SÁRSZENTLŐRINCEN PETŐFI

Teljes szövegt

(1)C s e p re g i B é la. PETŐ FI. SÁRSZENTLŐRINCEN.

(2) Csepregi Béla. Petőfi Sárszentlőrincen.

(3)

(4)

(5)

(6) Csepregi Béla:. PETŐFI SÁRSZENTLŐRINCEN. $. K iadja: a Tolna megyei T anács VB. M űvelődésügyi O sztálya Szekszárd 1973 ..

(7) L e k to r o k :. Fekete Sándor az Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa K. Balog János a Tolna megyei Levéltár igazgatója. Szerkesztette: Méry Éva. A fényképeket készítette: Kapitány Ferenc. Kézirat a nyomdába érkezett: 1973. ápirilis Elkészült: 1973. augusztus Megjelent A/5 formátumban 5 ív terjedelemben 4000 példányban Kiadja a Tolna megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya Felelős kiadó: Lovas Henrik Készült a Szekszárdi Nyomdában 2000 73.5 1521 Felelős vezető: Széli István.

(8) p. J|_ etőfi és Sárszentlőrinc kapcsolata nem általánosan ism ert és nem egyértelm űen értékelt tény. B udapestre elszárm azott sárszentlőrinciek gyermeke — am ikor iskolában Petőfi Sándorról tanultak, — boldogan jelentkezett, és felszólítás után kipirult arccal mesélte, hogy a nagy költő az ő édesanyja szülőfalujában já rt iskolába. A tanítónő nem hitte neki, leültette. A kisfiú m ásnap nagy könyvek kel felfegyverkezve ak art bizonyítani igaza m ellett, erősen állítva, hogy az egykori gim názium épülete most nagyszülei lakóháza, s m int egyetlen örökös, ő fogja m ajdan örökölni, de akkor is torkára forrasztották a lelkes szóáradatot, a nagyszülői ház fényképét a Petőfi-em léktáblával figyelem re sem m éltatva. Nem csoda, hiszen sokan nem is ism erik ezt a Tolna megyei kis falut, így nem is tu d ják összekapcsolni a költő rendkívül változatos életútjával. Azok pedig, akik m ostani állapotában ismerik, nehezen tudják elképzelni, hogy itt valam ikor tanulnivalót kereshetett ez a szellemóriás. — Bár a Petőfi-kutatás m a m ár általában behatóan elemzi és értékeli a sárszentlőrinci éveket, mégse fordít rá m indig olyan figyelmet, am it megérdemelne, s nem enged annak olyan teret, ami a páratlanul rövid költői életútból két évet joggal megilletne. Szükségesnek és indokoltnak látszik azért, hogy a költő születésének 150. évfordulója alkalm ából részletesebben is feltárjuk és bem utassuk kétévi diákoskodása színhelyét, iskoláját, tanárait, azokat a hatásokat és kapcsola tokat, amelyek később is m egm aradtak s a csodálatosan gazdag köl tői életm űben is gyümölcsöztek.. PETŐFI KÉPMÁSA A sárszentlőrinci Petőfi-jubileum i ünnepségek gondolatával és a hagyom ány szálainak felderítésével foglalkozva nagyon érdekes és értékes három képet kaptunk dr. Tolnai M argit orvosnőtől, Lehr András, Petőfi sárszentlőrinci tan ára dédunokájától. Ezek egyike Petőfi arcképe aláírásának m ásával és a következő nyom tatott szö veggel: „A költőnek dr. Beliczay Imre birtokában levő egyetlen fé n y képe után másolta Kiősz György.” A korabeli keretben levő fénykép hátlapján pedig az ajándékozó apja, dr. Tolnai Vilmos egyetemi 3.

(9) tanár, irodalom történész kézírásával: „ 1847 tavaszán vagy nyarán készítette Friedrich az egyetlen daguerrotypot; Beliczay Imre tulaj donában vo lt, majd Ernst Lajos szerezte meg. A daguerrotyp meg se m m isü lt”* 1847-ben Petőfi ezzel a fényképfelvétellel (dagerrotípia), ami egyetlen példányban készült, m enyasszonyának kedveskedett, s az Szendrey Júlia birtokában is volt haláláig (1868), azután fiához, Petőfi Zoltánhoz került, s az ő halála után (1870) ju to tt Beliczay Im re orvosnövendékhez. A képnek az adott különös jelentőséget, hogy ez volt az egyetlen fényképfelvétel Petőfiről. Ez is fokozatosan halványuló, romló állapotban, m ert a dagerrotípia nem őrzi meg úgy idő m úlásával az arcvonásokat, m int a p apírra másolt fényké pek. Talán ezért is készíttetett Beliczay Im re (az 1870-es években) Kiősz György fényképésszel felvételt a dagerrotípiáról, és hozta for galom ba néhány száz példányban a nevezetes képet. 1879-ben pl. a Koszorú évfolyamához m ellékelten m egküldték m inden előfizetőnek. A Sárszentlőrincre k erült kép az ekkor elterjesztett képek egyike lehet. A dagerrotípia ugyan nem sem m isült meg — m int azt dr. Tol nai Vilmos tu d ta —, hanem évtizedeken át tovább rom olva teljesen m egfeketedett. Ezt világosította ki és reprodukálta az 1950-es évek ben Escher Károly fényképész nagy feltűnést keltve és az egész országban Petőfi hiteles arcképeként elterjesztve. A sárszentlőrinci Petőfi-kép ugyanerről a dagerrotípiáról készült, csak 80—90 évvel korábban, és még sokkal épebb állapotú eredetiről. Jogunk van fel tételezni, hogy közelebb is áll az elsőfokú eredetihez; Petőfihez m a gához. Alátám asztani látszik ezt az a tény is, hogy ez a képmás kevésbé hordja m agán a m ár elmosódott vonások pótlásának nyo mait, m int az Escher által reprodukált és elterjesztett felvétel. Milyen volt Petőfi? Lehr András felesége az 1845. őszi látoga tásra emlékezve hosszú arcú, vörös szeplős, külsőleg nem szép em bernek írta le gyerm ekei előtt. Orlay Petrics Soma és más kortársai éles tekintetű szemét m ondják feltűnően szépnek és m indenkit megragadónak. H ajáról azt őrizték meg egybehangzólag a kortársak, hogy az „szálkás, sörte kem énységű” volt. Örülünk, hogy a sár szentlőrinci fényképen felfedezhetjük ezeket a vonásokat. * A n a g y k ö ltő ir á n ti é r d e k lő d é s fe llá n g o lá s a k o r é r th e tő iz g a lo m b a h o z ta e n n e k a fé n y k é p n e k az e lő k e r ü lé s e s z ű k e b b p r o v in c iá n k P e tő f i-r a jo n g ó it. K a p itá n y F e r e n c fé n y k é p é s z és C sá n y i L á sz ló író k i is k u ta tta a P e tő f i-k é p m ú ltjá t. A d a g e r ro típ ia (ez az ír á sm ó d le tt á lta lá n o ss á n á lu n k ) az e ls ő g y a k o r la tila g fe lh a s z n á lh a tó f é n y k é p é s z e t i e ljá r á s, m e lly e l f é n y e z e t t e z ü stla p r a e g y e t le n p o z itív k é p k é s z ü lt. F e lta lá ló ja L o u is J a c q u e s M andé D a g u e r re , P á r iz s , 1839. P e tő fir ő l e lső k k ö z ö tt k é s z ü lt M a g y a r o r sz á g o n ily e n fe lv é te l. E zért e zt a k é p e t a m a g y a r f é n y k é p é s z e t tö r té n e te is s z á m o n ta r tja . (F o to le x ik o n , A k a d é m ia i K ö n y v k ia d ó , B u d a p e st, 1963. 92. lap.). 4.

