724 Fórum
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 7. szám vezet a helyi nagycsaládosoknak sok progra-
mot szervez, és igyekszik a kapcsolatot folya- matosan fenntartani velük. A kohézió szem- pontjából már egy családon túli, közösségi háló is létezik, így az esetlegesen nehéz vagy váratlan helyzetbe került családok számára közvetlen segítséget tudnak nyújtani.
A pódiumvitát megelőzően közreadott vi- taindító 2. pontjában kiemelt „kicsi vagy ko- csi” dilemmára válaszolva megjegyezte, hogy a NOE-s családok körében ez nem kérdés. A ringatók, a baba-mama klubok a családok közötti kapcsolatokat ápolják, és ezek a külső kapcsolatok rendkívül fontosak. A nagyszülők szerepét – Benkő Ágota mellett – ő is kiemel- te, ugyanakkor újdonságként tért ki arra, hogy a generációk közötti távolság napjainkban nagyobb, mint korábban volt. Felhívta a fi- gyelmet arra a tapasztalatra, hogy a második gyermek vállalásában a nagyszülők közelsége és az apa szerepe igen nagy. Ezért az anyák számára fontosak az említett közösségi (példá- ul baba-mama) programok, melyek a szülők
vagy az anya-gyermek kapcsolatára is jóté- kony hatással vannak.
Azon társadalmi csoportok képviselői, akik a családi kohézió szempontjából színesí- tették volna a felszólalásokat, mint például a történelmi egyházak családügyi szakértői, a fogyatékkal élőket képviselők, illetve a család egyéb kérdéseivel foglalkozó kutatók, sajnos nem vettek részt a pódiumbeszélgetésen. A korreferensek értékes hozzászólásai a tanul- mány továbbgondolására ösztönöztek, illetve újabb kutatási témák elemzésének lehetőségét vetették fel. A családi kohézió és családi kap- csolatok vizsgálatát szükséges minél szélesebb körben és minél pontosabban lehatárolt cso- portokra kiterjeszteni. Általános érvényű receptet semmi esetre sem lehet adni a csalá- dokról, de az megállapítható, hogy a kohézió elsődleges a családon belüli kapcsolatokban.
Dr. Pári András,
a Központi Statisztikai Hivatal tanácsosa E-mail: Andras.Pari@ksh.hu
Hoós János (1938-2014)
A család, barátok, egykori munkatársak és tanítványok 2014. május 30-án kísérték utolsó útjára Hoós Jánost, aki életének 77. évében elhunyt.
Hoós János 1938-ban született Szombathe- lyen. Szerény otthoni háttérrel indult. Hetven- éves korában így emlékezett életére: „Az elmúlt hetven év nagy részét az ún. „létező szocializmusban” éltem le. Ebben a rendszer- ben lettem első generációs értelmiségi…, tehát viszonylag magasra jutottam a társadalmi mobilitás ranglétráján, hisz anyám mosónő
volt, apám meg kétkezi, szakképzetlen rako- dómunkás. Így hát éltem mély szegénységben, de az anyagi és kulturális jómód, gyakran a luxus is életem kísérője volt – miként emberi, baráti kapcsolataim mindig is élők voltak nemcsak a vezető értelmiségiekkel, politiku- sokkal, magas beosztású állami tisztviselőkkel, de az anyámhoz és apámhoz hasonló munkás- emberekkel is.” (Napút Online. 2007. évi 10.
sz. 22–25. old.)
A szakmai életút az egykori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1961-ben
Fórum 725
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 7. szám kezdődött, ahol az egyetem elvégzése után a
Népgazdaság tervezése nevű tanszék gyakor- noka, tanársegédje, majd adjunktusa lett. Az egyetem elvégzése után egy évvel már egye- temi doktori címet szerzett. Oktatója volt az akkor induló tervmatematika-szakos közgaz- dásznemzedéknek, tagjainak később is aktív támogatója maradt épp úgy, mint a magyar közgazdászképzésben abban az időben még újnak számító matematikai közgazdasági isme- retek elterjesztésének.
Személyesen az 1961-ben indult tervma- tematika-szak hallgatójaként, a szak nevelőta- náraként ismertem meg. Ma is jól emlékszem arra, hogy közvetlen egyéniségével, szakér- telmével milyen sokat segített nekünk az egyetemi indulásnál. Többek között ezért is nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy évek múlva, végzett diákjai közül néhányan munkatársai lehettünk a Tervhivatalban, ahol magas beosztásában is megőrizte közvetlensé- gét, szakmai igényességét önmagával, munka- társaival, tanítványaival szemben.
