JUHTENYÉSZTÉS TÁRGYÁBAN.

ÚJABB T A P A S Z T A L Á S O K

J U H T E N Y É S Z T É S

TÁRGYÁBAN.

U J A B B

T A P A S Z T A L Á S O K

A' J U H T E N Y É S Z T É S TÁRGYÁBAN.

K I A D T A

B Á L Á S H Á Z Y J Á N O S )

a ' nemzeti túdós társaság rendes tagja.

S. P A T A K O N ,

Nyomtattatott N á d a s k a y A n d r á s által*

1 8 3 3

E L Ő S Z Ó , S B E V E Z E T É S .

A' juhtenyésztés tárgya gazdaságos, és or­

szágos tekintetben is szer felett f o n t o s . — N e m csak az egyes gazdák jövedelmei gya­

rapodnak általa nevezetesebben; de az egész országot vévén is a' gyapjú, 's hús haszon Végett eladott juhokból háramló jövedelem felűl haladja többi egyes termesztménye- i n k hasznait. Méltó tehát ezen tárgyat külö­

nösebb figyelemben tartani, 's annak előme­

netelét eszközlő felfedezéseket a tenyész­

tő közönségnek azon részével, melly körűl- állásai miatt nem képes azt egybegyűjteni, vagy kevésbé érkezik i l l y dolgokkal fogta"

latoskodni, megismértetni.

E z előtt hat évekkel bátorkodtam "Gyűj­

temény a Juhtenyésztésről" czímű m u n ­ kámmal előlépni, mint első zsengéjével l i ­ teraturai gyümölcseimnek, mellyet a' tisz­

telt közönség szívesen, 's figyelemmel foga­

dott, 's noha i t t ott találkoztak ellenkezőim ( m e l l y minden tett, 's végrehajtott neveze­

tesebb dologgal így szokott történni) egy csepp okom sincsen fáradságomat megbán-

ni, sőt a tisztelt közönség iránt viseltető indulatom ébreszt újabban is folytatni az e' tárgyban kezdett pályát, 's ezennel fent é- rintett munkám" kiadása ólta gyújtott isme­

reteimet szíves elszántsággal teszem közzé.

Nem csekély tapasztalásokkal öregbítte- tett a' juhtenyésztés tárgya a' külföldön is, 's így e' kis m u n k a tulajdon, 's hat évek ól­

ta előhaladt ismereteim előterjesztésen k i - vűl azokat is foglalja magában, mellyek a' külföldön tudtommal e részben tétettek.

E z e n munkát én tisztelettel kérem úgy tekintetni, mint 1827-dikben két kötetek­

ben kiadottnak harmadik toldalék füzetét.

Miért van ez így? megfejteni kötelesnek ér­

zem magam.

Nagyobbára azon okfők ( p r i n c i p i u m o k ) 's javaslatok, mellyek előbbi munkáimban terjesztetnek elő ma is megállanak kevés változtatással, itt inkább csak az előhaladott ismeretek terjesztetnek elő, s a' mennyiben sokan bírják munkám első két köteteit, ugyan azt új s érdekes jegyzetekkel kiad­

n i annyit tett vólna: mint azoknak, k i k már azokat bírják újabb költséget o k o z n i . — Egyébiránt gondoskodni fogok arról i s , hogy a' k i k megszerezni kívánják a' Juhte­

nyésztésről írt munkám két első köteteit a' Könyvarosoknál azt ezentúl is feltalál­

hassak.

Magámat 's e' kis munkámat a' tisztelt olvasók figyelmökbe's kegyességükbe aján­

lom.

Micsoda tapasztalások tétettek a M e r i n o juhtenyésztésnek tárgyában történeti tekin­

t e t b e n ?

E z t két tekintetben szükséges figyelem­

be v e n n i : először h o n n u n k r a , másodszor a' külföldre nézve.

A ' m i az elsőt i l l e t i : munkám ^első kö­

tetében hol a' Merinó j u h o k n a k az Európai tartományokba miként történt átköltözte­

téséről értekeztem, említést tevék arról is, hogy a' külömbféle tartományokban m e l l y i k

fajja kezdett leginkább tenyésztetni a' Me­

rinoknak, p. o. az I n f a n t a d o faj é? vagy az E s k u r i a l melly később Electoralisnak ne­

veztetett, 's neveztetik m a i s ? A ' fent írt 1-só kötetben említettem, hogy az A u s z t r i a i

B i r o d a l o m b a n , 's kedves hazánkban kez­

detben az Infantadó faj tenyésztetett külö­

nösebben még a' Császári 's Királyi sere­

gekben is. Szükségesnek véltem tehát i t t megjegyzem, hogy valamint a Cs. K i r . tíra- dalmokban. úgy más tehetősebb sőt kiesebb

birtokosok i s hazánkban a* finomabb gyap­

jút hordó Electoralis fajt nem csak k e z d i k immár tenyészteni, de az tekintctesebb mértékben is divatozik, *s az évenkint k i ­ hordott gyapjúnak egy része az electa osz­

tályba esik, m e l l y az előre haladó gazdasá­

gi szorgalomnak világos j e l e honnunkban.

A ' m i a¹ külföldet i l l e t i ugyan csak a*

többször érintett munkám első kötetében adatott elő, hogy az Orosz U d v a r a ' Merinó juhoknak szerfelctti megszaporítása tekin­

tetéből igen kedvező feltételek alatt enged­

te meg több német tenyésztőknek, hogy tar­

tományainak kedvezőbb éghajlati vidékein tőke seregeket telepítsenek, 's ezen dolog félelmes érzetet ébreszthetett i\ tiibbi né­

pesebb Európai tartományok tenyésztői­

ben, hogy az ottani szerfeletti számra neve­

kedhető Merinó seregek által szolgáltatott gyapjú, elfojthatná ezeknek (t. i . a ' népe­

sebb tartományoknak, nevezetesen hazánk­

nak is) juhtenyésztését. Azonban a' gond­

viselés másként intézte c dolgot. Ugyan is az Orosz birodalomban költöztetett M e r i - nóknak tenyésztése hasznos sikerrel nem folytathatván a' nevezett szállítási meré- nyek (Unternehmungen) félbe szakadtak.

Fő oka ezen kezdetben nagy lármát,'s re-

ményt szült dolognak a'helybeli kedvetlen körúlállásokból eredt, mert a' fent i r t mód­

dal oda szállított Merinó seregeknek terje­

dését, nem csak a* gyakortai sáska pusztí­

tások gátolták: hanem különösen a földnek a' juhtenyésztésre alkalmatlan volta. A z Orosz birodalom déli részében a' föld szer­

felett kövér, 's felülete nagyobbára tiszta televény (az az o l l y a n föld, melly a* búján nevekedő, s évenként öszverothadni szo­

kott plántákból s állati részekből formáló­

dott, mellyet latin nyelven humusnak ne­

veznek* E z e n területeken h a szárazság u - r a l k o d i k , szerfelett kiégnek a* plánták 's éhséget szenvednek a¹ rajta tenyésző álla­

t o k ; h a pedig esős az idő, olly buján ne­

vekednek a* f ü v e k , hogy azoknak szerfelet­

t i kövérsége rothadó nyavalyákat okoz a*

j u h o k n a k .

E z e k e n kivűi vagyon még egy káros befolyása a* nevezett kövér föld fajnak a gyapjúra nézve, t. i . az abból felemelkedő por a ' juhok gyapját megszálván, o l l y bar­

nává festi, hogy a^% legszorgalmatosabb m o ­ sással sem lehet tisztává t e n n i . E z e n tudó­

sítások ollyanoktól kerültek, k i k a* F e k e ­ tetenger szelíd éghajlatú vidékein Beszará- biában ' s a ' t . telepítettek több tőke sere?c-

( * )

lcet, 's a' feni nevezett kedvellen körűimé- nyek miatt hozzá járulván az ottani l a k o ­ s o k n a k is bárdolatlanságok, félbo hagyták.

Ezeknél fogva noha megengedhető, hogy lehetnek az Orosz birodalomnak oJly részei, meilyeken a' Merinók virágzón tenyésztett hétnek; a n n y i igaz, hogy az orosz föld alkal- masabbnak gondolt vidékein az nem tör­

ténhet, 's ezzel eloszlik azon terhes aggo­

dalom, hogy az ottan szerfeletti nagy szám­

r a nevekedhető Merinók gyapja a* népesebb Európai tartományok tenyésztésére, \s így hazánkra is káros befolyást okozhasson va­

laha, mm

Végre szükségesnek látom a Merinó j u ­ h o k r a nézve történeti tekintetben megje­

gyezni, hogy Spanyolországban kipusztul­

ván a legfinomabb merinó faj t. i . az E s k u - r i a l , m e l l y jelenleg Eleotoralisnak nevezte­

tik, ugyan ezen fajt ismét megszerzettek ma­

goknak a Spanyolok, és Szászországból szá­

mos seregeket szállítanak vissza, molly ál­

tal régi tartozását megtérítő Szaxónia Spa­

nyolországnak, mert tudjuk hogy különös kedvezésból engedte meg ogykor a' M a d r i d - ti Udvar a ' sok szükségekben sin ló Szá^

szoknak a ' Merinóknak kivitelét. —

( 9 )

$. 2.

