III. 0 S Z TAL Y

- - -- - - - -

ERTEKEZESEK

A :YIATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL.

K1ADJA A MAGYAR TunoMii.NYos AKADBMIA.

A.

III. 0 S Z TAL Y

RE

ND

E

L

E

TE B Ö L

SZERKESZTI

SZABO JOZSEF

OS ZTALYTITKAR.

X. KÖTET. IX. SZA1I. 1883.

AD AT OK

JUPITER ES MARS BOLYGÖK

PHYSIKAJ AHOZ.

A 1mni"NY,....ASTROPl1YSIKAI OBJSERVATORIUMON AZ 1882-DIK EVBEN TÖRTENT 1\IRGFIGYELESEK U'l'AN

GOTHARD SANDOR.

HAROM TABJ,A VAL.

(Beterjesztette a III. osztaly ülesen 1883. april h6 23-:in Konkoly ~[. 1. t.)

r,J ,... ~ .... ~-.)

-~ Ara 40 kr.

5-

ß UD AP E ST, 1884:.

L

^A

^~f.

^T(JD.

^AKADj~MIA

KÖNYVKIADO-HIVATALA.

(Az Akademia epilleteben.)

-~---

Eddig· kiilön megjelent

ERTEKEZESEK

a mathematikai tudomanyok köreböl.

E 1 s ö k ö t et.

I. S z ily Kalman. A mechanikai ho-elmelet egyenleteinek altalanos alakjar61. Szekfoglal6. 10 kr. - II. H u n y ad y Jenö. A p6lus es a polarok.

A viszonyos polarok elve 20 kr. - III. V es z Janos A. Biztositasi kölcsön(uj eletbiztositasi nem) 20 kr. - IV. Kr u spe r Istvan. A Schwerdt-fäle Compa- rator m6dositott alkalmazasa 10 kr. V. V es z Janos A. Legrövidebb tavolok a körklipon. Szekfoglal6 . 10 kr. - VI. T 6 t h Agoston. Az eur6pai nemzetközi fokmeres es a körebe tartoz6 goedaetai munkalatok20 kr. - VII. Kr u spe r Istvan. A parisi meter-prototyp 10 kr. - VIII. König Gyula. Az elliptik:ti függvenyek alkalmaz~sar61 a magasabb foku egyenletek elmeletere 20 kr.

- IX. M u r m a n n Agost. Eur6pa b6lyg6 elemei, annak tiz elsö eszlelt szem benallasa szerint 20 kr. - X. S z i 1 y Kalman. A Hamilton-fele elv es a me- chanikai hö-elmelet masodik fö tetele 10 kr. - XI. T 6 t h Agoston. A földkep- keszites jelen allasa, a mint az kepviselve volt az antwerpeni kiallitason. Ket tablaval 20 kr.

Masodik kötet.

I. Mur 111 an n Agost. Freia bolyg6 feletti ertekezes 110 kr. - II. Kr u s- p e r Istvan. A comparatorokr61 1 O kr. - III. K r u s p e r Istvan. A vonasos hosszmertekek összebasonlitasa folyadekban 1 O kr. - IV. Fes z t V. A közle- kedesi müvek es vonalok 20 kr. - V. Murman A.. Az 1861. nagyüstökös palyajanak meghatarozasa 20 kr. - VI. Kr u s p er J. A parisi Ieveltari. meter- rud 10 kr.

Harmadik kötet.

I. V es z J anos Arm in. A.dalek a visszafut6 sorok elmeletehez. 1

o

kr.

- II. K o n k o 1 y Mikl6s. A.z 6-gyallai coillagda leirasa s abban törtent nap- foltok eszlelese nehany spectroscopicus eszleles töredekeivel 1872. es 1873.

Harom tablaval. 40 kr.-ill. Kondor Gusztav. EmlekbeszM Hersehe! Janos k. tag fölött 10 kr. - V. B. E ö t v ö s Lorand. A rezgesek intenzitasa, tekin- tettel a rezges forr:isnak es az eszlelönek mozgasara 1 o kr - V. R e t h y M 6 r. A Diffractio elmeletehez 12 kr. - VI. 1\1 a r t in L aj o s. Az erö mütani csa- varfelületek. - A vizszintes szel kerek elmelete. Ket ertekezes 1 frt. - VII.

Re t h y M 6 r. A kerületre redukalhat6 felület-egeszle~ek elmeletebez 15 kr. - VTII. G a 1 g 6 c z y Karo 1 y. EmlekbeszM Vallas Antal k tag felett. 10 kr.

Negyedik kötet.

I. Schulhof Lip6t. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv palyaszamitasa 10 kr. - II.Sc h u 1 h o f Lip6t.Az 1871. II.sz.Üstökös definitiv palyaszamitasa.

10 kr. - III. S z i 1 y Kaiman. A hö elmelet masodik fötetele, levezetve az elsöM. 10 kr. - IV. K o n k o 1 y Mikl6s. CsiHagaszati megfigyeleseim 1874 es 1875-ben. 50 kr. - V. K o u k o l y Mikl6s. Napf'oJtok megfigyelese az 6-gyallai csillagdäban 40 kr. - VI. H u n y ad i Jenö. A kupszeleten fekvö hat pont felteteliegyenletenek különbözö alakjair6l 20 kr. - VII. Re t h y M6r. A harom meretü homogen ter (u. n. nem euklidikus) siktan trigonometriaja 20 kr - VIII.

Re t h y M6r. A propeller es peripeller felületek elmeletehez. 30 kr. - IX. F es t Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emleke 10 kr.

1 .

ERTEKEZESEI(

A 1\-IATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBOL.

K1ADJA A MAGYAR TuDOMANYos AKAo:EmA,

A III. 0 S Z T

A

L Y R E N D E L E T

E

B Ö L.

SZERKESZTI

ßZABO JOZSEF

OSZTALYTITKAR,

AdiLtok Jupiter es Mars bolygök physikajahoz.

A herenyi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik evben törtent megfigyelesek utan

irta Gothard Sändor.

3 tabläval.

(Ileterjesztette a III. osztaly

ülesen

1883. april h6 23-an Konkoly M. 1. t.)

Jupiter megfigyelesek.

Ha a Jupiter bolyg6n vegbemenö es müszereink altal felismerhetö valtozasok megörökitese es felgyüjtese e bolygö physikai tulajdonsagainak felderiteseben nemi jelentÖt;eggel bir, ugy az 1882-ik ev tavasza, es az ev vege közt megfigyelt roppant valtozas nagy horderejü.

