azonban mindkettő külön instanciázás nélkül, szinte ajándékként hullott az ölébe, ak
kor mindjárt az intézkedések értelmi szerzője, azaz a császár is hízelgőbb megvilágításba kerül: az olvasó hajlamos olyan uralkodót sejteni benne, aki nemcsak kegyvesztettséggel nem sújtja nézete szerint téves útra tért alattvalóját, hanem önként és szabadon, némi tessék-lássék feddésben részesítve ugyan, valójában még meg is jutalmazza múltbeli ki
magasló érdemeiért, mert van annyira humánus, bölcs és felvilágosult, hogy a tehetséget, az ügy buzgóságot és a szilárd jellemet minden másnál többre értékeli. Es persze, monda
ni sem kell, ebből a szerkesztői stratégiából maga Dudith húzza a legtöbb hasznot. Az olvasó szemében ő lesz a korrekt, nősülése óta már öntudatos szerénységgel distanciát tartó alattvaló, aki csak annyit kér, semmi mást, amennyit az adott körülmények között nem csupán szabad, de becsületbeli kötelessége is kérnie: felmentését az udvari szolgálat
tól és nösülése elnéző tudomásulvételét. Másrészt ö lesz, akinek alakja így észrevétlenül megnő, súlyosabbá, jelentékenyebbé válik, hiszen kéretlenül, pusztán személyi kvalitá
sai, eredményes munkássága és kivívott tekintélye miatt mosolyog rá a császári kegy. A Dialógus egyik célja, nekem úgy tetszik, éppen ez az avatott kézzel retusált önarckép lehetett. Az új életet kezdő, új kapcsolatokat kereső Dudith maga-ajánlása.
Mindebből először is az következik, hogy a Dialógust mint Dudith egyik, eleddig kallódó müvét regisztrálhatjuk. De következik belőle mindjárt az is, hogy a műbe foglalt hét levelet és dokumentumot, melyek közül ötnek az eredetije vagy elveszett, vagy a mai napig lappang valahol, tanácsos óvatosan kezelnünk és felhasználnunk. Egyikben
másikban ugyanis az eredeti levélhez illetve dokumentumhoz képest elhallgatások, vagy ellenkezőleg, betoldások lehetnek, a diplomata és írástudó Dudith apró szerkesztői fogásai, hogy a tényeket meg nem hamisítva ugyan, mégis a maga szándékának megfelelően hangolhassa az olvasót.
Szepessy Tibor
Rimay Balassi-kiadásának tervéhez Egy meg nem kapott levél
Ezúttal egyetlen levelet szeretnék bemutatni, egy szokatlan, de nagyon informatív levelet, amelyben a feladó kénytelen volt két korábbi levelét immár egy harmadik címzettnek összefoglalni. Mert bizony Bornemisza János is nyilván örömest értette volna — mint sokan mások ezidőben — hogy levelei el nem tévedtek volt, de az övéi egyszer (szerinte nyilvánvaló és aggasztó erőszak nyomán) eléggé eltévedtek. Bornemisza bizonyosan sejtette, mi lehetne ennek az oka, ezért panaszos vádolással takart mentegetőzést ír legott a füleki várkapitánynak, Bosnyák Tamásnak: „minemő keserves szívvel kelle hallanom valami lakodalomból onnan el oszló fő emberektől Rimay uramnak és Soós István uraméknak köldött leveleimnek nem csak felbontását, de a levélvivőknek természet felett való megkínozását is, Nagyságodnak meg nem írhatom. Nem azért, hogy szánnám, mivel látja Isten, soha szememmel sem láttam volt azt a legényt többé, de azért, hogy afféle dologra már minket is felindítván, ki tudja, kin mi eshetik."1
Immár csak következtethetjük, de igazán okát nem tudhatjuk, hogy a levelek erőszakos felbontása ezúttal valóban kedvére s céljára volt-e valakinek. Mindenesetre Bornemisza János aggodalmas mentsége és az írottakról való buzgó információs jelentése azt mutatja, ő nyilván úgy gondolta, tisztáznia kell magát. Ez az oka tehát, hogy elrablott leveleinek summáját nem a címzettekkel (Rimay János és Soós István uramékkal) ismertette újra, hanem Bosnyák Tamással. E hozzá írott levél információiról Rimaynak csak azért
1 Tekinttettel a szöveghű levélközlésre, a tanulmányban felhasznált idézeteket a torzítás veszé
lye nélkül átírhattam a maihoz közelítő helyesírásra.
8!
lehettek később e g y á l t a l á n részleges ismeretei, m e r t B o r n e m i s z a más leveleiben (ezt é p p R i m a y t ó l t u d j u k ) egyet s m á s t m e g i s m é t e l h e t e t t .