(10) A község A Petőfi életútja irán t érdeklődők Sárszentlőrincre rábukkanva az iskolát keresik először, melyben a költő tanult, m ajd a községet, ami ennek az érdekes és jelentős oktatási intézm énynek helyet adott. S mivel a kapcsolópontok világosak, elkerülhetetlen, hogy a bem u tatást a községgel kezdjük. Annak keletkezésében, lakossága össze tételében és fejlődésében m ár felfedezhetők azok a tényezők, ame lyek Sárszentlőrinc és Petőfi találkozásához vezettek.. RÉGI TELEPÜLÉS — Ü J HONFOGLALÓK A Sió-parti Szent-Lőrinc régi települési hely volt. Már az Á rpá dok alatt plébániai székhely. 1334-ből ismerős a lelkész neve is:. Egidius Sancti Laurentii. A török hódoltság idején is sokáig lakott hely (1563—84. évekből fennm aradt a m egadóztatott házak száma: 9—13), de a hódoltság utolsó évtizedeiben teljesen elnéptelenedett és elpusztult, 1718—19-ben ugyan m egszállta m ár egy csoport, amely nemzetiségileg vegyes volt. Ez három év után továbbm ent. 1722. m árcius 22-én hirdették ki Tolna megyében III. Károly rendeletét, mely a török alatt elnéptelenedett területekre érkező telepeseknek különleges kedvezm ényeket biztosított: három évi adómentességet, ingyen vetőm agot, igásjószágot, építési anyagot és val lásszabadságot. Ezek a kecsegtető feltételek is közrejátszhattak ab ban, hogy a M ercy-uradalom hőgyészi kancelláriájában 1722. július 27-én addig Györkönyben lakó m agyar jobbágyok szerződést írnak alá, mely jogot biztosít szám ukra a szentlőrinci puszta megszállására. Számban kicsi ez a csoport, mindössze 8 család, (az 1723. évi megyei összeírási ív szerint: Gál M ihály bíró, N ém eth János, Katona Mihály, Fenyő András, Bognár István, Fördős György, Molnár István és Jós Péter.) vállalkozási kedvben, kezdeményező bátorságban, ki tartásban annál erősebb. Az új telepesek gyökeret vernek a pusztán. Györkönyből rövid idő alatt újabb családok jönnek át (Szekeres György, N ém eth István, Vég István, Pulai László, Bajusz Dávid, Ejlan M ihály stb.), sőt egyidejűleg tágabb körben is megindul az életerős kezdet vonzása. 5.

(11) Az új lakosok életében Györköny csak átm eneti szállás volt. Élőbbről Északnyugat-D unántúlról, a Kisalföldről szárm aztak, ahol váltakozva török megszállást, császári önkényt, kuruc háborúkat, ellenreform ációt éltek át. A szentlőrinci első telepesek felderítő szerepet töltenek be, s nyom ukban népes rajok indulnak el Tolna megyébe. A sárszentlőrinci anyakönyvekben Győr, Sopron és Moson várm egyéknek csaknem m inden községe fellelhető az itteni családok kiindulási helyeként. A zután is élénk m arad az összeköttetés. El jönnek ide m unkát vállalni, rokonokat látogatni, az új telep népe visszajár házasodni, tanítót, papot hívni, gyerekeit iskoláztatni. Sárszentlőrinc jövőjének alakulására nagy hatással van ez s kapcsolattartás: széles körű m arad a tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áram latokkal való érintkezés: nyelvében, szokásaiban, ha gyom ányaiban veretes m agyar népi kultúrának lesz az őrizőjévé, ápolójává és terjesztőjévé a nemzetiségileg vegyes lakosságú új hazá ban is. A szórványosan időköltöző ném et családok (iparosok és beházasodók) nyelvükben és szokásaikban ham ar hasonulnak, és vál tozatlanul m egm arad a község tiszta m agyar lakosságúnak. Jó zamatú ízelítőt adnak a települők eredetéből az anyakönyvekben is meg örökített ragadványnevek: Pordanyi Fenyő András, Cziráki Tóth Mihály, Péri Molnár István, Bodonhelyi Varga György, M arczaltűi Böröllyei János, Malomsoki Molnár György, Móriczhidai Takács István, Befedi Csafordi Péter, Gassai (Galsa?) Ném eth János, Szentpéteri M olnár János, Börtsi Szakács János, Lebeni (Lébény) Szabó János, Miskei Németh János, Felpétzi Molnár János, Sági Szűcs Mihály, Vági Pesti János, Győri Kis István, Kissitkei H orváth István, Kapi Orbán János, Téti Takács Márton, Zsirai Takács János, Réti H orváth István stb.. ERŐS IPAROSRÉTEG KIALAKULÁSA Sárszentlőrinc szellemi és gazdasági fellendülésének másik ere dője az iparosréteg megerősödése. Először a község ellátását biztosító iparosok tűnnek fel (Kovács György mészáros, Bors János kovács, Bognár István bognár, Dorm án Sándor csapiáros, Szívós István szűr szabó, Szabó Mihály csizmadia, a Molnárok a környéket is megszálló malmos-családot alkotnak: István szabatoni, György pincehelyi, Mihály tándori, Ferenc m ányoki, Péter uzdi malmos), de egyes ipar ágak művelői úgy elszaporodnak, hogy vidékre is dolgoznak, vásá rokra járnak, céhekbe töm örülnek. Különösen a takács- és csizma diam esterség volt fejlett és elterjedt Sárszentlőrincen. Ezek m ár a XVIII. század második felében céhekbe töm örültek, s 60—80 taggal 6.

