SUMMARY Kugler, Nóra
An investigation of the epistemic functions of talán ‘perhaps’ on a corpus of spoken language This paper investigates the functions of the epistemic stance adverb talán ‘perhaps’ both on the basis of a corpus of written texts and on that of spoken utterances. The comparison revealed differences between the two text types (1) in the frequency of occurrence of talán, (2) in the pres- ence or lack of certain functions, and (3) in the proportions of functions that are present in both corpora.
(1) The lexeme talán occurred approximately 3.5 times as often in the ‘spoken’ text type as in the ‘written’ corpus. (2) Accumulation of stance adverbs, postposed talán, and overt quotative evidence only occurred in the spoken corpus, whereas it was only in the written corpus that an ac- cumulation of several possible assumptions was indicated by talán. (3) Spoken texts were charac- terized by clause-initial position, the politeness function, and indication of indirect speech acts by talán to a higher extent; written texts more often exhibited the epistemic function of talán and its role in making statements vaguer.
The testing of the various functions of stance adverbs may be facilitated by the observation that talán, in its epistemic function, can be replaced by another stance adverb of a similar modal strength (e.g., esetleg ‘maybe’, feltehetıleg ‘presumably’, valószínőleg ‘probably’); in its non- modal, pragmatic functions, however, it can only be substituted for by esetleg.
A család fogalma a világ magyar nyelvi képében
*(egy kérdıíves anyag tükrében)
A család szó annak a kognitív tartománynak a neve, hívószava, amelyben a belsı taxonó- mia (elrendezés, struktúra) rekonstruálása lehetıvé teszi, hogy megismerjük a család fogalmának a magyar nyelvben rögzült képét, konceptualizációjának a módjait, azaz a szemantikáját.
A nyelvi elemzés azt mutatja, hogy ez a szó a mai magyar szókincs alapvetı rétegéhez tar- tozik. A szótári adatok szerint több olyan szókapcsolatban is szerepel, ahol az elsı, illetve a máso- dik elemként jelenik meg, például: családfa, családalapítás, családfı, családanya, családapa, csa- ládfenntartó stb., illetve nyelvcsalád, parasztcsalád, szócsalád, nyelvcsalád stb.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a család szó az ószláv čeľadь átvétele, eredeti jelentése „háznép, cselédség”, legkorábbi írásos elıfordulása a magyar nyelvben 1113-tıl datálódik. A család a 16. század középétıl egyre ritkábbá vált, sıt teljesen elavult, s késıbb Vö-
* E tanulmány az ELTE, BTK, Nyelvészeti Doktori Iskola Szláv Nyelvészeti Programjának keretében 2005. évben tartott A világ nyelvi képének az elmélete címő tantárgy foglalkozásain született. Társszerzık:
Bańczerowski Janusz (kurzusvezetı); Császári Éva, Czeglédi Ildikó, Denković Andrea, Farkas Melinda, Jakubowska Anna, Kanizsai Mária, Lehocki Anna, Szabó Orsolya.
A témáról elıadás hangzott el 2005. június 23–24-én, a Modern Filológiai Társaság és a Lengyel Filoló- giai Tanszék által rendezett, az Interkulturális kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínőség Európában címő nemzetközi konferencián, amelynek szövege megjelent a konferenciakötet anyagában. Jelen cikk szövege eltér a konferenciakiadványban közreadottól: több vonatkozásban módosult, bıvült, és a grafikonok más jellegő formája ez alkalommal pontos és egyértelmő adatokat tükröz. Kiegészült a szakirodalom is.
rösmarty (1831) újította fel a ma köznyelvi jelentésben (TESz). A mai nyelvhasználatban a család mellett a majdnem azonos jelentéső, latin eredető família szó is szerepel. Ezen kívül bizonyos helyzetekben a család helyett a ház szót is használják (pl. lakodalomba meghívták az egész házat, száz házat is meghívtak a lagziba stb.). Ha a család nagy létszámú, nagycsaládnak, illetve házcsa- ládnak is mondják (MNépL). „A család, família, házcsalád, ház fogalmába tágabb értelemben be- leértik a háznál lakó távolabbi rokonokat, barátokat, szolgákat, cselédeket is” (MNépL). A család szónak, a família, a háznép és a ház szavakon kívül, további rokon értelmő szavai: dinasztia, ro- konság, atyafiság, nemzetség, pereputty. Szóképzési alakjai a mai magyar nyelvben a következık:
családi, családias, családiasság, családos, családtalan, családtalanság.