Szakmai pályájában nagy változást hozott az 1968-as esztendő, ettől kezdve ugyanis huszonkét esztendőn át a politikai, majd a kormányzati szférában dolgozott. 1968-ban egy, az MSZMP Központi Bizottságának Gazdaságpolitikai osztályán végzendő mun- kára kapott felkérést, így közvetlen szereplő- je lehetett az Új Gazdasági Mechanizmusnak nevezett reform gazdaságpolitika 1968. évi elindításának. Nagy feladat volt ez számára, amit alapos szakmai felkészültsége és kiváló valóságismerete alapján elismerésre méltón, a gazdaságpolitika művelői között tekintélyt szerezve oldott meg. Munkája elismeréseként 1971-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst, majd 1977-ben az arany fokozatát.
Azon kevesek közé tartozott, akik felelős politikai tevékenységük mellett nem szakad- tak el a tudományos kutatástól, az egyetemi oktatástól sem. Munkája mellett 1970-ben
megvédte kandidátusi disszertációját, majd 1977-ben megszerezte az MTA közgazdaság- tudomány doktora fokozatot is. Politikai pályája felfelé ívelt, 1978-ban a Gazdaságpo- litikai osztály vezetője és a Központi Bizott- ság tagja lett.
Tizenkét éves politikai munka után, 1980-tól, tíz éven keresztül kormányzati vezetői feladatokat látott el. Először 1987-ig államtitkári rangban az Országos Tervhivatal elnökhelyetteseként, majd 1987 és 1989 között elnökeként dolgozott. Nagy érdeme volt abban, hogy a Tervhivatal, a gazdaság- politika alakításának, a gazdasági folyamatok elemzésének fontos kormányzati intézménye, szakmai műhelye lett. Kormányzati munkája során is ismert volt egész életében vállalt elvhűségéről, határozott véleményalkotásáról és annak bátor képviseletéről. A már említett életrajzi visszaemlékezésében, 2007-ben ezt mondta erről az időszakról: „Az 1980-as években személyesen is átéltem, hogy a rendszer gazdaságilag ellehetetlenül.” Azok közé tartozott, akik vállalták az elkerülhetet- len reformok elindítását a gazdaságban, és akiknek kezdeményező szerepét megalapozta szakmai felkészültségük, tapasztalatuk és politikai meggyőződésük.
Az államigazgatásban végzett munkájának második állomása a Központi Statisztikai Hivatal volt, ahova 1989-ben, államtitkári rangban elnöknek nevezték ki. Ebben a mun- kakörben 1990 júniusáig dolgozott. Rövid elnöksége idején továbbvitte az elődje, Nyitrai Ferencné dr. által megkezdett munkálatokat, amelyek mind itthon, mind a nemzetközi intézményeknél elismertté tették a hivatal elemző és előrejelző tevékenységét. 1989-től a Nemzetközi Népesedési Fórum európai regio- nális munkacsoportjának alelnöki tisztét is betöltötte.
Az egyetemi katedrához és a tudományos kutatáshoz való visszatérés 1990-ben nem volt
726 Fórum
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 7. szám nehéz számára, mivel kapcsolata az alma
materrel folyamatosan megmaradt. Az immár Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre átnevezett intézményben először tudományos munkatárs, majd 1991-től egyetemi tanár, 2008-tól professzor emeritus lett.
Az 1990-es évek elejétől Hoós János kuta- tásaiban és az oktatásban megkülönböztetett figyelmet fordított a közösségi gazdaságtan és a kormányzás kérdéseire, a globalizáció hatá- saira, az európai uniós csatlakozásra. Ezeken a területeken is különösen a magyar gazdasági felzárkózás esélyeit, lehetőségeit elemezte.
Számos folyóiratcikke, valamint magyar és angol nyelvű könyve jelent meg.
A közgazdasági egyetemi oktatómunkával párhuzamosan a Nyugat-magyarországi Egye- tem Közgazdaságtudományi Karán, annak megalakulásától haláláig oktató volt közszolgá- lati alap- és mesterszakon, részt vett a Széche- nyi István Doktori Iskola alapításában. Ugyan- csak életének ebben a korszakában több külföldi egyetemen is oktatott vagy kutatott: többek
között az Erasmus Egyetemen, Rotterdamban (1992), majd a Londoni Közgazdasági Egyete- men (1993), a Nürnbergi Egyetemen (1994), a Leuveni Katolikus Egyetemen (1995), a Hószei Egyetemen Japánban (1996), a Stockholmi Egyetemen (1998). 2000 és 2003 között meg- kapta a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat.
Tapasztalatait a Magyar Közgazdasági Társaság keretei között is széles körben adta át a közgazdászok szakmai közösségének. 2000 és 2008 között a Fejlődés-gazdaságtani Szak- osztály elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémián 1995 és 2008 között a Jövőkutatási Bizottság tagja volt.
Gazdag tudományos és oktatói örökséget hagyott azokra, akik tárgyait oktatni, műveit olvasni fogják, elképzeléseit pedig készek továbbgondolni.
Szakmai örökségét, az igaz, őszinte és se- gítőkész ember emlékét megőrizzük.
