FŐ T I S Z T E L E N D Ő T U D Ó S
@ ]R (D 9 8 1 B K 3 L ~
Ú R N A K ,
A' K E G Y E S S Z E R Z E T '
MAGYAR ÉS ERDÉLY ORSZÁGI
FŐ I G A Z G A T Ó J Á N A K
SS. MM. ÉS BÖLCSELKEDÉS D O H Á N A K , *S UGYAN EZEN KAR EGYETEMI TAGJÁNAK
TÖRVÉNYES VIZSGÁLAT ALKALMÁVAL
H Ó D O L
!0 A' S Z E G E D I H Á Z
1 8 3 4.
S Z E G E D E N ,
G r ü n n O r b á n Ö r ö k ö s e i ' b e t ű i v e l .
A H A L O T Í 1 I L ь Ь
А ЭI 3 1
X ¿0:1 я L ж n:i2S rOJ • ' лотэоа ёа^ЧЛЛЗ^ЭЛОв 32*
S z e g e d i n i die 8. Junii 1834.
ä о a 6 H
Carol us Deáky /л.«, с. S. P.
X T TV T • / г
Loe. Dir. Lycei et Uymn. qua Rev. Libr. RegîHs.
-i £ . 1
$ • ! Г
/ Я
ÖXII ? LÖjÉ Id «fi 1
Enyhen fiivalló nyúgoti lágy Zefir Látom , mi kéjjel hinti malasztjait
Terünkre, 's csendet mint parancsol A' habozó Tisza tükörére.
Üdvöt mosolyg rád, Szent Lak, eged' dele, Rég illy arany fény nem ragyogott feléd;
Hát mint dacz ingerlette hadban
Győztes, öröm dalolásra buzdulj!
Gyújts hála tömjént; —v lángola e' napért Lelked sok évig: — hű kebelünkbe szállt,
'S rég várt Atyánk, légy üdvöz! itt mély Hódolatunk teli nyugtot adjon.
ü g y , 9s a' Hazának nyelve homályba dül. — Irtjuk mi a^ vészt, irtani mit tudunk, —
Ápoljuk a' jot — feddjük a' roszt —
r . #
Es Thaliank mezejen törekszünk
Haladni: a' bölcsek közül ám de ki- Ki nem keres mégis menedékeket,
Ha tágul a"5 fék; — lám dülésnek
Indul az ep falis; — őr segédet
Feszítve hozzá védjük azért. — Velünk
Hölcs Főnk imígy tesz. Vaj mi dicső dolog!
Midőn paizst, tőrt nyújtva munkálsz
A' haza, nyelv, 's tudomány ügyében- Tudád T e , 's hozzánk ez kalaúzola,
Hogy korcs azon föld, melly sasokat nevel, Ha tiszta lélek nem jutaridhat
Zsenge korokba, \ erény, — vesz a' szent
Tőled, ki a' jót tiszteled, és nemest, Várjuk mi, hogy köz jót emelő hajónk
Szirtként Hazánk buzgó figyelmén Állni tudó legyen a' habok közt.
Érezve kellőn, hogy kinek ép szivét, Mint a' T i é d e t , buzgalom élteti,
Bár vészes orkán vad dühének o
Árja felé nyomulis, nem ingád.
Tőled, kit érdem, 's mennyei virtusid, Mint Pliárus ékes támaszi, Dáczia'
Dicső határin fényesitve
Fel-magasítanak — áldanak. Te
Tőled, kit égig visz daczos Adria:
Honnunk örül, hogy csillagi közt ragyogsz, Mert tudja, hogy Polgári jók hű
Gondod alatt növekednek épen.
- ( 6 y -
\
0 légy sokáig kedves Atyánk! Veled Áldást özönlött a' magas ég reánk;
E' boldogító kegy felettünk
Vajha örök virulásban éljen!
N a g y M á r t o n
a' kegyes Szerzet' tagja.
H l i ¿ W d i l . i l 1
} l O I I I I O l l
