Programa analitica pentru scoalele primare de sub autoritatea Diractoratului General al Ministerului Instructiunii din Cluj.

Programa analitica

pentru scoalele primare de sub autoritatea Diractoratului General

al Ministerului Instructiunii din Cluj.

Részletes tanitásterv

a Közoktatásügyi Minisztérium ko- lozsvári Vezérigazgatóságának ha- tósága alá tartozó elemi iskolák

számára.

Forditotta:

INDIG JAKAB ÉS VAJNA KÁROLY.

A magyar tanitásnyelvü elemi népiskolák használatára kiadja TURÓCZI ISTVÁN könyvkereskedő

Targul-Sacuiesc — Kézdi vásár hely 1922.

a Közoktatásügyi Minisztérium kolozsvári vezér- igazgatóságának hatósága alá tartozó

elemi iskolák számáro.

Minthogy az elemi iskólák részletes tanrendje annak idején korlátolt számban nyomatott ki és miután a taníelűgynlóségek állandóan részletes tanrendeket kérnek, inditatva érezzük magunkat hogy ezen részletes tantervet újból kinyomattas- suk és kiadjuk.

Jelen részletei tanitásiterv az 1919/20-ik iskolai évvel kezdödőleg — ideiglenesen — életbe lépett.

Ez a tanterv a gyulafehérvári nemzeti egye- sülés ténye által igényelt mudositásokkal a régi tanterv alapján szerkesztetett meg. A módszer- tani része az idő rövidsége miatt még nem nyo- mattatott ki, a tanitók azonban a részletes tan- terv teljes és végleges megalkotásáig- alkalmaz- kodjanak a régi tanterv módszertani utasításaihoz.

A régi tantervek a használatból kivétetnek s mindenik elemi iskola a jelen hivatalos tan- tervhez alkalmazkodni köteles.

Az elemi iskola eélja.

Az elemi iskola célja az, hogy megadja a növendékeknek az általános emberi műveltség elemeit, nevezetesen: az összes erkölcsi, szellemi (értelmi) és fizikai erőknek összhangzatos (har- mónikus) módon és teljesen szabadon való ki- fejlesztése és a növendékeknek mindazon isme- retekbe és jártasságokba vajó bevezetése, ame- lyei a gyakorlati életben általuk választandó bár- mely különös (speciális) hivatás alapjául szolgál- hatnak. S minthogy az elemi iskolának elsősor- ban neveló intézetnek s csak másodsorban kell tanintézetnek lennie, helyes u.baigazitást (irányí- tást) kell adnia ugy a valláserkölcsi, mint a nem- zeti műveltség tekintetében. Fel kell ébresztenie először is az érdeklődést mindaz iránt ami jó.

igaz és szép oly mérténben, hogy ezáltal a (ta- nulók valláserkölcsi jelleme kialakulásának szi- lárd alapja legyen lerakható az ő saját hasz- nukra, az egyház és haza javára. Ezen célt kö- vetve, az elemi iskolának — a növendékeket az emberi művelődés fejlődésének összes válto- zatain fokozatosan átvezetvén, arra kell töreked- nie*. hogy az általa nyújtott műveltség a román nép lelki és testi szükségleteinek és törek- véseinek eredője (forrása) legyen.

A közvetlen forrás amelyből az iskola azon

nak: egyrészt az emberi élet, másrészt pedig a nagy természet élete.

Tantárgyak.

Az elemi iskolának a következő tárgyai vannak:

1. Vallás a) Természetrajz 2. Román nyelv b) Természettan 3. Mennyiségtan: és Vegytan

a) Számtan c) Gazdaságtan b) Mértan 7. Művészeti és mü- 4. Történelmi isme- szaki (technikai)

retek. tárgyak a) Történelem a) Ének

b) Alkotmánytan b) Rajzolás 5. Földrajz c) Kézimunka 6. Természet tudo- d) Testgyakorlat

mányok: (torna)

Az elemi iskola részletes tanterve.

1. Vallás.

2. fŞomân nyelv. *)

*)A magyar tanításilyelvű iskolákban a magyar nyelv (olvasás, nyelvtan, helyesírás és szépírás) tanítandó az eddigi alapon.

3. Mennyiségtan.

a) Számtan,

Célja: A számtan célja a népiskolában az, hogy a növendékeiket a számok és azok egy-

máshoz való viszonyainak ismeretébe bevezesse és a mennyiben a nvndennapi életben előfor- dulnak, képessé tegye őket a számtani feladatok szó- és Írásbeli megoldására és hogy' észszerű gondolkozásukat kifejlessze és élesítse.

A számtani anyag magába foglalja a (4) négy alapmiveletet egész számokkal közönséges és tizedes törtekkel a gyakorlati szükségleiek kor- látai köpött.

I. osztály.

1—20 körben a számok ismerete. A riégy alapmivelet szóban és írásban főleg és elsősor- ban: főben. (Számolás előre és vissza, a szám- jegyek használata).

II. osztály.

A számok ismerete 100-ig. A négy alapmi- velet szóban és irásban. A szóbeli számolásra ebben az osztályban is különös figyelem fordítandó- A számjegyek helyi értéke. Szorzó tábla. A ró- mai számjegyek csak annyiban ismertetendők,- a mennyiben a gyakorlati használat megköveteli

(az óra ismertetése). Pénzek. A mértékek álta- lában,

III. csztály.

A számok ismeretének kibővítése lOOO-ig.

(íratás és értelmezés.) A néqy alapm lvelet Írás- ban, de a szóbeli számo! is figyelem fordí- tandó. A pénzek, valamint a hosszúság-, suly-, időmértékek (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap év, évszakok) részletes ismerete gyakor- lati feladatok segítségével. Nagyobb mértékeknek kisebbekké átalakítása. Római számok.

IV. osztály.

A számok ismerete 1.000,000-ig és a négy ajapmivelet keretében való feldolgozása. A tíz- zel, százzal stb.-vel való szorzás és osztás elő nyei Miveletek különnevü számokkal. A tizedes törtek fogalma. Az országban használatos mér tékek ismereteinek kiegészítése és rpélyitése.

V. osztály.

Az egész számokkal való gyakorlatok foly- tatása. A tizedes törtek részletes tárgyalása. Ezek gyakorlása a négy alapmivelet keretében. Tőke és kamat (nyereség vagy százalék). Kamat (nye- reség) számítás. Az á,r, hektár és négyzetkiló- méter ismerete. Az Idegen (külföldi) mértékek és pénzek ismerete, a mennyiben azt a helyi szükségietek megkívánják és ezeknek a ml pén-

zeink és mértékeinkre való át alakítása (frank, márka, dollár, rubel stb.)

VI. osziály.

A nép életéből vett különböző gyakorlati feladatok megoldása. Közönséges törtek. A nye- reaég és -veszteség százalékban való kiszámítása.

A röf (sing), öl, mérföld és ezeknek viszonya a métermértékekhez. Hármassz&bály. Kamat és százalék számítás. Elegy szabály. Váltók, utal- ványok (csekkek), értékpapírok, részvények, já- radékok.

b) Mértan.

Cél A népiskolai mértan célja az, hogy a növendékekkel megismertesse a mindennapi életben gyakrabban előforduló területeket és testeket, és hogy megtanítsa őket azok megmé- résére. Mértékek! ár, hektár és négyzetkiló- méter (km²).

V. osztály.

Szemléltető eszközül használtatván, megta- nulandők a testek részei", lap, vonal. pont. A vo- nalak nemei, párhuzamos vonalak és szögek.

Különböző területek. Vonalak és területek raj- zolása. Négyszögek, háromszögek és sokszögek területének megmérése. Itt mindig az iskoiakert- ben, iskolában, mezőn a valóságban meglévő (konkrét) alakból (ábrából) kell kiindulni. Mérté-

kek: ár, hektár, négyzetkilóméter (km²) Terület- mértékek.

VI. osztály.

Négyzet-öl, négyzetkilóméter, kataszteri hold és ezek összehasonlítása a métermértékekkel.

Köbmértékek (térfogat mértékek). A kocka, ha- sáb. henger, guls, kup, gömb térfogata. A mér- tani ismeretek alkalmazása az iskola, iskolaudvar és iskolakert stb. felmérésére.

4. Történelmi ismeretek.

Ű) Történelem.

Cél: A történelem célja az elemi iskolában, hogy bevezesse a növendékeket a románság múltjának ismeretébe, megértetve velük a fajunk fenntartása és szellemi kifejlesztése érdekében

ugy a harciéi en mint a béke mezején megví- vott évszázados nemzeti küzdelmeink célját. Kü- lönösen foglalkozni kell a román nép békés mi- velődésre törekvő jellemével és a háborúkat csak nemzeti létünk és függetlenségünk megőr- zésének végső eszközeiként kell feltüntetni.