Érdemes megjegyezni, hogy a mai magyar nyelvben a családdal kapcsolatosan csak néhány szólás, illetve közmondás rögzült. Íme a példák: Megesik (megtörténik vagy elıfordul) a legjobb családban is; Ki milyen családhoz tartozik, olyanhoz igazodik; Családban marad!; Család ellen nincs orvosság.
A család szó a magyar nyelvben egy összetett, többprofilú kognitív bázist hív elı. A norma- tív definíciók értelmében (ÉrtSz.; ÉrtKSz.) a család:
01. a szülı(k) esetleg nagyszülı(k) és gyermek(ek) rendszerint együtt élı vérségi közössé- ge, tágabb értelemben közeli rokonok összességét is jelenti, például: népes, kiterjedt család;
02. valakinek a felesége és gyermekei együtt;
03. a társadalom sejtje, alapja;
04. a vérségi kapcsolat által összetartozó (egyeredető) nemzedékek sora; nemzetség: bárói, fıúri, grófi, nemesi, fejedelmi, régi; a család alapítója, feje, ısapja, története; a Zrínyi család utolsó sarja; Rákóczi család stb.;
05. (nép, rég) háznép, cselédség.
06. (nép) valakinek a gyermeke, például: Hány családod van? Van két kis családom; Annak az embernek már felesége és kis családjai vannak;
07. anyaállat ivadékainak összessége, például: méhcsalád; tíz méhcsaláddal méhészkedik;
08. valamilyen uralkodóház, például: Habsburg-ház;
09. (átv, vál) (Nagy) család: (nagy) testvéri közösség, például: a népek nagy családja;
10. (áll, növ) a nemnél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység, például: a pintyek családja; a pillangós virágúak családja;
11. (nyelvt) valamely szó családja: szócsalád; például a béke szó családjához tartozik: a bé- keharcos, béketábor, világbéke, a megbékél, a kibékül, a békés, békéltet, békesség;
12. (alsós játékban) az adu színébıl az ász, király és felsı hazavitele, illetve ennek bemon- dása: Család, összes adu!
A valóság nyelvi kategorizációját és konceptualizációját tükrözı szótári definíciók természetesen nem ölelhetik fel a szóban forgó fogalom teljes terjedelmét (extenzióját). Egyébként a szótárak soha sem tükrözik és nem is tükrözhetik a mai állapotot. Például nem tartalmazzák az ember által létre- hozott termékek osztályozására vonatkozó kategóriát (csoportkategória), például: termékcsalád;
nyomdafestékcsalád (MNSZ); mosóporcsalád; festékcsalád; nıi ruhacsalád; „A vizes ACHILLES fapácoldatcsalád tagjai egymással keverhetık” (felirat a termék dobozán); stb., nem is beszélve a nyelvhasználók által a CSALÁD fogalmáról megalkotott képrıl.
A mai nyelvhasználókban rögzült család nyelvi képének meghatározásához egy 12 kérdésbıl álló kérdıívet állítottunk össze, amelynek alapján a következı általános adatokat kaptuk: A kitöltött kérdıívek száma 193, a válaszadók nagyrészt vidéki városokban, illetve falvakban élnek, a buda- pestiek aránya 22 százalék körül van. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, a nık aránya jóval nagyobb, mint a férfiaké, 65%, ami 125 fıt jelent. A nemek és korcsoportok szerinti megoszlást figyelve megállapítható, hogy a legtöbben, 31 százalék, a 20−29 év közötti nık közül kerültek ki,
ıket a 20−29 év közötti férfiak követik, arányuk 20%, majd a 15−19 év közötti nık, akik a válasz- adók 14 százalékát adták A 30−40 év közötti nık aránya 12%, a 15−19 év közötti férfiaké pedig 10% volt.