M i n d e n e k e l ő t t ezen elfeledett szinoptikus levél a d a t a i t , ill. a b e n n e szereplő személye
ket kell p o n t o s a b b a n b e m u t a t n u n k , nem kikerülve ezek históriai emlékezetét sem. A levél Kassán kelt 1629. március 15-én, Bornemisza János küldi a nagy t e k i n t é l y ű Bosnyák Tamás
nak, s a Pálffy-család központi l e v é l t á r á b a n m a r a d t fent.2 Szerepel b e n n e az e l r a b l o t t levelek két címzettje, Rimay János és Soós István ( a levélíró igazán h a t á s o s a n jellemzi is R i m a y h o z fűződő elszakíthatatlan b a r á t s á g á t ) , t o v á b b á Bethlen Gábor fejedelem őfelsége és az jó emlékezető vitéz úr, Balassa Bálint.
A feladó. B o r n e m i s z a J á n o s ifjan igen jeles k a t o n a volt, 1604-ben pl. 1200 gyalogost és 900 lovast v e z e t e t t Bocskai o l d a l á r a , N é m e t h i Balázzsal és Lippaival e g y ü t t h a r c o l t , m a j d B e t h l e n idején kassai k a p i t á n y l e t t . K é n y s z e r ű b u d a i f e n t l é t é b e n , 1609-ben, R i m a y egy viselő tegzét keres fiának, az kis Bornemisza Jánosnak („mert az ezüstösét m e g u n t a " ) , v a l a m i n t kicsiny p a p u c s o t és k a p c á t , d e eme készség k o r á n t s e m lehet b i z a l m a s b a r á t s á g u k példája: a későbbiekben n e m h o g y bensőségesebb v i s z o n y u k , d e kapcsolatuk is alig d o k u m e n t á l h a t ó .3 így némileg t ú l z á s n a k h a t , mikor B o r n e m i s z a „ez mái n a p i g tökéletesen m e g m a r a d ó i t " b a r á t s á g u k r ó l ír e levelében.
M i u t á n B e t h l e n t ő l K a s s á n m a g a s tisztet k a p , az o t t a n i iskola i g a z g a t ó j a , Joannes Wolphius tisztelettel beveszi u g y a n egyik n y o m t a t v á n y a dedikációjába, 4 á m e g y é b i r á n t i n k á b b Bethlen halála után híresül el. 1629 d e c e m b e r é b e n á t a d j a K a s s á t a k i r á l y n a k , A l a g h y M e n y h é r t h a l á l a u t á n m é g F e l s ő - M a g y a r o s z á g k a t o n a i k o r m á n y z ó j a is volt egy ideig, a r a k a m a z i c s a t a u t á n ( 1 6 3 1 . m á r c i u s 15.) visszont m i n d a közköltészet, mind a müveit irodalom e g y a r á n t g o r o m b á n emlékezik róla: „Varjak a r a n y o z ó koszos Bornemisza, / T é r í t s d az ló száját, t a k a r o d j á l vissza" olvashatjuk egy p a s q u i l l u s b a n , Miskolci C s u l y a k I s t v á n meg egyenesen semmirekellőnek nevezi.5 Másik g ú n y i r a t b a is bevették ezidőben (ezt ő é p p R i m a y t ó l t u d j a , mi pedig i m m á r csak tőle), á m bölcsnek tetsző fölénnyel visszautasítja a g ú n y o l ó d á s t : „valami éneket, p a s q u i l l u s t c s i n á l t a n a k volna, melyen vagy keveset, vagy s e m m i t b ú s u l o k , m e r t ahol engem az értelem kívül valón gyalázni a k a r n a k , u g y a n a b b a n dicsérnek." Tőle nem szokatlan időbeli s t r u k t u r á l á s s a l különös n y o m a t é k o t is t u d a d n i i g a z á n a k : „de senki s o h a sem s z e n v e d e t t , sem szenyved, sem s z e n y v e d e n d ő lészen e z u t á n is n a g y o b b i n i u r i á k a t , m i n t m a g a feleitől."6
M i n d a z o n á l t a l igen valószínű, hogy B o r n e m i s z a J á n o s mégsem maga felei, de a k i r á l y p á r t i a k között keres m á r n a g y o b b r a n g o t : 1649-ben Bocskai és B e t h l e n m i n d i g h ü e m b e r é t I I I . F e r d i n á n d b á r ó s á g r a e m e l t e .
A címzett. B o s n y á k T a m á s a levél í r á s a idején „császár u r u n k ő felsége böcsületes v é g h á z á n a k " , F ü l e k n e k k a p i t á n y a . T ö r t é n e l m i és politikai szerepe j e l e n t ő s e b b , m i n t Bor
nemiszáé, az u t ó k o r j o b b a n ismeri, hiszen a p o l i t i k á b a n a k t í v a n t e v é k e n y k e d ő főurakhoz való b i z a l m a s a b b viszonya a század első éveitől jól d o k u m e n t á l h a t ó . Ferenczi Zoltán szerint R i m a y J á n o s és Bosnyák T a m á s kőzött még Kolozsvárott — 1599-ben — nyájas
2S t á t n y ústfedny archiv SSR Bratislava (Pozsony), Ústfedny pálfFyovsky archív, Armarium VIII. Ladula IV. fasciculus 6. Diversae Litterae aliena 1537-1636. Nr. 88. pag. 168/169.