A herenyi astrophysikai observatoriumban ezen ev folya- man törtent megfigyelesek, ha altalanossagban veve talan nem is teljes mervben kielegitök, de viszonyitva különösen az ev masodik feleben uralkod6 rendkivül kedvezötlen idöjarashoz, a s:;:amos megfigyelesnek ezen körülmeny nemi figyelemre meltö crdekesseget kölcsönöz.

A Jupiter megfigyelesek ez evben, ügy az oppositio, mint a megfigyeles teljesiteseben is, ket reszre oszlanak.

Az 1881 /82. oppositi6 felveteleit az ev tavaszan, elölege- sen megallapitott munkaterv szerint, nehany kivetellel, e so- rok ir6ja teljesitette. Az ev masodik feleben egeszsegi szem- pontMl az observ{tl{ist61 orvosilag eltiltva leven, novombrr ho

~I, 'J', AK, BU1'. A MA'l'lf, TUD. l<Ölt. 1883. X. K, 0. SZ.

i

4

GOTIIARD SANDOR

kalm:ival aligha lCKZ fcltal:ilhat6. Az ev masodik feleben tör- t6ntmegfigyelesekröl {tltal:inoss{igban keveset jegyezhetünk meg.

A bolyg6 kepe oly v{iltozatossägot mutat, hogy minden egyes kep egeszen elter az elöbbitöl. Mint az eszlelö külöuös megjegyzeset kell felemliteni, hogy az egyenlitöt mindig sargas :irnyalatli szennyes-zöld öv boritja, mely a bolyg6 rövidebb, tehat forg:isi tengelyenek

¹/4 -1

/a szelessegeig terjed. Ezen övet szab:ilytalan felhözetek töltik be.

A polusok majd mindeg homalyba vannak borlilva.

Ennyit legyen eleg a megfigyelesekröl altalaban meg- jegyezni.

A müszer, melylyel a megfigyelesek teljesittettek, az ob- servatorium fö müszere, a Browning-fäle Newton rendszerü 10

I / 4"

szabad nyilasü reflector. A nagyitas az egyes eszleleseknel es a r~izoknal N-betüvel, a levegö L-betüvel van jelölve. A leg- kör atlatsz6saga a szokasos 1-4 osztalyozas szerint van becsülve.

Az 6ra s percz megjelölese utan következö H. K. I. he- renyi közepidöt jelent.

Megfigyelesi napl6 kivonata.

Januar 3.

7h

50m H. K. I. L.

=

3, N.

=

240.

Az egyenlitöi sav szeles, barnas szinü. Közepen szelesül.

A deli sav az egyenlitö felöl valtozatos felbözetekben nyulik ki, a tabla keleti felen elszelesül, s e szelesedesböl az egyenlitö fölötti övben messze kiagaz6 felhö lathat6. A sav közepen ket kisebb, nyugoti felen pedig egy a forgas iranyt61 messze elma- rad6 kinyulas tünik fel. Az eszaki sav drapp szinü. A deli föl- teken megjelenöben van a vörös folt, fölötte ekalakü homalyos folt terül el. Ennek megfelelöleg a nyugati reszen s[ivszerü fclhözet nyülik at. A polusokat szlirke homaly boritja.

II. megfigyeles lOh 30m II K. I. L. = 2, N.

=

240.

A bolyg6 felülete lenyegesen valtozott. Az egyenlitöi s{iv barn{is, a felette elterülö c16li övben szürkes felhözet vom'.11 at.

A lcl6poben levö vörös folt alatt elvekonyül, czt elhagyva, rem1-

kivül szelescclik 6s negyszögü iclomot kt'pez, a tiibla keleti

.\DAl'OK JUPITEH io' 'L\US ROLYGÖK PIIYSITÜJJrroz. .)

felen ismet vekonyabb. Az eszaki sav >altozatlan. A deli fel- teken hosszü homalyos felhözet vonül at, mely a vörös foltnal kiterve, az egyenlitö fele tart. A deli sark fele meg egy felhö- vonal latszik. :Jiinclket felvetel erös holclfenynel keszült.

Januar 8.

Sh Om H.

K. I. L.

=

3, N.

=

240.

Keclvezütlen legköri viszonyok miatt keYes reszlet lat- hat6. Az egyenlitöi sav egyenes vonalakkal hatarolt, barmt szinü. A cleli sav nyugati felen szelesebb. Az eszaki sav bar- nas-clrapp. A vörös-folt teljesen lathat6 alakja elliptikus, fe- lette a szokäsos ekidomü benyülassal bir6, szürke sav terftl el.

1882. Januar 10.

7h

55m H. K. I. L=3, N=240.

Az egyenlitöi sav rezvörös szinü szeles, cle, szabalyosan LaUtrolt. A rteli sav különös szepseget kölcsönöz a kepnek.

h:i-

rom szakaszb61 kepzöclöttnek latszik, zine hamu-szürke. A ket s[w <.Utal hatarolt övben hosszü fellegzet terül el, mely a cleli savb61 Httszik eredni nyugot felöl. Az eszaki sav ma is drapp szfoü. Alatta vekony s{tv vehetö ki, mely vekont 'fenylö csik al-.

tal van elvalasztva a polust fedö homalyos regi6t61. A cleli fäl.

teken megjelen a vörös-foltot megelözö homalyos folt.

II. Megfigyeles

9h

50m

H.

K. I. L=3, N =240.

A s;.hok lenyegileg neni valtoztak, csak a cleli sCw ti.intet fel cgy nagyobb mervü. elszelesülest a >örös-folt alatt. A telje- scn megjelent >örös-folt szine igen halvany, egeszen hasonl6 a januar 8-ki megfigyeleshez. Fölötte valtozatlanül szemlel- hetö a homalyos felhözet. Az eszaki polust alig eszrevehetö homäly fecli.

1882. Januar 12.

7h

55m II K. I. L=2. N=436.

Jupiter felülete alig valtozott az utols6 eszleles 6ta. Az egyenlitöi sav barnas. A cleli s{tv hfa·om helyen szelesül el. A deli övben homalyos felhözet latszik. A cleli felteken egy alig eszrevehetö homalyos sav vonul at, a polusok finom köclszerü kepzüdmeny altal boritv{Lk. A sziiiek ma egyaltalan alig alla- pithat6k meg, oly gyengek es halvan) ak.

1882. J· anuar 13.

l Oh Om

II. K. I. L=2, N =436.

A bolyg6 felliletet az egyenlitöi es deli sav teszi erde-

f\OT!I.\.RD ::;.\.;-<DOR

kesse. Az elöbbinck szine barna<>. Nyugati felcn kct il'inyban clterjedö halviny felhözet nylilik ki belöle. A c16li sav romai szcpia szinü, szinten felhözetekben nylilik az egyenlitö felc. A bolyg6 tabla közepen a deli savb61 kinyitl6 reszek egy fenyes t6l't hah1rolnak. A ket sav közti ter masutt homalyos. Az 6szaki polust homaly boritja nagy terjeclelemben. A dcli fälte- ken szaggatott felhözetböl all6 vonal nyitlik keresztü.1.