(12) fejlett közösségi életet éltek. Közöttük valóságos iparos-dinasztiák nőttek fel, ahol apáról fiúra szállt a mesterség szakszerű tudása, a nagy műhely, széles vevőkör és a fél várm egyét behálózó vásározás. A föld- és szőlőműveléssel párhuzam osan folytatott ipar, a kül világgal való rendszeres érintkezés, a sok mozgás, a városi polgár ságtól eltanult céh-rendszer, a gazdagság lassanként a község vezető rétegévé tette az iparosokat. Társadalm i helyzetükre jellemző, hogy Tóth János kovács családjában történt kereszteléskor Perlaki Gábor lelkész feleségestül, Lani Pál nótárius feleségestül és Varga István bíró feleségestül vannak bejegyezve keresztkom ákként (1760). Az iparosok emelkedésükben m agukkal együtt em elték a falu hírnevét is. A népes iparoscsaládokból egy-két fiút tan ítta tta k , s közülük nem egy megyei, sőt országos hírre em elkedett. Elég itt dr. Zsivora György kúriai bíróra, dr. Zsivora József orvosra, a Nemzeti Színház művészére hivatkoznunk, akik sárszentlőrinci takácsm ester gyerm e kei voltak, vagy dr. Kiss István és dr. Kiss Lajos orvosokra, akik népes csizmadiafamíliából szárm aztak, amelybe az egyik legnagyobb m agyar nyelvész, akadém iai tag, Lehr A lbert is benősült. Petőfi sár szentlőrinci helybeli tanulótársai között is ott volt Possert János, a tehetős kovácsmester fia.. AZ ISKOLAALAPÍTÓ EGYHÁZ Sárszentlőrinc megyebeli kiem elt szerepének harm adik eredője kezdettől fogva jelentős és egyre emelkedő evangélikus egyházi sze repe. A nyolc alapító családot korának egyik legkiválóbb evangélikus lelkésze, Szeniczei Bárány György vezette át Györkönyből a Sió jobb p artjára. A p áratlanul m unkás, tehetséges és alkotó erejű lelkipásztor, egyházszervező, tollforgató és könyvkiadó, itt is élte le term ékeny életének javarészét 1757-ben bekövetkezett haláláig. Bá rány György nemcsak az evangélikus egyház, hanem Tolna vármegye, sőt a m agyar művelődés történetébe is beírta nevét. Gazdag egyházi irodalm i m unkásságának felsorolását mellőzve hadd em lít sük itt meg, hogy ő írta az első m agyar neveléstani könyvet, mely ben nemcsak arra adott útm utatást, hogyan kell a m agyarságból új, erkölcsös és hazafias nem zedéket nevelni, hanem elsőnek hirdette a m agyar nyelven való oktatás és nevelés fontosságát. (Oktatás a gyer m eknevelésről, Halle, 1711.) — Ugyancsak nevelési célokat szolgál „Bictomos kö n yve”, am elyben az ism ereteket a gyerm ekek által könnyen elsajátítható verses m ondásokban, dictom okban közölte. Háromévi fizetését ölte bele a Dictomos könyv kiadásába, amiből alig térü lt meg valam i, m ert jobbára ingyen osztogatta, látva a nép 7.

(13) iskolai oktatás nagy elm aradottságát. (Lelki Fegyverház az Oskolába járó G yerm ekek felfegyverkeztetésekre. 1733.) — B árány György m egírta a Tolnai Evangélikus Egyházmegye keletkezését és tö rtén e tét 1715—1742-ig, s ezzel páratlan értékű forrásm unkát hagyott h átra a XVIII. század eleji esem énydús évtizedek kutatásához. Az 1725-ben Sárszentlőrincen m egalakuló Tolnai Egyházmegye Bárány Györgyöt választotta első esperesének, s ezzel paróchiája a megye evangélikusságának a központja lett, s a fiatal gyülekezet nyomban vezetőszerephez jutott, am it sokáig meg is tarto tt. A sárszentlőrinci gyülekezet m ásodik lelkésze Perlaki Gábor lett, aki nyolcévi itteni lelkészkedés után (1765-ben) Nemesdömölkre tá vozott, és ott püspöki tisztet is viselt. Utódja Nagy István Sárszent lőrincen viselt püspöki hivatalt (1796—1812)* s innen a félreeső Tolna megyei falusi gyülekezetből az egész D unántúli Evangélikus Egyházkerületet korm ányozta. Ezt az ugyancsak jeles sárszentlőrinci lelkészt Tolna várm egye is m egválasztotta táblabírájául. Petőfi sárszentlőrinci tartózkodása okai és körülm ényei után kutatók nem egyszer kerestek a gyülekezet történetében és írásos emlékeiben m agyarázatot arra, hogyan kerülhetett ebbe a kis faluba olyan középfokú iskola, am elybe a kis Petőfit a Duna túlsó oldaláról érdem esnek tarto tták beíratni. Többen közülük elérkezve ahhoz az adathoz, hogy ezen iskola alapításakor Sárszentlőrincen székelt az egyházkerület püspöke, nem is nyomozódnak tovább. Előttük el dönti a kérdést a püspöki tekintély, a főpásztori hatalm i szó. Szeret ném hangsúlyozni, hogy ezzel távolról se találtuk meg a kielégítő m agyarázatot. Bárm ily nagy szerepe van is Petőfi iskolája létre hozásában Nagy István sárszentlőrinci püspök-lelkész kiválóságának, erélyének és tekintélyének, annak a sárszentlőrinci elhelyezésében éppen olyan jelentős részük van a fentebb ism ertetett tényezőknek: a község népessége összetételének, gyors fejlődésének és a megye h atárain is túlterjedő hírének. Az újonnan benépesült Sárszentlőrinc alig 100 éves Petőfi születésekor, de m ár akkor 1700 lakosa van, s iskolájából m ár olyan kiválóságok kerültek ki, m int Zsivora György és Zsivora József, s a tudom ány elemeit éppen olyan ígéretek tan u l gatják, m int Balassa Pál és Balassa János. Nem lesz felesleges az iskola alapításának körülm ényeivel is m egism erkednünk. * N a g y I stv á n t m á r 1886-ban p ü sp ö k k é v á la sz to tta a d u n á n tú li e g y h á z k e r ü le t R áth M á ty á ssa l, a tu d ó s és h ír n e v e s g y ő r i le lk é s s z e l sz e m b e n . M iv e l a z o n b a n a v á la s z tó k a zt az ó h a ju k a t is k if e je z té k , h o g y a m e g v á la s z to tt p ü sp ö k c se r é lje fe l fé lr e e ső k is fa lu s i g y ü le k e z e té t a k e r ü le t k ö z p o n tjá b a n le v ő n a g y o b b g y ü le k e z e tte l, N a g y I stv á n in k á b b v is sz a a d ta a m e g tis z te lő m e g b íz á st, és n e m h a g y ta e l S á rs z e n tlő r in c e t. T íz é v m ú lv a , a h e ly é b e v á la s z to tt p ü sp ö k h a lá la k o r ú jra m e g v á la s z to ttá k te lje s e g y h a n g ú s á g g a l és S á r sz e n tlő r in c e lh a g y á s á n a k k ív á n á sa n é l k ü l a m á r 68 é v e s N a g y Istv á n t, a k i e zu tá n m é g 16 é v e n á t g y a k o r o lh a tta te r h e s, d e fa lu já n a k r e n d k ív ü li m e g b e c s ü lé s t sze r ző p ü sp ö k i tisz té t.. 8.

(14) Az iskola Ma m ár elég nehéz elképzelni, hogy 140—150 évvel ezelőtt ebben a kis faluban olyan középiskola m űködött, m elynek falai közé szom. szédos, sőt távolabbi várm egyékből is eljöttek tanulni, s amelyből kikerülő fiatalok közül nem egy országos hírre te tt szert. Milyen lehetett ez az iskola, s m iért létesítették éppen itt, ebben a félreeső kicsiny faluban? A sárszentlőrinci kis gim názium szervezője és fenntartója a Tolna—B aranya—Somogyi Evangélikus Egyházmegye volt. Az 1720as évek körül keletkezett gyülekezetek a század második felére meg erősödtek, és hovatovább szükségessé vált, hogy saját soraikból biz tosítsák tanítóik utánpótlását. Egyházmegyei ,,felső iskola” létesíté sének gondolatát — érdekes módon — az vettette fel velük, hogy 1798. április 12-i torm ási esperességi gyűlésükön egyházkerületi fel hívásra foglalkozniok kellett a nagy m últú győri középiskola főisko lává fejlesztésének tervével. B ár az egyházmegye jelentős tám ogatást helyezett kilátásba a kifejlesztendő főiskolának, de ugyanakkor azt is felism erték, hogy az ő kérdéseiket egy viszonylag távoli főiskola nem oldja meg, azért a közóhajtásnak engedve Lagler György kistorm ási lelkész m ár ezen a gyűlésen benyújtotta tervezetét egy „ezen esperesség kebelében alapítandó i s k o l á r ó l A javaslat nagy tetszés sel találkozott, s m iután a győri iskola főiskolává fejlesztése az egész egyházkerület összefogásával sem sikerült, a Tolna—B aranya—somogyi evangélikusok m inden erejükkel saját esperességi iskolájuk létrehozásán fáradoztak. 1803. június 2-án a Szent-Lőrincen tarto tt esperességi gyűlésen el is határozták az egyházmegyei középiskola létesítését. Kettős célt láttak m aguk előtt: a nagyobb részben ném et anya nyelvű gyülekezeteket olyan tanítókkal ellátni, akik jól tudnak m a gyarul és alkalm asak a jegyzői tiszt gyakorlására is, m ásrészt a to vábbtanulni vágyó és arra alkalm as fiataloknak a főiskolai tanulm á nyokhoz szükséges előképzettséget megadni. Az iskola székhelyének a kiválasztásánál egyhangúlag Sárszentlőrinc m ellett döntöttek, még pedig azzal az indokkal, hogy annak tiszta m agyar lakossága köré ben a ném et gyülekezetekből jövő fiatalok gyakorlatban is elsajátít h atják a m agyar nyelvet; a m agyar polgárasszonyok nem dolgoznak annyit a határban, m int a ném etek, szívesebben vállalnak kosztos9.