A múltba való lelkiismeretes behatolással a növendékek megértik a jelen Idők történelmi cselekményeit (tényeit), amelyek nemzeti egy- ségünket hozták meg és lelkileg előfognak ké- szülni a jövő feladataira, szolgálván őket tiszta

munkájukkal nemzetünk bárhol levő tagjaival ér- zelmi és áldozat közösségben,

II. osztály.

(A román nyelvnél, olvasásnál.)

Legendák (hagyományok, mondák): 1. Ro- mulus és Rémus 2. Negru-Voda. 3. Drágos Voda 4. Gelu és Tuhutum.

Ujabb (modern) tárgyúak: 1. Ferdinánd király. 2. Mária királyné.

Megjegyzés: A legendák (hagyományok, mondák) a román nép és a rornán területek (rortián haza) származását és keletkezését tárgyal- ják. Kidomborító és valószerű részletességgel beszélendők el. Szines képek a legrosszabb eset- ben pedig nyomtatott képek vagy a tanitó stb.

által kéregpapirra készített rajzok mutatandók fel. Gondoskodni kell. hogy a tanu'ók ezen le- gendákat akár egyénileg (külön-külön) akár töb- bed magukkal újra elbeszéljék.

III. osztály.

(A román nyelvnél, olvasásnál.)

1. A II. osztályban előadótt legendák ismét lendők. Uj legendák: 2. Corvin János és a holló.

3. Ştefan cel Mare (Nagy István fejedelem) anyja.

4. Movila lui Burcel. 5. Purece apród. 6. Mihaiu Viteazul es a hóhér. 7. Mihai-Viteazul és Báthory feje. 8. Mihai-Viteazul megmenti a zászlót (D.

Bo'inteanu-tól). 9. Mihai-Viteazul és a balgrádi metropolia (érsekség) legendája. 10. Ferdinánd király. 11. Mária királyné.

Megjegyzés; Ugyanúgy előadva mint a II.

osztályban képekkel vagy rajzokkal. Ferdinánd királyról és Mária királynéról ujabb események (történetek) beszélendők el, mások mint az 1.

oszrályban! (A tárgyak sorrendjének megváltói- tstása nincs megengedve.)

IV. osztály.

Az előző é/ek anyagának ismétlése (öszszevon- tabban mint a III.- osztályban időrendi kronologi- kus sorrendben betoldandó a következő tárgyak közé:Uj legendák és ujtárgyak, 2. Róma alapítása királyság, császárság (határai a földtávolban),3.Tra- ján és Decebal (háborúk). 4. Dácia elhagyása. 5 Aromán nép eredete. 6. A magyarok bejövetele.

7. A szászok bejövetele 8. A iejedelemségek megalapítása (Negru Voda, Dragos Voda, bogdan Voda) 9. Csaták a rmgyarokkal (Alexandru Ba- s>rab) 10. Mirceacel Mare (nagy Mircea). (Itt ne.n szabad elmulasztani á Bajaziddal történt talál- kozásának és a rovinai csatának ismertetését válórzerüen az M Emienescu irása szerint).

ll.Azargesi koloştoi és Neogoe Voda (Legenda és történet) 12. Ştefan cel Mare. Harcai a tö- rökökkel. Harcai a magyarokkal. Harcai a len

gyelekkel: a vörös Dumbráva legendája. Mondák:

a putnai kolostor. Daniil Sihastru. 13. Petru|Rares (Erdélyi birtokainak a térképen való megmutatása).

14. Mihai Viteazul (Az alba-iulial gyulafehérvári, érsekség. Csatái a törökökéi, csataja Movilestiekkel Harcok Erdély meghódításáért. Halála.) 15. Ma- teiu Basarab (Görögök, műveltségi állapotok rö vlden). 16 Constantin Brancaveanul (mint a hit harcosa és hóse). 17. Ferdinánd király. 18.

Mária királyné.

Megjegyzés: A legenda (monda) és törté- net között megkülönbözteiéseket nem kell tenni.

Elbeszélendők mint az előző osztályokban. Is- mertetendők azok a szomszéd népek, akikkel a románoknak harcai voltak, megmutatandő a tér- képen ezen szomszéd népek országai, de min- dig 'a mi területeink (országaink) növekedésével összehasonlítva. Ferdinánd királyról és Mária királynéról uj anyag adandó elő. Minden eset ben minél több kép, arckép és rajz haszná- landó.

Ha az egytanitós iskolában nem lehet el- végezni az egész anyagot, a tanitó egyes tár- gyakat selejtezzen (küszöböljön) ki, mint pl.

Danii! legendáját, az argesi kolostort; vagy egyes tárgyakat, mint pl. a magyarok és szászok be- jövetelét vonja össze egy egyetlen leckébe.

V.-VI. osztály, (osztatlan iskolában)

1. A IV. osztály tisztán történeti anyagának Komoly Ismétlése a mult valóságos eseményei- nek megrögzítése céljából. A részletes ismétlések közé uj anyagként betoldandó: 2. A románok és dákok (egyszerű etnikai kép), 3. Dácia gyarma- tosítása (Sarmisegetuza, A pulum, Napoca. 4. A románok kenézei é3 vajdái a magyarck bejöve- tele elótt (egyszerűen). 5, Harcok a magyarok- kal Anonymus Belae Nótárius (Béla Király névtelen jegyzője) vagy Petru Major szerint (el- beszélés). 6. Összeköttetések a szászokkal (ado- mányozása Ferra Wláchorum ból), 7. Alexanru cel bun Moldova ura. 8 Hunyadi János mint a kereszténység hőse és magyarország kormányzó- ja, 9. Corvin Mátyás, 10. A jobbágyság Erdély- ben, 11, Dózsa lázadása (Verbőczy), 12. Horia, Cloşca és Crisan forradalma. 13. A fansrióták.

14. Tudar Vladimirescu forradalma. 15. Az 1848 évi forradalom. 16. Alexandru I. Cuza. 17. I.

Károly király. 18. A függetlenségi harc. 19. Harc a nemzeti egységért.

V.-VI. osztály, (osztott iskolában)

Az egyesitett V. és VI. osztályok egész anya- ga tárgyalandó. Most elkülönítve lévén, ezen osz-

tályokban az anyag az idő szaporulat arányá- ban kiegészítendő. Nevezetesen, megfelelő helyen kibővitendő a következő tárgyak-kai: 1. Ro- mán mivelődési állapotok Dáciában 2. lonita Asn. 3. Vlad Tepet. 4. A román te- rületek (országok) székvárosai: Targoviste, Bu- cureşti, Suceava, Iasi. 5. Kolostorod : Tizmana, Cozia, Arghesul; Bistrita, Neamţul, Putna. Er- délyt illetőleg az iskolák közelében levő kolos- torok. 6. Dimitrie Cantemir és Petru cel Má- re. 7. Oltenia elrablása (elszakítása). (1718.) 8. Bucovina elszakítása. 9. Basarábia elszakítása 10. Tudor Vladimirescu. 11. Román uralkodók 1830 .után Alexandru I.Cuzáig (röviden) 12. III- Napoleon. 13. A fejedelemségek egyesülése (rész- letesen). 14 Az erdélyi románság egyházi egye- netlensége. 15. Joan Inocentiu Clain. 17. And-

rej Saguna. 18. A romínok politikai küzdelmei egyszerű formában, az 1791. évi Suplex (kérvény) az 1848 évi nemzetgyűlés, Barnutiu, Avram Jan- cu, a nemzeti párt memorándurna. 19. Nemze ti mozgalmak a királyságban (konkrét, fonto- sabb mozzánatok kivállasztása), 20. nemzeti egy- ség (1918. március 27-én Basarábia, November

15. Bucovina, november 18-án Transílvánia) 21.

Az érvényben levő birtokrendező (agrár) és vá- lasztó jogi törvények.

Megjigyzés: Ezekben az osztályokban a tanítónak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy megjelölje a növendékeknek azt, a ml az elbeszélt eseményekből a mi közéletünkben meg- maradóit, hogy a jelennek a múlttal való kapcso- lata minél tudatosabb világosságot nyerjen.

b) Alkotmánytan.

Cél: Az alkotmánytani oktatásának célja az, hogy a növendékeket az állampolgári jogok és kötelességek, valamint az állami intézmények is- meretébe bevezesse. (1. A megelőző tanórák tör- ténelmi oktatásának eredményeként jelentkező eszmék és fogalmak gyakorlati tárgyalása a külöm- böző állami erők (államhatalmi tenyézők, intézmé- nyek) tüzetesen megmagyarázandók és a tényle- ges (actuális) állapot megemlítendő. 2. Vezérfo- nalul a régi tanterv veendő, de a megszűnt ma- gyar vonatkozások kiküszöbölendők.