3 V.o.: Dóczi István levele Rimay Jánosnak Vác, 1609. július 15-én. IPOLYI Arnold, Rimay János államiratai és levelezése, Bp. 1887. 188-189. Ipolyi anyaggyűjtése korántsem mutatja in
tenzív kapcsolatukat, Eckhardt, csak egy Rimay utalásból ismeri, ámbár szempontunkból ez igen lényeges. Ferenczi Zoltán életrajzában Bornemisza János ugyancsak egyszer szerepel csupán.
E C K H A R D T Sándor, Rimay János összes művei, Bp. 1955. 433. F E R E N C Z I Zoltán, Rimay János (1573-1631), Bp. 1911. 178.
4R M N y 1339.
5R M K T XVII. sz. 9. Bp. 1977. 1. sz. 11. Ad Joannem Bornemizza, ill. R M K T XVII. sz. 2.
Bp. 1962. 295-296.
6 IPOLYI Arnold, i. m. 348. Bornemisza János Rimay Jánosnak Kassa, 1630. november 14-én.
82
viszony keletkezett, s e jó viszony a két férfiú közt mindvégig megmaradt.7 A r á n y l a g g a z d a g , bensőséges k a p c s o l a t u k a t és gyakori véleménycseréjüket is sejtető levelezésük j ó p é l d a er
re. „Ezelőtt való kedves c o n v e r s a t i o n k é r t g y a k r a n j ü t t Kegyelmed e s z e m b e n " írja pl. 1626 őszén B o s n y á k Fülekből „ k i v á n v á n főképpen ez m o s t a n i a g g a s z t a l ó , e m b e r f o n n y a s z t ó u t o l s ó veszedelemhozó á l l a p a t b a n ex conversatione consolatiót v e n n i " , s igényelné, hogy a császár k í v á n s á g á r ó l „bévebben d i s c u r r á l h a t n á n k . "8 M i n t v á r k a p i t á n y s királyi főasz- t a l n o k jelentős foglalásokkal is s z a p o r í t o t t a v a g y o n á t , tekintélye kétség nélküli, B o c a t i u s J á n o s 1612-es alkalmi v e r s g y ű j t e m é n y é b e n — a nem kassaiak között — a jeles névsor elején szerepel.9 Gyermekeinek Lépes B á l i n t n y i t r a i p ü s p ö k a j á n l o t t a 1615-ben kétszer is k i a d o t t i m á d s á g o s k ö n y v é t .1 0 Mikor a I I . F e r d i n á n d á l t a l fenséges fejedelemnek elis
m e r t B e t h l e n G á b o r Újhelyen „a tiszteket igen s z á r m a z t a t t a az e m b e r e k r e " , b i z o n n y a l s z á m í t o t t az ő e g y ü t t m ű k ö d é s é r e , „ m e r t Bosnyák u r a m o t is t a n á c s a t ö t t e ö felsége".1 1
M i n d a z o n á l t a l alig másfél e s z t e n d ő m ú l v a — az e r e d m é n y t e l e n h a i n b u r g i t á r g y a l á s o k u t á n — n y í l t a n elpártol B e t h l e n t ő l . N é h á n y h ó n a p m ú l v a — m á r m i n t új császári ma
g y a r vezér — fogságba esik, s a fejedelem szószerinti u t a s í t á s á r a vasat verettek lábaira, és semmiféle pápista embert mellé beszélleni nem engedtenek.12 Hűséges m a r a d v á n a király
hoz, k o m o l y a n fölmerült, „hogy B o s n y á k u r a m lenne ország k a p i t á n y a , d e m e g v á l t o z o t t az s z á n d o k , s ö kegyelme iudex c u r i a e l e t t . "1 3
R i m a y v a l való b a r á t s á g a ezenközben v a l ó b a n mindvégig felhőtlennek látszik. M á s és m á s újságokat küldenek e g y m á s n a k , s ezeket m e g t a n á c s k o z z á k . R i m a y valamely könyvet is n á l a h a g y h o s s z a b b időre, s elsősorban ö az, aki rendszeresen a j á n d é k o k k a l erősíti k a p c s o l a t u k a t . „Az Kegyelmed könyvét ím m e g k ü l d t e m — írja B o s n y á k — főképpen egy vagy két figurát igen szeretnék köztök,de n e m m e r t e m m e g d é z s m á l n i , "1 4 vagy m á s u t t : „Az Kegyelmed levelét az Kegyelmed k ü l d t e szép és igen j ó körtvélyekkel igen kedvesen v e t t e m , m i n d a n n á l följebb becsülöm és kedvelem a z t , hogy Kegyelmednél feledékenységben nem v a g y o k , "1 5 vagy ismét m á s u t t erősen Örvendezik, hogy R i m a y t ó l p i s z t r á n g o t kap az böjti n a p o k r a .1 6 E g y e t é r t é s ü k — úgy g o n d o l o m — leginkább politikai é r d e k ű , mégpedig a török politikától m o t i v á l t . Ezt R i m a y n a k c s u p á n egyetlen f é l m o n d a t a is p o n t o s a n jelezheti 1628 decemberéből: „az N a g y s á g o d . . . m i n a p i t a n á c s a szerint csak t o r k o n kellene r a g a d n i ő k ö t , az szemekben pökni s pofon ü t n i , h a d d áznék nyálokkal, vérekkel az szakállok!"1 7