(15) diákokat és jól ellátják azokat; s végül a tan íttatás költségeit csök kentheti az a lehetőség is, ha a fiaikat Sárszentlőrincre küldő ném et családok helyükbe cseregyerekeket vállalnak onnan „ném et szóra”. Most m ár a gyakorlati megvalósítás következett: alapítványokat tesznek, pénzt gyűjtenek, a földesúr által adom ányozott telekre a sárszentlőrinci gyülekezet épületet emel, tan árt választanak, s az 1806—1807-i tanévvel az iskola m egnyitja kapuját. A sárszentlőrinci gim názium létesítése kicsiny kezdet, mégis nagy jelentőségű lépés volt. Abban az időben az első m agasabb iskola Tolna megyében. Nevelési elveit és tanítási tervét haladó protestáns szellemben, igen magas nívón alakította ki. Gyülekezeti levéltárunk ban őrzött 1831. évi vizsgarend szerint — teh át éppen Petőfi odakerülésekor — tan íto ttak benne: vallást, latin és ném et nyelvet, m agyar irodalm at, szépírást, hazai történelm et, világtörténelm et (Nagy Károlytól napjainkig), földrajzot (Ázsia, A frika, Am erika és A usztrália is, holott a királyi rendelet, a Ratio Educationis 1777. és 1806. is csak a M onarchia s főképpen M agyarország földrajzát írta elő), term észetrajzot, szám tant, geom etriát és retorikát. A tananya got a növendékek három év alatt sajátították el. A tanítás délelőtt 3, délután 2 órában folyt. A szerda és szombat délután szabad volt. PETŐFI SZÜLEINEK AZ ISKOLAVÁLASZTÁSA A k u tatókat m indig foglalkoztatta, hogyan került Petőfi S ár szentlőrincre, m iért küldték szülei 9 éves korban a viszonylag távoli iskolába. Első nyomon általában rokoni szálak után k utattak. Ism ételten kértek Petőfi-kutatók, hogy nyomozzak az egyházközség anyaköny veiben Petrovics és Hruz nevek után, hátha nyom ára jutnának Pe tőfi valam ely rokonának, aki m ár előbb ide költözött. Ez a nyomozás eredm énytelen m aradt. Jakus Lajos penci igazgató kinyomozta, hogy a sárszentlőrinci iskola első tanárának, Barla M ihálynak a felesége H ruz-leány volt, Petőfi édesanyjának unokatestvére, s bár ők 1808. óta Győrben éltek, tanácsolhatták Petrovicsékat iskolaválasztási gondjukban Sárszentlőrincre. Persze nem tudjuk, volt-e rokoni érint kezés a két család között. De nem is kellett a Petrovics-szülőknek Győrig elmenni ezért a tanácsért. A növekvő hírű sárszentlőrinci iskolába egyre nagyobb számban jöttek tanulók a Duna—Tisza kö zéről. Abban az időben is voltak növendékek Kiskőrösről, Dunapatajról, Dunaegyházáról. A vásárokra járó Petrovics István hall h ato tt biztató híreket erről az intézetről. Az iskola jó hírén felbuzdulva Petrovics Istvánné 9 éves Sándor fiát 1831. szeptem ber 28-án, Szabadszállásról hozta Sárszentlőrincre és beíratta az itteni középiskolába. 10.

(16) A tanárok A P etőfi-kutatás egészen az utóbbi időkig Petőfinek csak egy lőrinci tanáráról em lékezett meg. Összefüggésben lehet ez azzal is, hogy Petőfi sárszentlőrinci évei m eghatározása tekintetében is bi zonytalanság uralkodott. M iután bebizonyosodott, hogy Petőfi két tanévet töltött Sárszentlőrincen (1831—32. és 1832—33), s éppen 1832-ben volt tanárváltozás, lett nyilvánvalóvá, hogy két tanár tan í totta itt. A sárszentlőrinci évek jelentőségének a feltárásához szük séges, hogy közelebbről is m egism erkedjünk ezzel a két pedagógus sal, s az itt-tartózkodás idején lezajlott eseményekkel. Jakus Lajos Petőfi-kutató érdeme, hogy napvilágra került az elfelejtett (talán elhallgatott első) lőrinci tan ár személye és különös pedagóguspályája is. (Jakus Lajos: Petőfi egyik tanárának soproni kapcsolatai, Soproni Szemle, 1966. 1. szám.). HAAG PÉTER Petrovics Istvánnét, am ikor 1831. szeptem ber 28-án fia b e h a tá sára Sárszentlőrincre jött, Haag Péter professzor fogadta, aki ekkor m ár 10 éve vezette a lőrinci iskolát (1822—32). A következő év m ár cius 16-áig ő volt az iskola professzora. Tehát Petőfi első lőrinci éve nagyobbrészt Haag vezetése alatt folyt. Érdemes egy kicsit köze lebbről is m egism erkednünk ezzel a tan árral és az 1831—32. iskola év eseményeivel. Haag Péter 1793. jan u ár 6-án született Bonyhádon. Elődei az 1720-as években Németországból, Hessen tartom ányból érkezett te lepesek voltak. Apja órásm ester volt, akinek harm adik gyerm eke ként született. Szülei korai halála után árván m aradt. Nehéz gyer m ekkor után 1809-ben iratkozott be a sárszentlőrinci gim názium ba Unger Mihály professzor keze alá. Három év alatt jeles eredm énnyel elvégezte, m ajd a sárszentlőrinci elemi iskolánál segédtanítói (praeceptor) állást vállalt Ném eth Ferenc tanító m ellett. A sárszentlőrinci elemi iskolában ekkor 105 fiú és 100 leány tanult. A segédtanító fizetése: „A helység fizetésül ád neki készpénzt 100 frtot, szabad 11.

