Dr. Vojnich Viktor J. főiskolai docens
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet
BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉSI PROGRAMOK
5. olvasólecke
Időigény: 60 perc
2
A hajtatott zöldségnövények között a paprikát termesztik a legnagyobb területen, amit a paradicsom és az uborka követi. Ezeket a primőröket korszerű, nagy légterű hajtatóházakban termesztik hosszúkultúrákban (8-10 hónap). A hosszú vegetációs idő kedvez a biológiai védekezési eljárások alkalmazásának, a fajlagos költségük alacsony. A termesztés első periódusában a kártevők természetes ellenségeit betelepítik, s azok megfelelő szabályozás mellett fenn tudnak tartani egy egyensúlyt, mely gazdasági kárral nem fenyeget.
A környezeti tényezők szabályozása
❖ A hőmérséklet szerepe
❖ A páratartalom szerepe
❖ A nappalhosszúság szerepe
❖ A fényerősség szerepe
❖ A növények állapota
A hőmérséklet szerepe
Van egy hőtartomány a hasznos élő szervezeteknek, ahol fenn tudnak maradni, táplálkozni és szaporodni is tudnak. Az élőlények a hőtartományon túl (alsó- és felső határ) inaktívvá válnak, elpusztulnak. Az élettevékenység erősen lecsökken hűvösebb körülmények között, mint például az Encarsia formosa esetében: mozdulatlan a rovar 18 °C alatt; a rovar mászik 18-20 °C között;
a rovar repül 20 °C felett.
A páratartalom szerepe
A hasznos rovarok páraigénye nagyon eltérő a biológiai védekezésben. Kifejezetten érzékenyek a következő rovarok az alacsony páratartalomra: Amblyseius cucumeris, Phytoseiulus persimilis. A tojások elpusztulnak, a lárváik kiszáradnak az alacsony páratartalom mellett.
Néhány faj viszont az alacsony páratartalom ellenére is életképes, ilyen például az Amblyseius degenerans, Orius spp.
A nappalhosszúság szerepe
Bizonyos fajok közömbösek, másik fajok érzékenyek a nappalhosszúságra. Vannak fajok, melyek a megfelelő nappalhosszúság és táplálék hiányában diapauza állapotba kerülnek (dermedt állapotban vészelik át az időszakot). A levélaknáz-fürkész (Diglyphus isaea) a nappalhosszúságra érzékeny. Március előtt nem célszerű a betelepítést elkezdeni.
A fényerősség szerepe
Némely fajok fénykerülők, mint például a gubacsszúnyogok (Aphidoletes, Feltiella). A rovarok aktivitása csak éjszaka van.
3
A növények állapota
Többet párologtat, és jobb mikroklímát teremt a hasznos rovaroknak az intenzíven növekvő növénykultúrák. Fontos a növény állapota is (vegetatív vagy generatív). A környezeti tényezők szabályozásának eszköztárai a következő elemekből áll: 1, fűtés; 2, öntőzés; 3, párásítás; 4, árnyékolás; 5, pótmegvilágítás; 6, szellőztetés; 7, ventilátorozás.
1. ábra: Az Encarsia formosa (fekete) által parazitált Trialeurodes vaporariorum (fehér) nimfák paradicsomlevélen.
(Forrás: Wikipédia)
Telepítési stratégiák
Figyelembe kell venni a káros rovarok és a természetes ellenségek biológiáját, táplálkozási és szaporodási tulajdonságait, a környezettel szemben mutatkozó igényeit a sikeres biológiai védekezés megvalósítása miatt.
A telepítési stratégiák csoportosítása:
beoltó telepítés
banknövényes módszer
kártevőt először telepítő módszer
általános telepítés
céltelepítés
bekerítő telepítés Beoltó telepítés
Általában jó túlélő, alkalmazkodó képességgel és vitalitással rendelkeznek a beoltó telepítésre használt természetes ellenségek. A szaporítása költséges és hosszadalmas a hasznos szervezeteknek, emiatt kisebb mennyiség betelepítésével és azok felszaporításával valósítjuk
4
(Macrolophus spp., Orius spp.), ragadozó atkák (Amblyseius californicus, A. degerans).
