• Nem Talált Eredményt

AZ ÉSZAK-BAKONYALJAI NÉMET FALVAK DŰLŐNEVEI

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "AZ ÉSZAK-BAKONYALJAI NÉMET FALVAK DŰLŐNEVEI"

Copied!
68
0
0

Teljes szövegt

(1)

NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK

SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, tBLETER JAKAB, SCHMIDT HENRIK ________________________________ LXI_________________________________

K

AZ ÉSZAK-BAKONYALJAI NÉMET FALVAK DŰLŐNEVEI

C'V.! p j 7'- A ■ CZíV

' J ,;.Ő : n IRTA

PÉTERDI OTTÓ

BUDAPEST, 1934

PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTVÉREK) NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉSE.

(2)

(Von den ín ungarischer Sprache verfassten und mit je einem deutschen Aus­

zug versehenen Arbeiten zur deutschen Philologie sind bis jetzt folgende Hefte erschienen:)

I. Thienemann Tivadar: Német és magyar nyelvújító törekvések.

(Bestrebungen auf dem Gebiete der deutschen und ungarischen Sprachreform.) 1912. ... 1.50 P II. Csáki Richárd: Honterus János német iratai forráskritikai és nyel­

vészeti szempontból, (Quellenkritische und sprachliche Untersuchung der deutschen Schriften des Johannes Honterus.) 1912... 1.50 P III. Dr. Hajek Egon: Az erdélyi szász regényirodalom a XIX. század közepén. (Der siebenb.-sächsische Roman um die Mitte des 19.

Jahrhunderts.) 1913. ... 2.50 P IV. Roth Alfred: Tanulmányok (az erdélyi szász) Roth Dánielről. I. Roth Dániel élete. II. Roth Dániel regényeinek és novelláinak forrásai.

[Studien über (den siebenb.-sächsischen Romanschriftsteller) Daniel Roth: 1. Das Leben Daniel Roths: 2. Die Quellen der Romane und Novellen Daniel Roths.) 1913... 3.— P V. Dr, Huss Richárd: Az erdélyi szász nyelvjárástanulmányozás mai

állása. (Der heutige Stand der siebenbürgisch-sächsischen Sprachfor­

schung.) 1913...2— P VI. Hollítzer Gyula: Liszt Ferenc és a weimari irodalmi élet. (Franz

Liszt und das literarische Leben in Weimar.) 1913...3.— P VII. Schwarz Frigyes: A soproni hienc gyermekdal. (Das Kinderlied der

Hienzen in Sopron-Oedenburg.) 1913... 4,— P VIII. Szentirmay Gizella: Mörike Eduard ,.Maler Nolten“ című r eg '

(Ed. Mörikes „Maler Nolten".) 1913...2^- IX. Czinkotszky Jenő: Oswald újbányai jegyző német verses elbeszélés

a XIV. századból. (Die deutsche Verserzählung Oswalds des Schreibers aus Ujbánya-Königsberg in Ungarn aus dem 14, Jahrh.) 1914, 2.50 P X. Schwartz Elemér: A rábalapincsközi (délbajor) nyelvjárás hangtana.

[Lautlehre der (südbayerischen) Mundart zwischen der Raab u. Lafniz in Westungarn.) 1914... 3.50 P XI. Trócsányi Dezső: Humboldt Vilmos nyelvbölcsészete. (W. von Hum­

boldts Sprachphilosophie.) 1914... 2.— P XII. Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig.

Függelékül a budai és pesti német színházak műsora 1783— 1812.

(Geschichte der Ofner und Pester deutschen Theater bis 1812. Als Anhang das Repertoire der Ofner und Pester deutschen Theater 1783— 1812.) 1914... 3,— P XIII. Moór Elemér: A Toldi-monda és német kapcsolatai. [Die (unga­

rische) Toldi-Sage und ihre Zusammenhänge mit der deutschen

Sage.) 1914. 2,— P

XIV. Koszó János: Fessler Ignác Aurél élete és szépirodalmi működése (Ignaz Aurel Fesslers Leben und schöngeistiges Wirken.) 1915. 2.50 P XV. Mornau József: A szeghegyi német (rajnai frank) nyelvjárás hang­

tana. [Lautlehre der deutschen (rheinfränkischen) Mundart von Szeg­

hegy (Kom. Bács)) 1915. ... ... ...2.50 P XVI. Hollaender Rózsi: Déry Julianna (1864—18991 élete és költészete.

(Julianne Dérv’s Leben und Dichten. 1864—1899.) 1915... 2.— P XVII. Zuber Marianne: A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig.

(Geschichte der ungarländischen deutschen Zeitschriften bis 1810.) 1915. ... 3.— P XVIII. Happ József: Béb község német (középbajor) nyelvjárásának hang­

tana, [Lautlehre der deutschen (mittelbayerischen) Mundart der Ge­

meinde Béb (Kom. Veszprém).) 1915... 3.— P XIX, Dr. Weber Arthur: A szepesi nyelvjárástanulmányozás története.

(Geschichte der Zipser Dialektforschung.) 1916...1.50 P XX. Várady Imre: Gellert hazánkban. (Gellert in Ungarn.) 1917. ... 3.— P XXI. Pausz Gabriella: Nemes Artner Mária Terézia (1772—1829) és írói köre. [Marie Therese von Artner (1772—1829) und ihr literarischer Kreis.l 1917. ... ...3.50 P

(3)

0 . - 2 3 ^ /

Ál-

AZ ÉSZAK-BAKONYALJAI NÉMET FALVAK DŰLŐNEVEI

IRTA

PÉTERDI OTTÓ

BUDAPEST, 1934

(4)

A SZERZŐ KIADÁSA.

DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.

(5)

T A R TA LO M .

O l d a l

Előszó 4

I. A dűlőnévkuta tá s: ... 5

1. Tárgya ... 2. Feladata ... 6

5. Célja (szisztematikus m ó d s z e r e )... 7

4. Heurisztikus m ó d s z e r ... , ... 9

5. Magyarország t ö r t é n e t e ...

il. a) A nyelvjá rá s és a d ű lő n eve k... 12

Az északbakonyaljai német nyelvjárás rövid 1. hangtana és a magyar szavak e j t é s e ... 14

2. szótana: a) a tartalom tudatossága melletti szerkezetfejlődés a szavakban ... 16

b) az értelemnek tudat alá merülése melletti szerkezet­ fejlődés a d ű lő n e v e k b e n ... ■ . 17

c) a dűlőnevek s z ó k é p z é s ta n a ... 19

3. A dűlőnevek esettana ... 20

b) A községhatárok beosztása a X V I II. s z . - b a n ... 21

111. A z ész ak-b akonyaljai ném et fa l v a k dűlőneve i... 24

1. Bakonygyirót határának k i a l a k u lá s a ... 24

2. Bakonykoppány d ű l ő n e v e i ... 29

3. Bakonvpéterd d ű lő n é v k in c s e ... 53

4. Bakonyszentiván határalakulása ... 59

5. Fenyőfő h a t á r a ... 43

6. A kultúrmunka Románd d ű lő n é v k é p é b e n ... 46

7. Szűcs határképe dűlőnevei a l a p j á n ... 51

összefoglalás... 54

Irodalom . ... 58

T á r g y m u ta t ó ... 60

D eutscher A u s z u g ... 62

(6)

Az é sz a k b a k o n y a lja i d ű lő n ev ek et tá rg y a ló kis ta n u lm á ­ nyom egyrészt fo rrá sk ia d á s k ív án lenni a vonatkozó k ö z ­ ségek h ely tö rtén etéh ez, m ásrészt b e m u ta tó a m a g y a r k ö zé p - hegység alig 200 éves n ém etn y e lv ű dűlőnévkincséből. E gy-

részét u g y an is szélesebb ala p o n m ár ö sszegyűjtöttem . Az általán o s g y ű jté sn e k m ielőbbi befejezése és egységes feldolgozása lesz to v áb b i törekvésem .

S zü lő falu m és k ö rn y é k é n e k h e ly tö rté n e te m á r közép- iskolás k o rom ban érdekelt. A kkor m ég a d ű lő n ev ek ilyen vo­

n atk o zá sú érté k érő l nem tu d tam . E zért n ag y h á lá v a l ta r to ­ zom P etz G edeon professzor ú rn a k , a k i m int a m ag y aro rszá g i g erm a n isz tik a szám os terü le té n ek felfed ő je irá n y íto tta m u n ­ k ak e d v em et ebbe a k ö rb e és k ia d á s ra kész m űvem sorsát is

kezébe vette.

E helyen kell k ü lö n is k öszönetét m ondanom S ch w a rtz Elem ér professzor ú rn a k a k itü n te tő szívességért, am ellyel m u n k ám h a la d á sá t á lla n d ó a n érdeklődésére m é lta tta és a kezdő előtt fe ltám ad ó nehézségekben a leg kegyesebben seg ít­

ségem re volt.

(7)

I.