(17) asztalt (sorkoszt), 15 fo n t faggyút (világításra), szabad lakást és gondviselést Haag P éter két évig tan ít itt, am ikor is tehetségéhez m érten tovább akarván tanulni, Balassa János lelkész ajánlásával felvételt nyer a soproni evangélikus líceumba 1815-ben. Négy év alatt ezt is elvégezi ugyancsak jeles eredménnyel. Filozófiai és teológiai tanul mányok után — tehát tan ári és lelkészi képesítést szerezve — neve lői állást vállalt Sopronban egy katonatiszt, M ara László ezredes árvája m ellett. Valószínűleg még tovább akarta képezni magát, m ert egy gyülekezeti feljegyzés szerint azután Bécsbe is eljutott: „Az 1822-ik Esztendőben T. Erhard Sámuel Ür helyibe, ki a N ém et Apáti Ekklésia rendes Lelki Tanítója lett, a Bétsi Sem inárium ból Tudós Haag Péter hivattatott meg és Septem ber elején beiktattatott a Senioralis Oskola Professzorának ” Haag Péterrel tehetséges, jól képzett tan ár került a kis falusi gimnázium élére. Németül m ár hazulról jól tudott, Sopronban elsajá tította a latin, görög és francia nyelvet, tagja volt a M agyar Társa ságnak, az első m agyar középiskolai önképzőkörnek, és abban dicsé retesen működött. Sárszentlőrincen is olyan kiválóan m unkálkodott, hogy „hamar elnyerte nem csak a megyebeli közönségnek tiszteletét és bizalmát, hanem elterjedvén általa hasznos sz. lőritzi oskolai inté zetünk híre és dicsérete, még a távolabb helyeztetett m egyékből is szaporodott tanítványainak száma” — ism erik el feljebbvalói. Jó m unkájával az iskola b arátai számát különösen is szaporította az akkor jelentős befolyással rendelkező középosztályban: „Számos lel készek, világi urak hála érzéssel em lékeznek vissza sz. lőrintzi isko lánkra, hol tudományos pályájuk kezdetén oly bő m értékben nyertek szellemi táplálékot s igen is jó alapját vetették meg magasabb m ű veltségüknek, m elynek édes gyümölcseit önm aguk is élvezik, s m e lyek üdvösek a közönségre s a szeretett hazára, ezért szentlőrintzi iskolánk m inden időben kitü n tetett tárgya volt az esperesség leg buzgóbb gondoskodásának ” (A Haag távozása után kilenc évvel tett m egállapítás elismerő szavai főképpen az ő m unkálkodásának ide jére vonatkozhattak.) Haag Péter Sárszentlőrincen alapított családot, 1824. április 29én feleségül vévén M anninger Mátyás soproni kovácsm ester leányát, Rozinát. Sárszentlőrincen négy gyerm ekük született. A szépen induló és nagy rem ényekre jogosító pedagóguspályát azonban derékba törte egy tragikus betegség. Hadd idézzük a szűk szavú gyülekezeti feljegyzést: „Az 1825-diktől fogva az 1831-dik esz tendők folytában Haag Péter Professzoron többször kiütvén az elm e téboly odás nyavalyája, am ikor ő az Oskolát is elhagyván, kóborlá12.

(18) sdban Bonyhád, Izm ény, M utsfa Helységekben holmi ábrándozó és fellázításra gerjesztő beszédeket tévén, a Tek. Ns. Várm egyének Rendelésére és a Seniorátushoz jö tt parancsolatjára, m int ollyan ember, ki m iatt az oskolai nevelés veszélyeztetett, hivatalától az 1832-dik Mart. 16-dikán elm ozdíttatott.” Ezeknek az ábrándozó és lázításra gerjesztő beszédeknek a ta r talm át könnyű elgondolnunk, — a jegyzői, szolgabírói jelentések, és a vizsgálati jegyzőkönyvek meg is örökítették ezeket. — A nehéz gyerm ekkort élt, de tehetségével és szívós kitartással európai m ű veltségre m agát felküzdő falusi népnevelő sok visszásságot láthatott a korabeli gazdasági, társadalm i és politikai életben, am iket egészsé gesen, fizikai és pszichikai erők feletti uralm a birtokában és függő ségi helyzetének, pedagógus m ivoltának tu datában el tudott hallgat ni, de m ikor időszakos betegsége felszakította tudata zsilipéit, gát lástalanul öntötte ki keserűségét, vádjait és festette a nép elé az igazságosabb és em beribb társadalom ról táplált ábrándjait. „A m a gyar hazában rövid idő m úlva felállítandó új polgári alkotm ányt és rendtartást hirdetett.” — „A népet a robotnak és dézsm ának ezentúli eltörlésével biztatta.” — „A jobbágyoknak tanácsolta, hogy ka szabolják le földesuraikat, ámbátor a m i békességet szerető jobbá gyaink nevetve, mégis titkos meggyőződésből származó gerjedelemmel hallgatják, és így rendes és pontos sorokba öszve fű zö tt beszéd jeit, m elyek revolutiot, gyilkolást, vérontást és rablást foglaltak m a gokban, felette veszedelm esnek véltem le n n i.. ” (A bonyhádi bíró és főszolgabíró jelentéseiből.) Elfogatása és kihallgatása után ugyan fogház helyett ispotályban (kórházban) helyezték el, de a szolgabírói jelentés feltételezte, hogy Haag P étert „veszedelmes politikai terve józan állapotban is kellett, hogy foglalkoztassa.” Hogyan ju to tt ez a Tolna megyei származású, hosszú éveken át Sárszentlőrincen tanuló és tanító pedagógus ilyen forradalm i elvek re? Hogy a kérdésre kielégítő feleletet adhassunk, ahhoz még sokkal jobban kellene ism ernünk a korabeli protestáns iskolák levegőjét, tanításának szellemét, sőt a m egyénkbeli reform kori gondolkodó értelmiség sokszor felszín alatti, érthető okokból elhallgatott néze teit és várakozásait. Egyelőre egyetlen szálunk van Haag P éter „ábrándképei” eredetének feltételezéséhez: soproni diákoskodása idején meleg barátságba került a líceum francia szárm azású nyelvlektorával, Knöps G erharddal, aki házasságkötése alkalm ával tan ú ként is szerepelt. Lehet, hogy ra jta keresztül nyert betekintést a francia forradalom és a haladó eszmék világába. Esetleg segítséget adna Haag Péter szellemi fejlődésének m egértéséhez a francia lektor m últjának, soproni szerepének ism erete is. Persze ez sem rekesztené 13.

