Fő tisztelendő tudós Grosser K. János úrnak a' Kegyes Szerzet magyar és erdélyi országi fő igazgatójának [...] hódol a' szegedi ház

Teljes szövegt

(1)

FŐ T I S Z T E L E N D Ő T U D Ó S

@ ]R (D 9 8 1 B K 3 L ~

Ú R N A K ,

A' K E G Y E S S Z E R Z E T '

MAGYAR ÉS ERDÉLY ORSZÁGI

FŐ I G A Z G A T Ó J Á N A K

SS. MM. ÉS BÖLCSELKEDÉS D O H Á N A K , *S UGYAN EZEN KAR EGYETEMI TAGJÁNAK

TÖRVÉNYES VIZSGÁLAT ALKALMÁVAL

H Ó D O L

!0 A' S Z E G E D I H Á Z

1 8 3 4.

S Z E G E D E N ,

G r ü n n O r b á n Ö r ö k ö s e i ' b e t ű i v e l .

(2)

A H A L O T Í 1 I L ь Ь

А ЭI 3 1

X ¿0:1 я L ж n:i2S rOJ • ' лотэоа ёа^ЧЛЛЗ^ЭЛОв 32*

S z e g e d i n i die 8. Junii 1834.

ä о a 6 H

Carol us Deáky /л.«, с. S. P.

X T TV T • / г

Loe. Dir. Lycei et Uymn. qua Rev. Libr. RegîHs.

-i £ . 1

$ • ! Г

/ Я

(3)

ÖXII ? LÖjÉ Id «fi 1

Enyhen fiivalló nyúgoti lágy Zefir Látom , mi kéjjel hinti malasztjait

Terünkre, 's csendet mint parancsol A' habozó Tisza tükörére.

Üdvöt mosolyg rád, Szent Lak, eged' dele, Rég illy arany fény nem ragyogott feléd;

Hát mint dacz ingerlette hadban

Győztes, öröm dalolásra buzdulj!

Gyújts hála tömjént; —v lángola e' napért Lelked sok évig: — hű kebelünkbe szállt,

'S rég várt Atyánk, légy üdvöz! itt mély Hódolatunk teli nyugtot adjon.

(4)

ü g y , 9s a' Hazának nyelve homályba dül. — Irtjuk mi a^ vészt, irtani mit tudunk, —

Ápoljuk a' jot — feddjük a' roszt —

r . #

Es Thaliank mezejen törekszünk

Haladni: a' bölcsek közül ám de ki- Ki nem keres mégis menedékeket,

Ha tágul a"5 fék; — lám dülésnek

Indul az ep falis; — őr segédet

Feszítve hozzá védjük azért. — Velünk

Hölcs Főnk imígy tesz. Vaj mi dicső dolog!

Midőn paizst, tőrt nyújtva munkálsz

A' haza, nyelv, 's tudomány ügyében- Tudád T e , 's hozzánk ez kalaúzola,

Hogy korcs azon föld, melly sasokat nevel, Ha tiszta lélek nem jutaridhat

Zsenge korokba, \ erény, — vesz a' szent

(5)

Tőled, ki a' jót tiszteled, és nemest, Várjuk mi, hogy köz jót emelő hajónk

Szirtként Hazánk buzgó figyelmén Állni tudó legyen a' habok közt.

Érezve kellőn, hogy kinek ép szivét, Mint a' T i é d e t , buzgalom élteti,

Bár vészes orkán vad dühének o

Árja felé nyomulis, nem ingád.

Tőled, kit érdem, 's mennyei virtusid, Mint Pliárus ékes támaszi, Dáczia'

Dicső határin fényesitve

Fel-magasítanak — áldanak. Te

Tőled, kit égig visz daczos Adria:

Honnunk örül, hogy csillagi közt ragyogsz, Mert tudja, hogy Polgári jók hű

Gondod alatt növekednek épen.

(6)

- ( 6 y -

\

0 légy sokáig kedves Atyánk! Veled Áldást özönlött a' magas ég reánk;

E' boldogító kegy felettünk

Vajha örök virulásban éljen!

N a g y M á r t o n

a' kegyes Szerzet' tagja.

H l i ¿ W d i l . i l 1

} l O I I I I O l l

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :