A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon

w - j

s»JtL iXtíJcH

'íp9 l | í l i j A [

KIRÁLYITITKOS KANCELLÁRIA EREDETE ÉS KIALAKULÁSA

MAGYARORSZÁGON ^ ...

D

GÁRDONYI a l b e r t t •

( K Ü L Ö N L E N Y O M A T A » S Z Á Z A D O K . 1914.. É V I F O L Y A M Á B Ó L )

B U D A P E S T

AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA . 1 9 1 4

A magyar királyi udvarban az Anjouk alatt új tisztség tűnik fel, a secretarius cancellarius tisztsége. A z új k a n - czellári tisztség a kanczelláriai élet fejlődéséről tesz b i z o n y - ságot, mert szervezése csupán a kanczelláriai élet fejlődésé- nek, a kanczelláriai ügykör bővülésének eredménye lehetett,

A secretarius cancellarius személye az Anjouk alatt azonos a comes capelle személyével, miután pedig a c o m e s capelle n a g y o n régi udvari tisztviselő, kinek emléke az Árpád-kor végéig fenmaradt, nyilvánvaló, h o g y a secre- tarius cancellarius tisztsége a comes capelle tisztségéből alakult ki, újabb hatáskört biztosítva a capella regia főnö- kének.

A comes capelle kanczelláriai működésével s e g y á l t a l á n a comes capelle n e v é v e l a magyar történelemben először I I . Géza király okleveleiben találkozunk, a. hol fontos sze- repet tölt be, mert a comes capelle pecsételi meg, t e h á t hitelesíti, a királyi okleveleket.1 U g y a n e z a kanczelláriai gyakorlat fennáll m é g III. I s t v á n és IV. I s t v á n királyok uralkodása alatt is, I V . Istvánnal azonban véget ér, mert ezután csupán III. Béla király 1183. évi oklevelében fordúl m é g egyszer elő2 e gyakorlat, s a comes capelle n e v e az Árpád- kor végéig a rendes kanczelláriával kapcsolatosan n e m szerepel többé. Az Anjouk alatt aztán újból kanczelláriai Szerephez jut a comes capelle, de a rendes kanczellária kere- t e i n kivűl a titkos kanczelláriában.

A fejlődés kezdetén természetszerűleg a comes capelle végezte mindazt, a mi később a secretarius cancellarius ügykörébe tartozott. A comes capelle állása kezdettől f o g v a bizalmi állás, bizalmas jellegűnek kellett lenni a belőle kialakult titkos kanczellári méltóságnak is, a mit különben már a secretarius cancellarius elnevezés eléggé kifejez.

1 Fejérpataky, Királyi kanczellária 24. 1., III. Béla király oklevelei 3. 1.

2 Fejérpataky id. m. 28. 1., III. Béla király oklevelei 18. 1.

Figyelemre m é l t ó jelenség azonban, h o g y a com.es capelle hivatalából indult ki az Á r p á d o k alatt a királyi kan- czellária,1 az Anjouk alatt pedig a titkos kanczellária forrását

találjuk m e g benne. . A capella a frank birodalomban azon helyet jelölte,

a hol toursi szent Márton cappáját, a királyi család becses ereklyéit, okleveleit s k ö n y v e i t őrizték.2 I d ő v e l a királyi paloták mellett e g y h á z a k épültek az előadott czéllal s ez egyházakat capella, a bennük alkalmazott p a p o k a t pedig capellanus n é v v e l nevezték. E z elnevezés az idők f o l y a m á n mindazon papokra átszármazott, a kik a királyi u d v a r b a n teljesítettek szolgálatokat. A capella papjainak főnökét Jámbor Lajos király uralkodásától k e z d v e s u m m u s capellanus, m a j d archicapellanus n é v v e l nevezték. A s u m m u s capellanus, m a j d archicapellanus egyike volt a legbefolyásosabb udvari tisztviselőknek, mert egyszersmind a királyi család udvari papja is volt, s mint ilyen természetesen irányt szabott a királyi udvar vallásos felfogásának. Az archicapellanus a király elé tartozó egyházi ü g y e k b e n az előadó szerepét töltötte be s tanácsa d ö n t ő befolyást gyakorolt e g y é b orszá- gos ügyekre is. Végűi mint a királyi u d v a r b a n szolgálatot teljesítő papok főnöke is jelentékeny t é n y e z ő volt, mert az udvari papok működésére feltétlenül befolyást gyakorolt, ez udvari papok pedig az egyház középkori jelentősége k ö v e t k e z t é b e n állami ügyekkel is foglalkoztak.

K e z d e t b e n a kanczellária és a capella k ö z ö t t csupán a n n y i b a n volt kapcsolat, h o g y az archicapellanus hatásköre alá voltak rendelve a kanczelláriában n a g y s z á m m a l szolgá- latot teljesítő papok, v a g y az archicapellanus közbenjárására állított ki a királyi kanczellária okleveleket. 854-ben azon- b a n N é m e t Lajos kanczelláriája élére Grimaldus weissen- burgi apát jutott, a ki egyszersmind archicapellanus is volt, s innen kezdve hosszú időn á t az archicapellanus a királyi kanczellária legfőbb hivatalnoka. A királyi capellanusok a magyar királyi kanczelláriában a fejlődés k e z d e t é n f o n t o s szerepet vittek, a kanczelláriai szervezet megállapodásával azonban kiszorultak onnét s n e m is kerültek vissza többé.

Szent László király okleveleiből megállapíthatjuk, h o g y az oklevelek kiállítása a capellanusok feladata volt. E capella- nusok e g y e t e m e alkotta a capella regiát, s ennek k ö v e t k e z t é - b e n szent László uralkodása alatt a capella regia és királyi

1 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 3. 1.

1 Bresslau, Handbuch der Urkundenlehre 295. 1'. s kk.

5 kanczellária azonos volt.1 Még I I . Béla király okleveleit is a capellanusok állítják ki, II. Géza uralkodásától kezdve^

pedig, a mint m á r említettük, - a - capellanusok f ő n ö k e : a comes capelle jut fontos szerephez a királyi oklevelek kibo- csátása körül. Mikor a z u t á n III. Béla király szervezi a k a n - czelláriát, a capellanusok is és a comes capelle is k i v á l n a k a királyi kanczelláriából. A comes capellenél, ki a X I I I . században gyakran a király nótárius spécialisa v a g y apo- crisiariusa, csupán a gyűrűpecsét marad m e g s a gyűrű- pecséttel megerősített oklevelek kiadása lesz későbbi fel- adata.2 Természetesen, m i d ő n a királyi n a g y pecsétnek a királyi gyűrűpecséttel való hitelesítése kanczelláriai gyakor- lattá válik, a g y ű í ű p e c s é t e t őrző comes capelle szerepe a királyi oklevelek megerősítése körül ismét rendkívül fon- tossá3 lesz.

Maga a cancellarius elnevezés római eredetű u g y a n , de eredetileg n e m a császári kanczellária hivatalnokait illette.4

Az V — V I . században cancellariusokat találunk a tarto- m á n y i bíróságok körében, a hol az alsórangú személyzet — officiales — és a rendes tisztviselői kar — magistratus — között álló hivatalnokokat nevezték e néven. E hivatal- nokok onnét v e t t é k nevüket, h o g y a bírósági tárgyalások alatt az ülésterem korlátai — cancelli — előtt állottak, a m e l y korlátok a tárgyaláson résztvevő feleket a bíróságtól elválasztották. A cancellarii feladatához tartozott a peres felek iratait átvenni, a bíráknak átadni, a peres feleknek élő szóval felvilágosításokat adni s ítéletek megszerkesztésében is résztvenni. A n y u g a t i császárság területén a császári k a n - czelláriában is találunk cancellarius n é v v e l felruházott hivatalnokokat. A császári kanczellária főnöke, a magister officiorum fennhatósága alatt állottak ugyanis a cancellarii n e v e z e t ű hivatalnokok, a kik csupán mint kanczelláriai tisztviselők j u t h a t t a k e fennhatóság alá. A frank biroda- lomban is találunk t a r t o m á n y i és udvari kanczellárokat, a Merovingok alatt azonban csupán alsóbb kanczelláriai tisztviselőket jelöltek e n é v v e l s egyes vidékeken a bíró- ságok jegyzői viselték a cancellarii nevet. E változatosság okozta, h o g y a Karolingok kanczelláriájában a nótárius és cancellarius elnevezések m é g ingadozók s csupán J á m b o r Lajos alatt állandósulnak.

