint­–­még­rosszabb­a­helyzet,­mint­a­közoktatásban.­Az­úgy- nevezett­ „fejkvóta”-rendszer­ a­ tömegtermelésében­ teszi­ érdekeltté­ a­ felsőoktatást.

vitathatatlan,­ez­a­meggyökeresedett­szisztéma­pozitív­hozadékkal­is­jár­(tekintsünk most­ el­ taglalásától),­ ám­ lássuk­ a­ legsúlyosabb­ negatív­ hatást.­ A­ mindenki­ (oktató, diák,­oktatáspolitikus­s­-kutató)­számára­nem­akart­s­nem­várt­fejlemény­az­oktatás színvonalának­lassú­és­fokozatos­csökkenése,­helyenként­már-már­látványos­zuhaná- sa.­Amit­viszont­mindnyájan­tudatosíthatunk­és­amire­minden­érdekelt­rádöbbenhet:

az­a­nevelőmunka méltánytalan háttérbe szorulása.Az­oktató­tanít­(úgy,­ahogy!),­a­hall- gató­tanul­(ahogy­tud),­a­többi­kit­érdekel.­Hogy­a­tanár­milyen­hatást­fejt­ki­a­diák­sze- mélyiségére,­ez­a­kérdés­már­senkiben­föl­sem­merül,­igaz,­ez­egyértelműen­nem­is mérhető.­Tetszik,­nem­tetszik,­világunkban­manapság­az­egyetem­működését­és­a­fel- sőoktatás-politikát,­mondja­ezzel­kapcsolatban­Kenneth­Wain­amerikai­nevelésfilozó- fus,­nem a nevelés motiválja,­hanem­a­globális­verseny,­a­nyers­piaci­erők­s­tényezők határozzák­meg­(Wain­2008).

A­ fentiek­ alapján­ csak­ újra­ hangsúlyozni­ tudom,­ a­ nevelés­ fontosságának­ fel-­ és elismerésében­ komoly­ lemaradásban­ vagyunk.­ elfogadhatatlan,­ hogy­ többnyire­ csak szavakban­s­elviekben­merül­fel­a­nevelés­alapvető­szerepe­s­jelentősége,­viszont­a gyakorlati­megvalósításában­igazán­számottevő­eredményt­nem­tudunk­felmutatni.­S hiányérzetünk­nem­csupán­a­családi­és­az­iskolai­nevelőmunka­nem­kellő­színvonalá- ból­táplálkozik,­hanem­általában­az­értelmiségi­hozzáállás­elégtelenségéből­is.­Hadd emlékeztessek­két­apró,­de­számomra­nagyon­is­szemet­szúró­példára.­csak­bizakod- ni­tudok­abban,­hogy­az­Akadémiai­Kiadó­vezetőinek­tudatából­nem­esik­ki­végérvé- nyesen­ a­ neveléstudomány­ szerepeltetése,­ amikor­ önálló­ könyvsorozatot­ indít­ el­ az egyes­tudományágak­legújabb­eredményeiből.­(A­magyarország­az­ezredfordulón­soro- zat­első­húsz­kiadványa­között­nem­szerepel­a­pedagógia!)­S­hasonlóképpen­várom­a közszolgálati­televízió­vezetésének­önkritikáját­is­a­mindentudás­egyetemének­soroza- ta­kapcsán.­(ismeretes,­hogy­az­első­ötven­adásban­nem­hallhattunk­pedagógiakuta- tót,­aki­a­nevelés-téma­legújabb­tudományos­eredményeit­foglalta­volna­össze.)

Az­„európaiság”­és­a­nevelés­összekapcsolásában­–­sajnos­–­ugyancsak­társadal- mi­súlyú­gondok­halmozódnak­fel.­Ha­az­európaiság­fogalmán,­mint­fentebb­vázoltam, meghatározott­értékrendszert­értünk,­amelyben­tehát­a­kölcsönös­tisztelet,­a­toleran- cia,­a­felelősség­nyilvánul­meg,­de­legfőképpen­az­individuum­autonómiája­s­méltósá- ga­ testesül­ meg,­ akkor­ jogos­ aggodalommal­ fogadhatjuk­ az­ európai­ országok­ eddigi

