JÉZUS KRISZTUS ÁBRÁZOLÁSA AZ ÉRDY KÓDEXBEN
Tudvalevő,hogy „...areneszánsz elemeia XVI. századelejéneljutottakakolos- toriműhelyekbeis." (KódexekaközépkoriMagyarországonBp. 1985. Interpress Kiadó46. lap.Kiállítás azOrszágosSzéchényiKönyvtárban). Ez atényakétro- kon kódexnek- a Jordánszky és az ÉrdyKódexnek- nemcsak díszítő elemei- ben, hanem tartalmi-nyelvi jellemzőiben is megnyilvánul.
Az 1526-ban keletkezett Érdy Kódex írója, a KarthausiNévtelennem ne- vezimegmagát.Azúj időkre mutatómagyarnyelvűelőszóbanascriptorsaját személyérőlmég elhárítminden esetleges dicsőséget. Azonban a latin nyelvű prológusbankifejtettírói célkitűzése, valaminta mű egészealapján Kardos Ti- borszerintis akódexazonműveksorábatartozik,amelyekahumanizmusma- gyar nyelven való megjelenését mutatják. (A magyarországi humanizmus kora, Bp. 1955. Ak. Kiadó, 351. lap.) A Karthausi Névtelen egyik tudományos elmélkedése alatt- BánImreszavival élve - „akolostorfalaiközé szintebelib- ben a humanizmus fuvallata" (A Karthausi Névtelen műveltsége Ak. Kiadó Irtört füzetes 88. 75. lap).
Különfélenyelvtörténetikérdésekről szólvamár többszörrámutattamakö- vetkezőkre: akódexetműegészkéntkellértékelnünk;akompilálás,másolás,for- dításeszközévelisélőíróegységesmondanivalójúésnyelvimegformálásúmű- vet kívántlétrehozni. Páratlanul gazdagforrásanyagát minden esetbeníróicél- kitűzéseinek megfelelően, egyéni szemléletmódja szerint használja fel. Legen- dáibanelsősorbanaszentekkövetendő,sajátságosemberiértékeikapnakerőtel- jeshangsúlyt:amagyarszentekesetébenpedigahazaszeretetésahazaönfelál- dozó megvédésénekpéldái is. Realisztikus leírásaiban szembetűnőa természet irántiszeretete. Atermészetjelenségei,a tárgyak,azemberekkülsőmegjelenése és cselekedetei festményszerű szemléletességgel tárulnakelénk; olykornatura- lisztikus részletezéssel kapunkképet pl. a testi szenvedésekről. Mindezekkap- csánfeltárulelőttünkaXVI.századimindennapéiéletszámosmozzanatais.Mi- velpedigaszerzőaXVI. század Magyarországánakés Európájánaktörténelmi- szellemisodrásábanél,akódexhíventükröziazírónakaváltozókoreseménye- iről és szellemiségéről alkotott véleményét is.
A scriptortanító-fejtegetőprózájáraalapvetőenjellemzőa témával való ér- zelmi azonosulás, az olvasóvalvaló folyamatos kapcsolattartás szándéka s a té- nyeksokoldalúbemutatásaazolvasók-hallgatókmeggyőzésecéljából.Mindeza
művészi próbaváltozatos eszközeivel, a XVI. század beszéltnyelvénekmesteri felhasználásával valósul meg.
A kódexben természetesen központi helyen áll Jézus személyisége. Jézus Krisztus elsősorban Isten Fia, a Megváltó, akiazonban nem elérhetetlen távol- ságban létezik: jelen van ő az egyes emberek mindennapi életében; azonosul gondjaikkal, tanácsotés segítséget adalkalmasidőben. ígyascriptora közteés Jézus közötti állandó személyes kapcsolatot is folyamatosan feltárja. Gyakran esedezik hozzá ihletért, s minden olvasóját arrabuzdítja, hogy Jézus tanításai szerint éljenek. Pl. „Azért szerelmes atyámfiai, amit énnekem isszegénybűnös atyátokfiának UrunkJézus látnom és ismernöm engedött, nem enyésztöm el.
De azt ti áhítatosszíveteknek kívánságára megjelentöm és megírom." (II. 258)
„Vegyünkazértelsőtanácsotennenmagától,kiszószólónkAtyaMindenhatóÚr Istennekszentszíneelőtt,azigazKrisztusJézustól,éskimibűneinknekmegbo- csátója, és halljuk, mitmondaz szent evangéliumban." (II. 379) „...kikbűn nél- kül éltök, az édes Urunk Jézusnak kegyes nevét szeretettel emlegessétök; kik kedégbűnösök vagytok: Krisztus Jézus nevébenvessétök minden reménység- töket. Ha ifjak vagytok, Jézusnak szerelmes nevében neveködjetök; ha kedég vénekvagytok,azőszentneve mellőlelnetávozzatok,haörökkémindvének, ifjak elveszni nem akartok." (I. 95)
Jézusazemberitökéletességmértéke: személyiségesokoldalú, árnyaltmeg- világításban kerül emberközelbe a mindenkori olvasóhoz. Követendő példák- kéntareneszánszeszményeiszerintiemberiértékek,magatartásformák, egyéni jellemvonások állnakelőtérben. Kitartásra, állhatatosságra-Jézus példája nyo- mán - a következő mozgalmas életkép így ösztönöz: „Ha még apró unokáid nyakadon csüggnénekis; hamégtejegyesődmegeresztötthajával,megszagga- tottruhájával, szülőszüléd tégedéltetött emlőjévelelőtted állana; ésédesatyád az ajtón előtted átalfeküdnék, mégis átalhágjad, és mindeneket hátrahagyván folyamjál az szent keresztfának zásztója alá." (I. 179)
Már a gyermek Jézus életének eseményei is példamutatásul szolgálnak a mindennapi életen. Jézus templomba való felvitelénektanulsága: Szűz Mária
„ottpéldát ada minden őtetkövetőhű keresztyéneknek, aző szülöttüket azt szentegyházhoz felvinni, és Úr Istennekszent áldozattal és hálaadássalbeje- lenteni." (I. 317).
AJeruzsálembe való felmenetel tanulsága: „az embernekmind ifjúságától fogvaszorgalmatossággalkellazszenthelyeketjárnia, ésszenteknekereklyéit látogatni." (I. 186) UgyanakkorJézushoz gyermekibizalommal lehetfordulni:
„...az apró gyermökök,ha megveretnek avagymegsértetnek,kisded ajándék- kal megengesztelthetetnek. Azonképpen Urunk Jézus Krisztus is, mert akár- mely nagybűnös légyen is, csakhozzá térjen, elhagyván gonoszságát, hamar megenged." (I. 75) „Példátvehetünkaz apró gyermekökről, mikoron ki meg- éhözik, nem szégyenli kiáltani:?apa, atte (adj te!) kenyeret! Anya, attekenye- ret!" (I. 156)
Jézus életének példáiállandó munkálkodásra kell hogy serkentsenek min- denembert. UgyanakkorJézusszemélyesenisszükségesnektartjaésnagyraér- tékeli a szorgalmas munkavégzést, a tanulást, a több és több tudás megszerzé-
sét. SzentAmbrus „Krisztus Jézus szerelmes vitéze, áhítatos konfesszora" volt;
bölcsességénekértékét az ellentétekkel éshasonlatokkalígy szemléltetia scrip- tor: „...nagymélységnek magasságára ragadtaték, mint az égi madár,megmér- vén aznagyerősséget, mintaz mélytengert; ... olyanlén deákitudományban, mint az szép liliomvirág az több bölcs doktorok között." (I. 383-4) Az állandó munkálkodás szükségességét és hasznát az életből vett példákkal magyarázza azíró: „... ne üljönveszteg,de valami kézimunkálkodásban foglaljaemberen- nen magát; ember teremtetött az munkára, mint az égi madár az repesésre, mert sok betegségöt elmúlat ember kevés kézi munkával; jobban is ehetik, ihatik utána, többet, többet tanul ember a gyakorta való dologtétellel, mint az kisded gyermek az oskolában: először abc tanul, és végre doktorrá lészen...
Munkálkodjunk, míg élünk; akar itt,akar ott munkára fizetnek." (II. 80-1) „Ha azértember nem tanul, és valami mesterségöt és bölcsességöt nem keres, nem tanul,-hátörökké azbolondokéstudatlanokközé számláltatik.KrisztusJézus- nak szentenciája szerint: sem bolondot, sem barmot mennnyeknek országára nemvisznek." (II.277)SzentJeromostudásánakhasznátszárnyalólelkesedéssel részletezi a scriptor: „...valahol egészezvilágon KrisztusJézustisztöltetikszent hitnek miatta, és anyaszent egyház böcsültetik, ott szent Jeronimos doktor is tisztességbentartatik;ki mindennyelveketértene, ésminden írásbanbölcs len- ne, és semmi tudomány ő előtte el nem enyésztetvén emberi életben... Kü- lömb-külömb országokat bejárván, mind deáki, görög, zsidói tudományban, mind szíriai országbelitudományban, ésmindenütt, eznagyeszű,értelmű em- ber keresget vala bölcsességöt." (П. 354-5)
Jézus a példaképe Szent Lászlónak, magyar népét és országát fegyverrel védő lovagkirályunknakis. Egyéniségében előtérbenállnak: a helytállás, a ha- zaszeretet,abátorság, azemberekirántijóakaratés segítőkészség. Mindez aki- rály egészéleténekcselekedeteiből,majd végrendeletébőlvilágosankitűnik: „...
gyakortaülvalaazszegényeknek seregiközé titkon, ésottszolgáljavalaÚrJé- zusKrisztust, étenétszaka, azőszerelmesMegváltójánakszegénységét gondol- ván." (II. 75) „Éshozzá hívatá mindaz magyar urakat,urfiakat és püspököket;
inti vala és tanítja vala őket, hogy egymást hallgatnák, anyaszent egyházat tisztölnék, és keresztyén országotoltalmaznák. Árváknak, szegényeknekgond- ját viselnék, és mindenben igazságot követnének. És az mennybeli Idvezítő Krisztus Jézustól el ne szakadnának holtig." (II. 91)
Jézus személyekülönösképpen akkorkerül emberközelbe, amikorrokonai- val,barátaival, tanítványaivalvalókapcsolataitrajzoljamegascriptor. Ezenköz- benszámtalanszortalálkozunkJézus testiés lelkivívódásaival: a szenvedő em- berérzéseinekárnyalt megjelenítésesokrétű művészieszközzeltörténik; előtér- be kerül a párbeszéddel való jellemzés is.
Jézus és Istenközöttpl. olyanközvetlenhangvételűpárbeszéd folyik,mint egyföldiapaés fiaközött: „Énszerelmes fiam, tudod-éazt,hogyaznagyszent szeretetből, kivéghetetlenmiköztünkvagyon,bocsáttalakelén tégödet azha- landótestben, hogyemberinemötmegváltanád? Énmennyeiszent Atyám!Pa- naszt tehetők ez világiak ellen, mert engem nem hisznek te fiadnak lenni, és
nem veszikaz éncsodatéteümnekbizonytanúságait, de ördögénekalojtyák, és azon keménységben maradnak meg." (II. 183)
Jézusnak nagyszüleivel vagyszüleivel való bensó'séges kapcsolatára a re- neszánsz festményeket idéző' életképek sora mutat rá. Ezeket szemléletesen festik alá a beszélt nyelv kifejezései. Szent Anna tiszteletére így buzdít a scriptor: „Dicsó'séges szentAnna asszonyt iskiváltképpenvaló szolgálattal di- csérjétek éjjel és nappal, kinek miatta nemcsak őneki lésztek kedvében, de mind az ő arannyának, Úr Jézus Krisztusnak nagy kedvet tesztek." (II. 149) Szűz Mária „valamikoron az édes szép szülöttét emtette, avagy illette, apol- gatta,förösztötte és pólálgatta, mindenszörnagy isteni édességöt érzöttő lel- kében". (I. 67). Édesanyjakéréséreígyválaszol Jézus: „Énmegtartom ésmeg- oltalmazom őtetaztenagyérdemesvoltodért,énszerelmesszülém" (I. 14).Jé- zusésSzűzMáriakapcsolatátígyérzékeltetiascriptor:„Azszülőknekbecsüle- tük az fiáknak tisztességük" (II. 215). „Valahol az magzat dicsértetik, ott kell lenni az jó szülőnek is." (II. 305)
A rokoni és baráti kapcsolatok fontosságára elsősorban azok a leírások adnak érzékletes példákat, amelyekJézusnak Mártával, KeresztelőJánossal, Jakabbal, Péterrel való együttlétéről, a velük való beszélgetéseiről szólnak.
Mártát„mint szerelmes gazdája asszonyta nagyszentöknektársaságokközé számláiéKrisztus".Halálakorígyhívjaőtmagához: „Jövel,énszerelmesgaz- dámasszony,légyénvelemörökkülörökké.Miértte szállásodontartottál en- gemet ez világon, én is szent országomba veszlek tégödet." (II. 152-3) Ke- resztelőJános Krisztuskeresztatyja és közelvalóbarátja: „Sokszorkinyoma- tott őhozzá UrunkJézus Krisztus csakennen maga, szólván, beszélvén egy- mással mintjó barátbarátjával, emberi nemneküdvösségéről és váltságáról.
Annak okáért mondatikKeresztölőJános Krisztusnakbarátjának." (II. 17-20) Abarátiérzés tartalmátkorabeliszokássalígyszemléltetiascriptorSzent Pé- ter élettörténetében: „Az áldott Istennek Szent Fia példa szerint úgy csele- ködék,mintkimessze földreavagyhosszúútraakarvánmenni,mintmennél jobbszerelmesbarátjavagyon,annakhagyjaházanépét,udvarát, családjátés mindenjószágát tartani és megoltalmazni. Azonképpen mikoron az kegyel- mes Jézus az őszent vérével megváltott népét ajánlá és hagyá szerelmes ta- nítványának." (II. 45)
Arokoni-családikapcsolatokésérzésekszemléletespéldáiakövetkezőrész- letezőleírásokis:PétertJézus„magánakjelesbarátulválasztotta."De „mindent nem mervala Péter Krisztustól megkérdezni. De Jánosmindent meg mervala kérdeni, miért mindennekközöttejelesképpen szeretivala KrisztusJánost." Já- nos „ő anyjárólnagy nembőlvala, mert az ő anyja, Mária, asszonyunk Máriá- nakhúgavala, azonatyától,anyától. Annakokáértis feletteszeretivala őtet az áldott Úr Jézus Krisztus, mint rokonságát. És illik vala, hogyjeles malaszttal ékesítené megaz őszerelmes öccsét." (I. 264-5) Szent Jakabvala Alfeusnakfia, és mondatik vala Urunknakrokonságának. Vala kedégez szentJakab ő színe személye szerinthasonlatosUrunkJézushoz,úgyhogynemsokember ismerte meg egyiket másiktól." (I. 416) A rokoni szeretet sem tartja azonban vissza Jé- zustattól,hogyazigazságnakmegfelelően,tanítószándékkal,rámutassona hi-
bákra. De gondjavan arrais, hogy a szigorú szavakutánenyhítse a megfedet- teklelkimegszomorodását. Zebedeusfiai„okossággal gondolák, hogyazjelesb tisztöt megkérnék még elein őtőle, miért is hogy rokonságivalának, és koron- kéntőmellettejárhatnának.MikoronazértÚrJézusnakennenmagoknem mer- nének szólam, az ő anyjukat kérék reá, hogy ha nem akarná adnia is, kisebb szemérmet szenvednének." Jézus szigorú szavai. „Azért esztelen kábaság, ami kértek. Bizonyával tévölygötök, mert asszonyember tanácsán jártok. Hallván azért Idvezító'nknek kemény beszédét, megszontyordának rajta, és hallgatni kezdének. Demiértazőédesmesterekszeretivala őketmintrokonságit,többet szólván ó'velük tanúságnakokáért." (II. 124-5)
Jézus emberi kapcsolatainak tartalma mennybemenetele után sem válto- zik: azéletminden értékétmegbecsülvetud amártíroktestikínjairól;valóság- gal együtt szenved velük,figyelemmel kísériéletük eseményeit. Avelük foly- tatott szeretetteljes párbeszédek tökéletesenfeltárjáka szentek egyéniségét és Jézusnakazemberipróbatételekirántimegértését,mintamagyarázó leírások.
Pl.: „Légyerős,légybátor,merténteveledvagyok,ésnemhagylakeltégödet;
mindenben meghallgattattál." (II. 511) „Vedd el érdemeskoronájátaz te nagy munkádnak és fáradságodnak, kit én szerelmemért tettél és szenvedtél." (II.
358) SzentGyörgy közvetlen hangvételű imájában - aJézussal folytatottpár- beszédben-aXVI. századnyelvifordulataiisgazdagon áradnak:„...valakiaz énhalálomrólszerzettkönyvetnálaviselendiés olvasandja, avagy csakolvas- ván hallgatandja, azon órában bocsáttassanak meg minden bűnei. És valaki nálahordozandja,mindenmennyütéstől,hadbanvaló veszedelemtőlésítélet- ben való hamis tanúktól megszabadultassanak. Továbbá, valamely házban leend azén szenvedésemrőlvaló könyv, ott néma, sánta, csonka-bonka gyer- mekneszülethessék." (I.392) BizalmasemberközelbekerülJézusalakjaörven- dezésének megnyilvánulását olvasva szent Márton legendájában: Márton vi- téz álmában „Krisztus Jézus urán látá az fél palástot, dicseködvén benne a szent angyalok előtt, mondván, hogy az meghiülött Márton vitéz adta volna azt őneki." (II. 454)
Jézus tökéletes emberijellemvonásaiellentétesekaz Antikrisztus tulajdonsá- gaival. Az összevetés is alkalmat ad a scriptornak arra, hogy bírálatot mondjon kora reneszánsz világiés egyházivezetőinekkapzsi, pénzhajhászó életmódjáról, törvénytelen cselekedeteiről.Egyúttalkinyilvánítjaa szenvedőjobbágyokkalvaló együttérzését is. Rávilágít arra,hogy koratársadalmi-történelmi gondjai aKrisz- tus tanításaitólvaló elhajlásban keresendők. ígyjelenikmega kódexben a moh- ácsivész időszakánakrajza, a törökterjeszkedés és a lutheritanítások terjedésé- nekveszélye:„O,jaj, szerelmesatyámfiai,kisokanvannakmastanmindenrend- beliszolgákés tiszttartókközött, hogytitkonés orozván őuroknakavagy szent- egyháznakjószágában eladnak, árulnakaz ennenhasznukért, prédábólakarván meggazdagodni." (I. 120)„Sokanvannak, kikjobbágyitisszegényeketnagy ostor adóval, gyakorta való törvénytelen fizetéssel gyötri kínozza." (I. 122) „Ó, szerel- mesatyámfiai,ha eszünkbevesszük,mennyi számtalangonoszságoklésznek or- szágonként, városonként ez mastani napokban, és mennyi számtalan lelkök el- vesznekhívságoslakodalomnakésjátéknakmiatta,csakIstenvethetiszámát." (I.