A z 1823-diki Lipcsei egyesület, melly a gyapjú, és juhtenyésztetés tárgyainak i n ­ tézete végett alkottatott, folytatta é tovább munkálódásait, s nem szerkeztetődtek é több helyeken is »11 y czélból egyesfiietek, hogy az érintett tenyésztés 's termesztés tár­

gyát tökéletesítsék, "s az előmenetelt gya­

rapító felfedezéseket közönségessé tegyék ? N o h a olly czcllul alkottatott a ' L i p c s e i gyapjút bíráló társaság, boldogult Porosz Státus Tanácsos Thaer Albert U r által, hogy az munkálódásait időről időre folytassa:

mindazonáltal ez nem teljesíttetett 's első egybegyúléséncl munkálkodásainak több nem történt, mellyet a' Juhtenyésztésről írt munkáim I-ső kötetének második részé­

ben előadtam. Maradandó azonban Örökre a* tisztelt cgyesfilctnck érdeme fontos meg­

állapításaiért különösen a' Merinók fajaira nézve, de fájlalni lehet még i s , hogy az többször is egybe nem gyúlt, mert a n n a k az értelmcsségre, 's szorgalomra sok jót szü­

lő következései lehettek v o l n a . — Itten a*

tenyésztők's gyárasok értekeztek együtt, ' s természetes, hogy a' gyapjúnak m i n d hibá­

ját, mind j ó tulajdonait illy egyesület ál­

lapíthatta meg legtökéletesebben; illy p>

( 1 0 )

gyesület szabhatott legjobb sinórmértéket u t e n y é s z t ő k elólépéseinek.

A* Lipcsei egyesületet megelőzte a ' M o r v a és Silézia gazdasági társaság és te­

nyésztők egyesülete, m e l l y még 1814-dik eszt. Május Ki-kán kezdette lételét Brün­

ben. Valóban ennek lehet köszönni azon nagy clőhaladást, mellyet tettek a* tökéle­

tesedés felé a Morvái, és Siléziai Merinó

s e r e g e k . E z e n egyesület évenként Május hava elején gyűlt s gyűl egybe Brünben, 's nem csak tett tapasztalásaikat adják elő a' tagok, de egyszersmind állat mutatás vagy is kiállítás is tartatott, s tartatik ekkor.

E n n e k nagy befolyása volt *s van a' te­

nyésztőkre, mivel itten a' nézők minden fajból a¹ legtökéletesebbeket láthatván, tet- ieges (practicus) ismeretekre tehetnek szert előlépési irányaiknak intézésében. — T o ­ vábbá ugyan ezen a l k a l o m m a l tenyésző törzsük állatoknak vására is tartatván, az ál­

tal módjok vala a* juhtenyésztést értelme­

sen folytatni kívánóknak, j ó fajta törzsök állatokat vásárolhatni.

A* Bécsi gazdasági társaság szinte nem kevéssé gyarapítá a juhtenyésztés tárgyár, 's jutalomírási kérdések 's egyéb a juhte­

nyésztést tárgyazó vitatások vették itt léte-

(

Jeket, mellyek nem k i s világot terjesztettek

#zen tenyésztés szövevényes tárgyára.—

Gyarapítá ezen világosságot igen nagyon a' Bécsben évenként gyakorolni szokott állat kiállítás i s , m e l l y szinte Május elején tar­

tatik. —

Franciaországban csak az újabb idők­

ben kezdődött, s állott elő társasági egye­

sület, mellynek czélja a' gyapjú nemesíté­

se. Legelőször 1825-dik eszt. Április 18-dik napján tartá ülését Parisban. Tagjai ter­

mesztők és gyárosok, k i k között több Ango­

lok is találtatnak, úgy látszik azonban, hogy ezen egyesületnek fő czélja inkább az an­

gol hosszú gyapjújú Juhok tenyésztésére hat, m e l l y e k a' sima szövetekre alkalmas hosszú fúsu gyapjút ( K a m m w o l l e ) szolgál­

tatják, m i n t a Merinókra. Azonban hogy c- Jébb utóbb a' Merinókra is fogják szorgal­

mas figyelmüket kiterjeszteni kétséget n u n szenved, m e l l y a' tökélynek azon fokán nem áll eddig Francziaországban mint a' Német tartományokban.

Németországban több helyeken kelet­

keztek időről időre a' megírtakhoz kissetfb 's nagyobbb mértékben hasonló egyesüle­

tek, mellyeket i t t előhordani felesleg való lenne, t ezennel figyelmemet \ értekező-

( 1 * )

semet a felföldre h o n n u n k r a fordítom, 's n e m z e t i véteknek tartanám itt elhagyni

A* Pesti állattenyésztő társaságnak mun­

kálkodásait, melly intézetet úgy lehet te­

k i n t e n i , m i n t a* Pesti Caszinó egyesületnek egyik sok jót szülő leányát, 's áldást mond­

ván, "s óhajtván alkotóinak, az érintett i n ­ tézetre nézve a* kövctkezendőkct jegyzem m e g :

Noha fő iránya ezen társaságnak az c l - aljasodott honni lótenyésztés jó lábra ál­

lítása, mindazonáltal kihat az a" többi házi állatok tenyésztésére is, nevezetesen a j u h ­ tenyésztésre, 's a' Pesti Medárdusi vásár a l ­ kalmával a' Hákos mezején tartatni szokott állat mutatáskor egyszersmind válogatott Merinó példányokat is lehet ottan szemlél­

n i , ' 8 értesítő ismereteket egybegyűjteni.—

A z állat mutatásról szólló jelentésekben bí­

ráló ítéletek is foglaltatnak, hogy t. i . mel- Jyik birtokos j u h a i vaIának gyapjok miné- műségére nézve a' Jegkiilömbek 's a ' t . Sza­

bad legyen azonban itt ezen tárgyra nézve azon észrevételemet kinyilatkoztatni, hogy n e m történik (a' m i különösebben a¹ m e r i - nókat i l l e t i ) a rólok hozott ítélet, és ké­

sőbbi jelentés azon rendszernek megfele- löleg, mellyben a'juhtenyésztés állapotját

( 13 )

a szorgalmi elŐlépések helyheztették. Így p. o. nincsen a' fajokra különös figyelem.

1823 ólta a Mcrinók két fő ágra osztattak a' Lipcsei egyesület által, mellyet az értel­

mes tenyésztők különös szemügyben tar­

tottak, 's tartanak, t. i . Infantadóra, és E l e c - t o r a l i s r a ; szükségesnek vélném tehát a' k i ­ állított juhokról hozott ítéletben's hirdetés­

ben is megemlítetni, hogy A . vagy U. birto­

kosnak ím Tinói, az In fantadó faji osztály­

ba tartoznak é? vagy az elcktorálisba, vagy a* két fajnak öszvepárosított ivadékai? *s m i l l y c n mértékben bírják azon fajnak cha- racteri tulajdonait? *) az Electorálisokra nézve szinte óhajtanám megjegyezni, mel­

ly ik fajba tartoznak, a' rövid gyapjú fürtn­

ek osztályába é? vagy a' hosszú fürtözclű- be, melly utóbbi most mint az alábbi Jsok- ban látni fogjuk, új cpochát kezd szülni. — Továbbá az Electoralis gyapjú finomságá­

nak alsó fokán állanak é a' kiállított's meg­

bírált birkák, vagy a* legfelsőbb fokán? m e l -

*) A z Infantadóknál a'kívántató characteri t u l a j ­ don a ' testnek terepélyes 's izmos termete, sűrű

tüinütt gyapjú, mellynck legalább 60 — 70 p e r ­ centje príma, a ' többi 2-a é$ 3-a 's a* gyapjúnak 2 é*» 3 hürelyk koztttti hosszúsa'ga *s inenuyiség- r t nézte 3 — 6 fontig egy Juhról.

Jyet superelectának szoktak művészi m ó ­ d o n nevezni.

Úgy vélem ha i l l y ' s ehez hasonló meg­

jegyzésekkel tétetnének a' bírálatok *s hir­

detések, több értelmességet, több világot terjesztenének a magát örömest gyarapíta­

n i kívánó közönségben; mert a⁴ juhte­

nyésztésnek egymástól elágazó czél pontjai vágynak, p. o. egyik körülményeihez ké­

pest a' nagy termetű nem annyira finom, mint sok gyapjút adó fajokat kívánván te­

nyészteni, példát láthatna kiállításkor a¹ maga kinézéseihez alkalmaztatva. — A'má­

sik rövid fürtözetú Electoralisokat tenyészt­

vén, szinte vezér ismereteket szerezhetne, valamint az i s , k i hosszú íurtözetüeket kí­

vánna tenyészteni s a t. — E z e k az én őszinte véleményeim. Igazam van é? a'kö­

vetkezés fogja megmutatni.

§. 3.

Miólta a* Merinók Spanyolországból a*

többi Európai Tartományokba költöztettek, n e m lehetett é észrevenni hogy a⁴ juhte- nyésztók és gyárosok(fábrikások) külömbö- ző ezé! pontokat kívántak elérni \s eszközöl­

n i , a⁴ gyapjú tulajdonságaiban bizonyos idő­

szakaszokban, meilyeket ezeu tenyésztés tárgyában m i n d meg a n n y i epocháknak lehet

( * )

tartani, 's micsoda új felfedezés tétotett a jelen időben, m e l l y szinte újabb szabást és irányt látszik tűzni a⁴ tenyésztők eleibe.

