JELENTESEI
I.
FŐTITKÁRI JELENTÉS AZ 1911-IK ÉVRŐL.
II.
P A L Ó C Z L Á S Z L Ó és H O M O R I S T V Á N rendes tagok bírálati jelentése SZŰCS MIHÁLY rendes tagnak „SZEGED MEZŐGAZDASÁGA"
című, 1000 k o r o n á v a l j u t a l m a z o t t művéről.
III.
A Dugonics-Társaság tisztviselői, rendes, tisz- teletbeli és pártoló tagjai.
Köitéteszl:
T Ö M Ö R K É N Y ISTVÁN
főtitkár.
SZEGED
A Dugonics-társaság kiadása 1912.
A DUGONICS-TÁRSASÁG .
JELENTÉSEI
I.
FŐTITKÁRI JELENTÉS AZ 1911-IK ÉVRŐL.
II.
P A L Ó C Z L Á S Z L Ó és H O M O R I S T V Á N rendes tagok bírálati jelentése SZŰCS MIHÁLY rendes tagnak „SZEGED MEZŐGAZDASÁGA"
című, 1000 k o r o n á v a l j u t a l m a z o t t művéről.
III.
A Dugonics-Társaság tisztviselői, rendes, tisz- teletbeli és pártoló tagjai.
Közzéteszi :
T Ö M Ö R K É N Y ISTVÁN
SZEGEDI KET-S'-CEDCLMÍ É 3 IPARKAMARA
K Ö N Y V T Á R A
t- Iwvi 9<il - •
w
. V* ) • í • )SZEGED
A Dugonics-társaság kiadása 1912.
l ö n 0 /
SZTE Egyetemi Könvvtár
J000195304
Endrényi Imre könyvnyomdai müintézete. Szeged.
Társaságunk élni és állni akar addig, amíg magyar él e hazán s bizonyára ahogy mi átvettük a munkát az elődöktől, úgy lesznek utódok is, akik azt tőlünk átvegyék s a Társaságot a kitűzött célok elérésére se-
gítsék.
Egy társaság életében, amely belátha- tatlan időkig élni akar, a már elért évek szá- ma nem túlságosan nagy jelentőségű ugyan, de mégis vannak határkövek, amelyeknél
megáll a vándor, hogy onnan a már megtett útra visszatekintsen.
Huszadik évi rendes közgyűlésünket tartjuk ma. Húsz esztendeje annak, hogy a társaság a magyar tudományos és szépiro- dalom ápolására, a magyar nyelv fejleszté- sére megalakult. Ha egy Társaság életében nem is sofk húsz esztendő, de az egyes em- ber életének számottevő része. Ma már so- kan nincsenek itt azok kczül, akik a Társa- ságot lelkük nemes hevületével megalakítani segítették, de talán el lehet mondani, hogy az akkori eszméktől a Tá-saság nem távo- zott el a mai napig sem s mindig híven igye- kezett szolgálni a magyar irodalmat, a ma-
Társaság működését ez idő alatt a város közönsége mindig rokonszenvvel, élénk ér- deklődéssel kisérte, ami kedvet ádott a mun- kához a múltban s bizalommal remélhetjük, hogy ad biztatást a jövőben. A csüggedést itt ismerni nem lehet, ellenben a kitartást jó vándorbotul kell fogadni, a cél felé csak így haladhatunk s ezen igyekezetünkkel lehe- tünk hív szolgái a hazának.
A lefolyt évben is megtettük, ami erő- inktől tellett. Ápoltuk a Társaságnak a kö- zönséghez való viszonyát és sikerült feltar- tanunk annak megtisztelő barátságát. Álta- lán igyekeztünk jót nyújtani azon a téren, amelyen mozgunk: fentartani az érdeklő- dést a szép és nemes dolgok iránt és szol- gálni a tudományos ismeretterjesztést. En- nek az elérése felé törekedve, segítettük tag- társainkat műveik kiadásában s erre a célra jelentékeny összegeket adtunk ki. A leg- utóbbi közgyűlésünk óta hét felolvasó ülést tartottunk huszonkilenc fölolvasás, illetve szabad előadással. Fölolvasó üléseinken ti- zenhat vendég, egy tiszteletbeli tag és tizen-
nyolc rendes tag szerepelt, a tudományos előadások közül kettő vetített képek kísére- tében történt. A fölolvasások közül huszon- három volt szépirodalmi s hat tudományos jellegű.
A felolvasó üléseket, amelyeket mindig a városi széképütet nagytermében tartót-
tunk. rendesen nagy számban látogatta a kö- zönség.
A hat felolvasó ülés, amelyeken öt eset- ben dr. Lázár György elnök, egy esetben Kovács János alelnök elnökölt, ezen pro-
grammal folyt le:
I.
1911. október 22.