Januar 14.

711

45m H. ](. I. L=2, N=406.

Az egyenlitöi sav barnas-vörös szinü, a deli ·sav sziirko, a1ukjuk szalagszerü, minden nyulvany nelkül. A ket s(w közti övbeu szeles homalyos öv vom'll at, a savokt61 függetlenlü. A deli felteken reteges fellegekböl csoportosillt felhözet vau.

Januar 15.

Sh

4m H. K. I. L=2, N=436.

A savok szinei igen halvanyak, alakjok' keves vil umtat . .Az egyenlitöi siv halvany i·ezszinü.. A deli sav szürko, a bolyg6 közepe-fele szelesebb. Az eszaki sav alatt kis mollck sav lathat6. .Az eszaki fälgömböt nagy terjeclelmü homalyos köd boritja.

A vörös folt halvany Ms-szini1, alakj'a nylilt es nom elliptikus. Hegyette a szokasos fellegzet, mely az egesz bolyg6 tabl(tn athalad.

A levegö nyugoclt, de nem eleg atlatsz6.

Januar 17. 10h 45m II. K. I. L=4, N =240.

A megfigyeles igen rossz legköri viszonyok közt csak ke-

sön vn.lt lehetsegesse, igy r6szletek alig lathat6k.

Az egyenlitöi sav barnas-vörös, a tabla közepen del folöl elleniranyü felhözet nyulik ki belöle. A deli sav szürke, a tabla közepen lathat6 vörös-folt alatt v6konyabb, kelet felöl szelesü.l.

A vörös-foltt61 clelre a szokott felhövonal latszik, mely alatt a deli s(tv mellett elterülö öv fänyes foher.

Az eszaki sav szalagszerü, drapp szinü.. Az eszaki polust alig kivehetö homaly födi.

Januar 20. 7h 40m

J-1. ](.

J. L=4. N =436.

Reszlcteket megkülönböztetni alig lehot.

ADATOK JOPITER ES MARS BOJ,YGOK PIIYSIKAJAnoz. 7

Az egyenlitöi s{iv rozsda-vörös, deli oldalan szelesülni latszik.

A deli

S<tv

ket cludorodast mutat. · A vörös-folt egeszen elöterben van, hegyette a szokott homalyos folttal, mely nyu- gatra halac16 savban vegzödik.

Jan. 25. Sh 35m IL K.

I.

L=2, N=240.

A levegö eleg nyugoclt es atlatsz6, a bolyg6 kepe szo- katlanul elesen körvonalozott. A deli sav sötet-szürke, a vörös- folt alatt vekonyabb, kelet fele vastagul, nyugati resze fokoza- tosan szükebb lesz. Az egyenlitöi sav barna, vöröses arnyalat nelkiil. .A. ket sav közti övben homalyos, alig kivchetö felhöze- tek terülnek el, melyek a cleli es eszaki savval nemi összefüg- gesben lenni latsianak.

Az eszaki sav valtozatlan.

A vörös-folt a tabla nyugati szelen elfordul6ban van, szine szennyes-vörös, mi annä.l feltünöbb, mert fenyes feher

öv

altal hatt"troltatik.

A deli polus szi.i.rke homalyba borült, mely a vörös-fol- tot bizonyos tavolban megkerüli. Az eszaki polus nagy teije- delemben homä.lyos.

Jan. 26. 7h 45m H. K.

I.

L=l, N=436.

A levegö ritka ä.tlä.tsz6sä.ga miatt Jupiter kepe rendki- vül elesen körvonalozott.

Az egyenlitöi sav rendkivül vekony, csak egy barna vo- nalkent tünik fel.

A deli sä.v szi.i.rke szinü, belöle nyugat felül elmarac16 foszlany nylllik ki, mely a ket sä.v közti övben hosszü vonal- alakban elteri.i.lö övvel függ össze. Az eszaki sav rencles.

A d6li fälteken szeles homalyos öv lathat6, a polust is homaly fedi.

Az eszaki fälgömb nagyresze homalyban van, melynek nyugati felen sötetebb csik nyülik el.

Jan. 31. Sh 40m H. ](.

I.

L=2, :N=240.

A bolyg6n semmi különös alakulas sem Jathat6. Az

egyenlitüi es cleli sav a köztük elterülü öv fele elmos6c1ott.

8 GO'I'IIARD SÄ.c'{DOR

A deli fälteken szeles homalyos öv terül el. Az eszaki fölteket a polns fele

~alvany

homaly boritja.

Februar

1. 7h

30m Il ](. I. L=2, N =436.

Az egyenlitöi sav igen szeles, clelröl elmos6clott, szine igen halvany-barna.

A cleli sav homalyos szürke, a vörös-folt alatt elvekonyül.

E sav fölött delrül a tabla nyugati szele fele az I hold &.rnyeka httszik. A vörös-folt alaki valtozast nem mutat, szine majdnem testszinü halvany-piros. Felette a szokott felhO terül el.

II. Megfigyeles 9h 25m H. K l. L=2-3, N=240.

A III. hold alamerüleset varva, hosszü ideig figyelem- mel eszleltem a bolyg6t. A felvett masoclik kep lenyegesen el üt az elöbbitöl. A vörös-folt mar a tabla nyugati felere kerii.lt, alatta a cleli sav elhajol az egyenlitö fele, tovabbra szeles felhö- duclorokban szele ül. Az egyenlitöi savb6l hosszu halvany fosz- lany nyulik ki.

U gy az eszaki mint a deli polus homalyos köclbc borül a megfigyeles alatt.

:M:indket megfigyelesnel a szinek, val6szinüleg az erös holdfeny miatt, halvanyak, különösen az egyenlitöi sav alig kivehetO.

Febr. 2.

^8h

50m H. K. I. L=2, N=240.

A bolyg6 kepe igen egyszerü. Az egyenlitöi sav vekony szabalyos szalag, szine vörös-barna. A cleli sav semmi valtoza- tossagot sem mutat. A köztük elterülö övben bizonytalan iclomü felhözet terül szet. A deli felteken homalyos öv, az eszakin a sarknal köclszerii kepzödmeny latszik.

Febr. 3. 8h 4m J-L K. I. L=3, N=240.

Az egyenlitöi es deli sav közti övben a deli savb61 kiin- dul6 ket harant felhövonal foglal helyet, melyek a k6t savot összekötni latszanak. Az altalok kepzett fercle negyszöges alak a tabla közepet foglalja el.