Banknövényes módszer
A betelepített természetes ellenség mindenképpen gazdához vagy prédához kötött, hogy fenntudjon maradni a szervezet. Ilyenkor kultúrnövényen vagy rovaron tartjuk fenn a hasznos szervezeteket.
Kártevőt először telepítő módszer
A legfontosabb teendő, hogy a növénykultúrákba meghatározott számú kártevő rovart telepítünk be a biológiai növényvédelem megkezdése előtt, hogy a hasznos rovarok számára táplálék legyen a fennmaradáshoz.
Általános telepítés
Ebben az esetben a természetes ellenségeket a teljes zárttermesztő területre kitelepítjük a kártevő állatok jelenlététől függetlenül. Ilyen hasznos rovarok például: molytetű fürkészek (Encarsia formosa, Eretmocerus eremicus), ragadozó atkák (Amblyseius californicus, Phytoseiulus persimilis).
Céltelepítés
A kártevő felderítését követő biológiai növényvédelmi módszer. A legrövidebb időn belül el kell kezdeni a hasznos rovarokat kihelyezni a zárttermesztő területre, hogy a kártevők felszaporodását és az ökonómiai kár bekövetkezését megakadályozzuk. A céltelepítést addig kell végezni, amíg a kártevő állatok csökkenését elérjük.
Bekerítő telepítés
Ezt a módszert a foltszerűen megjelent, jól elhatárolható kártevő állatok fellépése esetén kell használni. A legfontosabb, hogy megakadályozzuk és visszaszorítsuk a káros állatok elterjedését. Első feladat, a kártevőgóc felderítése és elválasztása. Az erősen fertőzött növényekre több hasznos parazitoidot és predátort helyezünk ki.
1. táblázat: Zöldségnövények biológiai növényvédelmet befolyásoló kedvezőtlen tulajdonságai.
Budai (2006)
Kultúra Nektár hiánya Mirigyszőrök által kiválasztott nedvek
Nagy és sűrű növényszőrök
Mezei poloskák táplálkozására alkalmatlan növényi nedvek
Paprika X
Paradicsom X X X
Uborka (kígyó) X X X
Sárgadinnye X X
Tojásgyümölcs
Szamóca X
Tökfélék X
5
2. táblázat: A paprika biológiai növényvédelme.
Budai (2006)
Kártevő Természetes ellenség Dózis Megjegyzés
Tripszek Ambliseius cucumeris (ragadozó atka)
1 tasak / 2 m2 az első virágok nyílása után Ambliseius degenerans
(ragadozó atka)
20 db / gócpont A. cucumeris kiegészítésére, a gócpontokra
Hypoaspis miles (ragadozó atka)
100 db / m2 1 db / m2
ha lehet kétmenetben kijuttatva
Orius spp.