1. Visszacserélés. Elbeszélés. Irta és fölol- vasta Tömörkény István r. tag.
2. A kőfalon. Elbeszélés. írta és fölolvasta Sz. Szigethy Vilmos r. tag.
3. Költemények. Irta és felolvasta Patyi István vendég. (Szabadka).
4. Akik idegenek. Elbeszélés. írta Szabó Fe- renc r. tag. Felolvasta Móra Ferenc r. tag.
II.
1911. november 19.
1. Történetek a szegény-sorról. Versek. írta és felolvasta Móra Ferenc r. tag.
2. Az energiáról. Székfoglaló értekezés. írta és felolvasta Tordai Imre r. tag.
3. Erzsébet királyné emléke. írta és felol- vasta Ditrói Nándor dr. vendég.
4. Tollagi Vilmos kalandjaiHumoreszk, írta és felolvasta Scossa Dezső r. tag.
III.
1911. december 17.
1. A csecsemővédelem, különös tekintettel Szegedre. Értekezés. írta és felolvasta Turchányi Imre dr. vendég.
2. Költemények. írta és felolvasta Wagner Károly vendég.
3. Kialvó lángok. Rajz. írta és felolvasta Cserzy Mihály r. tag.
4. Költemények. írta és felolvasta Kisteleki Ede r. tag.
IV.
1912. január 21.
1. Költemények. írta és felolvasta Szávay Zoltán vendég.
2. A pilóta. Költemény. írta Sass Ede r. tag.
Előadta Almássy Endre vendég.
3. A függöny előtt. írta és felolvasta Liptai Imre vendég.
4. Költemények. írta és felolvasta Szávay Gyula r. tag.
5. Csók István művészete. Esztétikai érte- kezés. írta és vetített képek kíséretében felolvasta Lázár Béla dr. vendég.
V.
1912. február 18.
1. Költemények. írta és felolvasta Domokos László r. tag.
2. Novellette. írta Sz. Szigethy Vilmos r.
tag, felolvasta Szohner Olga úrhölgy, vendég.
3. Költemények. írta Ihász Aladár vendég, felolvasta Móra Ferenc r. tag.
4. A földrengésről. Természettudományi ér- tekezés. írta s vetített képekkel előadta Hogyor József vendég.
1912. március 12.
Árvízi emlékünnepi felolvasó ülés.
1. A szegedi árvíz évfordulóján. Irta Pósa Lajos tiszteletbeli tag. Előadta Tóvölgyi Margit úrnő, vendég.
2. Visszaemlékezéseim az árvíz napjaira. Irta Pillich Kálmán vendég. Fölolvasta Móra
Ferenc r. tag.
3. Az igazi rekonstruktor. Emlékezés. Irta Kovács János r. tag.
4. A jövő. Költiemény. írta Szávay Gyula r. tag. Előadta Almássy Endre vendég.
VII.
1912. április 14.
1. Novellette. Költemények. írta és felol- vasta Czobor Péter vendég.
2. Tanulságos esetek a nép köréből. Szék- foglaló értekezés. írta és felolvasta Per- jéssy Mihály dr. r. tag.
3. Költemények. írta és felolvasta Kisteleki Ede r. tag..
4. A közgazdasági egyetemről. Szabad elő- adás. Tartotta Guttenberg Pál vendég.
*
Munkásságunkról s a Társaság állapo-
A közgyűlés.
A mult, 1911. évi rendes közgyűlésün- ket július hó harmadikán tartottuk meg dr Lázár György elnöklete alatt. A közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:
1. Tudomásul vette az előző évi szá- madásokat és Fajka János pénztárosnak a felmentvényt megadta.
2. Tudomásul vette, hogy a Társaság alaptőkéje az 1910-ik év végén 34,900 ko- rona volt, amely az 1911-ik évben az Oltvá- nyi-féle 800 koronás alapítvánnyal 35,700 korona alaptőkére gyarapodott.
3. Tudomásul vette a főtitkár évi jelen- téseit s elhatározta annak kinyomatását és
a tagok között való szétküldését.
4. Tudomásul vette az évi költségelő- irányzatot, amely szerint az alaptőkék ho- zadéka 4201 korona 56 fillér, az előirányzott
kiadás pedig 3710 korona.
Miután egy ismeretlen jótevő a szegedi egyetem céljaira 6000 koronát olykép ado- mányozott Szeged városnak, hogy az ado- mány kamatai ideiglenesen a Dugonics- Társaságot illessék, a közgyűlés úgy hatá- rozott, hogy a 6000 koronának évi 240 ko- rona kamata a költségvetésbe beveendő.
A költségvetés tételénél még azt is el- határozta a közgyűlés, hogy az özvegy Vass Gézánénsk az elhunyt férje munkája
után m'ég kijáró 500 korona tiszteletdíj egy összegben fizettessék ki,
hogy a tudományos pályázatra fölvett 1000 koronás kiadási tételből az 1911. évre mint első részlet, 500 korona íolyósíttassék.