A deli fälteken halvany felhözet latszik, mely a vörös-

foltot szokta megelözni. Az eszaki fälteken szürke homaly es az

eszaki sA.v alatt egy szük vonalalakl1 rnellek sav különhöztet-

hetö meg. A szinek halvanyak.

AD-~'l'OK JUPITER t s :\fAHS BOLYGÖK PIIYSIK.\J.\noz. ~l

Febr.

ö.

7h 40m H.

K.

I. L=3, N=240.

Az egyenlitöi sav halvany szinü, a vele összefüggö, a deli övben elterii.lö felhözetek oly homalyosak, hogy alakjokat m.eg- kii.lönböztetni alig lehet. A deli sav szeles, cle elterest a szalag- szerü alakulast61 nem mutat.

Az eszaki sav clrapp szinü, valtozatlan alakü.

A ket polust homaly fecli, mely a cleli hemisphäran j61 hatarolt, mig az 6szakin elmo 6clott.

Febr. 9. Sh 2m H. K

I.

L=3, N =240.

Az egyenlitöi es cleli sav kii.lönös elhelyezkedese egeszen megv<l.ltoztatja a bolyg6 kepet. Az egyenlitöi sav nem a bolyg6 egyenlitöje felett, hanem ettöl eszakra nyülik el. Ket elöre ha- lad6

kinyüh~s

agazik ki belöle. Szine bizonytalan barnas.

A cleli sav szeles, egyenletesen homalyos szii.rke szinü.

A tabla közepen del fele görbülö nagy ivet kepez, igen csekely görbülessel. A deli felteken meg egy halvany felhövonal lat- hatö, m.ely a tabla közepetöl nyugatra a deli polus fele hajol.

Az eszaki sav drapp szinü. A poluson homalynak vagy kiscbb sftvnak nyoma sem lathat6. A legköri viszonyok bar nem a leg- kedvezöbbek, a kep eleg hatarozott.

Febr. 10. 7h 52m If. K. I. L = 2, N = 240.

Az egyenlitöi sav halvany-barnas, felette a cleli övben ho- mftlyos felhözettel. A cleli sav egyenletesen szeles, vilftgos szürkc.

A cleli fälteken egy homalyos sav vonul at, mely alatt nyugat- röl a II holcl arnyeka latszik.

Az eszaki felteken nincs sem homaly, sem felhözet.

Febr. 11. Sh 25m JL K.

I.

L = 2, N = 240.

Az egyenlitöi sav barnas, halvany arnyalattal. A deli sav szürke, alig mutat rendetlenseget hatarain. Az egyenlitö feletti övben alig kivehetö felhövonal latszik. A polusok homalyban vannak. A nyugoti szelen elforclul6ban van a vörös folt, mely- nek csak keleti csücsa lathat6.

Febr. 12. 7h 40m H. K. I. L = 3. N = 240.

Egeszen egyhangu kep, sötet cleli savval, melyböl Mrom,

körlilbelöl egyenlö t[tvolban benyül6 kepzöclmeny kelet fele

10 GOTHARD s.\.NDOR

elmarad va es elvekonyulva majd az egycnlitüi savot erinti Osfrcsaik egyesülni Iatszanak s egy savot kepeznek az egyeu- litöi savhoz közel. A cleli sav szine szürke. Az egyenlitöi sav

argas -bama, szeles es sötet. Az eszaki sav vekony s az elöb- binel vilagosabb szinü. A deli sark homalyos es egy szürkes vckony sav tünik fel rajta. A levegö nem eleg nyugodt es atlatsz6.

Febr. 13.

9h 40m

H. ](. I. L =3. N = 2-±0.

A tegnapihoz sokban hasonl6 a kep. Az egyenlitöi st1.v sziikebb, a cleli sark közeleben levö sav hianyzik, s helyette szeles homaly h1.that6. A deli sav fodrozott, sz{imos nyulvany- uyal az egyenlitö fele, közte s az egyenlitö közt halvany es vckony sav vehetö eszre nemi megeröltetessel. Az egyenlit01 sav nemileg vörösebb, a többi szinek a tegnapiak. A lelepöben

levö vörös folt szokott szinü es alakü.

Febr. 16.

Sh Qm

H. K. I. L =

4.

N

= 240.

Az eszleles a kedvezötlen legköri viszonyok miatt nagy nehezsegekkel jart, s reszletek nem voltak kivehetök.

.A cleli es egyenlitöi sav elsö tekintetre elmos6dottnak latszott, e ket savot a köztük elterülö halvany sav kötötte egy- mashoz. Az egyenlitöi sav barna szinü, ket vastagoclast mutat.

Az eszaki sav vekony, szürkes barna szinü . .A korong eszaki reszet hom{tly boritja szokatlanul nagy terjedelemben es sötet szinben, ezen regi6t az cszaki savb61 csekely köz valasztja el.

A deli sarkon is van homaly, melynek belsö hatara vajt idomfr, ligy hogy a homalyos regio sarl6 alakot mutat. Az egesz bolyg6 h1.bla val6szinülcg a rossz legköri viszonyok miatt a szokottnal vilagosabbnak tünik fel.

Marczius 15.

6h 40m

II K. I. L = 3. N =

240 .

.A kedvczötlcn idöjaras miatt az egy h6ig szünetelö megfi-

gyeles ma ismet kezdetet vehette . .A megfigyeleseket a bolyg6

letünte miatt koran, azonnal naplemente utan lehet csak esz-

közölni. A mai k6p meg az alkony fänyenel rajzoltatott. A

szinek ezen okb61 igen halvanyak s alig meghaUtrozhat6k. A

hä.rom sav alig mutat fel valtozatossagot . .A cleli 6s egyenlitüi

s{w közt halvany alig kivehetö sav terül el. A k6t polns 6lom-

szinü. A levegö {ttlatsz6saga közepszcrü.

ADATOK JUPITER ES 1L\RS BOLYGOK PUYSIKiJ.4.HOZ. 11

1\Iarcz. 16.

7h Om,

L

= 2,

N. =

240.

A legköri viszonyok varatlanul javultak s pontos rajzot volt lchetseges kesziteni.

Az egyenlitöi sav deli iranyban több foszlanyban nyülik szet, melyeknek körvonalai hatarozatlanok. A foszlanyok ira- nya azonos a bolyg6 tengely körüli forgasaval. A deli sav szeles az egyenlitö felöl, hullarnzatos körvonalakkal. Az eszaki sav vilagos drapp - szinil. A vörös folt szine alig mondhat6 vörös- nek, inkftbb egy bizonytalan vöröses szürke szint mutat, körvo- nalai hatarozatlanok.