B o r n e m i s z a J á n o s egyik levelének címzettje t e h á t R i m a y J á n o s , a m á s i k n a k Soós I s t v á n . Ez u t ó b b i n a k — m i k é n t a t a r t a l m i összefoglalásából kiderül — igen röviden í r h a t o t t : „Sos u r a m n a k penig egyebet nem í r t a m , h a n e m hogy egy ellopott ló felől í r v á n , i t t m e g a d a t t a m a n n a k a m e g k í n z o t t legénynek, efféle m é l t ó i g a z s á g b a n hogy kedveskedtem ő kegyelmének, egyebet, h a jól j u t eszemben, s e m m i t sem í r t a m . " Ez i t t v a l ó b a n csak egyetlen m o n d a t , míg másik, R i m a y h o z í r o t t levelét l á t h a t ó a n n a g y figyelemmel s h o s s z a d a l m a s a n é r t e l m e z t e . Soós I s t v á n r ó l keveset is t u d u n k : n a g y b á t y j a volt az a Soós P é t e r , „ki 1586-ban R i m a y György deák özvegyét, M a d á c h K r i s z t i n á t b í r t a
7FERENCZI Zoltán, i. m. 46.
8 IPOLY Arnold, t. m. 300. Bosnyák Tamás levele Rimaynak, Fülek, 1626. október 25.
SRMNy 1029.
1 0R M N y 1079. ül. 1093.
1 1 ECKHARDT Sándor, RÖM 83. sz. 352-353. Rimay János Thurzó Imréhez, Pozsony, 1619.
július 16-án.
12SZEKFŰ Gyula, Bethlen Gábor, Bp. 1983. 178.
1 3 IPOLYI Arnold, i. m. 289-290. Pogrányi István Rimay Jánosnak, Sopron, 1625. november 30-án.
1 4 IPOLYI Arnold, i. m. 174-175. Bosnyák Tamás Rimay Jánosnak, Fülek, 1608. szeptember 27.
1 5 IPOLYI Arnold, i. m. 192. Bosnyák Tamás Rimay Jánosnak, Fülek, 1610. szeptember 2.
1 6 IPOLYI Arnold, i. m. 299. Bosnyák Tamás Rimay Jánosnak, Zelö, 1626. szeptember 10.
1 7 IPOLYI Arnold, i. m. 314-317. Rimay János levele Bosnyák Tamásnak, Szécsény, 1628. de
cember 1.
83
n ő ü l , "1 8 ily m ó d o n I s t v á n R i m a y .Jánosnak t a l á n i n k á b b valamilyen sógora, m i n t s e m u n o k a t e s t v é r e . 1639-ben III. F e r d i n á n d t ó l birtokrészt k a p o t t , s m a g nélkül h a l t el.
Mostani t u d á s u n k szerint ez m i n d e n .
A levél. Két f o n t o s a b b s ú l y p o n t o t látok itt: az egyik az, a m i k é p p e n B o r n e m i s z a J á n o s R i m a y h o z való viszonyát t i s z t á z z a , a másik pedig a R i m a y n a k írott (s e z ú t t a l megismételt) információ Balassi B á l i n t verseiről.
Hogy leveleit f e l b o n t o t t á k , keserűen panaszolja, s bizony e m i a t t Bosnyák T a m á s t kell okolnia: „Nem t u d o m , Nagyságos u r a m , miért kell t i l t a n i m i n k e t az e g y m á s h o z való sze
retetünknek kötelétől, h o l o t t m á r nincsen t ö b b n á l o n k n á l , az ki az régi j ó emlékezető urak szolgalatjában velünk e g y ü t t forgott v o l n a o l l y a n , ez mái n a p i g tökéletesen megma- r a d o t t b a r á t s á g u n k kötele a l a t t , kitől hogy m á r most m e g t i l t a s s u n k , s í r n u n k se legyen s z a b a d o s , ezt a t i l a l m a t s o h a az mi kigyelmes u r a i n k békességeknek cikkelyeiben nem l á t t a m . " S m i u t á n összefoglalja R i m a y n a k írott levelét, még kétszer is visszatér majd tökéletes b a r á t s á g u k erőszakos s z é t s z a k í t á s á r a . így például a Soós I s t v á n n a k szóló le
vél s u m m á j a u t á n újra e m i a t t p a n a s z k o d i k . Emlékeztetnék itt e g y ú t t a l k o r á b b a n m á r jelzett h a t á s o s idökezelésére is: „Nekem Nagyságos u r a m m i n t h o g y s o h a sem volt, sem nincsen, sem lesz olyan b a r á t o m , m i n t Rimay u r a m , hogy l á t h a t o m vala, Nagyságod í- télete legyen, h a m é l t á n k i v á n o m - e , s hogy Nagyságod ettől tilt b e n n ü n k e t . . . legyen az Isten Ítélete r a j t a . "
Az eddig összeszedett információk igencsak figyelemre m é l t ó a k . Összefoglalom t e h á t eme fontosnak vélt idézetek l e g i n k á b b orientáló á l l í t á s a i t :
a. B o r n e m i s z a J á n o s n a k R i m a y J á n o s volt mindigis a legjobb b a r á t j a , bizonyosan az is m a r a d örökre;
b. K ü l ö n ö s jelentőséget, s itt a r g u m e n t á c i ó s a l a p o t ad e n a g y ö s s z e t a r t á s n a k , hogy i m m á r o n csak ők ketten m a r a d t a k azok közül, akik a régi jó emlékezetű urak szolgálaljában forgolódtak;
c. B o r n e m i s z a J á n o s igen szeretné legjobb b a r á t j á t l á t n i , de ez tilalomban van, sőt, i m m á r írniuk se szabados egymásnak.
