Szakirodalom 503
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 5. szám pont van kijelölve az aktívák felmérésére, pél-
dául az év utolsó napja. Ez a megközelítés azonban nehézségekkel járhat az adatgyűjtés során, előfordulhat, hogy a válaszadók más időpontra vonatkozó értékét ismerik az aktívá- nak, illetve, hogy a kijelölt napon nem tudnak nyilatkozni.
A vagyonosságról szóló adatok mikro- szinten a következő forrásokból származnak:
különböző kérdőíves felmérésekből; pénzügyi intézményektől; adóhivataloktól; privát adat- bázisokból értékes aktíváikról (például műtár- gyakról). Fő adatforrásként a kérdőíves felmé- rések szolgálnak, melyek hiányosságaik elle- nére a legtöbb információt tartalmazzák, ösz- szekapcsolva a személyek és háztartások jel- legzetes tulajdonságaival, lehetővé téve klasz- szifikációjukat.
Összefoglalva: a fogyasztók viselkedésé- nek megértéséhez és az alkalmazott gazdaság- és társadalompolitika hatásainak értékéléséhez elengedhetetlen a vagyon vizsgálata. A nemze- ti mérlegek rendszerén alapul a vagyon kon- cepciója és alapvető definíciói. A háztartások fogyasztási lehetőségének, pénzügyi sokkra való reakciójának, valamint az adósságkezelő- képességének megértéséhez mikroanalízis szükséges. Mikroszinten a kérdőíves felméré- sek szolgáltatják a legjobb adatokat. Jelenleg Lengyelországban egyetlen (privát vagy álla- mi) intézmény sem folytat a háztartások va- gyonáról szóló vizsgálatot. Ezek a felmérések rendkívül nehezen kivitelezhetők, azonban el- végzésük elkerülhetetlennek tűnik, ugyanis ez az egyetlen módja például a pénzügyi likvidi- tás elvesztésével fenyegetett háztartások szá- mának becslésére.
A Lengyel Nemzeti Bank a lengyel Köz- ponti Statisztikai Hivatal együttműködésével megkezdte a háztartások anyagi helyzetének elemzését. A munkát az Európai Központi Bank tapasztalataira alapozzák, amely 2010 és 2011 között elvégezte az eurózónába tartozó
háztartások pénzügyeinek és fogyasztásának vizsgálatát.
A vagyonosságról szóló társadalmi vizsgá- latokat bővíteni kell. A háztartások anyagi helyzetének értékelése a kiadások, a jövedel- mek és a vagyon integrált elemzését igényli.
Gyódi Kristóf,
a Varsói Egyetem hallgatója E-mail: kgyodi@me.com
Krenner, D. — Horneffer, B.:
Felvétel a felsôfokú végzettségûek karrierlehetôségeirôl és nemzetközi mobilitásáról
(Erhebung zu Karriereverläufen und internationaler Mobilität von Hochqualifizierten.) – Wirtschaft und Statistik. 2014. Január. 52–61. old.
A világ fejlődésének, a haladásnak és az innovációnak a kulcsa a magasan képzett munkaerő. Nemzetközi szinten is komoly ér- deklődés kíséri a tudományos karrier vonzere- jét, nemzetközi mobilitását és az utánpótlás hosszú távú biztosítását. A demográfia átala- kulása és a fenyegető szakemberhiány miatt Németországban fontossá vált a tudósutánpót- lás megteremtése és a tudományos karrierek támogatása. A felsőfokú végzettségűek tartós elvándorlása az országot versenyhátrányba ta- szítja, míg a hazai oktatási rendszer emberi erőforrást képez, ami azután más országok gazdaságának áll rendelkezésére. Ezzel szem- ben a külföldről bevándorolt felsőfokú vég- zettségűek gazdagítják a hazai tudományos képet, elősegítik a fejlődést és az innovációt, amivel – az oktatási rendszer terhelése nélkül – erősítik a gazdaságot.
A hivatalos statisztikában a múltban is kö- zöltek adatokat a felsőfokú végzettségűek szá- máról, struktúrájáról, de nem volt információ a
504 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 5. szám karrierlehetőségeikről vagy a nemzetközi mobi-
litásukról. 2004 óta léteznek törekvések ennek megfelelő statisztikai rendszer felállítására. „A doktori címmel rendelkezők karrierlehetőségei”
(Careers of Doctorate Holders – CDH) címmel nemzetközi szinten is összehasonlítható adatbá- zis készült. Németország részt vett minden adat- szolgáltatásban, mindazonáltal ez ideig még nem készített saját felvételt.