A válaszadók nemek és korcsoportok szerinti megoszlása
5%
14%
31%
1%
10%
20%
12%
3%
2% 2%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
0 - 14 15 - 19 20 - 29 30 - 39 40 - x
nı férfi
Iskolai végzettségüket tekintve legtöbben középiskolai végzettségőek, 62%, hiszen a vá- laszadók csaknem fele egy vidéki fıiskola hallgatói közül került ki. Általános iskolai végzettsége 16%-nak van, fıiskolát 9 százalékuk, egyetemet pedig 13 százalékuk végzett.
A válaszadók iskolai végzettség szerint
9%
16%
62%
13%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
általános iskola középiskola fıiskola egyetem
A kérdıíveket a válaszadók maguk töltötték ki, a kérdések nyitott kérdések voltak, szabad asszociáción alapultak. Ennek eredményeként legtöbb esetben egyszavas válaszokat kaptunk.
A kérdıív elsı kérdésére – Mit jelent Önnek a család? – 191 fı válaszolt, és nagy többsé- güknek a biztonság fogalma jutott róla eszébe elıször, ezt választotta 69 fı (25%). A válaszok kö- zött szerepelt az anyagi biztonság, a biztos háttér, biztos alap, biztos pont az életemben, akikre számíthatok, számíthatunk egymásra, érzelmi biztonság, biztonságos anyagi háttér, egy biztos helyet, ahová bármikor mehetek, ha baj van. A biztonság mellett igen nagy százalékban szerepelt a szere- tet, ezt 59 válaszadó (22%) jelölte meg, amely feltétel nélküli, kölcsönös szeretetként is megjelenik. A válaszadók 8 százaléka számára a család támaszt, támogatást, segítséget, védelmet jelent, mégpe- dig kölcsönös segítséget, támaszt, van kire számítani, mindig számíthatok rá, van kihez fordulni, ahová bármikor mehetek, segítenek, illetve a család segítsége nélkül az életet nem tudnánk önálló- an elkezdeni. A család sokak számára (12%) az összetartozást, összetartást jelenti: összetartozás, tartozni valahova, ragaszkodás, közös programok, közös nevetések, számíthatunk egymásra, ık is- mernek engem a legjobban, összetartozás, nálam növénycsalád − az ehhez kapcsolódó válaszok.
Jellemzı válaszok még a boldogság, öröm (4%), nyugalom, megnyugvás (6%), megértés, bizalom (6%), és vannak, akik az otthonnal kapcsolták össze (5%); van hova hazamenni. Sokan a család- tagokkal azonosították: apa, anya, gyerekek, nagyszülık, párom, gyerekeim, vérségi kapcsolatban lévı hozzátartozóim, édesanyám és bátyám; illetve közösségként jellemezték: a család egy közösség, amelyben nevelkedünk, tanulunk; életközösség, amelyben értékeket kaptam és kapok, közösség, ami támogatja, szereti az embert, meghitt környezet. Van, akinek a család a mindene (3%), sokat jelent (2%), a legfontosabb (1%), ezért érdemes élni, mentálisan mindent, ami kitölti/betölti az életemet, elsı az életemben. A pesszimista válasz 1%-ban jelent meg, a semmit válasz képében.
Mit jelent Önnek a család?