A községek terü le te feloszlik b elterü le tre, vagyis m ag ára a la k o tt részre, m elynek neve a h e ly n é v és k ü lterü letre , vagyis h a tá r ra (F lu rm ark , H o tte r1). A h a tá rb a n ta lá lh a tó összes elnevezéseket egy névvel fo g la lh a tju k össze: d ű lő ­ n e v e k (F lurnam en). Két alo sztály t k ü lö n b ö z te tü n k m eg:

a) m ű o e ltfö ld n e o e k , vagyis az egyenlő fek v ésű és ta la jú kisebb fö ld terü le te k nevei, m ely fö ld te rü le te k e t a lakosság m űvel; id etarto z n ak a szá n tó fö ld n e v e k , pl. k ölesföldek és a ré tn e v e k , pl. ú jré t:

b) a többi terepform a és tárg y neve, pl. hegyek, völgyek, erd ő k , vizek, u tak , m alm ok, stb. nevei.

N agyon g y a k o ria k a k everék esetek. T erep fo rm á k nevé­

vel, sőt helynévvel jelölnek meg m űvelt földet, am ely azok terü letén , dl. szom szédságában te rü l el.

A d ű lőnevek keletkezésére vonatkozó k érdés tu la jd o n ­ képen k é tá g ú : m ikor k eletk e ztek á lta lá b a n a m ag y aro rszág i dűlőelnevezések és m ilyen in d ító okok h o zták létre őket. Voll- m an n k ö n y v éb ő l1 2 * n y ert in d ításo k a la p já n fe le letü n k et így fo g a lm a zh atju k m eg: a m ű v eltfö ld ek elnevezése szüksé­

gessé vált a m egkülönböztető m egjelölés szem p o n tjáb ó l a vég­

leges h atárb eo sztás k ia la k u lá sa és a k ü lö n b irto k keletkezése id ején ; a többi térszín i form a nevét pedig egyrészt a honfog­

laló m agy arság ad ta, m ely fokozatosan m egism erte az ú j hazát, m ásrészt a nevek még koráb b i, dl. későbbi időből sz á r­

m azn ak . A n agyszám ú nem zetiségi, utólagos b evándorlások részben m e g v á lto z ta tjá k a dűlőnévkincset.

Az a tu d o m án y ág , m ely a d ű lő n ev ek et a tudom ányos k u ­ tatás tá rg y á v á teszi: a d ű lö n é v k u ta tá s (a ném et term inusok

1 V. ö. Melich J.. MNy. 26, 161. 11.

2 V. ö. Vollmann R.. Flurnamensammlung. München, 1926.4 5., 8. 1.

— Schwartz Elemér, Egyet. Philologiai Közlöny. 57, 175. 1.

(8)

ta rta lm a között bizonyos á rn y a la ti k ü lö n b ség ek 3 á lla p íth a tó k m eg: F lu rn a m e n k u n d e , F lu rk u n d e , F lu rn am en fo rsch u n g ).

*

A d ű lő n é v k u ta tá s feladata — m ik én t a többi tu d o m á n y ­ n ak is — az a n y a g g y ű jté se és m ag y arázá sa.

Az a n y a g g y ű jté s különböző szem pontok szerin t tö rté n ­ hetik. G y ű jte n i lehet egy vidék összes neveit v a g y csak egyes d ű lőneveket, m égpedig tö rtén e ti é rté k ü k szerin t (pl. k u ltú r - áram lato k !), az alkalom szerűség szem pontjából (pl. általán o s érdeklődés!), v a g y k izáró lag a m ű veit föld neveket (m int a mi g y ű jté sü n k ), stb. A csonkam ag y aro rszág i ném et dű lő n ev ek közül elsőrendű fontosságúak a n y e lv já rá si alakok, m ert a nép k o n z e rv a tív b e á llítá sú : m ásodsorban k ö v etk ez n ek az o k ­ levelekben ta lá lh a tó form ák, m ert a név életrajzáh o z a d n a k felvilágosítást. A hivatalo s nevek tö b b n y ire azonosak a n ép intencionális elnevezéseivel, jó ré sz ü k az o n b an a h iv a ta ln o k o k önkényes, h a g y o m á n y t m egvető e ljá rá s á n a k (a mi szem pon­

tu n k b ó l!) kevésbbé érték es eredm énye.

A d ű lő n é v k u ta tá s fe la d a ta i k ö zö tt a legnehezebb k érd és a név m a g y a rá z á sa a keletkezés és ta rta lo m szem pontjából.

A jelentés felderítéséb en rendesen a n y elv i a lak b ó l in d u lu n k ki a h a n g ta n és szó tan vonatkozó részeinek alk a lm a z á sá v a l és a jelen tésv álto zás figyelem bevételével, de az oklevelekben t a ­ lált fo rm á k at is te k in te tb e vesszük, sőt hasonlósági eseteket is k eresü n k . A két u tó b b i m ódszer term észetesen nem áll m indig rend elk ezésü n k re.

A zonban sokszor az a veszély fenyeget, hogy az elk o p ­ ta to tt (zersprochen) nyelvi a la k tévedésbe e jt b e n n ü n k e t.

E zért a ta rta lo m és keletkezés m egfejtésében vezetőgondola­

tok lesznek m ég :4 m inden d ű lő n év n ek v a n értelm e: sohasem ta rta lm a z n a k tré fá t; a tarta lo m tö b b n y ire nem logikai, h a ­ nem asszociátiv gondolkodásm ód eredm énye. T ovábbi szem ­ p o n to k at n y e rü n k még a n é p ra jz , a h e ly tö rté n e t (esem ény-, k u ltú r- és szellem történet), a geográfia és a n ép léle k ta n k ö ­ réből.

3 V. ö. Best, W., Hess. Bl. f. Volkskunde. 28, 1—40. 11.

4 V. ö. Irodalomból: Egli, Vollmann, Best, Meier művét.

(9)

A dűlőnevek a la k já n a k m eg m ag y a ráz ását te h á t meg- k ö n n y ítjü k m ag u n k n ak , ha le írju k a tere p fo rm a és k ö rn y é ­ kének term észeti jellegét, h a m eg fig y e ljü k a te rü le t jellegze­

tes sa já tsá g a it (pl. helyzet, alak , talajm inőség, stb.), ha fel­

k u ta tju k a földrész tö rtén eti v o n atk o zásait (pl. termelés-»

b irto k v iszo n y o k at, stb.). Hisz ezekről a v o n atkozásokról n y e r­

ték a d ű lő k elnevezéseiket. Az oklevelekből hozott d ű lő n év ­ alak o t pedig helyileg és történ etileg a z o n o sítju k a m ost h asz­

n álato sa k k al.

A tudom ányos g y ű jtés és m ag y arázá s érték e éppen a b b a n re jlik , hogy felfedi a d ű lőnevek ta rta lm á t és eredetét. Ezzel fo rrást n y it a nép életének m egism eréséhez. A d ű lő n ev ek bizonyos nyelvi a la k b a n h ag y o m án y o z ó d tak rá n k , — ezért jelen tő ség ü k v a n a n y e lv já rá s k u ta tá s szá m á ra és az egy te r ü ­ leten letelepedett különböző népek, nem zetiségek v á lta k o z á sá ­ n a k ' m eg állap ításá b an . A h a tá r a telepesek életterülete. E zt a k ö rn y e zetet egyrészt m aga a term észet (tala ja d o ttság , szél és csap ad ék , állato k és növények), m ásrészt az em beri kéz a la ­ k ítja . A birtokosok m űvelés alá fogják a földet. K ülönböző időben m ásk ép en kezelik a birto k o t: m ás szellem ben, fe jle t­

teb b eszközökkel, m ást term elnek, stb. A lakosok v iszo n y lat­

b a n á lla n a k egym ással (jog-, birto k ü g y ek ) és k ö zlek ed n ek a szom széd fa lv a k k a l, ill. a szomszéd népekkel. E zt az élet­

k ifejtést tü k rö z ik a dűlőnevek. E zért a d a to k a t szo lg áltatn ak a föld-, m űvelődés- és telep ü léstö rtén eth ez. Sőt m ég a lélek ­ ta n is teh eti tu dom ányos vizsgálódás tá rg y á v á (pl. az eg y ­ szerű nép asszociáció-form áit).

A m o n d o ttak b ó l n y ilv án v aló a d ű lőnévkincs g y ű jtésén e k fontossága. D e a m ielőbbi összegyűjtés az ért is k ívánatos, m ivel a községek h a tá r á n a k egyre racio n álisab b b eosztásával feledésbe m erülnek régi elnevezések. E zt teljessé teszi a fa l­

v ak jellegzetes, agg k o ru k ellenére is élénk em lékezőtehet­

séggel b író egyéneinek sírb a h a n y a tlá sa .

*

A d ű lő n e v k u ta tá s torzó m ara d n a, ha csak a m ozaikkoc­

k á k a t alk o tn á meg és nem illesztené össze egységes képpé. 5 5 V. ö. Mályusz Elemér, A népiség története. (Hóman B., A magyar történetírás új útjai). Budapest, Í931. 266. 1.

(10)

Mivel azo n b an a h e ly tö rté n e tn e k seg éd tu d o m án y a és így az á ltalán o s tö rté n e tn e k is, a feldolgozás m ódszerében nem té r ­ het egyéni u ta k ra , han em a tö rté n e ttu d o m á n y t kell szolgálnia.

U gyanis ..a m ai falu hosszú történelm i fejlődés eredm énye.