„A felsőfokú végzettségűek karrierlehető- ségei és nemzetközi mobilitása” elnevezésű adatgyűjtést 2012. január és április vége között hajtották végre a német szövetségi statisztikai törvény 7. §. 2. bekezdése alapján a szövetségi és tartományi statisztikai hivatalok együttmű- ködésében.
A felvétel igazodott a nemzetközi CDH- projekthez, de saját kérdéseket is tartalmazott. A kérdőív öt modulból állt, melyek a végzettségről és tudományos fokozatról, az aktuális és a múltbéli foglalkozásról és tevékenységről, a nemzetközi mobilitásról (be-, illetve kiköltö- zés), a kutatási tevékenységről és a demográfiai adatokról szóltak.
A felvétel koncepciója szerint az informáci- ók minden, Németországban élő felsőfokú vég- zettségű személyre vonatkoztak, tekintet nélkül állampolgárságukra, és függetlenül attól, hogy végzettségüket melyik országban szerezték. Fel- sőfokú végzettségűnek tekintettek mindenkit, aki felsőoktatási szakképzésben, felsőfokú alap- képzésben szerzett végzettséget, vagy annál magasabb, egyetemi vagy tudományos fokozat- tal rendelkezik. A felvételben való részvétel ön- kéntes volt.
Olyan aktuális és átfogó lista nem volt, amelyből megfelelő mintát lehetett választani.
A felhasznált mintavételi keret a legutóbbi mikrocenzusban szereplő azon háztartásokat tartalmazta, akik jelezték, hogy további felvéte- lekben hajlandók részt venni. Ez a bázis 2011 közepén összesen 12 300, az előbbiek szerinti felsőfokú végzettségű személyt tartalmazott, de
ebből csak 1 100 fő volt egyetemi végzettségű, vagy rendelkezett tudományos fokozattal (a to- vábbiakban: magasabb végzettségű), ezért az e csoportról szóló differenciált és reprezentatív információk nyeréséhez egyéb stratégiák váltak szükségessé. Ennek érdekében a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal nyílt felhívást intézett a maga- sabb végzettségűekhez, hogy hajlandók-e részt venni ebben a felvételben. Erre megfelelő szá- mú válasz érkezett. Végül összesen 15 032 fel- sőfokú végzettségű személy szerepelt a vizsgá- latban, ebből 6 782 felsőoktatási szakképzésben, illetve felsőfokú alapképzésben végzett, és 8 250-en rendelkeztek ennél magasabb végzett- séggel. Ez 75 százalékos átlagos válaszolási aránynak felelt meg, de a magasabb végzettsé- gűek 83 százalékával szemben a felsőoktatási szak-, illetve alapképzésben végzetteknek csak 68 százaléka töltötte ki a kérdőívet. A kutatók úgy ítélték meg, hogy míg a kombinált eljárás- nak köszönhetően, előbbiekről használható eredmény született, addig az utóbbi csoport he- terogenitása és a mintában szereplő csekély száma miatt, rájuk vonatkozóan aligha kaptak megfelelő eredményt.
A válaszolók korcsoportos aránya sem tük- rözte a mikrocenzus által mutatott népességbeli arányukat, ezért a 44 év alattiakat összevontan közölték, a 65 éven felüli nemfoglalkoztatottak viszont többen voltak, mint népességbeli ará- nyuk megkövetelte volna, ezért őket figyelmen kívül hagyták. Szintén kevesen jelentek meg a nemzetközi vándorlásban (több mint 3 hónapnyi tartózkodás tanulás, foglalkoztatás vagy kutatás céljából) résztvevők, akár Németországon kívül szerezték legmagasabb felsőfokú iskolai végzett- ségüket, akár állampolgárság nélkül dolgoztak az országban. Ahhoz, hogy körükben a nemzet- közi vándorlás részletesen vizsgálható legyen, a mintavételi keret kiegészítése szükséges.