4% 4% 5%
2%
6%
1%
1% 1%
25%
12%
22%
6% 8%
3%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
boldogság, öröm nyugalom, megnyugvás biztonság szeretet összetart(oz)ás támasz, támogatás (biztos) háttér béke(sség) otthon mindent sokat semmit fontos, legfontosabb megértés, bizalom
Arra a kérdésre, hogy mik a család fıbb jellemzıi, legtöbben a szeretetet (30%), összetarto- zást, összetartást (29%), segítséget (16%) és biztonságot (12%) jelölték meg, de itt is megjelenik, mint az elızı kérdésre adott válaszokban, a bizalom (8%), az otthon (5%) és a vidámság, harmó- nia, a gazdasági társulás, kulturális közösség válasz is. Illetve: a tagok ismerik egymást, általában szeretik is egymást, egy lakásban laknak, amíg a gyerekek ki nem költöznek, munkamegosztás, há- zimunka, pénzkeresés, kutyasétáltatás…; vagy: összetartás, egyformán szeretni minden családta- got, hagyni, hogy a gyerekeknek korán kifejlıdjön az ítélıképessége. És született ilyen válasz is:
Kis lakás. Rohanás a munkába, azután haza. Este zuhanás ágyba. Szombat vásárlás, takarítás, mosás, fızés, Hét közben elmaradt dolgok bepótlása.
A család fıbb jellemzıi
30% 29%
12%
5%
16%
8%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
szeretet összetart(oz)ás biztonság otthon segítség, segítıkész bizalom
Milyen tárgyak kapcsolódnak a családhoz? Erre a kérdésre a legtöbben a házat (24%), la- kást (7%) jelölték meg, ami úgy is megjelenik, mint családi fészek, otthon (3%), kert (4%). Sokak- nak az autó, kocsi (22%) és a bicikli (3%) jutott eszébe, és nagyszámban jelent meg az asztal (11%), szék (2%), ágy (3%), fotók, családi fényképalbum, családi fotók (9%), játékok (3%), köny- vek (3%), a tv (5%) és némelyeknél a telefon (1%) is. De a válaszok között szerepelt a lakáskulcs, a konyha, ebédlı, pezsgıspohár, vasárnapi ebédek, főnyíró és a számítógép, sıt a Biblia és az ásó, kapa és nagyharang mindenképpen!
Milyen tárgyak kapcsolódnak egy családhoz?
24%
3% 4% 4% 3%
9%
3% 3%
22%
2% 1%
11%
7% 5%
0%5%
10%
15%20%
25%
30%
ház autó játékok szék kert lakás bicikli telefon ágy fénykép, fotóalbum otthon könyvek asztal tv
Hogy milyen a tipikus magyar család, arra a legtöbb válasz negatív volt: elvált, csonka (23%), veszekedıs (13%), pénzcentrikus (7%), nincs idı egymásra, rohanó (11%), vagy nem olyan, mint kellene, feszült, ideges, eladósodott, szegény, panellakó, részeges (5%). A pozitív értékelés között szerepel a boldog, jókedvő, vidám, szeretı (együtt 4%), összetartó (4%), szorgalmas, dolgos
(8%). Van, aki szerint attól tipikusan magyar, hogy magyarul beszél (3%), és magyar ételeket fo- gyaszt, magyar tv-t néz; illetve szereti a csípıs ételeket, ami nyilvánvalóan a határon túli magyarok körébıl származó válasz. Sokan a családtagokkal azonosították, családtagok, apa, anya, 2−3 gye- rek (22%); 4−5 tag, együtt ebédelnek, szülık dolgoznak, szeretnek inni, falun élnek, nem szorgal- masak, vagy két szülı, 3 gyerek, közepes gazdagok, illetve csak egy családtagnak van rendes mun- kahelye, sok gyereke van együtt, mint a nyugodt országokban.
Milyen a tipikus magyar család?
