Szakirodalom 873
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 8–9. szám modell közül erre legalkalmasabbnak az
empirikus dekompozíció bizonyult.
A Google által alkalmazott Big Data- eljárások nem felelnek meg a hivatalos statisz- tika egyik fontos szempontjának: az átlátható- ságnak. A keresőmotor üzemeltetői nem oszt- ják meg, hogy egyes előrejelzéseket milyen keresési kifejezésekre alapozzák, így az adatok ellenőrizhetősége is kérdéses. A szerzők emiatt a hivatalos statisztikai szolgálat feladatának tekintik azt, hogy segítséget nyújtsanak a széles közönség számára a Big Data értelme- zésében és felhasználhatóságában.
A Big Data által biztosított nagy adat- mennyiség, gyorsaság és változatosság segít- heti a hivatalos statisztika pontosságát, rész- letgazdagságát, gyakoriságát, időszerűségét, és lehetőséget kínál új szakstatisztikák létre- hozására. Előfordulhat az is, hogy a Big Data felhasználásával készített statisztikák önma- gukban, más hivatalos statisztika nélkül is segíthetik a döntések meghozatalát vagy a társadalmi párbeszédet. A hivatalos statiszti- kai szervezeteknek nem szabad elvetni a modellezési eljárásokat, feltéve, hogy azok megfelelően dokumentálva bárki számára nyomon követhetők.
Lencsés Ákos,
a KSH Könyvtár főosztályvezetője E-mail: Akos.Lencses@ksh.hu
Günther, R.:
Munkaerôköltség-felvétel 2012
(Arbeitskostenerhebung 2012.) – Wirtschaft und Statistik. Dezember 2014. Seite 782–791.
Az Európai Unió 1959 óta gyűjti összeha- sonlító módon a tagországok munkaerőkölt- ség-adatait. Hosszas harmonizációs folyamat eredményeként egységes és minden gazdasági
ágra kiterjedő adatgyűjtésről 2004 óta lehet beszélni. A négyévenként kötelezően végre- hajtott uniós felvétel legutolsó, 2012. évi német hulláma nem annyira tematikájában, mint inkább a végrehajtás módjában különbö- zött a korábbiaktól. A feldolgozás, beleértve a teljeskörűsítést és a megbízhatósági vizsgálatot is, egységes alapon álló (Adabas platformon futó Java), de az adott felvételre szabott prog- rammal történt. A módszertani munkában az új igények kielégíthetőségének vizsgálata, az adatminőség javítása kapott prioritást. A 2012.
évi felvételt így több újdonság is jellemezte.
– Ilyen volt a munkáltatói öregségi nyug- díjjogosultságra vonatkozó adatgyűjtés kipró- bálása. Ez három feladatot foglalt magába: a kérdőív javítását, az adatellenőrzés szigorítá- sát, illetve a közszolgálati idő beszámítási módjának kialakítását.
– A fő cél a felhasználói igények lehetőség szerinti legjobb kielégítése mellett a megbíz- hatóság növelése és az adatszolgáltatói terhek minimalizálása volt. Ennek jegyében a kérdő- íven történt néhány változtatás. A nemzeti számlák módszertani változása miatt a munka- erőköltség-kérdőív néhány rovata is módosult, például bekerült a részvényjuttatással kapcso- latos információkérés. A felhasználói igény motiválta a magáncélú céges autóhasználatra vonatkozó adat bekérését. A 2008. évi felvé- telnél külső adatforrásból állapították meg a kötelező baleseti járulékot, de az így kapott eredmény nem illeszkedett az idősorba, ezért ez a tétel 2012-ben újra visszakerült a munka- erőköltség-felvételbe. Ezzel párhuzamosan néhány információ (például a ledolgozott órák száma) felmértből átvetté vált.