K épét, am in t ez m a az idegen elé tű n ik , a term észeti és fö ld ­ ra jz i adottságokon k ív ü l az em beri kéz fo rm álta ki, tö rtén e te te h á t a n n a k a m u n k á n a k az előadása, am ely a lakosság m ai o tth o n á t m egterem tette. E rrő l a hosszú, z a jta la n , sok esetben évszázados m u n k á ró l — hiszen legtöbb község ü n k m ú ltja m essze a H u n y a d i-, sőt Á rp á d k o rb a n y ú lik vissza — k ö zv e t­

len íro tt em lékek oly gyér szám b an m a ra d ta k fenn, hogy csak azok a la p já n nem lehet rek o n stru áln i. V an azo n b an a fa lu lassú növekedésének olyan illu sztráló a n y a g a, m elyet részint a föld m ai felszíne, részin t a nép a jk a őrzö tt meg.

Az első a h áz ak , u tcák , telkek, földek elhelyezkedése, am in t a k a ta sz te ri té rk é p e k is fö ltü n tetik , a m ásik pedig a falu h a tá r á n belül fekvő fö ld ra jz i és em beri kéz á lta l te re m te tt te re p tá rg y a k (hegyek, folyók, erdők, szántóföldek, m alm ok, stb.) nevei, az ú. n. d ű lő n e v e k “. „T eh át a dű lő n ev ek és a települési fo rm á k a t fe ltü n tető k ülönböző kéziratos, főleg k a ­ taszte ri té rk é p e k k ép v iselik azt a fo rrásan y a g o t, am elyek fel- h asz n álásáv a l a községek igazi tö rtén e te ö sszeállíth ató .“6

M ályusz E lem ér ezzel a d ű lő n ev ek n e k nem csak tu d o m á ­ nyos jelentőségét m ondja ki. hanem eg y ú tta l a feldolgozás m ódszerére v o n atk o zó an is ú tb a igazít.

Mi te h á t azt a célt tű z tü k m ag u n k elé. hogy n éh á n y , a tö rö k hódoltság u tá n b e te le p íte tt község h a tá r á n a k k ia la k u ­ lását és a n ép életk ö rü lm én y e in ek fejlődését b e m u ta ssu k tisz­

tá n a dűlő n év k in cs tü k réb e n . M u n k án k term észetesen csak kísérlet. T udom ányos jelen ítési m ó d u n k b an in k á b b az a m eg­

gondolás vezetett, hogy a világos tö rtén e ti fo rrássá á ta la k í­

to tt7 n y e lv já rá si a la k o k a t élvezetesebb e lő ad á sb an felsoroljuk.

N ém elykor a h a tá r k ia la k u lá s á v a l kapcso lato san a tö rtén e ti eg y m ásu tá n t a d ű lő n ev ek a la p já n k erestü k . E k k o r felötlött, hogy erről feltű n ő en nem tá jé k o z ta tn a k . T ö rtén e ti feljegyzé-

6 Mályusz Elemér, i. m. 259. 11.

7 A dűlőnevek történeti értékelhetéséről v. ö. Schwartz Elemér alapvető tanulmányát: Egyet. Philologiai Közlöny. 57, 175. 11.

(11)

«ek h íjá n a d ű lő n ev ek ta rta lm á n és külső fo rm á já n k ív ü l a népi hag y o m án y o k és analógia, ill. a k ö rü lm én y e k m egfonto­

lása vezetett.

*

E nnek a céln ak szo lg álatáb an á llt h e u risztik u s m ó d sze­

rü n k . A n v a g g v ü jtésü n k e t azzal k ez d tü k , hogy a vizsgálni szándékolt fa lu h a tá ro k ró l hiteles té rk é p v á z la to t szereztünk.

L eg alk alm asab b m in tá k n a k az O rszágos F öldm érési H iv a ta l­

ban (B udapest, L. F ő -u tca 32.) meglevő, az 1857. évből s z á r­

mazó, jo b b ára még a jo b b ág y ság i idők viszo n y ait is f e ltü n ­ tető (ill. m ajd a nép segítségével kikövetk ezteth ető !) té rk é p e ­ k et ta lá ltu k , m ert a m érnökök a főbb d ű lő k nevét is rá v e ­ zették (íróetim ológia, sőt ú j alkotások!). A h ián y zó neveket a falv ak első k a ta sz te ri birtok-, ill. telek k ö n y v eib ő l írtu k össze. M ikor a néphez in d u ltu n k , m ár ism ertü k a földek elhelyezk ed ését és tö b b n y ire nevét is. E n n ek előnyét a b b a n lá ttu k , hogy a nép ad atk ö zléseit m egközelítően ellen ő rizh et­

tü k és viszont.

T eljes fo rrá su n k a nép m aga volt. M eggyőződésünk, hogy ez a 18. szá zad b a n bevándorolt nép az itt m egalkotott, m a jd pedig örökölt dűlőn év k in cset h ű en m egőrizte, sőt g y a ­ ra p íto tta . A d ű lőnevek csak ott vesztek ki az em lékezetből

is, ahol ú j h atárb eo sztás ,a rég i elnevezéseket /szükségte­

lenné tette. Ily en ú j beosztás azo n b an az á lta lu n k k u ta to tt terü leten csak az 1850-es évek u tá n k ö v etk ez ett be. G y ű jté ­ sűnk egy-két fa lu b a n ép p en a h u szonnegyedik ó rá b a n tö rtén t, fa lá b u n k ugyanis még néhány^ tiszteletrem éltó a g g a sty á n t k o ru k h o z képest csodálatos em lékező tehetséggel, fgv lett elsődleges és tökéletes fo rrá su n k a nép em lékezete.

Végre á tk u ta ttu k a M ária T eréziától elren d elt u r b á r iu ­ mokon kívül a vonatkozó fö ldesuraságok lev éltárait (birtok- perek. h a tá rjá rá so k , b irto k k ö n y v ek , stb.) és C anonica visi- tatio -k at (pléb án ia és iskola in g a tla n a it felsoroló részek), v alam in t az O rszágos L ev éltár és a m egyei lev éltár szám ba jöhető a n y a g á t. E zek a források m ennyiségileg teljesen elég­

telenek. A földesu raság és jo b b ág y ság között b irto k ü g y re vonatkozó elintézni valók pedig — úgy látszik — leg in k áb b

■élő szóban tö rtén tek .

(12)

A „Josephinische A u fn a h m e “ c. térkép* az anyag- össze­

foglaló előadási v á z á n a k m egszerkesztésében te tt k itű n ő szol­

gálatot.

K u tatási te rü le tü n k k özépkori dűlőn ev eit csak addig' nyom oztuk, m íg meg nem g y ő ző d tü n k , hogy az ú j telepesek m in d en n ap i m u n k a te rü le tü k ö n ú j nev ek et a d ta k . K ülönben is a m ű v eltfö ld n ev ek közé k ev e red e tt m a g y a r d ű lő n ev ek e t kevés szerencsével k e re stü k a kö zép k o ri b e ik ta tá si okleve­

lekhez (ha vitás volt a terület!) és a b irto k p e re k re vonatkozó okm ányokhoz csatolt h a tá rjá rá s o k b a n .* 9 M ás lesz a h ely zet a városok k özépkori dűlőnev ein ek k u ta tá s á b a n , ahol nem csak h a tá r já rá s i o k m á n y o k ra lehet szám ítan i. F eltű n ő volt, hogy ezekben a k ö zép k o ri h a tá r já ro k b a n nehéz, szinte lehetetlen kiigazodni, b á r a hely szín en és a terep teljes ism eretében k a ­ tonai térk é p ek en p ró b á ltu k követni. A sok n em m a ra d a n d ó te re p tá rg y (inter d u as arb o res salicis, penes q u a n d a m m ag ­ nam viam , stb.) m egjelölés és a helyileg m ár nem azonosít­

h ató dű lő n ev ek (éppen a tö rté n e ti m egszakadás m iatt!) okoz­

zák a sokszor ered m én y telen fárad o zást.

*

A d ű lő n é v k u ta tá s n a k , ah o g y a n m i felfo g ju k , n á lu n k m ég nincs tö rtén ete.10 1 E zt a h eu risz tik u s és szisztem atik u s m ódszert 1 sokoldalú an y ag ism erettel és az oklev éltári ad a to k szem p o n t­

jáb ó l szerencsésebb vidék feldolgozásában szigorú b iz o n y í­

tási e ljárással még senki sem v aló síto tta meg. A d ű lő n ev ek g y ű jté s e elég k o rá n in d u lt meg. P esty F rig y e sn e k 11 a N em zeti M úzeum k é z ira ttá rá b a n elfekvő g y ű jte m é n y e azo n b an az á lta la k itű z ö tt cél (h azánk összes hely n ev ein ek m a g y a rá z á sa és értelm ezése) szem p o n tjáb ó l is hiányos. A nép k ö ré b en m űködő közig azg atási h iv a ta ln o k o k a t vonta bele m u n k á já b a .

* Ismertetése: Térképészeti Közlöny, 1932, II. k. 1—2. füzet.

9 A középkori dűlőnév-forrásokhoz v. ö. Schwartz Elemér, E gyet.

Philologiai Közlöny. 57, 177. 11.

10 A németországi dűlőnévkutatáshoz v. ö. Beschorner, Hans, Hand­

buch der deutschen Flurnamenliteratur bis 1926. Frankfurt a. M., 1928.

— Magyarországi dűlőnévkutatás történetéhez v. ö. Málvusz Elemér i. m.

260. 1.

11 Helységnévtár.

(13)

it D e P esty k érd ő ív e in b e k ü ld ö tt feleleteik m inőségileg és m en y - nyiségileg elégtelenek — ez volt a b en y o m ásu n k k u ta to tt te ­ rü le tü n k íveinek ta n u lm án y o zá sak o r. P esty g y ű jté si szem ­ p o n tja i (a „to p o g ra p h iai n ev e k “-nél term észeti tu lajd o n ság , fekvés, stb. leírá sa , a h ag y o m án y őreinek, az öregeknek k i­

kérdezése, az a n y a g teljességére való törekvés, stb.) a n a g y célt helyesen szo lg álh atták volna. A p annonhalm i k é z ira t­

tá rb a n őrzik Sopron város d űlőneveinek az o k lev éltári an y a g g a l felszerelt g y ű jtem én y ét.

F el is dolgoztak m á r g y ű jte m é n y e k e t: O ro v án László a b u d a k ö rn y é k i hegyneveket. Ez a P á z m á n y P é te r T u d o m á n y ­ egyetem en készült szakdolgozat k é z ira t m ara d t. W eidlein J á ­ nos12 d él-d u n á n tú li d ű lő n ev ek e t dolgozott fel részben Má- lyu sz Elem ér célkitűzése szerint.

12 DUHB1. 4. 55. 11. és 244. 11.

(14)

K u ta tá si te rü le tü n k az ész a k -b a k o n y a lja i ném et falv ak V eszprém v árm egye északi perem én: B ak o n y g y iró t, B akony- k o p p án y , B ak o n y p éterd , B akonyszentiván, F eny ő fő , R om ánd és Szűcs. D o lg o zatu n k III. része ennek a h ét ném et n y elv ű községnek d ű lőnévkincséből a m ű v eltfö ld n ev ek e t tá rg y a lja . E hhez célirányos lesz n é h á n y m egjegyzést előre b ocsátani a terü le t ném et n y e lv já rá sá ró l és arró l a g azdálkodási re n d ­ szeréről, m ely a h a tá ro k k ia la k u lá s a id ején já rta .

a) A n y e l v j á r á s é s a d ű l ő n e v e k .

Az egész terü le t n y e lv já rá sa a k ö zé p b ajo r u /-d ia le k tu s ­ hoz1 tarto z ik . D e nem egységesen. A h a n g ta n i term észetű e l­

térések szem p o n tjáb ó l a fa lv a k h árom csoportba o szlanak:

I. B akon y g y iró t. B ak o n y p éterd , R om ánd: II. B ak o n y k o p p á n y F enyőfő. Sziics; III. B akonyszentiván. Az alá b b következő rö v id re fogott h a n g ta n - és szó tan n al k ettő s célt ó h a jtu n k elérni. E gyrészt a n y e lv já rá st — b á r leg in k áb b a d ű lőnevek szem szögéből nézve — ism ertetjü k , m ásrészt pedig a dűlo- n é v g y ü jte m é n y nyelvészeti v o n atk o zá sait itt a d ju k elő, hogy a III. részben m ás v o n atk o zá sait z a v a rta la n u l vizsgálhassuk.

* * *

A n y e lv já rá si alak o k írá sá b a n a köv. fo n e tik a i jelek e t h asz n álju k .

E g ysze rű m agá n h a n g zó k:

i z á rt i o n y ílt o

e z á rt e o z á rt o

1 V. ö. Irodalomból: Hajnal M., Happ J., H. Reis. I. Schatz, H.

Weigel, K. Weinhold műve.

(15)

ia

e n y ílt e

a írod. csengő a a a és Q k ö zti hang-

zá rt n y ílt zá rt z á rt R e d u k á lt h an g a, e ill. a színezettel.

A félvokálisok közül i-t jelö ljü k .

A m agán h an g zó k hosszúságát a b e tű k feletti vonal jelzi.

ö s s z e te tt m a g á n h a n g zó k :

A n y j. eső (fallend) jellegű d ifto n g u sai a fen teb b felsorolt vokálisokból tevődnek össze. H osszú ság u k at az első alk a tré sz

fölé tett vonal m u ta tja .

A m ag án h an g zó k n a z a liz á c ió já t a b e tű k feletti h u llá m ­ vonallal jelö ljü k .

M ássalhangzók.

L iq u id á k.

r nyelvhegyi

l koronális-dorsális és p a la tá lis

7 stosstonikus (d, t, r, kivetése u tán ) l ce reb rál-k ak u m in ál

u n ilaterá lis

N azálisok.

V m b ilabiális m

n dentális n

l p alatá lis n.

l. (szókezdő kn - és gn-

\ ben)

V veláris n, (n k , ng és

1 szóvégi kn , gn jelzé-

sére).

A liq u id á k és nazálisok szótaghordozóságát nem tü n te t­

jü k fel.

E x p lo zív a k .

zöngétlenek zöngések

Spiránsok.

z ö n g é tle n ek : / d en tilab iális

zöngések:

w dentilab iális

s z

(16)

s. z

x , ich- és ach-h an g jelö- j p alatá lis lésére

Z ö rejn élk ü li hehezet: h. — A szp iráta: kh (m ag á n h an g ­ zó k előtt). — A ffrik a tá k : p f, ts, ts.

* * *

A n y j. h a n g ja in a k történetéből a szükséghez m érten a köv. p o n to k a t vázo lju k .

Ó b ajor i > i, l előtt ü ; fi-ss — Fisch, p iitt — Bilcl.

Ó b. e > e, n azális előtt e (I.), ei (II., III.), / elő tt ö; k n e x t — K necht, nem a, neim a — nehm en, föha — F elber

Ó b. a > o, n azális előtt ä (I.), au (II., III.); o k k a — A cker, sänd. sa u n d — Sand. — P rim ä n im la u tja : e. nazális e lő tt e (I.), ei (II., III.), / előtt ö, r(> a ) előtt i; e k k — E cke fr/gl, eh]gl — Engel, ön — Elle, fia tti — fertig. — S e k u n d ä r­

u m la u t n é h á n y szó kivételével nem fe jlő d ö tt, han em m eg­

m a ra d t az eredeti a, m ely u tá n az r k iesik ; a k k a p lu r. — A cker-hez, katta plur. — G arten-hez.

Ó b. o > o, nazális elő tt ä (I.), au (IF, III.), r elő tt q. szonorhangok előtt többször u: fross — Frosch, tá, tau — T on, toaf — D o rf, tű n n e — D onner, fu a t — fort. — U m ­

la u tja : e. I előtt ö; h é f p lu r. H of-hoz, höli — hohl-ig.

Ó b. u > u, 1 előtt o; p ru m m — B runn, hóin — H űiden ( = K leinhäusler). — U m la u tja : i, l előtt ii, (pf , tt, ts, r + dent, és pal., vei. előtt u); p r in n d l dem . B runn-hoz, m ii

— M ühle, (h u p p fa — hüpfen.) Ó b. í > ai; fra ith o f — F ried h o f.

Ó b. c > e, nazális előtt e (I.), ei (II., III.). / előtt ö:

k le — Klee, m eni, naeini — w enig, sö — Seele.

Ó b. a > o, nazális előtt ä (I.), au (II., III.); oda — A der, m ő n a t, inaunat — M onat. — U m la u tja nem fe jlő d ö tt, hanem m e g m a ra d t az a, m ely u tá n r kivész; khäs — Käse, jö n p lu r.

Jahr-hoz.

Ób. o > o, nazális előtt á (I.), au (IF, III.); h o x — hoch, lä, lau — Lohn. — U m la u tja : e, nazális előtt e (I.), ei (IF, III.), 1 előtt ö; he — H öhe, se, sei — schön, k h ö — k f n koel (Kohl), ren — R öhre (r kivész).

(17)

n Ób. u > au; haus — H aus. — U m la u tja : a i; haiza p lu r.

H aus-hoz.

Ób. ai (ei) > oa, nazális előtt oa (ua); liQds — heiss, loam — k fn leim (Lehm). — U m la u tja : ea (főnevekben!), ia (fokozásban!); reaf p lu r. R eif-hez, ldiana comp. klein-hez.

Ób. au. ou > au, p, b, f, m előtt á; ra u kk a — R auch.

p ä m — B aum . — U m la u tja : au-hoz ai, íi-hoz nem fe jlő d ö tt;

fr a id — F reu d e, p ä m p lu r. B aum -hoz.

Ób. ie (< io, ea) > ia (igékben oi is!); roiar] — W iege.

Ób. iu > ai; la ixtn — leuchten.

Ób. un > ui, nazális előtt oa, l előtt o, r előtt u; h ű id — H u t. kroam at — G rum m et, sói — Schule, fu a — F u h r. — U m la u tja : ia; khia p lu r. K uh-hoz.

Ób. / > i a és o u tán . m ás vokálisok u tá n kiesik, d ifto n ­ gusok u tá n I: rooid — W ald, m ű — M ühle, tailir] — Teilung.