5. Földrajz.

Cél: A földrajz oktatás célja a föld. és kü- lönösen a román főid megismerése. A földrajz- oktatás kiindulási pontjának a születési helynek kell lennie, a melynek alapos ismerete úgy er- kölcsi mint anyagi szempontból elsőrendű fon- tosságú. Ezen alapszik a leghatalmasabb érzés a mely az embereket egymással összekötve tart-

ja, nevezetesen: a szülőföld iránti szeretet, a melyre a szó valódi értelmében vett hazászere- tet is támaszkodik. Ez az ismeret teszi képesé a növendékeket azon erő megértésére, a melyet a löld az ő terményeire, az emberek foglalkozá- sára és természetére (hajlamaira) gyakorol.

A földrajzi oktatás részesítse a növendéke- ket a hazára és az egész világra vonatkozó hasz- nos ismeretekben ugy csillagászali mint tetmé- szettudományi szempontból és végeredményben vezesse őket a világ és a világteremtőjének csodViatára.

I. és II. osztály.

Az elsó két tanévben a földrajz nem tár- gyaltatik önállóan, hanem csak a szemléltető gyakorlatok keretében, a melyekben tregállapittat- nak és tisztáztatnak e fogalmak: jobb, bal, előre hátra, fent, lent (Matt), magas, mély, forrás pa- tak, folyó, mocsár, (pocsolya), láp, tó, siftság, domb, hegy és havas, szántóföld, kaszáló, erdő.

termékeny és terméketlen hely, a fővilágtájak.

III. osztály.

Az osztály tervrajza„

Az iskola terv rajza. (A' hely vázláta a táblán és lapokon).

Az iskola környéke: udvar, kert (vázlata a

táblán és lapokon).

Az iskola szomszédságában levő házak és helyek.

A szülői ház. (Az olvasási órán tárgyalandó az olvasókönyvnek-a családi életre vonatkozó da-

\abja). Az iskolát a helység 2-3 ismert pontjá- val összekötő utczák. Egy földrajzi kirándulás a faluban oly célból, hogy a gyermekeket az utcza piac, (tér), földfelület (relief), folyó stb. elemi ismereteiben részesítsük.

A falu. Néhány fő utca. Néh'ny jelentéke- nyebb középület, lerajzolandó a falu tervrajza, a mely az ulcákat, épületeket és tereket foglalja magnban. A falu lakossága nemzetiség és vallás szerint. A lakósság foglalkozása (Ezen fogalmak oly módon tárgyalandók, mint «íz olvasókönyvben le.

vő szemléltető darabok.)

Egy földrajzi kirándulás a községen kiviil a földfelület és vizek fogalmának kiegészítése, valamint eg) vásír vagy város látása céljából, ha a közelben van.

A város. Külömbség a falu és város kö- zött. A városi lakosság foglalkozása.

Község és tanya, {telep). Falusi község és városi község. Tanya (telep), A község szerve- zete. Községi biró (polgármester), községi tanács (képviselőtestület) és községi bíróság, A község nevezetesebb terményei. Az olvasókönyv erre vo- natkozó darabjai.

A község környéke: Néhány szomszéd falu, ezek fekvése és közlekedési utjaí.

Járás. Áttérés a község fogalmáról a járás- ra, Azon járás nagvsága és határai, amelyben az iskola, fekszik. Felülete és vizei. A tanítónak oly számoKat kell használnia, amelyek a gyermekek részére nem nyújthatnak valódi képet, azaz össze- hasonlításokat tesznek s a járás nagyságának kép- zetét adják ilyenformán: ennyiszer és ennyiszer nagyobb a községnél.

A járás jelentékenyebb községei. (Nem em- lítendők meg, csak azon községek, amelyek az összes községek közül nevezetesebb vagy szo- katlanabb terményeikkel tűnnek ki, pl. sóbányák, kátrány (kőolaj), vagy történelmi nevezetessé- güek; várromok, csataterek vagy vásártartó he- helyek). A járás székhelye. Békebiróság vagy járásbíróság.

A leglényegesebb földrajzi fogalmak átis- métlése rajzokkal megmagyarázva és pedig: sík- ság, hegy, domb, havas, szoros, völgy, tensik, forrás, folyó (a jobb és balpart fogalmának is- mertetésével), gát, tó. (Ezen fogalmak közül csak azokkal kell foglalkozni különösebben, amelyek a járásban vagy a megyében előfordulnak). Az olvasókönyv idevonatkozó olvasmányai.

A járás nagysága és határai. Felülete, vizei.

A vármegyének azon járással szomszédos járá- sai, amelyben az iskola van. A megye városai.

A megye legfőbb közlekedési utjai. A vármegye lakosságának főfoglalkozásai: földmivelés. ipar t's kereskedelem.

A vármegye székhelye. Vármegyei hatósá- gok : főispán, (prefect), törvényszék (tribunal), tanfelügyelő (revizor şcolar). Az olvasókönyv vonatkozó darabjai.

A növendékek hozzászoknak a földrajzi fo- galmaknak, elemeknek a jelmagyarázat segítségé- vel a térképen való felismeréséhez is. Hoz- zászoknak aztán azoknak a jelmagyarázat mintájaszerinti egyszerű vonalakkal való áb- rázolásához .Miután megkapják a s.töveg magya- rázatot, a növendékek egy művészileg össze- állított néma (szövegnélküli) térképen, amelyen az összes fenti alap-elemek szerepelnek, tartsanakl olvasási gyakorlatokat.

Ezen ismeretek a növendékeket Románia és Európa tanulására készítik elő.

IV. Osztály.

Az ország fogalma. Áttérés a szomszédos vámegyékre, amelyek együtt egy kerületet ké- peznek s ezután más kerületekre, amelyek együtt az országot alkotják.

Romániáról általában Az ország alakja.

Határai. A növendékek egy oly kicsinyített tér

képet készítenek, hogy abba berajzolhatók le- gyenek : a hegységek zónája, a Románia határát képező vizek, a tengerpart és Romániát a szom- széd országoktól elválasztó szokásos (conventio- nális) határvonalak.

Az ország felszíne. A román birodalom felosztása természetes tájakra (vidékekre) és pedig : a hegy, domb.-é" sikvidékekre, ezen vidékek köt rajza (vázlata) mindenik vidék körülkerítendő külömböző vastagságú vonalakkal, hogy egyiket a másiktól megkülömböztethessük.

Románia tartományai.: a) a Kárpátokon inneni Romániában : 1. Erdély (Ardealu ), 2. Bá- nát (Banatul), 3. Körösvidék (Crisana), 4. Mára- maros (Maramurasul), b) a Kárpátokon tu'l Romániában: 1. Oltenia, 2. Muntenia, 3. Dob- rogea, 4. Moldova, 5. Basarabia, 6. Bukovina.

(Elkészítendő Románia vázrajza, amelyben ezen tartományok szerepelnek.) Minden egyes tarto- mány hegységei, síkságai, folyói, tavai, éghajlata, növény és állalvilága és lakossága. Minden egyes tartomány gazdasági miveltségi állapota az ég- hajlati viszonyokkal kapcsolatban.

A tartományok azon tartománnyal kezelve tárgyalandók, a melyhez azon község taj'.ozik,

^amelyben az iskola van, azután folytatólag a többi

tartományok. Végül egész Románia összefoglalva

tárgyalandó.

Az anyag általános ismétlése kapcsán tárgya- landók-: Románia hegységei, síkságai, folyói, ta- vai, éghajlata, növény és állatvilága és lakossága.

Gyakorlandó Románia vázrajzának eikészités», amelyen a legjelentékenyebb hegységek, dombok és völgyek és az ezeket öntöző folyók szerepel- jenek.

V. osztály.

Románia politikai földrajza tekintette! az ország közigazgatási beosztására.

A IV. osztály tananyagának ismétlése.

Az ország területe és lakossága,

A vármegyék, azok székhelyei és néhány hires, nevezetesebb helysége, ha vannak ilyenek

Elkészítendő a Kárpátokon inneni Románia vázrajza, amelyen a hegységek, völgyek, folyók, tavak mellett ezen vidék közigazgatási beosztása is feltüntetve legyen.

Románia gazdasági földrajza. Főtermé- nyei. A lakosság foglalkozása. Legjelentékenyebb ipari és kereskedelmi városai. Közlekedési esz- közei. A termények értéke. Behozatal és kivitel, (export és import)

A világrész fogalma. Áttérés az ország fogalmáról a világrész fogalmára.