E z e n kérdésekre a^% következendőkben kívánok megfelelni: —

Igen is lehetett észrevenni eddig hogy három időszakaszra és három fő czélpont- r a oszlott a¹ tenyésztőknek törekedése a*

gyárosok kivonaíihoz \s tulajdon haszon- vételökhez képest, és most a ' 4-dik idő­

szakaszt \s irányt ébreszté fel egy nevezetes tenyésztő, m e l l y e l minekelőtte köziének, szükségesnek véltem az első háromról szól- l a n i .

A* juhtenyésztésnek azon első korát, midőn az behozatott a' Német Tartomá­

n y o k b a , ' s h o n n u n k b a is az első időszakasz­

nak lehet tekinteni. — E k k o r a tenyésztők­

nek még semmi nyomosabb ismereteik n e m lévén, a¹ gyapjú különösebb tulajdonságai­

ra kevésbé ügyeltek, s azt hívén, hogy a ' Spanyolországból került Merinók m i n d egy­

forma gyapjút termének, válogatása nélkül a* törzsök állatoknak csupán arra törekedtek, hogy a⁴ beszállított S p a n y o l fajt szaporítsák,

s a' kon ni nemtelenebb fajú j u h o k a t vélek párosítván nemesítsék. — E z e n időszakaszt melly a⁴ múlt század közepe táján kezdő-

(lött. és k i^;t ' s három év tizedeken áha! foly- vást tartott, a ' Merinók terjesztése idősza­

kaszának lehet nevezni.

A* második időszakaszban, t. i . midőn meglehetősen megszaporodtak már a' M e r i ­ nók, a' gyapjú minémíiségcirc 's tulajdonsá­

gaira is kiterjedt a' tenyésztők figyelme. A ' mennyiség érdekes dolog lévén, a tenyész­

tők eleinte különösebben a testes izmos ál­

latokat kedvelték meg's a' mcllyeknek egy­

szersmind zsíros nehéz kevésbé finom do erős gyapjok volt, 's a' gyárasoknak a k k o r i kívánatihoz képest gyapjú fiiriüzctjck hos­

szú vala. — E z e n időszakaszban az úgy ne­

vezett Infantadó és Negrctti fajok divatoz­

tak, mellyek a* fent írt kivonatoknak *s t u ­ lajdonságoknak leginkább feleltek m e g . —

N o h a a' közelebb megírt faj juhok ál­

tal szolgáltatott gyapjút a' gyárasoknak na­

gyobb része legörömestebb dolgozta, az A n ­ gol és Németalföldi gyárasok előtt az In­

fantadó j u h o k gyapjánál finomabb szelí­

debb tapintató gyapjú lett becsesebbé, mellyet különösen a* Szászországi j u h o k termettek, hová történetből a^% Spanyol j u ­

hok megtelepítése alkalmával azon faj v i ­ tetett bé, m e l l y Spanyolországban is a ' l e g fínumabb gyapjút szolgáltatta egykor, t. is

c « )

az Eskuriál; m e l l y m i v e l Spanyolország­

ból k i p u s z t u l t , 's c s a k Szászországban lé­

tezett, különösen az a k k o r i Választó-Feje*

delem vagy is Elector juhseregeiben, ettől E l e c t o r a l i s nevezetet őhözött magára, m e l ­ k e t az I-só kötet I-ső részében bőven elő­

terjesztettem*

E z e n faj j u h gyapjának a" többi gyáro­

sok és más országi tenyésztők előtt is becsre kapása, m e l l y ezen század második és har­

m a d i k évtizedében történt, j e l e l i a' harma­

d i k időszakaszt.

1820-diktól ólta a Merinó gyapjúk kö­

zött legmagasabb becsben áll azon tulajdo­

nú, m e l l y válogatás, és osztályozás (Sortie­

rung) alkalmával az elccta és supcrelecta osztályokba esik, 's a* m e l l y n e k a' szálak fí- numságán kivúl tömpe és rövid, egy és fél legfeljebb két hüvelyk hosszúságot meg n e m haladó fürtözetje v a g y o n . * ) — E z e n

•) Szükségesnek vélem i t t megérinteni, m i o k o z ­ ta azon változást, hogy kezdetben a* hosszú gyapjú tála a ' legfinomabbak közt is a* becse­

sebb, nam a ' rürid, miért becsesebb m a az Utóbbi? E z a* gyári (fábricai) feldolgozás kü­

lönbségétől függ ; — annakelőtte kézi m u n k a által készültek nagyobb ára V szövetek, most mesterséges Oszvetttt etőmívckLel dolgoznak

( 18 )

gyapjat adó j u h o k , ha legsűrűbb és tümöt- lehb is az rajtok, hideg mosás után is rit­

kán adnak (darabját vévén) két lomnál töb­

bet, gyakrabban kevesebbet; m e l l y elsőbb mennyiség noha jutalmazó is, de még is ol- lyan. mellynél többet a" gazda mérsékelt kívánságánál fogva is óhajthat.

E g y nevezetes német tenyésztő, Báró Ehrenfels, tenyésztési fogásai és bánásmód­

j a által a kívánatos tulajdonságokat, t. i . hogy a' finomsággal együtt légyen a' na­

gyobb mennyiség is, párosulva kívánta esz-

leginkább, m e l l y e k k e l a* hosszú gyapjúból jó posztókat, mcllyeknck egyenlő szövések legyen készíteni nem lehet, 's a* rövid gyapjúból ké­

szült sokkal szebb reá nézve i s . Így tehát a' hosszabb fajta gyapjú, melly alatt a ' húrom hüvelyktől kezdvén, i ¹ négy öt hüvelykig h o s ­ szú gyapjú értetik ; inkább a ' vékony sima szü­

r e t e k r e használtatik, millycnek a ' kazituúok, dámaposztók 's egyéb vékony, leginkább asz- s z o n y i ruháknak használt gyapjú szövetek.—

Világos tehát, hogy a ' mennyivel több gyapjú kívántatik posztónak, annyival becsesebb a ' rövid szálú gyapjú, de tagadhatatlan hogy k i s -

»ebb mértékben a ' hosszú fajtára is elkerül­

hetetlen szükség van, 's m i v e l a ' hosszú gyap­

jút adó j u h o k a t többnyire mindenhol k i p u s z ­ tították, a ' hosszú f i n o m ma ismét drágábban fizettetik, m i n t a ' rövid.

( > » )

közölni. Ö nem csak azt érte el, de még egy harmadik tulajdonságot is egyszersmind,

úgymint azt, hogy a'gazda a¹ gyári kívána­

tokhoz képest alkalmaztathatja gyapjúját, t. i . termeszthet rövid és ha tetszik f i n o m hosszú gyapjút is. E z e n czélokat Ehrenfels Úr az által érte e l , hogy az Electorális j u ­ hoknak azon faját, melly hosszú fürtözetű, igyekezett tenyésztése által tökéletesítve szaporítani.*)—A' többszöri nyírásnak a l ­ kalmaztatása által pedig a" rajtok termett gyapjút hosszúságában vagy rövidségében úgy mérsékli, a* mint azt a'gyári kivánatok hozzák magokkal, p. o. két és háromszori nyírás által eszközölteti a* némellyek által különösebben becsült rövid, egyszeri nyírás által pedig a* hosszú fürtözetű gyapjút.

Véleményem szerint ezen felfedezés szülto a^%juhtenyésztés és gyapjú használás állapotjáuak negyedik időszakaszát; azon­

ban hogy Jionni tenyésztőinknek azon ré-

juhtenyésztésről írt munkám elsó kötelében több helyütt érintettem, hogy az Klectorális j u h o k is gyapjok tulajdonságára nézve kétfelé ágaz­

nak, t. i . rövid és hosszú gyapjújúakra, m e i l y e k - nek t. I. finomságok, vagy is a ' gyapjú szálak­

nak vékonysága ugyan egyeiilő, dt hosszúságok különbözik.

2 *

( 20 )

ezé is, melly a' k ül földi dolgokkal kevésbé foglalatoskodik, vóltaképen ismerhesse e- zen fontos tárgyat, .'de iktatom azon inger­

lő okokat, meliyek tisztelt Báró Ehrenfels Urat új i ' N O c h a t szült tenyésztési fogásaira bírták 's ébresztették, ide iktatom azon helybenhagyó, és ellenkező vitatásodat is, mellyek ezen tárgy keletkezésekor támad­

tak mellette és ellene, végre i d e iktatom tulajdon véleményemet is, a" kérdéses és

nevezetes tárgy cr»nr.

A ' m i a fentebbi vitatásokat 's érteke­

zéseket i l l e t i , a* következendő kis munká­

ból kölcsönöztem: Geschichtliche Darstel­

l u n g meiner neuen Schafkultur oder das zwey u n d dreyschürigc Kiectoralschaf v o n F r e y h e r r n v. Ehrenfels. Megjegyzem azon­

ban, hogy a? szükségteleneknek vélt előa­

dásokat kihagyom, hogy ollyanok ne csúsz- szanak bé munkámba, mellyek semmi ér­

dekeket nem foglalnak magokban, s így né­

h o l csak kivonatokat fogok közleni.

§• 4.