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

(9)

reagálását­az­új­politikai­és­gazdasági­természetű­válságokra,­illetőleg­az­együttműkö- dés­új­kihívásaira.­nem­lehetünk­nyugodtak­az­európát­(s­így­hazánkat­is)­elárasztó olcsó­ kulturális­ bulvártermékek,­ valamint­ a­ média­ silány­ műsorai,­ programjai­ miatt sem.­ nagy­ kérdés,­ hogy­ az­ európaiság­ általam­ klasszikusnak­ tartott­ értékrendje miként­valósul­meg­a­mai­társadalmi­folyamatokban­–­mindez­azonban­újabb­önálló tanulmányok­feladataként­kínálkozna.­e­helyütt­csak­a­neveléssel­közvetlenül­össze- függő­területről,­az­intézményes­iskolai­oktató-­és­nevelőmunkáról­vetnék­fel­egyetlen kritikai­szempontot.

Örvendetes­fejlemény,­hogy­sokféle,­viszonylag­új­európai­oktatási­és­nevelési­prog- ram­indul­be­az­utóbbi­néhány­évtizedben.­csak­emlékeztetőül:­működik­az­úgyneve- zett­leonardo-,­a­Szókratész-,­az­erasmus-program­(a­sor­folytatható),­amely­új­s­haté- kony­formákat­teremt­arra,­hogy­az­európai­civilizáció­értékeit­kölcsönösen­megismer- hessük,­tisztelhessük,­és­szervesen­beépíthessük­saját­(nemzeti)­kultúránkba.­jó­dolog például­az,­hogy­egy­diák­vagy­tanár­ideiglenesen­a­szülőhazáján­kívül­egy­másik­euró- pai­országban­tanulhat,­taníthat,­mindenképpen­bővül­látóköre,­és­saját­életében,­szű- kebb­környezetében­gyakorolhatja­a­tolerancia,­a­tisztelet,­a­szabad­gondolat,­a­más- ság­(„egység­a­különbözőségben”)­európai­erényét.­S­hasonlóképpen­fontos­állomás- nak­tarthatjuk­az­úgynevezett­európa-tanulmányok­intézményhálózatának­kialakítását;

hazánkban­ több­ mint­ tíz­ ilyen­ intézmény­ működik­ különböző­ egyetemeinken,­ ahol szisztematikus­és­rendszeres­európa-képzés­folyik.

Amiben­viszont­súlyos­problémát­látok,­az­a­mai­oktatómunka­(beleértve­a­köz-,­a felső-,­és­a­felnőttoktatást­egyaránt)­szűklátókörű­s­kizárólagosságra­törő­szemlélete és­gyakorlata.­Szűklátókörű­s­kizárólagos­abban­az­értelemben,­hogy­a­tanítás-tanulás pusztán­a­szakanyag­önmagában­s­önmagáért­valóságában­álljon­elő,­illetőleg­rögzül- jön­ az­ agyakban.­ Hogy­ egy­ konkrét­ ismeret,­ adat,­ jelenség,­ törvény­ miképpen­ függ össze­az­európai­civilizációtörténettel,­netán­a­világtörténelemmel,­az­már­nem­vizs- gálandó­kérdés.­mert­nem­releváns.­Pedig­éppen­fordítva­áll­a­dolog:­minden­„helyi”

adat,­részismeret­stb.­az­egyetemes­összefüggés-rendszerben,­az­„egész”­megnyilvá- nulásában­s­általa­nyeri­el­valódi­értelmét­s­jelentőségét.­Továbbá­minden­szakanyag, információ­túl­is­mutat­önmagán,­abban­a­vonatkozásban,­hogy­az­végső­soron­mindig meghatározott­ társadalmi-értékbeli­ prizmán­ átszűrődve,­ egy­ sajátos­ morális­ mozza- nattal­terhelve­(pontosabban:­gazdagítva)­jelenik­meg.­A­döntő­kihívás­a­tanítók-taná- rok­számára­éppen­az­a­kérdés,­hogy­a­szakanyag­miként­függ­össze­az­európai­érték- renddel.­nem­egyszerű­feladvány­ez,­hiszen­már­e­feladat­felismerése­és­tudatosítása kellő­nyitottságot­és­szilárd­eltökéltséget­feltételez.­nem­szólva­arról­a­kihívásról,­hogy az­adott­szakanyag­és­az­európaiság­szerves­(vagy­szervesebb)­összekapcsolását­meg is­kellene­valósítani­a­napi­oktató-­és­nevelőmunkában.