Európa alakja. Szélei (partjai), tengerek,

félszigetek, hegyfokok, szigetek, .tengerszorosok.

hegységek, folyók, tavak. Európa növény- és állatvilága.

Euróoa államai, (Az ó-királyságbeli elemi iskolák tanrendje és kézikönyvek szerint).

VI. osztály.

A világrész fogalmáról áttérés a földgömb fogalmára.

Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália, (az ó-királyságbeli elemi iskolák tanrendje és kézi- könyvek szerint.)

Matematikai földrajz. A föld alakja. A föld mozgásai: nap, éj, évszakok. A nap, a hold, a csillagok.

A térképek ás a földgömb használata. Az összes térképjelek.

6. Természettudományok.

Céi: A természettudományok célja az, hogy megismertesse a növendékekkel a természetben előforduló testeket és jelenségeket és azon tör- vényeket, amelyek által a természet vezettetik.

A természettudományokból a növendékek

a) gyakorlati ismereteket, b) és a mi a tárgyak

(dolgok) helyes s*emléletét](felfogását) illet»: for-

mális mőveltséget, a természet rendje és oko-

zati összefüggése, berendezése bizonyos változ-

hatatlan törvények szerinti megértését és c) a

természel szépsége és magasztossága és annak, mintegy belső erőktől lelki tulajdonságokkal fel- ruházott egésznek, titkaiba való mélyebb betekin- tés által felébresztett érzés okozta lelki gaz- dagságot merítenek. A természettudományok fe- osztatnak: 1. Természetrajzra (állattan, növénytan és ásványtan). 2. Természettan (fizika) és vegy- tanra (kémia) és 3. Gazdaságtanra.

a) Természetrajz.

I—III, osztály.

Az első három tanévben e természettudo- mányok nem tárgyaltatnak rendszeresen, hanem csak alkalmilag, a beszéd és értelemgyakorlatok keretében és a mennyiben a természetben elő- forduló testek és tünemények a növendékek fi- gyelmét megragadják. Tárgyalandók ugyanis ezek- ben az években a hazai háziállatok és vadálla- tok, a kerti- és mezei növények, a házi és mező- gazdaságban használt ásványok és mindezekből különösen azok. amelyek az általános művelt- ség vagy a különböző vidékek vagy helységek (falvak) helyi viszonyainak szempontjáoól birnak valamelyes fontossággal.

IV. osztály.

Tekintetlel arra, hogy sok gyermek a IV.

osztály elvégzése után elhagyja az iskolát a nél-

kül, hogy a természetrajzból rendszeres oktatás-

ban részesüljön, e tantárgyakat ebbe az osztályba

is be kellett vezetnünk.

Az alább felsorolandó anyag aztán rend- szeresebben az V-VI. osztályban tárgyalandó.

Emlősök: kutya, macska, ló, tehén, vakond;

sündisznó, farkas, róka.

Madarak: tyúkok, kacsa, lud, fecske, ölyv (karvaly)

Csusző-mászők: kigyók,

Hüllők-, békák. Halak: ponty, pisztráng.

Rovarok: legyek, méhek, lepkéit.

Növények: gyümölcsfák, mezei- és kerli- növények, mérges növények, gyógynövények*

Ásványok: só, mész (kálcium), vas, réz, ezüst és arany.

V. osztály.

A növendékek látköréhez közelebb eső ál- latok és növények.

Emlősök: a kutya és macska; ló és sza- már; ökör, juh, kí-csk*¹; sertés; egér és patkány, vakond és sündisznó; menyét és görény, dene- vc'r. Madarak: a tyúkok, pulyka és páva; ga- Lmb; kacsa és lud.

Csúszó-mászok: a közfnséges kigyó és gyik.

Hüllők: a béka. Halak: ponly, harcsa. Rova- rok : cserebogár és közönséges lepke. Puhány ok:

a csiga. Növények: gyümölcsfák (alma-, köite-, szilva-, cseresznye-, meggyfa); gazdasági növé- nyek (lóhere, lucerna, bükköny, len, kender)

VI. osztály.

Az emberi test: Egészségtani szabályok.

Emlősök: farkas, medve, róka, vidra, orosz- Ián, tigris, hiéna, sakál, nyúl, hörcsög, mezei- egér, mókus, szarvas, zerge, öz, vadkecske, te- ve, elefánt vaddisznó, bálna- Madarak: bagoly, ölyv, sas, veréb, fecske, pacsirta, rigó, cinege, kakuk, harkály, gólya, gém, daru, hatlyu. Csúszó- mászó' a vipera. Hüllők: varangyos' béka és szalamandra. Halak: pisztráng, harcsa, tok és hering. Rovarok• légy, méh, darázs, zsizsik, szölőtetü (filoxera) és élösdiek.

Pókok: a közönséges és keresztes pók. Hé- jasak: a rák. Férgek (hernyók): gi'iszta, bél-

giliszta, pántlikásgiliszta és borsókásgil iszta (frichin) Növények: mezei és kerli növények. Gabona- félék. Káposzta, hagyma, fokhagyma, retek, sár- garépa (murok), petrezselyem, paradicsom, bur- gonya, paszuly és borsó, cukorrépa és cukor- nád, gyapot (pamut), kávé. Mérges növények:

leánykökörcsin, piros gyűszűvirág, farkasborosz- Ián, nadragulya és dohány. Tudnivalók a nö- vényekkel vagy állatokkal történt mérgezések esetében leendő segélynyüjtásró'. Gyógynövé- nyek; bodza, egérfark, zsálya stb. Fák: bükkfa, cserfa, fenyőfa. Vir*gtalan növények: mohok, zuzmók és gombák.

Ásványok: fémek (nemes- és közönséges- fémek) kovakő és opil (t'izkő), kálcium (mész- kő), márvány, agyag, gipsz, kékkő (rézgálic), timsó és salétrom, gyémánt, grafit, gránitkő és beril (epefestékkő), kén. A viz mint földtani tényező. A tüz mint földtani tényező (tűzhá- nyók és földrengés).

7. Természettan és vegytan.

Célja. A természettan célja a növendékek- nek azon természeti tüneményekbe és folyama- tokba való bevezetése, amelyeknek a mindennapi életre közvetlen befolyásuk van. Szükséges ezen tünemények ismerete azért, hogy minél mélyebb gyökeret verjen a nép széles rétegeiben. Ismer- vén a nép a természet főtörvényeit, azokhoz az az élet külömböző pillanataiban alkalmazkodni tud s gyakorlati hasznot huz. A tudományos rész népünk nagy tönegének lelkét uraló sok alaptalan véleménynek, babonának kiirtását teszi lehetővé s ezáltal gazdasági és egészégügyi haladásunk vesz lendületet.

Ezen szempontokra tekintettel, a természet- tan oktatása már a IV. osztályban kezdetét veszi előkészítvén a növendékeket ezen tünemények

külömböző részeinek észrevételére és megjegy.

zésére, A lV.-ik osztályban nyert előkészitő is-

meretek a'apján az V. osztályban a természettan rendszeresen adandó elö s nem csak a hatást domborítja H, hanem azokat is a melyek a hatást előidézték.

A VI. osztályban az előző évek anyaga új ismeretekkel b3vitendő ki. Ugyanazon anyag- ismétlése által az ismeretek tisztábbakká, alapo- sabbakká válnak és az a körülmény, hogy a ré- gi ismeretek mindenik évben ujakkal egészíttet- nek ki, a növendékek érdeklődését fejleszti.

IV. Osztály,

a.) Természettan.

A testek halmazállapota. Nyugvás, mozgás.

A testek nehézsége. Sú'ymértékek. Egyszerű gépek: emeltyű, mérleg, görfíiggöny, járgány (henger-kerék). Közvetítő edények: vízvezeték, kut. A testek súrlódása. A levegő nyomása (lég- nyomás). A melegség hatása a testekre. A hang, a fény. Delejesség. Villamosság. Villamos szikra, villámlás.

b.) Vegytan.

Levegő, levegőromlás. Égés, szén-oxid.

Lepárolás (destilláczió).

Rozsdásodás, penészedés, rothad?s (bomlás) Ezen tárgyak a IV. osztályban a lehető leg- egyszerűbben tárgyalandók, hogy a IV, osztályt végző növendékeknek, a kik az iskolát tovább nem látogatják, legalább némi fogalma legyen

a természet tüneményeiről (jelenségeiről) és fo- lyamatairól.