Előterjesztése azon okoknak mellye- ket Báró Ehrenfels a' két és Iwrom nyírá­

sa Electorális J u h o k n a k a rövid gyapjú ftirtözetűek felett való elsőségéről a Bécsi

( 21 )

és Brtini gazdasági társaságoknak bemu­

tatott 1829-ben (kivonatban):

M i n t feljebb én is említem, a* rövid fürtözetü gyapjúnak kelendősége azon idő tájba kezdett divatozni Báró Ehrenfels meg­

jegyzése szerint is, midőn l S 2 0 - d i k táján a* nagyon öszvetett(compositus) erómívek-

k c l kezdettek különösen a¹ posztószöve­

tek készíttetni; mert noha megengedhe­

tő is. hogy a hosszabb fürtözetü gyapjúból erósebb fonalakat *s posztót lehet készíte­

ni ( m i n t a' hosszabb szálú kenderből eró­

sebb köteleket), mindazonáltal való az i s , hogy a* rövid fürtű gyapjúból alkalmato­

saimat! lehet erómívekkcl szép, tetszős, és j ó festető posztókat gyártani, m i n t a' hosszú fürtözetúból. E z e n az crőmívek d i - vatozása által ébresztett szüksége a rövid gyapjúnak "s annak eleintén megkülönböz­

tetett ára tértté k i a' tenyésztőket a' gyapjú­

termesztéshelyes Ösvényéről Ehrenfels sze­

r i n t , *s okozta azt, hogy a n n y i r a megkövese­

dett a'hosszú fürtözetü gyapjúnak m e n n y i ­ sége, hogy a* jelen időben azon gyárosok, k i k hosszú finom fürtözetü fú síi gyapjúból ( K a m m w o l l e ) dolgoznak, 100 pengő forin-

tal i s feljebb fizetik mázsáját az i l l y gyap­

júnak, m i n t a* hasonló finomságú rövidnek.

( )

Állítja továbbá, hogy a rövid fürtű gyapjúnak szerfelett! divatozását boldogult

T h a e r Albert Úr szinte nem kevéssé ter- jeszté c l , k i történetből Snetger Úr rövid fürtözetű j u h a i r a találkozván Saxoniában,

a azok közzúl vásárolván törzsök állato­

k a t , ^%s ezekkel nemesítvén 's fajositván t u ­ lajdon seregét i s , azon egy oldalú ítéletre vezéreltetett ez által, hogy csupán a' rö­

v i d fürtözetű Mcrinúkban állítá feltalál­

hatni, feltarthatni az eredeti 's állandó t u ­ lajdonságokat. — E z e k , 's ezekhez hason­

lók okozták azt i s , hogy több hosszú für­

tözetű Electorális juhseregeket bírók, a ' rövidebb gyapjúja Infantadókkal fajosítot- ták seregeiket, \s irtották k i a* nagy becsű gyapjat adó Merinókat; mert hogy az Elec- torálisok az utolsó évtized előtt a" hosszú fürtözetűek közzé tartoztak, kétséget nem szenved.

A^% többször tisztelt Báró Ehrenfels Úr, m i n t állítja, a Bécsi és Brüni egyesületek előtt tartott értekezésében, nem hagyta ma­

gát a* fent írt okok által meggyőzetni, 's hosszú fürtözetű Electorális juhait folyvást tenyésztette, 's egy különösebb tulajdonú törzsököt, m e l l y n e k igen hosszú finom gyap­

j a vala, nagyobb figyelemmel ápolt akkor

( B )

is, midőn a'rövid gyapjú kapott divatra, 's hogy ezen körülállást is használja, t. i . a rö­

v i d gyapjú árának felemelkedését, felébredt benne azon próbatételi vágy, hogy hosszú gyapjú fürtözetű j u h a i t , mellyek m e n n y i ­ ségre s o k k a l elébb állanak a' rövid fürtö- zetűeknél, két 's három nyírás által m i n t rövid fürtözetűeket használjon. — A z o n ­ ban szükségesnek vélem itt B . Ehrenfels Úrnak rövideden öszvesített s különös pon­

tokban előadott vezérokait közleni, m e l - Jyeket fent érintett értekezésében különö­

sebben fejez k i , t. i . a hosszú gyapjút adó j u l i o k n a k a rövid fürtözetűek felett való

elsőségéről.

1. ) A'rövid gyapjú kevesíti a" tömeget (massát)'s így m i n d e n egyes j u h gyapjának nehézségét és mennyiségét.

2. ) A? rövid gyapjú, melly fajosítás (t. i . rövid fürtözetű kosoknak használása által) állíttatott elő, a valóságos Electorális j u h o k ellentulajdonát bizonyítja (mert feljebb is láttuk, hogy a' Saxóniai Electorálisok a' rövid gyapjú divatozása előtt eredetiké­

penhosszú gyapjújúak valának). Bizonyít­

j a gyakran azt is, hogy a* hosszú finom E l e c ­

torálisok aljasabb tulajdonú, de rövid ét*

tömött fürtözetű fajjal fp. o. InfaittadÓval

( * * )

ÍÍ finomságban hátramenést okozó elem ( d e m e n t um) kevertetett az eredeti finom fajokba.

3. ) A ' rövid gyapjú csak egy oldalú hasz­

nálatot enged. Nagyobbára kirekesztóleg posztó készítésre alkalmas, és mihelyest igen elterjed, ^%s a' hosszú és mérsékelt hos- szaságú gyapjú amannál termesztése által . r e n d i n túl megkevesedik, árát a becsét el

fogja veszíteni, m i n t minden, m i a kívánat és szükségesség határait álthágja.

4. ) A ' hosszú gyapjút röviddé tenni le­

het, a^% rövidet hosszúvá nem, ^%s azért aman­

n a k nagyobb használhatósága 's k e l e n d ő s é ­ ge biztosabb,

Ehrenfels í r nagyobb erősség okául m i n d a Bécsi, m i n d a Brúni társaságok clei­

he több gyapjú példányokat, mellyek kétszer nyírt E l e c t o r a l i s judokról kerültek, muta­

tott be. — Kinyilatkoztatá azt is, hogy v a ­ l a m i n t maga Ehrenfels U r néhány gyapjú folyamokat (Wollfliaze) Klagenfurti neve­

zetes gyártulajdonos M o r o Urnák ojjy vég­

gel adott által, h o g y azokból posztó szőve*

tekét készítsen,*a erántok véleményét n yi«.

latkoztatná k i , ú g y a nagy tekintetű Bécsi é§ Brúni egyeaúle tekét is arra kéri, hogy a¹

bemutatott gyapjú folyamakat szinte ossza k i gyárosoknak, k i k azt feldolgozván, ítéle­

teket, a a' készített szöveteket^mutatnákbe az egyesületeknek, mcllyból a' kétséges tárgyra nézve tiszta elveket (princípiumo­

kat) lehetne következtetni, ígérvén egy­

szersmind azt i s , hogy u g y a n a z o n j u h o k a t , mellyekról a' próbagyapjú vétetett, á' kö­

vetkező állatmutatáskor köz nézésre s vizs­

gálatra fogja kiállítani.—

E z e k után így folytatja többször tisztelt Báró E h r e n í e i s értekezését;

H o g y h a a keletkezett kérdések azon gyapjúnak posztószövetekre való használ­

hatósága felől kedvezően állapíttatnak meg, néni lenne egyéb hátra, m i n t azon haszno­

kat és nehézségeket megvitatni, m e l l y e k ezen új juhtenyésztés! módból következnek.

A ' m i az utóbbiakat i l l e t i , azoknak jóvól- fa felől meg vagyok nyugodva.

M e n n y i r e eszközlené ezen j ó követke­

zeiét, ezen két, (vagy ha tetszik) három nyí- résü f i n o m gyapjúnak használása a* juhte­

nyésztésre, kereskedésre, *a gyártásra (fab- r i k a t i o n ) , a' következendő megjegyzések- bén kívánom megállapítani:

J.) A ' tenyésztőknek ezen tenyésztés által hatalmában állana a kereskedési, és

( 26 )

divati k i v á l t a t o k h o z képest esztendőnként igen hosszú, mérsékelt hosszú, rövid, és igen rövid gyapjúkat szolgáltatni a' nélkúl,

h o g y azon veszélyes viszonyban helyhez- tcenc a juhtenyésztő, hogy a fent írt kívá- natokat lassú, fajosítási, és sokszor nyájá­

nak eredetiségét is megzavaró móddal esz­

közölje.

2.) A ' két s három nyírésű j u h o k több mennyiségű gyapjút szolgáltatnak mhu az egynyírésűek. Mert minden természet elleni sérelem alkalmával a* természet visszaállító, vagy helyretermó (rcproductiva) erejénél fogva, a' testben munkálkodik az elvesz­

tettet vagy megsértcltet kiegészíteni. Külö­

nösen tapasztalam ezen tulajdonságot a'té­

l i nyírések alkalmával, m e l l y esetben a' gyapjú négy hetek alatt jobban megnőtt, m i n t tavasszal nyóicz hetek alatt, melly szer- feletti külső növékenység által, a ' termé­

szet az állat belső életi erejét látszik oltal­

m a z n i . E z e n különös inger által m i n d e n juhról egy fél fonttal több gyapjút eszköz- löttem, m i n t h a az csak egyszer nyíratott volna, melly szembetűnő különbséget tesz a jövedelemben, és az eddig is érzett, a'rö­

v i d fürtözetű egy nyírésű juhoknak gyap­

jú szűkét kipótolja.