1 Fejérpataky id. m. 17. 1. s k.

a Fejérpataky id. m. 33. 1.

8 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 5. 1.

4 Bresslau id. m. 280. 1. s k.

A m a g y a r királyi udvarban is későn, 1128 f o l y a m á n találkozunk a cancellarius elnevezéssel,1 de m é g k é s ő b b is sűrűn előfordúl helyette a nótárius n é v mindaddig, míg I I I . Béla alatt a kanczelláriai szervezet végleg kialakúl s a kanczellár neve és működési köre állandósúl.2

A pápai udvarban is hosszú ingadozás u t á n állandósúl a kanczelláriai szervezet és a kanczellár elnevezés. A z avignoni korszak a z t á n o l y a n újítást teremt, a m e l y a m a g y a r királyi kanczellária fejlődése szempontjából érdekkel bír. A z avignoni korszak kezdetétől f o g v a találkozunk u g y a n i s pápai secre- tariusokkal, kik a pápai udvarban f o n t o s h i v a t á s t t ö l t ö t t e k be. Bresslau e hivatal eredetét 1338-ra vezeti vissza, mikor a pápai kanczelláriáról kiderült, h o g y a pápai k ö v e t n e k a d o t t titkos utasításokat elárulta3 s ezért X I I . B e n e d e k pápa ilyen utasítások szerkesztésére k ü l ö n tisztviselőket rendelt, kiket secretariusoknak nevez. E secretariusok s z á m a idővel megnövekszik s V I I I . Incze p á p a idejében 3 0 tagból álló testületet (secretaria apostolica) képeznek. V I I I . Incze pápa idejében a secretariusok a kanczellária tagjai s a vice- cancellarius a főnökük, V I . Sándor alatt a z o n b a n k i v á l n a k a kanczelláriából s a kamarás joghatósága alá j u t n a k .4

H i v a t á s u k a litterae secretae, a litterae de curia stb. kiállí- tása volt, ügykörüket azonban állandóan b ő v í t e t t é k , h o g y jövedelmüket szaporítsák.

Ügykörükből különösen figyelemre méltó, h o g y a »per cameram« (ellentétben a per cancellariammal) kiállítandó okleveleket szerkesztették, ez a camera pedig Ottenthal elmélete szerint külön kanczelláriát jelentett.5 Á m b á r V I I I . Bonifácztól k e z d v e a pápák titkos levelezését a secretarius domesticus intézte, a politikai levelezés a secretariusok ü g y k ö r é b e n maradt6 s e t é n y különös jelentőséget biztosí- t o t t testületüknek.

A pápai kanczelláriához hasonlóan a dauphiné udvari kanczelláriájában is feltűnik a X I V . század f o l y a m á n a secretarius s h i v a t á s a az alája rendelt jegyzővel e g y e t e m b e n az uralkodó bizalmas ügyeinek intézése.7 E g y szóval a

1 Fejérpataky id. m. 23. 1.

8 Fejérpataky, III. Béla király oklevelei 25. 1.

8 Bresslau, Urkundenlehre II. kiad. 313. 1. .

4 Bresslau id. m. 315. 1.

6 Bresslau id. m. 316. 1.

6 Schmitz—Kallenberg, Die Lehre von den Papsturkunden 221. 1. (Meister, Grundriss.)

7 Bresslau id. m. 313. 1.

395

t o v á b b á azt is, h o g y e secretarius a . királyi gyűrűpecsétet őrizte,_tehát_a gyűrűpecséttel megerősített királyi-oklevelek kiadása t a r t o z o t t a secretarius hatáskörébe.

E z utóbbi körülményt külön is megerősíti IV. László király 1278. évi oklevele, melyben a gölniczi vásárvámot állapítja meg, s a melyből a nevezett T a m á s mester utódjával is megismerkedünk. E z oklevél t. i. privilegialis alakban v a n kiállítva s a megpecsételési záradék szerint mégis gyűrű- pecséttel volt megerősítve.1 Sajnos, a pecséttöredékből n e m lehet felismerni a pecsét részleteit. Jellemző azonban, h o g y az oklevelet Lukács mester székesfehérvári olvasókanonok adja ki, a ki nótárius secretarius és comes capelle e g v

személyben.2 • w

^ E z az első ismert emléke a nótárius secretariusi tiszt- ségnek, n e m lehet kétséges azonban, h o g y a nótárius secreta- rius azonos a már tárgyalt nótárius speciális v a g y apocri- siarius tisztségekkel. Megerősíti feltevésünket az is, h o g y a comes capelle tisztség mindhárommal e g y ü t t előfordúl, de a secretariusi tisztség a fontosabb. a comitatus capelle csupán másodsorban v a n felemlítve. A z Árpádok alatt ezek szerint a comes capelle et secretarius nótárius n e m oklevél- kiadó hatóság, s n e m rendelkezik külön pecséttel, h a n e m a sigillum annuleummal erősíti m e g a királyi okleveleket.

Legszembetűnőbb mindenekelőtt a secretariusi tisztség diplomatiai működése, a mi' különben a rendes kanczelláriai jegyzők hivatása is volt, a mint ezt Benedek mesterről olvassuk IV. László király 1289 február 2-án kelt oklevelé- ben,3 s a mint ez a külföldi gyakorlatban is előfordúl.4

E z a diplomatiai szereplés lényegesen bővül, mikor az Anjouk alatt a királyi udvar nemzetközi összeköttetései megnőnek s a magyar diplomatia a nemzetközi életben s z á m o t t e v ő szerephez jut. E titkos kanczellári működést a k ö v e t k e z ő esetekkel világíthatjuk meg.

Róbert szicziliai király fia és örököse Károly calabriai herczeg 1328-ban halt meg, s csupán két leánya maradt Johanna és Mária.5 Róbert király unokái számára biztosítani kivánta a nápolyi trónt s a testvérei részéről fenyegető vesze- delmeket ú g y próbálta elhárítani, h o g y a leányokat Károly

1 Wenzel IX. k. 204. 1.

2 Dátum per manus magistri Luce aule nostre notarii' secre- taru, lectons ecclesie beati Emerici de Alba et comitis capelle

3 Hazai okmánytár I. k. 78. 1. '

4 Bresslau id. m. 284. 1.

6 Pór, Anjou-ház 123. 1.

X I V . század folyamán több helyen feltűnnek a secretariusok, a kik bizalmas politikai ügyek intézésére vannak hivatva.

Magyarországon is a secretariusok a rendes kanczelláriai ügymeneten kivűli ügyeket intéznek. A magyar királyi udvarban IV. Béla király uralkodása alatt tűnnek fel elő- ször, nevük azonban egyelőre nem megállapodott még, mert a secretariuson kivűl a nótárius speciális és apocrisiarius neveket is viselik. IV. Bélán kivűl V. István és IV. László uralkodása idejéből is tudunk secretariusokról, III. Endre alatt azonban egészen eltűnnek. Jellemző, hogy az Árpád- kori secretariusok is viselik egyszersmind a comes capelle tisztét, mint oklevélkiadó hatóság azonban az Anjouk korát megelőzően soha nem szerepelnek. Tamás előbb hantai, majd székesfehérvári prépost, végűi váczi püspök az első a secretariusok sorában. Mikor IV. László király 1277-ben a hantai prépostság vagyonát Echey és Bayc jószágokkal növeli, az adománylevélben kiemeli Tamás mester hantai prépostnak és apocrisiariusnak (notarii seu apocrisiarii nostri speciális et comitis capelle nostre) buzgó szolgálatait, neve- zetesen pedig IV. Béla és V. István királyok uralkodása alatt végzett követségeit (in regno et extra regnum in defe- rendis legacionibus) 1

Még részletesebben foglalkozik IV. László király 1283 deczember 23-án kelt o k l e v e l e2 a nevezett Tamás hantai prépost, akkor már váczi püspök életpályájával. A nevezett oklevélből megtudjuk, hogy Tamás püspök és királyi kan- czellár IV. Béla király uralkodása alatt kezdetben egyszerű nótárius volt (primum notarie fungens officio), később már apocrisiarius, illetőleg speciális nótárius lett ugyan- azon uralkodó alatt (apocrisiarii seu speciális notarn ad annulum regium sibi meruerit officium recommen- dandum) s e tisztével kapcsolatosan Szerbiában és Cseh- országban járt követül. Ugyancsak Csehországban járt követűi V. István király uralkodása alatt is, IV. László király trónralépte után pedig előbb apocrisiarius és alkan- czellár (apocrisiarii primitus, consequenter et quasi con- iunctim vicecancellarie officio meruit insigniri), végűi pedig királyi kanczellár lett. Tamás váczi püspök életrajzából megállapíthatjuk, hogy a secretariusi tisztség a királyi udvarban már IV. Béla király uralkodása alatt fennállott, s megmaradt a következő uralkodók alatt is. Megtudjuk

1 Fejér V/ 2 . 3 8 0 . és 3 8 2 . 11.

a Fejér V/ 3 . 1 8 0 . s k.