22%
13%
8%
11%
7%
3%
23%
5% 4% 4%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
családtagok (apa, anya, 2 - 3 gyerek) veszekedıs szorgalmas, dolgos nincs idı egymásra, rohanó pénzcentrikus magyarul beszél elvált, csonka részeges boldog, jókedvő, vidám, szeretı összetartó
Arra a kérdésre, hogy milyennek látják az ideális családot, a legtöbb válaszban szerepelt a szeretı, szeretetteljes (22%), harmonikus (6%), boldog (2%), gazdag (2%), összetartó (11%), segítıkész, támogató (7%), elfogadó, toleráns, megértı (6%), biztonságos (2%) jelzı, illetve, ahol közösen megbeszélik a dolgokat (10%) és megosztják a problémákat (4%). A válaszadók 15 száza- léka szerint az ideális család: anya, apa, gyerekek, néhányuk szerint pedig ide tartozik a kutya, macska és egyéb háziállat is. A kérdésre a következı részletes válaszok születtek: amiben az ember az idı nagy részében jól érzi magát, nagycsalád, sok gyerekkel, rokonokkal, kutyával, macskával, akik szeretetben élnek együtt, egymás mellett és segítik egymást, nincs, hacsak nem a szeretet je- lenlétét folyamatosan produkálni tudó családot nem tekintjük annak, amiben nincs agresszivitás, hanem olyan, amelyben szeretet uralkodik, boldog, nem szegény, megelégszik azzal, amije van, min- den tagja magabiztos és boldog, ebbıl jön a szeretet és minden más, jól érzik magukat együtt a tagjai; és ilyen megmagyarázhatatlan válasz is, mint: nagy kertes ház kapu nélkül, 4 fı.
Milyen az ideális család?
6%
10%
4%
11%
6% 7% 6%
5%
15%
2%
22%
2% 2% 2%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
apa, anya, gyerekek állatok, kutya, macska nagy ahol megbeszélik a dolgokat közösen megosztják a problémákat szeretetteljes, szeretı összetartó harmonikus segítıkész, támogató boldog biztonságos gazdag elfogadó, toleráns, megértı nyugalom, békesség
És mire jó a család? A legtöbben a támasz, segítség választ adták (19%), ezen kívül bizton- ságot ad (16%), lehet rá számítani (9%), alap, háttér (8%), bajban megvéd, segít (10%), nevel (14%), és összetartás van, van hová tartozni (10%), ahol szeretnek és elfogadnak (14%). Ezen kí- vül pedig melegséget áraszt, feltölt egész napra; gazdasági, biológiai, társadalmi-kulturális funk- ciója van; gyerekek nevelésére/oktatására, szocializációjára, szeretet, biztonságérzet fenntartásá- ra alkalmas; anyagi, pénzügyi támogatás, kölcsönös segítségnyújtás a mindennapokra, az ünnepekre; háttérként, szigetként szolgál; ritkán látják egymást, akkor nincs veszekedés; utódok nemzésére és felnevelésre jó, valamint arra, hogy az ember összekösse az életét egy olyan személy- lyel, akit legalább annyira szeret és becsül mint saját magát; arra, hogy ne legyünk egyedül, fel tudjunk nevelkedni, és hogy utódaink legyenek; család nélkül nehezebb a gyerekeknek, nehéz pil- lanatokban segítünk egymásnak.
A kikbıl áll a család kérdésre adott válaszokban legtöbbször az apa (12%), az anya (12%) és a gyerekek (14%) szó szerepel, valamint ezek kombinációja, mint apa, anya, gyerekek, papa, mama, tesók, szülık, gyerekek (21%), majd következik az apa, anya, gyerekek, nagyszülık (14%) kategória, és van aki az egész rokonságot felsorolta: a szők családon felül nagyszülık, keresztszü- lık, nagynéni/nagybácsi + házastársa, gyermekei, unokatestvérek, apa, anya, gyerekek, nagyszü- lık, testvérek, nagynéni, unokatesók.
Mire jó a család?