( 27 )

3. ) A ' gyakortabbi nyírás, a' finomabb Jétszerú (organumú) j u h o k n a k gyapját is finomabbá teszi. ítéletem szerint m i n d e n finom fajú juhoknak gyapja 6 hónapos k o ­ rában v a n legvirágzóbb állapotjában, 's ek­

k o r mutatja magát, m i n t m i n d e n ifjúkorit legtetszősebben: midőn ellenben, kivált a ' hosszú gyapjúk, 12 hónapos korokban ren­

din túl megnővén, végeik hegyesedni, vagy elaszni, *s elhalni, m i n t az elöregedett fá­

nak felső ágai, száradni kezdenek. A* hos­

szú fürtözetű Electorális gyapjú legkelle­

metlenebbül mutatja magát a k k o r , ha 11 — 12 hónapos, *s szerfelett megnővén, a' szá­

r a d n i i n d u l t gyapjűszálak végei, a¹ gyapjú fürtözetek záradékjaiból mintegy kitolód­

nak, vagy hegyessé fürtösödvén, élet nélkül valóvá válnak. — H o g y h a az i l l y e n gyapjú ifjabb korában nyíratik le, megtartja haj­

lékonyságát, és selymes tapintatját, m e l l y különösebben a báránygyapjú t u l a j d o n a . * )

4. ) \^% gyárosnak módjában lenne így szükségéhez, mívcinek különbfélcségeihez képest a* tenyésztőtől k i a l k u d n i előre a*

gyapjút, m i l l y e n hosszúságú legyen. E s z -

•) A ' fant írt okok miatt szokták a ' hosszú fü>"i gyapjúnak fürtvégeit a ' gyárokban rendszerint

elnyirbálni.

(

**

közölhetné így magának a'leghosszabb gyap- jút, melly 1 2 — 1 1 hónapokig is neveltet­

ne, mérsékelt hosszút, m e l l y például 1 0 hónapos, és rövidet, m e l l y 6 — 4 hóna­

pos, és a gyapjú különbféleségcihez ké­

pest talán új szerkezetű szöveteket gyárt­

hatna, vagy az ismereteseket tökéletesít­

hetné, t. i . a^% gyapjú tetszés szerinti ala- kíthatása, és mesterségi helyes fogásai ál­

tal.

5.) A ' kereskedés ez által egy új ter- mesztményt nyerne. M i v e l a'gyapjúnak té­

l i mosását nem lehet gyakorlatú, a* télen nyírott gyapjút gyári mosással kellene tisz­

tává t e n n i . Ebból egy új eránya (tenden- tiája) támadna a^% Német (valamint más, pél­

dául Magyarországi) kereskedésnek. — 01- Jyan gyapjú, m e l l y m i n d e n mellékes p i ­ szoktól, és ennek súlyától ment, egyenesen a' gyártásban vétethetnék feíj 's mehetne által, m e l l y sok fuvarbértől, s mázsás men­

nyiségre vetett határadótól mentené meg a^% termesztőket 's kereskedőket, *s illy nagy biztosságok által az, kedves kereskedési á"

gazattá válna.

E z e n magát ajánlósága mellett is ezen javaslatnak, nein a k a r u n k megfelejtkezni

azon nehézségekről i s , mellyek ezen új

( 29 )

juhtenyésztés! intézeteket különösebben gazdasági 's tenyésztői tekintetben érde­

k e l i k .

A z o n nyírási időszakaszok, m e l l y e k a*

közönséges két nyírésű j ^uhuknál használ­

tatnak, t. i . Április és September havak e- leje az Electoralis julioknál nem a l k a l m a ­ t o s u k . — A ' késő őszi és nedves tavaszi le­

vegő elszenvedésére, a' m i vékony bőrű f i ­ nom j u h a i n k nincsenek jól szerkezteivé.

A z o n időszakaszok, midőn a' nyár az ősz­

be, a tél tavaszba megyén által, legveszé­

lyesebbek az életre 's egésségre nézve. A ' táplálat is legkétségesebb a k k o r a legelte­

tési tenyésztés módnál. A z állati lét szernek (organismusnak) a' nevezett időszakaszok­

ban n e m k e l l egy h a r m a d i k , mcsterkélés által előállított küzdést támasztani, m e l l y által a* létezés és egesség megzavartathat­

nának. Tapasztalásom szerint (mondja E h -

r c n f - l s U r ) legalkalmasabb nyírési idősza­

kasz Június és December havak vége. L e ­ geltetett juhokról szóllok, mert a folyvást

istálón tartott j u h ezen kérdés alá n e m tartozik. Június vége felé o l l y gazdagok a ' legelők, a^% csak hamar bekövetkező tarló le- geltethetését is figyelembe vévén, hogy a ' forró déli órák, valamint az esős napok

( 30 )

kikerülését, i l l y gazdag mezőkön kevés í- deig tartó legeltetés kipótolja. — A* megko- paszított állati bór ezen időben a* legcse­

kélyebb létszeri sérelemnek van kitéve.

Azonban a* második nyírás December utoljára esvén, 's így a legkeményebb tél­

ben, melly valamint nékem, úgy másnak is első tekintettel szerfelett akadályosnak látszhatik.—De a ' tapasztalás nékem ezen időt bizonyítá legalkalmasabbnak téli nyí- rásra.—Ezen időben a* Jegelős j u h o k is istálón tartatnak külJnbség nélkúl, 's így semmi különösebb táplálati módra nincs szükség. — S e m táplálati fogyatkozástól, vagy is szükségtől nem lehet tartani, m e l l y jniütt kéntelcníttctne a* gazda j u h a i t mint tavasszal, akarja n e m akarja, kihajtani (t.

i . legelés végett).

A z a k l o k e k k o r el vannak zárva, s o l l y mérsékletnek, m e l l y n e m veszélyes. IIa a ' frissében született báránykák az i l l y aktok­

ban a'levegő mérsékletét kiálják, könnyeb­

ben túrheti azt az állapodott noha megnyí­

rott j u h . Csupán az anyajuhoknak Decem­

ber havában való terhességek hozhatna sl nyírás által m i n d magára az anyára, m i n d a ' méhében lévő bárányra veszélyt. A r r a k e l l

tehát e'részben törekedni, hogy az elles már

( 3 1 )

L mk - IP • • i i Ii rfíiVhiirlnri- f Decemberig megtörténjen, minek sem a te- nyészésre, sem a¹ bárányok nevelésérc nincs kártévő következése. — Tapasztalásomnál fogva állíthatom, hogy én ezen nehézsége­

ket tctlegcsen (practice) m i n d meggyőztem, s javaslatomnak kivihetóségét hiszem és v a l l o m . Csupán a* gyapjú tisztára mosása kivihetetlen a^% téli nyírásnál. A¹ téli gyap­

jút tehát azon zsírosan k e l l s lehet külö­

nös a l k u mellett a' gyárosoknak általadni, vagy gyári mosás által tisztává tévén, árú­

ba ereszteni, melly még most szokatlan a- lakban a' gyapjú egy új 's divatozó 's ked­

velt kereskedési tárgya válhat. .V rideg juhuknál semmi nehézségeket nem okoz a*

téli nyírás.

Előadván itt Ehrenfels Úrnak indító- okait, azt jegyzem még meg, hogy Klagen­

furti gyáros Moró Úr, k i a* néki küldött több nyírésű gyapjúból finom szöveteket is készíttetett, igen kedvezően nyilatkoztatta k i magát *) Ehrenfels L r javaslata eiánt.—

*) Szükségesnek vélem i t t megjegyzem, hogy E h ­ renfels Útnak állítása szerint, mind Saxóuiá- ban, mind Ausztriában találtathatók iné: a ' hosszú gyapjú füitüzetű Electorális j u h o k , 's maga a* tisztelt Báró nem csak külOnOsebl» f i ­ gyelemmel mívelte *$ tenyésztette czéii j u h u -

( 3 2 )

A z o n b a n sok nevezetes tenyésztők e l l e n k e ­

ző véleményben valának, 's erősségeiket a*

többszőr tisztelt egyesületek gyűléseiben nyilvánvalóvá tették. — Úgy hozná magá­

val a* r e n d , hogy itten ezen vítatási érteke­

zéseket is előhozzam, azonban a' hosszasá­

got k i akarván kerülni, ezeket elmcllózőm, 's M o r o Urnák előadásain kívül, azon ícje- zetjét iktatom ide Ehrenfels Urnák, mely­

b e n az ellenvetéseket pontonként öszvesít- ve előhozza, s r e á szétoszlató feleleteit is előterjeszti.

§. 5<

Klagenfurti gyártulajdonos nemes Mo­

ro Urnák előterjesztése Báró Ehrenfels két és három nyírésú Electoralis juhairól, a' Bécsi ésBrűui egyesületek előtt;

V a l a m i n t a* nagy tekintetű egyesület-' nek, úgy n e k e m is megküldöttc Báró K h ­

r e n f e l s József azon JavasIásáf. miként l e ­ l i e s s e n a' rövid finom gyapjúnak napon­

ként nevekedő s z ű k í t , *s eránta t e t t k í v á n a -

tokat az által kielégíteni, hogy az inkább

h o s s z ú , m i n t rövidgyapjú fürtözetü j u h o k többször nyíraltassanak ( t . i . esztendőn

k a t , de eladó eredeti törzsük darabokkal is s z o l * gálhat a ' Tenni Uránoknak.