9 magyar király fiáival házasítja össze. A pápai és magyar királyi udvarok jóindulattal fogadták a tervet s megindultak a diplomatiai tárgyalások. X X I I . János pápa m e g a d t a ^ szükséges egyházi felmentést, _ h o g y a- - magyar király fiai Lajos. é s E n d r e házasságra léphessenek h a r m a d f o k ú unoka- testvéreikkel Johannával és Máriával. A végleges megálla- podás 1332 junius 30-án jött létre a két udvar k ö z ö t t s a magyar királyt Piacenzai Jakab pozsonyi prépost és titkos kanczellár képviselte a tárgyalások alatt. E tárgyalások családi szempontból teljesen bizalmas jellegűek voltak, nemzetközi vonatkozásuk pedig igazán n a g y jelentőséggel bírt, nyilvánvaló ezek következtében, h o g y a titkos kan- czellár feladata ez esetben rendkivűl felelősségteljes volt.

A k ö v e t k e z ő esztendőben már új ember áll a titkos kanczellária élén, t. i. Péter bácsi prépost s ő is diplomatiai működéssel kezdi m e g a hivataloskódását, t. i. Károly király kíséretében találjuk akkor, midőn az 1333-ban N á p o l y b a viszi Endre fiát, h o g y az 1332. évi megállapodás értelmében a nápolyi viszonyokkal megismertesse.1 E z út alatt olyan érdemeket szerzett hűséges szolgálataival, h o g y Károly király a b á c s m e g y e i Kürth birtokot ez érdemeiért hagyja meg családja birtokában.2

F o n t o s diplomatiai feladatot oldott m e g u g y a n a z o n titkos kanczellár I. Károly király uralkodása végén, a mikor az osztrák háború lezajlott és a béketárgyalások Károly morva őrgróf közbenjárására megindultak. I. Károly király 1341 n o v e m b e r 13-án kelt oklevelében ugyanis azt olvassuk, h o g y Albert osztrák herczeg a felmerült vitás ü g y e k elinté- zésére a magyar királyhoz hasonlóan három döntő bírót jelölt ki a m a g y a r király tanácsosai közül s ezek Péter sze- rémi püspök és titkos kanczellár, T a m á s erdélyi vajda és N a g y m a r t o m Pál országbíró voltak.3 A béketárgyalások sikerrel jártak, mert 1342-ben a hadviselő felek m e g k ö t ö t t é k a békét. E z a megbízatás is tanúságot tesz arról, h o g y a titkos kanczellárt a külföldi fejedelmek úgy ismerték, mint k o m o l y és tekintélyes diplomatát.

1 Anno domini millesimo trecentesimo tricésimo tertio una cnm regia maiestate in partes ultramarinas, videlicet in Apuliam et Neapolim, quo eadem regalis excedencia personaliter accesserat et generosum suum filium dominum Andreám dncem Domino per- mitiente illuc duxit íeliciter regnaturum. Fejér VIII. 4., 138 1.

2 Fejér VIII. 4. 163. 1.

3 Fejér VIII. 4. 495. 1. Pór, Anjou-ház 133. 1. Zsindely, Magyar alkotmánytört. 73. 1.

"w«Í93Z8atór l a tudomSnY' |

ü i Kar r r j j

•^KSnyvtór • j v j ;

Élénkebb diplomatiai életet élnek a titkos kanczellárok I. Lajos király alatt, a mikor Magyarország és á k ü l f ö l d között állandóak a diplomatiai összeköttetések. E l s ő sorban a nápolyi ü g y e k kötik le a magyar királyi udvar figyelmét s ezzel kapcsolatosan élénk diplomatiai élet indúl meg, m e l y b e n a titkos kanczellárok t e v é k e n y részt vesznek.

Mikor Erzsébet királyné 1343 junius 8-án Endre herczeg ügyének rendezése czéljából Nápolyba indúl, kiséretében találjuk Vitus nyitrai püspököt és titkos kanczellárt.1 Erzsé- bet királyné nápolyi tapasztalatainak hatása alatt az avignoni pápai udvarba k ü l d követeket, h o g y Endre herczeg szá- mára a nápolyi királyi czímet kieszközölje s e k ö v e t s é g egyik v e z e t ő embere a nevezett nyitrai püspök és titkos kanczellár.2 V I . . K e l e m e n pápa 1344 február 26-án kelt oklevelében különösen kiemeli D é n e s minorita barát és királyi káplán érdemeit,3 a kit Lajos király k ü l d ö t t A v i g - gnonba a m o n d o t t követség feladatának előmozdítására, az eredménynyel azonban a magyar királyi udvar n e m volt megelégedve, mert n e m követeinek közbenjárásával, h a n e m 44.000 márkányi ajándék árán szerezte m e g Endre herczeg számára a királyi czímet s így is sok fenntartáshoz volt k ö t v e a pápai engedély. E kedvezőtlen e r e d m é n y miatt V i t u s nyitrai püspök k e g y v e s z t e t t lett s el kellett h a g y n i a titkos kanczellári állását.4

A királyi czím n e m biztosította kellően Endre állását N á p o l y b a n s 1345-ben Lajos király erélyesen megsürgette az avignoni pápai udvarban a koronázást. A z 1345 október 9-én Avignonból visszainduló k ö v e t s é g b e n találjuk Lajos király egykori nevelőjét, Miklós választott kalocsai érseket és titkos kanczellárt is.5

A magyar k ö v e t e k megbízatásuknak teljesen megfelel- tek, mert a szentszék határnapot tűzött ki Endre m e g - koronáztatására, de a nápolyi viszonyok időközben m e g v á l - toztak. A z aversai gyilkosság meghiúsította Endre m e g - koronáztatását s a pápai udvar b i z o n y t a l a n m a g a t a r t á s a arra indította Lajos királyt, hogy személyesen álljon bosszút a családjáé ért gyalázatért. Hadseregét azonban i d e g e n országokon kellett keresztül vinni s ehhez szükség volt előzetes diplomatiai tárgyalásokra. E diplomatiai tárgyalá-

1 Pór, Nagy Lajos 46. 1.

2 Pór, Nagy Lajos 48. 1.

8 Fejér IX. 1. 219. 1.

4 Pór, Neszmélyi Miklós 9. 1.

8 Pór, Nagy Lajos 104. 1. Anj. dipl. eml. II. k. 103. 1.

sok intézésével Lajos király 1347 márczius 7-én Treutei Miklós pozsonyi ispánt és János veszprémi választott püs- pököt és titkos kanczellárt bízta meg, a mely megbízás ered- m é n y e k é p e n a firenzei tanács 1347 május 25-én 1 értesítette a megbízottakat, h o g y a magyar királyi udvar iránt barát- ságos indulattal viseltetik s kész tervét előmozdítani.2 Miután diplomatiai tárgyalások útján és megfelelő fegyveres elő- készületekkel az olasz vállalkozás biztosítottnak látszott, 1347 november 11-én Lajos király is útnak indult Visegrádról.