Ób. r g y a k ra n vokalizálódik.

Ób. n szóvégen rendesen n az alizác ió b a m egv á t; klöa — ki ein, m ai — W ein.

Ób. p, t, k és szókezdő b, d. g > p, t, k. A k vokális e lő tt kh.

A b és m v áltak o z h at: smema ~ smeba (Schwebel).

*

K u tatási te rü le tü n k ném et községeit m a g y a r fa lv a k v e­

sz ik körül. M agyar d ű lőnevek is a k a d n a k d ű lő n év k in csü n k ­ ben. E zért helyénvaló, hogy a m a g ya r sza v a k ejtésére v o n a t­

kozó m egfigyeléseinket itt k özöljük.

M agy. á ~ o; A sszony fa ~ gssafa, P a to n a ~ potana, R av az d ~ rgmas, Y a rsán y ~ mgassa.

M agy. a ~ a: L ázi ~ lazirj, László ~ lastl (Szentlászló h elynévben!).

M agy. e ~ e(i): E szterg ály ~ estakai, F ertő s ~ fiatis.

M agy. é ~ i: Béb ~ m ib, le s z é r ~ tesia.

M agy. o ~ á, au: R om ánd ~ rám and, raum and, Szom ­ bathely' ~ sám pathö, saum pathö.

M agy. ó ~ o: C sót ~ tsod.

M agy. ö ~ i: N yögér ~ nigia, G örzsöny ~ kiassn.

M agy. n y ~ n: N yögér ~ nigia.

(18)

M agy. / a n y j.-i I sorsáb an osztozik, (v. ö. Szom bathely,, E sztergály!).

A nép á lta lá b a n b elevitte s a já t nyelv én ek sza b ály ait.

# * #

A sza v ak m int k ép zetk ifejezési, tagolt szem atológiai eg y ­ ségek elrendelően vesznek m orfológiai-nyelvi, azaz szerk e­

zeti fejlődést. A szórészekben (W ortglied) hom ogenizáló v a g \ d iffe ren c iá liz áló törekvés érvényesül. íg y bizonyos, a szótan k ö ré b en tá rg y a la n d ó jelenségek tám ad n a k . Mi csak a d ű lő ­ nevek sze m p o n tjáb ó l ig é n y tta rtó k a t em eljü k ki.

A tarta lo m tu d ato sság a m elletti szerk ez etfejlő d ések :2 1. A szem atológiailag fontos, ú. n. n ehéz han g o k m eg­

őrzik sa já tsá g a ik a t. A többi h an g elszíntelenedik, (vagy el­

vész): pl. h a n g sú ly ta la n előszótagok, m in t ge > ka, ill. k \ v ag y G y iró t ~ djiarat, W eingärten ~ w ä ixa d n , S am stag ~ sam sta, P icsord ~ pitsa.

2. A szórészek (W ortglied) h a n g ja i összevonást is szen­

vedh etn ek , pl. -hen > ij (sehen ~ set]),-gen > y (legen ~ let]), n k, ng > rj (lang ~ lay), ben > m (G raben ~ kram , sieben ~ sím ), w en > m (sniw an ~ snaim ).

3. Az asszim iláció m inden fa ja előfordul. A m a g á n ­ h an g z ó k n ak egym áshoz és a m ag án h a n g z ó k n a k és m ással­

h an g z ó k n ak egym áshoz (labiálizáció és illabiálizáció) h a so n u ­ lását m ár a h a n g ta n b a n lá ttu k . A szom szédos m ássalhangzók asszim ilációi kö zü l ki kell em elnünk a m édiák h aso n u lásá t a rák ö v etk ező tennisekhez, pl. kra u d így k ra u tk a tta , to v á b b á a nem szom szédosak közül, pl. b — n > p — m (B runn ~ p ru m m , kfn. b in e3 ~ pim ez), t — m > t — n (Turm ~ tűin, i < a), wf > mw (zw ölf ~ tsroöwi).

4. A d ű lő n é v g y ű jte m é n y b e n a m eta tézisre p éld a: K anal- g ra b en ~ kh o in a krä m (i < l).

5. A m á ssalhangzóbetoldásnak három esetét fig y elh e tjü k m eg: a) szókezdő helyen, pl. n (Ast ~ nőst): b) h angzóközi h elyzetben, pl. n — s > nts (ken tts p lu r. G aus-hoz), n — / >

ndl (prinndl dem . B runn-hoz), s — / > stl (lastl, h e ly n év b e n : S zen tlász ló ); a v o k alizált r ( > a) m ellett in terv o k ális h ely-

2 Bővebben, de teljesen más csoportosításban v. ö. Hajnal M., Happ J. művének m egfelelő fejezeteit.

(19)

í r zetben az eredeti r is visszatér: ar, moargst ~ M orast; m ag án ­ hang zó k között r lép fel: gssafara ~ Asszony fa -er (-er > a);

első te k in te tre m ag án h an g zó k k özötti átm en e ti h a n g n a k t ű ­ nik fel n tsardana ~ C sárd a -er szóban, ez az o n b an h e ly n é v ­ k ép ző 3 tsa rd ä -ból (C sárda); c) szóvégi hely zetb en , pl. h (n a ix ~ neu), t (ta ix t ~ Teich, traust ~ draussen).

6. A m ássalh a n g zó kivetés le g g y a k ra b b i form ái: a) h a n g ­ zóközi h elyzetben, pl. d, t v ag y r kiesik 7 előtt (h a p p ’l dem .

H aupt-hoz, eat'l dem. O rter-hez), d, t kivész -en előtt, h a hosszú m agánhangzó előzi meg (rén ~ reden); b) szóvégi helyzetben, pl. rk, Ik (g > k is!) k a p c so la tb a n s v a ra b a k ti h an g föllépésekor k elvész (peari ~ Berg, khiara ~ K irche, piara ~ Birke).

7. A m agánhangzóbetoldás k é t a la k ja : a) hangzóközi h elyen (sv a rab ak ti-h an g ), pl. r -f- pal. v ag y vei. k ap c so la tb a n (peari ~ Berg, khiara ~ K irche), n + f k ap c so la tb a n (h a n if

~ H anf); b) szóvégi helyzetben, pl. az alap szám n ev ek b en 4— 19-ig (Qxti).

8. A rövid ítés (K ürzung) esetei: a) a m agánhangzó k iv e ­ tése ta p a sz ta lh a tó az egyes és többes alan y e setb en szóvégi helyen, m ássalhangzóközi helyzetben, ha szótagképző m ás­

salhangzó követi, pl. óban ~ obern, untta n ~ u n te rn ; b) k i­

eshetik hangzócsoport, pl. f a l ~ kfn . fa rh el (Ferkel), hóin ~ M ulden ( = K leinhäusler); c) kiveszh etn ek szórészek (W ort­

glied): a h áro m ta g ú összetételek középső ta g ja (K lam m er-, v ag y S chrum pform en), pl. E selsw egw ald ~ Eselsw ald.

A ta rta lo m n a k tu d a t alá m erülése m elletti sz e rk e z e tfe j­

lődés a dűlőnevekben.

1. Elvonás (A n la u tsk ü rzu n g ).4 A d ű lő n ev ek et leg in k áb b viszonyszókkal (an, in, zu, bei, hin ter, stb.) kapcso lv a h a sz ­ n á ljá k . Pl. i ke am nairis ~ ich gehe a u f d en N euriss k ife ­ jezés azt m u ta tja , hogy ,am nairis' fe lb o n th a ta tla n egységet alkot. L assa n k in t m és n haso n u ltak . M ikor ez bekövetk ezett, m ár a ta rta lo m sem volt egészen tudatos. íg y n o m inativus- * 1

V. ö. Schwartz Elemér, A nyugatmagyarországi német helység­

nevek. Budapest, 1933.2 32. 11.

1 \ . ü. Sütterlin, L., Neuhochdeutsche Grammatik, München. 1924.

233. II.

P é le r d i O ttó 2

(20)

a la k k é n t elv o n ták airis szót. U gyanez a m a g y a rá z a ta o djez- a k k a ~ N agyaszó -A ck er fejlő d ésn ek is.

2. Á tta p a d á s (A n la u tse rw eiteru n g ).5 Az elvonással ellen­

kező ala k u lá ssa l is találk o zu n k . M ikor B ak o n v sze n tiv á n b an g y ű jtö tte m d ű lő n év an y a g o t, v a la k i azzal a kérdéssel fo r­

d u lt hozzám , v á jjo n m it je le n th e t ez a név: te maurje. Ez n ép i k ik ö v e tk e z te te tt alan y e set ebből 'a k ifejezésből: am ain]d.

A k é t részből álló szem atológiai egység élete fo ly am án szo­

rosan ö sszetartozóvá fejlő d ö tt. A ta rta lo m tu d ato sság a foko­

zatosan h a lv á n y u lt. M ikor szükség le tt alan y esetre, m ár a p raep o sitio utolsó elem e á tta p a d t a főnévre: am Anger.