(19) ki azt az eredőt, hogy Haag P éter egyéni eszméiben és szerencsétlen kim enetelű m egnyilatkozásaiban érzékeny idegrendszerének, beteg ségének is jelentős része van. Tárgyunk szempontjából mindez azért értékes, mivel eddig Petőfi sárszentlőrinici tanulóévei ism ertetésénél az iskola messze földre eljutott jó hírét, patriarchális körülm ényeit, kiegyensúlyozott pedagógiáját szokták em legetni, am ik ezt a helyet és ezeket az éve ket a költő gyerm ekkorának ideális és idillikus időszakává tették. U gyanakkor az 1831—32. tanév a sárszentlőrinci iskola legválságo sabb időszaka volt. Alig távozott Petrovics Istvánná Lőrincről, Haag professzoron ismét kitört betegsége, im m ár ötödször és a legsúlyo sabb m értékben. Megint faluról falura járt, csendőrkézre, kórházba került, ahonnan azonban megszökött és visszatért katedrájára. Az iskolában m ár helyettest talált, akit elűzött, és ú jra saját kezébe vette a tanítást. Könnyű elképzelnünk ezt az iskolai évet: zavarok a tanításban, viták, izgalm ak a diákok között, hatósági vizsgálatok, tanúkihallgatások, s végül több m int félévi rendkívüli állapot után Haag P éter elmozdítása tan ári állásából.* Mind em ellett és mindezek ellenére a gyermek Petőfiben nem m aradtak rossz em lékek a lőrinci iskoláról. Petőfi sárszentlőrinci diákoskodása egyetlen íro tt emléke is Haag P éter ügyével kapcsolatos. (Iskolai anyakönyvek, tanulm ányi naplók nem m aradtak fenn ebből az időből.) F ennm aradt Balassa János lelkész feljegyzése azokról a vizsgálandó kérdőpontokról, ame lyek a háborodott tan ár iskolában tett kijelentéseit tartalm azták. Ilyenek: az esetleg ellene valló diákok m egfenyegetése, az egyházi és községi vezetőkre tett vádaskodó megállapítások, a felettes ható ság iskolai ügyekbe való beavatkozásának az elutasítása, a közerkölcscsel kapcsolatos, s gyerm ekek elé nem való megjegyzések stb. 12 kérdőpont szerepel a listán, s utána javaslat arranézve, hogy mely diákokat kell ebben a dologban m egkérdezni: „Feleljenek: Szetsődi, Zatureczki, Petrovits, Saffáriak m ind a ketten, Erhard.” Feltehető, hogy a kis Petőfi is beszélt szállásán H ittigéknél az iskolai állapotokról, a professzor kijelentéseiről, s ezért került ő is a tanúkul kihallgatandók sorába. Érdekes azonban, hogy a vizsgálati jegyző könyvben nem szerepel neve a valóban kihallgatottak között. Meszsze vezetne, ha ennek okait k u tatv a a gyerm ek Petőfi jellem ére utaló feltételezéseket tennénk, (Pl.: nem volt hajlandó tan ára ellen tanús kodni!), de tény az, hogy az ő vallomása nem szerepel azok között * Á llá s á n a k e lv e s z té s e u tá n H a a g P é te r S o p ro n b a k ö ltö z ö tt, is k o lá n á l tö b b e t n em h e ly e z k e d e tt el, h a n e m m a g á n ta n ítv á n y o k k a l fo g la lk o z o tt. N e m tu d u n k arról, h o g y P e tő fi s o p r o n i k a to n á sk o d á s a id e jé n fe lk e r e s te v o ln a . M e g k e s e r e d e tte n h a lt m e g 1863. a u g u sz tu s 22-én. F e le s é g e h á r o m é v v e l é lte tú l.. 14.

(20) a terhelő adatok között, amelyek alapján kim ondták Haag P éter tanításra való alkalm atlanságát. A fentiekből kétségtelen, hogy Petőfi Sándor először Sárszentlőrincen hallott forradalm i elveket, éles hangú társadalm i kritikát. (Haag Péter a diákok előtt is ism ételten szóvá tette, hogy Gyalog István szegényem bert az urak igazságtalanul m egbüntették.) A sárszentlőrinci gim názium növendékei nem voltak hiányában a leghala dóbb szellemű oktatásnak. Természetes, hogy Petőfi gyerm ek-lelke még nem foghatta fel ezeket a tanításokat, de alig 10 év m úlva m ár érett költőként öntötte m indezt művészi form ába halhatatlan for radalm i verseiben. — Ezeknek a vonatkozásoknak az ism erete még inkább aláhúzza a sárszentlőrinci iskola jelentőségét Petőfi érzületés gondolatvilágának a formálódásában.. LEHR ANDÁS Petőfi másik lőrinci tanára is Tolna megyei ném et telepescsalád sarja. Lehr András ősei 1724-ben érkeztek Németországból, s a kistorm ási pusztán telepedtek le. Apja, Lehr András, m ár gyönki vas kereskedő volt, anyja Lagler M ária Erzsébet Rozália pedig Lagler György kistorm ási lelkész leánya. Anyai nagyanyja Mohai Kiss Ka talin, Kiss Péter györkönyi lelkész leánya. Lehr András Gyönkön született 1807. december 31-én. Iskoláit Gyönkön és Sopronban végezte. Feltehetően külföldi egyetemen is tanult. 1831 őszén k erü lt Sárszentlőrincre a betegeskedő Haag Péter professzor mellé. Elm eháborodott főnöke féltékeny rá 5 nem szívleli, ism ételten elüldözi. 1832. m árcius 16-án nyer teljes jogú megbízást a sárszentlőrinci iskola vezetésére, m iután az iskola felügyeleti ható sága a tanítás felelősségét a 24 éves segédtanárra ruházza. Haag betegsége, ügyének vizsgálata elviszi ugyan a tanév tekintélyes részét, Lehr A ndrás a csonka félévben mégis olyan jó eredm ényt m utat fel a július 12-én tarto tt nyilvános vizsgán, hogy véglegesítik megbízását. Ezzel elkezdődik 21 év gyümölcsöző m unkája a sár szentlőrinci iskolánál. A lőrinci gim názium nak ez a fénykora. A ta nulni vágyó fiatalokat az egyházmegyén kívülről is szívesen küldik Lehr András keze alá, Petrovics István szabadszállási mészáros is beíratja fiát a második évre is — az első év zűrzavarai ellenére. Lehr András ném et telepes ősöktől indult és Sárszentlőrincen a m agyar nyelv és a klasszikus m agyar irodalom kiváló tanítójává vált. Ö lendítette fel igazán a lőrinci iskolát. Itteni működése idején egyházmegyei rendelkezés született arra vonatkozóan, hogy a sár15.

(21) szentlőrinci iskola elvégzése nélkül senki sem tölthetett be tanítói hivatalt az esperesség területén. A kis gimnázium elég széles skálájú tantervében Lehr András alatt a m agyar nyelv, a m agyar írás (a szépírás éppen úgy, m int a helyesírás), a m agyar irodalom tanítása megbecsült helyet foglalt el. Az iskola fenntartósága éppen ez időben dolgozta ki oktatási és ne velési elveit, amelyhez kikérte a fiatal tan ár véleményét. Ebben az előterjesztésben világosan előttünk vannak Lehr A ndrás pedagógiai elvei. Hangsúlyozza az anyanyelvi oktatás elsődlegességét: „A tudo m ányok közönségesen taníttassanak magyar hazai nyelven.” A fel sőbb iskolákban m egkívánt előmenetel érdekében elkerülhetetlen ugyan, hogy „ném ely tudom ányt deákul tanuljanak, úgy azonban, hogy azokat, am iket a tanítványok áltáljában idegen nyelven tanul tak, anyai nyelvükön is előadhassák.” A szép és hibátlan írás m ellett a szép beszédre is súlyt helyezett Lehr András. Ezt a szónoki — retorikai — gyakorlatok és a szavalási — declamatio — próbatételek által igyekezett elérni. „A szónoki gyakorlás az Ifjúban a bátorságot — a hang ejtését és a N yelv helyes kimondását akarja leginkább nevelni. A lelkes Írók m unkái erre a legalkalmatosabbak, m ivel ezekben a N em zet nyelvének nem m indennapi szavai ezer alakban fordulnak elő. Berzsenyi Dániel volt közkedvességben. Populáris Írót, kinek Versezeti Declamálásra alkalmatossak volnának, nem ismér Alólírt. Triviális van, de nem G yerm ek szájába való. A folyó beszéd nehéz tanulhatású.” — A m agyar nyelvújítás, a m agyar költészet m agára találásának idején Lehr A ndrás a versek nyelvén tan ít m agyarul. Azokat is gondosan megválogatva, a nevelőre m indig kötelező magas m értéket alkal mazva. A legm odernebb nevelési felismerés, hogy a jó vers könnyeb ben tanulható, m int a próza! S ezek az elvek nyitott fülekre talál tak a kis nádfedeles, falusi gimnáziumban. „M indenkor azt ve ttü k észre a közönséges Próbatételek alkalmakor, hogy az Ifjú a Classicus darabot egészen elmondhatta, ami pedig nem oly érdekes, ámbár gyerm ekies volt, ezt hallottuk »Másik«, »Elég«. Így a publicum csak a velős szépnek tapsolt.” Nem véletlen, hogy ez előtt a katedra előtt és ebben a ,,publicum ”-ban ott ült Petőfi Sándor is — 9—11 évesen. Petőfi életírói kiemelik, hogy a sárszentlőrinci gim názium ban Lehr A ndrás közel tu d o tt férkőzni tanítványai leikéhez. A kis Petrovics is, akiről egyik tanítója — a szabadszállási U jlaky István — azt vallotta, hogy „kissé nyakas, önfejű, magába vonuló, közlekedni egy tanulótársával se szerető, a játéktól is félrehúzódó vo lt”, Lőrincen egészen feloldódott, a játékban vezetőszerepet vitt, s életreszóló 16.