Kíséretében találjuk többek között az olaszországi küldetésé- ből visszatért János veszprémi püspököt és titkos kanczellárt, a ki az előzetes diplomatiai tárgyalásokat vezette.5

A velenczeiekkel f o l y t a t o t t diplomatiai tárgyalásokban is jelentős szerepet v i t t János veszprémi püspök és titkos kanczellár, a mint ezt a velenczei tanács 1347 deczember 5-én kelt végzéséből láthatjuk.4 A velenczei tanács u g y a n i s kizárólag a titkos kanczellár biztatására küldött k ö v e t e k e t a magyar királyhoz, mert Velenczében ú g y t u d t á k , h o g y a magyar király elhatározásaira n a g y befolyást gyakorol.5

A fegyverszünet ü g y é b e n f o l y t a t o t t tárgyalásokat 1348 folya- m á n u g y a n c s a k a titkos kanczellár, nevezetesen pedig Miidós választott nyitrai püspök folytatta,6 a mint ezt Lajos király 1348 julius 8-án kelt megbízóleveléből láthatjuk. (Nicolaus electus et confirmatus ecclesie Nitriensis secretissimus con- siliarius noster.) E tárgyalások eredményeképen a fegyver-

szünet 1348 augusztus 5-ikén létrejött s Lajos király szép- <- tember 8-án már m e g is erősítette. E z alkalommal a király

eskütársai k ö z ö t t találjuk a nevezett nyitrai püspököt is.7

Mikor végül 1358 február 18-án Lajos király Zárában b é k é t k ö t ö t t a velenczeiekkel, eskütársai között találjuk László választott veszprémi püspököt és titkos kanczellárt.8

A Lajos m a g y a r király és Kázmér lengyel király közötti trónöröklési tárgyalásokban is részt v e t t a titkos kanczellár, mert az 1355 április 3-ikán kelt megállapodást László csáz- mai prépost és titkos kanczellár is megerősítette.9

1 Pór, Nagy Lajos 140. 1.

2 Anj. dipl. eml. II. k. 225. 1.

3 Pór, Nagy Lajos 150. 1.

4 Anj. dipl. eml. II. k. 250. 1.

6 In quo consistere videturtotaintenció et consiliumdominiregis.

3 Anj. dipl. eml. II. k. 303. 1.

7 Anj. dipl. eml. II. k. 315. 1.

3 Dominus Ladislaus electus Vezprimiensis. Anj. dipl. eml.

II. k. 501. s kk.

» Fejér IX. 2. 412. 1.

A IV. Rudolf osztrák herczeg és I V . Károly n é m e t csá- szár közötti ellentétek elsimításában is t e v é k e n y részt v e t t a m a g y a r titkos kanczellár. Lajos király u g y a n i s 1360-ban V i l m o s egri prépostot és titkos kanczellárt k ü l d ö t t e Nürn- bergbe a császárhoz, h o g y a m o n d o t t ü g y b e n eljárjon. A tit- kos kanczellár megbízatása olyan m é r t é k b e n sikerült, h o g y IV. Károly császár 1360 július 25-én 2000 forinttal jutal- m a z t a m e g szolgálatait.1 Valószínűen Vilmos egri prépost közbenjárásának köszönhette a császár azt is, h o g y Lajos király és felesége 1361 február 2-án megerősítették I s t v á n herczeg leányának eljegyzését a császár unokaöcscsével, Jodokkal.2

Végűi 1367-ben ugyanez a titkos kanczellár Lajos király megbízásából a bajor és rajnai választófejedelmeknél járt, a mint ezt Lajos király 1367 október 27-én kelt meghatal- m a z ó leveléből láthatjuk, a melyben a király különösen ki- emeli kiváló tulajdonságait.3

E g y szóval, az anjoukori titkos kanczellárok c s a k n e m szakadatlanúi diplomatiai megbízatásokban járnak, a miből arra kell következtetnünk, h o g y e h i v a t á s n e m a s z e m é l y e k e t , h a n e m a hivatalt illette, s e diplomatiai m ű k ö d é s indokolja a titkos kanczellári elnevezést is.

A királyi titkos kanczellár diplomatiai m ű k ö d é s é n kivűl, m e l y a középkori nemzetközi politika sajátossága k ö v e t k e z t é - ben n e m országos, h a n e m a legnagyobb mértékben személyi jellegű volt, n a g y jelentőségű a titkos kanczellária országos érdekű működése is, mely a királyi bíráskodással és hiteles oklevelek kibocsátásával állott kapcsolatban. A m a g y a r király a bírói hatalmat n e m csupán birta, h a n e m valósággal g y a k o - rolta is.4 A királyi bíráskodás székhelye a curia regia, mely u t á n az egész bíróságot curia regia n é v v e l jelölték meg.

Curia regia elnevezés alatt kezdetben n e m értettek m e g h a t á - rozott bíróságot, h a n e m általában azok e g y e t e m é t jelölték e névvel, kik a király közvetlen k ö r n y e z e t é h e z tartoztak, kikkel országos ügyekben tanácskozott s peres ü g y e k b e n ítélt. A curia regia előtt hozott ítéletekről k e z d e t b e n a király neve alatt adtak ki okleveleket, m e l y e k a királyi kanczel-

1 Fidelia servicia, que nobis sepius prompté exhibuit, quotidie exhibet et futuris temporibus exhibere vult et debet. Fejér IX. 3.

164. és 165. 11.

2 Pór, Nagy Lajos 428. 1.

8 De circumspectionis, fidei et constantis virtutis industria presumpcionem indubiam üducialiter obtinentes. Fejér IX. 4. 58.1.

4 Hajnik, A király bírósági személyes jelenléte 3. 1.

1 3

láriában készültek s a király rendes nagypecsétjével voltak

megerősítve.1 . . .

A X I I I . század f o l y a m á n peres ü g y e k b e n az országbíró helyettesítette a király személyét s innen k e z d v e n e m in curiam regiam v a g y in presenciam regiam, h a n e m in presen- c i a m iudicis curie idézték a peres feleket. E z a helyettesítés idővel állandó jellegűvé vált s a X I V . század közepéig minden a királyi u d v a r b a n lefolyt per rendes bírája az országbíró volt, az ítéletekről az országbíró n e v e alatt adtak ki okleve- leket, m e l y e k az országbíró pecsétjével v o l t a k megerősítve.

A királyi udvar illetékességét pedig n e m annyira a peres felek jogállása szabta meg, mint inkább a per tárgya,, mert a főbenjáró ü g y e k , a d o m á n y i perek és az alsóbb bírósági ítéletek elleni fellebbezések ide v o l t a k utalva.2

A i u d e x curie rendes bírói működésének kialakulásával n e m szűnik m e g teljesen a király személyes bíráskodása, h a n e m rendkívüli bírósággá lesz, a m e l y csupán kivételes esetekben működik. E rendkívüli bíróság kialakulása kez- d e t é n a királyt akadályoztatása esetében rendszeresen n e m helyettesítették, h a n e m esetről-esetre c u m speciali m a n d a t o rendeltek ki helyettest. E rendkívüli bíróságból a z t á n idők f o l y a m á n újból rendes bíróság lett, melynek már a X I I I . századból maradtak emlékei ; rendszeresen azonban csupán az Anjouk korától kezdve működik, a mikor e bíróság hatás- körébe utalt egyénekkel és ügyekkel találkozunk. E bíróság speciális presencia regia elnevezés alatt ismeretes s 1380 körűi a főkanczellár vezetése alá jut.3

E z újabb udvari bírósággal szemben ismét fenntartja bírói joghatóságát az uralkodó; meghatározott személyek és ü g y e k a király személyes bírósága elé tartoznak, s az uralT

kodó valósággal személyesen gyakorolja a bíráskodást.

E bíróság I. Lajos király uralkodásától k e z d v e personalis presencia regia elnevezés alatt már szórványosan előfordul, Zsigmond király uralkodásától k e z d v e azonban n y o m a i v a l sűrűbben találkozunk. Volt tehát a X I V . század v é g é n a királyi u d v a r b a n personalis presencia regia a király szemé- lyes elnöklete alatt, speciális presencia regia a főkanczellár vezetése alatt és presencia regia az országbíró bírósága.

A personalis presencia regia Zsigmond király uralkodása alatt n e m állandó bíróság, nincs meghatározott ügyköre,

1 Hajnik id. m. 5. 1. .

2 Hajnik, Bírósági szervezet és perjog 34. 1.

3 Hajnik id. m. 36. 1.

csupán esetről-esetre ül össze s a király s z e m é l y e s e n vezeti tárgyalásait. A királyt kezdetben — mint előbb a speciális presencia regia gyakorlatában — esetről-esetre kiküldött m e g h a t a l m a z o t t a k helyettesítik s c s u p á n 1453-tól k e z d v e lesz a bíróság állandó vezetője a titkos kanczellár.1 Vitéz J á n o s váradi püspök az első titkos kanczellár, ki a personalis presencia regia 'rendes bírája s u g y a n e z e n időből, 1453-ból maradt fenn az első királyi bírói pecsét emléke. E z időben állandósúl tehát a personalis presencia bírósága, m e l y n e k állandó ügykört biztosított az 1435. évi d e c r e t u m 4. és 5.

szakasza.