6. Jutalmak odaítélése:
a) Újlaki Antal r. tagnak Tisza Lajos és Szeged című művére 400 korona olykép, hogy a jutalom fejében a műből nyolcvan példányt tartozik a Társaságnak adni.
b) Somlyódi István r. tagnak Gyökeres igazságügyi reformok c'mű munkája kinyo- mtatásához támogatásul 250 korona.
c) Szűcs Mihály r. tagot megbízza a közgyűlés Szeged mezőgazdasági élete cí- mű mű megírásával. A jutalom 1000 korona.
Beadási határidő 1911. december 31. A ju- talom összegéből 500 korona beállíttatott az 1911. évi költségvetésbe.
d) Kisteleki Ede r. tagnak 500 koronát egv verses kötetre,
e) Cserzy Mihály r. tagnak 500 koronát egy novellás kötetre,
f) Balassa József r. tagnak Mikszáth Kálmán Szegeden című müve kiadási segé- lyére 500 koronát engedélyezett a közgyű- lés olykép, hogy a kiadni szándékolt művek előzetes bírálatra kéziratban beküldendők.
6. Kovács János alelnök javaslatára, az előző évi igazgatótanácsi javaslat alapján.
Lázár György dr. elnök Visszaemlékezések a nagy árvíz idejére című művéből kétszáz példányt 600 korona árban megvásárolni ha-
tározott a közgyűlés. Ez az összeg, három
éven át, a szegedi fogadalmi templom ja- vára évi 200 koronával törlesztendő.
7. A Társaság tudományművelési osz- tályánál üresedésben levő rendes tagsági helyre, az osztály javaslata alapján, a köz- gyűlés Perjéssy Mihály dr. kir. itélő táblai bírót választotta meg.
Színműpályázatunk.
Almássy Endre úr, a városi színház igazgatója egyezer koronát ajánlott föl a Társaságnak, hogy abból pályázatot hirdes- sen egy olyan színműre, amely a szegedi
színházban lesz elsősorban előadandó. A Társaság kész örömmel fogadta az ajánla- tot s a szépirodalmi osztályt bízta meg a
pályázati feltételek megállapításával. Az 1911 -ik év november 23-án Lázár Oyörgy dr elnöklete alatt tartott igazgatótanácsi ülés a magáévá tette az osztály javaslatát s a pályázatot az alábbiakban írta ki, annak
kellő hírlapi közzétételéről is gondoskod- ván:
„A Dugonics-Társaság színműpályá- zata. A Szegedi Dugonics-Társaság Al- mássy Endre szegedi színigazgató ado- mányából ezennel pályázatot hirdet a magyar középosztály életéből vett, egész
estét betöltő középfajú drámára vagy víg- játékra, bohózat mellőzésével. Pályadíj egyezer korona. A pályázaton részt ve- hetnek a Dugonics-Társaság tagjai, to-
vábbá a Társaságon kívül álló, de Szege- den élő vagy Szegedről elszármazott írók.
A pályadíjat színpadi előadásra al- kalmas s a bíráló bizottság által színpadi hatást ígérőnek talált legjobb pályamű nyeri el.
A pályázat határideje 1912. év július 1 déli 12 óra, azonban a pályázati határ- idő utolsó napján postára tett pályaművek kellő időben beadottaknak tekintendők. A pályaműveket idegen kézírással vagy gép-
pel írva, bekötve és lapszámozva, a szerző nevét tartalmazó jeligés levéllei a pályá- zati idő lejártáig a Dugonics-Társaság fő- titkári hivat:lába (Szeged, Somogyi Könyv-
tár, Kultúrpalota) kell küldeni.
A pályadíjat nyert darab első elő- adási joga kizárólag Almássv Endre ez- időszerint szegedi színigazgató urat illeti, aki viszont köteles a darabot a szegedi színpadon a döntést követő egy éven be- lül előadni, amit ha nem tenne, elveszíti az első előadás jogát. A darabot Almássy Endre úr a saját társulatával úgy a sze- gedi, mint bármely vidéki színpadon bár- mikor szerzői jogdíj nélkül adathatja elő,
— ezen korlátozáson kívül azonban a sziorző szabadon rendelkezik darabjával.
A bíráló bizottság, amely a Társaság tagjaiból alakult, köteles legkésőbb 1912.
év november 15-ig a pályázat sorsát el- dönteni és az eredményt kihirdetni.
Bíráló bizottságul kiküldettek: Balassa Ármin dr., a szépirodalmi osztály elnöké- nek elnöklete alatt Balassa József, Kovács János, Sz. Szigethy Vilmos rendes tagok s a bizottságba meghív'altotí Almássy Endre
színigazgató úr.
Ugyanezen ülésen tárgyalta az igaz- gatótanács Ortutay István szegedi hírlapíró kérelmét az iránt, hogy a Társaság őt a
„Bűnös emberek" című művének kiadásában támogassa. A kérelemre a tanács úgy hatá- rozott, hogy a műből 100 korona árban hat- van darabot megvesz s azt bírálat után, a Társaság r. tagjai között szétosztja.