V. és VI- osztály.

(Az 5.-ik osztályában előadandó az itt alá*

húzott anyag, a VI. osztályban pedig az V osz- tály anyaga az itt zárjel közé tett kiegészítésekkel).

A lest; halmazállapotok, a testek tulaj-

hézkedési erö {függő mérő, lejtmérő). Nehéz-

ló, harapófogó stb. Mérlegsúlyok és mérligek.

Gőrfüggöny (emeltyű megrögzített és mozgó).

Járgány (hengerkerék). Lejtő. Közvetítő, (köz- lekedő) edények, vízvezeték, kut, fórrá;:; szökő,

kut, Ardiimedes törvénye. A testek súrlódása (csónak, vitorlás hajó, gőzhajó, úszás, első segélynyújtás a fuldoklóknak). Nedvesség (ned- ves lakás) A levegőnyomása, légmérő (baro-

Melegség; (hő) hőforrások és hő befolyása a testekre, (hőmérő).

Olvadás fagy ás forrás. Sürüdés (gőzp.ira

kiterjedése. Gőz-gép.—

A hang. a hang terjedése. A fül. Hang-

források, az emberi hang, hangszerek. A hang visszaütődése, visszhang.

A fény; fényforrások (nap, égés) H fény terjedése egyenes vonalakban. Árnyék. Hold és napfogyatkozás. Áttetsző, átlátszó és árnyé- kos testek. A fény visszaverődése {sima tükrök gömbalaku tükrök. A fény sugártőrése a vizben.

Lencsék, szemüvegek, nagyító üvegek, (messze- látók). Sötét kamra, fényképező készülék. A nap- fény szétszóródása. Fénytani prizma. Szivár- vány Delejtü. Tájoló {bus sol) A föld delejes- sége. Villamosság (pozitiv és negatív). Jó és rosz villamosságvezetők. Villamozó (elekto- mozó) gép Lég\öri villamosság Villámlás (el- ső ségélynyujtás a villám által sújtottaknak) Elektromágnesség, villamos csengő, távirda, táv- beszélő.

b.) Vegytan V. Osztály.

A levegő és alkatrészei. A levegő romlása.

A tüzelő anyagok és légzés égési folyamata. A viz és alkotó elemei. A hidrogén égése. Szén- sav és gözök. Tökéletlen égés. Faszén, kőszén.

Lepárolás (lágy és erős vizek.) Pálinkafőzés.

Erjedés. Szerves (alkoholikus-borszeszes) és sa- vanyu (ecetes) erjedés. Ecet készítés. A kenyér.

A szesz (alkohol) és a szesznek az emberi szer- vezetre való hatása. Az ember, állat és növíny táplálkozása. Rozsdásodás, penészesedés és rot- hadás. Szappankészítés.

VI. Osztály.

Cukorkészités cukorrépáitól. Papírgyártás.

Az üveg és gyártása. Fazekasság (agyag és por celán fazekak. A keményítő és keményítőnek burgonyából stb. való kipréselése. Petroleum (ás- ványolaj) és termékei. Bőrök cserzése. A kén és a gyufakészites. Puskapor (lőpor).

c) Gazdaságtan.

Célja: A gazdasági oktatás célja a tanuló nak a föld, a gyakorlati elvek és gazdasági esz- közök Ismeretébe való bevezetése, hogy igy a földet a saját szükségleteiknek kielégítésére ki- használhassák és abból hasznot húzzanak.

A gazdasági oktatás elméleti és gyakorlati jellegű és magában foglalja: a kertészetet, gyü-

mölcsészetet, földmivelést, állattenyésztést, sző- lőmlvelést, erdészetet és háztartástant. Az el- méleti Ismeretek a természettudományok kereté ben önállóan is előadatnak, Ezen ismeretek al- kalmazásának a természet közepette, mindenek előtt az iskolakertben és speciá'is gazdasági létesítményekben kell történnie.

Gazdasági munkálatokat ugy a fiuknak, mint a leányoknak végezniök kell, azzal a különb- séggel, hogy a fiuk figyelmének kiváltképen a földmivelésre és gyümölcsészetre, a lányok fi- gyelmének pedig a zöldségtermelésre és háztar- tásra kell irányulnia.

A fiúiskolában.

Az I-II. osztályban a gazdaságtan oktatása szemléltető gyakorlatokban elméletileg, a Iil-IV.

osztályban az olvasókönyvvel kapcsolatban, az V-VI. osztályban elméletileg is, de különösen gyakorlatilag történik.

V. osztály.

A földismétete, a különböző művelési ágak, a talaj alkatrészei. A föld megmunkálásának célja. Kapálás, szántás, boronálás és az ezen munkálatokhoz szükséges gazdasági eszközök, Mélykapálás és rigolirozás. Trágyázás. Műtrágya.

Vetés. Vetőmag és annak előkészítése. Rosta, szellőztető (iriör) a vetőmag kicserélése.

Gabonafélék s ipari és kereskedelmi növé- nyek. Ezek szaporítása ültetés, dugványozás és térdeltetés által Oltás. Gyomlálás. Gazdasági eszközök. Behordás. Aratás. A növények ellen- ségeinek irtása. Vetemények (zöldségen): sárga- répa, petrezselyem, hagyma, fokhagyma, paszuly,

borsó, paprika stb. Méh- és selyemhernyóte- nyésztés.

VI. osztály.

Szölömivelés. Á szőlő fajtái. Gyümölcsök.

Gyümöl66-fajták, a gyümölcs szedése, megőrzése és aszalása. Zöldségek és zöldségtermesztés, magtermelés.

Állatok Takarmányozás (táplálás), isiállók, legelők, háziállatok gondozása. Állatbetegségek és azok gyógyítása. Tejfejés és a tej gondozása, sajt, orda, turó és vajkészités. Baromfiak.

A nevezetesebb qazdas ági intézmények és gazdasági rendeletek és törvények ismertetése.

Wegiegyzés: A gazdaságtani oktatásnál fi- gyelembe veendők mindenik község helyi vi- szonyai.

A leányiskolában.

V. osztály.

A veteményes kert. Vetés, ültetés és a ve- temények gondozása. A zöldségek haszna. Vi- rágos kert. Baromfi tenyésztés- selyemhernyó te- nyésztés. Gazdasági munkálatok (takarítás, mosás).

VI. osztály.

Foglalkozások a veteményes és virágos kert- ben. A gazdasági termények gondozási és fel- használása, értékesítése.* Sertések, tehenek, bor- jak gondozása és hizlalása. Háztartási számvitel.

Ott, a h,ol a körülmények megengedik, különös Hgyelém fordítandó a háztartási ismerétekre. A leánynövendékek nemcsak a zöidség termelést, hanem azok felhasználását is tanulják meg. Ta- nulják meg az iskolában az ételeknek, különösen a böjtös » ételeknek készítését.

Tehát az összes nagyobb iskolák mellett népkonyhák is állitandók fel, a hol a nöVéndé- kek olcsó és egészséges ételek elkészítésére tanitandók.

8.' Művészeti é s műszaki (teetvnikai) tárgyak.

Éneklés

A népiskolai, éneklés célja megfelpló .számú egyházi és világi szép énekek tanulási, áltaj^; az., érzelmek, az esztétikus Ülés; a hallás ésa. hang fejlesztése és ápolása általában. Az éneklés egyszersmint kellemes szórakozása a-tanulóknak.

A I. és II. tanévben az.énektanítás kizáró lag hallás utáni, a III.-VI. tanévben lehet hang- jegyek utáni is, amely a tanulóknak a helyi vi- szonyok ,ertgedíe mértékben, bizonyos és kivált- képen gyakorlati ismereteket nyújt.

I. és jl. osztály.

Egyházi és világi, rövid és,könnyű énekek, egy hangon, egy sext (6 ,hangú terjedelem) ke- letében.

aj Egyházi énekek: Az egyházi szertar- tás (liturgia) feleleteiből: Uram. könyörülj raj- tunk. Neiced Uram. Adj nekünk Uram. Amen.

És a te lelkednek. És a te lelkeddel.

b) Vallásos népdalok. Karácsonyi énekek:

Fehér virágok, Ma este nagyeste van, Három pásztor.

c) Világi énekek: A kecske három gidájá- val. A madárkák. Tanuló-fiuk és tanulóleányok Télen. A román nyelv. Tanulók éneke. A gyer-.

mekek és a virágok, jöjj tavasz. Ma verőfényes nap van.

Gyakorlatok: Vokalizálósok és tagolások kü- lömböző hosszúságú egyes (magános) hangokon;

a tanult énekek alapján kombinált rövid dallamos frázisok. Ezen gyakorlatodnál figyelembe veendők a helyes hangsúlyozás s a zeneérzék, az ütemérzék és ritmus fejlesztése a tanulókban. Az összes gyakorlatok fél-mozgásban és mf. hangerősség gel (intenzitással) végzendók.