(ragadozó poloska)
2-4 db / m2 5-10 db / m2
kuratíven erős fertőzés esetén a gócpontokra kijuttatva Levéltetvek Aphidius colemani
(fürkészdarázs)
0,5-1 db / m2 / hét
50-100 db / m2
általános kihelyezés esetén a megfelelő parazitáltsági arány eléréséig
a súlyosan fertőzött gócokra Aphidius ervi
(fürkészdarázs)
2 db / m2 a gócpontokra kijuttatva, ha foltos, ill. csíkos burgonya- levéltetvet észlelünk Aphidoletes
aphidimyza (ragadozó gubacsszúnyog)
1-2 db / m2 5-10 db / m2
általános telepítés (magas páratartalmat igényel) 3 héten át a gócpontokra kijuttatva
banknövény min. 5 bank / ha a bankokat 2-3 hetente
frissítjük, a kihelyezést követő héten Aphidius-okkal vagy Episyrphus-sal oltjuk Episyrphus balteus
(zengőlégy)
0,05 db / m2 0,05 db / m2
megelőzésre a bankokat oltjuk be
gócpontokra kijuttatva 4-6 héten át
Harmonia axyridis
(katicabogár) 1 db / 100 tetű kiegészítésként a gócpontokra juttatva
Takácsatkák Phytoseiulus persimilis (ragadozó atka)
4 db / m2 minimum
a kártevő megjelenését követően általánosan Amblyseius
californicus (ragadozó atka)
20 db / m2 2 db / m2
a gócpontokra kijuttatva megelőzésre 3 hetenként kijuttatva
Feltiella acarisuga (atkarontó
gubacsszúnyog)
250 db / m2 hetente 4-5 héten át a Phytoseiulus ragadozó atka kiegészítésére
Stetorus punctillum (atkászböde)
0,5 db / m2 1-2 db / m2 vagy 100 db / gócpont 200 db / gócpont
általános betelepítés 2-3 alkalommal
közepes fertőzés esetén súlyos fertőzés esetén Molytetvek Encarsia formosa
(fürkészdarázs)
Eretmocerus eremicus (fürkészdarázs)
1-2 db / m2 / hét 1-2 db / m2 / hét
4-5 héten át a 70-80%-os parazitáltság eléréséig Encarsia formosa
kiegészítésére melegebb,
6 Eretmocerus mundus
(fürkészdarázs)
1-2 db / m2 / hét dohánymolytetű-fertőzés esetén
Bagolylepkék Trichogramma spp.
(fürkészdarázs)
30 db / m2 / hét 8-10 héten át folyamatosan nem nyújt 100%-os védelmet
A paprika növényvédelme
❖ tripszek elleni védekezés
❖ levéltetvek elleni védekezés
❖ takácsatkák elleni védekezés
❖ molytetvek elleni védekezés
❖ gyapottok-bagolylepkék elleni védekezés
❖ szélesatkák elleni védekezés
❖ betegségek elleni védekezés
A paradicsom növényvédelme
❖ üvegházi molytetűk elleni védekezés
❖ aknázólegyek elleni védekezés
❖ takácsatkák elleni védekezés
❖ paradicsom-levélatkák elleni védekezés
❖ levéltetvek elleni védekezés
❖ bagolylepkék elleni védekezés
❖ betegségek elleni védekezés
Az uborka növényvédelme
❖ üvegházi molytetűk elleni védekezés
❖ takácsatkák elleni védekezés
❖ tripszek elleni védekezés
❖ levéltetvek elleni védekezés
❖ betegségek elleni védekezés
Egyéb kultúrák növényvédelme
sárgadinnye növényvédelme
tojásgyümölcs (padlizsán) növényvédelme
szamóca növényvédelme
tökfélék (főzőtök, cukkini) növényvédelme
gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller) növényvédelme
saláta növényvédelme
7
Ellenőrző kérdések
1, Sorolja fel a környezeti tényezők szabályozását, és ismertesse röviden?
2, Ismertesse a telepítési stratégiákat röviden?
3, Sorolja fel a fontosabb kártevőket a paprika növényvédelmében?
4, Sorolja fel a fontosabb kártevőket a paradicsomnál?
5, Sorolja fel a fontosabb kártevőket az uborka növényvédelmében?
6, Sorolja fel az egyéb kultúrákat, ahol biológiai védekezést alkalmazzunk?
Források
Budai Cs. (2006): Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. ISBN 963-286-155-8.
https://en.wikipedia.org/wiki/Encarsia_formosa#/media/File:Tomate_Blatt_Eier_Wei%C3%9Fe_Fliege_parasiti ert.jpg
Ajánlott irodalom
Fischl G. (2000): A biológiai növényvédelem alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
ISBN 963-9239-57-7.