A Dugonics-emléktábla.
A lefolyt év során egy Dugonics-emlék- kel szegényebb lett a város. Eltűnt a föld színéről az a földszintes, alacsony felsővá- rosi kis ház, amelyben Dugonics András százhetvenkét év előtt meglátta a napvilá- got. Ahonnan nekiindult az életnek, hogy soha el nem múló érdemeket szerezzen a magyar irodalom s a magyar nyelv fejlesz- tése körül. Ahova később megpihenni s meg- halni visszatért. Gyermekségének derűs napjai e házban s e ház körül folytak le s in-
nen járt a piaristák iskolájába is. Majd pedig, amidőn egy életnek érdemekben gazdag munkája után a nyugalom' ideje következett el, újból ide, az egyszerű földszintes szülei
házba tért vissza s itt élt még tíz derűs, nyugodt esztendőt, napsugaras aggkori éve- ket, övezve, körülrajongva az egész város
tisztelete és szeretete által.
E szülőháznak emléktáblával való meg- jelölése már a mult század ötvenes éveiben szóba került s a városi tanács az 1860-ik
évben, amidőn az abszolutizmus miatt le- mondott, egyik utolsó határozatában kimon- dotta, hogy a házra emléktábla tétessék s fel is kérték Arany Jánost az emléktábla feliratának elkészítésével. A hazafias szán- dék azonban csak 1876-ban, Dugonics szob- rának leleplezése évében vált valóra, ami- dőn a házra feltették a Fischer János kőfa- ragó által készített és felajánlott vörös- barna márványtáblát az alábbi felirattal:
E házban született, élt és halt meg Dugonics András
1740—1818.
Az 1879-ik évi árvíz után e kis ház, a városrendezés és utcaszabályozás nyomán beleesett az utcavonalba, két oldalán is.
Előbb az udvarából vett el egy darabot a megnyitott Osztrovszky-utca; maga az épü- let azonban az utcavonalba ugró előrészével a folyó évig állott. Most lebontásra került, mtert Szeged város azon a helyen egy új polgári iskola számára épületet emelt. Ez
alkalommal Szeged város tanácsa megke-
reste a Társaság elnökségét, hogy szerkesz- sze meg egy, az új iskolaépület falába alkal- mazandó emléktábla föliratát. Az elnökség az emléktábla föliratát ezen fogalmazásban
készítette el:
Ezen iskolának a helyén állott az a ház,
amelyben
Dugonics András magyar nemzeti nyelvünknek
örökérdemű művelője, irodalmunk egyik úttörője
született és meghalt 1740-1818.
A lebontott ház rajzban meg van örö- kítve Prónciy Antal tagtársunknak a Társa- ság kiadásában megjelent Dugonics András életrajza című munkájában s van róla fény- képfölvétel az előtte állott és szinte lebon- tásra került Szent György-iskolával együt- tesen a szeged-városi Somogyi-könyvtár- ban is.
Szaporodunk, fogyunk.
Társaságunk alapító tagjainak száma gyarapodott egy taggal a lefolyt évben. Dr.
Goldschmidt György úr, városunk érdemes polgára kétszáz korona alapító tagdíjjal so- rukba lépett.
Szomorúan jelentem azonban, Jiogy meg is fogyatkoztunk. Három rendes tagtársunk hagyta el a földön élők világát. Az 1912-ik év január hatodikán meghalt Szentesen Bán- falvi Lajos, a szépirodalmi osztály r. tagja, ugyanezen hónap huszonnyolcadik napján Kiss Lajos, a tudományművelő osztály r.
tagja és titkára, míg május hó harmladik napján Hentaller Lajos a tudományművelő osztály rendes tagja halt ínég Budapesten.
Bennük érdemes férfiak múltak el.
Bánfalvi Lajos mint hírlapíró, lapszer- kesztő, szépirodalmi író és versfordító mű- ködött. Szegeden jelentek meg 1879-ben Bodenstedt-fordításai Mirza Saffi dalai cí- men, ugyanitt Költemények című kötete 1881-bej. míg Budapesten 1888-ban Közel és távo' címmel elbeszéléskötete látott nap-
világot. Szegedről 1889-ben Szentesre tá- vozván, ott haláláig, huszonhét éven át szerkesztette a Szentes és Vidéke című la- pot.
Kiss Lajos tagtársunk mint történelmi és hadtudományi író szerzett magának ér- demeket. Cikkei különböző lapokban jelen- tek meg, valamint a Dugonics-Társaság év- könyveiben. Önálló munkái: Nádorfehérvár bukása, amely a magyar tudományos aka- démia által husz arannyal díjjazott pálya- munka. — Nemzeti függetlenségünk védel- mezése ¡11. Henrik ellen, amelyet szintén di- csérettel tüntetett ki az akadémia hadtudo- menyi bizottsága, míg A rigómezei hadjárat
című m'űve ugyanott ötszáz arany korona jutalmat nyert. Tankönyveket is írt, így egy háromkötetes Világtörténelmet a középisko-
lák számára.