9% 10%
19%
8%
10%
14%
16%
14%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
18%
20%
lehet rá számítani bajban segít, megvéd támasz, segítség alap, háttér összetartás, van hova tartozni szeretet, elfogadás biztonságot ad nevel
Van, aki a kutyát, macskát, háziállatokat is családtagnak tekinti (5%). A kérdésre adott leg- frappánsabb válasz: családtagokból. Ezen kívül pedig: attól függ, minimum kéttagú, akiket rokon- sági szál főz össze (nem feltétlenül vérrokoni), aki odatartozónak érzi magát, és akit odatartozónak éreznek, hovatartozás, azonos érdeklıdés, ne húzzanak szét, akikkel együtt élsz.
Kikbıl áll a család?
21%
5%
1%
14% 14%
12% 10%
12%
3%
8%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
apa, anya, gyerekek háziállat, kutya, macska unokatestvér apa gyerekek apa, anya, gyerekek, nagyszülık rokonok anya szülık nagyszülık
A kérdıív utolsó kérdéseként arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen dal, vers, közmondás, szólás jut eszükbe a család szóról. Arany János Családi kör címő versét válaszolta a megkérdezet- tek 52 százaléka, és többen választották József Attila Mama címő versét (22%). A közmondások, szólások közül a Nem esik messze az alma a fájától variánsait a válaszadók 6 százaléka, a Minden- hol jó, de legjobb otthon szólást pedig 5 százalékuk választotta. Zelk Zoltán Este jó, este jó címő versét a megkérdezettek 9 százaléka, József Attila Altató címő versét pedig 3 százalék érezte ideil- lınek. A válaszok között szerepelt még: Toldi; Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni; Jane Austen: Büszkeség és balítélet; Gerald Durrell: Rokonom, Rosy; Petıfi Sándor: Családi kör; Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!, A család (vers); Godfather (film); illetve Mert kellene? Csak kö- zépiskolai végzettségem van; Komolyan elsıre ez ugrott be: Arany: Családi kör; Ahol a család, ott a szeretet.
Milyen dalt, verset, közmondást ismer?
22%
52%
3% 3% 9% 5% 6%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
József Attila: Mama Arany János: Családi kör Altató Anyám tyúkja Este jó, este jó Mindenhol jó, de legjobb otthon Nem esik messze az alma a fájától
A kérdıíves anyag azt mutatja, hogy a CSALÁD, mint társadalmi, illetve társadalmi-fi- zikai kategória VÉRSÉGI KAPCSOLATOT, ROKONSÁGI (nem okvetlenül VÉRROKONI) KAPCSOLATOT, (KULTURÁLIS) KÖZÖSSÉGET, GAZDASÁGI TÁRSULÁST, ÖSSZE- TARTOZÁST, ÖSSZETARTÁST, ALAPVETİ TÁRSADALMI SEJTET, valamint OTTHONT jelent. Az OTTHON a család szimbóluma, amely kis, meleg, biztonságos térben lokalizálódik. Az otthon az a hely, ahol… kifejezés az ember számára barátságos, biztonságos, biztos teret konnotál.
Az OTTHON olyan TARTÁLYKÉNT konceptualizálódik, amelynek belsı terét a legközelebbi személyek foglalják el. Ez olyan tér, ahova az ember szívesen visszamegy, ahol jól érzi magát, mert benne találja a szeretetet, az örömet, a harmóniát, a vidámságot, a boldogságot, a meleget, a nyu- galmat, anyagi biztonságot, támogatást, segítséget stb. Ebben a konceptualizációban a CSALÁD úgy értelmezıdik mint OTTHON (HÁZ), amelyet a nyelvhasználók a CSALÁDhoz hasonlóan antropocentrikus szemszögbıl látnak. A CSALÁD – OTTHON (HÁZ) relációja nem más, mint két ekvivalens létnek a relációja. Az OTTHON (HÁZ) fogalom, mint ismeretes, közvetlen kap- csolatban áll a HAZA fogalmával, illetve ebbıl vezethetı le. A ház lexémát pedig megtaláljuk az olyan szavakban is, mint például a házasság, amely tudvalevıleg a családalapításra, a legszoro-
sabb emberi kötelékre vonatkozik (vö. pl. házasságot köt, házasodik stb.) (Bańczerowski−Bár- dosi 2004: 1−10).