ez­ utóbbi­ követelménnyel­ kapcsolatban­ megfontolhatjuk­ csíkszentmihályi­ mihály felvetését.­Szerinte­nem­elég­a­jó­tanterv,­a­fölöttébb­gazdag,­ám­egymástól­elszigetelt ismeretanyag,­a­korszerűen­felszerelt­iskola.­Az­eddigieknél­gyökerében­más­alapokra indokolt­helyeznünk­az­oktatói­és­a­nevelői­tevékenységünket­(csíkszentmihályi­2007, 334–337.­p.).­de­mi­lehet­ez­a­„más­alap”?­Azt­gondolom,­a­„letisztult”­válasz­érdeké- ben­sokat­kell­még­tennie­a­pedagógiatudománynak­és­az­oktatáspolitikának.­S­aligha kétséges,­egyértelmű­és­egyöntetű­megoldás­csak­a­kutatók,­a­politikusok­és­a­gya- korló­pedagógusok­közös­erőfeszítésével­várható.­Ha­e­tanulmány­témájára­koncent- rálunk,­kézenfekvőnek­tűnik­egy­olyan­stratégiai program és eljárásfelvetése,­amely közvetlen­ és­ természetes­ kapcsolatot­ kíván­ létesíteni­ az­ oktatómunkában­ a­ konkrét

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

(10)

szakanyag­és­az­európaiságot­kifejező­értékrend­között.­Az­európaiság­pedig­–­csak ismételni­tudom­–­mindenekelőtt­az­individuum­méltóságát,­tiszteletét­s­autonómiáját foglalja­ magában,­ illetőleg­ az­ ezt­ szolgáló­ világlátást,­ erkölcsi­ értéket­ és­ nevelést (carneiro­1999,­119.­p.).­vagyis­a­tantervkészítők­s­maguk­a­gyakorló­pedagógusok­ne csupán­ismereteket,­tényeket,­adatokat,­törvényeket­tanítsanak­meg­(bár­ez­is­fontos feladat),­hanem­minden­egyes­tárgy­saját­belső­világában­mutassanak­rá­az­európai- ságot­jelentő­gondolkodásmódra­s­értékrendre.­Azaz­az­európaiság­szellemében­egy­- idejűleg­neveljenekis,­ám­ez­a­tevékenység­–­lássuk­be­–­nem­magától­értetődik, s­nem­automatikusan­következik­be,­hanem­külön­időt,­energiát­s­fáradozást­igényel.

S­legelőször­is­mély­elkötelezettséget­és­eltökéltséget­kíván­a­nevelőmunka­ilyetén­való érvényesítésére.­ Továbbá­ azt­ a­ régi­ pedagógiai­ igazságot­ sem­ feledhetjük­ (amire egyéb­iránt,­sajnos,­hajlandóságot­tapasztalhatunk),­ilyen­kihívásnak­hiteles­személyi- ségek­tudnak­csak­megfelelni.

látható,­embert­próbáló­kihívások­előtt­áll­a­pedagógia.­Fölöttébb­nehéznek­ígér- kezik­ az­ egyensúlyozás­ az­ európaiság­ két­ végletes­ felfogása­ között.­ Az­ európaiságot mint­ értékrendet­ botorság­ lenne­ tagadni,­ de­ ugyanolyan­ fontos­ elutasítani­ az­ „írott malaszt”-nak­ beállított­ lejáratását.­ Konkrétabban­ és­ befejezésül:­ minden­ pedagógus törheti­ a­ fejét­ azon,­ hogy­ saját­ tantárgyában­ miként­ tudja­ megjeleníteni­ az­ európai értékrendet.­Számomra­önként­adódik­három­konkrét­példa­(mondjuk­a­történelem-,­a fizika-­és­a­testnevelő­tanár­esetében)­arra,­hogyan­érvényesülhet­a­nevelési­szempont –­itt­mint­európaiság­–­a­tantárgyi­oktatásban.