Hentaller Lajos tagtársunk a publicisz- tika ® az ujabb történetírás tierén szerzett ér- demeket. Művészeti ügyekben is fáradozott s ebbeli munkásságáért ka'pta nicg az 1886- ik évben kitüntetésül a francia akadémia tiszti rendjelét. Mint országgyűlési képviselő sok számos politikai s közügyi cikk írásával tette ismertté nevét s különösen bővebben foglalkozott Kossuth és Petőfi s általán a
legutóbbi szabadságküzdelem korával. Ön- álló kötetben megjelent munkái számosak,
közülök egy, A civilizált oláhok című, amely a román fészkelődésekről szól. Szegeden lá- tott napvilágot.
Veszteségünk súlyos. A Társaság el- nöksége Bánfalvi Lajos özvegyéhez rész- véttáviratot intézett s a halott ravatalára ko- szorút küldött. Részvétiratot intézett özvegy Kiss Lajosné úrnőhöz, az elhunyt temetésén testületileg megjelent s koszorút helyezett
a ravatalra, amely előtt Szmollény Nándor tagtársunk mondott a Társaság nevében bú- csúbeszédet.
Hentaller Lajos tagtársunk elhunytával hátramaradt özvegyéhez részvétiratot inté-
zett a Társaság elnöksége.
Gyászos elhunytukkal három tagsági hely üresedett meg a Társaság osztályaiban, amelyek betöltendők a közgyűlés által, azon-
feliil a tudományos osztálynál betöltendő saját kebelében az osztálytitkári állás is. *
Ezekben teszem kötelességszerűen évi jelentésemet abban a biztató reménységben, hogy azt a tisztelt közgyűlés elfogadni ke- gyes lesz. Mint látnivaló, napjaink nem múl- tak el nyomtalanul és a Társaságnak ezen évi történetét sem a homokba írtuk. Nem
sok zajjal végeztük a dolgainkat, de meg- tettük azt. ami ránk bízatott, egyébként is abban a nézetben lévén, hogy szép állat a lepke, de a selymet hernyó korában szövi.
E zajtalan munkában is megtaláltuk mindig a közönségnek, a nagy nyilvánosságnak, az ország sajtójának a rokonszenvét, gyakran kitüntető elismerését. Érte köszönettel va- gyunk és a bizalmat azzal igyekezünk meg- hálálni, hogy továbbra is lelkes buzgalom- mal dolgozunk annak a zászlónak a tövében, amelynek lobogójára a magyar nemzeti köz-
művelődés ragyogó jelszava van fölírva.
Szeged, 1912. május 16.
Tömörkény István főtitkár.
RENDES TAGNAK „SZEGED MEZŐ- GAZDASÁGA" CÍMŰ, A TÁRSASÁG ÁLTAL EGYEZER KORONA DÍJJAL
JUTALMAZOTT MÜVÉRŐL. =
A szegedi „Dugónics-Társaságihoz benyújtott kézirat, melyről az alább következő bírálati véleményt mondja P a 1 ó c z László, a Dugonics-Társaság tagja, a H o m o r István úrtól, m i n t a Dugonics-Társaság tudományos osz-
tályának elnökétől vett megbízás alapján.
Szeged. 1912. március 23.
A magyar nagyvárosok között Sze- gednek elsőrangú szetepe van. Nemcsak azért, mert népessége és kiterjedése a leg- nagyobb. hanem azért is. mert a délvidék sarkán fekszik és ez a helyzete kultiinrúsz- sziót hárít rá. Elsőrangú közérdek, hogy Szeged fejlődjék és ez által olyan anyagi
erőkhöz jusson, melyekkel a reá háruló kül- detést az egész Haza javára, minél intenzí- vebb módon teljesíthesse.
Ezért mindig értékes munkának kell te- kintenünk az olyan tevékenységet, mely Szeged fejlődésének tud szolgálatot tenni és én a magam részéről Szűcs Mihály munká-
jában ily irányú komoly szolgálatot ismer- tem fel.
Szűcs Mihály két részre osztja munká- ját. Az első részben a mezőgazdaság törté- neti fejlődését tárgyalja és természetesen az őskorból fenmaradt anyagot ismerteti a/.
1541 -i;k évig. Majd a török uralomnak Sze- gedre és illetőleg Szeged mezőgazdaságára vonatkozó históriájával foglalkozik, hogy ezeknek elmondása után kronologikus sor- rendben térhessen át az 1686-tól 1848-ig ter- jedő időkre.