II. Megfigyeles

Sh 35m

H. K. I. L

= 2.

N =

^240.

Daczara a bolyg6 igen alacsony allasanak, meg eleg szep a megfigyelt

k~.

Az egyenlitöi sav egeszen megvaltozott, egyenközüen hatarolt barnas-szinü. A deli sav mindket olda- lan szögalaku kiszelesedest lattat, mi altal azon egy negyszöges idom latbat6. A vörös folt szine szennyes-vörös. Az eszaki fäl- teken szürke homaly ül. A vörös folt felett a szokott öv lathat6.

Marcz. 17.

6h 55m

H. K. I. L

= 2-3

N

= 240 .

.Az egyanlitöi sav egyenközü hatarokkal bir, barnas-szinü.

A deli sav Mrom hullamzatra latszik szetoszolva lenni az egyenlitö felöl. Az eszaki sav, mint rendesen, ma is clrapp-szinü minden alaki valtozas nelkül. A deli fälteken homalyos felhö-öv lathat6, melynek szinezete a tabla szele fele hatarozottabb es sötetebb, a tabla közepen ezen felhö-öv megszakitottnak tünik fel. Az eszaki polus körül 6lom·szinü homaly terül el. A levegö atlatsz6saga valtoz6, de iclönkent eleg alkalmas a megfigyelesre

Nov.

2. 12h 30m

JL K. 1.

L = 4

N

= 240 .

.A bolyg6 felülete teljesen megvaltozott, a harom sav, mely az 1881-82-ik evi oppositio alkalmaval mincleg lathat6 volt, többe föl nem talalhat6 .

.A deli fälteken barnas-szinü sav von111

fLt,

mely az egyen- litö feie ket helyen kiagazik. Az egyenlitötöl delre es eszakra szeles öv terül el, melynek szine igen vih'igos zöldes-sarga.

Ezen

öv

eszaki felet szürkes szinü sav hatarolja, mely kcleti

felen felhö botlrokba szelcsül el. Az esJ.aki f6ltekc homalyos,

szürkes szinü.

12 ^{GOTHAIW s.\.N'DOR}

Nov.

3. 16h O

mlf

J(.

I. L =

3.

N

= 2-±0.

A deli felteken szürkes felhözet lathat6, melyct ferde iriinyban egy sötetebb szürkes-barna sav szel at. Az egyenlitöt ismet szeles zöldes-barna öv foglalja el, ezt clelröl vörös-barna szinü szeles sav hat{trolja.

Eszakr61 pedig szürke sav zarja bc. E ket siv közti ö1ben sötetebb szürkes szinü szabalytalan felhözetek lathat6k, körvonalaik elmos6dottak. Az eszaki fälteken meg egy sötetebb

S<tV

vonul [1t, mely hat{1rat kepezi a polust borit6 szürke ho-

malynak.

Nov. 6. llh

40m JL

K.

I.

L

=

3. N = 240.

A deli felteken ket sav van, a polus felöl levö szürkcs szinü, j6val \ekonyabb .

.A

masodik igen szeles sü, v, szine vörös- barna.. a közeppontt61 nemileg nyugotra. e sa1ban h6lyagszerii fönyes fehfa kerekded folt van. E foltnal a s(1v elszelesül, s a.zt körülveszi.

A. szeles egyenlitöi öv ismet zölc1cs, a.z övben szürkes felhözet terül el. Az övet eszakr61 drapp-szinü s{1v ha.t[trolja., mely keleti felen ket agra oszlik el. Az esza.ki polust homiily boritja.

Nov. 6. 1

7h Om

H. K.

I.

L = 3. N =

240.

A deli felteken vilagos-barna sav vonul at, melynek keleti fcle szelesebb es sötetebb. Ez alatt igen vekony, barnas szinü sav teriH el, egeszen egyenes vonalban. Kevcssel odabb ismet cgy szeles vörös-barna sav lathat6, melynek hatarat az egyen- litö felöl befele görbülö h{wom iv kepezi. Ezen ivek :ilta.l kep- zett közök fönyes feherek. Az egyenlitöi övben tekintelyes ter- jedelrriü, sajats:igos alaku szürke felhözetek lathat6k. Az eszaki fölteken ket parhuzamos sav vonul at. Az eszaki polust kis ter- jedelemben boritja szürkes homaly.

Nov.

7.17h OmH.

K.

I.

L=3.

N=240.

Jupiter deli felgömbjen különösen a vörös-barna fös{1v clenk szinü, Mrom kiagazast mutat eszak fele. Fölötte egyenes s[1v vonul el, mely nyugati felen sokkal vastagabb.

A deli poluson homalyos regio, az egyenlitö felöl sötetcbb

s{1vval hatarolva. A közep zöldes-barna zonat szahalytalan fel-

hözetek töltik be, melyek sivszerü.en egyesüllen, az egycnlitö

AllA'l'OK JUPl'l'ER lDS MAHS BOLYG6K PllYSIKAJ.~H07:.

13

fclöl fodros nyulvlwyokba oszlanak siet, ezen nyulvanyok mcg- fclelnck a barna sav nyulvanyainak.

Az eszaki fältek6n vekony parallel felhözetek Htthat6k, er.ek közül a legals6 legsötetebb s az egesz korongon atvonul.

Kis fönyes feher köz utan az eszaki sarkot fedö homaly kö- vetkezik.

Nov. 29. lOh 15m lL K. 1. L = ± N = 240.

Az eszaki polust hom[tly boritja, mely nagy területben sötetebb szinü. Alatta a d6li savt6l csekely köz altal elvalasz- tott sziirkes szinü vekony sav nyulik el. A deli sav sargas-barna vilagos szinü, közepen szetszakadoz6nak latszik, e pelyen egy kerek vilagos folt tii.nik fel. A sav egyenlitö oldaHm ket kiaga- zasban az egyenlitö fele nyulik be.

Az egyenlitöi sav igen szeles, inkabb övnek tekinthetö.

Sr.ine szennyes-sarga. Deli hatara szabalytalan, s azon helye- ken, hol a deli sav nyelv-alakülag nyulik ki, az egyenlitöi-öv ezeknek megfelelöleg erösen begörbül. Az egyenlitöi

öv

eszaki hataran ket egyenközü sav lathat6. Az eszaki polust homftly boritja, nyugati oldalan sötetebb területtel.

A levegö atlatsz6saga kedvezötlen.

Decz. 20. Sh

30m

H. K. 1. L = 3. N = 240.

A deli sav rozsda-vörös szinö., az egyenlitö felöl szabaly- talanul hatarolva. A sav szelei sötetebb arnyalatuak.