157) „Ó, mennyien vannakmastan Törökországban, kikavagy haláltól való fél- tekben, avagy ez világi gyönyörűségnek miatta, elhajlottanak az pogányságra.
Azonképpen azátkozott Luthernekregulája alatt, kikmind ördögnekadták en- nen magukat, és Krisztusnak irgalmasságától elszakadtanak." (I. 46) „...ez átko- zott, ördöggel tölt, kalomárMahumet, anyaszentegyháznaknagyobb részét- és mint immáran 1527. nagyobban szemeinkkel látjuk- mind ez világot nagyobb részre megdöglette, kinek ha azjámbor keresztyénfejedelmek az időben ellene nem állottak és támadtak volna, mind egész kereszténységöt elhajtotta, mint mastan az átkozott Luthernekszektája." (II. 423)
A szerteágazó témakörnek e helyen csupán vázlatos ismertetésére szorít- kozhattam. A kódex egészére jellemző művészi prózai nyelvnek is csak egyes elemeire mutathattam rá.Néhányjellegzetesstílusjegyre azonban mégszüksé- ges figyelmet fordítanunk.
Jézus szépségének, illetőlegkínszenvedésénekbemutatása nemcsak a 16.
század kifejezéseit, hanem a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária Siralom nyelvi eszközeit is idézi - az alábbi halottsiratáshoz hasonlóan: Jézus „szen- töknekszente,IsteneknekIstene,királyoknakkirályaés mindenuraknakura";
úgy született, „mintazszépillatazvirágtól,avagyaz fényességaz naptól." (I.
61) SzűzMáriaszülte„azőegyetlen egyét;szépIstent, szépJézust,szépKrisz- tust" (I. 66). „O, áldott keresztyén ember, tekintsed, lássad, nézd jól meg az magas keresztfánakminden szegét-bogát; kin az te édes Megváltódnakmin- den tagjai elterjedtenek; szent feje és kezei-lábai átalverettenek; szent oldala és szíve megsebesültének, és tetejétől fogván talpig teljességgel vérben ke- verödött" (I. 155).
A témával érzelmileg azonusoló scriptor költői szárnyalású mondtai gyak- ran keltika ritmikus prózahatását. ígypl.:Jézus Krisztus„szépmindencsoda- tételében; szép beszédében; szép kínszenvedésében; szép halottakat támaszt- ván; szép azmagaskeresztfánszörnyű haláltszenvedvén; szépazkoporsóban, szép feltámadván, szép ő mennyben, ő szent atyjánakjobbjára ülvén" (I. 68).
Akódex gazdaganyagottartalmaza néprajzkutatásszámárais. Eztszemlél- teti a halottsiratás, illetőleg siratóénekek élethű megjelenítésének egy részlete.
