Prof. Dr. Karsai Krisztina, DSc
Az európai büntetőjog története Olvasóleckék és tanulási útmutatók
10. lecke – Lisszabon után – jelen és jövő
Dátum (elfogadás / hatálybalépés)
Neve Tartalma További megjegyzés Melyik
kritérium?
1976 TREVI csoport
1985. június 14. A közös (belső) határokon történő ellenőrzés lépcsőzetes leépítéséről.
Bizottság v Hellén Köztársaság 68/88 ügy
Mérföldkő ítélet
1990. június 19.
/ 1995. március 26.
Az akkori közösségi jogi keretrendszeren kívüli nemzetközi jogi egyezmény, egyértelmű EK célokkal.
Maastrichti Szerződés
Egyhangú döntéshozatal (vétójog); az EK szupranacionális intézményeinek nincs hatáskörük.
Europol
A tagállamok közti együttműködés erősítése és a büntetőjogi fogalmak egységesítése. A Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás fogalmának meghatározása. A tagállamok kötelesek a közösségi
csalást bűncselekménnyé nyilvánítani és hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntetni.
A schengeni joganyag beillesztése a pillérekbe; új jogi eszközök a harmadik pillérben; az EU intézményeinek önálló kompetenciái (Bizottság, Bíróság, Parlament), bevándorlás és menekültügy első pilléressé válik; büntetőjogi rendelkezések harmonizációja
Az első kerethatározat büntetőjogi tartalommal Az Európai Ügyészi Hivatal EUSZ-ben történő rögzítése meghiúsul.
2003. február 11.
Az első ügy, amelyben a Bíróság az új hatáskörét tudja gyakorolni harmadik pilléres tárgykörben.
Mérföldkő ítélet.
2005. június 16. Pupino ügy
C-105/03 2005.
szeptember 13.
Ez az ítélet később alapja lesz az alapszerződés módosításának. Mérföldő ítélet.
A kiadatás megszűnése a tagállamok között. Az első jogi eszköz, ami a kölcsönös elismerés elvét alkalmazza a büntetőügyekkel kapcsolatosan.
2007.
december 13. / 2009.
december 1.
Lisszaboni Szerződés
Bel- és igazságügy ’normál’ EU-s politikávál válik.
2017. július 17. A pénzügyi érdekek védelméről szóló egyezményt
váltja fel.
2017. október 12.
Az Európai Ügyészi Hivatal létrehozásáról szóló megerősített együttműködés felállítása