Rajta az I. hold mint fänyes feMr pontocska lep be, a korong szelen a hold köridomü fekete arnyeka lathat6. A deli sark piszkos-sarga homalylyal fedett, a deli sav felett e sfw felöl concav idomü szürkes felhözet latszik. Az egyenlitöi s[tv igen · elmos6dott. Szine zöldes, szennyes-sarga, deli oldal[tn nagy felhözet nyülik ki belöle a lathat6 korong közepen at.

Eszakon ket sav tünik fel, a savok szine szürkes-drapp, delfe- li\l elmos6clottak. Alattok a polust homaly födi.

A levegö nyugoclt, de nem [tfüttsz6, az erös holuf''ny za- var6lag hat.

Mars meg:figyelesek.

Mars bolyg6r6l felvett rajzok leirasa sokkal több neh6z-

s6ggel j(ir, mint Jupiiere. Miut(m hatarozottan nem jellemzctt

1±

GO'l'ITARD s,\NDOR

foltok, rajzok nelkül alig jelölhetük meg es irhat6k körül eleg szemlelhetöen; igy a bolyg6 megfigyeleseröl altalanossagban igen keveset mondhatunk.

Az 1882. ev januar es februar havaban összescn 9 meg- figyeles ment vegbe es ugyanennyi rajz keszült. A felvetelek nemelyiken, kitünö legköri viszonyok miatt, hatarozottan kör- vonalazottak az elterülö terjedelmes foltok.

Az egyes területek szinei a bolyg6 tabla közepe fele mindig hatarozottabbak. A vörös reszletek itt igen elenk szi- nüek, az ezeket körülvevö szürkes-zöld reszletek a legsötetebb arnyalat(1ak, ezen ellentet miatt a hatarvonalak ueha igen j61 kivehetök. A lathat6 tabla szele fele a szinek mindig vilago- sabb särgaba mos6dnak össze, es itt semmi reszletet sem lehet megkülönböztetni.

Az egy szinben kivitt rajzokon a vilagosabb reszletek a vörös szinü területeket jelölik.

Mind a kilencz megfigyelesnel az eszaki jegpolus hatft- rozottan lathat6. A tabla szelen gyürüzö vilagos-sarga resz itt fönyes feher szinbe megy at. Ezen fönyes feher resz több alkalommal hoinalyosabb hatarokkal van körülveve.

A rajzok közül 7 a bolyg6 egyik fölgömbjet tünteti fel. A januar 3. es januar 13-iki felvetelek azonban lenyegesen elterök.

A bolyg6 megfigyelese alkalmaval ket esetben Gothard J enö nagy val6szinüseggel a Mars holdat velte latni.

Januar 3. llh lQm

H.

K.

I.

L

=

2. N

=

436.

Mars felületen mint ragyog6 fehersegü. pont lathat6 az eszaki polus jegvideke. Felette szürke, hosszan elnyU.16 folt terül el. A bolyg6 fälgömbjenek közepet nagy terjedelmü vörös folt tölti be, melyen egy sötetebb reszlet lathat6. A vörös terület deli hatarat nagyobb terjedelmü szürke regio kepezi. A Hold közelsege igen zavar6, a kep halvany szinü.

Janu[tr. 13. 10h 30m

1L ](,

I. L

= 2.

N

=

436.

A bolyg6n egeszen sajatszerü tü.nemeny lathat6. A deli

sarkt61 nyugatra egy elliptikus zöldes-szürke folt van, ezt vila-

gosabb gyürü veszi körül, melyet ismet nagyobb elliptikus

gyürü övedz. E homalyosabb gyürül.Jöl, ket tört-iv alaku vekony

nyi'1Mmy huz6dik köriil a bolyg6 t[tblan, ellentetes görbü.letü

AUATOK JUPITER i~s MARS llOLYGÖK PTIYSJK,\JÄ!COZ. 15

ivevel egy halvany vörös regi6t zarvan be. Az eszaki jegsark hatarozottan kivehetö, annyival inkabb, mert homalyos hatfi- rokkal van köriilveve.

A sz1nek meg nem allapithat6k, a foltok halvanyak es olmos6dottak.

Januar 14.

Sh lQm

I-I. K. l. L =

2-3.

N =

436.

Az eszaki jegsark lathat6. Az eszaki polus fele nagyobb terjedelrnii szürkes folt terü.l el; ettöl nyugatra egy masik hosszas szlirkes folt nyfilik szet, mely az elöbbivel hatarat

l{tt-

szik kepezni egy a nyugati reszen elteriilO ha.lvany vörös regi6nak.

A szinek haMinyak, a foltok elmos6dottak.

Janu{ir 15.

8h 3Qm

R. H. l. L

=

2. N =

436.

A bolyg6 felülete teljesen hasonl6 a tegnapihoz. Csakis a jobb levegö okozza, hogy több reszlet lathat6.

A jegsark feltünöen fenycs feh6r. A foltok szinei h:üft- rozottabbak.

Januar 25. 9h 5m K. I-I. l. L = 2. N =

436.

A kep kival6an eles es szep. Az eszaki polus fenylö fehlir . .A tabla felet eszakr61 6riasi területü vörös-sarga resz foglalja el, melynek hatarai j61 kivehetök. Ezt zöldes-szürke terülct hatfaolja majd minden oldalr61, mely a lathat6 felgömb szele fele veszt sötet szineböl, es szürkes homalyba, majd sargaba olvad at. A nem mindennapi kepet nemcsak a Föld, hanem a Mars legköreben uralkod6 kedvezö viszonyoknak lehet tulaj- donitani.

Januar 26.

Sh 7m

H. K. I. L

=

2. N

= 436.

A kep isrnet meglepö. Keleti fele teljesen a tegnapi.

Miutan a nyugati resz meg nincs oly mervben elfordulva, most ket nagy terjedelmü vörös terület lathat6. A keleti teljesen azonos a tegnapival. A ket vörös területet kettös kup alakban összefut6 es ismet szetterjedö zöldes reszlet välasztja el. A jegsark eszakon lathat6.

Januar 31.

Sh

50m IL K. I. L =, 2. N

=

436 . .A bolyg6 kepe teljesen azonos a januar 26-iki felvetellel, a nyugati vörös területböl több van meg a bolyg6 lathat6 felen.

Dacz{ira az erös szel es holdfänynek, a kep eleg 6les.

GOTRAllD SANDOH

l!'ebruar 1. 711 45111 L

=

2. N = 436.

Az

eszlelcs

több mint

egy

6räval

elöbb

törtenven,

a

bolyg6 legnagyobb reszet,

az elözö felveteleken

nyugatröl

elte-

rülö vörös reszlet foglalja

el.