(22) barátságot kötött. Része volt ebben Lehr A ndrásnak, aki a tanterem ben együtt gondolkodott, együtt tanult, tanév végén együtt vizsgá zott tanítványaival, s a játszótéren ugyancsak velük futott és m étázott. Hogy ez nála nem term észeti adottság és könnyed barátkozás volt, — életírója szerint „kevés szavú, magába von ult, rendkívül m ély érzésű em ber vo lt” (Hajas Béla: A Lehr család és Lehr András) — hanem átgondolt, elvszerű pedagógia, am ellett ékesen bizonyíta nak előbb is idézett, az iskola nevelési instrukcióihoz fűzött észrevé telei. Hadd lássunk még néhány idézetet. „Egyedül a Tanító tisztje ismerni m indegyik Tanítványát, s e szerint is fogja sikeresen azt a feladott példák által az Oskolában nyilvánosan gyakorolni.” — Az egyénenkénti foglalkozás és megítélés világos alapelve! „A G yerm ek csak arról írhat, amit ért — hall — és lát; — és am int a term észeti ész vezérli a G yerm eket, a szerint ír. A hány féle az értelem, annyiféle a m unka és annak fo rm á ja ” (Bár talán csak írásmód, mégis milyen megkapó, hogy m indig nagybetűvel írja az Ifjúságot, a T anítványt és a Gyermeket!) „A figyelm es író m indenkor igyekezett, a gondatlan, ha m ind járt egy sort is kellett nékei írnia — am it a szónok tellyes értelm é ben kedvetlenül tapasztalt Alólírt, — gondatlanul tette kötelességét ” — Nemcsak a szép teljesítm énynek őszintén örülő, hanem a gondat lanság jelein szíve szerint bánkódó pedagógus! A felületességet a szónak teljes értelm ében kedvetlenül vette tudom ásul, m ert mindig többet rem élt, többet várt tanítványaitól! Ma is érvényes és érvényesítendő elvek ezek. Mégis a következő vel zárja felterjesztését Lehr András: „Alólírt ezen szabályokkal él a tanításban} hogy tökéletesebbek is lehetnek, azt érzi; — azért m akatsul nem is akar azokhoz ragaszkodni: — e végből egész tisz telettel m egkéri a T. T. oskolai kiküldöttséget, hogy a kifogásokat és Észrevételeket vele közölni méltóztasson.” Ezeket a pedagógiai elveket Lehr A ndrás még fiatalon, kezdő tanár korában foglalta írásba, de egész életén keresztül alkalmazta. Öregkori, soproni tanítványa is így emlékezik reá: „Kisdiák-korom ból jól em lékezem roskatag alakjára, ősz szakáitól övezett, tisztes arcára. Áhítatos tisztelettel néztünk rá, és elgondoltuk, m ilyen nagy ember lehet az, akitől még Petőfinek is volt m it tanulnia. Jó tanár volt csakugyan. Lehr András atyja volt tanítványainak.” (Szigethy Lajos: Luther lelke II. 89. lap.) Lehr A ndrás életében nem vetette papírra Petőfivel kapcsolatos emlékeit, de óráin — am ikor felengedett a szigor — szívesen beszélt diákjainak a sárszentlőrinci kisdiákról. — Petőfi gyermekleikében 3 P etőfi Sárszentlőrincen. 17.

(23) kitörülhetetlen nyom okat hagyott a melegszívű ember, a céltudatos pedagógus, a m agyar nyelv, valam int a latin költők szerelmese. Lehr kedveltette meg vele különösen is H oratiust és Berzsenyi Dánielt. Am ikor 1845 őszén B orjádon tartózkodott, begyalogolt Lőrincre, hogy kezet foghasson régi kedves tanárával. Sass István is így emlékezik rá: „Legyen feledhetetlen em léked nek szánva, jó vezetőnk, itt e helyben, annak kimondása, hogy igaz m unkád, mellyel m in ket kom olyan és játszva egyaránt híven fog lalkoztattál, hálás term őföldre esett, s ha egyébért nem is, ezért az egy szeretett tanítványodért, kire még agg korodban is büszkén em lékeznél, méltó elismerés illet. Legyen em léked áldott, hosszú pályá don nehéz, de igaz életet é lté l” 1853-ig m űködött Lehr A ndrás Sárszentlőrincen, csak am ikor a szabadságharc leverése utáni állam i rendelkezések teljesíthetetlen követelm ények elé állították a lőrinci iskolát, fogadta el a Soproni Evangélikus Lyceum és Főtanoda m eghívását a latin nyelv és iro dalom tanszékére, amelyen még 20 évig, 1873. szeptem ber 3-án be következett haláláig tanított. Petőfire való kései, büszke emlékezé sének szép bizonysága, hogy 1864-ben, 10 évvel Sárszentlőrincről tö rtén t távozása után elküldte Vilmos fiát a lőrinci iskolaépület le rajzolására, megörökítésére. A szép m últra való lőrinci emlékezés egyik értékes darabja ez a szép rajz. Hogy ez Lehr A ndrás Petőfire em lékezését igazolja, annak bizonyítéka a felirat: „A Sár-SzentLőrinci Algim názium . Itt tanult Petőfi 1832—33-ban.” Lehr András tehát nem a saját 21 évi itteni működését, hanem Petőfi itt tanulá sának egy (valójában két) évét látta elsősorban m egörökítésre méltó em lékezetűnek. Külön értéke szám unkra ennek a rajznak, hogy szerzője a következő évben meg is halt. Az élet kapujában álló, 25 éves, jogi tanulm ányait éppen befejezett, tehetséges L ehr-fiúnak így lett hattyúdala ez a Petőfi lőrinci iskoláját megörökítő szép mű. Apja em lékét Lehr Vilmos annak sárszentlőrinci lakóháza lerajzolásával örökítette meg 10 évvel korábban, 1854-ben. Erről a rajzról se gon dolná senki, hogy 14 éves fiú keze alól került ki. A sors különös játéka és az emlékezés segítője, hogy a h alh atat lan tan ítv án y születésének 150. éve egybeesik a jeles, meleg szívű nevelő halála 100. évfordulójával. Illő és gyümölcsöző kettejükre együtt emlékeznünk.. 18.