3. N épetim ológia.6 A d ű lő n ev ek é letrajzáh o z ad a to k k u ­ ta tá s á b a n álla n d ó a n szem előtt ta rta n d ó , hogy az idő a szókép egyszerű sítésére és rö v id ítésére törek szik . Ez k ö v etk ez ik a szó szem atológiai rendeltetéséből. M ár m ost m egesik, hogv a fo rm ailag idegen (vagy h irte le n m eg h allásb an idegennek feltűnő), ta rta lm ila g m eg nem é rte tt h an g so rt ösztönösen, t u ­ datos in ten d álás n élk ü l, g y a k ra n csak egyes h a n g v a g y h a n g ­ csoportok tu d a ta la tti b e h a tá sá ra m á r egy bizonyos h an g so r­

hoz k ap c so lt fogalom etim ológiasorába sorolja az em ber. Ez a rendes k é p z e ttá rsítá stó l eltérő e ljá rá s a az em beri szellem ­ n ek a népetim ológia, pl. H irse äck e r — H irschäcker, Egres- tó k — e k re ssto k k (egres növénynév, n y j-b a n m a g y a r jö v e ­ vényszó + Stock).

4. A h a jd a n i helyesírással, a jelentésv álto zással és nem utolsó hely en a h iv a ta ln o k o k népies sza v ak szépítésére ir á ­ n y u ló törekvésével függ össze az íróetim ológia (S chreiber­

etym ologie).7 A 19. század végéig nem v o lta k ném et h ely es­

írási szabályok. M indenki a benyom áson és hasonlóságon a lap u ló írásm ó d ra volt u ta lv a . A népies m indig nem is volt érthető. Sokszor m eg sérte tte a h iv a ta ln o k o k fülét. íg y k e le t­

k eztek az e jte tt szótól teljesen k ü lö n b ö ző íro tt hangsorok és fogalm ak, ill. dűlőnevek, pl. hoanakka — H o rn ä ck er (helyesen H a (a)rn äck e r), tá m m a k k a — D o m äck er (helyesen D a m m ­ äcker).

5 A . ö. Siitterlin, L., Neuhochdeutsche Grammatik. München. 1924.

255. II.

e E. ö. Andersen, K. G., Über deutsche Volksetymologie Leipzi«- 1899. 2. 1.

' A . ö. Schwarz, Ernst, Mundartliche Angleichung. Zonf, 5. 161. II.

(21)

19 A szótan körébe tarto z ik a d ű lőnevek szó ké p zé si m ó d ­ j á n a k8 vizsgálata. A te re p fo rm á k m egjelölésére h asz n áln ak

tőszavakat, k é p z e tt és összetett alakokat.

Az egyszerű tő szav a k cso p o rtjáb an , am ily en ek pl. Acker.

Lache, B rnch. stb. fe ltű n n e k nevek a g enitivus ra g já v a l, sze­

m élv- ill. család n ev ek birtokosesetben. E zek ellip tik u s nevek és k ieg észíten d ő k ,A cker’, ,W iese’ stb. sza v ak k al, pl. Jacklis

(t. i. -äck er).9

A k é p z e tt dűlőn ev ek k el k a p c so la tb a n a m agy aro rszág i ném et dű lő n ev ek szem pontjából fontosak a következők:

a) k icsin y ítő képző: -fej/, pl. Ä ckerl;

b) megszemélyesítő) k ép ző k : -er, -/er (szántóföld- és erd ő ­ nevek képzésére), -in (rétnevekben), pl. Steiger, blaldeler.

W eicherin. E llip tik u s d ű lő n ev ek k é n t is fölfoghatok, a m e n n y i­

ben A cker, W iese, stb. szó e lm arad t m ellőlük. Ide ta rto z n a k a tu lajd o n o s nevéből k é p z e tt fo rm ák is, pl. L inder, E inderin.

A d ű lő n év alk o tás leg g y ak o rib b m ó d ja az összetétel. Az összetett nevek á lln a k alapszóból (utótag) és m eghatározó- tagból (előtag). G y ű jte m é n y ü n k b e n háro m tag ú összetételek sem ritk á k . Az ész a k -b a k o n y a lja i ném et fa lv a k d ű lőnévkin- csében ta lá lu n k p é ld á t a v aló d i összetételre is (Neuriss. B erg­

äcker), am elyekben az előtag rag n élk ü l szerepel és a nem valódi összetételre is, m ely ek b en az előtag ragozott. Á ltaláb a n a nem valódi összetétel eseteivel ta lá lk o z u n k a g en itiv u sb an álló szem élynévvel k ép z ett d ű lő n ev ek között. A g enitivus -*. -es nagy -n, -en végződésű a szerint, m elyik ragozáshoz tarto z o tt a szem élynév a k fn -b en (Jäck lisw ald , O tten w ald ).

Mind a kétféle ragozáséi g en itivus-előtagok tű n n e k fel a k ö z ­ nevekkel alk o to tt d ű lőnevek között, ak á rh á n y sz o r a többes b irtokos esetében is (M önchsbreite, K irchenäcker).

A m eghatározó szó helyébe m elléknév is léphet, de nem képezn ek összetételt (Lange Ä cker, N eue W iese). M ellék­

nevekből álló k ihagyásos a la k o k ra is a k a d h a tu n k (die L a n ­ gen M ittern, t. i. Äcker).

*

8 V. ü. Kluge, Fr., Abriss der deutschen Wortbildungslehre. Halle, 1 - — Buck. M. R.. Oberdeutsches Flurnamenbuch. Baireuth, 1931.2 XXIII. II.

9 V. ö. Vollmann, R., i. m. 64. 1. és 10. 1.

2*

(22)

A dűlő n ev ek szótani részében a szerkezeti a la k u lá s m el­

lett kellene m egbeszélni a v elü k kapcsolatos jelen tésvá lto zá st és jelen tésá tvitelt, am ily en ek : rigl ~ H ügel, lull ~ Tal. rén ~ S chlucht, stb. G y a k o rla ti okok azo n b an a h a rm a d ik részbe tan ácso lják .

❖ ❖ ❖

A m o n d a tta n n a k esettan i részébe helyezve tá rg y a lju k a d ű lőnevek azon szerkezeti elváltozásait, am ely ek et a m on­

d a tb a n vesznek fel. A d ű lő n ev ek et kezdetb en , m ik én t m ost is h elyet- és irá n y tje lö lő p raep o sitio v al (an. bei, h in ter, in, zu, stb.) kapcso lv a d ativ u s- ill. accu sativ u sesetb en h asz n álták . Id ő k fo ly am án a függőesetekből úgy k ép e zték az alanyesetet, hogy a viszonyszót elh ag y tá k . íg y ta lá lu n k m ost is m ég oly an jelzős összetételeket (der B reitenacker, d er A ltenberg), m e­

lyek b en a d ativ u seset m a ra d v á n y a i föllelhetők. A p raep o sitio és a d űlőnév n éh a a n n y ira egységbe köviilt, hogy m egfeled­

keztek a v iszonyszónak n y e lv ta n ila g helyes esetvonzásáról, pl. i p i am hgangkka km est ~ ich bin a u f dem H a (a )rn a c k e r gew esen, de: i ke am hgangkka ~ ich gehe a u f den H a(a)rn - ack er (an hová kérdésre!).

A g en itiv u sb an álló d ű lő n ev ek rő l m int nem ebbe a fe­

jezetbe tarto zó k ró l, m ár fe n te b b m egem lékeztünk. *

\ . ö. Vollmann, R., i. m. 10. 1.

(23)

b) A k ö z s é g - h a t á r o k b e o s z t á s a .

Az é sz a k -b a k o n y a lja i ném et fa lv a k h a tá r a a 18. század első felétől a 19. század m ásodik feléig a m űvelés szem pont­

jáb ó l három részre oszlott: szántóföld, legelőterület és szőlő 1. A földm ívelésben a m e g ja v íto tt háro m n y o m ású g az­

d álk o d ási ren dszer u ra lk o d o tt. A ál tak o zv a term e ltek a szá n tó ­ földek egy részén őszi, egy m ásodik részén tav asz i vetést, m íg egy h a rm a d ik része p arla g o n m ara d t. A szán tó fö ld a r á n y ­ ta la n u l kis te rje d e lm ű volt. íg y nem ju to tt te rü le t a t a ­ k a rm á n y n ö v é n y e k szám ára. D e nem is volt rá szükség. Az á lla to k az év legnagyobb részében a legelőn éltek. Istá lló ­ etetést csak télen ism ertek. A kiteleléshez az egyetlen szálas- ta k a rm á n y t, a szénát a ré te k rő l n y erté k . Az igavonó lovak szá m á ra zö ld ta k a rm á n y t, tö b b n y ire lu c e rn á t v etettek . M ég­

pedig v ag y a h ázhoztartozó k e rtb e n (H ausgarten), v ag y a b b a n az esetben, h a kicsi volt, ill. m ást term e ltek benne, ak k o r a h a tá rn a k v alam e ly kisebb d ű lő jéb en (K leegärten). A h á z ik e rt re n d szerin t elégséges volt erre a célra. A h a jd a n i sokkal k i­

sebb szalm ak azalo k a b b a n az időben az u d v a rb a n á llta k a p a jta te tő re tám aszkodva. A k e rtb e n esetleg egy-két szilvafa foglalt el terü letet.