A kanczellár és a speciális presencia regia k ö z ö t t i k a p - csolatot egyszerűen a kanczellár előzetes helyettesi szerepe magyarázza, u g y a n a z o n magyarázatot várnánk a t i t k o s kanczellár és a personalis presencia regia k ö z ö t t i kapcsolatra is. A magyar bírósági szervezet kialakulásának m é l y tudo- m á n y ú történetírója azonban e kapcsolatra m á s m a g y a r á - zatot talált, a melyet a szakirodalom általánosan elfogadott.

Szerinte e kapcsolatot az teremtette meg, h o g y a titkos k a n - czellár kezdettől f o g v a a királyi kisebb kanczellária élén állott, m e l y a királyi bíráskodással kapcsolatos okleveleket szerkesztette.2 A királyi kisebb kanczelláriát H a j n i k I m r e I. Károly király korától származtatja, p o s i t i v n y o m á t a z o n - b a n csupán 1364-ben mutatja ki, mikor I. Lajos király J á n o s küküllői esperesnek »sub cancellaria nostra maiori« v é g z e t t szolgálatait jutalmazza,3 tehát a k i s e b b kanczellária f e n n - állását feltételezi. Elfogadjuk Hajniknak N a g y Gáborral szemben felállított tételét, h o g y a kisebb kanczelláriát n e m az 1435. évi decretum alább tárgyalandó szakaszai l é p t e t t é k életbe, mert a n a g y o b b kanczellária elnevezést Z s i g m o n d király 1405 junius 4-ikén kelt oklevelében is m e g t a l á l t u k ,4

n e m látjuk azonban bizonyítottnak a kisebb kanczellária és a titkos kanczellár közötti kapcsolatot. Sőt e g y e n e s e n tagadjuk, h o g y a kisebb kanczellária és a t i t k o s kanczellár k ö z ö t t bárminemű kapcsolat lett volna, mert a cancellaria minor élén álló kanczellár n e v e természetszerűen cancellarius minor és n e m secretarius cancellarius lett volna, a mint

1 Hajnik id. m. 39. 1.

2 Hajnik, A király bírósági személyes jelenléte 13. 1. Bírósági szervezet 39. 1.

3 A király bírósági személyes jelenléte 14. 1.

4 Ez oklevélen a következő kanczelláriai jegyzetet olvassuk:

Reláció domini Clementis vicecancellarii maioris cancellarie. Perényi levéltár.

15 a kanczelláriai tisztviselők is így n e v e z t e t t e k .1 Bizonyítékúl az 1435. évi decretum 11. szakaszára h i v a t k o z u n k , mely a kisebb kanczelláriából kikerült oklevelek írói díjait álla-

pítja meg. E szakaszból megtudjuk, h o g y a kisebb kanczel- lária tisztán törvénykezési ügyekkel kapcsolatos oklevelek kiállítására volt n i v a t v a , nevezetesen bírságlevelek, vizs- gálati, idézési, hirdetési, eskütételi, bajvívási, perhalasztó, oklevélkiadási, határjárási és beiktatási rendeletek, t o v á b b á örökvallási, tiltakozó és ítéletlevelek kiállítására. E g y e t l e n szóval sincs azonban megemlítve, h o g y ezek királyi ok- levelek, csupán azt mondja a nevezett szakasz, h o g y a királyi curiából bocsáttatnak ki. Minthogy pedig a királyi curiában t ö b b bíróság is m ű k ö d ö t t , ezekre kell v o n a t k o z t a t n u n k e rendelkezést, annál is inkább, mert u g y a n a z o n decretum 12. szakasza, mely a n a g y o b b kanczelláriáról szól, szintén felsorol törvénykezési okleveleket. A z 1435. évi decretum 11. szakasza tehát, melyet az 1486. évi decretum 96. és az 1492. évi decretum 98. szakaszai ismételnek, n e m királyi, h a n e m udvari bírósági oklevelekről rendelkezik, s az udvari bírósági oklevelekhez a királyi titkos kanczellárnak igazán n e m lehetett köze, mert ez oklevelek soha n e m viselték a titkosság jellegét. D e h a lett volna már I. Károly király uralkodása alatt olyan kisebb kanczellária, a mely a királyi bírósági k i a d v á n y o k a t intézte volna s melynek élén a titkos kanczellár állott volna, h o g y történhetett az meg, h o g y a speciális presencia regia élére n e m a titkos kanczellár, h a n e m a kanczellár jutott s ennek k ö v e t k e z t é b e n a titkos k a n - czellária ügyköre beolvadt a n a g y o b b kanczelláriába, pedig a titkos kanczellárnak e feltevés szerint t ö b b köze lett volna a király bírói kiadványaihoz, mint a rendes kanczellárnak.

Meg aztán, h a a kisebb kanczellária királyi bírósági kiad- v á n y o k k a l foglalkozott, igen szűkös munkaköre lett volna, mert a presencia regia ügyei az országbíró elé tartoztak s ezzel szemben a speciális presencia rendszeres szervezéséig csupán kivételes bíróság volt. A mikor a z t á n állandó bíró- ság lett, a kanczellár jutott az élére, aki természetesen a n a g y o b b kanczelláriával végeztette ügyeit. U g y a n e z t mond- h a t j u k a personalis presencia regiáról is. A z is csak kivételes bíróság volt 1435-ig, n e m volt a n n y i munkája, h o g y kiad- v á n y a i n a k ellátására k ü l ö n kanczellária fennállása indokolt

1 A titkos kancellária jegyzője p. o. magister Ladislaus secrete cancellarie nótárius (Hajnik, Bírósági szervezet 59. 1.), a kisebb kan- czellária tisztviselőit lásd Károlyi oktár III. k. 34. 1. és Kovacsics,

Vestigia 439. 1. '

lett volna. L e h e t e t l e n tehát, hogy e kanczellária csupán a királyi bírósági k i a d v á n y o k szerkesztésével lett volna m e g - bízva, h a n e m az udvari bíróságok okleveleit szerkesztette1

s a királyi titkos kanczellárhoz s e m m i k ö z e s e m volt.

Már N a g y K á r o l y uralkodása alatt s z o k á s b a n volt, h o g y a bírói okleveleket (placita) a kanczellárián k í v ü l álló tiszt- viselők szerkesztették s ugyanaz m a r a d t a frank birodalom későbbi gyakorlata is.2 A z olasz u d v a r b a n I. Frigyes ural- kodása alatt a kanczellárián kivűl álló tisztviselők szerkesz- tették a bírói okleveleket s 1177-ben állandósúl az ily m ó d o n keletkezett bírói kanczellária, a m e l y b e n e g y és u g y a n a z o n időben t ö b b j e g y z ő is m ű k ö d ö t t .3 U g y a n e z maradt az olasz udvar gyakorlata I. Frigyes utódai, IV. O t t ó és II. Frigyes alatt. N é m e t o r s z á g b a n pedig a X I I I . század f o l y a m á n a rendes birodalmi kanczelláriától különálló bírói kanczellária alakult ki, a m e l y külön pecséttel rendelkezett.4 E z a kan- czellária a z o n b a n csupán akkor a d k i okleveleket, mikor az uralkodó h e l y e t t a iusticiarius curie imperialis v e z e t i a tár- gyalásokat. H a az uralkodó személyesen ítélkezik, akkor a rendes kanczellária állítja k i az okleveleket. N á l u n k is ugyanez a gyakorlat mindvégig, azzal a különbséggel, h o g y nálunk a iusticiarius curie imperialis szerepét az országbíró

töltötte be. A cancellaria minor tehát az országbíró kanczellá-

K ü l ö n bírói kanczelláriával k ü l ö n b e n is t ö b b királyi udvarban találkozunk, de sehol s e m találunk példát rá, h o g y e külön kanczelláriából bírói hatóság alakult volna. T é v e s ezért azon feltevés, m i n t h a a t i t k o s kanczellár későbbi bírói szerepe e külön bírói kanczelláriával f ü g g ö t t volna össze, h a n e m épen ú g y a király helyettesítéséből fejlődött, mint a t ö b b i udvari bíróságok.

Magyarországon a curialis ítéletek kiadását már III. Béla király elrendelte s ez ítéletek természetszerűen a rendes kanczelláriában készültek. A curialis perek rendes

1 Ez eredményre jut Hajnik is, a mikor megállapítja, hogy e kanczelláriában a főszerepet az ország rendes bíráinak, a nádornak, országbírónak stb. ítélőmesterei és jegyzői vitték. Bírósági szervezet 59. lap. .