1II-1V. osztály.

Énekek és gyakorlatok egy oktáy (8 hang.

nyi terjedelem) keretében.

a) Egyházi énekek: Aranyszájú János egy- házi szertartásának liturgiái feleleteiből: Halleluja, Dicsőség neked Uram. Az Atyát. A béke könyö rülete. Méltósággal. Szent. Téged dicsérünk.

Egyik szent. Álldott az, Láttam a világosságot.

Temetési feleletek.

b) Vallásos népénekek: Karácsonyi énekek:

Uram a te szavaid. A rég megígért. Énekek a a csillagról: Betlehem városában. Három nap- keleti király. Imádságok:' Ima az Iskolába belé- péskor. Ima az iskolából kijövetelkor.

c) Világi énekek: A nyulacska. Éljen az én hazám, őszi ének. Jó utat. Csata dal. Jön a má- jus. Király hymnusz. Ébredj Román. Három- színű a (Tricolorul).

Gyakorlatok: Ve'calizálások és tagolások egész fél, negyed és nyolcad hangjegyekkel egy oktáv (8 hangnyl terjedelem) keretében, szünetek. Ke- mény és lágy hanglépcső. Gyakorlatok .a kemériy C és lágy A hanjlépcsőn 2, 3 és 4 ütemben, az egyes fázisokon a csendes, közép és gyors mozdulatok főfokainak és a p. mf és f hang- erősségű fokok alkilmazásával.

Kísérletek 2 hangon énadiésre. A tanító a táblára írja a gyakorlatokat, aztán a növendé- kek füzeteikbe irják. Az így nysri ismeretek a tanult énekeknél alkalmazandók.

V-VI. Osztály.

Énekek egy tized keretében 1, 2 és 3 hangon.

a) Egyházi énekek: Aranyszájú János litur- giájának énekeiből: Dicsőség és most, Szenteld-

meg. Némely szülöttek, Jöjjetek, üdvözöljük, Imád- ságáinkért, Szént Isten, Ahányan Krisztusban, A te keresztednek. Az Ur; Születése, Keresztelése és Feltámadásának jelképe," Égi király és a Szent Lélek Leszálásának jelképe. Uram mentsd meg a te népedet.

b., Vallásos népénekek: Karácsonyi énekek, Galilei kannája, Ott fent és még fentebb. Énekek a csillagról. Óh, milyen csodálatos hir. Vallásos énekek : Ma a koporsó. Ének Szent Miklóshoz stb.

c , Világi énekek r Erős legény vagyok, ősi beszéd, A madárka tél idejében, A malom, Húz- zátok ökrök, Tavaszi dal (hűvös és nehéz na- pok Után. A latin törzs éneke (Cântecul gintel latine), A cseresznyésben, A ml zászlónkon (Pfc-al nostru steag). Sárga tollú kakuk. Harco- sok 'dala (Hóra). A haza. Egy fekete sziklán.

Király hymnusz. Ébredj román. Háromszínű a (Tricolorul).

Gyakorlatok; Vokallzálások és tagolások égy tized és még több keretében. Hangjegyek és Vie-od szünetek. A pont és kapocs általi meghosszabbítás: Tiszta és lágy hangzók 1, 2 és 3 # ^s b mollal. A mozgási jés nyomatéki fokok fejlettebb mértékben való alkalmazása, 2 és. 3 szólamu énekek. Valamennyi osztály és az ismétlő-iskola növendékeiből egy énekkar âla*

kltása, hogy á templomban és alkalmi ünnepé- lyeken énekeljenek.

b) Rajzolás.

Gél: A rajzolás célja a megfigyelő képesség kifejlesztése, a látás és ke:ek gyakorlata abból a célból, hogy. a természet tárgyait valódi je- lentkezésük szerint megkülönböztethesse és re- produkálhassa és a növendékele hajlamait mű- vészeti és szakszerű foglalkozásokra előkészítse.

I. osztály.

a) A természetből szemlélet után való raj- zolás: karika, kerék, gömb, alma, tojás, létra, kereszt, zászló, levélboriték, papírsárkány., papir- sapka( csákó), ostQr.

b) Kézi gyakorlatok: különböző nagyságú körök, egyenlő körök, körcsoportok, ellpszls, ovális (tojásdad alak), ivek, hullámvonalak, csiga. csigavonalak, függőleges vonalak, vlzszln'eţs vönalaK és ferde vonalak.

II. osztály.

a) A természetből siemléletután való raj- zolás: Cukorsüveg, palack, pohár, óra, sarló, gyürü, seprű, lapát, gereblye, kés, kanál, villa stb.

b) Kézügyesltő gyakorlatok: Az előző év

anyagának Ismétlése. Koncentricus (csoport) kö-

rök, egyenes vonalak slmetrlkus (részarányos)

sorozata. Ivek, horgok, hurkok, különböző nagy-

metsző körök.

c) Szabad- és feladott tervezgetések: Vona- lak és sík ábrák egyenlő részekre osztása kü- lönböző ábrák (alakok), mozaikok és szőnyegek

d) Emlékezet után való rajzolás: Bármelyik a szemlélet után lerajzoltak közül.

III. osztály.

a) A természetből szemlélet után: palatábla, tábla, ablak, különböző alakú palackok, fazekak,

tányérok. Rajzminták után: sik ábrák (pajzs, szív, paletta [festéktálca] zászló). Gyüműlcs: alma, körte, szilva, cseresznye stb.

b) Kézügyesitő gyakorlatok: mint az előző évbep.

c)Szabad- ás feladott tervezgetések: Hátá.

rolt területeknek: elipszis. ovális, négyszögek háromszögek és a többieknek rendszeres díszí- tése különböző tanult elemekkel (motívumokkal).

Pl: Az említett sík-idomok valamelyikébe külön- böző körök rendszeres rajzolása, különböző le- veleknek egy körben vagy tojásdadba való rend- szeres rajzolása oly módon, hogy száraik foly- tatólagosan a kerületből (perifériából) induljanak ki. csúcsaik (végeik) pedig a központban talál- kozzanak, vagy pedig a szárak Induljanak ki egy kör kerületéből és a csúcsok érintsék egy má- sodik az elsővel koncentricus kör kerületét.

d) Emlékezet után: Bármelyik az előbb megjelölt tárgyak közül, vagy egy bizonyos tárgy

szemlélete után rajzoltassák le annak képe em- lékezetből.

e) Ecsetgyakorlaíok: Foltok nyomása ecset- tel rendszeres sorozatokba és csoportokba, Ha- tárolt területek ovális, pajzs, szív festéktárca (paletta) alakok stbieknek közvetlenül ecsettel való rajzolása és sorozatokban való helyezésé.

Ismeretesebb leveleknek és gyümölcsöknek közvetlenül ecsettel való rajzolása.

IV Osztály.

a . Szemlélet után való rajzolás a természet- ből Különböző üvegek, poharak, kannák, fazék, kulacs, öntöző-kanna, bütykös, tölcsér, sótartó, gyertyatartó, kalapács, balta, ásó, kapa. Gyümölcs- csök, zöldségek és levelek: uborka, paprika, tök, dinnye, sárgarépa, retek, barack, citrom, narancs, repkény-leveiek stb.

b., Kézügyesitő gyakorlatok: Rendszeres so rozatok és csoportok hullám és csigavonalakból.

Határolt területek ugyanilyen vonalakból szer- kesztve. Különbözü alakok ovális és spirális kö- rökből.

c., Szabad és feladott tervezgetések; Rész- arányos (simetrikus) sorozatok és csoportok a természetből szemlélet után rajzolt levelek, gyü- mölcsök és zöldségekből. Az eddig jismert levé és virágtlpusoknak sikdiszitményképen való kom-

hlnálgatása sorokká és csillagokká kör, ovális, csigavonal, levél és gyümölcs alakban és a ha- tárnélküJl síkon.

d., Emlékezet után : mint az előző osztályban.

e., Ecsetgyakorlatok: Külömböző .sorozatok és csoportok rajzolása az ismert elemekből köz- vetlenül ecsettel.

V. Osztály.

a . A természet után irónnal (creionnal) és ecsettel: Élő és 'szárított (préselt) minták után stilizált levelek és egyszerűbb e'emekből össze- tetL virágok. Különböző gyümölcsök és zöldségek Háztartás' eszközök : cseber, veder, hordó, asztal, szék, az árnyék feltűntetésével.- .Mértani testek.

b., Kézügyeísségi gyakoriátok és tervezgeté- sek. Külombözó fa és vaskerítések tervei tetszés szerinti Ismeretesebb elemekkel dbzitve. Mértani ábrák négyszögek, háromszögek, sokszögek, csil- lagok, keresztek stb.) határnélküli síkokon.