- A legelőterület egykor ezen a v id ék en is az á lla tte ­ nyésztés szem p o n tjáb ó l elsőrendű fontosságú volt. Az álla to ­ k a t csak télen etették istállóban. K ülönben m inden h áz iá lla t

az igav o n ó k at kivéve — k o ra tav asztó l késő őszig legelőre já rt. A községnek tö b b n y ire három legelőhelye közül az egyik a m ár em líte tt p arla g fö ld . Á llandó legelőterület az o n b an csak nz esetleges erdő és a közlegelő, m elyek a h a tá r legnagyobb részét fo g lalták el. A közlegelő ~ huidm oatt ~ H u tw e id e11 a telepeseknek szét nem osztott ú rb é ri terület. H u t < ófn.

hunt jelen th eti a legeltetést, a legeltetés jo g át és a legeltetés 11 11 Vollmann, R., i. m. 8, 44. 1.

(24)

helyét. Az erdő a m a k k o lta tá s helye, b á r tav assz al a szarv as- m a rh a is id e já rt. A legelőkre vezető u ta k neve: te tr ift ~ die T rift (treiben-ből) ~ c sa p ását. A legtöbb esetben m in d en n em ű h á z iá lla tn a k k ü lö n legelőt jelö lte k meg. E zé rt v a n : K uh-, O chsen-, K älber-, Sau-, S chaf-, G änse-, R ossw eide és ennek m egfelelően K uh-, O chsen-, K älber-, Sau-, Schaf-, G ä n se­

h alde (H alde ~ hoid = H erde). E zt a k ifeje zést: R osshalde nem h asz n álták , han em csak te k h u p p l, am ely H erde-vel egyenlő jelentésű. A p á sz to rt pedig lioida ~ H a lte r névvel illették. A legelők itató h ely ein él n a p já b a n többször is álltak, ill. p ih en tek az állatok. E zt ú g y fe je zték k i: sie h a lte n Stand.

A vonatkozó te rü le te t pedig elnevezték S tan d ~ P ihenő-nek.

3. A szőlőterülettel (W eingärten) k ap c so la to sa n első h e­

lyen kell k iem eln ü n k m ajd n em szent jellegét. E zt m ag áv a l hozta, hogy egyrészt k eríté s v ette k ö rü l (néhol m ég m ost is), m ásrészt pedig a m u n k a, a viselkedés bizonyos m ódon s z a b á ­ lyozott, előírásokhoz („A rtick el“) k ö tö tt volt. M ár a n év b e­

k e ríte tt d ű lő rő l beszél. G arten , k f n garte eredetileg b e k e ríte tt tere t jelen t. A b ek e rítés á ro k k a l és k erítéssel tö rtén t, am e­

lyekből m inden szőlőtulajdonos ta rto tt fe n n egy-egy részt.

R om ándon ta lá ltu n k egy 1802-ben le írt „W e in g a rten- A r tic k e in “ - k ö n y v et. A benne foglalt sz a b á ly o k a t a k ö v e tk e ­ zőkben fo g la lju k össze. A szőlőkben szabályos, időszerű m u n k a folyt. A h ét m inden n a p já n d o lg o zh attak ben n : ,.hauen, h äu feln , grum en, scheren, G ras m äh en ,“ stb. D e szom ­ b ato n d é lu tá n m u n k aszü n e t volt. V asár- és ü n n e p n a p az isten- tisztelet előtt nem sza b ad o tt bem enni. J á rn i csak m e g h a tá ­ rozott u ta k o n lehetett. A letérés tilos volt. A szüreteléshez a községi elö ljáró ság engedélyét k ellett kérni. É rdekes a szőlők e la d á sá b a n k ö v etett eljárás. A m egvételre illetékes elsősorban a rokonság, a z u tá n a felső, m a jd az alsó szom széd, végre a többi birtokosok. M inden v ev ő csoportnak 15 n a p i gondolko­

dási időt a d ta k . — A k ártevés-, lopás-, verekedés-, p ö rle k e ­ dés- és k áro m k o d á sért b írság o t ró tta k ki. A b ü n tetés 7 k r a j ­ cártó l fokozatosan a b űnös szőlejének elad ásáig te rje d h e te tt.

A sza b ály o k m eg tartá sán a h egym esterek (B ergm eisterj és a szőlőőrök (W eingartenhüter) ő rk ö d tek . A szőlőőrök L ő rin c-n ap tó l (aug. 10.) a szü ret végéig m a ra d ta k a szőlőkben.

(25)

23 A zonban vasár- és ü n n e p n a p délelőtt h az am eh ettek „u m w eih e W esche a n z u z ie h e n '.

Szent G y ö rg y n a p já n (ápr. 24.) a község a pincék elő tti térségen (B au m stätte ~ pamstgd) g y ű lést tarto tt. E k k o r k ih ird e tté k az a rtik u lu so k a t és b e h a jto ttá k a b iintetéspénzt.

A hivatalo s té n y k e d é st m ulatság követte.

M iként ez alkalom m al, úgy az év fo ly a m án szinte n a p ­ n ap u tá n késő éjjelig tö ltö tték itt az időt a szőlőtulajdonosok.

F a k u p á b ó l ittá k jó l kezelt b o ru k a t té rd a la k ú ta rtó n (Knie- leuchter) álló zsírm écses (f u n z n s e ä m = in einem G e fäß [Scherbe! in F e tt b re n n en d er Funse) gyér v ilá g ítá sa m ellett.

A szőlőhegy (W eingebirge ~ ids kdijidri = az a hely, ahol a pincék v an n a k ) volt eg ykor a fe ln ő ttek olcsó szórakozáshelye.

Ma a fa lv a k a p r a ja -n a g y ja a m u n k a sz ü n e t n a p ja i d é lu tá n ­ ja in a szőlőhegybe özönlik. H a jd a n ezeken a n ap okon csak a n n y ib a n válto zo tt meg a hegy képe, hogy a háziasszony is o tt tö ltö tte a d élu tá n t férjével.

(26)

1. B a k o n y g y ir ó t ha tá rá n a k kialakulása.

A helység, G y iró t m á r a k ö zé p k o rb an fe n n á llt: Villa G y ro lt 1234, G y ro lth 1392, 1488. Neve ta lá n G e rh a rt, G ira rd v ag y G a riw ald , G ira ld szem élynevekre m egy vissza.1 A f a ­ lu n a k a tö rö k p u s z títá s id ején népességben ingadozó élete 1588 k ö rü l ello b b an t.1 2 3

Ú jra te lep íté se k o ra in a k m ondható. 1715-ben olvassuk egy C o n sc rip tio -b a n :s a biennio p e r Svevos coli coepta.

A zonban a lem ondás h a n g u la tá b a n jeg y zi meg az összeíró, hogy letelep ed ésü k v aló szín ű e n nem végleges. S ejtése be is k övetkezik. Bél M á ty á s4 tu d ó sítá sa szerint 1717 k ö rü l érk ez­

nek ú j ném et telepesek Moson várm egyéből. A n y j. az u tó b b i a d a tn a k nem m ond ellen.

❖ ❖ ífc

G y iró t ú j telepesei részben k ite rje d t erdős és bozótos terü le te t, részben pedig h o m okpusztaságot ta lá lta k .5 A k ép b e illően elképzelhető, hogy a k ö z é p k o rb a n m űvelés a la tt állt ta la j is elv ad u lt. Az ú j helység településéről 1720-ban azt m o n d ja a C onscriptio: nem oribus circum septus. E zeket a fe l­

jegy zések et igazo lja tis z tá n a d ű lő n ev ek a la p já n m egrajzolt h a tá rk é p .

A h a tá r n a k fokozatos m eg h ó d ítása a k u ltú ra szá m á ra a m ú lt század közepéig tarto tt. K ezdték az erd ő k irtá sá t, hogy szá n tó fö ld e t n y erje n ek . E rrő l ta n ú s k o d n a k a dűlőnevek, m in t le airis ~ die N euriss(äeker) ~ Irtá sfö ld e k (51), te

1 Y. ö. Schwartz Elemér Nym. nhn. 96. 1.

2 Conscript, dic. Com. Yespr. 1588-ban említi utoljára. Olvt.

3 Conscript. Com. Yespr. 1715. Olvt.

4 Belii, Matth., Notitia Hungáriáé. Nem. Múzeum. Kézirat 55. 1.

s Belii. Matth., i. m. 53. 1. — Conscriptio Com. Yespr. 1720.

(27)

25

óban air is ~ die oberen N euriss (acker) ~ F első-irtás (37).

A N euriss d ű lő n leh etett kezd ettő l fogva a község h iv a ta ln o ­ k ain ak (pap, tanító) b irto k a. E gy C an o n ica visitatio az 1779.