A­történelemtanársokféle­lehetőséget­kap­arra,­hogy­érzékeltesse,­mennyire­fontos szerepet­kap­az­individuum­méltósága,­jellembeli­kiválósága­vagy­éppen­gyarlósága.

megannyi­háború­sorsát­befolyásolja­–­valamilyen­szinten­–az­egyes­egyén­(király,­had- vezér­vagy­egyszerű­közkatona)­belső­adottsága,­lelki­tulajdonsága.­lehet­ez­önfelál- dozás,­hazaszeretet,­könyörület­vagy­éppen­gyávaság,­árulás,­besúgás.­A­történelem- tanítás­ tekintélye­ nem­ csorbul,­ inkább­ erősödik,­ ha­ a­ szaktanár­ kitér­ e­ mozzanatok tudatos­bemutatására­is,­mi­több,­itt­hivatkozhat­klasszikus­írók­(pl.­Shakespeare,­lev Tolsztoj­stb.)­vonatkozó­műveire,­éles­és­érzékletes­meglátásaira.­S­hasonlóképp­a fizi- katanár,­ amikor­ a­ tananyagban­ mondjuk­ a­ 20.­ századi­ nagy­ tudományos­ felfedezé- sekhez­ér,­ne­csak­az­új­törvények­szakszerű­és­érthető­(fizikai­és/vagy­matematikai) magyarázatát­adja,­hanem­térjen­ki­például­a­tudomány­és­az­erkölcs­kapcsolatának dilemmáira­is.­Hol­kezdődik­például­az­atombomba­feltalálásakor­a­tudós­felelőssége, mit­ tehet­ ez­ ügyben­ a­ politikus­ és­ a­ fegyvergyártó­ vagy­ -kereskedő­ cégtulajdonos (multi).­S­vajon­a­hétköznapi­ember­valóban­kiszolgáltatott,­és­csupán­a­tudomány­fej- lődésének­pozitív­hatásait­élvezheti?­vagy­például­a­nagymérvű­motorizáció­hogyan­hat az­emberi­kapcsolatok­alakulására?­Számomra­nyilvánvaló,­ha­ilyen­és­hasonló­kérdé- seket­is­feszeget­a­fizikatanár­mint­szaktanár,­hatékonyabban­történik­a­nevelés­a­fia- tal­öntudatának­s­felelősségérzetének­a­kialakítására,­mint­ha­a­szülő­vagy­az­osztály- főnök­sulykolná­neki­a­szép­pedagógiai­intelmeket.­végül­pillantsunk­a­testnevelő tanár kibővülő­szerepére.­Kétségtelen,­a­gyerekekkel­fontos­megtanítani­mondjuk­a­kislab- dadobás­mozdulatainak­szakmai­szabályait­vagy­éppen­a­labdajátékok­különféle­for- télyait.­ám­az­igazi­testnevelő­tanár­az­erkölcsi-lelki­összetevőkkel­is­foglalkozik,­tehát egyúttal­értékekre­is­neve.­mindenekelőtt­tisztelni­kell­a­másik­egyént,­sportolói­minő- ségében­is.­Ha­arra­tanítja­a­gyermeket,­hogyan­lehet­gyorsabban­futni,­úszni,­maga- sabbat­ugrani,­pontosabban­célozni­stb.,­ez­nem­azért­történik,­hogy­a­másik­társát megalázza,­megszégyenítse,­hanem­hogy­sportszerű­keretek­között,­nemes­küzdelem-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

(11)

ben­ legyőzze.­ úgy,­ ahogyan­ ez­ elindult­ az­ olimpiai­ játékokban­ valamikor­ görög­or­- szágban­(az­olimpiai­mozgalmat­is­az­európai­civilizáció­adja!).­Hiszek­abban,­hogy­egy testnevelő­tanár­nagyon­is­sokat­tehet­annak­érdekében,­hogy­tiszteljük­ellenfelünket, és­ nemes­ versengésben­ győzzön­ a­ jobb,­ ne­ pedig­ sportszerűtlen­ magatartással vagy/és­tiltott­szerekkel­kovácsoljunk­magunknak­előnyt.

Akárhogy­áll­a­dolog,­és­akárhogy­értelmezzük­a­szóban­forgó­kérdéseket,­valami- nő­módon­állást­kell­foglalnunk­az­európaiság­és­a­nevelés­összefüggésének­(valójá- ban­összetartozásának)­mai-holnapi­dilemmáiról.

Felhasznált­irodalom

Arendt,­Hannah­1995.­Múlt és jövő között.­Budapest,­osiris–Riders­international.

Barthélémy,­ dominique­ 1999.­ Analysis­ of­ the­ concept­ of­ european­ dimension.­European Education,­vol.­31.­no.­1.­Spring.