A munkának ez az első része tömör, él-
vezetes előadásban elmondott történelem, mely nem hagyja figyelmen kívül a rendel- kezésre álló forrásokat, minden rendelke- zésre álló anyagot gondosan felkutat, a Kaldschmiedt Ádám térképétől a Reizner-
monografiáig minden forrást megkeres, Vedres, Dugonics, Palugyai, dr. Diesz mun- káinak Szeged mezőgazdaságára vonatkozó adatait összehasonlítja a legkülönbözőbb je- lentések és egyéb kiadványok anyagával, ere- deti statisztikai adatokat gyűjt és azoknak konzekvenciáit táblázatokkal demonstrálja.
A munkának ez a bevezető történelmi része nemfcsak érdekes olvasmány, hanem szoros okozati összefüggésben áll a munka későbbi részeivel, mintegy kiinduló pontja az egésznek, mely a későbbi fejlődéseknek és átalakulásoknak természetes rendjét, sőt rendszerét igazolja.
Külön fejezetekben foglalkozik Szűcs Mihály a majdáni lelet történetével, a kő- korszaki maradványok, a szilléri rézkincs, a bronzkori maradványok történetével, a
népvándorlás eseményeivel, a jazigok, hu- nok, avarok és más népkeverékek histó- riájával. Majd a török uralom alatti idők-
ben: a szabadalmi levelek megerősítésére irányult törekvésekkel, az itteni mezőgaz-
daság megváltozásával, egészen a fölmentő seregnek Kecskemét és Szeged közötti meg-
jelenéséig.
A török uralom utáni históriát az 1719.
évi határleírás ismertetésével kezdi és be- fejezi azzal, hogy képet ad a szegedi mező- gazdasági életről az 1848-iki év körüli idők- ben. Közben egyetlen alkalmát sem mu- laszt el, mely kínálkozik arra, hogy ebből a korból Szeged mezőgazdasági életének fel- fedezhető legaprólékosabb részleteit is meg-
ismertesse.
Ilyen figyelemreméltó és komoly előz- mények után tér át Szűcs Mihály arra, hogy a mai mezőgazdaságról teljes anyagot hordjon össze az olvasójának. A munkának ez a része fáradságot nem ismerő lelkiisme- retességgel készült. Igazi teljes anyag, mply
pontos felvilágosítást ad mindenkinek, aki Szeged mezőgazdasági életével foglalkozni óhajt. Nem hiszem', hogy mezőgazdasági té- ren volna olyan kérdés, melyre ebben a munkában feleletet találni ne lehessen. Ter- mészetesen mindig a szegedi viszonyokat értem, melyekkel Szűcs Mihály annyira tisztában van, mint a saját udvarával.
Tizenkét fejezetben tárgyalja a mai me- zőgazdaságot. Külön fejezeteket szentel: a birtokstatisztikának, a növénytermelés és gazdasági üzletrendszernek, a mezőgazda- ság egyéb ágainak, az erdészetnek, az állat-
tenyésztésnek, az állattartás és takarmány- termelés arányainak, a trágyahasznáíás és a termőerő fentartásának, ,a 'kézi és
gépmunkának, a termény és állatkereskede- lemnek, a szegedi földbirtokok tőkeértéké- nek, a város birtokpolitikájának és a mező- gazdaság fejlesztésére vonatkozó kérdések- nek.
Minden fejezet a reá vonatkozó törté- nelmi rész rekapitulációjával indul és mleg- mutatja a kezdet természetes konzekven- ciáit, úgy, hogy az olvasó megérti nyomban,
miért kellett a fejlődésnek úgy alakulni, a hogyan az ma látható és hogyan, mily mó- don történt az átformálódás.
Rendkívül értékessé teszik ezeket a fe- jezeteket azok a rövid megjegyzések, me- lyekkel Szűcs Mihály az író. a szakképzett
professzor és a gyakorlati gazda, rövid kritikát mond a viszonyokról s melyekkel az általa helytelennek látott tényeket a helyes irányra igyekszik terelni.
Általában véve az a véleménye, hogy a szegedi gazdák igen jó gazdák, takaréko- sak és szorgalmasak, semmit el nem mu- lasztanak a gazdálkodásból, amivel pénzt
lehet teremteni. Még csak azt sem lobbantja a szemükre, hogy konzervativek, mert érzi, hogy a modern gazdálkodásra való áttérés- hez idö keik még pedig hosszú idő és olyan
anyagi áldozatokkal, söt kísérletezésekkel' jár az ilyesmi, hogy ezt máról holnapra kö-
vetelni nem is volna helyes.
Ám súlyos hibának látja azt, hogy a termőerö fentartására kevés gondot fordíta- nak a szegedi határban, csak félannyi trá- gyát adnak a földnek, mint amennyit a ter- mőerő fentartása igényel. Ennek nagyon
szomorú következményei lesznek, ha ezt a szokást a szegedi gazdaközönség meg nem változtatja.
Takarmány termelésre kellene itt nagy gondot fordítani, hogy az állatenyésztés ki-
fejlődjék újrat m'int valamikor régen, mi- kor még nagy ménesek, gulyák, csürhék és nyájak legeltek a szegedi határon.