T u l a j d o n k é p p e n nem befolyásolja a kérdést, vajon v á d o l h a t ó - e Bosnyák T a m á s e d u r v a t i l t á s o k é r t , vagy csak Bornemisza erősített fel g y a n ú k a t . N e k ü n k az is elsőrangú információ, hogy így g o n d o l t a , s nem á t a l l o t t a még az á l l h a t a t l a n szerencsérc is figyelmeztetni B o s n y á k o t : „forgandó lévén m i n d e n á l l a p o t u n k , ki t u d j a , mikor, miben s hol s z o l g á l h a t t a m v o l n a N a g y s á g o d n a k meg, amikor k í v á n t a t o t t s m ó d o m volt volna b e n n e . "
Az eddig fölsorolt állítások értelmezését — szándékom szerint — bevezettem m á r a fejadó s a címzett h o s s z a s a b b b e m u t a t á s á v a l , s kapcsolatrendszerük ismertetésével. A további tények föltevésemet t a l á n erősítik. M á s h o n n a n is t u d j u k , hogy az a R i m a y J á n o s , akit 1622 u t á n „nem lelünk Bethlen hívei k ö z t " , mert „ B e t h l e n világoson nern sokat t a r t o t t ügyességéről", és hogy „ m a r a d t egyszerű m a g á n e m b e r , de legalább független",1 9 1629 t a v a s z á n — éppen Bornemisza J á n o s leveleivel —kétszer is aláhívalik Kassára, „mert vagyon valami p a r a n c s o l a t j a őfelségének felöle."2 0 így a z t á n é r t h e t ő , hogy B o r n e m i s z a J á n o s ezen levelében oly igen szeretné, h a R i m a y a l á j ö n n e , csak h á t a h á t t é r ismeretében s z á m u n k r a é p p a b a r á t s á g u k r a való hivatkozás g y e n g ü l , s helyette őfelsége parancsolatja lesz h a n g s ú l y o s a b b . Az egymás — egyoldalú — l á t o g a t á s á n a k t i l t á s a , emögött a fejedelem R i m a y iránti figyelme nem b a r á t i , de é p p e n politikai és diplomáciai összefüggésekre figyelmeztet. Rimay János utolsó, de meghiúsult diplomáciai feladatáról lett volna szó? Ezt gondolom! Rákóczi György még a u g u s z t u s közepén is azt üzeni neki,
' " N A G Y Iván, Magyarország r.saládai czimerekket és nemzedékrendi lábiákkal, X. k. Pest, 18fi3.
311-313.
1 &F K R F , N C Z I Zoltán, t. m. 161. ill. 178.
2 0 E C K H A R D T Sándor, KÖM 113. sz. 433. Rirnay János Reöthy Orbánnak, Alsósztregova, 1629.
május 4-én. V.o. F K R E N C I Zoltán, i. m. 178.
84
hogy a fejedelem „ b a r á t j a akar m a r a d n i és várja l á t o g a t ásat."2 X S e m m i k é p p sem t u d o m kizárni, hogy B o r n e m i s z a két másik, r e n d b e n megérkezett levele, s ez elfogott is, B e t h l e n G á b o r lengyel terveinek szolgálatában állott. A fejedelmet életének u t o l s ó másfél évében ez a terv f o g l a l k o z t a t t a leginkább, s m i k é n t Szekfü G y u l a is írja, „komoly reménységét egyedül e n n e k m e g v a l ó s í t á s á b a helyezi."2 2 De megfelelő követekre jó d a r a b i g nem a k a d t , végül meg kellett elégednie „selejtes emberekkel is." S m i n t h o g y „régi tehetséges emberei kiöregedtek", ezeket küldi a „ p o r t á r a , o n n a n M o s z k v á b a és S v é d o r s z á g b a " , hogy „nevében véd és dacszövetséget kössenek a lengyel király m e g t á m a d á s á r a . " T u d j u k a z t is, hogy e követeinek „nagyzoló és széltoló fellépése a p o r t á n igen rossz b e n y o m á s t t e t t " , s B e t h l e n a svéd szövetség ügyében majd e l u t a s í t ó választ k a p .2 3
Azt állítom t e h á t , hogy Bethlen G á b o r e diplomáciai m ű v e l e t b e n a p o r t á t kétszer megjárt Rimayval 1629 tavaszán s n y a r á n még újra s z á m o l t .