(24) A szállásadók Az iskola Sárszentlőrincre helyezésénél a környezetnek, a szál lásadóknak is döntő szerep jutott. „A Dunán túl levő kerületben majd egy E kklézsiánk sints, am ely az ő népessége, pallérozottsága s nagyobb kiterjedése m ellett szebb, tisztább magyarsággal élne, m int a Sz. Lőrintzi G yülekezet: hogy itt a deák nyelv m ellett a tiszta magyarságban is előmenetelesen gyarapodhat az ifjúság nem tsak az Oskolában, hanem szállásain i s .. ” — írja m ár az iskola meg nyitásakor a M agyar K u rir (1807. augusztus 4.) — „Hogy egy falu népe tanítsa az értelm iséget a nyelvvel szépen és tisztán élni, az valóban egyedülálló tanterv a neveléstörténelem ben” (Dienes A.: A fiatal Petőfi, 1968. 138. lap). A vidéki tanulók a község polgárcsaládainál voltak elhelyezve, de a falusi értelm iség is fogadott kosztosdiákokat. Maga az iskola szervezte a diákok megfelelő kör nyezetben való elhelyezését. Petrovicsnét is Haag professzor irá nyítja a jegyzői lakba, a kisdiák első szálláshelyére.. HITTIG LAJOS JEGYZŐ „A ház a falu legszebb háza volt, száz év m úlva is, am ikor én felkerestem , m int szülőfalum legnagyobb nevezetességét — írja Ilylyés Gyula Petőfi-életrajzában (Illyés: Petőfi Sándor, Budapest, 1972. 24—25. lap). — A z L alakú épület hosszabb szára gyüm ölcsfák és virágágyak m entén húzódik a kert felé. A z oszlopos tornácról szőllőhegyekre látni, a tolnai táj, a Völgység feledhetetlen édességgel hullámzó, a Provence legszebb tájait idéző halmaira és lankáira. A kis diák az épületnek a gyönyörű, széles főutcára eső rövidebb szárában padlás, tágas, szobában lakik, harm adm agával. . . ” Ez a községi jegyzői lakás, a szállásadó a község jegyzője, Hittig Lajos. Előbb Szárazdon volt tanító, 1827—32-ig lőrinci jegyző. 1832 tavaszán m egválasztották M ajosra tanítónak, ahol a jegyzői tisztet is ellátta. Hittig jegyző pontos feljegyzéseket vezetett kosztosdiákjai té rí téseiről és a nála elhelyezett zsebpénzéről. Nagyon értékesek ezek a feljegyzések a kis diák költségeire és a szülők anyagi helyzetére 2*. J9.

(25) vonatkozóan, de Petőfi sárszentlőrinci tartózkodását illetően is. T ulajdonképpen Hittig jegyzetei bizonyítják kétségtelenül a sár szentlőrinci diákoskodás két évre terjedését. Hadd idézzük szó sze rin t az értékes feljegyzéseket: „1831-ik esztendei 28-ik Sept. hozzám jö tt Petrovicts Sándor kosztos deák Szabadszállásról 12 f. egy holnapi fizetés m ellett — a Deák szükségeire hagyott itt az édes A nnya 10 frt. ism ét az atya 5 frt. Sándornak adtam: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.. forint krajcár. 3-a Okt. föstékre és az Osk. Cassába 31-a Okt. föstékre és Posonyba egy tóira 8. Nov. Papirosra és téntára 11. Nov. Aprólékokra 17. Nov. Plajbászra 29. Nov. Költségre Papirosra 5 X br. Kalamárisra 8 X br. Téntára 21 X br. Toliakra do. Téntára 6. Jan. Papirosra és külöm bféle Bálba 20. Jan. Oskolai Cassába 3. Febr. téntára és Papirosra 1. Marc. kalamárisra 9 x tóira 3 x Gáliszkőre Egy konc Papirosra K ét könyvet fejeléss csizmára Aprólékokra. 18 1 f- 18 1 f- 14 15 6 56 12 12 10 12 27 15 33 24 12 3 48 3 f. 14 2 f6. x x x x x x x x x x x x x x x x x x x. 12 f. 55 x van készpénz. 2 f.. 5 x”. Petrovics Istvánnal két elszámolást jegyzett fel H ittig jegyző. Egyszer fizetett 20 f. 17 k rajcárt, másodszor 1832. április 16-án 24 f. 36 krajcárt. (Sebestyén Gyula: Adatok Petőfi tanuló korából. Hazánk és Külföld. 1868. okt. 15.) Ez utóbbi a végső elszámolás lehetett, am ely nek dátum ából következtethetünk arra, mennyi ideig lakott a kis Petőfi a Hittig-házban: hat és fél hónapig, ami az első sárszent lőrinci tanév jó k étharm adát jelentette, s a szálláshelyet jogosan történelm i em lékhellyé tette. 20.

(26) A fenti elszámolás m utatja, hogy Petőfinek Hittigéknél gondos és pontos házigazdája volt. De ezen túlm enően a Hittig-család a 9— 10 éves gyerm ek szám ára otthont, meleg családias légkört jelen tett. Hittigné, sz. W allandtin Anna, anyai gondoskodással vette kö rül, a gyermekek pedig — akkor 3 leány — testvérekként sürgölőd tek körülötte. A legidősebbel, a nála egy évvel idősebb Amáliával különösen meleg barátságba került a kis Sándor. „Ezzel játszadozva tölté legszívesebben szabadon maradt idejét. Egy akaratuk, egyenlő kedvtelésük volt, egym ást legszívesebben felkeresték, egymásra leg élénkebben figyeltek. M egosztották egymással öröm üket s ha volt bántódásuk vagy panaszuk azt is híven, igazán, szóval egymást test vérként szerették s a boldog gyerm ekkor ragyogó álmait együtt ál m odták, nem irigyelve, nem háborgatva senkitől — tiszta ártat lanságukban” (Sass István: Petőfi gyermekkorából. Vasárnapi IJjság, 1883. dec. 16.) Ez a kedves gyerm ekem lék nem is m últ el nyom talanul. 1845 októberében, borjádi tartózkodása idején újra találko zott Petőfi Hittig Amáliával, s ennek a találkozásnak az ihletésére született „G yerm ekkori barátném hoz”* c. megkapóan szép és a lőrinci diákéveket hitelesen értékelő verse.. G YERM EK K O RI BARÁTN ÉM H O Z Te vagy? valóban te vagy az? Vagy e látm ány csak képzelet? Csak képzetem nek tündér délibábja, A m elyben lelkem újra látja Szép arcod s boldog gyerm ekségem et? Te vagy valóban! ennyire Csalódás nem megy, nem m ehet; Ism érem én jól e szem ek sugárát, A m ellyel glóriába zárád Hajdanta boldog gyerm ekségem et. A kisleányból hajadon, A kisfiúból ifjú le tt; Jött az idő, m ely soha meg nem állott, S m ikén t a szélvész a virágot, Elvitte boldog gyerm ekségem et. * A z id é z e tt v e r s e k s z ö v e g é t a k ö ltő s z ü le t é s é n e k 150. é v fo r d u ló já r a a S z é p ir o d a lm i K ö n y v k ia d ó á lta l l£72-t>en m e g je le n te te tt k ö te tte l e g y e z te ttü k . (A S z e r k e s z tő m e g je g y z é s e .). 21.