Ma eladják a borjút a tehén alól, meg- döbbentő kevés a szarvasmarha-tenyész-
tés a szegedi határban, a lótenyésztés is nagyon szegényes; de a sertéstenyésztés, sőt a hizlaló is ijesztő mértékben csökkent
juhokat pedig már alig látunk valahol.
Nem lehet ezen rövid írásomban rész- letesen kiterjeszkedni a munka minden rész- letére. Hiszen minden növényről, minden állatról fejezeteken keresztül tárgyal a szer- ző. A kertészetről, a szőlőről, a paprikáról, a húsról, a halról, a hajózásról, a mezőgaz- dasági termények értékesítéséről, az isko- lákról, az éghajlatról, a' rovarokról, a talaj- viszonyokról, egyszóval kivétel nélkül min- denről és mindenről alaposan és gondosan megemlékezik ez a munka, — ami Szeged mezőgazdasági életét, hacsak a legtávolabb- ról is, — érinti.
Én a magam részéről mindig remény- kedve várom egy olyan szegedi könyvnek a megjelenését, mely megmutatná, hogy Szegeden miből mit és mennyit termel a mezőgazdaság és az ipar. Egy könyvet, mely megmutatná, hogy amit Szegeden az ipar és a mezőgazdaság termel, — abból mi és mennyi fogy el Szegeden, mit és meny- nyit küldünk el Szegedről és végül, hogy mi
és mennyi mezőgazdasági és ipari termék érkezik más helyekről Szegedre. Én mindig várom egy ilyen könyvnek a megjelenését és amíg olvasom a Szűcs Mihály írásait, ú^y érzem, hogy ő igen jelentekeny forrás- munkát írt annak az egykor eljövendő szer- zőnek, aki a szegedi termelés és fogyasz-
tás pontos mérlegét fogja elkészíteni. A mezőgazdasági termelés mérlegét ennek a könyvnek az adataiból már nem lesz nehéz összeállítani.
Kritikát mondanom, talán nem is szük- séges. A könyv megérdemli, hogy a szegedi gazdák között elterjedjen, hogy minden gondolkozó gazda asztalán helyet találjon,
— megérdemli, hogy mindenki, aki Szeged közéletének tényezője, beható stúdium tár- gyává tegye.
Van benne nyolc érdekes térkép és 40 darab jól megválogatott fotográfia. A tanul- ságos és okosan összegyűjtött statisztikai táblázatok, minden gondolat mellett külön
bizonyító erővel sorakoznak a Szűcs Mihály kéziratában.
Végtelenül örülök, hogy alkalmam volt ezt a könyvet eredeti kéziratban elolvasni.
Palócz László.
Palócz László úr bíráló megjegyzését egész mértékben magamévá téve. Szűcs Mi- hálynak „Szeged mezőgazdasága" című munkáját méltónak találom arra, hogy azt a Dugonics-Társaság kinyomassa és kellő jutalomban részesítse.
Szeged, 1912. évi április hó 25-én.
Horoor István.
TISZTVISELŐI, RENDES, TISZTELETBELI, ALAPÍTÓ
ÉS P Á R T O L Ó T A G J A I .
Elnök: Lázár György Alelnök: Kovács János Főtitkár: Tömörkény István A szépirodalmi osztály elnöke:
Balassa Ármin dr.
Titkára:
Móra Ferenc
A tudomány művelési osztály elnöke:
Homor István Titkára:
Szmollény Nándor.
Igazgató-tanács : Lázár György dr. elnök, Kovács János alelnök, Tömörkény István fő- titkár, Balassa Ármin dr. és Homor István osztályelnökök, Móra Ferenc és Szmollény Nándor osztálytitkárok, Kisteleki Ede, Lőw Immánuel dr., Perjéssy László, Szinger Kor- nél választott tagok.
RENDES TAGOK : Szépirodalmi osztály :
Balassa Ármin dr.
Balassa József Bartos Fülöp Cserzy Mihály 5 Domokos László
Erdélyi Béla Juhász Gyula Kisteleki Ede Kovács János 10 Kun József
Milkó Izidor dr.
Móra Ferenc
Móra István Palotás Fausztin 15 Sas Ede
Scossa Dezső Szabó Ferenc Szávay Gyula Szecső Vilmos
20 Sz. Szigethy Vilmos Tóth Sándor
Tömörkény István Újlaki Antal Újvári Péter 25 Várossy Gyula
Tudomány művelési osztály:
Arató Frigyes Baksay József
Bartha György dr. 15 Bátori Ármin
5 Both Ferenc dr.
Czímer Károly dr.
Csonka Ferenc
Eisenstein Jakab dr.20 Falta Marcel dr.
10 Faragó Ödön dr.
Fekete Ipoly Homor István
Jászai Rezsó' dr.
Kárpáti Károly dr.