2 Bresslau id. m. 282. 1.

: 3 Bresslau.id, m. 371. 1.

* Bresslau id. m. 408. 1.

.'17 bírája azonban rövidesen az országbíró lett, neve és pecsétje alatt keltek a curialis perek összes iratai. K ü l ö n kanczellá- riával kellett rendelkeznie, s a mint a curialis perek s z á m a szaporodott,, e kanczellária jelentősége is mindinkább emel- kedett s m é l t ó versenytársa lőn a rendes kanczelláriának.

A z országbíró bírói hatóságának kialakulásával n e m szűnt m e g az uralkodó bírói működése, s az előtte tárgyalt perek ügyiratainak intézése a rendes kanczellária feladata maradt, a mint az 1298. évi decretum 78—80. szakaszai, v a l a m i n t az 1435. é v i d e c r e t u m 12. szakasza is a rendes kanczellária k i a d v á n y a i sorában bírói oklevelekről is megemlékszenek.

E perek száma különben is k e v é s lehetett s áz ezekkel k a p - csolatos ügyiratok kiállítását k ö n n y e n m e g g y ő z t e a rendes kanczellária.

A z írásbeliség a peres eljárásban I. Károly király ural- kodása alatt ölt n a g y o b b méreteket s az udvari bíróságok munkakörének h a t a l m a s gyarapodása megteremti a kisebb kanczelláriát. A király személyes bírósága elé utalt ü g y e k száma is megnövekszik ekkor s a fejlődő írásbeliség u g y a n - csak megnöveli a rendes kanczellária munkaterhét. E z azon- b a n n e m teremt változást e téren, t o v á b b is a rendes k a n - czellária végzi a vonatkozó oklevelek kiállitását, a mint azt ez okleveleken látható királyi n a g y pecsét igazolja. I l y e n I. Károly király 1327 január 24-én kelt ítéletlevele Varkun és Nepakarcha jószágok ügyében.1 V a g y 1. Károly király 1327 november 27-én2 kelt ítéletlevele ugyanazon Nepakarcha jószág ügyében, mely perben az idézéseket a comes capelle és az országbíró intézték.

D e ha n e m elégszünk meg az ítéletlevelek vizsgálatával, h a n e m a peres eljárás alatt kiadott e g y é b királyi okleveleket vizsgáljuk, azokon is a királyi n a g y pecsétet találjuk, k ö v e t - kezésképen azok kiállítóit is a rendes kanczelláriában kell keresnünk. í g y I. Károly király 1313 május 16-án n a g y pecsét alatt perhalasztást a d o l y a n perben, a m e l y in presencia speciali folyik.3 N a g y pecsét alatt keltek I. Károly király 1 3 2 6 n o v e m b e r 2 0 - i k á n4 és 1330 junius 13-án kelt vizsgálati parancsai.5 F e l t ű n ő e n gyakran találkozunk I.

Károly király uralkodásának utolsó tizedében o l y a n birói k i a d v á n y o k k a l , a melyek a királyi gyűrűpecséttel v a n n a k

1 Múzeumi levéltár. .

2 Múzeumi levéltár. ..ísss'-'ite*,

A kir. titkos kanczellária története.

3 Görgey-levéltár.

4 Múzeumi levéltár.

6 Kállay-levéltár.

megerősítve.1 A királyi gyűrűpecsét őrzése az A n j o u k alatt speciális nótárius feladata volt, a ki s e m a c o m e s capelle - vel, s e m pedig a titkos kanczellárral n e m állott v o n a t k o - zásban. E z utóbbi esetek t e h á t amellett b i z o n y í t a n a k , h o g y a király rendkívüli esetekben sem a t i t k o s kanczelláriát, h a n e m speciális nótáriusát v e t t e i g é n y b e bírói k i a d v á n y a i - nak megpecsételésénél. I. Károly király uralkodása alatt t e h á t n e m találunk n y o m á r a annak, h o g y a t i t k o s kanczel- lária az uralkodó bírói működésével kapcsolatosan okleve- leket adott volna ki, s u g y a n e z t állapíthatjuk m e g I. Lajos király koráról is.

E z e k alapján k i m o n d h a t j u k , h o g y a t i t k o s kanczellária, a m e l y I. Károly király uralkodása alatt tűnik fel az Árpád- kori udvari kanczellária mellett az 1364 körül m e g a l a p í t o t t cancellaria minortól különböző hatóság volt. A t i t k o s k a n c z e l - láriából kibocsátott oklevelek n e m az uralkodó, h a n e m a t i t k o s kanczellár n e v é t viselik, a ki egyszersmind c o m e s capelle is, azonban a király középpecsétjével v a n n a k m e g - erősítve. Azt hiszszük, h o g y a comes capelle m é l t ó s á g a volt a kiválóbb s e méltóság tartozéka v o l t a titkos k a n - czellária. Bizonyságúl a megerősítő pecsétre h i v a t k o z u n k , a mely a király n e v é t viselte u g y a n s mégis a c o m i t a t u s capelle pecsétjének nevezik az oklevelek. P é t e r szerémi püspök, comes capelle és titkos kanczellár (comes capelle et secretarius cancellarius domini regis) 1342 a u g u s z t u s 14-én kelt o k l e v e l é n e k1 megpecsételési záradéka u g y a n i s a k ö v e t - kező : »et quia dominus noster r e x n o v u s n o n d u m habét sigillum comitatus capelle, presentes nostro episcopali sigillo fecimus sigillari«. Tehát a comes capelle a saját püspöki pecsétjét használja fel az oklevél megerősítésére, mert az új király v o n a t k o z ó pecsétje m é g n e m készült el.2 E z a pecsét a comitatus, capelle pecsétjeképen v a n m e g n e v e z v e , tehát a comitatüs capelle közismert h a t ó s á g volt, m e l y a király pecsétje alatt a d t a ki okleveleit. A capella regia pecsétje teljesen független volt a comes capelle személyétől s az ural-

1 1332 márczius 13. vizsgálati parancs (Mednyánszky-levéltár), 1334 augusztus 28. törvénykezési rendelet (Múzeumi levéltár), 1339 augusztus 10. bírói kiváltság (Soós-levéltár), 1342 január 25. idézési parancs (Kállay-levéltár), 1342 márczius 27. idézési parancs (Kállay- levéltár).

Múzeumi levéltár. Véghely gyűjt.

2 Az oklevelet valósággal nem a comes capelle szokott kerek pecsétje díszíti, hanem egy mandulaalakú pecsét vau a helyén, mely- nek köriratából még olvashatók az EPISCOPIOS betűk.

!9 kodó személyével állott szoros kapcsolatban. B i z o n y l t j a ezt azon körülmény, h o g y I. Károly király titkos kanczellárjai u g y a n a z o n pecsétet használták. Bizonyítja t o v á b b á a tár- gyalt oklevél,1 m e l y n e k kibocsátója hosszú időn át I. Károly király titkos kanczellárja s titkos kanczellári hivatalt visel I. Lajos király alatt is. E z utóbbi uralkodó alatt azonban már n e m használhatta szokott pecsétjét, mert az csupán I. Károly király uralkodása alatt volt érvényes s ez okból püspöki pecsétjével erősítette m e g titkos kanczellári ok- levelét.

I. Lajos király uralkodása alatt is gyakran v á l t o z n a k a titkos kanczellárok, de a pecsét u g y a n a z marad. E pecsét a t i t k o s kanczelláriai k i a d v á n y o k záradéka szerint a comes capelle pecsétje volt s a titkos kanczellár »comes capelle«

tisztsége alapján használta. í g y olvassuk ezt László csázmai prépost és titkos kanczellár 1352 október 14-iki,2 n o v e m b e r .13-iki,3 deczember 8-iki4 és 1353 április 9-iki5 okleveleiben.

Későbbi oklevelek kifejezetten királyi pecsétnek nevezik azt, melylyel a t i t k o s kanczellár élt. í g y László csázmai prépost és titkos kanczellár 1356 május 24-iki,6 Vilmos egri prépost és t i t k o s kanczellár 1358 november 8-iki,7 1359 április 14-iki,8 1364 február 2 1 - i k i9 és márczius 21-iki,1 0

1364 junius 6-iki,1 1 1366 október 8 - i k i1 2 és november 2 - i k i1 3

okleveleiben. (Regioque sigillo, quo pretextu honoris nostri scilicet comitatus capelle regie utimur, pendenti roborando.) E z adatok alapján megállapíthatjuk, h o g y I. Károly és I. Lajos királyok alatt a titkos kanczellár rendelkezett a királyi középpecsét felett. Minthogy pedig a comes capelle

1 I. Károly király kevéssel a tárgyalt oklevél kibocsátása előtt halt meg 1342 julius 16-án, I. Lajos királyt pedig már öt nappal utóbb, julius 21-én megkoronázták. A koronázás után 24 nappal adták ki a tárgyalt oklevelet, mikorra az új pecsét még nem készül- hetett el.