évben így ta lá lja . R. V ollm annG szerin t irtá s u tjá n szerzett ú j terü le te n először a k övetkező g ab o n a félék e t v etették : ..Ilab er, G erste oder H irse ( H ir s c h ) ..., die a u c h F ennich od er Brein gen. w u rd e .“ E zért e rd ő te rü le t G y iró to n te kiá ss­

á k ka ~ die H irseäck er ~ K ölesföldek (25) .7

Az a m egérzésünk, hogy a telepesek első g o n d jai k ö zö tt m alom fe lá llítá sa is szerepel. M ár álln a k a m alm ok. A zon­

b a n még erdő veszi körül. M ajd la ssan k é n t csökkennek az erdőségek. T a n ú i te m ü n a irizn ~ die M ühlneu risse ~ Ma- lo m írtás (30), te m ü slö x a k k a ~ die M ü hlschlagäcker ~ Ma- lom vágásdűlő (15). H a jd a n i m alm ok k ö rü li terü letek . Egyes erdők különösen sokáig éltek. M ert a szántóföldet az erdő

" Vollmann, R., i. m. 41. 1

7 Pl. Bél) község határában te homarakka ~ die Haberäcker ~ Zab- dűlŐ szintén írtáshely.

(28)

k o rá b b i fa á llo m á n y á ró l n evezték el: te piaranakka ~ die B irk en äc k er ~ N y íre sfö ld e k (22). A Joseph. A u fn a h m e m ár itt is szá n tó t jelez.

M indenfelé erdőrengeteg'. A n ag y fa m en n y iség et eg y ­ részt ú g y tü n te tik el, hogy a föld b en elássák (hag y o m án y szerint), m ásrészt az o n b an m eglelték a fa érték esítés m ó d já t is., V alószínűen a szénégetés h elye volt — ta lá n k ovácsm ű - h ely ek szá m á ra — te khoi(n)stod ~ die K o h len stätte ~ S zénhely (24).

Az egykori erdő h ely én a jo b b á g y o k n a k k ü lö n -b irto k a (Sonderland) is a la k u lt: te m o id ka tta ~ die W a ld g ä rte n ~ E rd ő k e rte k (27). „ G a rte n ” szó tö b b szö r is elő fo rd u l G y iró - ton, m in t dűlőnév, pl. te kg a tn a kk a l ~ die G a rte n ä c k e rl ~ K e rtfö ld e k (8). E zek a nevek összefüggnek a h a jd a n i g az­

d álk o d ási rendszerrel. „G a rte n " eredetileg fonott k erítéssel e lk ü lö n íte tt fö ld et jelent. A kolonizáció k o rá b a n eg y á lta lá n a „S o n d erfeld ” fogalm a tá rs u lh a to tt „ G a rte n ” szóval. íg y a telepesek ezzel a névvel ille tté k az o k at a kis m ű v eltfö ld ek et, a m e ly e k n ek term ék eib ő l M ária T erézia u rb á riu m a szerint sem a d ta k részt a fö ld esu raság n a k . A naló g iát szo lg áltato tt ta lá n a belsőséghez tarto zó tizedm entes, ,H a u sg a rte n '. E ze­

k en a d ű lő k ö n v a g y szálas z ö ld ta k a rm á n y t (lucerna) v e­

te tte k az igáslovak szám ára, m ivel itt a h á z ik e rte k k icsin y ek , v a g y ped ig k e n d e rt term esztettek . Ez a n n á l v aló szín ű b b , m ert K leegärten ill. H a u fg ä rte n d ű lő n ev ek h iá n y o z n a k is.

A többi fa lu b a n az u tó b b i nevek e lm a ra d h a ta tla n u l k ieg é­

szítik a dűlő k ép et.

összes vizsgált fa lv a in k b a n jellegzetes m ű v eltfö ld n év m ég le k r a u d a k k a l ~ die K ra u tä c k e rl ~ K á p o sztásfö ld ek (26). A h ely ze tü k b ő l k ö v etk ez tetv e ezek is irtásfö ld e k . E b ­ b en az irá n y b a n h ú z ó d ik az az erd ő v o n u lat, m ely az 1720.

évi C onscrip tio és Bél szerint a h a tá r t k e tté o sztja (v. ö. 22., 24., 25., 27., 16., 15. d űlőt!). Az a k ö rü lm én y , hogy K áp o sztás m inden fa lu régi d ű lő n év k in cséb en előfordul, azt m u ta tja , hogy a nép életében a k á p o sz tá n a k fontos szerepe ju to tt.

A tizedm entes v etem ény term esztésének fellendülése abból is m a g y a rá z h a tó , hogy p ia c ra talált. A m agot re n d szerin t b a k o n y i fa lv a k b ó l (Zirc, O laszfalu) szerezték be.

(29)

27 A m int h a la d t az erd ő k irtá sa (a Josepliinisehe A u fn a h m e szerin t, 1784-ben m ár nincs erdő a h a tá rb a n ), ú g y fok o zato ­ san a hom ok p u sztaság o t is m űvelés a lá fo g ták : te óban, m it- tan, unttan sä n d a kk a ~ die oberen, m itteren , u n te re n S a n d ­ äc k er ~ H om okföldek (19., 20., 21.).

Az a vélem én y ü n k , hogy k u ta to tt községeink d ű lő n év ­ k incsében azok a nevek, am elyek nem beszélnek különösen k u ltú rte v é k e n y sé g rő l, a közép k o ri m ű v eltfö ld te rü le té t je l­

zik. Ily en ek n ek m inő síth ető k G y iró to n te h éa kka ~ die H ö ­ h en ä c k e r (hé = bair. H eehe ~ Höhe) ~ M agasdűlő (7), ahol term észetesen nem abszolút, h an em re la tív m agas fekvésről van sző. R észben ide sorolhatók te h in tta u z a k k a ~ die H in- ten -au s-äck er (irá n y t jelölő név!) = H á tu lsó fö ld ek (6), azon­

b a n a v a rsá n y i h a tá r felé eső részeket a m ú lt század közepe tá já n sz á n tjá k először, ad d ig bozótos terü le t. T o v áb b á te unttan, óban röbaakka ~ die u n tere n , oberen R a a b e rä c k e r

= Alsó és felső g y ő rifö ld (9., 14.), te kloanaakka ~ die k le i­

nen Ä cker ~ Kis földek (10) és a szögbe összefutó te sp itsa k k a ~ die S p itz äck e r ~ C súcsföldek (11.). A téli ta k a r ­ m á n y u l szolgáló szén át te röbaw izn ~ die R aab erw iesen ~ G y ő riré trő l (12) n y erté k . A győri o rsz ág ú ira vezető d ű lő ú t

„ G y ő riú t“ néven is előfordult.

K o ra b in sk y 8 1786-ban az t ír ja G y iró tró l, hogy lak o sai a b o rgazdaságot elő nyben részesítik. Most is ez jö v ed elm ü k fő fo rrása. A telepesek — úgy látszik — letelep ü lésü k u tá n azonnal a szőlőm űvelésbe is k ez d te k : te ö idn w ä ixa d n ~ die a lte n W ein g ärten ~ Ó-szőlő (56.). A szőlőnevekben az ,ó‘

v a g y ,öreg' jelző a r ra is u tal, hogy k özvetlen letelepedés u tá n i ültetés. Egyszerű viszonylagosságnál tö b b e t fejez ki.

E zek az első szőlők m ag asab b fekvésűek. In n e n n ev ü k : tas ka piari ~ das (W ein)gebirge ~ a (Szőlő) hegy. M ajd meg új te rü le te t is ü ltetn ek be szőlővel: te naixa m a ixa d n ~ die neuen W e in g ä rten ~ Ü jszőlők (34). Az elnevezések e lá ru l­

já k . m in t tö re k e d e tt a lakosság haszn o sítan i m in d en kis völ­

gyet: te lull ~ die T alw e in g ärten (lull eredeti jelentése R öhre, m ajd S ch lu ch t átv itelb en , végre Tál) ~ Völgyszőlő (35) és a kis fö ld d a ra b k á k a t: te eat’l ~ die ö r t e r l (nyj. eot'l

Korabinsky, Joh. Matth., Lexikon von Ungarn.- Pressburg, 1786.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tése alatt történt ilyen nyelvújítás; a franczia szókat vissza- latinosítani és a latin szófüzés sajátságait akarták a francziá- ban is alkalmazni, de

nyítva az arány az egyes könyvtáraknál igen különböző: Berlin (Staatsbibliothek) 25, Halle, Bonn, Breslau (egyetemi könyvtá­.. NÉMET KÖNYVTÁRAK 29 rak)

Még ugyanabban az évben újból jelentősen gyarapodott az eutini kastély tornya: August Moritz Appenfelder, nyugalmazo tt kieli katonatiszt aján- dékozta „aus

Ezek a munkák egyre jobban a pedagógusképzés gyakorlati igénye- inek szolgálatába állítják az egyes történeti korszakokat, a nemzeti nevelés intézménye- inek történetét,

c) létra – vezető (pl.. Olvasd el az alábbi szöveget, és ezt követően írd a felsorolt főnevek közül azokat, amelyek a szövegben előfordulnak, a megfelelő

járult ahhoz, hogy a német statisztikusok egyeteme statisztikai társaságnak hiányát nem érezte oly ége- tően. Pedig statisztikai társaság hiányában többször az a

[„Világ” tudósítójától; Melide, október 1.: Észak-Franciaországban Loos községet a német, majd az angol csapatok csatatérré

A helység német neve Strassburg am Maros volt.. Az 1437 évi parasztlázadás alkalmával, a falai közé menekült parasztságot a nemes- ség fegyverrel üzi ki; ekkor érte a