VI. Osztály.

a., Atermészet után: Különböző zöldségek, gyü- mölcsök, virágok és levelek. Lepkék (pillangók), bogarak, madarak, és más jjreparált állatok.

Ház homlokzatok, kerítések, butorók (ládák, ágyak, tálasok); edények (tányérok, tálak, fazekak, bögrék) ruhák és varrottasok (bekecsek, bundák;, törülköző és asztalkendők sţb.) díszitményelkkel,

b., Szabad tervezgetések : A fentlekhez ha- sonló diszitir.ények szabadon tervezendők és kü- lömbőző háztartasi tárgyakon alkalmazandók.

C) Kézimunka.

Cél: A kézimunkának mindenekelőtt a nö- vendékek ügyességét, a kezek jártasságát, a szép- érzéket és a munka irán!i szeretetet kell kifejlesz- tenie.

A fiu iskolákban I és II Osztály.

Papir hajtogatás és kivágás. Különböző ala- kok kivágása kéregpapirb >1 (kartonból) Egysze-, rü^b tárgyak agyagmintázása (alma. körte, szilva, paprika, burgonya).

III- IV. Osztá'y,

Kérgpapir (karton) munkák. Drót munkák (Sodrony munkák), karikák, hordák (kapcsok) stb. Agyaf>mintázás folytatása. Szalmafonás ok két, Kărom és négy szalmaszállal.

V-VI Osztály.

Az előző osztályok munkálatainak folytatása.

Fa-faragás és gya'u'ás (rovás).

A leány iskqlákban.

íl. Osztály.

Horgolás: A szem megkezdése. Ritka hor-

golás minta nélkül. Gyermekese (tiyálazó.)

Keskeny esik (fásll).

Kötés: Kezdó szem elől és hátul. Szemek apasztása. Téli kézelők kötése.

III Osztály.

Horgolds: Mellény (ujjas) fiuk részére. Kézi- munka-zacskó (táska). Párna csipke.

Kötés: Gyermek harisnyák.

Ktresztöltés: A kezdőbetűk egy minta-táb- lácskán bemutatandók. A szál kezdete és vége.

IV. Osztály.

Kötés: Harisnyák kijavítása fejelés által.

Varrás : öltés. Varrás tűvel. Fércelés (szegé- lyezés.) Lukacsos szegélyezés

Suprikálás anitása. Keskeny és szélesebb behajtások. Rín- colás (redőzés). Gomblyukak varrtea. Gombok varrása.

Ezen varrások egy darab vásznon, kötényen vagy kendőn gyakorolandók.

Hímzések: Egyszerű hímzés. Virágfüzérek (jjirlandók) himzése vékonyabb vásznon.

V. Osztály.

Fehér-hímzés: (hurkolás) Virágfüzérek (gir- landok) virágok és levelek himzése.

Varrás : Foltozás. Harisnya fejelés (beszövés) Ágylepedők és paplanok szabása és varrása.

VI. Osztály.

Varrás • Ingek, szoknyák (aljak) és nadrágok

szabása és varrása. Ruhák foltozása.

Aliol a körülmények megengedik, vezettes- sék be a szövőszékkel való foglalkozás is.

D.) Testgyakorlás

Cél: A testgyakorlís célja a testi (fizikai) erők fejlesztése és kiképzése s A kéz és láb hasz- nálatban szükséges ügyesség (jártasság).elsajátítása.

Gyakorlatok fiuk részére.

I és II Osztály.

/. Gyakorlatok a püdok között és kint.

Egyszerű gyakorlatok : Fejforditás jobbra, balra stb 2. Összetett (kombinált) gyakorlatok:

jobbkar nyújtás egyenesen felfelé, balkar nyújtás hátra és megfordítva stb-

3. Gyermek játékok: Testgyakorlatokkal és énekléssel egybekötött torna játékok.

III. Osztály.

1. Rendgyakorlatok : Sorba való helyezke- dés (feláliitás) nagyság sz^rin\ Rendekbevaló he- lyezkedés nagyság szerint. Jgszodás (csatiakt zás) Fedezés. Jobbra, balra for 'ulás. Félfordulat jobb- ra ba'ra.

Menetelés (járá ) helyben, két és tcbb ütem- ben. Köralak itás.

2. Szabadgyakorlatok: Egyszerű szabad- gyakorlatok kétütemtartással kar és láblendíté- sek, lörzshajlilások és fordítások.

Pihenő (n) u^vó) a'apállás és alapállásba lé- pés : térdhajlitás.

Társas játékok pirosával és a körben, ver- seny futás 20 méter távolságig.

3. Gyakorlatok a tornaszereken: (szertor- názás.) távolgás (magasugrás) 20 cm. magas- ságig. Kötélugrás 80 cm. távolságra. Függőállá- sok a fügőleges létra első (egalsó) fokán. Mászás kézerővel a rézsútos (ferde) lélra ötödik fokáig.

Mászás és járás a lebegőfán (lengő-fekvő geren- dán). '

4. Gyermekjátékok: A varjú és a csibék.

A farkas és a bárány (künn a farkas benu a bá- rány). Labdadobás és labdafogás. Kötélhúzás.

IV. Osztály.

/. Rendgyakorlatok: A III osztály gyakor- latainak ismétlése. Kettes soro* vagy kettes ren- dekbe helyezkedés. Homlok és szárnysorokól kettős rendekbe való fejlődés. Járás homloksorban előre meghatározott szimu lépésekkel, ütemtartással és lépéstartással. Járás oldalsorban ütem után.

Balra és jobbra való fejlődés, kettős rendek ala- kítása. Távolság vétel és öszébhuzódás a homlok és oldalsorban.

2. Szabadgyakorlatok': Egyszerű kar, láb és törzsgyakorlatok két és négy ütemrészben.

Védő, terpeszállás és lábkeresztezés.

Ugrás térdhajlitással és páros karhajlitással

a mellhez és ezen állásban egyszerű kar és láb- gyakorlatok. Páros és hármas csoportokban való gyakorlatok, Bzután

abottal való gyakorlatok.

(A bot hasszusiga 1 méter.)

Versenyfutás, 1-2 peicig, 30 méter távol- ságig.

• 3. Szergyakorlatok (Szertornázás.) Kötél- ugrás 40 cm. magasságig: Távolugrás 1 méter távolságig

Függé6 a függőleges lélra 2-ik és 3-ik fokán. Má- szás a lélra közepéig.

Mászás a rézsútos létra alsó és felső olda- lán a létra közepéig. Mászás spirális alakban (csigavonalban.)-

Függőálláso't a mászó rudakon, ebből ug- /ás kar- és lábgyakorlatokkal egybekötve. Má- szás a mászó rudak közepéig. Függés és hin- tázás a gyűrűhintán. Féifordu'atok. A lebegőfa

(fekvő gerenda) elsőié maszléfcán kar- láb- és törzsgyakorlatok V* és V2 fordulatokkaj. Já- rás a fckvőgerendi közép Mg..

4. Játékok: Hajsza a kör körül (Futó-dup- lex róta). Nappal és éj vagy fehér és fekete.

Egyszerű labda játékok. Kötélhúzás vezényszóra és neki szaladással. Birivozás a botért.

V. Osztály.

1. Rendgyakorlatok: Az előző osztályok-

ban felsorolt gyakorlatok ismétlése. Sorbontás

4 sorban. Hotglok és o!dalso

okből 4-es sorokba (kettősrendekbe) fejlődés! Menetelés homlok- şorban 1-6 lépésről. Menetelés oldalsorban ütém- és lépéstartással Menételés (járás) körbeh és csigavonalban (spirálisban). Lépésváltás. Rájvo- nalba feifejlődés jobb

a és batra, ebből rendek és kettősrendek alakítása.

2. Szabadgyakorlatok: Egyszerű és össze- tett (kombinált) szabadgyakorlatok két és négy ütemben (időben).

Támadó és védő állás. Játékgyakorlatok kettős és hármas csoportokban. Gyakorlatok a habotokkal négy ütemben. Ugrás az első támasz tékba lál>- és törzsgyakorlatokkal egybekapcsolva.

Birkózás a botért (a bot hosszúsága 30 cm. át- mérője 25 mm.). Futás 3 percig és versenyfu- tás 40 méter távolságra.

3. Szertornázás (szergyakorlatok): Kö ei ugrás 50 cm magasságig és távolugrás 120 cm.

távolságig. E'ugrások páros (összetett) lábakkal.