2 Anj. okt. V. k. 616. 1.

3 Fejér IX. 3. 180. 1.

4 Zichy okt. II. k. 495. 1.

5 MODL 4344. Anj. okt. VI. k. 55. 1. Presentes concessimus literas sigillo honoris nostri scilicet comitatus capelle regie communitas.

« MODL 4584.

' MODL 4712.

8 Fejér IX. 3. 64. 1.

9 MODL S022.

10 Zichy okt. III. k. 192. 1.

11 Pray: Syntagma i 18. 1.

22 Fejér IX. 3. 600. 1.

18 Fejér IX. 7. 243. 1.

tisztség áll előtérben a megpecsételési záradékokban, világos, h ó g y ez volt az előkelőbb hivatal, a secretarius cancellariusi tisztség egyelőre alárendelt minőségű volt. A c o m e s capelle tisztség említett szerepét igazolják m é g a z o n oklevelek is, m e l y e k a t i t k o s kanczellárok személyével foglalkoznak, mert rendesen csupán comes capelle tisztségét sorolják fel, a t i t k o s kanczellárságról hallgatnak. í g y I. Károly király 1334 junius 24-iki oklevelében,1 Pál országbíró 1334 szep- tember 27-iki2 és 1335 október 17-iki3 okleveleiben, J á n o s pécsi kanonok 1354 márczius 24-iki4 oklevelében stb.

A comes capelle pecsétjének I. K á r o l y király uralko- dása alatt használt legszebb példányát Péter szerémi püspök és titkos kanczellár 1338 szeptember 2 - á n kelt oklevelén találjuk.5 E pecsét hatos karajban n y o l c z á g ú csillagot s azon belül a magyar-anjou czímeres pajzsot t ü n t e t i fel, körirata pedig g y ö n g y s o r o k között a k ö v e t k e z ő : S E C R E T U M o K A R O L I o R E G I S o H V N G A R I E . A z I. Lajos király ural- kodása alatt használt pecsét legszebb p é l d á n y á t pedig László csázmai prépost és titkos kanczellár 1356 május 24-én kelt oklevelén6 találjuk. E pecsét hatos karajban a m a g y a r - a n j o u czímeres háromszögű pajzsot tünteti fel, körirata pedig a k ö v e t k e z ő : f S o L O D O V I C I 0 D E I o G R A C I A o R E G I S o H V N G A R I E . I. Lajos király uralkodása alatt t e h á t l é n y e g e s változáson m e g y át a középpecsét, n e m s e c r e t u m t ö b b é , h a n e m sigillum, a secretum elnevezést e g y harmadik kis pecsét viseli, a m e l y n e k őrzését k ü l ö n secretarius nótárius

intézi.7 .

A t i t k o s kanczellária részvételét a királyi bíráskodással kapcsolatos oklevelek kiállításában okleveles a d a t o k k a l az A n j o u k alatt n e m bizonyíthatjuk, sőt á t i t k o s kanczellár rendelkezésére b o c s á t o t t királyi pecséttel m e g e r ő s í t e t t o k l e v e - lek vizsgálata egészen más térre v e z e t b e n n ü n k e t . E z o k l e v e - lek vizsgálata alapján egyenesen azt kell m e g á l l a p í t a n u n k , h o g y az A n j o u k alatt a királyi t i t k o s kanczellária egészen más rendeltetéssel birt, mint a király s z e m é l y e s bíráskodá-

1 Anj. okt. III. k. 79. 1. '

2 Múzeumi levéltár.

3 Kállay levéltár.

« Anj. okt. VI. k. 183. 1.

5 Kállay-levéltár. Anj. okt. III. k. 487. 1.

8 MODL 4584.

7 I. Lajos király 1365 február 15-én kelt ünnepélyes adomány- levelében Miklós esztergomi érsek és kanczellár számára : sigillum nostrum secretum et rotundum, quod magister Nicolaus secretarius noster nótárius gestare noscitur. Pór, Keszei Miklós 120. 1. •'

21 s á v a l kapcsolatos oklevelek kibocsátása. A fenmaradt okleve- lek t. i. kivétel nélkül o l y a n természetűek, m e l y e k kibocsátása a hiteles helyi h a t ó s á g o k feladata volt s a m e l y oklevelek a t i t k o s kanczelláriát, illetőleg a c o m e s capellet hiteles helyi h a t ó s á g k é n t t ü n t e t i k fel.

Középkori hiteles helyi hatóságaink a k á p t a l a n o k és k o n v e n t e k v o l t a k , a m e l y e k hiteles helyi jellegüket a szokás- jognak köszönik. A X I I I . század f o l y a m á n már a t ö r v é n y e k is e hiteles helyi h a t ó s á g o k elé u t a l n a k meghatározott ü g y e k e t , n e v e z e t e s e n a bírósági eljárások alkalmával v a l ó t a n ú s k o d á s t . A z 1231. évi decretum 21. szakasza szabályúl állapítja meg, h o g y idézés csupán a hiteles helyi h a t ó s á g o k m e g b i z o t t j á n a k jelenlétében történhetik s u g y a n e z e n ren- delkezést ismétli az 1291. évi decretum 5. szakasza is.1 Kiter- jeszti a hiteles helyi h a t ó s á g o k működési körét az 1298. évi d e c r e t u m 71. szakasza, a m e l y az idézésen k i v ű l számos bírósági eljárásban (iudicialis processus) teszi k ö t e l e z ő v é a hiteles helyi hatóságok közreműködését. Mindezekről t a n ú - ságot tesznek a fennmaradt oklevelek, m e l y e k a hiteles helyi h a t ó s á g o k h o z intézett bírósági parancsokat tartalmaznak, a m e l y e k n e k megfelelően a k á p t a l a n o k és k o n v e n t e k el is jártak s eljárásukról a rendelkező bírói h a t ó s á g n a k jelen- tést t e t t e k .

A hiteles helyi h a t ó s á g o k működési körének másik része a t a n ú s k o d á s a jogügyletek megkötéséről, a mit hiteles oklevél kibocsátásával teljesítettek. E z oklevél k e z d e t b e n csupán egyszerű bizonyság, m e l y a jogügylet m e g k ö t é s é t iga- zolja ; k é s ő b b azonban a hiteles helyi oklevél m i n d e n szerző- dés t ö r v é n y s z e r ű kellékévé v á l t s a X I I I . s z á z a d v é g é n a hite- les helyi oklevél minden jogügylet formaszerű 2 tartozéka.

A hiteles helyek működési körének m i n d k é t faját m e g - találjuk az anjoukori titkos kanczellária okleveleiben. Talá- lunk t i t k o s kanczelláriai okleveleket, a m e l y e k bírósági eljárá- soknál v a l ó tanúskodást tartalmaznak és találunk t i t k o s kanczelláriai okleveleket, a m e l y e k szerződések m e g k ö t é - séről tesznek bizonyságot.

A peres felek rendesen n e m s z e m é l y e s e n képviselték ü g y ü k e t a bíróság előtt, h a n e m ü g y v é d e t (procurator) kül- döttek m a g u k helyett. A kinek perbeli jogképessége volt, az, a n e m t ö r v é n y e s korúak kivételével, ü g y v é d e t v a l l h a t o t t .

1 Érdujhelyi M., A közjegyzöség és hiteles helyek története Magyarországon 79. 1.