SzentElekéletébenJézusértszenvedettbántalmazásokat.Elsiratjákőtapja,anyja és felesége ily módon: „Azt hallván az ő atyja, ...ottan mint egy eszeveszött, leesékazföldre. Mikoronkedégeszehozzájött volna,kezdéruhájátnyűni, tép- ni; kezdéhaját,szakállátszaggatni,és ennenmagáttörni,faggatni. Ésreá esékő szerelmes fiának holt testére, mondván nagy kiáltással: jaj énnékem, én édes fiam!Mirehoztálengemetennyibánatra,keserűségre,immárannagysokeszten- dőtőlfogva!Jaj énnékemnyavalyásnak,boldogtalannak! Mertíme,énvénségem- nek gyámolát látlakelőttem azkoporsóban feküdni.Jaj énnékem szomorúatyá- nak, mertimmáran semmi vigasztalástnem vehetők továbbra. Azthallván az ő asszony anyja, mint az nőstény oroszlán, nagy hirtelen kifutárnék ő házából, szaggatvánőruháját,elhullatvánfejénvalóöltözetit,szemeit-kezeitfelterjesztvén az égre,nagy sírással-révássalkezdejőni,és mikoronazőszerelmes fiánakszent testéhez nemjuthatna, nagyfelszóval mondvala:nyissatokutathozzá, hogylát- hassam,hogyillethessemazénszerelmesfiamat,énédesszememvilágát,énszo-
morú leikömnekvígasságát! És mikoron hozzájutott volna, reá esék holteleve- nül,sírván ésóhajtván:O,én szememvilága!Mioka,hogyezenképpentettélmi velünk! Nem de láttál-é naponként minketnagy siralomban lennünk, nagybá- natban élnünk, és nem jelentetted meg te magadat minékünk! Esmegreá esik vala, nagy keserűséggel, és nem vala mértéke az nagy sírásnak, könnyhullatás- nak; apolgatván szemeit, száját és angyali szent díszes orcáját, és sírtában azt mondja vala: Sírjatokénvelem, keserűanyával mind, kik ittvagytok; ó,azért ki adhat én szemeimnek siralomnak kútfejét, hogy éjjel és nappal sirathassam én lelkemnek keserűségét." A feleség sirató szavai: „O, jaj énnékem, mert ez mai (napon) maradtam özveggyé, immáran nincsen továbbá, kire nézzek és kire emeljemfelénszemeimet.Ezmainaponismerőm,hogymegtöröttazénszépvi- lágos tüköröm; ez napságtól fogva elfogyott az én reménységem, és elkezdetött én keserűségemnek napja, kinek halálig vége nem lészen." (II. 104-5)
Alegendákszövegébemagátólértetődőenilleszkednekbe azimák, fohász- kodások: részben, vagy teljes terjedelemben. A Szűz Mária ábrázolásáról szóló eló'adásomban már rámutattam: lehetséges, hogy a XVI. századi szólások gaz- daganyagátis tartalmazókódexben az archaikusnépiimádságokszámos töre- déke is fellelhető'.
Irodalom BÁN Imre
1976AKarthausiNévtelenműveltsége,IrodalomtörténetiFüzetek88. Budapest.
DIENES Erzsébet
1990A VizsolyiBiblia kéziratos fordításielőzményeiről, in: BARCZAJózsef szerk. Emlékkönyva Vizsolyi Biblia megjelenésének400.évfordulójára. Budapest, 51-69.
1993 Középkori külföldi kapcsolataink az Érdy-kódex legendáiban, in: BÉ- KÉSIImre-JANKOVICSJózsef-KÓSA László-NYERGESJuditszerk. Régiés újperegrináció. Magyarokkülföldön, külföldiekMagyarországon, Budapest-Sze- ged, 42-48.
KARDOS Tibor
1955 A magyarországi humanizmus kora, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nyelvemléktár Érdy Codex I—II. Közzéteszi VOLF György, Budapest.
Dienes, Erzsébet
The Veneration of the Holy Trinity in Popular Religion - Description of Jesus Christ in the Erdy-codex
The Érdy-codex, writtenby Karthausian Anonymus Monkin 1526, belongs to the works which show the appearance of humanism in Hungarian language.
The legends ofthe book emphasise the special human worth ofthe saints. In
case of the Hungarian saints they talk about patriotism and the examples of self-sacrificingprotectionofthemotherland.ThepersonalityofJesusgetscloser to the reader from different aspects. Above all, Jesus is the Saviour. But, as a model to be followed, Christ's human worth come into prominence which characterizes the rennaissance human ideal, too. Christ's perfect personality is incontradictionwiththefeaturesofAntichrist. Thewriterofthecodexanalyses and criticizes the behaviour of the church and secular leaders of his ren- naissance age. He also expresses his sympathies to the suffering villains. He shows that the social and historical problems of his age derives from the alienation from the teaching of Jesus Christ. In the codex we can also read about the portrait ofthe age of the Mohács Battle (1526).