Gyakorlatok a függőleges létrán. Függőállások h létra második és harmadik fokán. Járások fel és le a létra közepéig a létra mindkét oldalán.

Szerpentin (csavaros) járások a létrán Mászás a

mászórúd és kötél közepéig. Kar és lábgyakor-

latok függő állásban és

h és Va fordulatok a

gyűrűhintán.

Kar-, láb- és törzsgyakorlatok V* és V

fordulatokkal egybekapcsolva (kombinálva) á- lebegőfán (fekvő-gerendán) a fekvőtámasztéfcban.

Járások a fekvő gerendán, megszakítással a középen.

4. Játékok: Hajsza a kör körűi (Futó dup- lex, róta). Egyszerű labdajátékok. Birkózás egy- lábon. Ogró-abroncs. (Abroncs ugrás). Kikötőcke-

(borcanelul). Kötélhúzás nekifutással.

VI. osztály.

/. Ren dgya

. orlatok. Szakasz alakitása Rendek alakitása. Kettős rendekbe (párokba) fejlődés. Rendeknek menetközben sorokba sza-' kadozása és soroknak (vonalaknak) rendekbe való fejlődése. Visszavonulás a ketősrendekben jobbra és balra. Négye

sorokba való kitérés.

Rajvonalba felfejlődés balra és jobbra, ebből kettős rendek (négyes sorok) alakitása.

2. Szabadgyakorlatok: Egyszerű és kom- binált (összetett) gyakorlatok 2 és 4 ütemben és különös tekinti ttel a támadó és védöállásokra.

Ugyanilyen gyakorlatok fabotokkal és sulyokkal (nehezékekkel) [egy pár 2 kg ].

Ugrás helybenjés előre tömött (kompakt) sorokban.

Kettős és h :rmas csoportgyakorlatok s ez

után fabottal való gyakorlatok. Kar és lábgya-

kor atok az első támaszban.

Fdtás 4 percig és Vinenyfuhs 50 méter távolságra.

d.Szerttírndzás (szergyakorlatok): KötéN ugrás, Vgrás deszkáról és anélkül» 60 cm. nr.-

gásságig és üvou»rás 15í> 200 cm., távolságig.

Folytatólagos ügrAs kettős csoportokban.

Lassú és gyors mászás a függőleges létra tetejéig (csúcsáig).

Leszállás, csak a kezek erejének- idénybe vételével a rézsútos (ferde) és függőleges

közepétől.

Ugrások függésbe a vízszintes létrán kinyúj- tott és hajlított károkkal. Járások függésbén a a lábak-használata nélkül, Csendes (mérsékelt) lengés függésben.

Gyakorlatok a nászórudakon függésben kinyújtott karokkal. Verseuymászás a mászóru- dakon.Kötélmászás.

Á gyűrűhintán: fészek: lengés és más gya- korlatot:. Gyakorlatok a lehegőfán (tekvőgerendán) mászás, ülés, fekvés, fe.emelkedes (feikelés), járás {átmenete).

Átugrás helyből a forgózsinóron. Futás és ugrások a zşlnoron át és a .zsinór alatt.

Gyakorlatok leánynövendékek részére.

7. Rendgyakorlatok.

I és II Oszlály.

Sorb? helyezkedés (fellálás) nagyság szerint

és igazodás. Párokba fejlődés. Fordulatok jobbra

és bálra.

IH-IV Osztály.

Rendekbe sorakozás (felállás) nagyságszerint.

Igazodás és fedezés. V4 és V2 fordulatok. Ren- deknek sorokká alakitása és viszont. Járás hely- ben előbb határozott és határozatlan számú lé pésekkel az ütemtartás tekintetbe vételével. Kőrbe- sorakozás. Rajvonal, kettősrendek alakitása. Hom- loksor és oldalsorból hármassorokba való fejlő- dés. Távolságvétel a homloksorban és oldalsorban.

V-VI Osztály.

Párokba fejlődés a homloksorból. Kettősren- dek alakitása. Járás előre 1-6 lépés. Járás oldal- sorban az ütem figyelembevételével és lépéstar- tással. Rajvonalba fejlődés balra és jobbra, ebből 4-es sorok alakitása. Lépésváltás, egy sorból két sorba való kifejlődés (elhelyezkedés). Kettősren- dek alakitása homloksorból és oldalsor^ól. Kör- ben és csigavonalban való járás az ütem figye- lembevételével és lépéstartással. Kitérés 4 es so- rokban.

2. Szabadgyakorlatok.

1 és II Osztály.

Egyszerű szabadgyakorlatok a padok kö- zött és kint, különösen törzsgyakorlatok alap- állás és nyugvó állás. Lépőáll is és lábkeresztezések.

Gyakorlatok kettős csoportokban és körben.

Egyszerű ugrások. Futás 1—2 percig és futás 20 méter távolságra.

V-VI. osztály.

Egyszerű szabadgyakorlatok két és négy ütemben. Védel ni állís. Kargyakorlatokkal kap csolatos ugrások. Gyakorlatok fabottal 2 és 4 ütemben.

Futás 1-3 percig és futás 30 méter távolságra.

3. Szertorndzás.

I-II. osztály.

A padban elvégfzhető gyakorlatok. Tőrzs- hajlitás előre, háttal a padhoz támaszkodva.

11J-IV. osztály.

Ugrás a zsinóron át 10-20 cm. magasságig Távolugrás 50-100 cm-re.

Kar- és lábgyakorlatokkal egybekötött ug- rások. Függés a függölétra első fokán. Mászás a rézsútos létra ötödik fokáig. Ugrás függésbe a rézsiltos létra alsó oldalán. Gyakorlatok a gyű- rűhintán; Á'Iások és járások a lebegőfán (fekvő- gerendán), valamint fekvő támaszokba ugrás.

V.-VI. Osztály.

Ujrás a zsinóron át 20—50 cm. magasságig és távolugrás 100—150 cm. távolságra.

Gyakorlatok a függőleges és rézsútos lét-

rán. Mászás az ölödik fokig. Gyakorlatok éshin

tázás a gyűrűhintán. Futás, ugrás és lendülés

a repülőhöz (repülőhintához). Kar és lábgyakor- latok a lebegőfa (fekvőgerenda) (fekvőtámaszté- kában. Állások és járások a lebegőfán. Ugrás a forgó kötélhez. Szaladás a forgókötélen át és a forgókötél alatt.

4. Játékok.

Egy (1) tanító* iskolák órarendje

T a n t á r g y a k

1. Vallás

2. Román njelv

3. Szemléltető gyakorlatok 4. Számtan és mértan 5. Földrajz

6. Történelem és alkoiml.

7. Természetrajz, "termé- szettan, vegytan és gaz- daságtan

8. Éneklés 9. Ríjzolás 10. Kézimunka

11. Testgyakorlás

12. Gyakorlati gazdas. ism.

A heti órák száma

Osztáiyok

i | n |nt!iv| v j v i > ^ Oszfáiyok 1 Orik száma

I 1" }nr f ívj v i vi Orik száma

% \ %

2

1

J

%

2

1

2 2 1 1 10

2

1

J

%

2

1

1 1 1' 1

2

6*

— — 1 1 i 1 -

3

— — —

lk i

lü 1 1

2

— 1

.1 i

2 n

i 1 V _«

1 ^{1 i} i ^{1 l} l

1 1 1

i

i ^l

1 1

i

]

i i

i

1

%

i i

i d

é 1 1 u

l i á n

? ' ' • ' 1 1

!l 1 ₃₃

T a n t á r g y a k

i í n ! 0 s z OriíT

•ráaa ;

t á 1 y o k

in jiv! v |vi | órák

•zá..t 1. Vallás

i

í : 1 2 1

*

2. Román nyelv 5 4 9 . 1 5

1

3 8

3. Szemléltető gyak. 2 1 3 l l_

i

—

4. Számlán és mértan 3 3 6 s 1 1 2 1 4 5. Földrajz — — — 1 1 1

1% 1 ³!4 6. Történet ^{— —} — — 1 1

1 2

7. Alkotmánytan ^— — — 1

%

2 1 3 9. Természettan,

vegytan ^-

%

1 1 1%

1 2 10. Éneklés — 1 — i

1

!

%

11. Rajzolás 1

%

12. Kézimunka l 1 1 > 1

% 1 1 13. Testgyakorlás — 1 — 1 \ i 1

l I 1 14. Gazdaságtan

és háztartástan -

1 1

i 1

15. Gyakorlati gazda-

sági isineretek d é.

1 i 1 u t á n

A heti órák szánu 24 ! ! ! 32

1 1