2 Illés I., Magyar szerződési jog az Árpádok korában 45. 1.

Ü g y v é d e t vallani a z o n b a n csupán hiteles pecsét a l a t t lehetett, s a kinek hiteles pecsétje n e m volt, az hiteles h e l y e k v a g y s z e m é l y e k előtt t e t t e a z t .1 Egész sereg o l y a n t i t k o s kanczel- láriai k i a d v á n y t ismerünk, a mely ü g y v é d v a l l á s t t a r t a l m a z , s ezzel a t i t k o s kanczellária hiteles helyi jellegét igazolja, í g y I. K á r o l y király 1327 julius i - é n kelt oklevele 2 szerint B u b e k I s t v á n ram litteris procuratoriis c o m i t i s capelle«

jelenik m e g a király bírói széke előtt. P á l országbíró 1328 január 24-én kelt oklevelében B e c s e y Imre fiai T h u t e u s és W e z z e u s mesterek h e l y e t t ismételten »cum sufficientibus litteris comitis capelle« jelennek m e g m e g b í z o t t a i k .3 S z é c h y Miklós országbíró 1355 n o v e m b e r 25-iki, 1356 január 23-iki és m á j u s 8-iki 4 oklevelei szerint e g y i k peres fél »cum pro- curatoriis litteris domini Ladislai prepositi ecclesie Chasmen- sis, comitis capelle« jelenik meg. B e b e k I s t v á n országbíró 1362 m á j u s 8-iki és 1365 n o v e m b e r 22-iki oklevelei szerint Magyar Pálné ü g y v é d j e »cum procuratoriis litteris comitis capelle« jelenik meg.5 K o n t h Miklós nádor 1364. é v i és 1366 október 13-iki o k l e v e l e i b e n6 is »cum litteris procuratoriis comitis capelle regie« jelenik meg a peres fél. V é g ü l S z é c h y Miklós országbíró 1372 február 14-iki oklevele szerint 7

Varadai J á n o s fiai h e l y e t t »cum procuratoriis litteris comitis capelle« jelenik m e g az ügyvédjük. Sőt az udvari bíróságokon kívül is használatos volt a comes capelle ü g y v é d v a l l ó levele, mert Miklós egri püspöki helynök 1358 a u g u s z t u s 9 - i k i8

oklevele szerint »cum litteris procuratoriis comitis capelle«

jelent m e g a peres fél képviselője.

A már idézett 1231. évi decretum 21. szakasza rendelte el, h o g y az idézésnél a m e g y é s püspök, k á p t a l a n v a g y kon- v e n t megbízottja közreműködjék s e rendelkezésnek meg- felelően a bírói h a t ó s á g o k a hiteles h e l y e k h e z p e r b e h í v ó parancsokat intéztek és a hiteles helyek az idézés m e g t ö r t é n - tét írásban jelentették.9 I l y e n jelentéseket a c o m e s capelle okleveleiben gyakran találunk. E z első ilyen jelentéssel Miklós mester pozsonyi prépost és c o m e s capelle (még n e m secretarius cancellarius) 1327 n o v e m b e r 26-án kelt oklevelé-

1 Hajnik, Magyar bírósági szervezet 176. 1.

2 Forgách levtár.

3 Fejér VIII. 5. 266 s kk., Zichy okt. I. 524. s kk. 11.

4 Zichy oktár II. k. 632. 1., III. k. 19. és 26. 1.

1 Zichy okt. III. k. 207. és 284. 11.

6 Zichy okt. III. k. 451. 1.

' Fejér IX. 7. 227. 1., Zichy okt. III. k. 317. 1.

8 Bánőy oktár I. k. 217. 1.

3 Hajnik id. m. 188. 1.

23 b e n1 találkozunk, a m i k o r Szentgyörgyi Sebes mester, meg- idéztetéséről tesz tanúságot. Ez oklevél kibocsatoja : Magister.

Nicolaus prepositus Posoniensis et comes capelle domini regis, hátirata pedig : Pro Stephano filio Pauli et filus Johannis, contra Sebus ad sextam feriam proximam post festurn beati Elisabeth citatoria. Azonos tartalmú ugyanazon Miklós mester, pozsonyi prépost és comes capelle 1327 november 25-iki oklevele,2 a mely ugyancsak pro Stephano. fi io Pauli et filus Johannis számára van kiállítva s az orszagbiro iteloszeke

elé idézi a feleket. , Sándor országbíró 1327 november 24-en kelt okleveleben

Ewri István mester királyi jegyző és testvere Pal a Kaplon nemzetségbeli Endusfia Györgyöt és Zonga Petert »ad nostram presenciam contra se per hominem domini nostri regis sub testimonio comitis capelle regie processu legitime citacioms observato in regia curia inventos citan effecissent«.3 Itt a co- mes capelle hiteles helyi tevékenységét világosan az indokolja, hogy az idézett felek a királyi udvarban tartózkodtak.

A Kállay-oklevéltár i33 5 október 7- e n kelt oklevele szerint4 Péter bácsi prépost és comes capelle kiküldötte megbízottját, hogy a homo viceiudicis cune regie Jasz Sándort Lengyel János ellen ad regiam praesenciam megidézhesse.

A nevezett prépost az idézés megtörténtéről jelentest tesz, melynek hátlapján a következő jegyzet olvasható : »Pro J o h L n e Lengel contra Jasz Sandur ad sabbatum diem proximum post octavas beati Michaelis archangeli citatone « Az idézés perbehívó parancsra (littere evocatone) történt melyet a felperes eszközölt ki az illetekes biroi hatosagtol s a perbehívó parancs az illetékes hiteles helynek szolott.

A perbehívó parancs utasította a hiteles helyet megbízottjá- nak kiküldésére, a kinek jelenlétében a perbehiyo P u n c s - ban megnevezett bírósági meghatalmazott végrehajtotta az idézést. Az idézés a szóban forgó esetben is így történt, elmaradt azonban a perbehívó írott parancs a mit a hiteles helvnek és perbehívó hatóságnak azonos székhelye magyaraz.

A szóban forgó i d é z é s megtörténtéről bizonyságot tesz Pál országbíró 1335 október 17-iki ítéletlevele, melyben utal a comes capelle jelentésére.5

1 Hazai oktár III. k. 88. 1.

2 Hazai oktár I. k. 100. 1.

3 Károlyi oklevéltár I. k. 66. 1.

5 f u Ía° contiSncitm^literarum citatoriarum comitis capelle.

Kállay-levéltár.

Azonos tartalmú Péter szerémi püspök és comes capelle 1342 augusztus 14-iki oklevele,

melynek hátirata- »Pro Heem filio Heem contra filios Nicolai de Cordus ad feriam quartam proximam ante festum assumpcionis virginis glo- nose ad regiam presenciam citatorie«. Az oklevélszöveg tanúsága szerint az országbíró nem adott írásos parancsot az idezesre, hanem a felperes közvetlen megkeresésére küldte iu a comes capelle meghatalmazottját az országbíró meg- hatalmazottjával. Az oklevélszöveg ugyanis a következő • cum nos ad peticionem Heem filii Heem unacum Nicolao homine cormtis Pauli, iudicis curie regie, Jacobum nostrum hominem pro testimonio ad faciendam citacionem misissemus etc., a mi nyüvánvalóan kizárja a parancslevél közbenjöttét

Titkos kanczelláriai idézésrőlt anuskodik Pál országbíró 1343 május 4-iki oklevele, mely szerint az egyik peres fél rnxta contmenciam literarum comitis capelle citatoriarum volt megidézve.

Idézésről tesz jelentést Vitus nyitrai püspök és comes capelle 1343 október 21-én kelt oklevele.

Pál országbíró 13451 június 9-én kelt oklevele szerint pedig Dousa nádor fia

»mediantibus nostro et comitis capelle regie horiiinibus«

idéztetett meg.

Tamás országbíró 1354 márczius 24-iki oklevele szerint

az országbíró idézési parancsot küldött a titkos kanczelláriá- hoz s a titkos kanczellár megtette a szokott jelentést az idézés megtörténtéről. Bebek István országbíró 1363 október 13-iki perhalasztó levelében is titkos kanczellári idézésről történik emlites : »rnxta continenciam literarum comitis capelle cita- toriarum ipsam citacionem hic in Vysegrad facie ad faciem factam fuisse.«

Egy szóval elég bőséges bizonyítékunk van arra, hogy idezesek alkalmával a comes capelle hiteles helyi hatóságként szerepel. .

A tanubizonyítás a peres eljárás folyamán már a közép- kon magyar perjogban dívott s a peres fél állításainak hite- lesseget fokozta, de perbeli bizonyosságra egyelőre még nem emelhette.

A tanubizonyításra a bíróság hívta fel a

1 Nemzeti Múzeum. Véghely gyújt.

* Zichy okt. II. 63. 1.

3 Múzeumi levéltár.

4 Zichy oktár II. k. 384. 1.

5 Anj. oktár VI. k. 179. 1.

6 Bánfiy okltár I. 146. 1.

7 Hajnik, Magyar bírósági szervezet 296. 1.