C 33 )

által), sőt gyapjú példányokat is külde

h o z z á m tulajdon Electoralis juhairól, mel­

l y e k többszöri nyírás után kerültek rólok.

•Meg k e l l v a l l a n o m , hogy ezen dolog engemet igen kellemetesen lepett meg, m i - Ve! magam is szándékoztam azon kérdést terjeszteni a* tenyésztők cicibe, Valyon k i ­ vihető lenne é a ' magas finomsággal bíró j u h o k a t édességüknek veszélyeztetése n é l ­ kül, azon móddal, mint a ' durvább közönsé­

ges kétnyírésű j u h o k a t szinte kétszer nyír­

n i , m e l l y d o l o g n á l igen élesen kellene f i ­

gyelmezni arra, i n g y a' gyapjúnak finom­

sága alább n e s z á l j o u . — A z első felületes ítélet után ugyan azt kellene h i n n i , m i - v e i á l t a l á n o s a n , különösen pedig a" kevés­

bé f i n o m g y a p j ú k n a k a' g y a p j ú szálak v é ­

gok felé vastagabbak mint töveiknél, és az idő viszontagságai által is 1 2 hónapok alatt inkább megmerősódnek, h o g y a' kétszeri nyírás által ezen káros befolyások megke- VesíttetVén, *s a⁴ gyapjúnak azon része, m e l l y jobb tulajdonú, kerülvén o l l ó alá

(t. i . melly az egyszeri nyírás alkalmával a' gyapjú szál tövétől annak közepe tájáig Van) annak finomságát, jóságát a" többszö­

r i nyírás előmozdítaná. Bár m e l l y világos­

nak tessen is ezen tekintet 's következte

( 34 )

h^:s. még sem bátorkodom előlegesen meg­

állapítani, valyoii 12 hónapok alatt nem húzódik é öszve valamennyire a"⁴ gyapjú­

szál belső csője, melly az egész szálnak véknyabbságát, melly a' finomságnak egyik fő tulajdona, nem eszközli é inkább, mint ha az minden hatodik hónapban lenyíra-

t i k ? továbbá szigorúan k e l l arra is figyel­

m e z n i , hogy magának a' többszöri nyírás­

nak vagy is a' gyapjú elvágásának nincsen é a' gyapjúszálakat durvífó következése.

H o g y h a a^% többszöri nyínj^az állat egéssé- gének sértése nélkül jfiegtörténhet, *s a*

gyapjúszálak nem durvulnak általa: úgy ezen bánásmódnak haszna, midőn a' rövid gyapjút kívánás a n n y i r a divatozik, világos, különösen pedig a' következendő okoknál f o g v a :

l í a a ' divatozó posztók, félposztók s muselinposztók készítésére, mellyek a' rö­

v i d gyapjút általán fogva megkívánják, használható 's elegendő legyen is a' bárány gyapjú, melly különböző hosszúságú szo­

kott l e n n i az ellctés időszakaszához alkal­

maztatva, t. i . egy hüvelyktől két és fél hü­

v e l y k i g vkinyújtott állapotban), ezt inkább a' báránygyapjúnak mennyiségéről mond­

hatjuk, nem pedig mineműségéről, sem vá-

( 35 )

laszhatóbbságáról. A z igen finom bárány­

gyapjú nagyon kevés, *s bizonyosan nem fedezi a' szükséget kivált j e l e n l e g ; midőn o l l y szöveti állatórészck kívántatnak, m e l ­ lyek annakelőtte n e m kerestettek,'s a ' m e l - lycknek készítéséhez különösen rövid gyap­

jú kívántatik elkerülhetetlenül.—

A* rövid gyapjú említett szűkít semmi által nem lehetne olly hirtelen, 's m i n d a ' tenyésztőre, m i n d a ' gyárosra nézve o l l y c/élerányosan kielégíteni, mint a Merinó j u h o k n a k többszöri nyírása által. M e r t a ' m i n t tisztelt Báró Ehrenfels í r fclvilágosí- tá, a gyáros, a'tenyésztőnél előre k i a l k u d ­ hatná m i l l y e n hosszaságú gyapjúra vagyon szüksége, k i azt j u h fajának vcszedelinez- tetésc nélkül kiszolgáltathatná, 's nem l e n ­ ne kéntelen j u h a i t , mellyek felteszem ed­

dig a ' legfinomabb hosszú gyapjút szolgál­

tatták, rövid tömött fürtözetúekkel, mel­

lyek durvábbak is lehetnek, elkorcsosítani.

A z egyszeri nyírás által soha sem lehet a ' fent érintett kívánatoknak m e g f e l e l n i : sót m i n d e n tenyésztési fogásokkal lehetetlen lenne azt eszközleni, hogy p. o. azon f i n o m fajta j u h o k , mellyek 3 és fél vagy négy hü- velyknyinél is hosszabb gyapjút t e r m é n e k ,

12 hónapi idő alatt hasonló mennyiségben 3 *

( 36 )

teremhessenek,? vagy 3 hüvelyknyi rövid- ségü gyapjút, 's még a k k o r sem, az által eem lehetne olly rövid gyapjút szolgáltatni a' külömbfélc kívánatokhoz képest, mint a* többszöri nyírás által.

H o g y a* többszöri nyírás a'gyapjú men­

nyiségének tekintetiben a* tenyésztő h a s z ­ nára üt k i , kétséget sem szenved; hasonló­

an Jehet gondolni, hogy a' két nyírás által ha vékonysága, vagy is finomsága általa semmit sém veszt a* gyapjúnak, szelídebb tapintatjában 's puhaságában nyerne, kü­

lönösen azon okoknál fogva, mert a ' k é t s z e r

n y i r t gyapjúban a szálak vége nem a n n y i ­ r a merő, 's úgy szólván kiszáradt, élet n é l ­

kül való, mint az egy nyírésűcknél.

A z o n nehézségek közzé, mellyek a' két­

szeri nyírásnál első tekintettel szembe szök­

nek, tartozik a' következendő körúlállás, hogy t. i . azon gyapjú, melly az esztendőnek hideg részében nyírat ik. a"juhon nem m o - sathatik meg, 's hogy azon k i s mennyisé­

gen, m e l l y ezen rövid gyapjából használta­

t i k , némely tenyésztő félelmes képzeletek­

be jöhetne, hogy U i . az i l l y gyapjúnak j ó ára, s kerestetése helyett, az ellenkezőt nem fogja é tapasztalni, 's nem lészen é n & i c

( * r )

nehezebb az i l l y e u gyapjút eladni, mint az egy nyí résút?

A ' m i a mosást i l l e t i , meg k e l l valla­

n i , hogy nehezebb megítélni, m e n n y i t fog veszíteni a ' mosatlan gyapjú nehézségéből a ' gyári mosás által, m i n t azt, mennyit fog azon gyapjú veszíteni, m e l l y már a* j u h o n mosatván némileg tisztává tétetett? azon­

ban ezen nehézség a* legkönnyebben meg­

győzhetők közzé tartozik. Például a' tulaj­

donos vegyen a' gyapjúfolyamnak külön­

bózó részeiről egy font gyapjút,'s ezt hideg vízbe gyengéded mozgatás által mossa meg olly formán, m i n t a' ^{h o g y} az ^a* j u h o n szo­

kott m e g m o s a t n i , ' s ezt megszárítván mér­

j e meg, mellyból a'zsíros gyapjú vesztesé­

gét ( t . i . mennyivel nyomott volna keveseb­

bet rendes mosás által) pontosan megtud­

hatja. H o g y h a pedig tökéletes gyári meg­

tisztulása után való nehézségét kívánja va­

l a k i gyapjának megtudni, a hideg víz által megmosott s kiszárított gyapjúból ismét vegyen bizonyos mennyiséget, 's azt lágy meleg szappanos vízben tökéletesen mossa

meg 's a^% t.

Hogyha a gyapjú egyszeri szappanos vízben való mosás által nem tisztult meg egészen, ismételje azt, 's végre tiszta víz-

( # )

ben is mintegy öblítse meg. Hogyha ezck- után megszárad a' gyapjú, ^%s megméretik, m i n d a ' termesztő, m i n d a ' vevő biztosab­

ban megtudhatják m i t veszít a ' gyapjú ne*

hézségéból a* tisztára mosás által, mint az állaton való mosás által, vagy után. H a a*

termesztő a* nyers gyapjút maga szándé­

kozna megmosni nyírás után, mellyre Bá­

ró Ehrenfels némileg intést láttatott a d n i , m e l l y által tökéletesebb tisztaságú gyap­

jút vihetne a' vásárra, m i n t h a az állaton mosatna csak m e g : kívánatos lenne ezen esetbon, hogy a' termesztő némileg elvá­

lasztaná a' gyapjúnak durvább részeit nyí­

rás alkalmával, m i n t az Spanyolországban történik, hol szinte nyírás után mosatik meg a* gyapjú. E z e n foglalatosságot Icgczclc- rányosabban lehetne úgy végrehajtani, ha azon helyek h o l a" d u r v a gyapjú vagyon, veres krétával az állaton megjegyeztetné- n c k , 's ezekről külön is rakatna a* gyapjú.