Ez minden oldalr61 zökles-

szürke regi6kkkal van hatarolva.

A megjelcnöben levö masik

vörös terület

is kezd lat- hat6 lenni.

A jegsark jöl kivehetö, de a foltok szinei valöszinüleg az

erösödö

Hold miatt hatarozatlanabbak.

Februar 2. 911 10111 I-I. K. I. L= 2. N = 436.

A bolyg6

felületen semmi

valtozas.

A

kep teljesen ha-

sonl6

az elsöhöz, dacz:J.ra az

erös holdfenynek eleg

eles.

Februar 5.

Sh Om

H. K.

I.

N

=

436.

A Mars bolyg6t61 körülbelöl 2·5-3 marsatmerönyi ta- volban rendkivül kicsiny pontocska tünik

fel.

Iranya a bolyg6 közeppontjatöl E. Ny. volt.

Februar

9. Sh 15m

N =436.

Februar 5-en szemlelt kis fänypontocska ma a Mars

delkeleti felen tünt fel, körülbelöl häromszoros marsatmerö-

nyi tavolban. Ma mar sokkal valöszinübb, hogy a kis 12-ed

nagysagunak latsz6

egi

test

satellites,

mert a hold kepzolt

palyasikja körülbelöl ugyanazon szöget kepezi a Mars

egyen-

litüjevel, mint a m.ült m.egfigyelesnel.

Gotha.rd Sandor. Ada.tok Jupiter es Kars phys1kajahoz .. I.TABLA

JUPITER.

1882 Jauuar 3 7'' 50"'H. K. L ¹⁸⁸² Januar 3

I

M. T. Ak. Ert. a. math. Tud. köreböl 1883. X. K. 9. sz..

Nyomt. Patakl J6zsefudv. mlilntezet. ·

/

Gotha.rd Sä.ndor. Adatok Jupiter es Kars physikä.jä.hoz.

JUPITER.

1882 Februar 13

1882 November 7 1 7

¹¹

om H: K. I.

M.

T. Ak. Ert. a math. Tud. köreböl 1883. X. K. 9. sz.

Nyomt. Patakf J6z•efudv. mliintezet.

Gothard Sander. Adatok J.es M. physikajahoz. III.TABLA.

JUPITER. MARS.

1882 November 29 1882 December 20

188 2 Januar 3 . 11h1om H.K.I.

188 2 Januar 25

M. T. Ak.Ert. a math. Tucl. köreböl 1883. X. K. 9. sz.

Nyomt. Patakl J6z1efudT. mllintezet.

, Otödik kötet.

I. Kondor Gusztav. Emlekbeszed Nagy Karoly r. tag felet: .10 kr. _ II. K e n esse y Albert. Adatok foly6ink vizrajzi ismeretehez 20 kr. - III. Dr.

Ho i t s y Pa l. Csillag-eszleles a kelet.nyugot vonalban (egy szamtablaval.) 30 kr. - IV. H u n y ad y Jenil. A k{1pszeleten fekvil hat pont felteteli egyen- letenek különbözil alakjair61. (Folytatas a IV. kötetben ugyane czim alatt meg- jelent ertekezesnek.) 10 kr. - V. H u n y ad y Jenil. Apollonius feladata a gömbfelületen 10 kl-. - VI. Dr. Grube r Lajos. 2411 Cassiopeiae kett6s csillag mozgasar61. 10 kr - VII. Martin Lajos. - A valtoztatasi hanylat alkalma- zasa a propeller-fölület egyenletenek lefejtesere. 20 kr. - VIII. K o nk o l y Mikl6s.A teljes holdfogyatkozasl877. februar27-en es az 1877. (Borelli)I.

szamu üstökös szinkepenek mE>gfigyelese 11z 6-gyallai csillagdan. 10 kr. - IX.

K o n k o l y Mikl6s. A napfoltok s a nap felületenek kinezese 1876-ban (harom keptablaval.) 40 kr. - X. K o n k o 1 y Mikl6s. 160 3.116 csillag szinkepe. Meg- fiQ;yeltetett az 6-gyallai cqillagdan 1876-ban 20 kr.

Hatodik kötet.

I. K o n k o 1 y Mikl6s. ~ull6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen. I. resz. 1871-1873. Ara 20 kr. - II. K o n k o 1 y Mikl6s. Hnllo csil.

lagok megfigyelese a magyar koro~aterületen. II. resz. 1874-1876. Ara20 kr.

- III. Az 1874. V. (Borelly-fäle) Ustökös definitiv palyaszamitasa. Közlik dr.

Gru ber Laj os es Kurländer Ign acz kir. observatorok.10 kr. - IV.

Sc h e n z 1 Guido. Lehajlas meghatarozasok Budapesten es Magyarorszag del- keleti reszeben. 20 kr. - V. Grube r Lajos. A november-havi hull6csilla- gokr61 20 kr· - VI. K o n k o 1 y Mikl6s. Hu~6 csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1877-ik evben. III. Resz. Ara 20 kr. - VII. K o n k o 1 y 1\1ik1 6 s. A n11pfoltok es a napfelületenek kinezese 1877-ben.

Ara

20 kr.

- VIII. K o n k o 1 y Mi k l 6 s. Mercur atvonulasa a nap eliltt. Megfigyeltetett az / 6-gyallai csillagdän 1878. majus 6-an 10 kr.

Hetedik kötet.

I. K o u k o 1 y 1\Iikl6s. Jlfars felületeneE: megfigye16se az 6-gyallai csi!lag-

<lan az 1877-iki oppositi6 utan. Egy täbläval. 10 kr. - II. K o u k o l y Mi k 16 s.

All6 csillagok szinkepenek mappirozasa. 10 kr. - III. K o n k o 1 y Mi kl \> s.