– A 2008. évben nagy várakozás előzte meg az automatizált elektronikus adatgyűjtés (eSTATISTIK.CORE) munkaerőköltség-felvé- telre adaptálását. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ennél a felvételnél továbbra is
874 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 8–9. szám inkább a hagyományos kérdőívet igénylik az
adatszolgáltatók, így 2012-ben e-kérdőív nem is készült. Helyette az adatszolgáltatóknak lehetőségük volt üzemi szintű adatgeneráló szoftver alkalmazására, mely lehetőséggel körülbelül 6 százalékuk élt. A többiek hagyo- mányos kérdőívet küldtek be postai úton vagy online módon. Ez utóbbi adatküldési útvonal használatának a súlya 2008 óta jelentősen nőtt, s a 2016. évi felvételnél – összhangban a statisztikai hivatal adatgyűjtési szabályzatának változásával – az online beküldés Németor- szágban már teljesen fel fogja váltani a postait.
– A 2012. évi felvételnél került sor először központi mintakijelölésre. A mintába 32 ezer vállalkozás (az összes egység 10,5 százaléka) került – nagyjából egyenletesen – az egyes tartományokból, ez körülbelül 10,4 millió munkavállalót jelent, az összes alkalmazásban álló 41 százalékát. Az előző felvételhez képest a meghiúsulási arány csökkent (a 2008-as 8,6- ről 2012-ben 6,1 százalékra), amiben szerepet játszott az, hogy nőtt a mintavételi keret meg- bízhatósága. A leggyakoribb meghiúsulási ok (2,8 százalékkal) az üzem időközbeni bezárása volt. A nem indokolható nemválaszolás 1,4-ről 0,9 százalékra mérséklődött. A javulás a ko- rábbinál jobb rotációs sémának és a pontosabb ágazati besorolásnak is köszönhető.
– Változott a teljeskörűsítési eljárás is, 2012-ben lineáris regressziós (GREG-)1 mo- dell segítségével, külső forrásból származó adatok felhasználásával történt a felszorzás.
Mint a cikkben látható, a GREG-modellen alapuló munkaerőköltség-adatokhoz valamivel kisebb hiba tartozik, mint a hagyományos eljárással számítotthoz. A legnagyobb előnye az új módszernek, hogy növelte a más adatfor- rásból származó, illetve a munkaerőköltség- felvételi adatok közötti konzisztenciát.
1 GREG (generalised regression estimator): álta- lánosított regressziós becslés.
– A munkaerőköltség-felvétel számára mindig nagy kihívást jelentett az ún. minor foglalkoztatás számbavétele. Ennek egyik oka az, hogy ezeket a munkavégzéseket a munkál- tatók nem feltétlenül a normál elszámolási rend szerint tartják nyilván. 2008-ban dolgoz- ták ki azt a becslési eljárást, amely a mikro- cenzusból a ledolgozott órákat ágazatspe- cifikus módon veszi alapul. 2012-ben az adat- forrás nem a mikrocenzus, hanem a 2010. évi ún. szolgálati idő adatfelvétel volt, ami – részben a számbavételi kategóriák különböző- sége miatt – 30 százalékkal rövidebb átlagos heti ledolgozott órát eredményezett.
A 2012. évi felvételnél végrehajtott válto- zások összességében javították az adatok módszertani megalapozottságát, illetve meg- bízhatóságát. Ezen túlmenően a munkaerőkölt- ség-felvétel hozzájárult az önkéntes munkálta- tói nyugdíjjárulék felvételének sikeréhez is, és biztosította a szükséges információkat annak eldöntéséhez, hogy 2016-ban is kell-e hasonlót végrehajtani.
Lakatos Judit
E-mail: Judit.Lakatos@ksh.hu
Bayerl, N. – Falkinger, J.:
A kutatás-fejlesztés elszámolása Ausztria nemzeti számláiban
(Erstellung von Güter- und Produktionskosten für Forschung und Entwicklung.) – Statistische Nachrichten. Mai 2015. Seite 390–402.
A nemzeti számlák felülvizsgált módszer- tana, az ESA 20101 előírja, hogy a kutatás- fejlesztés (K+F) hosszabb időszakon keresztül