Érdemes megfigyelni, hogy amikor a konkrét válaszadók konceptualizálják a CSALÁDot, gyakran egyszerre több szemantikai kategóriát is igénybe vesznek, tehát ebben az esetben polika- tegoriális konceptualizációról beszélhetünk (pl.: A család az összetartozás; tartozni valahova; ra- gaszkodás; közös programok; közös nevetések; számíthatunk egymásra… ; a család a vidámság, harmónia, a gazdasági társulás, kulturális közösség; stb.)
A CSALÁD mint axiológiai kategória elsısorban a LEGFONTOSABB ÉRTÉKKÉNT (pl.: a család a legfontosabb, ezért érdemes élni, mentálisan mindent jelent, ami kitölti/betölti az életemet, az elsı az életemben; stb.), a KÜLÖNBÖZİ ÉRTÉKEK FORRÁSAKÉNT ÉS HOR- DOZÓJAKÉNT (pl.: szeretet, gondoskodás, biztonságérzés, barátság, bizalom, boldogság, védelem, öröm, támogatás stb.), de NEGATÍV ÉRTÉKKÉNT is konceptualizálódik (pl.: elvált, csonka, vesze- kedıs, nincs idı egymásra, részeges, feszült, ideges, nem olyan, mint kellene stb.). A szóban forgó axiologizáció feltehetıen a válaszadók ilyen jellegő társadalmi és kulturális tapasztalataiból ered.
Érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók családtagnak elsısorban az apát, az anyát és a gyerek(ek)et tekintik, de ideértik a nagyszülıket, illetve az egész rokonságot is, beleértve a ke- resztszülıket is. Egy részük viszont idesorolja a kutyát, a macskát és más háziállatokat is.
A család funkciói közül a következıkrıl esik szó:
1. nevelı-oktató funkció (pl.: a család olyan közösség, amelyben nevelkedtünk, tanulunk, olyan életközösség, amelyben értékeket kaptam és kapok; stb.);
2. gondozó funkció (pl.: a család bajban megvéd, segít; család nélkül nehezebb a gyerekek- nek; stb.);
3. társadalmi-kulturális funkció (pl.: közös programok stb.);
4. gazdasági funkció (pl.: a család gazdasági társulás, munkamegosztás [házi munka, pénz- keresés…], a szülık dolgoznak; stb.);
5. biológiai funkció (pl.: a család arra jó, hogy fel tudjunk nevelkedni és hogy utódaink le- gyenek; az utódok nemzésére és nevelésére való; stb.).
A tipikus magyar családról a válaszadók túlnyomó többsége negatív képet festett. Akadtak viszont, talán nem véletlenül, olyan válaszok is, amelyek a magyar identitást hangsúlyozták (pl.:
magyarul beszél, magyar ételeket fogyaszt, magyar tv-t néz, szereti a csípıs ételeket). Az ideális család képe csupán pozitív tulajdonságokat, állapotokat, értékeket és elvárásokat tükröz, amely eléggé messze áll a jelenlegi magyar tipikus családtól.
Érdemes észrevenni, hogy amikor a válaszadók meg akarják adni a CSALÁD fogalmának a definícióját, eljutnak a szótári, illetve az enciklopédikus jegyekhez, de egyidejőleg felfedeznek több új kiegészítı jegyet is, amelyeket „szükségesnek” kell tekintenünk (pl. a CSALÁD – OTTHON [HÁZ]), mivel a többiekkel együtt egy egységes kognitív bázist alkotnak. A szóban forgó fogalom ilyen jellegő értelmezése eltér a szótári értelmezéstıl, amely általában a „szükséges és elégséges”
jegyek megadására korlátozódik.