Ugy s z i n t e a' finomabb j u h o k gyapja i s r a - kassék külön a'durvábbákétól. M i n d e z e k által a'gyárasok munkája megkönnyítetne, m e l l y a" n y í r á s után mosott gyapjúknál kü­

lönben igen nehéz l e n n e , mert a ' mosás által a'gyapjú folyam ok öszveszaggatódnak, 's egészen más alakot öltöznek magokra.

( 3 0 )

különösen történik ez így az igen rövid ítirlözetű gyapjúkkal, mellyek a' mosás ál­

lal igen apró darabocskákra oszlanak meg.

A ' fent említett fogások által történt nyírás után való mosásnak, a' fuvarbérnek kímél lésén, \s j o b b , kedvezőbb ki n é z é s é n kt- vúl azon haszna is lenne, hogy valamint a ' j u h o n mosott gyapjút is egy pár esztendeig el lehetne rakásokban tartani, m e l l y a zsíros nyers gyapjúval n e m történhet, mert az i l l y gyapjúban lévő zsíros és sós részek azt

minémúségébcn alászállítják, erejét meg­

támadják,'s könnyen szakadóságát vagy is parázsságát eszközük.

A z o n kérdésre, m i Ilyen mennyiségben lenne czélcrányos a' kérdéses rövid fürtö­

zetű gyapjút a* hosszú gyapjú kívánatos menyiségéhez alkalmazva termeszteni, hogy t. i . a' rövid gyapjú ne legyen szerfe­

letti mértékben, melly árát alább szállíthat­

ná? úgy látná jónak (t. i . M o r o ljr) hogy a' kosok, mellyek nem hágnak, a* ridegek vagy is meddők 's ürük kétszer, vagy ha a*

gyáros kívanatja azt hozná magával, három­

szor is ny iratát hatnának. E z e n osztálybeli j u h o k legalkalmatosabban használtathat­

nának a* megírt móddal: inert 1-ször ezek­

nek van a* leghosszabb gyapjúk. 2-szor: ezek

( " > ) ( « » ) a' legerősebbek, m e l l y e k az i l l y bánásmó­

dot legkönnyebben törhetnék. 3-szor: h a a* nyírás miatt elveszne is valamelyik köz-

zúlök, nem lenne o l l y a n nagy kár, mint­

ha v a l a m e l y i k anyajuhval vagy hágó kos­

sal történne az.

A ' hágó kosok, anyajuhok, és a nö­

vendékek, vagy is tokjok, m i n t eddig, csak egyszer ny iratát hatnának 12 hónán ok a- Jatt. — r A ' hágó kosok azért, m i v e l sokat- éróségöket (Kostbarkeit) veszedelmeztet- iii nem tanácsos; különösen pedig azért, mert gyapjoknak tulajdonságát tökéletes

mivoltában világosan i s m e r n i szükséges, m c l l y e t a' 6 hónapi nyírás által elérni nem lehet. — A z anyajuhokat azért, mivel a'

többszöri nyírás által egésségökben m i n t gyengébbek sérelmet szenvedhetnének, 's méhökbeit 's emlőiken bárányt is hordván

s^% nevelvén, támadt bajaik kettős kárt okoz­

hatnának. A ' tokjokat azért, mivel ezek­

nek gyapjok úgy is a' rövid fürtözctúek közzé tartozik, mert nyár végén nyírattat- ván meg bárány k o r o k b a n , a' második ta­

vaszi nyírásig csak nyólez hónapig nevel­

hetik gyapjokat. *)

i

') Szükségesnek vélem i t t megjegyezni, h o g y M o - ró U r o U y értelemben beszéli a ' fent írtakban,

A* posztógyártásra nézve igen kedves lenne, ha a' nyájaknak termései i l l y bánás móddal intéztetnének, 's az i l l y partia gyap­

jú igen kelendő lenne, mert abban igen j ó idomban (proportióban) találtatna a' hosszú gyapjú, a"rövidhez alkalmazva, 's merem ál­

lítani, hogy mázsája az i l l y gyapjúnak 1 0 — 20 pengő forintokká! is fentebb kelne e l , m i n t ha az egynyíréső alakban vitetnék vásárra.

Immár a* fentebb említett gyapjú pél­

dányokról szóllok. Báró Ehrenfels U r állí­

tása szerént tulajdon, 's régólta tartott 's mívelt Electoralis juhairól két gyapjú pél­

dányokat külde, m e l l y e k nyers és zsíros ál­

lapotban nyírattak le. A z 1-ső szám alatt lé­

vő, mel|y 4fontos vala. 24-dik Júniustól 31- dik Decemberig nevekedett, a ' 2-dik szám alatt léyő 2 fontos és 7 latos, egy esz­

tendős juhról, melly 26-dik Augustustól (midőn róla a* báránygyapjú lenyíratott) ugyan azon éy December báva 31-dik nap­

jáig nevekedett, megjegyezvén azonban,

hogyha minden finom juhseregek hosszú fUr-i tOzetnek lennének, 's ezekkel azon idomra ( p r o - pQrtiora) nézve kíván világosságot nyújtani, m H l y b e n a* rövid gyapjúnak mennyiségét a ' bosszúhoz alkalmazva szükségesnek v é l i . —

C )

Jiogy ezek, nem a ' tisztelt Báró finomabb Klectorális juhatról kerültek.*)

*) O l l y okokból, mellyek nékem megengedhetek, első próbatételeimre azon j u h a i m közzűl vá- laszték, mcllyeknek elveszése nagyobb kárt ne o k o z z o n . A z 1-ső szám alatt lévőt Moró U r

úgy ítéli, hogy jó secunda, a ' 2-dik szám alatt lévő jó príma osztályba, vagy is classisba esett (t. i . gyapjának finomságát tekintvén), meg­

jegyezvén azonban, hogy i t t az egyes gyapjú folyamnak nagyobb mennyisége vétetett figye­

lembe, mert az 1-ső szám alatt lévő gyapjúfo- lyamnak egy része a ' p r i m a , a ' 2- d i k szám alatt lévóuek pedig az electa osztályba esett, 's o l l y egyenlő vala a ' gyapjú, hogy az 1-ső szám alatt lévőben l e r t i a , a ' 2- d i k szám alatt lévőben pe­

dig secunda osztályokba eső gyapjú nem talál­

tatott. Más okokból is választani a ' durvább vagy is vastagabb szálú gyapjú folyamokat, t. i . meg akartam visgálni, v a l y o n a* többszöri nyí­

rás 's így a ' gyapjúnak fiatalabb v o l t a nem te­

szi é a* durvább gyapjút is jobb tapintatúvá 's hajlékonyabbá, m i n t a¹ pamutot, 's nem l é - s/.en é a ' belőle készült szövet puhább 's sze­

lídebb taplntatú. E z e n várakozásom beteljese­

dett, mert azon szövetet, melly az 1-só szám alatt lévőből készült, p r i i n a ; azt pedig melly ,V 2-dik szám alatt lévőből készült, electa osz­

tályba tartozó gyapjúból gyártalottnak ítélte a ' hatodik Májusban tartott egyesületi gyüle­

kezet. Igy előttem azon probléma is meg Yau

(ti)

Minckutánna a* nevezett példányok hozzám érkeztek, elébb m i n d a*'kettőt meg­

mérettem, melly által az én mértékemen az 1-ső szám alatt Jévő 3 fontot és 29 l a ­ t o t , a 2-dik szám alatt lévő 2 font 3 | latot nyomott. Ezután a' gyapjak minémüségi- nek vizsgálására fordítani figyelmemet, 's

úgy találtam,mint tudósíttattam, hogy t . i . a¹ küldött példányok nem a' finomabb gyapjak

közzé tartoznak, mert az 1-só az én válasz­

tási módom szerént a' secundába, a* 2-dik pedig a* prímába tartozott. Következéské­

pen a¹ fő kérdés csak a/, hogy miként fogják magokat rövidségük miatt a* pósztógyártás

t e k i n t é t i b e n m u t a t n i ? m i n d a* két gyapjú­

nakszálait több rendbeli méregetés alá vet­

t e m , melly által úgy találtam, hogy az 1*

ső szám alatt lévő, t. i . m e l l y 6 hónapo­

k i g n u n . '1 j hüvelyk, a* 2-dik szám alatti, melly 4 hónapokig nevekedett, két és £ hü- v e l y k n y i hosszaságú vala. E z e n gyapjúból nyers, mosatlan állapotban, egy keveset

fejtve, hogy a ' vastagabb gyapjúszál is a* tob*

szőri nyírás .által fiatal állapotban láttatván, a ' báránygyapjú tulajdonaihoz közelít, m e l l y a*

durvább juhokná! mindég gyengéded p u h a és finomabb tapintatúuak mutatja magát a ' belőle készült szövetben ( E z B . Khrcnfelsnek jegyzete.)