Dr. Sivák József,
a közgazdaság-tudományok kandidátusa
HOÓS JÁNOS MŰVEINEK GYŰJTEMÉNYE
HOÓS J. [1970]: A gazdasági növekedés alapvető tényezői. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Budapest.
HOÓS J. – LÁSZLÓ J. [1975]: A népgazdaság tervezése és irányítása. Tankönyvkiadó. Budapest.
HOÓS J. [1976]: Műszaki fejlődés – struktúraváltozás – gazdaságirányítás. Kossuth Kiadó. Buda- pest.
HOÓS J. [1978]: Beruházások a szocialista gazdaságban. Kossuth Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [1980]: Gazdaság és gazdaságpolitika. Kossuth Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [1983]: A népgazdasági tervezés és az új növekedési pálya. Kossuth Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [1985]: Az új növekedési pálya feltételei és követelményei. Közgazdasági és Jogi Könyvki- adó. Budapest.
HOÓS J. [1988]: Szelektív fejlesztés – struktúrapolitika. Kossuth Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [1991]: Gazdálkodás és racionalitás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
HOÓS J. [1991]: Gazdasági optimum – társadalmi valóság. Aula Kiadó. Budapest.
HOÓS, J. [1997]: The Unfolding New World and Economics. Akadémiai Kiadó. Budapest.
HOÓS J. – HŐGYE M. [2000]: Gazdaságpolitika. Jegyzet. Nyugat-Magyarországi Egyetem. Sopron.
HOÓS, J. [2000]: Globalisation, Multinational Corporation and Economics. Akadémiai Kiadó.
Budapest.
Fórum 727
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 7. szám
HOÓS, J. –KUMIKO H.–PALÁNKAI T. (szerk.) [2002]: The Enlargement of the European Union toward Central Europe and the Role of the Japanese Economy. Aula Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [2002]: A közösségi döntési rendszer. Aula Kiadó. Budapest.
HOÓS J. [2003]: Konjunktúra és piackutatás. Aula Kiadó. Budapest.
HOÓS, J. [2006]: Global Governance. Global Governance and Global Political Stability – Need for Global Governance and Chance of its Development. Akadémiai Kiadó. Budapest.
HOÓS, J. [2009]: Corporate Governance. Aula Kiadó. Budapest.
Hírek, események
Választás. Nyugdíjba vonulása miatt le- mondott tisztségéről Jil Matheson, az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnöke. A bizottság vezető testülete ezért egyhangúan Vukovich Gabriella címzetes egyetemi tanárt, a Közpon- ti Statisztikai Hivatal (KSH) elnökét választot- ta ügyvezető elnökké 2015 márciusáig, a 45.
ülésszak végéig. Döntésüket azzal indokolták, hogy korábbi bizottsági elnöki tevékenysége alapján Vukovich Gabriellát találják e tisztség- re legalkalmasabbnak. Emlékezetes, hogy az ENSZ Közgyűlése 2014 januárjában Magyar- ország előterjesztése nyomán fogadta el a hivatalos statisztika alapelveit tartalmazó dokumentumot, amely először emelte a globá- lis politikai elkötelezettség szintjére a hivata- los statisztika függetlenségének, objektivitásá- nak, átláthatóságának, valamint a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatok fokozott védelmé- nek követelményeit.
Tanári cím adományozása. A Pécsi Tu- dományegyetem (PTE) Szenátusa Németh Zsoltnak, a KSH társadalomstatisztikai elnök- helyettesének címzetes egyetemi tanári címet adományozott. Az okirat ünnepélyes átadására a PTE Tanévzáró Ünnepi Szenátusi Ülésén, 2014. június 19-én került sor.
Kinevezés. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke 2014. június 4-ei hatállyal Tóth Szabol- csot a Gazdálkodási főosztály, Szabó Zsig-
mondot pedig a Költségvetési fejezet osztálya vezetőjének nevezte ki.
Konferencia. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2014. június 12-én „Az államadósság- mutató mérséklésének középtávú perspektívái”
címmel rendezett konferenciát. Az eseménnyel az a számvevőszéki konferenciasorozat folyta- tódott, amellyel az ÁSZ támogatni kívánja a Költségvetési Tanács munkáját, felkészülését a stabilitási törvényben rögzített feladataira. A témaválasztást az új kormányzati ciklus kezde- te, a 2014-ben megkezdődött új európai hét- éves költségvetési ciklus, valamint a tagálla- mok körében szorgalmazott középtávú (há- roméves) költségvetési tervezés fejlesztése indokolta. A konferencián Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazda- sági Társaság (MKT) elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, az MKT tagja, Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Csepreghy Nándor, a Minisz- terelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, Marján Attila, a Kül- ügyi Intézet európai kutatási igazgatója, vala- mint Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egye- tem tudományos kutatója osztotta meg gondo- latait, szakmai álláspontját a meghívottakkal.
Szakmai rendezvényt szervezett a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi és Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya „A munka-