SZAKIRODALOM
A magyar nyelv értelmezı szótára (= ÉrtSz). 1984. Akadémiai Kiadó, Budapest.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (= TESz). 1982. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bańczerowski Janusz 1996. A valóság nyelvi kategórizálásáról (Adalék a nyelvi szemantika elemzéséhez).
Nyr. 120: 64−70.
Bańczerowski Janusz 2000. A kategorizáció és a jelentés a kognitív nyelvelméletben. MNy. 96: 35−47.
Bańczerowski Janusz 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Szerk. Nyomárkay István. ELTE.
Szláv és Balti Filológiai Intézet. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest.
Bańczerowski Janusz 2002. Kategóriák, kategorizáció és a szavak mögött rejlı világ (világok). MNy. 98: 165–73.
Bańczerowski Janusz−Bárdosi Vilmos 2004. A „haza” fogalma a világ magyar nyelvi képében. Nyr. 128.: 1–10.
Bańczerowski Janusz 2004. A szemantikai kutatások a világ nyelvi képének tükrében. In: VII. Nemzetközi Ma- gyar NyelvtudományiKongresszus. Budapest. Elıadások:
http://www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/index.html
Bárczi Géza 1994. Magyar szófejtı szótár. Második kiadás. Trezor Kiadó, Budapest.
Bartmiński Jerzy (szerk.) 2004. Językowy obraz świata. Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodows- kiej, Lublin.
Etimologisches Wörterbuch des Ungarischen. 1999. Lieferung 1. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hernádi Miklós 1985. Közhelyszótár. Második, kibıvített kiadás. Gondolat, Budapest.
Kiss Gábor (fıszerk.) 1999. Magyar szókincstár. Rokon értelmő szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Lakoff, G 1987. Women, Fire and Dangerous Things. Chicago.
Magyar Értelmezı Kézi Szótár (= ÉrtKSz.). 2003. Második átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Magyar Nemzeti Szövegtár (= MNSZ). Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet. 1998−2003.
Magyar Néprajzi Lexikon (= MNépL). 1977. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nyomárkay István 2000. A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordí- tásában. Nyr. 124: 487−94.
Nyomárkay István 2000. Kultúra és identitás. In: Nyelv, stílus, irodalom. Szeged, 257−63.
O. Nagy Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások. 2. kiadás. Gondolat, Budapest.
Taylor, R. John 1995.Linguistic Categorization. Oxford University Press.
Bańczerowski Janusz
SUMMARY Bańczerowski, Janusz
The notion of ‘family’ in the linguistic image of the world (as reflected in a questionnaire study on Hungarian)
In this paper, the authors present dictionary definitions of the notion ‘family’ and then they analyse the results of a questionnaire survey consisting of 193 positions. The questionnaire con- tained twelve questions, four of which concerned the age, gender, educational level, and type of domicile of the subjects. The rest of the questions were as follows: 1. What does the word ‘family’
mean to you? 2. The major characteristics of a family (list as many as you can). 3. What objects do you associate with the family? 4. What is a typical Hungarian family like? 5. What is the ideal family like? 6. What is the family good for? 7. What persons does a family consist of? 8. What songs, proverbs, etc. do you know that refer to the family? It is worth pointing out that the subjects primarily took family members to include father, mother, and child(ren), but they often also men- tioned grandparents or all one’s relatives, including godparents. Some subjects even listed dogs, cats, and other pets, too. Of the functions of the family, the following were mentioned: 1. nurturing function, 2. nursing function, 3. socio-cultural function, 4. economic function, 5. biological func- tion. The typical Hungarian family was given an unfavourable description by most subjects.
It is worth noting furthermore that when subjects intended to give a definition of ‘family’, they covered the usual lexicographic or encyclopaedic features but they additionally pointed out several novel features that are to be taken as ‘necessary’ (e.g., ‘family’ – ‘home’ (‘house’)) as they constitute a unified cognitive domain with the other conventional features. Such interpretation of the concept at hand differs from its dictionary definitions that are normally restricted to ‘necessary and sufficient’ features.