A teljeskörűsítéshez külön módszert dol- goztak ki a mikrocenzus eredményeiből számít- va korcsoportok, foglalkozási, szakmai csopor-
Szakirodalom 505
Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 5. szám tok, állampolgárság (német-nem német), és tar-
tományok (új tartományok Berlinnel, régi – Német Szövetségi Köztársaság – tartományok Berlin nélkül) alapján rétegezve. Részben kétfé- le teljeskörűsítést végeztek el, egyiket belföldi, másikat a CDH-projekt nemzetközi összehason- líthatósága érdekében megfeleltették a FRASCATI és az ISCO-08 besorolásainak is.
Az előbbiekben vázolt problémák miatt a cikkben közölt elemzés csak a magasabb vég- zettségűekre terjedt ki.
2011-ben 751 900 egyetemi végzettségű vagy tudományos fokozattal rendelkező sze- mély élt Németországban. A 65 év alatti maga- san képzettek 93 százaléka foglalkoztatott volt ebben az időszakban. A tudományos fokozattal rendelkező nők kevesebben voltak, mint a férfi- ak, ám a korcsoportos megoszlás változást mu- tat: míg a 65 éven felüliek ötöde nő, addig a 44 év alattiak már több mint 40 százaléka. Az ösz- szes magas végzettségűek közel 40 százaléka orvos, de sokan vannak (20%) természettudo- mányos-matematikus pályán is. A mérnöki, jo- gi-társadalomtudományi és a nyelv-kultúra- művészeti szakmai csoportokban közel egyen- lően oszlanak meg, e három pályán dolgozók együttesen vannak annyian, mint az orvosok.
Az összes magasan képzett munkavállaló 19 százaléka felsőfokú tanintézményben dolgozott, ezeknek közel fele kutatói státusban. A kutatás- fejlesztés területén 5 százalékuk tevékenykedett.
A felvételből egyértelműen kimutathatók voltak olyan foglalkozási csoportok (például or- vosok), amelyek hagyományosan erősen kap- csolódtak egyetemi végzettséghez vagy kutatói tevékenységhez. A nem adekvát tevékenységek vizsgálatából kiderült az is, hogy a képzettségek összesen háromnegyedüknél harmonizált a vég- zett munkával. Kiemelten a kutatói státusban levők fele teljesen, egyharmada részben, össze- sen tehát több mint négyötödük szakmai vég- zettségének megfelelő munkakört látott el, míg a nem kutatói státusban levőknél ez nem érte el
a 60 százalékot. A vállalatok egyre növekvő szerepet játszanak a magasan képzettek foglal- koztatásában, ahol a vizsgált személyek jobbára a menedzsmentben foglalnak helyet.
A munkahelyi elégedettségre vonatkozó kérdésekre válaszolók összességükben (93%) elégedettek voltak a munkahelyükkel. A kutatók elsősorban a kreatív, innovatív tevékenységet becsülik, valamint a speciális érdeklődésüknek megfelelő feladatokat és az önállóságot. A munkahelyük biztonságával is sokan elégedet- tek, mégis 18 százalékuk bizonytalannak érzi a munkáját, ami a határozott idejű szerződésekkel lehet összefüggésben, ők a karrierlehetőségeket, a fizetést, a családi élet és a munka egyeztetését is rosszabbra értékelték.
Az adatok rendszeres és tartós rendelkezés- re bocsátása központi jelentőségű. A statisztikai hivatalon keresztül történő rendszeres adatgyűj- téshez megfelelő jogi alap megteremtése szük- séges. Az alkalmazott módszertan lehetőséget teremtett a további felvételek megvalósításához, ami biztosítja a hosszú távú és rendszeres adat- közlést, de a további adatigények érdekében a felsőoktatási szakképzésben és a felsőfokú alapképzésben végzettek elérhetőségét és repre- zentativitását növelni kell. Rajtuk kívül elsősor- ban a Németországban élő, de állampolgárság- gal nem rendelkező magasabb képzettségűek, a nemzetközi vándorlásban résztvevők és a kuta- tók lehetnek egy bővített mintavételi keret cél- csoportja. Érdemes annak a lehetőségét is mér- legelni, hogy azokat a köröket, ahol a felsőfokú végzettségűek megjelennek, hogyan lehet be- vonni a vizsgálatba.
További információk a szövetségi statiszti- kai hivatal kiadásában megjelenő „Hoch- qualifizierte in Deutschland 2011” c. kiadvány- ban találhatók.
Varga Anna,
a KSH ny. vezető-főtanácsosa E-mail: awarga@freemail.hu