( « )

megtartottam magamnak, s az elsőből 3 f o n t n y i t , a 2-dikból 1 font 19 latnyit tisz­

tává mosattam gyári mosás által. A z 1-ső*

bői 31, a' 2-dikból 29 l a t n y i legtisztább gyapjú került elő.—Ezen faj gy apjukat kü- lön-külön rendeltem megfonni. E z e n gyap­

júk m i n t m i n d e n igen rövid gyapjú nagyon j ó l dolgozódtak fel, ezután keskeny posz­

tótszövettem belőlök, ezen keskeny (Streif) posztót, más posztókkal együtt adtam a ' posztóraangorlóba ( T u c h w a l k e ) , m e l l y után különösen avattattam 's nyírattattam meg, más posztókkal együtt festettem, *s ismét

külön nyírattam meg.

A* m e n n y i b e n itt azon kérdésről vagyon s z ó , miként tartja magát, 's micsoda becsú posztógyártásban az i l l y rövid kétnyíré- sű gyapjú az egynyírésúhez képest? még pedig m i n d e n t e k i n t e t b e n ; szükséges te­

hát megtudni, hogy az i l l y rövid kétnyi- résú gyapjú, ha hogy csupán mással való öszvekeverés nélkül dolgoztatnék fel azon j ó oldalán k i v u l , hogy jól hagyjamagát avat­

n i 's nyírni (apretírozni), bírja é azon j ó tulajdont i s , hogy több rőfnyi posztót lehet hasonló mennyiségűből szőni, mint az egy nytrésú hosszabb gyapjúból? m i n e k után ^{n a}

a m a n n a k avatása és nyírása (apretirozása)

X * )

alkalmával nem nyíratik le haszontalan a n n y i gyapjúszál a'posztóról, m i n t a ' hosszú gyapjúból készűltról? Továbbá van é a¹ rö­

v i d gyapjúból készűltnek o l l y ereje, *s v a - l y o n a* posztó külső szépsége, nem a' tar­

tósság vesztesége által állíttatik é elő? H o g y ezen fontos kérdésre is megfelelhessek, az érdekes posztó példányokat miuekutánna béavattattak "s megnyírattak (apreriroztat- tak) az erőmérték alá vettem, melly p o n ­ tosan megmutatja grádicsonként, m e l l y i k posztó m i l l y e n erős? 's azt találtam, hogy m i n d az 1-só szám alatt lévő, m i n d a' 6 hónapos gyapjúból készült, m i n d a' 2-dik szám alatt lévő, m e l l y a' 1 hónaposból gyár­

tatott, o l l y nagy teher alatt i n d u l t a k csak szakadásnak, m i n t azon legerősebb posztók, mellyek egy nyírésűgyapjúból készültek.

Sőt a' 2-dik szám alatt lévőből készült még eresebbnek mutatta magát, m i n t az első szám alatt lévő, melly a' gyapjú finomabb voltán k i v n l , még azon körúlállásokból tá­

madt, hogy a* dolgozónak vigyázatlansága miatt ezen szövet egy kevéssé vastagabban készült, azonban érintetlen hagyni n e m le­

het, hogy a' két példány gyapjúk az E l e c ­ toralis j u h o k n a k durvább fajáról vétettek, m e l l y fajok egyszersmind hosszabb gyap-

( f « )

j u t tennének mint a finomabbak, még is látható ebből, hogy két hüvelyknyi általános hosszaságúnak lehet a* finomabbak gyap­

ját is v e n n i , m e l l y b o l más hosszabbnak hoz­

zá keverése nélkül is lehet szép posztót készíteni.

A * i n i a^% nevezett gyapjúkból készült posztó példányok készítését illeti, szinte ide iktatom rólok véleményemet,'s azt állí­

t o m , hogy azon gyapjúkhoz képest, m e l -

I v e k hői készültek, elég szépek valának,*) de ezen alkalommal szükség megjegyeznem azt i s , hogy i l l y kevés mennyiségű gyap­

júból nem lehet olly jó szövetet készíteni m i n t nagyobból, mellyet előkészületek ál­

tal alkalmasba teszünk a* gyártásra; ezt ke­

vés gyapjúval munkába venni nem lehet.

H o g y h a azon külómhséget meg akarnánk t u d n i , m i l l y e n szövet készül ugyan azon gyapjúból ha egyszer nyíratik, a' k ét nyí­

rás n hói készülthöz képest? szükséges len­

ne, azon, vagy hasonló tulajdonságú j u - hokról, \s a ' testnek azon részéről v e n n i

•) R e n d i n túl tartózkodva 's mérsékelve h o z o t t ítélet e z ! U g y a n is a ' posztó példányok m i n d Bécsben, m i n d Brünben bátmíitattak, '$ külö­

nösen a ' gyárosok által finom és tetszös t a p i n ­ tat j o k miatt dítsértettek (Ehren fels jegyzése).

( i » )

gyapjút, t. i . egyszer *s kétszer nyírottat,i/s ebből készíteni szöveteket 's a t. Kzen pró­

batételt én végre akarom hajtani, mellyet könnyít az, hogy egy hozzám közel lakó tenyésztő örömest szolgáltat a l k a l m a t ; ak­

k o r figyelmezni fogok arra i s , micsoda be­

folyást eszközöl a'gyapjú növésére az eg\- szeri vagy kétszeri nyírás. A¹ jövő nyírás­

k o r több állatokról tcstök hosszában két három hüvelyknyi szélességen a' gyapjút lefogom nyíratni; ezen szeletesen (st rá fo­

sán) lenyírt gyapjút meg fogom jegyezni,'s megtartani, 6 hónapok múlva ugyan azon állatokról, azon helyről ismét lenyíratom a" gyapjút, 's azt is meg fogom j e l e l n i és megtartani, m e l l y gyapjú a' kétnyírésű gyapjúnak elsőjét fogja képezni, vagy is a' nyári gyapjút.

H a t hónapok múlva azon szeletek (stráfok) ismét meg fognak nyírattatni,

n i c l l \ j o l nyert gyapjú a' téli gyapjút fogja

ábrázolni. Ugyan ezen időben a 2-dik nyí­

rás alkalmával, a ' j u h n a k azon gyapjúja is le fog nyíratni, melly testén hagyatott, *s ejs fogja az cgynyírésú gyapjút képez­

n i . — Ezen külümbféle gyapjúknak öszve- hasonlitásakor észrevehető lészen körűi be­

lől, micsoda befolyása vagyon a'gyapjú fí-

C « )

nomságára és jóságára a^% kétszeri, és az*

egyszeri nyírásnak; ezen vizsgálat után m i n d e n i k gyapjút külön fogom feldolgoz­

t a t n i , mcllyból az említett különbségeknek megtudása's következtetése, az egyik és a' másik között világosan lészen látható.

Nyomosabb megttélhetés kedvéért a' fent írt példányokból, küldök az A alatt ide mellékzetben az 1 számmal megjegy­

zett gyapjúból, nyers állapotban, mellyet éit a⁴ küldő Úrtóí Szinte 1 s z á m m a l j e l e l v e vet­

tem által, m i n t 6 hónapos g y a p j ú t ; * ) a'' másik A-val jegyzett mellékzetben, a ' 2 - d i k szám alatt, azon nyers gyapjúból, mellyet én szinte 2-dik számmal jegyezve v e t t e m

által, m i n t 4 hónapos gyapjút.

A' B alatt lévő mellékzetben 1 szám­

m a l j e l e l v e , az A alatt lévő mellékzetben*

(Heyläge) bemutatott gyapjút egészen tisz­

tára m o s v a ; a* B alatt 2-dik számmal j e ­ lelve volt gyapjút .tisztára mosva.

A⁴ C alatt lévő mellékzetben az 1 szám

•) A z itt e m l í t e t t példányok 's mellékzetek a ' M o r ­ v a és Sziléziai egyesületeknek küldettek Brün««

b e , 's a z é n közlött visgálatoniat ú g y k e l l t e ­ k i n t e n i , m i n t 1829-dtkben Brűnben bemutatott v i t a t á s a i m n a k folytatását, melly a l k a l o m m a l Moró U r is jelen v a l a .

c i » )

alatt az 1 számmal jelelt, hat hónapos gyap­

júból készült posztó példányt, ugyan ezen C alatti mellékzetben a* 2-dik szám alatt, azon szám alatt lévő gyapjúból készült, t. i . négy hónaposból szövött posztó példányt, (itt vége szakad Moró U r előadásainak).

Szükségesnek vélem azonban itten vég­

tére megjegyezni, hogy m i n d a* Brűni, m i n d a Bécsi egyesületek a' legnagyobb figyelem­

mel fogadták Báró Ehrenfels L i n a k indít­

ványát a' juhtenyésztetésnek vitatott* új szabások szerénti folytatást felöl, \s noha helyben hagyták a'jelenlévő gyárosok is a' két három uyírésú gyapjúnak a' gyártás­

r a alkalmatos voltát; mindazonáltal k i k e l ­ tek a^% javaslat ellen többen a'jelenlévő gaz­

dák közzúl.*) A z o n b a n különösen a' Bécsi egyesület gyűlésein többen ajánlottak ma­

gokat próbatételre, 's az egész társaság k< d- vezóen fogadván az ismeretes tárgyat, egy­

szersmind felszóllította m i n d a^% gazdákat, m i n d a' gyárosokat, hogy próbatételeik a l ­ kalmával szerzett ismereteiket, 's azoknak következetjét az egyesülettel jövendőben is közöljék.

•) A^: uevezeti ellent mondó vitatások öszvesum- mázva 's E h r e n f e l s Úrnak reájok tett felelete a ' következő |-ban fog előadatni.

4