Kőhegyi Lajos dr.
Lázár György dr.
Lőw Immánuel dr.
Maiina Gyula Nagy Zoltán dr.
Palócz László Pazár Béla Perjéssy László Perjéssy Mihály dr.
Prónav Antal dr.
Sassi Nagy Lajos Szmollény Nándor Somlyódy István Tergina Gyula dr.
Szalay József dr. Thomay József Szele Róbert dr. Tordai Imre
Dessewffy Sándor ( t 1907) Enyiedi Lukács (t 1906)
"Gárdonyi Géza Gelléri Mór 5 Herczel Manó dr.
Ivánkovits János ( t 1909) - Jókai Mór (t 1904)
Káplány Géza Kenedi Géza 10 Kiss József
Kiss János dr.
Kmetty Károly
- Lipcsey Ádám (t 1910) - Mikszáth Kálmán ( f 1910) 15 Magyar Gábor
" Osztróvszky József (t 1899) -Platz Bonifác dr.
- Pósa Lajos _ Rákosi Jenő 20-Sebők Zsigmond
Simonyi Zsigmond Szász Károly (+ 1905) Szeremley Sámuel Szentkláray Jenő dr.
Tóth Antal
Várady Károly dr.
Zsilinszky Mihály
ALAPÍTÓ TAGOK:
Bamberger Béla dr ( t 1905) Bába Sándor
dr. Balassa Árminné Brauswetter Ottó 5 Basa Kálmán ( t 1899)
Császka György dr érsek (t 1904.) Csikós N. József
Dessewffy Sándor püspök (f 1907) Drucker József (t 1899)
10 buziási Eisenstádter Róbert Engel Adolf
Endrényi Imre Endrényi Lajos
Fehér Ipoly panonhalmi főapát ( t 1910)
15 Fluck Ferenc
Goldschmidt György dr Gyuritza Sándor dr Herczel Manó dr.
Horváth Döme néh. Horváth Cyril nevére kettős alapítvány (t 1898) 20 Juránovics Ferenc
Kiss János dr egyetemi tanár Keserüné Bérezi Ilka
Kovács József dr.
25 Kelemen István Kelemen Béla dr Lázár György dr.
Lichtenberg Mór ( t 1908)
Magyarországi Kegyes Tanítórend 30 Makó Lajos (t 1908)
Makó város Milkó Jakabné Maiina Gyula
Németh József felszentelt püspök 35 Ormódy Béla
Osztróvszky József ( t 1899) Pálfy Ferenc (t 1907) Pálmay Dezső dr ( f 1908) Papp János
40 Polgár Lászlóné
Regdon Károly dr és Géza dr. várhelyi Rósa Izsóné Singer Mátyás dr.
Szegedi Nők („Jókai-alapítvány") 45 Szegedi kereskedelmi testület mint
társulat
Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Szegedi Kaszinó
Széli Ákos (t 1903)
Tisza Lajos gróf (50 alapítvány f 1897)
50 Tóth Mihály dr.
Weiner Miksa
özv. Worsikovszky Kár oly né 53 Zsótér Andor (két alapítvány)
Árvay Sándor Aigner József Andrássy Ferenc dr.
Balla Jenő
5 Bernáth G^za 30 Bereczk Sándor
Csányi János Dominig Ernő Eisenstádter és tsai
10 Enyedy Károly 35 Faragó Ödön dr.
Feueregger Frigyes Fonyó Soma Frits Róbert
15 Gaál Endre dr. 40 Gyuritza Lipót
Gallér Kristóf Hauser R. Sándor Holtzer Jakabné
20 Holtzer Jakab 45 Ivánkovics Sándor dr
Klimkó Ede Krausz Mór
özv. Kráhl Antalné 25 özv. Kovács M.-né 50
Koczor János Kőszegváry Lajos Lábdy Antal Lobmayer István Lengyel Győző Mayer Jenő Milkó Henrik Milkó Ilona Meák Gyula Nyilassy Pál dr.
Náthly József Obláth Lipót
Polgár Péter, Bpest Polczner Jenő Piukovics Ödön Pichler Lipót Papp Dezső dr.
Patzauer Miksáné Rippner Fülöp Rósa Izsó dr.
Reiner Jakab ifj. Rieger Mihály Rigó Endre dr. ' Sánta Pál
Sebők Mihály
ft 2D9G0
40
Schlauch Károly Seifmann Mór Stelczel Frigyes Szalay József dr.
55 Szeles Flek Szarvady Lajos Szilassy Ignác Székely Vilmos Szabó Jakabné 60 Szabó Ferenc
Taschler Endre dr.
Zsótér
Tedeskó Manó 'Tóth Péter
Tóth Pál dr.
65 Veress Károly Virág Sándor
Vajda Imre Vértes Adolf dr.
Wagner Gusztáv 70 Wimmer Fülöp
Zápory Nándor dr.
Zsótér Dezső László