Részleteiben erősíti ezt a dolgozatom végére h a g y o t t Balassi-információ is. Ez a h o s s z a b b m o n d a t p o n t o s a n három közlést t a r t a l m a z , s ezek közül csak az elsőre s a h a r m a d i k r a ismerjük R i m a y n a k egy-egy rövid r e a g á l á s á t . í m e a m o n d a t : „Egy n é h á n y ezer forintot érő györőjinek áráról is emlékezett vala őkegyelme n e k e m ennek e l ő t t e , melyről í r v á n ő felségének, nem csak az györő felöl resolválta őfelsége kegyelmesen m a g á t , de az m i n é m ő írásit az j ó emlékezető vitéz ú r n a k , B a l a s s a B á l i n t n a k az idegenek kezekben forgani t u d j u k , a z o k n a k megszerzését írás ki n y o m t a t á s á n a k okáért ígérte őfelsége, és h a valami kötelsségben m a g a (ti. Rimay) nem volna, s idős mivolta e n g e d n é s őfelségét a k a r n á szolgálni is, n e m volna idegen őfelsége hozzá. Ügy j u t e s z e m b e n (ez itt már a második stX; Bornemisza levelében) egyebet ezeknél ökegyelmének nem í r t a m vala."
Az első közlés R i m a y többezer forintot érő g y ű r ű j é n e k á r á r a v o n a t k o z i k . Erről bizony nem t u d o k s e m m i t . A n n y i sem bizonyos, vajon B e t h l e n G á b o r fejedelem t a r t o z o t t - e a g y ü r ü á r á v a l , vagy m a g á r a vállalta a t a r t o z á s t ? M i n d e n e s e t r e R i m a y J á n o s 1629. m á j u s 4-én, R e ö t h y O r b á n h o z írott, egyébként n a g y o n érdekes levelének u t ó i r a t á b a n megjegyzi:
„ B o r n e m i s z a u r a m az én györöm felöl j ó hírrel ereget. Vagyon valami p a r a c s o l a t j a Ö felségének felőle, a l á hív K a s s á r a , két levelet k ü l d ö t t i m m á r felöle."24 A z , hogy alá hívják, s hogy őfelsége n e m v o l n a idegen R i m a y szolgálatától, f e n t e b b m á r kifejtett véleményem ú j a b b a r g u m e n t á c i ó i t jelentik.
A második közlés gondolkoztat igazán el: azokat a Balassi í r á s o k a t , amelyeket az idegenek kezében forgani tudjuk, őfelsége k i n y o m t a t á s céljából összegyűjteni segít! E becses a d a t sokképpen értelmezhető, de m i n d e n e k előtt t ü z e t e s e n meg kell f o n t o l n u n k a levélből k i o l v a s h a t ó k ö r ü l m é n y e k e t : bizonyos, hogy a g y ű r ű j e á r á r a m a g a R i m a y figyelmezteti a fejedelmet, ezt Bornemisza elég világosan megírja i t t . Kevésbé világos, vajon a Balassi-írások összegyűjtésére ezzel egyidöben (vagy a k á r csak újólag) t e t t - e célzást?
A fogalmazásból úgy t ű n i k , Bethlen G á b o r még ezzel a készséggel is tetézi j ó i n d u l a t á t , hogy R i m a y e g y ü t t m ű k ö d é s é t megnyerje. Lehet t e h á t , hogy Rimay a Balassi-szövegek n y o m t a t á s céljára t ö r t é n ő megszerzéséhez m á r k o r á b b a n segítséget kér, á m csak az biztos:
Bethlen G á b o r egyszerre, 1629 k o r a t a v a s z á n resolválta magát mind a g y ű r ű á r á r ó l , m i n d az írások megszerzéséről. E Balassi-írások kapcsán n a g y a b i z o n y t a l a n s á g u n k : azon kívül, hogy mik lehetnek ezek az írások, kik azok az idegenek, akik tudják ez írások hollétét (vagy a k á r c s a k a z t , hogy vannak valakiknél) az is elég rejtélyes, m i k é p p e n k a p h a t o t t az írások megszerzésében Bethlen G á b o r ily k i t ü n t e t e t t szerepet? E z ú t t a l a legkézenfekvőbb, az erőszakos értelmezéstől t a r t ó z k o d ó , de így is némileg i n g a t a g föltételezést teszem m a g a m é v á : R i m a y J á n o s kétségtelenül azt írja p o n t o s a n d a t á l h a t a t l a n , d e a szakirodalom szerint á l t a l á b a n k o r a i n a k vélt és csak M a d á c h G á s p á r m á s o l a t á b ó l ismert előszavában.