Hu116csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1878-ban. IV. resz. Ara 10 kr. - IV. K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. A nap felületenek megfigyelese 1878-bau 6-gyallai csillagdan. 1

o

kr. - VI. H u n y a <l y Jen ö. A Möbius-fäle kriteri- umokr61 ~\ kt'tpszeletek elmeleteben 10 kr. - VII. K o n k o 1 y Mi k 16 s. Spec- troscopicus megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n 10 kr. - VIII. Dr. W e i- n e k Las z 16. Az instrumentalis fänyhajlas szerepe egy Venus-ätvonuläs photo- graphiai felveteleuel 20 kr. - IX. S u p p an V i 1 m o s. Kup- es hengerfelületek önäll6 ferde vetitesben. (Ket täblaval.) l o kr. - X. Dr. K o n e k Sand o r. Em- Iek beszM v,r eninger Vincze 1. t. fölött. 1 O kr. - XI. K o n k o 1 y 1\1 i k 1 6 s. Hu116- csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1879-ben. 10 kr - XII. K o n- k o 1 y JII i k 1 6 s. Hull6csillagok radiatio pontjai, levezetve a magyar korona teriileten tett megfigyelesekböl 1871-1878 vegeig 20 kr. - XIII. K o u k o 1 y J\I i k 16 s. Napfoltok megfigyelese az 6-gyallai csillagvizsgaI6n 1879-ben. (Egy täbla rajzzal.) 30 kr. - XIV. K o n k o l y Mi k 16 s. Adatok Jupiter es Mars physikajahoz. 1879. (Harom tabla rajzzal.) 30 kr. - XV. Re t h y M 6 r. A fäny törese es visszaverese homogen isotrop atlatsz6 testek hatarän. Neumann m6dsze- renek altalanositasaval es Mvitesevel. (Szekf. ert.)10 kr. - XVI. Re t h y M 6 r.

A sarkitott fänyrezges elhajlit6 racs ~utal val6 forgatas:inak magyaräzata, különös tekintettel Fröhlich eszleteire. 10 kr. - XVII. S z i 1 y K ä l man. A telitett goz nyomasänak törvenyeröl. 1 O kr. - XVIII. H u n y a <l y Jen ö. Masodfoku görbek b felületek meghatarozäsar61. 20 kr. - XIX. H u n y ad y Jen ü. Tetelek azon

<leterminansokr61, melyek elemei adjungalt ren<lszerek elemeibül vannak com- ponalva. 20 kr. - XX. Dr. Fr ö h 1 ich I z o r. Az älland6 elektromos aramläsok elmeletehez. 10 kr. XXI. H u n y ad y Jen ö. Tetelek a componalt determinan- soknak egy különös nemeröl.10 kr. - XXII. Kiln i g Gy u 1 a. A raczionälis függvenyek altalänos elmeletehez. 1

o

kr. - XXIII. S i 1 b e r s t e i n Sa 1 am o n.

Vonalgeometriai tanulmanyok 20 kr. - XXIV. H u 11 y ad y Jan o s. A Steiner- fäle kriteriumr61 a kupszeletek elmeletebe11. 1 O kr. - XXV. H u n y ad y Jen ö.

A pontokb61 vagy erintükböl es a co11jugalt haromszögbi:51 meghatarozott ki1pszelet nemenek eldö11tesere szolga16 kriteriumok. 10 kr.

Nyolczadik kötet.

I. szam. Astrophisikai megfigyclesek az Ö-gyallai csillagvizsgal6n 1880-ban.

K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61. Egy tabla rajzzal. - II. szam Adatok Jupiter phisika- jahoz az 1880-ik evbfü. Egy függelekkel. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61 - III. szam.

A B6lyai-fäle algorithmus. Dr. Fa r k a s G y u 1

a

t 6 l. - IV. szam. Napfoltok megfigyelese 1880-ban. es 1382 napfolt micrometricus merese. Konkoly 3I i k 16 s t 61. Ket tabla rajzzal.·-V. szam. Hull6csillagok megfigyelese 1880-bau a magyar korona területen. V-ik resz. K o 11 k o l y Mi k 16 s t 61. - VI. szäm Csil- lagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal611. K o n k o 1 y Jl.I i k 1 6 s t 61.

- VII. szam 102 hull6csillng kisugarzasi pont, levezetve :il 8 megfigyelesMJ, melyek a magyar korona területGn 1879. es 1880-ban tetettek. K o 11ko1 y Mi k 16 s t 61.

- VIII. szam. Uj villamzar6 vagy nyit6keszülek normal6ra11, es a Jürgenssen-fäle 6raszerkezet. K o 11 k o 1 y Mi k 1 6 s t. 61. Egy kt\pt:iblaval. - IX. szam. Adatok Jupiter forgasi elemeihez. Dr. K ob o 1 d Ar min t 6 L - X. szam A Hamilton- fäle rendszerek es az els<Jre11dü partialis differentialegyenletek altalanos elmelete.

Szekfoglal6 ertekezes. K ö n i g Gy u 1

a

t 6 l. - XL szaru. A hadtudomany viszo- nya a többi tudoma11yokhoz. Kapo 1 n a i Pa u er Ist van t 61. Szekfoglal<•

ertekezes. - XII. szam. Egy negyedrendii. felületrul. H u n y ad y Jen IJ t ö 1.

. Kilenczedik kötet.

I. szt\m. -~strophisikai megflgyelesr:k az 6gyallai csillagvizsgal6u. (H:irom tablaval.) K o n k o 1 y JII i k 16 s t 6 J. - IT. sz{tm. Az 6-gyallai csillagvizsga\6 föld- rajzi szeless~ge. Dr.La k i t s Fe r e n c z tu 1. - III. szam. A herenyi astrophi- sikai observatorium leirasa, es az abban tett megfigyelesek 1881-ben. (Egytablaval) Gotha r d Je 11ötö1. - IV. szam. Napfolt.ok es a 11ap felületenek mcgfigyelese 1881-be11. K o 11ko1 y Mi k 16 s t 61. - V. szam. Csillagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. K o 11ko1 y Mi k 1 6 s t 6 1. - VI. sz:tm. Hu116csillagok

„

megfigyelese 1881-ben. K o n k o 1 y

:u

i k 16 s t 6 l. - VII. szam. Adatok Jupiter . es Mars pbysikajahoz, az 1881. evi megfigyelesekbul. (III. resz. Harom hiblarnl.) K o n k o l y :i.\I i k 1 6 s t 6 !. - VIII. szam Az üstökösök vegytani alkotasa. K o n- k o l y 11Iikl6st6!.-IX. sz:im. Az 1871-1880. evekbe11, Magyarorszägban megfigyelt hull6csillagok' palyaelemei. K ö v es 1 i g c t h y Ra ü 6 t b !. - X.

szam. N ehany determinans-egye11letrul. II u n y a ü y J e n 15 t. u 1. - XI. szam.

Perspectiv helyzetü alakzatokr6!. Dr. K 1 n g Li p 6 t 1. 6 1. - XII. szam. Az e!b~j­

lott fäny inte11zitasanak vizsgalata. (A math. es termeszettudom{rnyi aHaml6 bizottsag segelyezesevel keszült dolgozat. Tizenket abraval a szöveg között.) Dr.

F r ö h 1 i c h I z o r t 6 1. - XHI. szam. Az algebrai egye11letek elmeletehez.

König Gyu lat6l.

Budapest, 188.J. Az Athen a. e um r. tirs. köoyvnyomdü.jn.