Beck,­ulrich–grande,­edgar­2007.­A kozmopolita Európa.Szeged,­Belvedere.

carneiro,­Roberto­1999.­A­közös­európai­ház­kialakítása­az­oktatásban.­Új Pedagógiai Szemle, 1.­sz.

csányi­ vilmos­ 2010.­ oktatáspolitikai­ problémák­ egy­ humánetológiai­ rendszerszemlélet­ tükré- ben. Iskolakultúra,­1.­sz.

csíkszentmihályi­mihály­2007.­A fejlődés útjai.Budapest,­nyitott­Könyvműhely.

debeljak,­Aleš­2006.­Európa, európaiak nélkül.Budapest,­napkút­Kiadó.

green,­ jay­ P.­ 2005.­Education Myths.­ new­ york,­ Toronto,­ oxford,­ Rowman­ and­ littefield Publishers,­inc­lanham,­Bouldier.

Hobsbawn,­eric­1997.­On History.london,­Weidenfeld­and­nicolson.

Konrád­györgy­2004a.­europas­identität­und­die­dominanz­Amerikas.­Osteuropa,­54.­jahrgang, Heft­5–6.

Konrád­györgy­2004b.­A közép tágulása. Gondolkodás Európáról.Budapest,­noran.

Kosztolányi­ dezső­ 1971.­ Európa.­Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Versei, ii.­ Budapest, Szépirodalmi.

márai­ Sándor­ 2008.­Európa elrablása. Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Budapest,­ Helikon Kiadó.

márai­Sándor­2000.­Kassai őrjárat.Budapest,­Helikon­Kiadó.

musil,­Robert­2000.­Esszék.Pozsony,­Kalligram­Könyvkiadó.

Pagden,­ Anthony­ 2002.­ introduction.­ in­ Pagden,­ A.­ (ed.):­The Idea of Europe. cambridge university­Press.

Patočka,­jan­2003.­európa­mint­a­filozófus­útja.­idézve­mezei­Balázstól.­Kalligram,­12.­sz.

Poszler­györgy­1989.­Eszmék – Eszmények – Nosztalgiák.­Budapest,­magvető.

Wain,­Kenneth­2008.­The­Future­of­education…­and­its­Philosophy.­Studies in Philosophy and Education,­vol.­27.,­no.­2–3.,­103–114.­p.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

(12)

SándoRKARiKó

europeanism­as­identity­and­education

general­ cultural­ meaning:­ the­ undertaking­ of­ shaping­ an­ identity­ of­ a­ defined

„common­fate”.­cohesional­force,­stemming­from­intellectual-moral-educational values.­europeanism:­the­individual­itself­steps­on­the­stage­of­history.­Receives respect­of­social­scale­and­effect:­the­individual­is­above­all.­one­becomes­what he­has­made­of­himself.­Sándor­márai­wrote:­we­must­not­live­in­some­kind­of

„West-enchantment”.­ The­ West­ has­ no­ intellectual-moral­ right­ to­ expect­ head bowing­ and­ imparting­ to­ us­ a­ feeling­ of­ inferiority.­ Finally,­ we­ take­ into consideration­ milan­ Kundera’s­ statement:­ we­ experience­ the­ overture­ to­ the death­of­the­individual.­unfortunately.­We­have­to­construct­the­european­identity and­education­under­the­social­circumstances.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

De akkor sem követünk el kisebb tévedést, ha tagadjuk a nemzettudat kikristályosodásában játszott szerepét.” 364 Magyar vonatkozás- ban Nemeskürty István utalt

Főleg a hard-boiled változatában mindenekelőtt politikai-társadalmi-gazdasági problémákkal szembesít – ez ugyanúgy igaz a klasszikus amerikai hard-boiledra, mint a

Vagy egyszerűen fél a pedagógus attól, hogy oktatómunkájába politikai (netán napi politikai) és/vagy ideológiai hangsúly (direktíva) csúszik bele, amit ő, ugyebár,

Nem véletlen, hogy az egyesült Európa jelképe is a csillagos ég, amely alatt az Agora nemzetközi résztvevői újra egymásra találtak.. Az Agora 2008 közös

Jó, hogy vagy, jó hogy régóta nekem vagy, minden olyan szép, a világ meg oly nagy.. De ebben a világban csak te és én vagyok, a mai napon neked, Évi szívet,

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

A modern antropológia, pedagógia és pszichológia ezt az átfogó kérdést úgy fogalmazza meg, hogy vajon a kultúra alakítja, formálja-e olyanná az embert, amilyen, a

11 Zemplén megyei fejek Zemplén vármegye tíz évvel Trianon után Szerk.: Hirn László Bp... tást is köteles