2 1 IPOLYI Arnold, i. m. 339. Rákóczy György Rimay Jánosnak, Szerencs 1629. augusztus 11-én, 111. F E R E N C Z I Zoltán, i. m. 178.
2 2 S Z E K F Ü Gyula, i. m. 243.
2 3 SZEKFÜ Gyula, i. m. Hetedik fejezet (A lengyel terv, Utolsó évek) 235-251.
2*V.o. 20. jegyzet.
hogy „az jó emlékezető Néhai Nagyságos Gyarmathy Balassa Bálint uram" énekeit egybe szedegette s renddel helyheztette."25 Tudjuk, hogy Rimay régóta s többször foglalkozott Balassi verseinek kiadásával, ezt az előszavát azonban — mely egyrészt másolat, másrészt sem nyelvileg, sem fogalmazásában nem egységes — Eckhardt sem meri igazán korainak mondani.26 Szeretném éreztetni azt a föltételezésemet, hogy Madách akár idővel gyarapodó fogalmazványtöredékeket is másolhatott. Ezt az álláspontot meggyőzően védeni nem tudom, de abban egészen biztos vagyok, hogy Rimay János nem az itt felsorolt hiányzó négy verset keresteti Erdélyben az idegeneknél.27 Nem lehetséges tehát, hogy Rimay már ezek híjával minden versét összegyűjtötte Balassinak, nevezetes le irt könyvében régóta csak ezek hiányoztak, s most végre a fejedelem e kevés számú írás összegyüjtetésére resolválta magát! En inkább arra gondolok, hogy Rimay János éppen azidőben, mikor saját sajtókész kéziratát összeállította — ez Ráday Andrásnak 1629. március 25-én irott nevezetes levele nyomán mai tudásunk szerint is 1629 tavasza — nagyon komolyan foglalkozott Balassi Bálint verseinek összegyűjtésével és kiadásával is. Valószínű ily módon az is, hogy közös kiadást tervezett. Ez tehát a terminus, illetve a terminus post quem idézett előszavához.
Ezen a ponton egyetértek Klaniczay Tiborral, miszerint „az első kiadás . . . közvetlenül Rimay halála után, 1632-ben jelenhetett meg,"28 de azzal a kiegészítéssel, hogy egy olyan gyűjtőmunka eredményeként, amely 1629-től válhatott igazán eredményessé. Ám méginkább egyetértek Köszeghy Péterrel, aki szerint Rimay kezében soha nem lehetett Balassitól reáhagyományozott szöveggyűjtemény.29 Azt állítom tehát, hogy Rimay János összegyüjtögette Balassi írásait, s 1629 táján — épp mikor saját kéziratait is — maga szerkesztette össze.30
*
Spectabili ac magnifico dominó Thomae Bosniak de Surany Spectabilis ac Magnifice domine mihi observandissime Seruitiorum meorum paratissima commendatione
Minden jauaiual hogy az Isten Nagyságodat megh algia zibeol kivanom. Minemeo keserues ziuel kelle hallanom valami lakodalomból onnan el ozlo feo Emberekteol Rimay Vramnak es Soos István Vrameknak keoldeot leueleimnek nem chak fel bontását, de az leuel uiueonek termezet felet való megh kinozasatis, Nagyságodnak megh nem Írhatom, nem azért hogy zannam, miuel lattya Isten soha zememmel sem láttam volt azt az legent teobbe, de azért hogy afféle dologra mar minketis fel indituan, ki tudgia kin mi eshetik.
Nem tudom Nagyságos Vram miért kel tiltani minket az egemashoz való zereteteonknek keoteleteol, holot mar ninczen teob nalonknal, az ki az regi joo emlekezeteo Vrak zolgalattiaban uelunk edgiut forgót volna, ollyan ez maj napigh teokeletessen megh maradót barátságunknak keotele alat, kiteol hogi mar most megh tiltassonk s-irnonk se légien zabados, ezt az tilalmat soha az mi kigielmes Vraink bekesegeknek czikkeleiben nem láttam s-megh hogy kin alattis ereoltessenek valakit elleneonk vallatni. Egy nehany ezer forintot ereo gieoreojinek arraroiis emlékezet uala eo Kegyelme ennekeleotthe, melyreol
2 5 ECKHARDT Sándor, RÖM 3. sz. 40.
26 ECKHARDT Sándor, ROM 183-184. Filológiai érvei nem engedik az előszót bizonyossággal a 17. sz. második évtizedénél előbbre helyezni.
2 7 ECKHARDT Sándor, RÖM 3. sz. 43.
28 KLANICZAY Tibor, Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához, MTA I. Osztály Közleményei, 1957. 309.
29 KÖSZEGHY Péter, Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. ItK 1987- 1988. 311.
30 Előadásom a szegedi reneszánsz konferencián hangzott el 1989. május 20-án. A vitában Horváth Iván igen megfontolandó szempontot igyekezett érvényesíteni: nem kizárt szerinte, hogy itt olyan leírt könyvről van szó, amelyet most Rimay éppen visszakér. Hipotézisével pillanatnyilag még nem tudok azonosulni.
86
im an eo felségének, nem chak az gieoreo feleol resolualta eo felsége kegielmessen magat, de az minemeo Irassit az jo emlekezeteo Vitéz Vrnak Balassa Bálintnak az idegenek ke
zekben forgani tudgiuk, azoknak megh zerzeset irás ki niomtatasanak okaert igirte eo felsége, es ha valami keotelessegben maga nem volna s-ideos mi volta engedne s-eo felsé
get akarna zolgalnijs, nem volna idegen eo felsége hozza, vgy jutezemben egiebet ezeknél eo kegyelmének nem irtam vala. Minthogy penigh ez világi eletemnek ideos allapattyat latom, kivanom vala hogi ha egiebert nem, chak latogatasonknak okaertis jeone ala, hogi eczer ha teobzeor nemis láthatnánk egimast testi zemeinkel, de hogy ezis tilalomban le
gyen soha nem tuttam. Sos Vramnak penigh egiebet nem irtam, hanem hogy egy el lopót loo feleol iruan, it megh adattam annak a megh kinzot legennek efféle melto igassagban hogy kedueskedtem eo kegyelmének, egiebet hajol jut ezemben semmit sem irtam. Nekem Nagyságos Vram minthogy soha nem uolt sem ninchen sem lezen ollyan barátom mint Rimay Vram, hogy lathatom vala Nagyságod itileti legyen ha miitan kivanome, s-hogy Nagyságod etteol tilt benneonket, mint igyekezzem zolgalnom Nagyságodnak érette, lé
gien az Isten itileti rajta. Tudom hogy Nagyságod nem zeokeolkeodik vékony zolgalatom nelkul, de forgandó leuen minden allapatunk, ki tudgia mikor, miben s-hol zolgalhattam volna Nagyságodnak megh, a mikor kívántatott s-modom volt volna benne, ez ideigis ua- lamiben tuttam mint zolgaltam Nagyságodnak, ha az lelki ismeretteol zollananak akkori zolgai Nagyságodnak, megh tudnak mondani. Nem illyen itiletem vala Nagyságod fele
ol. Soha nekem ennél nagiub dologban Nagyságod ziuemet megh nem zomoritotta, de latom hogy ezt akarja Nagyságod rajtam continualni, de bánom hogi touab kel menni a dolognak uajki sok zegeny legény megh niag'is jar erre az feoldre, mellyek közzeol sokak
nak levelek sinczen, de az Nagyságod tekintetiert eddig sokat chelekettem, ez utannis ha uessy Nagyságod zolgalok. Hogy sok írásommal bántom bochanatot kerek Nagyságodtol.
Kivanom hogy Isten Nagyságodat jo egessegben tarcha megh.
Cassouiae 15 die Martij Anno 1629.
Spectabilis ac Magnificae Dominationis Vestrae Servitor paratissimus
J. Bornemizza manu propria Ötvös Péter
Petőfi egy boldog napja Kecskeméten (A Pálnapkor élményhátteréhez)
Petőfi 1843. évi háromhónapos kecskeméti tartózkodásában sok a gondterhes nap.
Beárnyékolja őket a színésznyomor. Orlay Perich Soma ezt így tömörítette egy mondat
ba: „Petőfi az egész 1943-ik év telét, március végéig, Kecskeméten töltötte sanyarogva."1
Fekete Sándor pedig a költő színészkedéséröl írt könyvében a kecskeméti tartózkodást szállásadójának adott adósságlevelével zárja, s eltávozásának okáról leszögezi: „legvaló
színűbb, hogy elsősorban és mindenekelőtt a nyomor hajtotta el Petőfit Kecskemétről."2
A költő Kecskeméten egy szegény özvegyasszonynál lakott, egy boglyakemencés, egy
ablakos, földes kis parasztszobában Némethy György nevű színésztársával. A szobába csak egy ágy fért. Szoba- és ágytársak voltak ebben a pár hónapos sanyarúságban.3
Annál feltűnőbb az a gondtalan boldogság, az a meleg polgári, biedermeier kandal
lóhangulat és vidámság, amely Petőfinek ugyanekkor Kecskeméten írt Pálnapkor c. köl-
1 ORLAY [PETRICS] Soma, Adatok Petőfi életéhez. BpSz 1879. XIX. 354. Idézi HATVÁNY Lajos, így élt Petőfi. Bp. 1967.2 I. 445.
2 FEKETE Sándor, Petőfi, a vándorszínész. Bp. 1969. 130.
3 NÉMETHY György, Visszaemlékezések Petőfire. PN 1882. szept. 6-7. regg. k. Idézi HATVÁNY t. m. I. 430.
87
